Természeti erőforrások körforgásossága

Az épített környezet felel az ÜHG-kibocsátás 38%-áért. A kibocsátások akár 30%-át természeti klímamegoldásokon vagy műszaki megoldásokon keresztül kell eltávolítani.

Az Európai zöld megállapodás (Green Deal) egyik alappillére a körforgásos gazdaság cselekvési terv, mely 2022-ben számos további kezdeményezéssel bővült. Az új követelmények célja, hogy a termékek még inkább tartósak, megbízhatók, fejleszthetők és javíthatók, továbbá könnyebben karbantarthatók, újrafelhasználhatók és újrahasznosíthatók legyenek, valamint energia és erőforrás-hatékonyabbá váljanak.
Egy ország körforgásos gazdasági prioritási szintje párhuzamba állítható a fogyasztói igények alakulásával. Ahol magasabb a körforgásossági mutató, a fogyasztók nagyobb hatással vannak a piac alakulására és inkább preferálják a „sharing economy” alapú megoldásokat, mint a készletvásárlást.

A Vision 2050-ben meghatározott lefőbb célok:

Globális szabványosított módszertan elterjesztése a körforgásosság mérésére, a kritikus nyersanyagok beszerzési kockázatának csökkentése érdekében.
Mutatók és módszerek kidolgozása a műanyag körforgásosabbá tételének népszerűsítésére, támogató üzleti megoldások kidolgozása a műanyagok felszámolását célzó ENSZ megállapodás kapcsán.
Természet-pozitív ütemterv kialakítása az épített környezetért. Ösztönözze az összehangolást és elkötelezettséget a nettó nulla és a természet pozitív cselekvése iránt, beleértve hogyan kell mérni és elszámolni a teljes életciklusra kiterjedő szén-dioxid-kibocsátást.
A tőkepiaci követelmények és értékelések összehangolására szolgáló keretrendszer kidolgozása, az épített környezeti rendszerek átalakítás a üzletvitel, stratégia, kockázatkezelés és teljesítménymenedzsment az értéklánc mentén.

Szakértőink bevonásával azonosított akadályozók és előmozdítók:

TOP3 AKADÁLYOZÓ

Hazánkban a hosszú távú gondolkodás, illetve a folytonosság hiánya tapasztalható. Nincs kormányzatokon átívelő stratégia, a már kialakításra került adatbázisok, kutatási eredmények nem kerülnek integrálásra.
Az építőipar körforgásos gazdaságot érintő szabályozásában nincs komoly előrelépés. Magyarország fenntarthatósági stratégiájában barna mező preferálása kerül fókuszba, de ezt jelenleg nem követi megvalósítás.
Magyarországon jelenleg a rendszer inkább hulladékgazdálkodás fókuszú a termelés-tudatos gondolkodás helyett.

TOP3 ELŐMOZDÍTÓ

Egyensúly kialakítása a szabályozás és a piaci viszonyok között, valamint a negatív és pozitív ösztönzők viszonylatában.
A körforgásos épített környezet felé való elmozdulás magában foglalja a jelenlegi szerepek és az üzleti modellek megváltozását. A technológiai megoldások már rendelkezésre állnak, de nem elérhetők mindenki számára. A teljes értékláncot átható edukáció, az innovatív megoldások beemelése és a jelenleg uralkodó nyersanyaghiány segítheti az előre mozdulást.
A fogyasztói tudatosságban elmozdulás tapasztalható, de megjelennek vele együtt a félreértelmezések is. Az EU szabályozás útján szab gátat a zöldre festés gyakorlatának, illetve nagyobb hangsúlyt helyez a tartós, javítható és többször újrahasználható termékek gyártására és alkalmazására.