Amíg mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, nem lesz radikális változás a klímavédelemben

A világ vízkészletének hány százaléka alkalmas emberi fogyasztásra? A CO2 kibocsátás hány százalékáért felel a légiközlekedés? Hány fokon képes még az ember munkavégzésre? Az ökoszisztéma alkalmazkodóképessége mennyire veszi figyelembe az ember szempontjait? A cégek aktív környezetvédelmi intézkedései hozhatnak-e nekik hasznot? Milyen hangos egy leszálló utasszállító gép?

A „Jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, május 27-én a vállalati környezeti felelősségvállalás volt a középpontban. Bár a környezetvédelem már bizonyos szempontból „lerágott csontnak” számít, mégis izgalmas és különleges aspektusokból sikerült a program résztvevőinek körüljárniuk a témát. Olyan izgalmas előadókkal, mint Ürge-Vorsatz Diána, nemzetközi hírű klímakutató, Sipos Katalin, a WWF magyarországi ügyvezető igazgatója, Nagy Gréta, a DANDELION Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, Pap Kata a Coca-Cola HBC Magyarország Kft. fenntartható fejlődés menedzsere, illetve a vendéglátó Budapest Airport részéről  Szarvas Gábor, környezetvédelmi igazgató és Kis Ferenc, környezetvédelmi vezető, Munkácsi Zsuzsa környezetvédelmi specialista

Néhol sokkoló, néhol meglepő számokkal kezdődött a nap. Kevesen gondolnák, hogy a Föld vízkészletének csupán 1%-a alkalmas emberi fogyasztásra, hogy 1880 óta mért 10 legmelegebb napból 9-et a XXI. században mértek vagy hogy a globális CO2-kibocsátás csupán 2%-áért felel a légiközlekedés.

Ennek tükrében különlegesen érdekes volt az előadás, amelynek középpontjában az ember által okozott károk és lehetséges túlélési stratégiák voltak. Elhangzott, hogy a az átlaghőmérséklet fokozatos emelkedése már elkerülhetetlennek tűnik, de ennek mértéke és az eloszlás kiegyensúlyozatlansága miatt feltételen szükséges a radikális emberi cselekvés.  Felmerült, hogy nem a technológiai innovációk hozzák meg elsősorban a megoldást, sokkal inkább az üzleti modellek változtatása jelentheti az előrelépést: tulajdonlás helyett kölcsönzés, mértékletesség, szükségszerűség és körforgásos gazdaság címszavakkal.

Elhangzott, hogy természet egy zárt ökológiai rendszer, rengeteg fajjal, ahol minden egyes elemnek fontos szerepe van, a kapcsolódásaik révén jutunk tiszta levegőhöz, tiszta vízhez – csak hogy a legfontosabbakat kiragadjuk – amint változás lép be, a többi elem is változik, szükségszerűen.

A jó esetben a vállalati stratégia részét képező vállalati természetvédelmi programok kidolgozásánál nem tehetjük meg, hogy csak egy szempont szerint optimalizálunk (pl. CO2-megkötés), hanem az ökológiai rendszerbe való integrálást kell több dimenzió mentén értékelnünk, elemeznünk.

Nem csak a termelő és gyártó cégek sajátja a vállalati környezetvédelem, hiszen a szolgáltató cégek is komoly környezeti hatásokkal rendelkeznek, akár csak üzletkötői hálózatukat érintő autó és telefonhasználatot tekintve is. Egy terméket nem lehet csupán környezetvédelmi előnyei kapcsán vizsgálni – hiszen egy elektromos autó is igazából csak akkor környezetbarát (abban az országban), ha a konnektor mögött levő energia mix nagyrészt fenntartható, megújuló.

A színes előadások után két csoportban tehették próbára tudásukat és hozzáállásukat a résztvevők, vállalati esettanulmányok elemzése során. Mindkét kihívás a víz köré összpontosult.

A délután során a reptér és a Budapest Airport volt a fókuszban: több mint 9 millió utas, közel 90 ezer gépmozgás, 7500 munkavállaló a reptéren, 1500 hektár terület – s mindezt a közel 1000 fős Budapest Airport menedzseli.

A buszos bejárás még jobban érzékeltette ezeket a méreteket és a résztvevők néhány méter távolságból csodálhatták meg egy utasszállító gép leszállását.

A napot Jost Lammers vezérigazgatóval folytatott beszélgetés zárta. A beszélgetés során szó volt az első számú vezető karrierpályájáról, vezetői hozzáállásáról és a kinevezések kapcsán alkotott hitvallásáról, mi alapján tanácsai a vezetők új generációjához: nyitottság és rugalmasság.

További képek itt érhetők el.