Klímaváltozásról és energiapolitikáról beszélgettünk Hevesi Zoltán Ajtony klímapolitikáért és zöldgazdaságért felelős helyettes államtitkárral

A klímaváltozás igazából globális  szinten értelmezhető, ugyanakkor az arra adandó válaszok ma még  – ha nemzetközi egyeztetések keretein belül is  – jórészt nemzeti szintű intézkedésekben jelentkeznek. – Hogyan látja ma a kormányzat, merre tart a világ és ő milyen lépéseket tesz  illetve tervez tenni hazai szinten?   

Így kezdte bevezetőjét Salgó István a BCSDH (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) elnöke a november 4-én hazai vállalatvezetők számára rendezett üzleti reggelijén, amelyen a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviseletében Hevesi Zoltán Ajtony, a Zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért és kiemelt közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkár tartott a témában előadást.

A rendezvény különös aktualitását adja, hogy a BCSDH 2014. november 25-én tervezi bemutatni Action 2020 Magyarország programját. A kezdeményezés az Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) hasonló programjának magyarországi interpretációja, amely a WBCSD által bemutatott 2050-re vonatkoztatott jövőképet és 2020-ig kitűzött célokat teszi Magyarország számára konkrétabbá, hogy a fenntarthatóbb világ felé vezető úton a szükséges gyakorlati lépések megtörténjenek.

A BCSDH célja, hogy öt kijelölt területen Magyarországon releváns, a fenntartható fejlődést előmozdító ambiciózus célokat tűzzön ki tagvállalatai és partnerszervezetei számára tudományos szakértők bevonásával. A hazai program kiemelt területei a klímaváltozás, a foglalkoztatás, az élelmezés, a víz és a fenntartható életmód lesznek.

A helyettes államtitkár előadásában elsőként az Európai Bizottság által kiadott 2030-as klíma és energiahatékonysági csomag elemeit ismertetve kiemelte, hogy a várható hatásokat elemezve a kormányzat üdvözli a célkitűzéseket, mert meglátásuk szerint kiegyensúlyozott egyezmény született. Örvendetesnek nevezte, hogy a tagországok nagyfokú szabadságot kaptak arra nézve, hogy milyen módon érik el a kitűzött célszámokat.

A szeptemberi ENSZ klímacsúcs kapcsán az egyik legfontosabb pozitívumként azt emelte ki, hogy már nincs szkeptikus hozzáállás a klímaváltozással kapcsolatban, minden döntéshozó kész szembenézni ezzel a problémával. Fontosnak nevezte, hogy az idén decemberi Limai klímakonferencián lehetőség nyílik arra, hogy a Kiotói Jegyzőkönyvet nem ratifikáló nagy kibocsátással rendelkező országok, az eddig kibocsátás-csökkentési céllal nem rendelkező fejlődő országok, vagy 2012-2020 között kibocsátás-csökkentési célt nem vállaló országok is vegyék ki a részüket a klímaváltozás elleni globális összefogásból.

A magyarországi feladatok közül az energiahatékonysági célok és feladatok kerültek kiemelésre az előadásban. A kormányzat egyik legfontosabb feladatának az új európai energiahatékonysági irányelv hazai gyakorlatba való átültetését tekinti, elsődlegesen EU-s forrásokra támaszkodva és különös tekintettel a lakossági energiaköltségek szinten tartására. Ennek a célnak hazai stratégiai pontja az épületenergetikai normák megvalósítása, elsődlegesen az Otthon Melege program továbbvitelével.

A megújuló energiával kapcsolatos célokat reálisnak és elérhetőnek tartja a kormányzat. Hevesi Zoltán Ajtony helyettes államtitkár azzal zárta előadását, hogy hazánk megújuló energia fejlesztési politikája jelenleg és a közeljövőben is elsősorban a lakosságot célozza, de olyan hosszú távú terveken is dolgoznak, amelyek már vállalati szektort is érinteni fogják.