Bejegyzés

Budapest, 2023. november 13.Tízből kilenc vállalat üzleti előnyt vár az ESG alapú jelentéstételtől öt éven belül, és a megkérdezett BCSDH tagvállalatok több, mint fele rendszeresen készít is jelentést. Az ESG társadalmi és irányítási lába van előtérben fontosságban, az ilyen típusú adatokat szisztematikus gyűjtik és dolgozzák fel a cégek inkább. A környezeti dimenziókon belül a biodiverzitás viszont alig jelenik meg, ennek az erősítése kiemelt feladata lehet a vállalatoknak. Az ESG szempontok vállalati beépítését számtalan tényező lassítja, a legfontosabb akadályok között szerepel a túl sok sztenderd, valamint a megfelelő minőségű adatok/KPI-ok előállításának a nehézsége.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2023-ban második alkalommal végzett ESG felmérést tagvállalatai körében, amelynek szakmai partnere a KPMG volt. A felmérésben 14 iparág 70 vállalata osztotta meg tapasztalatait 22 kérdés mentén, amelyben a válaszadók kitértek többek között az ESG jelentéstételi és adatgyűjtési szokásaikra, az ehhez kapcsolható főbb motiváló és korlátozó tényezőkre, emellett az ESG szerepére szervezeteik életében.

A felmérésben résztvevők 90 százaléka szerint a következő 5 évben üzleti előnyük származhat az ESG alapú jelentésekből, ezért tízből hat vállalat (61 százalék) már rendszeresen készít ESG jelentést, leggyakrabban nemzetközi vagy anyavállalati szinten és a GRI sztenderd alapján. A közelgő jogszabályi elvárással, a CSRD szerinti ESRS szabványokkal is már sokan találkoztak, de alkalmazásuk egyelőre csekély mértékű. Azok a cégek, akik már készítenek ESG-jelentést, és azok, akik ennek az előkészítését tervezik, hasonló arányban részesítik előnyben a különálló (34 százalék) vagy integrált (33 százalék) jelentés formáját ESG adataik közzétételére. Az ESG jelentéskészítésre vonatkozóan a főbb ösztönző tényezők között a reputáció növelése, a tulajdonosi elvárások kielégítése és a szabályozói elvárásoknak való megfelelés jelenik meg.

A vállalatok 61 százaléka gondolja úgy, hogy felkészült a CSRD szerinti kötelezettségtételre, náluk már gyakorlattá vált a jelentéskészítés, míg 84 százalékuk publikusan közzé is teszi az információkat a vállalatuk teljesítményéről.

A 2021-es felméréssel ellentétben, amikor a vállalatok működésük szempontjából az ESG környezeti dimenzióját ítélték a leginkább meghatározónak, idén már hangsúlyosabbak a társadalmi és vállalatirányítási témakörök is, és ez megjelenik az adatgyűjtési és adatkezelési gyakorlataikban is. A megkérdezett vállalatok 85 százaléka gyűjt valamilyen ESG adatot, leggyakrabban egészség és biztonság, munkavállalói információk, például oktatás, illetve a karbonkibocsátás témakörökben. Legalább egy-egy ESG-témakörhöz a válaszadó cégek 78 százalékuk fogalmaz meg célokat, de ez az arány a jövőben biztosan erőteljesebbé fog válni a CSRD elvárásai mentén. Ezeket a célokat a tagvállalatoknak kevesebb, mint a fele vitatja meg alkalmanként vezetői értekezleteken.

Eltérő azonban a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy az ESG-jelentések milyen dimenziókat tartalmaznak. E tekintetben változatlanul kiemelkednek a környezeti területek (mint a karbonkibocsátás, energiafogyasztás). A biodiverzitás terén történik a legkevesebb adatgyűjtés: tíz vizsgált vállalatból hat (62 százalék) egyáltalán nem gyűjt ilyen jellegű adatot, holott a biodiverzitás az idei év és az elkövetkező időszak egyik kulcsfontosságú fenntarthatósági aspektusává vált, így ezen a téren mindenképpen kell előrelépni.

