Tag Archive for: Alumni

Egyensúlyba kerülhet-e a gazdaság, a környezet és a társadalom? Társadalmilag elérhető-e a mértékletesség? Meg tudunk-e állni, amikor már mindent elértünk, amire szükségünk van? Egy valaki fog nyerni vagy csak együtt nyerhetünk?

Különleges eseménynek volt részese „A jövő vezetői” Alumni és a Társadalmi Tőke munkacsoport a COLLAB Mentoring csapata vezette SDGs Game fenntarthatósági kollaborációs workshop keretében. Az eseményt házigazdánk, Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs igazgatója és a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetője nyitotta meg, majd Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

A program fókuszában egy kétórás élményprogram állt, amely a fenntartható fejlődési célokra (SDGs) építve, a gamifikáció eszközével fejlesztette a résztvevők szemléletét. A játék nem csupán szórakoztató volt, hanem számos hasznos tanulságot is tartogatott:

  • Szemléletformálás: A fenntarthatóság iránti elkötelezettség új perspektívákat nyitott meg számunkra.
  • Közösségépítés: Az együttműködés során kialakult csapatszellem erősítette a közösség összetartozását.
  • Cselekvésre inspirálás: A játékos forma cselekvésre ösztönzött minket, hogy tegyünk a fenntartható jövőért.

Az este során lehetőségünk nyílt megismerni egy sajátos módszertant és eszközt, amelyet a vállalatok is alkalmazhatnak a szervezeti kihívások megoldására. A workshop végén a résztvevők személyes élményeinek megosztása jó alkalmat teremtett arra, hogy közösen összegezzünk a téma kapcsán számos fontos kérdést és dilemmát, alátámasztva ezzel azt, hogy egy ilyen típusú program – „Játék, ami nem játék” – miként tud minket tovább vinni és megerősíteni a fenntarthatóság előmozdításának útján.

A teljes képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Mit tegyünk és mit ne, amikor a klímavédelemért cselekszünk? Mekkora az ökoszisztéma szolgáltatások ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Milyen új megoldások jönnek létre a körforgásos gazdaságra való átállással? Mi az a vízstressz?  – Többek között ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján.

A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

Szederkényi Zita programvezető környezeti felelősségvállalás témakörének bevezetője után Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke előadásában beszélt az aktuális klímahelyzetről és rávilágított arra, hogy bár vannak olyan mechanizmusok, amelyeket már nem tudunk visszafordítani, nagyon sok olyan változás előtt állunk, amelyek lelassíthatóak, vagy megállíthatóak és minden nap, minden döntésünkben lehetőségünk van, hogy ezekre hassunk. Elmondta, hogy a nettó nulla kibocsátás elérése nélkülözhetetlen a melegedés megszűnéséhez és ehhez a vállalati világ hozzájárulása kulcsfontosságú. A világnak a növekedési kényszerrel és -mániával kell szembenéznie, a fogyasztói szokások megváltoztatása szükséges, mindez a természettel együtt dolgozva, természetalapú üzleti gondolkodással.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a természet egy sokszintű zárt szabályozó rendszer, amely sok funkcióval – ellátó, szabályozó, támogató, kulturális – rendelkezik, azonban a két legfontosabbal, a szabályozóval és támogatóval nem foglalkozunk. Hiába a közgazdasági gondolkodás, ezek a szolgáltatások nincsenek beárazva, így nem kalkulálunk a veszteséggel, s amíg ez így marad, nem haladunk jó irányba. Kiemelte annak fontosságát, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

A folytatásban Dr. Bartha-Horváth Bálint következett a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója, aki először a fenntarthatóság makrogazdasági trendjeiről beszélt, majd rávilágított a körforgásos gazdaság valódi mibenlétére. Bemutatta a Körforgás létráját: a körforgásos gazdaság prioritási szintjeit és a körforgásos gazdaság elméleti és gyakorlati összefüggéseit példákon keresztül.

Füstös András, a BDL szakmai igazgatójának előadása a víz biodiverzitásban való szerepét mutatta be. Kiemelte az SDG-kben, a Green Deal-ben a Taxonmóia és ESG megfelelésekben lévő jelentőségét, valamint összefoglalta, hogy milyen kritikus vízbiztonsági és vízzel összefüggő kihívásokkal szembesül az emberiség és hogy mindezek csökkentésére, megoldására hol lehet az üzleti szektor szerepe.

Ezt követően a résztvevők három BCSDH-tagvállalati esettanulmányt hallgattak meg, amelyekkel kapcsolatban egy-egy üzleti dilemmát vetettek fel az előadók. Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs vezetője a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának kérdéskörét hozta.

Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója azt a kérdést tette fel, hogy lehet jól együttdolgozni az újrahasznosítási arány növeléséért, Deák Brigitta, a Biofilter kommunikációs vezetője pedig arról indított beszélgetést, hogy hogyan tudjuk hitelesen kommunikálni a fenntarthatósági törekvéseinket.

A három vállalati példát és dilemmát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

A szakmai program délután Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott, aki jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait és azt, hogy milyen körforgásos gazdasági folyamatokat vezettek be. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Károlyi Zsuzsanna, az E.ON kommunikációs és marketing vezetője az E.ON jövőért való szerepvállalásáról beszélt. Kiemelte, hogy óriási változás korában élünk, amely mind az energiával van összefüggésben: az elektrifikáció, az energia átmenet, a fenntarthatóság vezérelt működés, a zöld energia, a dekarbonizáció. Ugyanakkor minden idők legnagyobb kihívása előtt is állunk, mert a változás egyelőre lassú, nehézkes és túl kis léptékben történik, így itt az ideje a további megújulásnak, amelyben kulcsfontosságú az adaptivitás és a reziliencia.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a PwC 13. Vezérigazgatói felmérésének eredményeit az általános jövőkép, a veszélyeknek való kitettség, a transzformáció, a generatív mesterséges intelligencia, valamint a fenntarthatóság és a vezérigazgatói szerep vonatkozásában. A felmérésből megtudhattuk, hogy a vezérigazgatók milyen zenével relaxálnak, mikorra várják Magyarországon az euró bevezetését vagy éppen az elektromos autók elterjedését.

A fenntartható életmód kutatásával és támogatásával foglalkozó GreenDependent Intézet szakmai vezetője, Vadovics Edina mutatta be intézetüket és a TreeDependenttel közösen működtetett Karbontudatos Rendezvény programjukat, amely a csökkent-számol-kompenzál hármas egységére épít. A folyamat végén a kompenzáció keretében őshonos gyümölcsfák ültetését valósítják meg iskolakertekben vagy nonprofit, társadalmi célú kertekben, ezáltal összekötik a környezeti és társadalmi célokat: a rendezvény környezeti hatását társadalmi értéket is teremtve kompenzálják.

Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója végigvezette a résztvevőket a vállalat fenntarthatósági fejlődésének útján a kezdetektől a körforgásosságra való áttérésig, majd bemutatta Paper Circle programjuk kulcselemeit, karbonsemleges megoldásaikat akár a kéztörlő adagolók, akár a papírfelhasználás csökkentés területén és nemzetközi jógyakorlatokat az Essity leányvállalataitól.

A délután folyamán a program résztvevőiből alakított projektcsapatok röviden összefoglalták hogyan haladtak tovább kidolgozandó munkáikkal, illetve kérdéseket tehettek fel.

A szakmai napot a már megszokott módon vezetői interjú zárta. A résztvevők Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungyary Kft. ügyvezető igazgatójával beszélgettek a fenntartható vállalatvezetésről, arról milyen kihívásokat lát a jövőben az ügyvezető és hogyan készíti fel a szervezetet az állandó változásra.

 

A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.

Mi köze a HR-nek a szovjet űrprogramhoz és a csirkék produktivitásához? Miért ünnepelhetjük a bukást? Te milyen lehetőséget kaptál? Ki a felelős a karrieredért? Hogyan állíthatjuk meg a hátrányok újratermelődését? Szükség van-e kisebbségi kvótára? Igazságos-e, ami méltányos? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékekről szóló szakmai napján, amelyet 2024. április 11-én a Budapest Airportnál rendeztük meg. A napot a házigazda vállalat vezérigazgatója, Kam Jandu nyitotta meg.

„Tisztában vagyok-e a jogaimmal?”, „Nyugodtan sétálhatok-e a párommal kézen fogva az utcán”, „Munkát találni nem okoz-e problémát?”, „Nem okoz-e gondot bevásárolni?” – ezek a kérdések is elhangzottak abban a bevezető játékban, amelyet a programvezető Szederkényi Zitával játszottak a résztvevők, hangolódásként az esélyegyenlőség témájára.

Az előző, innovációs szakmai naphoz kapcsolódva Török László, a Mazak ügyvezető igazgatója előadását hallgatták meg a résztvevők, amelyben rávilágított, hogy a fenntarthatóság kulcseleme az innováció, hogy ennek milyen szerepe van a piacvezető szerep megtartásában, majd arról beszélt, hogy innovatív vállalati környezetben milyen kihívások adódhatnak.

