Május 18-án tartottuk az idén elindított Körforgásos Gazdaság Akadémia második szakmai eseményét, amin az élelmiszerpazarlás témáját jártuk körbe hazai szabályozási és vállalati példákon keresztül. A Körforgásos Gazdaság Akadémia a tavalyi Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat mintájára, az edukáció egy magasabb szintű folytatásaként indult el. Az előző alkalmon a körforgásos teljesítménymérési rendszerek áttekintése és gyakorlati példák kerültek bemutatásra hazai és külföldi szakértők által.
A résztvevőket Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte. A platform egyik alapító tagja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében Dálnoky Noémi, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője mutatta be Magyarország jelenleg készülő Körforgásos Gazdaság Stratégiájának és akciótervének jelenlegi állapotát. Kiemelte, hogy a stratégia kapcsán integrált jövőképre van szükség, amelyet világos, számszerűsített célok támasztanak alá, ágazatközi megközelítés és konkrét cselekvése mellett, illetve kezelni kell a szakpolitikai és végrehajtási hiányosságokat. Jelenleg megoszlik a megvalósítás területi és dokumentumok szintjén is. A stratégiát az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságával közösen a Minisztérium készíti 2022-vel bezárólag, ezt követően indul az átállásban érintett szektorok támogatása. A támogatás két operatív programon keresztül fog érkezni, ez a GINOP+, illetve a KEHOP. A potenciális beavatkozási területek az eddigi kutatás alapján: anyagfelhasználás, feldolgozóipar, szolgáltatási szektor, horizontális eszközök lesznek.
Ezt követően Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője mutatta be a Magyarország élelmiszerpazarlási statisztikáit. A NÉBIH először 2016-ban, majd 2019-ben is elvégezte a magyarországi háztartási hulladékok felmérését. A két felmérésből kiderül, hogy 4%-ot csökkent a háztartási hulladékok mennyisége 2016-ról 2019-re. A NÉBIH az élelmiszerpazarlás csökkentéséért elindította 2015-ben a „Maradék nélkül” programot, melynek jelenleg 4 lába van: felnőtteknek szóló szemléletformálás, gyermekeknek szóló szemléletformálás, szakmai közösségekkel való együttműködés és networking. Ez az a 4 terület, amin keresztül a NÉBIH szemléletformáló kampányokat szervez együttműködő partnerek bevonásával.
A résztvevők vállalati példákat is megismerhettek az eseményen. A SPAR élelmiszerpazarlás elleni küzdelmét Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője mutatta be. Az élelmiszerhulladék feldolgozása a SPAR-nál két nagy pilléren nyugszik. Az első az állatmenhelyek segítése, a második pedig a biogáz előállítása. Az emberi fogyasztásra is alkalmas maradékot pedig a Máltai Szeretetszolgálat részére juttatják el. A hulladék feldolgozása mellett az élelmiszerbiztonságnak is kiemelt szerepe van, hiszen feldolgozóüzemeket is működtet (Regnum húsüzemek). Az edukáció kapcsán a vállalat csatlakozott a STREFOWA nevű projekthez, amit nagy sikerrel zárt 2019-ben. 2017-ben és 2019-ben a közeli lejáratú termékekért, 2018-ban pedig a szavatossági időn belül fel nem használt termékek visszagyűjtéséért kampányoltak a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben. 2020-ban pedig a Nestlé Hungáriával közösen készítette el a SPAR a „Hogyan legyek környezettudatos vásárló” kisokost.
Az esemény zárásaként bemutatkozott két start-up, a Munch és a Compocity, amelyek a városi élelmiszerhulladék csökkentését és a városi hulladék komposztálását célozzák meg. A Compocity megoldást Pancsa Emese, a Compocity alapítója mutatta be A startup 2020-ban indult egy olyan beltéri okoskomposztáló rendszerrel, aminek központjában egy okos komposztáló robot áll, aminek működéséhez kizárólag egy barátságos mikroorganizmusra van szükség. Ez néhány hét alatt giliszták, mindenféle szakhatások és gondoskodás nélkül átalakítja az organikus hulladékot tápanyaggá, komposzt alapanyaggá. A Compocity 2020-ban a pandémia kapcsán változáson ment keresztül. Azok a partnerek, akik az irodájukban nem tudták fogadni a compocityt, ők úgy döntöttek, hogy harmadik fél részére fogják telepíteni, mint pl. óvodába, iskolába, idősek otthonába, ami jó tapasztalat lesz a start-upnak. Céljuk, hogy a 2021-es év végére sorozatgyártásig jussanak és a KKV szektorban is elterjedjenek.
A Munch applikációt Szentkirályi Lili, a Munch menedzsere ismertette résztvevőkkel. A Munch egy nagyon fiatal startup, mely az élelmiszerpazarlás csökkentését tűzte ki célul. A start-up egy olyan piacteret biztosít, ahol vendéglátóhelyek, akár boltok tudják eladni azokat a termékeiket kedvezményes áron, amik kidobásra kerültek volna. A start-up tehát a vendéglátóhelyek szintjén küzd az ételpazarlással, az ételeket pedig olyan emberek vásárolják meg, akik vagy árérzékenyek, vagy pedig fontos nekik a fenntarthatóság. Az elmúlt fél évben kb. 10.000 fős közösséget hoztak létre. Másik céljuk, hogy egy közöségi platformot hozzanak létre, ahol élelmiszerpazarlásról és tágabban a fenntarthatóságról edukálják a magyar fiatal felnőtteket. Emellett az Élelmiszerbankkal, illetve a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve két módon is hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve hajléktalanokat segítenek.
Köszönjük támogatóinknak!
