Most az üzleten a sor a klímaváltozásban

Melyek azok az újfajta üzleti modellek, amelyek klímabarátnak minősülnek? Mi a kulcsa a transzformációnak? Kik lesznek a nyertes és vesztes iparágak? Hogyan segíthet a változásban a karbonlábnyom számítás és csökkentés? Ehhez hasonló kérdéseket vitattak meg „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői a negyedik, Környezeti felelősségvállalásra fókuszáló szakmai napjukon, melynek a Budapest Airport adott otthont.

A környezetvédelem immáron alapelvárássá vált az üzleti szektorban, integrált megközelítésbe kerül sok vállaltnál és folyamatosan fejlődnek benne a cégek Magyarországon is. Ám a kihívások egyre komolyabbak, egyre inkább napirendre kerülnek a közvetett környezeti hatások, kiemelten az üvegházhatású gázkibocsátással kapcsolatban.

 A decemberi Párizsi Klímacsúcs kapcsán Ürge-Vorsatz Diána klímakutató előadásában csodáról beszélt, hisz soha nem volt a történelemben, hogy 150 politikai vezető egy fedél alatt, egy közös ügy érdekében egyeztessen, s több mint 170 nemzet első egyeztetés után alá is írja azt. Kiemelte, hogy a megvalósításhoz új üzleti modellek, megközelítések szükségesek, mert a mostani, a természeti kincseket kizsákmányoló üzleti működés nem fenntartható.
A változásokhoz rendkívüli személyes karizma, vezetői leadership kell, olyan „fecskék”, akik mernek megkérdőjelezni, mást javasolni, elindítani. Furcsának hathatnak ezek a változásvezetők a környezetüknek, ám elengedhetetlen ebben a ránk váró, ipari forradalom mértékű változási folyamatban.

Ahhoz, hogy áttérjünk egy alacsony karbonkibocsátású gazdaságra az első lépésnek egy egységesen elfogadott közös mérőszámra, módszertanra lenne szükség a karbonlábnyom számítására, amely a közvetlen és a közvetett hatások együttes elemzését teszi lehetővé.

A karbonlábnyom számításban élen járó McDonald’s és az őt ebben támogató Dandelion tartott előadást arról, hogy a mérés és az intézkedések révén milyen szintű szén-dioxid kibocsátás- és költségmegtakarítás érhető el. Kiemelték, hogy fontos addicionális eredmény, hogy segít felkészülni jövőbeni változásokra, trendekre.

Ugyanerről szól a Shell karbonpricing módszere is, amit nemzetközileg alkalmaz.

A Budapest Airport az iparágra kidolgozott akkreditációs módszertant (Airport Carbon Accreditation) használta a szén-dioxid kibocsátás felmérése és csökkentése céljából. A fosszilis alapú energia felhasználásának megelőzés és hatékonyabbá tétele érdekében indította a Greenairport programját is, hogy a repülőtéren üzemelő vállalatokkal közösen, partnerségben csökkentsék a repülőtér üzemeltetéséhez és működéséhez kapcsolódó karbonkibocsátást.

A program résztvevői betekintést kaptak a reptér kulisszái mögé, a nap végén pedig Jost Lammers, a Budapest Airport Zrt. vezérigazgatója beszélgetett a résztvevőkkel a jövő vezetőinek kompetenciáiról.

A szakmai napról bővebben itt olvashat, a fotógalériát pedig itt találhatja.