2024. április 11-én a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) kommentárt jelentetett meg az ESG törvény módosításai kapcsán. A kommentár innen érhető el.

Az Országgyűlés az Egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló T/7732 számú törvényjavaslat elfogadásával módosította az ESG törvényt is, hogy támogassa a magyar vállalatok versenyképességét az ESG megfelelés során, az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív egységesítésre való törekvéssel csökkentse a külső szereplők fokozódó információs igényét, az ESG adatszolgáltatásra és minősítésre való felkészülésüket támogatva pedig biztosítsa az ESG közreműködőkkel szembeni szakmai elvárások érvényesülését.

A fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. évi CVIII. törvény (továbbiakban ESG törvény) módosítása pontosítja az állami feladatokat és szerepeket, a szabályok betartása érdekében kiterjeszti a felügyeleti jogosítványokat, illetve pontosítja az ehhez szükséges fogalmakat.

Azzal, hogy a törvénymódosítás az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tartalmára igyekszik szűkíteni a szereplők adatigényét, érdemben lehet csökkenteni a vállalkozások adminisztratív terheit.

A kapcsolódó szolgáltatókkal, mint ESG közreműködőkkel (tanácsadókkal, tanúsítókkal és minősítőkkel) szembeni hatósági elvárásokkal pedig a hazai vállalatok felkészülését és megfelelését is biztosítani igyekszik a jogszabály.

1. VÁLLALATI TERHEK CSÖKKENTÉSE

1.1 ESG kockázatkezelés és átvilágítás

A fenntarthatósággal kapcsolatos kockázatok felmérését, a befektetések, a finanszírozáshoz jutás és az ellátási láncok értékelését szolgáló kérdőívekkel egyre több gyakorlat nehezíti párhuzamosan az ESG adatok gyűjtését és elemzését. Többek között a német beszállítói láncokra vonatkozó törvény (LkSG) begyűrűző hatása, illetve a pénzügyi szektor felől a finanszírozásban érvényesítendő fenntarthatósági szempontok miatt ma is számos jelentős magyarországi vállalat tesz eleget különféle ESG adatszolgáltatási igénynek. Ezek a gyakorlatban sok száz, terjedelmében, mélységében és az információk sztenderdjeiben is jelentősen eltérő kérdőívet jelentenek, amelyek kitöltése komoly kihívást jelent, a meg nem felelés pedig a források és üzleti kapcsolatok elvesztését is okozhatja. Az ilyen típusú adatigényekkel[1], az alkalmazott kérdőívvel[2] és a képződő adatokkal kapcsolatban ezért a módosítás bevezet egy hatósági felügyeletet, amelynek célja a szervezetek terheinek csökkentése és egy ehhez kapcsolódó gondoskodó állam szemlélet bevezetése.

Ennek eredményeként a magyar vállalatoknak – egészen addig, amíg a hazai jogalkotó segítő szándékát nem korlátozzák az ezt kizáró uniós szabályok – csupán egy kérdőív tekintetében kell tudniuk működésükről, vállalati politikáikról, terveikről ESG szempontú adatszolgáltatást tenniük.

Tekintettel arra, hogy a begyűrűző nemzetközi igények továbbra is szerteágazó kockázatkezelési és átvilágítási módszereket takarnak, az ESG törvény meghagyja a beszámoló mellékletét képező kérdőív eseti, vagy általános bővítésének, fejlesztésének lehetőségét[3]. Ehhez az adatszolgáltatásra igényt tartó szereplőnek kell jelentkeznie a Hatóságnál, aki a Nemzeti ESG Tanács véleménye alapján dönt az eljárás eredményéről[4].

1.2 Konszolidáció lehetősége
A vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentését jelenti az a módosítás, hogy az ESG törvény szerint közvetlenül érintett vállalkozás az ESG beszámolóját összevont, konszolidált módon is elkészítheti[5], amiben a leányvállalatokra vonatkozó információk is szerepelnek.

1.3 Állami szolgáltatás és adatbázis
Az ESG törvény eredetileg is kiemelten fontos állami feladatot bízott az ESG menedzsmentplatformra, amely a jövőben kezeli az ESG adatszolgáltatásra kötelezett vállalatok beszámolóit és tanúsítványait. A módosítás – a kérdőív egységesítésére való törekvéssel[6], illetve a szállítói átvilágítás során keletkezett adatok központi gyűjtésével[7] – megteremti annak a víziónak az alapjait, ahol az SZTFH egy ingyenes, egykapus állami platformszolgáltatással tudja majd támogatni a hazai vállalatok felkészülését, megfelelését és fejlesztését az ESG adatszolgáltatási igények szerint.