A folytatásban a korábban marketing területen tevékenykedő, de mostanra a HR-elkötelezettjévé lett Tóth Gergő következett, a HR Fest társalapítója. Előadása egy olyan kulcselemre fókuszált, amely a jövő vezetőinek is hasznos útravaló: az emberi erőforrás. Beszélt a kudarcról, annak megéléséről, valamint a benne rejlő innovációs lehetőségekről. Sőt, rávilágított arra is, hogy az idejében belátott bukást még ünnepelni is lehet.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat mutatta be, valamint a mérési lehetőségekről beszélt. Kitért dilemmákra, is, mint például, hogy miként kezelendő egy olyan helyzet, ha van egy pótolhatatlan tudású munkavállaló, de szociálisan nem tud beilleszkedni a közösségbe és hogyan kezelhető a munkahelyi szekálás.

Ezután kerekasztal beszélgetés következett, amelyben Gerendás Éva (Head of Talent & Transformation), a Generalitól, Takács József (HR igazgató) a Budapest Airporttól és Takács Katalin (HR vezérigazgató-helyettes) a Future-FM-től beszélgettek Szederkényi Zita moderálásával a munka jövőjéről. Olyan aktuális témákat érintettek, hogy milyen kulcsszerepe van az alkalmazkodásnak és a rugalmas megoldásoknak vállalati környezetben, hogy milyen kommunikációt és bánásmódot alkalmazzunk érzékeny csoportok esetén és meddig tart egy vállalat felelőssége az esélyegyenlőség elősegítésében.

Tóth Alexandra, a BASF szenior digitális specialistája a vállalat társadalmi szerepvállalásának fő pillérei mentén, mint „Egészséges jövő”, „A jövő erőforrásai” „A jövő képességei” mutatta be két jógyakorlatukat: a Kölyöklabort, amely 5-6. osztályos általános iskolás gyermekeknek kínál interaktív tanulási lehetőséget a természettudományok és a fenntarthatóság témájában, elősegítve a kritikus gondolkodás fejlődését; valamint a Láthatatlan Iskolát, ahol önkéntesek tanítják a gyermeket olyan értékekre, mint a kitartás, támogatás és inspiráció.

A folytatásban Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője mutatta be a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalói Programját. A vállalat kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el a megváltozott munkaképességűek tekintetében, munkavállalóik 10 százaléka tartozik e körbe. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

Az ebédszünet után Verő Barbara, a Future Proof Consulting Kft. alapítója és ügyvezetője következett, aki a karrier és karrierút övezte kérdéseket és tévhiteket vette górcső alá, bevonva a résztvevőket is. Bemutatta a karrierlétra lépcsőit, a köztük lévő különbségeket és buktatókat, valamint előadása végén arra is kitért, hogyan tudunk teret alkotni magunknak az előléptetéshez nélkülözhetetlen, következő szint kompetenciáinak „elgyakorlásához” akkor, ha erre a munkahelyünkön nem adódik lehetőség.

A nap folytatásaként Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát és a BAGázs tevékenységét, amelynek célja, hogy megállítsa a hátrányok újratermelődését. Hosszútávú, kiszámítható programstruktúrával dolgoznak, amelynek fontos elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulás és a csoportprogramok. Beszélt a felelősség kérdésről és hogy miként tudnak vállalatok és magánszemélyek kapcsolódni a BAGázs tevékenységéhez.

Ezt követően a résztvevők projektcsapatai 2-2 percben bemutatták projektötleteiket és a lehetséges megoldási irányokat, amely projektek – igazodva a BCSDH éves szakmai témájához igazodva – az emberi értékek területére fókuszálnak.

Istenesné Solti Andrea, a Shell igazgatóságának elnökével következett ezután beszélgetés a sokszínűségről. Bevonva a résztvevőket olyan témákról esett szó, hogy miért alulreprezentáltak a nők a vezetők között, hogy van-e szükség kisebbségre vonatkozó kvótára vagy, hogy a mentorálásnak milyen fontos szerepe van. Saját karrierútján keresztül is beszélt e kérdésekről, a sokszínűség fontosságáról és a női vezetői karrier kihívásairól.

Temesváry Péter a Budapest Airport Safety and Compliance területének igazgatója a repülőtér munkabiztonsági kérdéseiről beszélt. Egy rövid történeti áttekintésen mutatta be, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a reptér biztonságos működtetéséhez együttesen szükségesek: az eszköz, a szabály és az ember. Az ementáli sajt szemléleten keresztül mutatta be a kockázatok csökkentésének lehetőségeit.

A szakmai programot vezetői interjú keretében Kam Jandu-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával zártuk, aki beszélt karrierútjáról, fenntarthatósági szemléletéről és útravalóként a jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A buszos vezetett túra során a túravezetőtől sok érdekes információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.

 

Mitől lesz egy innováció sikeres? Mik az innováció buktatói? Lehet olyan zöld- vagy társadalmi innováció, ami tényleg megoldja a problémákat és nem újakat okoz? Fogunk-e valaha rovarokkal táplálkozni? – ilyen és hasonló kérdésekről volt szó „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján, amelyet vendéglátónk az EUROAPI Hungary Kft. ügyvezető igazgatója Dr. Diószegi Zsuzsanna nyitott meg.

