Hogyan alakult a globális és hazai másodnyersanyag-piacok helyzete az utóbbi években? Mik voltak a legfőbb befolyásoló tényezők? Hogyan zajlik a hulladékkoncesszió megvalósítása, és mi lesz a MOL szerepe ebben? Ezek a kérdések merültek fel 2023. május 2-án, a több mint 30 résztvevővel tartott Körforgásos Gazdaság Akadémia második online eseményén.

Felvezetésként Toronyi Zoltán, a KSZGYSZ keretein belül működő KEXPORT Klaszter ügyvezetője mutatta be a magyarországi műanyag másodnyersanyag-piaci tendenciákat. A hulladékgazdálkodás a 2022-2023 közötti időszak alatt a 2008-as világválságkor tapasztalt szélsőségekkel volt jellemezhető, mely főként a másodnyersanyagok kereslet-kínálati dinamikájában és az árak volatilitásában volt nyomon követhető. A másodnyersanyagok piacát nagyban meghatározza az ipari termelés, aminek a hulladéka jelenti a piaci kínálatot, valamint az alapanyagigénye generál további keresletet. Bár a körforgásos gazdaság egyik fő ígérete az alapanyagárak ingadozásának mérséklése a másodnyersanyagok biztosításán keresztül, a gyakorlatban ezen alapanyagok elérhetősége is meglehetősen kitett a szélsőséges piaci folyamatoknak. A szakértő kiemelte, hogy a hazai piac Európa többi országától eltérő árszínvonalon mozog, és az iparági elakadások (pl. az építőiparban) az EU-s források beérkezésével válhatnak megoldhatóvá.

Erre az előadásra kapcsolódott rá Runtág Tivadar, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. anyagáram vezetője, aki az életbelépő hulladékkoncessziót és a MOHU MOL ebben betöltött szerepét mutatta be a résztvevőknek. A MOL koncesszori szerepe mögött olyan érdekeltségek álltak fent, mint a cég Downstream üzletágához kapcsolódó tevékenységek (vegyipar, üzemanyag – biogáz, energia, gumibitumen) ellátása, illetve vegyes vállalati vagy stratégiai partnerség kialakítása műanyag hulladékokat, üveget, fémet és papírt hasznosító cégekkel. A műanyagok területén terveik között szerepel az elkülönítetten gyűjtött műanyag csomagolási hulladék 150-ről 280 kT-ra való növelése: melyet olyan tevékenységekkel segítenének elő, mint: a PET palackok visszaváltási rendszere 5,000+ automatában; Elkülönített gyűjtés lehetősége több háztartásban; Sztenderd rendszerek (Pl.: „Minden műanyag a sárga kukába”); 83 új hulladékudvar kialakítása.

Az előadásokat panelbeszélgetés követte, melyet Horváth Bálint, a CBRE senior fenntarthatósági tanácsadója moderált. A beszélgetés során szó esett arról, hogy a másodnyersanyagok nagyobb mértékű hasznosítása miként csökkentheti az áringadozások mértékét, valamint ténylegesen kiválthatja-e az elsődleges nyersanyagok felhasználását. A szakértők ebben a kérdésben a szabályozások szerepét emelték ki, melyek előírják a kötelező másodnyersanyag-arányt az egyes termékek összetételében. Az ilyen intézkedések nélkül, pusztán a piaci mechanizmusokra hagyatkozva az látható, hogy sok esetben az újrahasznosított anyagok nem felváltják a frissen kitermelteket, csak hozzájárulnak az összgazdasági anyaghasználat növekedéséhez. További témaként merült fel a másodnyersanyagok elosztását koordináló piacterek kialakítása, amelyek a nemzetközi tapasztalatok alapján nagyban segítik az újrahasznosított alapanyagok hatékony felhasználását és növelik az ipari szimbiózis mértékét, amellyel iparágakon átívelő anyagáramokat hozhatunk létre. Ez az elképzelés még nem szerepel a jelenlegi tervekben, de a koncessziós rendszer kialakítása után érdemes fontolóra venni az alkalmazását.