A szolgáltatás használatával a magyar vállalatok nem csupán hozzá fognak férni a működésükről szóló ESG kérdőívhez és kezelhetik a benne szereplő adatokat, legyenek azok korábban tett kérdőíves nyilatkozatok, egyéb állami adatbázisból átemelt közhiteles adatok, közműszolgáltatóktól beszerzett információk, de személyre szabott benchmarkok segítségével egy fenntarthatósági döntéstámogató visszajelzést is kaphatnak magukról. A kérdőív kitöltése során egyéb támogató funkciók (magyarázatok, kalkulátorok, indikátorok és becslések, előremutató javaslatok, illetve edukációs üzenetek) is elérhetőek lehetnek majd, amik a Magyarországon működő vállalatok versenyképességét is javítani tudják.

2. ESG KÖZREMŰKÖDŐK FELÜGYELETE

2.1 Összeférhetetlenségi szabályok
A fenntarthatósági átvilágítás és az ESG-megfelelés hitelességének alapvetése a függetlenség, így a kapcsolódó szolgáltatók közötti összeférhetetlenség elemi garanciája, aminek alapjait a hatályos törvény fektette le, a módosítás pedig kiterjeszti a kapcsolódó személyekre is[8]. Az ESG törvény igyekszik elválasztani azokat a párhuzamos szerepeket, amik bevételi lehetőséget biztosítanak az ESG-felkészülésben résztvevő tanácsadóknak (pl.: a szervezet ESG átállásának támogatásában, a kérdőívek kitöltésének támogatásában, a megfelelés eredményének értékelésében, az ESG beszámoló tanúsításában valamint a minősítésben). Ennek értelmében adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában az ESG tanácsadó és annak kapcsolódó személye[9] is összeférhetetlennek minősül az ESG tanúsítói[10] és ESG minősítői[11] tevékenységekkel egyaránt.

2.2 Minősítőkkel szembeni elvárások
Az ESG minősítések egyre nagyobb szerepet játszanak az üzleti életben, különösen a fenntartható befektetések terén. A minősítés célja, hogy egyértelmű iránytűként szolgáljon a fenntarthatósági törekvések érvényre juttatásában, azonban az utóbbi években gomba módra szaporodtak a rendre eltérő irányt mutató útjelzők. A kritikus hangok széles skálán mozognak, ezek megalapozottságát pedig az is bizonyítja, hogy az Európai Unió intézményei az ESG szabályozások gyújtópontját is a minősítők felügyeletére helyezik. Az egyik fő probléma az ESG minősítésekkel kapcsolatban az értékelési módszerek sokfélesége és az átláthatóság hiánya. A különböző minősítők eltérő módszereket alkalmaznak az ESG tényezők értékelésére, ami bizonytalanságot eredményez a befektetők számára. Emellett gyakran nem világos, hogy egy adott tényező miként kerül be a minősítésbe, milyen információforrásból táplálkozik és milyen súlyozással bír más tényezőkhöz képest.

A másik kritikus kérdés az adatok minősége és megbízhatósága az ESG minősítések háttérben álló tényezőinek értékeléséhez. A vállalatok által szolgáltatott adatok megbízhatósága is csak egy bizonyos szintig hitelesíthető, a minősítések azonban nyilvánosan elérhető adatok értékelésével és becslések egyvelegével torzíthatják az értékeléseket. Az ESG minősítések harmadik dilemmája az ESG problémák és kérdések komplexitása azaz, hogy gyakran nem veszik figyelembe a komplex és sokszor bizonytalan kimenetelű kölcsönhatásban lévő jelenségeket. Végül pedig az is visszatérő kritika, hogy valójában nem minden esetben állnak összhangban a befektetők prioritásaival sem. Ezzel szemben az uniós szabályozás iránya, hogy megteremtse a nagyobb módszertani átláthatóság alapjait, az adatok minőségének javítását, megszüntesse az összeférhetetlenségből fakadó üzleti érdekeket, illetve megszüntesse az értékelt szervezetek kiszolgáltatottságát.

Az ESG törvény módosításával megelőlegezhető a közösségi felügyelet szigora, azzal, hogy hazánkban – kivételes eseteket[12] leszámítva – a csak nyilvántartásba vett szereplők tölthetnek be minősítői szerepet. Ugyanakkor nekik vállalniuk kell, hogy a módszertan nyilvánosan elérhető[13], illetve, panasztételi és újraértékelési lehetőséget biztosítanak azon cégek számára is akikről ESG minősítést készítenek[14].