Dr. Bajmócy Zoltán, az SZTE professzora, a tudományos és esélyegyenlőségi ügyekért felelős dékánhelyettese felvezető előadásában beszélt az innovációk és a fenntarthatóság kapcsán felmerülő dilemmákról és az elkerülendő problémákról. Mint elmondta, a planetáris rendszerek hatnak egymásra, Rubik kockaként egyszerre kell figyelni az összes területre, nem oldhatunk meg csak egyet, mert az több kárt okozhat. A lehetséges megoldások között a zöld innovációk mellett a társadalmi innovációk jelenthetnek megoldást. Emellett kiemelte, hogy újra kell keretezni a problémákat, új társadalmi megállapodásokra van szükség, új szerveződési formákra, új cselekvési módokra.

A délelőtt hátralévő részében játékos munka következett: a résztvevők projektcsapataikban a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megtalálni azt a fenntarthatósági problémát, amire a következő hónapokban megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója, valamint a Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője voltak segítségükre.

A délután izgalmas kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen Dr. Ligeti Gábor a Heineken főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmund, az AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Szederkényi Zita a program vezetőjének moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy közel 130 éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő start-upnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa. Az innovációt és új termékek bevezetését sokszor a fogasztó vagy a piac határozza meg. A beszélgetés során olyan kérdéseket érintettek, mint egy termékbevezetés sikerének kulcsa vagy sikertelenségének kezelése, milyen formában jelenik meg az innováció a termékfejlesztés mellett, vagy éppen fogunk-e a közeljövőben rovarliszttel táplálkozni.

A folytatásban Nádasi Róbert, a Masterplast Nyrt. vezérigazgató-helyettese bemutatta a vállalat fenntarthatósági stratégiáját, majd innovatív hőszigetelési megoldásukat, a Zöld Hungarocell Programot, mely az első minősített rendszerben működő körforgásos gazdálkodási modell a hazai építőiparban. Jelenleg az építési gyakorlatban a polisztirol anyagok méretre vágásából keletkező káló mértéke évente akár a 100 ezer köbméteres mennyiséget is elérheti. A programban, az értékesített bizonyos Hungarocell termékek felhasználása során keletkező fel nem használt vágott anyagokat visszagyűjtik és újrafeldolgozzák, majd újrahasznosítják.

Ezt követően három csoportra osztva gyárlátogatás következett, ahol az EUROAPI egyik termelési üzemét, raktárát és Kutatás-Fejlesztési laborjait látogatták meg a résztvevők szakértők kíséretében, olyan kérdésekre is választ kapva, hogy milyen fenntarthatósági kihívásai vannak a gyógyszerhatóanyag gyártásnak; mi a különbség a természetes és mesterséges C-vitamin között; mi a No-spa kémiai képlete és hogyan készül; vagy hogyan lehet fenntartható raktározást üzemeltetni.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Dr. Diószegi Zsuzsannával, az EUROAPI ügyvezető igazgatójával beszélgettek a résztvevők, aki mesélt színes karrierútjáról, legnagyobb üzleti kihívásairól. Kiemelte, hogy fontos a rugalmasság és a nyitottság, ne tartsunk a változásoktól, hanem lássuk meg benne a lehetőséget és ragadjuk meg.

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

Lehet-e pénzre váltani az emberi életet? És ha igen, mennyit ér? Mitől leszel egészséges a munkában? Milyen általános tévhitek övezik a fenntarthatóság fogalmát? Mitől működik egy vállalatnál a fenntarthatóság? „A jövő vezetői” tehetségprogram tavaszi Alumni találkozóján dr. Felsmann Balázzsal a Hungaropharma pénzügyi vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk házigazdánk, a KPMG hangulatos Rooftop 825 Caféjában március 19-én.

Nagy Julianna, a KPMG ESG & fenntarthatósági szolgáltatások szenior menedzsere köszöntötte a résztvevőket, elmondta, hogy a tavaszi „A jövő vezetői” Alumni találkozóval szeretnének hagyományt teremteni és visszavárják a csapatot jövő tavasszal is.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója elmondta, hogy a világunk forrong és az a generáció vagyunk, akik leginkább szembesülnek a fenntarthatósági kihívásokkal, viszont ebben a közösségben igazi rózsaszín buborékban vagyunk együtt olyanokkal, akik tényleg a jó dolgokért és a fenntarthatóságért dolgoznak és az a feladatunk, hogy ezt a buborékot még inkább kiszélesítsük.

Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs igazgatója és az Alumni közösség vezetője bemutatta az idei éves programtervet és bátorította a résztvevőket, hogy csatlakozzanak minél több eseményhez.

