Felgyorsul az AI térnyerése – de milyen áron? A BCSDH elindítja Digitális és AI Munkacsoportját

A mesterséges intelligencia gyors ütemben válik a mindennapi üzleti működés részévé. Miközben hatékony megoldásokat kínál a fenntarthatósági kihívásokra, új fenntarthatósági kockázatokat is teremt. Az AI hozzájárulhat az energiafelhasználás optimalizálásához, a klímakockázatok előrejelzéséhez és az ellátási láncok átláthatóságának javításához, ugyanakkor az adatközpontok növekvő energia- és vízigénye, valamint az AI munkajövőre gyakorolt mélyreható hatása komoly kérdéseket vet fel. A fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia kapcsolata ezért már nem pusztán technológiai kérdés, hanem stratégiai vezetői kihívássá vált. Ezt felismerve a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elindította Digitális és AI Munkacsoportját.

A munkacsoport június 23-án, az E.ON Hungária Zrt.-ben tartotta alakuló ülését, amely közel 55 vállalatvezetőt és szakértőt hozott össze. Küldetése, hogy fórumot biztosítson a mesterséges intelligencia vállalati alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok, dilemmák és jó gyakorlatok megosztására, miközben előmozdítja az AI felelős, értékteremtő és fenntartható alkalmazását.

A résztvevőket Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. vezérigazgató-helyettese köszöntötte, aki hangsúlyozta, hogy a gyors technológiai fejlődés és az energetikai átmenet korában a digitális megoldások felelős alkalmazása egyre fontosabbá válik a vállalatok számára.

A szakmai programot Maarten Dirks, a Fenntartható Fejlődés Üzleti Világtanácsa (WBCSD) digitális tanulásért felelős igazgatójának nyitóelőadása indította. Előadásában bemutatta a fenntarthatóságot alakító legfontosabb globális trendeket, és kiemelte, hogy a mesterséges intelligencia egyszerre jelent komoly lehetőséget és jelentős kockázatot a vállalatok számára. Az AI támogathatja a klímakockázatok előrejelzését, az energiafelhasználás optimalizálását és az ellátási láncok átláthatóságának növelését, ugyanakkor fokozódó energia- és vízfelhasználása, valamint szélesebb körű társadalmi hatásai felelős megközelítést követelnek meg az alkalmazása során.

Ezt követően J. R. Van Order, az EY partnere tartott előadást, amelyben a mesterséges intelligencia és a fenntarthatóság metszéspontjában megjelenő globális trendeket és üzleti kihívásokat járta körül. Rámutatott, hogy az AI exponenciális ütemben fejlődik, az ágensalapú megoldások pedig várhatóan gyorsabban alakítják át az üzleti működést, mint ahogyan azt sok szervezet jelenleg feltételezi. Számos példán keresztül mutatta be, hogyan járulhat hozzá az AI a fenntarthatósági célok eléréséhez, a klímakockázatok kezeléséhez, az ESG-jelentéstétel fejlesztéséhez és a zöldre festés kockázatának csökkentéséhez. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a sikeres bevezetés továbbra is jó minőségű adatokon, stabil adatarchitektúrán és világosan meghatározott üzleti célokon alapul.

A mesterséges intelligencia munka világára gyakorolt hatását Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója mutatta be a vállalat legfrissebb magyarországi piackutatása alapján. Az eredmények szerint a magyar vállalatok egyre nyitottabbak az AI alkalmazására: a megkérdezett szervezetek 37%-a már aktívan támogatja és bővíti annak használatát, további 35%-uk pedig nyitott az AI egyes üzleti területeken történő alkalmazására. A vállalatok elsősorban az adminisztratív folyamatokban, a marketing, a HR, az ügyfélszolgálat és a pénzügy területén tervezik alkalmazni az AI-t, miközben a válaszadók több mint fele jelentős munkaerőpiaci változásokra számít annak gyorsuló térnyerésével párhuzamosan.

A nyitóelőadásokat követően Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója és Lukács Ákos, a munkacsoport szakmai vezetője, az EY partnere bemutatta a Digitális és AI Munkacsoport céljait, működési kereteit és tervezett kezdeményezéseit.

A résztvevők ezt követően kiscsoportos műhelymunka keretében folytatták az egyeztetést, megosztva saját tapasztalataikat, kihívásaikat és jövőbeli terveiket. Egyértelmű következtetésként fogalmazódott meg, hogy a legtöbb vállalat már túllépett a kezdeti kísérletezési szakaszon, és jelenleg az AI szervezeti működésbe történő integrálására összpontosít. Három fő kihívást azonosítottak:

az adatvédelem, az információbiztonság és az „árnyék-AI” egyre szélesebb körű használata;
a gyorsan változó AI-üzleti modellekből és árazási struktúrákból fakadó pénzügyi tervezési bizonytalanságok;
a folyamatosan változó szabályozási és felelősségi környezet.

Több vállalat is megosztotta tapasztalatait az AI-nagyköveti programokkal, a belső képzési kezdeményezésekkel, a kijelölt központi AI-csapatokkal, a chatbotokkal és az ágensalapú megoldásokkal kapcsolatban. A beszélgetések ugyanakkor rávilágítottak arra is, hogy a technológia önmagában nem elegendő. A hosszú távú siker a szervezeti kultúrán, az új képességek fejlesztésén és az AI vállalati szintű, felelős alkalmazásának biztosításán múlik.

A rendezvény talán legerősebb közös üzenete az volt, hogy a legtöbb vállalat már nem azt kérdezi, alkalmazza-e a mesterséges intelligenciát, hanem azt, hogyan építheti be azt működésébe biztonságos, gazdaságilag életképes és fenntartható módon.

A BCSDH Digitális és AI Munkacsoportjának következő ülésére 2026. október 27-én, 9:00 és 11:00 óra között kerül sor, a Generali Biztosító Zrt.-nél.