Vezető nélkül nem megy…

A megkérdezettek 96 %-a szerint kulcsfontosságú a vállalati fenntarthatóság szempontjából a  vezetői példamutatás és elkötelezettség. 

A hazai vállalatok 96 százaléka szerint az első számú vezető hiteles példamutatásán múlik egy vállalat valódi fenntarthatósági teljesítménye – derül ki az idei felmérésünkből. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak, hogy a három éve bemutatott „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlást aláíró szervezetek hogyan látják a vállalati fenntarthatóság aktuális állapotát, trendjeit, jövőbeni kilátásaira.  Az idei felmérés fókuszában a felelős vállalatirányítás állt.

 „Megerősítést nyert, hogy a kulcsszereplő az első számú vezető: elköteleződése, példamutatása, hozzáállása, döntéshozatala meghatározó szerepet játszik a fenntarthatóság területén is.” – foglalta össze az 59 vállalat részvételével végzett felmérés legfontosabb tapasztalatát Salgó István, a BCSDH elnöke.

Igaz megoszlik a vélemény arról, hogy szükség van-e fenntarthatósági ügyekért felelős vezetőre (a válaszadó vállalatok 63%-ánál van ilyen), de abban egyetért a válaszadók 84%-a , hogy a vállalati fenntarthatóságot felülről kell irányítani és az első számú vezetőnek felelősséget, elkötelezettséget, figyelmet és példamutatást kell demonstrálnia annak érdekében, hogy a felelős vállalatirányítás és -működés beépüljön a többi vezető és munkatárs döntéseibe és cselekedeteibe is.

A felmérés válaszadóinak döntő többsége szerint a leginkább használt vállalatirányítási eszközök a formális szabályzatok, kódexek és iránymutatások, amelyeket a fenntarthatósági teljesítmény előmozdítása céljából is használnak. De pozitív trend, hogy az önértékelés, belső és külső auditok és a fenntarthatósággal kapcsolatos rendszerek és szabványok alkalmazása is egyre inkább terjed.
A válaszadók szerint inkább a vállalati kultúra határozza meg a jól működő vállalatirányítási eszközök körét, mint a vállalat mérete.

A válaszadók szerint a fenntarthatóság szoros összefüggésben van az adott gazdaság állapotával, kiszámíthatóságával, fogyasztói/vevői érettségével és ár-érzékenységével.

A gazdasági válságból való kilábalás, a nemzetközi trendek és a hazai gyakorlat eredményeképpen a válaszadók 56%-a szerint javult a magyarországi fenntarthatóság megítélése, helyzete. Úgy tűnik, hogy egyre inkább beépül a mindennapi gondolkodásba a gazdasági döntéshozók körében, ami már önmagában segíti a fenntarthatóság előmozdítását, további fejlődését.

„Azzal, hogy a Köztársasági elnök napirendre tűzi a Klímaváltozás kérdéskörét vagy, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanács is egyre aktívabb szerepet játszik, támogatást kap a vállalati fenntarthatóság is. Mindezek ellenére is még mindig sok szűklátó üzleti döntést látunk és vannak hiányérzetek a fenntarthatósági szempontoknak a kormányzati munkába való érvényesítése kapcsán.” – emelte ki Salgó István.