A kitöltő tagvállalatok 37 százaléka kért már adatot érdekelt feleitől a karbonkibocsátás, etikus működés, körforgásos gazdaság, valamint alternatív energia és hatékonyság területeiről, míg tőlük a vevők fele (54 százalék) kér adatokat a környezeti és vállalatirányítási dimenziók mentén. Finanszírozói oldalról egyelőre minden negyedik esetben érkezik kérés, hogy a cégek bemutassák haladásukat a karbonkibocsátás, alternatív energia és hatékonyság, hulladékgazdálkodás, továbbá egészség és biztonság terén.

A szervezeti működés szempontjából a megkérdezett vállalkozások 72 százaléka rendelkezik dedikált, ESG-területért felelős vezetővel döntéshozói szinten. A vállalatok fele foglalkoztat fenntarthatósági osztályon kinevezett ESG szakembert, ez jelentős elmozdulás a két évvel ezelőtti arányhoz képest.

Az ESG szempontok vállalati beépítésének korlátozó tényezőinek elősorban a megfelelő részletességű jogszabályi elvárás hiányát, a túl sok sztenderdet és a megfelelő minőségű adatok/KPI-ok előállítását emelték ki a felmérést kitöltők.

A Felmérés eredményeinek összefoglalója innen letölthető.

 

Köszönjük támogatóinknak!

A társadalmi kérdések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az üzleti életben, hiszen a növekvő egyenlőtlenségek rendszerszintű kockázatot hordoznak magukban.

Mit tehetnek a vállalatok a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése érdekében? Milyen munkaerőpiaci folyamatokra kell felkészülniük a közeljövőben? Hogyan tudjuk támogatni az innovációt a társadalmi kérdésekben? Milyen pszichoszociális kockázatok vannak jelen egy munkahelyen? Ezekről a kérdésekről is szólt a 2023. április 27-i közös ESG és Társadalmi tőke munkacsoport-találkozónk közel 35 fő részvételével, melynek házigazdája a Randstad Hungary Kft. volt.

A közös munkacsoport résztvevőit Nagy Gréta, az ESG munkacsoport vezetője, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója és Kelemen Attila, a Társadalmi Tőke munkacsoport vezetője, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója köszöntötte. Kiemelték, hogy a társadalmi kérdések egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az üzleti életben, hiszen minden szervezetet sikere az embereken, vagyis kollégáin, partnerein és fogyasztóin múlik.

Baja Sándor, a Randstad Hungary Kft. ügyvezetője felvezető szakmai előadásában bemutatta azokat a legfrissebb trendeket és mutatókat, melyek ma a magyar munkaerőpiacot jellemzik. Kiemelte, hogy a nehezen kiszámítható gazdasági környezetben jelentősen nőtt a munkaadó pénzügyi stabilitásának a fontossága. Ugyanakkor a munka-magánélet egyensúlyának fontossága tovább erősödött az előző évhez képest.

 

Vörös Ágnes, a BASF HR and Administration Hungary vezetője és Kovács Kristóf, a Láthatatlan Iskola Alapítvány alapítója és kuratóriumi tagja bemutatták a Láthatatlan Iskola programot, egy olyan példaértékű kezdeményezést, ahol önkéntesek mentorprogrammal, személyes tanítással, nyári táborral segítik az átmeneti otthonokban élő gyerekek tanulmányi fejlődését, szakmai orientációját és társadalmi integrációját.

Csaba Lajos, a Richter Gedeon Nyrt. PR és kormányzati kapcsolatok osztályvezető helyettesének előadása azt mutatta be, hogy a Richer Anna díj segítségével hogyan tud a vállalat olyan társadalmi kérdések fejlesztéséért tenni, mint az oktatás, az egészségügy és gyógyszerészet. Olyan innovatív ötleteket támogatnak, melyek a munkakörülmények, illetve a szolgáltatások minőségének javítására irányulnak. A nyertes pályázatok pedig jógyakorlatként szolgálhatnak szélesebb körben is.