Ezt követően Dr. Felsmann Balázs, a Hungaropharma pénzügyi vezérigazgató-helyettese kávéházi vezetői beszélgetés során mesélt szakmai útjáról, vezetői pályájáról, a gyógyszeripar kihívásairól és legégetőbb fenntarthatósági kérdéseiről, illetve arról, hogy a fenntarthatóság valóban csak akkor tud működni, ha vannak olyan vezetők, akinek ez belső indíttatása és komolyan, őszintén foglalkoznak vele. A beszélgetést Guti Gellért, a Reptéri Üzemanyag-kiszolgáló Kft. minőségbiztosítási mérnöke vezette.

A teljes képgaléria megtekinthető itt.

 

Legközelebb május 30-án a Zwack Unicum Zrt-nél az Unicum Házban találkozunk, ahol Salgó Istvánnal, a Zwack Unicum Zrt. Felügyelő bizottságának tagjával beszélgetünk majd és az estét múzeumlátogatással és kóstolással zárjuk.

„A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni szervezetének 2024-es tervei:

  • Május 30. 18:00, Zwack, Unicum Ház – Vezetői interjú Salgó Istvánnal, a Zwack Unicum Zrt. Felügyelő bizottságának tagjával és múzeumlátogatás kóstolóval
  • SDG Game – szervezés alatt
  • November 6. 16:00, Nokia – Laborlátogatás és Üdvözöljük az új évfolyamot
  • Az iskolás generáció fenntarthatósági képzése munkacsoport – Okosdobozvizsgáljuk a lehetőséget

Hogyan lesz sikeres, de társadalmilag is felelős a vállalat?  Élni akarsz vagy túlélni? Hogyan programozható át a stressz? Mi az a fekete hattyú jelenség? Mi lesz a vezetők feladata a jövőben? – ezen kérdések mentén zajlott a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja a felelős vállalatirányítás témájában.

Az eseményt házigazdánk, a Nestlé Hungária Kft. képviseletében Dr. Tompa Gábor, vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgató nyitotta meg.

Első előadónk Dr. Zilahy Gyula a BME egyetemi tanára volt, aki előadásában a vállalati szektor fenntarthatósági szerepvállalásának számos aspektusát hozta el a résztvevőknek. Előadását a vállalatok szerepének körvonalazásával kezdte, majd beszélt azokról a rövid- és hosszútávú kockázati tényezőkről – kiemelve, hogy ezek között megjelent az AI is – amelyekkel a vállalatoknak aktuálisan szembe kell nézniük. Ezt követően a felelősök, a megoldások és a kockázatok kérdéskörére is kitért, valamint arra, hogy miként is definiálhatjuk a fenntarthatóság üzleti alapjait, illetve, hogy valóban fenntarthatóak-e az új, fenntarthatóságot szolgálandó üzleti modellek.

A folytatásban a tehetségprogram vezetője, Szederkényi Zita mutatta be a BCSDH vállalatvezetői irányelvének Felelős vállalatirányítás pontját, majd vezetésével játékos feladat keretében megalakult az öt projektmunka-csapat. A csapatok meghatározták, hogy az emberi érték támáját tovább bontva, pontosabban milyen kérdésekkel szeretnének foglalkozni projektmunkájukban, amelyet a tehetségprogram végén fognak majd bemutatni.

 

Ezt követően Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be karrierútját és mondta el, hogyan lett a Henkel első női vezetője. A résztvevők kérdéseire válaszolva olyan kulcsjellemzőket emelt ki, amelyek szerves részét képezik vezetési stílusának. Így megtudtuk, hogy a csapatban gondolkodás az egyik fő eleme ennek, szem előtt tartva, hogy „mindent lehet delegálni, de a felelősséget nem.”  Arra bíztatta a résztvevőket, vagyis a jövő vezetőit, hogy lássák meg a hibázásban és a kockázatvállalásban rejlő lehetőségeket, mert ezek a képességek segíthetnek abban, hogy nyomot hagyjanak és láthatóbbá váljanak.

A folytatásban Handó János, a Katica Tanya alapítója mutatkozott be, aki egy olyan egyedülálló élményközpontot álmodott és valósított meg feleségével együtt, ahol a természet maximális tiszteletben tartása mellett igazi élményekkel gazdagodhatunk. A komplexum teljesen zöldmezős beruházásként jött létre és csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója saját fejlesztésű crenchmarking, azaz a kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését mutatta be: 1.: Inspiráció, 2.: Önismeret, 3.: Válassz csatamezőt!, 4.: Valósítsd meg!, 5.: Szeresd, amit csinálsz! Ahogy előadásában rávilágított, a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A délelőtti program zárásaként Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg inspiráló vezetői gondolatait a résztvevőkkel. Beszélt arról, hogy az ő meglátása szerint mi a siker alapja és képlete; arról, hogy szükség van olyan emberekre, akik folyamatosan kérdéseket tesznek fel, hiszen ők azok, akik új megoldásokat találnak; valamint a hibázásról; bizalomról és arról, hogy a problémamegoldáshoz szükséges a gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárása.