2.3 Szoftverek kiberbiztonsági követelménye
Az ESG törvény kiemelt figyelmet szentel az ESG szoftvereknek, amik az ESG adatszolgáltatási kötelezettségnek való megfelelésben, az adatgyűjtésben és adatkezelésben és a teljesítményértékelés elvégzésében támogatják a hazai szereplőket. Ezek a programok, termékek a beszállítói láncok átvilágítása során olyan bizalmas üzleti információkat kezelnek, amelyekkel kapcsolatos veszélyek tekintetében a vállalatok sem lehetnek eléggé körültekintőek. A törvény ezért megköveteli ezekkel az IKT termékekkel szemben, hogy rendelkezniük kell a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (továbbiakban: Kibertan.tv.) alapján kiállított kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal[15]. A mostani módosítás – tekintettel a folyamatosan fejlődő uniós kiberbiztonsági tanúsítási rendszerre – megteremti a lehetőséget a Kibertan.tv. módosítása esetén elérhetővé váló európai tanúsítvány elfogadására is.

3. ÁLLAMI FELADATOK PONTOSÍTÁSA

3.1 A felügyeleti tevékenység megerősítése
Az ESG törvény módosítása pontosítja a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (továbbiakban: ESG hatóság) akkreditációhoz és nyilvántartáshoz kapcsolódó feladatait, illetve a kidolgozás alatt álló részletszabályokban használható fogalmak és eljárások alapvetéseit. Kibővíti továbbá az ESG hatóság felügyeleti és ellenőrzési jogosítványait a tanácsadói, tanúsítói és minősítői piacon, valamint a kérdőívek tekintetében megteremti az egységesítésre való állami törekvés engedélyezési lábát.

3.2 Közreműködő testületek összetétele
A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke kikéri a – gazdaságfejlesztésért felelős miniszter által létrehozott és működtetett – Nemzeti ESG Tanács állásfoglalását az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározása során, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter pedig kikéri az – SZTFH elnöke által létrehozott és működtetett – ESG Akkreditációs Bizottság szakmai véleményét az ESG tanácsadók akkreditációs követelményrendszerének meghatározása során. A Nemzeti ESG Tanács[16] és a ESG Akkreditációs Bizottság[17] taginak köre a törvénymódosítással kiegészül további szakmai, szakpolitikai delegáltakkal. Ez a módosítás biztosítja, hogy az ESG részletszabályok kidolgozásában közreműködő testületek megerősödjenek a vállalkozások versenyképességét érintő szempontok érvényesítésében, valamint az ESG beszámoló minimumkövetelményeinek meghatározásában kellő reprezentációt kapjon a kormányzati, stratégiai, és közpolitikai szempontrendszer.

4. AZ ESG TÖRVÉNYRŐL
A 21. század társadalmi és gazdasági életében egyre gyakrabban és egyre szélesebb aspektusban találkozhatunk a fenntarthatóság fogalomkörével, újabban pedig az ESG mozaikszóval, ami az EU törekvésein keresztül egyre több magyar vállalat számára jelent kihívást. A nemzeti ESG-keretrendszer fő célja a magyar vállalatok versenyképességét garantáló válasz kialakítása az unió által keltett jogalkotási folyamatban, illetve egy stabil jogszabályi környezet garantálása a német beszállítói láncokra vonatkozó törvény által generált fenntarthatósági átvilágítási adatkérésekre.

Azzal, hogy az Országgyűlés ritkán látott egység mellett szavazta meg tavaly decemberben az a fenntartható finanszírozás és az egységes vállalati felelősségvállalás ösztönzését szolgáló környezettudatos, társadalmi és szociális szempontokat is figyelembe vevő, vállalati társadalmi felelősségvállalás szabályairól és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2023. CVIII. törvényt (ESG törvény), Magyarország történelmi lehetőség kapujába került. Ezen a kapun belépve érvényesíteni tudjuk a magyar vállalatok versenyképességének védelmét, a fenntarthatóság képlékeny fogalmán belül pedig a nemzeti értékek megőrzését.

A szabályozás nem tekinthető szimpla jogharmonizációs feladatnak, hanem egy széles körű támogató eszköztár kiépítését jelenti. Azért, hogy el tudjuk kerülni a késedelmes harmonizációból fakadó gazdasági pánikot, és az uniós ESG-megfelelés ne támasszon indokolatlanul nagy terhet a hazai vállalatok irányába, Magyarország két-három éves felkészülési időszakot biztosít minden érintettnek, amely alatt fel tudják készíteni a belső rendszereiket, újraértékelhetik üzleti kapcsolataikat, a működésükről pozitívabb képet tudnak kialakítani, illetve fel tudják vértezni gyakorlati tapasztalatokkal az ESG közreműködőket (tanácsadókat, tanúsítókat, minősítőket), illetve a kiberbiztonsági követelményeknek megfelelő szoftvereket.