Nagy Gréta előadásának fókuszában a munkahelyi stressz kérdésköre állt. Kiemelte, hogy a munkahelyen megteremtett bizalmi légkör, a biztonság és az egyensúly megteremtése milyen nagymértékben járul hozzá a munkatársak mentális jóllétéhez.

Az esemény zárásaként Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője ismertette a szervezet új CSRD képzésének tervezetét

Köszönjük támogatóinknak:

Egyre erősödő elvárás a befektetők és a fogyasztók részéről, hogy a vállalatok számot adjanak nem-pénzügyi teljesítményükről is. De milyen módszerekkel lehet mérni és értékelni a fenntarthatósági teljesítményt? Milyen javaslata van erre a BCSDH-nak? Ezekről a kérdésekről is szólt a 2023. február 2-i ESG munkacsoport-találkozónk közel 40 fő részvételével, melynek házigazdája az IFUA Horváth & Partners Kft. volt.

Dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője felvezető szakmai előadásában rövid áttekintést adott a fenntarthatósági teljesítmény mérésének lehetőségeiről. Kiemelte, hogy a teljesítmény bemutatása, a mérőszámok alkalmazása csak az első lépés, fontos, hogy ezt kövesse a teljesítmény folyamatos fejlesztése, visszamérése is. A közzétételeken túl a fenntarthatósági auditok, minősítések is támogatják a fenntarthatóság komplex kezelését.

A Time to Transform 2030 programunk keretében a tavalyi évben a BCSDH szakértői egy olyan kerektrendszert dolgoztak ki, mely alkalmas a vállalatok fenntarthatósági érettségének mérésére. A keretrendszer alapját a BCSDH Vezetői ajánlásának hét területe adja, ezekhez kapcsolódva 13 kérdés megválaszolásával a vállalatok képet kaphatnak fenntarthatósági teljesítményükről. A találkozó során a munkacsoport tagjainak lehetősége nyílt a tervezet véleményezésére.

Az esemény zárásaként Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. fenntarthatósági vezetője beszélt arról, hogy mekkora kihívást jelent egy, a fenntarthatóság területén már tapasztalt vállalatnak az első jelentés megírása és fenntarthatósági stratégiájának megalkotása. Előadásának fókuszában a jelentéstétel és a hozzá kapcsolódó adatgyűjtés folyamata állt. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez utóbbi kiemelt jelentőséggel bír, hiszen „amit nem mérünk, azt nem tudjuk befolyásolni”.

Köszönjük támogatóinknak!

Vajon mi vár a hazai vállalatokra az Európai Parlament által november 10-én elfogadott fenntarthatósági jelentéstételi irányelv kapcsán (CSRD)? 2025-től kezdve egyre több vállalat köteles lesz jelenteni nem pénzügyi teljesítményéről, melyre érdemes időben felkészülni.

Többek között erről is szólt Veisz Ákos, a BDO ESG Tanácsadó Kft. ügyvezető partnerének előadása a BCSDH ESG munkacsoportjának évzáró találkozóján 2022. december 8-án, melyet tagvállalatunk, a Colas Hungária Zrt. látott vendégül.

Előadása kitért arra is, hogy hogyan hat a cégekre a jövő évtől hatályos német beszállítói lánc törvény, mely az ellátási láncokban a vállalati átvilágítási kötelezettségekről szól. A jogszabály a közvetett beszállítókra is érvényes, tehát hazai vállalatokat is érinteni fog.

Ezután Mészáros Attila, a Yettel Magyarország kommunikációs igazgatója vezetett végig azon a közel kétéves folyamaton, melynek során a Yettel kialakította helyi ESG stratégiáját. Történetükből sok hasznos tapasztalatot és tanulságot vihettek haza magukkal a résztvevők.

