Természeti erőforrások körforgásossága

Az épített környezet felel az ÜHG-kibocsátás 38%-áért. A kibocsátások akár 30%-át természeti klímamegoldásokon vagy műszaki megoldásokon keresztül kell eltávolítani.

Az Európai zöld megállapodás (Green Deal) egyik alappillére a körforgásos gazdaság cselekvési terv, mely 2022-ben számos további kezdeményezéssel bővült. Az új követelmények célja, hogy a termékek még inkább tartósak, megbízhatók, fejleszthetők és javíthatók, továbbá könnyebben karbantarthatók, újrafelhasználhatók és újrahasznosíthatók legyenek, valamint energia és erőforrás-hatékonyabbá váljanak.
Egy ország körforgásos gazdasági prioritási szintje párhuzamba állítható a fogyasztói igények alakulásával. Ahol magasabb a körforgásossági mutató, a fogyasztók nagyobb hatással vannak a piac alakulására és inkább preferálják a „sharing economy” alapú megoldásokat, mint a készletvásárlást.

A Vision 2050-ben meghatározott lefőbb célok:

  • Globális szabványosított módszertan elterjesztése a körforgásosság mérésére, a kritikus nyersanyagok beszerzési kockázatának csökkentése érdekében.

  • Mutatók és módszerek kidolgozása a műanyag körforgásosabbá tételének népszerűsítésére, támogató üzleti megoldások kidolgozása a műanyagok felszámolását célzó ENSZ megállapodás kapcsán.

  • Természet-pozitív ütemterv kialakítása az épített környezetért. Ösztönözze az összehangolást és elkötelezettséget a nettó nulla és a természet pozitív cselekvése iránt, beleértve hogyan kell mérni és elszámolni a teljes életciklusra kiterjedő szén-dioxid-kibocsátást.

  • A tőkepiaci követelmények és értékelések összehangolására szolgáló keretrendszer kidolgozása, az épített környezeti rendszerek átalakítás a üzletvitel, stratégia, kockázatkezelés és teljesítménymenedzsment az értéklánc mentén.

Szakértőink bevonásával azonosított akadályozók és előmozdítók:

TOP3 AKADÁLYOZÓ

  • Hazánkban a hosszú távú gondolkodás, illetve a folytonosság hiánya tapasztalható. Nincs kormányzatokon átívelő stratégia, a már kialakításra került adatbázisok, kutatási eredmények nem kerülnek integrálásra.

  • Az építőipar körforgásos gazdaságot érintő szabályozásában nincs komoly előrelépés. Magyarország fenntarthatósági stratégiájában barna mező preferálása kerül fókuszba, de ezt jelenleg nem követi megvalósítás.

  • Magyarországon jelenleg a rendszer inkább hulladékgazdálkodás fókuszú a termelés-tudatos gondolkodás helyett.

TOP3 ELŐMOZDÍTÓ

  • Egyensúly kialakítása a szabályozás és a piaci viszonyok között, valamint a negatív és pozitív ösztönzők viszonylatában.

  • A körforgásos épített környezet felé való elmozdulás magában foglalja a jelenlegi szerepek és az üzleti modellek megváltozását. A technológiai megoldások már rendelkezésre állnak, de nem elérhetők mindenki számára. A teljes értékláncot átható edukáció, az innovatív megoldások beemelése és a jelenleg uralkodó nyersanyaghiány segítheti az előre mozdulást.

  • A fogyasztói tudatosságban elmozdulás tapasztalható, de megjelennek vele együtt a félreértelmezések is. Az EU szabályozás útján szab gátat a zöldre festés gyakorlatának, illetve nagyobb hangsúlyt helyez a tartós, javítható és többször újrahasználható termékek gyártására és alkalmazására.