A magyar ESG törvény első körben közvetlenül csak a legnagyobb vállalatokat érinti, az első két évben ez a nagyjából 600 gazdálkodó lesz az, akik jártasabbak az ESG kérdésekben, és ki tudják taposni az utat az utánuk következőknek, illetve meg tudják osztani tapasztalataikat a jogalkotókkal. A felkészülési időszakban az állam azzal támogatja az érintett vállalatokat, hogy az első alkalommal az ESG beszámolójukat nem kell kötelezően tanúsítani és nyilvánossá tenni, illetve az adatszolgáltatási kötelezettségük elmulasztása illetve hiányossága esetén sem kell szankcióra számítaniuk.

Magyarország az uniós intézmények által kezdeményezett jogalkotási folyamatban előrelépve arra is lehetőséget kaphat, hogy példát mutasson: a beszámolók tartalmának egységesítése milyen tartalmi elemek szerint történhet közösségi és tagállami szinteken, illetve a beszállítói láncokon belül.

[1] „1. § (3a) E törvény hatálya kiterjed arra – a vállalkozásnak vagy a (3) bekezdés szerinti szervezetnek nem minősülő – szervezetre is, amely a vállalkozástól vagy a (3) bekezdés szerinti szervezettől tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó ESG adatszolgáltatásra tart igényt.”

[2] „27. § (4) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tekintetében kérnek tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatást, akkor a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet vagy a kérdőívnek azt a részét kell kitöltenie, amelyre a megkeresés vonatkozott.”

[3] „27. § (5) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív – e törvény vagy a Hatóság elnökének rendelete szerinti – tartalmán túl igényt tartanak további, tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatásra, abban az esetben a további adatszolgáltatás előírására vonatkozóan adatszolgáltatás iránti kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet annak kell benyújtania, aki a további adatszolgáltatásra igényt tart a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől. A Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatást a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a Hatóság rendeletében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.”

[4] „10. § (2a) A Tanács – a 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra igényt tartó megkeresésére – szakmai véleményt ad az adatszolgáltatás tárgyában.”

„11. § (6) A 27. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatás iránti kérelemhez a kérelmező mellékeli a Tanács 10. § (2a) bekezdése szerinti szakmai véleményét. A (2) bekezdés i) pontja szerinti eljárás során a Hatóság figyelembe veszi a Tanács szakmai véleményét. Ha a Hatóság az engedélyezés tárgyában hozott döntésében eltér a Tanács szakmai véleményétől, döntésében köteles indokolni az eltérés okát.”

[5] „23/A. § (1) Mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól a leányvállalat, ha az anyavállalat a 23. § szerint elkészített összevont (konszolidált) ESG beszámolójában a leányvállalat és annak leányvállalatai is szerepelnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti mentesség akkor alkalmazható, ha a mentesülő leányvállalat a Hatóság részére bejelenti

a) annak tényét, hogy a vállalkozás mentesül a 23. § szerinti kötelezettség alól, továbbá

b) annak az anyavállalatnak a nevét és székhelyét, amelynek összevont (konszolidált) ESG beszámolójában a leányvállalat szerepel.”

[6] „27. § (4) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív tekintetében kérnek tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatást, akkor a vállalkozásnak vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetnek legfeljebb az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet vagy a kérdőívnek azt a részét kell kitöltenie, amelyre a megkeresés vonatkozott.

(5) Ha a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív – e törvény vagy a Hatóság elnökének rendelete szerinti – tartalmán túl igényt tartanak további, tartalmát tekintve e törvény hatálya alá tartozó adatszolgáltatásra, abban az esetben a további adatszolgáltatás előírására vonatkozóan adatszolgáltatás iránti kérelmet kell benyújtani a Hatósághoz. Az adatszolgáltatás iránti kérelmet annak kell benyújtania, aki a további adatszolgáltatásra igényt tart a vállalkozástól vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezettől. A Hatóság által engedélyezett adatszolgáltatást a vállalkozás vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a Hatóság rendeletében meghatározottaknak megfelelően teljesíti.”

[7] „27. § (6) Az a személy, akinek a részére tartalmát tekintve e törvény szerinti ESG adatszolgáltatást teljesítenek, köteles az adatszolgáltatás keretében az adott negyedévben beérkezett adatokat legkésőbb az adott negyedév utolsó napját követő 45 napon belül – a Hatóság elnökének a beszámoló formai követelményeiről szóló rendeletében meghatározott formában – a Hatóság részére hiánytalanul rendelkezésre bocsátani.”