Köszönjük támogatóinknak:

Hogyan épülnek be az ESG szempontok a vállalati működésbe? Ennek elméletéről és gyakorlati megvalósulásáról is szólt a BCSDH ESG munkacsoport ülése. Az elméleti háttér mélyítése során megismerhettük a WBCSD új, ún. Three Lines Model útmutatóját az ESG-vel kapcsolatos kockázatok és lehetőségek kezeléséről Eleanor Leach (manager, Redefining Value) előadásában. Ezt követően első kézből hallhattunk Bellaagh Mátyástól, a Colas integrált irányítási rendszerek igazgatójától egy izgalmas beszámolót arról, hogy milyen kihívásokat és lehetőséget jelent az ESG integrálása, és milyen fontos az érintetti bevonás a folyamat egészében.

Idén első alkalommal találkozott személyesen az ESG munkacsoportunk az E.ON székházában. A 15 személyes résztvevő mellett további 20 fő követte online az esettanulmányok bemutatását, illetve az azt követő diskurzust, melyek során az ESG mérőszámokhoz kapcsolódó adatok gyűjtési és felhasználási gyakorlatának témáját jártuk körbe.

Elsőként Rajnai Tamás, az E.ON Hungária Zrt. kiemelt fenntarthatósági szakértője osztotta meg a közönséggel az E.ON csoport gyakorlatát, hangsúlyozva, hogy a vállalatnak fenntartható üzleti stratégiája van, nem csupán fenntarthatósági stratégiája. Ennek értelmében a működésbe beépült mérések és adatgyűjtési folyamatok az operáció részét képezik és folyamatosan fejlesztésre kerülnek. ESG keretrendszerüket az EU Taxonómia mentén alakítják, priorizálva azon területeket, ahol a legnagyobb hatást képesek elérni. Az E.ON nagy hangsúlyt fektet az ÜHG csökkentés során a 3. szkópra, valamint csoport szinten elkötelezettek a nettó zéró elérése mellett. A biodiverzitás megőrzése is fontos a vállalat számára, hálózati infrastruktúrájukat az úgynevezett ’ecological corridor’ mentén fogják kezelni.

Ezt követően Bolyán Róbert, az UniCredit Bank Hungary Zrt. Social Impact Banking igazgatója mutatta be a vállalat fenntarthatósági stratégiáját, fókuszba helyezve az ’S’ programokat és a kapcsolódó adatgyűjtést. A vállalat kiemelten nagy hangsúlyt helyez a dolgozóik folyamatos képzésére és érzékenyítésére, rajtuk keresztül kívánnak még nagyobb hatást elérni teljes ügyfélkörükön. Social Impact Banking programjukon keresztül kívánják tovább növelni a társadalmi hatásukat, amit külön visszamérésekkel követnek nyomon. A társadalmi vállalkozások jórészt inkubátor szervezeteken keresztül kapcsolódnak a bankhoz, de hírük gyorsan terjed, hiszen egyedülálló lehetőség nyílik ezáltal olyan vállalkozók számára, akiknek eddig nem volt lehetősége banki hitelhez jutni. Róbert szerint a jövőben ez a finanszírozási forma egyre elterjedtebbé válik majd az angyalbefektetők és az állami pályázatok mellett.

A beszélgetés során szó esett még a zöldkötvény kibocsátásról, a minősítéseknek való megfelelés összetettségéről, a szabályozói környezetről és mindezek potenciális jövőbeni egyszerűsítéséről. A beszélgetést Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója zárta.

2022-ben első alkalommal ült össze az ESG munkacsoport, kiemelkedően magas, 50 fős részvétel mellett. Az idei év szakmai keretét a munkacsoport tagjai körében végzett év végi felmérésünk alapján építettük fel, első alkalommal az „ESG stratégiai beépülés a vállalati mérőrendszerbe” témáját jártuk körbe két kiemelkedő esettanulmányon keresztül.