Az ebédet követően Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatójának és társalapítójának karrierútján keresztül egy mondhatni „lázadó” karrierutat ismertünk meg. Beszélt arról, hogy milyen, amikor pozitív társadalmi változásokért dolgozik az ember. Beszélt döntési pontokról, valamint arról, hogy miként térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója folytatta, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség legnagyobb ereje a közösségben rejlik, ez biztosítja tudását, biztonságát, fejlődését és ez adja szépségét is. Mit jelent ma a közösség? Mi a hatása erre a virtuális térnek? És hogyan tudják a vezetők elősegíteni, hogy a közösségben rejlő valód erőt, képességet jól használjuk, mint emberiség és társadalom?

Hogy milyen 2024-ben egy vezető és mi az ő vezetői ars poeticajuk? Erre a kérdésre keresték a választ a résztvevők: kiscsoportos beszélgetések keretében, inspirálódva a szakmai napon már elhangzott előadásokból is, összegezték, hogy milyen értékekkel és jellemzőkkel kell, hogy rendelkezzen a fenntartható elvek mentén működő vállalatvezető.

.

 

A folytatásban Pesti Tímea, az ALD LeasePlan vezérigazgatója bemutatta, hogy a vezetőnek milyen felelősségei és feladatai vannak a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti pillérei kapcsán. Mind a három területet érintő irányelvek, ami a vezető működését elősegítik a stratégiai megközelítés, az átlátható működés, a partnerség, a felelősség és az etikus működés. Személyes vezetői tapasztalatainak megosztásakor rávilágított, hogy mekkora ereje van a közösen gondolkodó és koherens vezetői közösségnek, és, hogy a kitűzött célok megvalósításának nélkülözhetetlen kulcsa a kommunikáció.

Házigazdánk, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé fenntarthatósági törekvéseit és a „Közös értékteremtés” víziójukat. A büki gyárukhoz kapcsolódóan Európában elsők a talajmegújító gazdaság projektjükkel. Bemutatta a Nestlé Nettó Zéró Akciótervet is, melyben a vállalat vállalta, hogy 2050-ig eléri a nettó zéró kibocsátást a Scope 3-ra kiterjedően is.

A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita szakmai programvezető részvételével. A beszélgetés során az ügyvezető mesélt karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.

A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház pince- és múzeumlátogatással várta az érdeklődőket, amely során megismerték az Unicum messzire nyúló családi történetét, megnéztek gyógynövény alapanyagokat, valamint bepillantást nyertek a gyártási folyamat bizonyos részeibe.

Tovább a teljes képgalériához >>>

Mi jellemzi a világot 2024-ben? Mitől függ a vasárnapi ebéd? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével?  Melyek a jelen legnagyobb kihívásai? Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?

„A jövő vezetői” tehetségprogram első, a fenntarthatóság stratégiai megközelítéséről szóló szakmai napján ezeket a kérdéseket jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Markus Kupetz nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a több, mint 140 tagot számláló szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Bemutatójában rávilágított, hogy a jövő legnagyobb kihívásai a fenntarthatóság kihívásai és kiemelte, hogy ezek közül a klímavészhelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség a három legsürgetőbb.

A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita bemutatta a tehetségprogram céljait és a fenntartható fejlődés alapfogalmait, gazdasági hatásait. Kiemelte, hogy ma már nem azt kell vizsgálnunk, hogy mi a fenntarthatóság, hanem paradigmaváltásra, komplex kérdések megválaszolására, rendszerszintű változásokra van szükség, ami igazi változásvezetőket kíván.

A folytatásban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára következett, aki beszélt a fenntarthatóság történeti megközelítéséről, az ökoszisztéma szolgáltatásokról és szerepükről a gazdaságban. Emellett egy hasonlaton keresztül bemutatta hogyan működik egy ország gazdasága, azaz mitől függ a vasárnapi ebéd? A sikeres ebédhez, vagyis a sikeres gazdasághoz kell alapanyag, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúra és hagyományok, azaz társadalmi tőke. Ha az egyik komponenst változtatjuk, hatása van a többire.

Ezt követően a dm PR és ügyfélszolgálati csoportvezetője, Hittner Krisztina mutatta be a vállalati fenntarthatóság hármas aspektusát szélkerék ábrájukon szemléltetve, majd az egyes területeken tett konkrét tevékenységükbe is bepillanthattunk. Így jógyakorlatokat ismerhettek meg a jelenlévők a fenntartható ingatlangazdálkodás terén tett lépéseikről, a társadalmi felelősségvállalási tevékenységeikről és a bővülő fenntartható termékkínálatukról és alternatíváikról.