[8] „7. § 15a. kapcsolódó személy:

a) az a személy, amelyben az ESG közreműködő – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

b) az a személy, amely az ESG közreműködőben – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik,

c) az a személy, akiben olyan harmadik személy rendelkezik a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással, aki az ESG közreműködőben is – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával – közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik azzal, hogy azokat a közeli hozzátartozókat, akik az ESG közreműködőben és a másik személyben többségi befolyással rendelkeznek, harmadik személynek kell tekinteni,

d) az a külföldi jogi személy, amely az ESG közreműködővel az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

e) az ESG közreműködő külföldi fióktelepe, és az a személy, amely a külföldi székhelyű ESG közreműködővel az a)–c) alpontban meghatározott viszonyban áll,

f) az a személy, akire nézve az ESG közreműködő vonatkozásában az ügyvezetés egyezőségére tekintettel az üzleti és pénzügyi politikára vonatkozó döntő befolyásgyakorlás valósul meg,

g) az a személy, akinek az ESG közreműködő, az ESG közreműködő külföldi fióktelepének vagy magyarországi fióktelepének a munkavállalója vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja a tagja, a munkavállalója vagy munkaviszony jellegű egyéb jogviszonyban foglalkoztatottja,

h) az a személy, aki olyan, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 2. § 17. pontja szerinti könyvvizsgálói hálózatnak a tagja, amelynek az ESG közreműködő, az ESG közreműködő külföldi fióktelepe vagy magyarországi fióktelepe is a tagja.”

[9] „36. § (1) A jogi vagy természetes személy és ezek kapcsolódó személye Magyarország területén nem végezhet ESG adatszolgáltatást támogató tanácsadást azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában ESG tanúsítóként független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást is végez vagy végzett, illetve ESG minősítőként jár vagy járt el.”

[10] „32. § (4) A jogi személy és kapcsolódó személye Magyarország területén nem végezhet ESG tanúsítói tevékenységet azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél ESG tanácsadóként eljár vagy eljárt adott jelentés és két egymást követő üzleti év vonatkozásában.”

[11] „35. § (4) A jogi személy és kapcsolódó személye nem járhat el ESG minősítőként azon vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet vagy mindezek leányvállalatai esetében, amelynél az adott üzleti év vonatkozásában ESG tanácsadóként eljár.”

[12] „45/A. § (3) Nem minősül a (2) bekezdés c) pontja szerinti jogosulatlan ESG minősítői tevékenységnek, ha a 43. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásban nem szereplő minősítést végző által minősített vállalkozás vagy 1. § (3) bekezdése szerinti szervezet a rá vonatkozó minősítés közzétételéhez nyilatkozatával vagy kétoldalú megállapodással hozzájárult.”

[13] „43. § (2) A névjegyzék tartalmazza (…) 7. az ESG minősítő által használt minősítési módszertan nyilvános elérhetőségének módját és helyét;”

[14] „35. § (6) Ha a vállalkozásról vagy az 1. § (3) bekezdése szerinti szervezetről annak megbízása hiányában és hozzájárulása nélkül tartalmát tekintve ESG minősítést (e bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: minősítés) hoznak nyilvánosságra, vagy adnak át harmadik személynek, a minősítést végző személy a minősítés eredményéről és annak részletes módszertani bemutatásáról haladéktalanul értesíti a minősített szervezetet, aki a minősítés eredményével kapcsolatban a felhasznált információk vonatkozásában panasszal élhet és újraértékelést kérhet a minősítést végzőtől. A minősítést végző az újraértékelés során a minősített szervezet által rendelkezésre bocsátott információkat is értékeli a minősítésben.”

[15] „37. § Az ESG adatszolgáltatás folyamatát támogató ESG szoftvernek rendelkeznie kell a kiberbiztonsági tanúsításról és a kiberbiztonsági felügyeletről szóló 2023. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kibertan.tv.) alapján kiállított nemzeti vagy európai kiberbiztonsági tanúsítvánnyal vagy megfelelőségi nyilatkozattal.”

[16] A Nemzeti ESG Tanács szakmai tanácsadó testületként „10. § (3)

i) a vállalkozásfejlesztési ügynökség ügyvezetője, és

j) a miniszterelnök politikai igazgatója

által kijelölt személy részvételével működik.”

[17] Az ESG Akkreditációs Bizottság szakmai tanácsadó testületként „12. § (3)

f) a vállalkozásfejlesztési ügynökség ügyvezetője

által kijelölt személy részvételével működik.”