Elsőként Sverla Viktor, a MOL-csoport stratégiai igazgatója vezette végig a résztvevőket a MOL hosszútávú stratégiáján, ami mára egybeolvadt a vállalat fenntarthatósági stratégiájával. Ahogy fogalmaz; amennyiben ez a kettő egy energetikai vállalatnál külön van kezelve, az már gyanúra ad okot. Az előadást hatalmas érdeklődés és rengeteg kérdés követte, az iparági szabályozási környezet, a vállalatnál tapasztalható határozott transzformáció és egyre színesedő portfolió tükrében. A MOL-csoport ambiciózus célok mentén alakítja stratégiáját, melynek többek között elemei a karbonsemlegesség melletti elköteleződés és az EU taxonómia elemei is.

Ezt követően Szabó Beatrix, az ALTEO fenntarthatósági és EBK igazgatója mutatta be a vállalat ESG auditjának főbb sarkköveit, az odáig vezető utat, a stratégiai vonatkozásait, illetve az audit kapcsán megfogalmazódott kihívásokat. Javaslatai igazi értéket hordoztak az út elején állóknak, miszerint fontos, hogy megértsük, mik tartozhatnak az ESG kereteibe, illetve ezek közül milyen tevékenység van már jelen a vállalatunk életében és milyen szinten. Kritikus pontként jellemezte Bea az audit folyamatát, ami egy „black box”-hoz hasonlítható, hiszen az auditor cégek nem fedik fel a pontos rendszert, ami mentén dolgoznak. A bizonytalanság csökkenthető a jól strukturált és magas minőségű adatszolgáltatással, aminek magas erőforrás igényével érdemes számolni.

Előadóink üzenete egyértelmű és egybehangzó volt, a fenntarthatósági stratégia és mérőszámok ma már nem kezelhetőek különálló elemként, a vállalat üzleti stratégiájának szerves részét kell képezzék minden területen. Amennyiben egy vállalat más utat választ, ott magas a zöldrefestés valószínűsége. Egy külső minősítő és hitelesítő szervezet bevonása további biztosítékként szolgálhat az érintettek számára.

Az Alteo Csoport kapta az idei Deloitte Zöld Béka Díjat, a Sole Mizoé a különdíj
A Deloitte Magyarország 21. alkalommal hirdette meg a Zöld Béka Díjat, amely a nem pénzügyi jelentések készítése terén kiemelkedő teljesítményt nyújtó vállalatok elismerésére szolgál. A pályázatra beérkezett jelentéseket egy 10 tagú, független szakértői zsűri értékelte előre meghatározott kritérium- és pontrendszer alapján. A Legjobb Fenntarthatósági Jelentés Díjat az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. jelentése, míg az első legjobb jelentésnek járó különdíjat a Sole-Mizo Zrt. nyerte.

Budapest, 2022. február 7.

Az ALTEO nem először szerepel a Zöld Béka díjazottak között, hiszen néhány évvel ezelőtt már megnyerték a legjobb első jelentést készítő vállalat díját.

„Az ALTEO egy tartalmas, összefüggéseiben is jól értelmezhető, a célok és az elért eredmények viszonyát transzparensen bemutató integrált jelentésével nyerte el a díjat. A Mizo első ízben készített jelentése pedig szintén kimagasló minőségű, átlátható és egyértelmű. A cég a hatásait a teljes értékláncon keresztül vizsgálja az érintettek bevonásával, nagy figyelmet fordítva az adatok, pozitív és negatív hatások szemléletes bemutatására is.”– értékelte a győztes jelentéseket Márta Irén, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlesztésért (BCSDH) ügyvezetője, a Zöld Béka Díj zsűrijének elnöke.