A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán, amelyre csoportmunka keretében keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők. Hogyan, mivel lehet aktivizálni a megkeresésre nyitott ügyfeleket? Mi motiválná a kollégákat az elektromos kerékpárok használatára? Hogyan vezessük be és népszerűsítsük a zöldségek és gyümölcsök papírcsomágolását az áruházakban?

Ebéd után az Unilever kommunikációs menedzserének, Lengyel Krisztinának az előadása következett, amelyből megtudhattuk, hogy a felelős, fenntartható gondolkodás és megközelítés az Unilever történetének kezdetéig visszanyúló gyökerekkel van jelen a vállalat életében, beépülve a startégiájukba, mind a mai napig. Előadása során a termékekhez kapcsolódó fenntarthatósági eredményeiket termékek szemléltetésével mutatta be, valamint beszámolt egy saját innovációjukról is, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez a jégkrémhűtők esetében és amelynek szabadalmát a piac részére szabadon elérhetővé tették.

A folytatásban Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése.

A házigazda Siemes Energy fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek középpontjában az energia szén-dioxid-mentesítésének célja áll teljes értékláncuk mentén.

A nap utolsó előadásában ismét tudományos górcső alá került a fenntarthatóság: Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadása következett. Bemutatta az ökomodernizáció korlátait, mint a szétválasztást, a probléma áthelyezést és a visszapattanó hatást. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság kihívásai csak máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodással oldhatók meg. Végül beszélt a hálózat szerepéről a gazdasági gondolkodásban, vagyis arról, hogy a világ bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.

A szakmai program részeként a résztvevők gyárlátogatáson is részt vettek Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátorának vezetésével. A túra során számos érdekes információt tudhattak meg a turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.

A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, de emellett több aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás, energiatranzíció kapcsán releváns téma is felmerült, mint pl. az energia és annak tárolása, és hogy mindezek milyen kihívásokat tartogatnak a jövő vezetői számára. Árpád is rámutatott, hogy a ma logikus gondolkodásával az a baj, hogy a fenntarthatóság kihívásait nem lehet megoldani velük, teljesen más alapokon nyugvó, ma még szokatlannak, innovatívnak számító gondolkodásra van szükség.

Tovább a teljes galériához >>

A tavaly év végén lezajlott vezetőségi választást követően megtartotta alakuló ülését a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetősége Bori Máté, az Alumni vezetője, az ALD Automotive I LeasePlan operációs igazgatója irányításával a LeasePlannél.

A vezetőség nemcsak megtervezte a 2024-es év Alumni programjait, hanem rögtön el is kezdte szervezésüket, melyek között kávéházi felsővezetői beszélgetés és laborlátogatás is szerepel. A vezetőség két eseményt tervez a tavaszi időszakban és egyet ősszel, hogy a frissen végzett évfolyamot is köszöntsék majd a közösségben. A részletekről a BCSDH e-mailben és a LinkedIn csoporton keresztül tájékoztatja az Alumni szervezet tagjait. Emellett a vezetőség döntést hozott arról is, hogy ezentúl vezetőségi választás egységesen minden évfolyamban 3 évenként lesz, vagyis a következő 2026-ban. Ez alól kivétel az aktuálisan végző évfolyam, melynek képviselője a képzés végén kerül megválasztásra és becsatlakozik a vezetőség munkájába. A vezetőség megköszönte a leköszönő Alumni vezető, Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője lelkesedését és munkáját, aki 2020-tól látta el a feladatot és tett sokat a közösségért.

Az Alumni vezetősége és BCSDH is várja már a következő találkozást. Addig is örömmel veszik a közösség javaslatait, ötleteit az évfolyamok képviselői, Bori Máté, az Alumni vezetője és Szederkényi Zita „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.

Harmincnégy kiválasztott tehetséges vállalati vezető és egy egyetemista ösztöndíjas a résztvevője az idén tizenegyedik éve útjára indult „A jövő vezetői” tehetségprogramunknak, amely a 2024. január 18-án megrendezett megnyitóval vette kezdetét.

Az eseményt házigazdánk, a fenntarthatóság iránt elkötelezett K&H Bank kommunikációs igazgatója, Horváth-Magyary Voljc Nóra nyitotta meg, aki köszöntőjében bepillantást nyújtott a bank sokrétű fenntarthatósági tevékenységébe.