Finom és fenntartható

A Sole-Mizo már több éve dolgozik a vállalat fenntarthatósági stratégiájának kialakításán, ennek egyik mérföldköve az első fenntarthatósági jelentés kiadása. A vállalat küldetése egyértelmű: a fogyasztóik számára a jövőben is úgy szeretnének finom, minőségi és tápláló tejtermékeket kínálni, hogy ezt a környezetünkkel összhangban, a hazai gazdaságokat erősítve, büszke és elégedett kollégák társaságában teszik.

„Most érkeztünk el munkánk azon fázisába, amikor már kellőképpen feltérképeztük a minket érintő fenntarthatósággal kapcsolatos témaköröket ahhoz, hogy összefoglaljuk és megosszuk a világgal azt, hogy mit tettünk eddig, hol tartunk most és milyen célokat tűztünk ki magunk elé 2025-ig. Fontosnak tartottuk, hogy a jelentésünket csak akkor készítsük el, amikor már valós és hiteles tényekre alapozva tudunk nyilatkozni magunkról, reális és érdemi célkitűzéseket tudunk megfogalmazni tevékenységünkről. Sokat dolgoztunk azon, hogy ez a jelentés létrejöhessen, és bár mi úgy ítéltük meg, hogy jó munkát végeztünk, szerettük volna egy külső, objektív, de szakértő féllel is véleményeztetni munkánkat, valamint egyúttal megmérettetni magunkat más hazai vállalkozásokkal. A díj elnyerése egy egyértelmű pozitív visszaigazolás számunkra, hogy jó útra léptünk” – mondta Gerbrant Redmer de Boer, a Sole-Mizo Zrt. vezérigazgatója.

A jövő energiamixét építik

Hosszú út vezetett a mostani díjhoz az ALTEO-nál a négy évvel ezelőtti „Legjobb első fenntarthatósági jelentés” óta.

„Büszkék vagyunk rá, hogy jelentési struktúránk mára példaértékűvé vált, és kiérdemelte a Deloitte Zöld Béka díját. Amellett, hogy folyamatosan növeljük a megújuló energia és a nagy hatásfokú földgázos erőműveink részarányát, K+F+I projektjeinkkel, köztük a megújulók támogatását szolgáló akkumulátortelepekkel is a jövő energiamixét igyekszünk megvalósítani. A fenntartható megoldások kiépítése, üzemeltetése és karbantartása mellett igyekszünk a mindennapokban is egyre többet tenni azért, hogy működésünket is mindinkább környezetbaráttá tegyük”– mondta el ifj. Chikán Attila, az ALTEO vezérigazgatója.

A szabályozók és a beszállítók miatt is nő a jelentések súlya

Az ESG-jelentéstétel egyre fontosabbá válik a vállalatok számára, részben szabályozói, részben pedig beszállítói nyomásra. A jelentéseknek már meg kell haladniuk a bemutató jellegű leírásokat és egyre nagyobb szerepet kell kapnia a számszerű adatoknak, az eredményeknek és a célkitűzéseknek.

„Ezzel párhuzamosan az üzleti döntéshozatalban is egyre nagyobb jelentőséggel bírnak azok a vállalati teljesítmény és kockázat megítéléséhez szükséges információk, melyek kiemelt forrása a fenntarthatósági jelentés. Nemzetközi szinten szigorodó jelentéstételi kötelezettség figyelhető meg, beleértve már a vállalkozások gáz- és atomenergia-ipari tevékenységeit és a speciális érintetti csoportok igényeit is kiszolgáló jelentéstételi sztenderdek alkalmazását. Ez a folyamat várhatóan hatással lesz a magyar ESG-jelentéstételi gyakorlatra is, növelve a befektetői, üzleti perspektíva megjelenését a fenntarthatósági jelentésekben” – mondta Lukács Ákos, a Deloitte Fenntarthatósági és Klímaváltozási üzletágának vezetője.

 

A 2021-es győztesek jelentései

  1. Legjobb vállalati fenntarthatósági jelentés: Alteo Nyrt.
    Jelentés letöltése
  2. Legjobb első jelentés: Sole-Mizo Zrt.
    Jelentés letöltése