Ezt követően Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke köszöntette a résztvevőket. Nyitógondolataiban elmondta, hogy a mentorok, előadók szakmai együttműködésével a program az elmúlt tíz évben sokat változott, igazodva az üzleti környezet alakulásához. Bíztatta a résztvevőket arra, hogy ragadják meg a program nyújtotta lehetőséget, ahogyan ezt a korábbi évfolyamok résztvevői is tették, hiszen sokan vannak a végzettek között, akik akár saját szervezetükön belül, akár új szervezetek élén, vagy saját vállalkozás létrehozásával a fenntarthatósági folyamatok katalizátorává váltak.

„A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel.” – fogalmazta meg és kiemelte, hogy a cselekvés gyors előre mozdításához elengedhetetlen a vállalatok szerepe, így az elkötelezett vezetőké is, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható gazdasági működést 

A folytatásban Márta Irén, a ma 142 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját. A sokszínű program során nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát: gyárlátogatások, esettanulmányok, elsőszámú vezetői interjúk, szakmai előadások, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést.

 

Inspiráló gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel a program tavalyi, jubileumi évfolyamán végzett Tóth Alexandra (szenior digitalizációs és kommunikációs specialista, BASF) és Guti Gellért (minőségbiztosítási mérnök, Budapest Airport-RÜK) a program során megszerzett értékes kapcsolati hálóról és a fenntarthatósági szemléletmódról, amely minden résztvevő számára hordoznak a vállalati életbe implementálható ötleteket, gyakorlatokat.

Bori Máté (operációs igazgató, ALD LeasePlan), „A jövő vezetői” Alumni vezetője kiemelte a közösség erejének és az itt kiépült kapcsolatoknak a fontosságát az elsajátítható vezetői szemlélet és szakmai tudás mellett.  A program nem ér véget az oklevélátadóval, hiszen aktív Alumni szervezet működik, melynek már közel 300 tagja van.  és a kezdetektől több, mint 26 000 órát töltöttek el a fenntarthatóság jegyében a fiatal vezetők, kapcsolatépítés, tudásmegosztás, elsőszámú vezetői beszélgetések és vállalati bejárások keretén belül.

 

Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel az esemény záróprogramját, amelynek keretében a résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az MVÜK már 7 éve támogatja „A jövő vezetői” tehetségprogramot, hiszen mindkét szervezet számára fontos a tudásmegosztás, a fenntarthatóság és a nyitott vezetők közössége. Az egymással először találkozó program résztvevők és mentorok az este során két körben és keveredve, különböző csoportokban mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, a fenntarthatóság hogyan jelenik meg az életükben és milyen, ehhez kapcsolódó kihívásokat élnek meg.

A 2024-as évfolyam résztvevői a következő vállalatoktól érkeztek: ALTEO Nyrt., BASF Hungária Kft., Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest Airport Zrt., Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft., Díjbeszedő Holding Zrt., DSM Nutritional Products Hungary Kft., E.ON MyEnergy Kft., Eisberg Hungary Kft., Euroapi Hungary Kft., Fe-Group Invest Zrt.(ALTEO csoport), Generali Biztosító Zrt., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Güntner-Tata Kft., Henkel Magyarország Kft., Hungrana Kft., KPMG Hungária Kft., KPMG Tanácsadó Kft., Nestlé Hungária Kft., Opten Informatikai Kft., PPD Hungária Energiakereskedő Kft., Progress Étteremhálózat Kft., Shell Hungary Zrt., Szentkirályi Magyarország Kft., Unilever Magyarország Kft., Yamazaki Mazak Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepe, Yettel Magyarország Zrt. A résztvevők között van Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázatunk győztese is.

 

A megnyitó házigazdája és szakmai partnere:

  A 2024-es program támogatói:

 

„A jövő vezetői” tehetségprogram megnyitó és szakmai napok karbontudatos megvalósításának támogatója:

 

Az Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója:

 

 

A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.

 

 

Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója nyerte el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának 2024. évi ösztöndíját. A döntőbe jutott öt legjobb pályázat közül öttagú szakmai zsűri választotta ki a nyertest 2023. november 24-én az E.ON Hungária Zrt-nél tartott döntőben.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú módszerekkel mutassa be a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők szakértőktől és gyakorló vezetőktől sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősségvállalás alapelveit.

2015 óta minden évben egy egyetemi vagy főiskolai hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A döntőben Albert Máté, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem fizikus-mérnök hallgatója, Babos Boróka Dorinka, Bakk Lilla és Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzési szak hallgatói, valamint Kárándi Kata, a Debreceni Egyetem gyógyszerész hallgatója vehettek részt. A pályázók munkájukban egyetemük fentarthatóbbá tételére vonatkozóan hoztak javaslatokat.

A szakmai zsűri tagjai: Gál Judit (Eisberg), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Maczelka Márk (SPAR), Márta Irén (BCSDH), Pesti Tímea (LeasePlan ALD) voltak.

Köszönjük munkájukat!

 

„A jövő vezetői” Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója 2023-ban: