Ön itt áll: / / ESG

Tag Archive for: ESG

Már három MGFÜ kiadvány is segíti a kkv-kat ESG témában

A Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) fontos célkitűzése a magyar vállalkozások ESG-vel kapcsolatos tudásának bővítése, fejlesztése, az ESG törvény által érintett vállalatok felkészítése a jelentéstételi követelmények teljesítésére.

Az MGFÜ három, ingyenes elérhető, kiadvánnyal segíti a vállalkozásokat abban, hogy eligazodjanak az ESG világában, könnyen, gyorsan, érthetően beépíthessék a szabályozásokat mindennapi működésükbe:

  • ESG alapok 1: Vállalati fenntarthatósági és ESG alapfogalmak, jogszabályi háttér ismertetése
  • ESG alapok 2: ESG kritériumok és jelentéstételi rendszerek, ESG tevékenység közzététele és minősítések megszerzése
  • ESG alapok 3: Adatgyűjtés és elemzés, adatszolgáltatás

További kiadványok előkészületben vannak, melyek különböző témakörökben segítik majd a vállalkozásokat. A már megjelent kiadványok itt érhetők el: https://vali.hu/ESG/Kezikonyvek-utmutatok

 

Forrás: MGFÜ, vali.hu

A vállalatok nagy többsége nem halasztotta el fenntarthatósági törekvéseit – ESG felmérés a hazai cégeknél

A fenntarthatóság mellett elkötelezett magyarországi vállalatok 95 százaléka vallja, hogy a fenntartható működés elérése a cél, az ESG tevékenységek és a jelentéstétel pedig eszközök ennek megvalósításához. 42 százalékkal nőtt azon vállalatok száma, amelyek felkészültnek érzik magukat az ESG kötelezettségek teljesítésére, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a KPMG szakmai támogatásával készült legfrissebb felmérésből.  

 

A BCSDH felmérés eredményei szerint a szabályozási megfelelés ösztönző ereje az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt. 2025-ben már a jogszabályi elvárások jelentik a legfőbb motivációt az ESG szempontok beépítésére, amely mellett egyre hangsúlyosabb a tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés, illetve az ügyfelek és vevők igénye is.

 

„A jelentéstételi szabályozás változásai ellenére a cégek nagy része nem lassít: az élenjáró vállalatok több mint fele bővítette ESG-kapacitásait, és folytatja a korábban megkezdett fenntarthatósági fejlesztéseket. A következő két évben a vállalatok többsége a tervezett menetrend szerint fejleszti tovább ESG-tevékenységeit és jelentéskészítését. A felmérés összességében azt jelzi, hogy a magyar vállalatok elkötelezetten haladnak a fenntarthatóbb és átláthatóbb működés irányába.” – foglalta össze Márta Irén, a BCSDH igazgatója a vállalatok jövőbeni terveit.

 

A vállalatok többsége ESG tevékenységi körének bővítésére készül a következő két évben, és szintén többségben vannak azok a vállalatok, akik a tervezett menetrend szerint haladnak tovább a jelentéskészítés területén. A nagyvállalatok és KKV-k esetében is kevesen élnek a halasztás adta lehetőségekkel, és szintén kisebbségben vannak azok a vállalatok, amelyek várnak a szabályozói döntésig mielőtt döntenek az ESG jelentéstételükről.

 

„Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalatok 87 százaléka már felkészültnek érzi magát a CSRD és az ESG törvény követelményeinek teljesítésére, ami jelentős előrelépés a 2023-as adatokhoz képest. A kitöltő vállalatok körében egyértelműen nőtt az ESG-ből származó üzleti előnyök felismerése. A cégek 91százaléka szerint az ESG-minősítés versenyelőnyt jelent, és 87 százalékuk úgy véli, hogy a jobb ESG-teljesítmény 2027-re még meghatározóbb üzleti szemponttá válik. A kis- és középvállalkozások ezt az előnyt még erőteljesebben érzékelik, mint a nagyvállalatok. A megkérdezettek számára továbbra is kiemelt előny a munkavállalói elköteleződés és az ESG-kockázatok jobb kezelése”. – emelte ki Deme Ágnes, a KPMG szenior menedzsere.

 

A vállalatok jelenleg a társadalmi és vállalatirányítási területeken rendelkeznek kiforrottabb célokkal és aktív megvalósítási programokkal. Ez összecseng a legutóbbi felmérés eredményeivel, amelyben szintén ezeket a területeket jelölték meg kiemelten fontosnak. Az emberi érték területén 55 százalék a célkitűzéseit tekintve aktív megvalósítási fázisban van a munkafeltételek, az egyenlő bánásmód és a munkavállalók jólléte kapcsán. A környezeti területen jellemzően a karbonkibocsátás, az energiafelhasználás és a hulladékgazdálkodás témaköreivel foglalkoznak, itt jelennek meg legnagyobb arányban a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó tervek, a kitöltők 31 százaléka például már a biológiai sokféleség területén és több mint 25 százalék pedig a klímaalkalmazkodás kapcsán is tervez célkitűzéseket tenni. Hiszen a vállalatok 70 százaléka fenyegetésként azonosítja a klímaváltozást, miközben 80 százaléka a kitöltő vállalatoknak a klímaalkalmazkodásra üzletileg kifizetődő tevékenységként tekint.

 

A felmérés összegzéséül elmondható, hogy vállalatok tisztában vannak a klímaváltozás működésükre gyakorolt hatásával és érzi a rendszerszintű változások szükségességét. 90% egyetért azzal, hogy a zöldátmenet és a fenntarthatósági célok elérésének igazi kihívása nem a technológia, hanem a gazdaságosság és a szemléletváltás.

 

A felmérésről bővebben itt olvashat:

BCSDH ESG felmérés 2025 – Az ESG beépülése a vállalati mindennapokba

Transzparencia minden szinten: az ESG beszámolók és a bértranszparencia irányelv kihívásai

Szeptember 18-án újabb fontos állomásához érkezett a BCSDH ESG munkacsoportja: a MagNet Közösségi Házban megrendezett találkozón első kézből hallhattunk tapasztalatokat az első, magyar ESG törvény szerinti beszámolók elkészítéséről, valamint betekintést kaptunk az uniós bértranszparencia irányelv részleteibe.

Ahogy azt Márta Irén, a BCSDH igazgatója a rendezvény köszöntőjében kiemelte, kiemelt célunk volt, hogy a tagvállalatok valós példákon keresztül osszák meg tapasztalataikat és kihívásaikat, ezzel is támogatva egymást a fenntarthatósági megfelelés útján.

A találkozó első részében a MagNet Bank, ALTEO, a Richter és a Grant Thornton képviselői osztották meg őszinte tapasztalataikat a fenntarthatósági, a CSRD, illetve az ESG beszámoló elkészítésének folyamatáról.

Barna Erika, a MagNet Bank fenntarthatósági projektvezetője kiemelte: a jelentésírás nem cél, hanem eszköz a szervezeti megújulás, kultúrafejlesztés és stratégiai fókusz elmélyítésére.

Szabó Beatrix, az ALTEO Nyrt. fenntarthatósági és EBK igazgatója a kettős lényegesség elvének nehézségeire, az adatok auditálhatóságának új szintjeire és a beszállítói lánc bevonásának kihívásaira hívta fel a figyelmet.

Magoss Dorottya, a Richter Gedeon Nyrt. szenior fenntarthatósági szakértője és dr. Balásfalvi-Kiss András, a Grant Thornton Hungary partnere közösen osztották meg tapasztalataikat. Bemutatták, hogy hogyan segítette a tanácsadó a vállalatot a jelentéstétel során, valamint hogyan valósították meg a társterületekkel való együttműködést.

A program második felében Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője ismertette a 2023/970-es EU-s bértranszparencia irányelv legfontosabb pontjait. Az irányelv célja a nemek közötti bérkülönbség csökkentése, valamint a bérdiszkrimináció felszámolása – mérettől függetlenül minden munkáltatóra kiterjedően. A résztvevők betekintést nyerhettek abba, milyen kötelezettségekkel kell számolniuk a vállalatoknak a toborzástól a munkavállalók tájékoztatásán át egészen a jelentéstételig.

A rendezvény zárásaként kiscsoportos beszélgetésekre került sor, ahol a résztvevők elmélyíthették az elhangzottakat, és egymással is megoszthatták jó gyakorlataikat, dilemmáikat. A munkacsoportban elhangzottak megerősítették: az ESG területén való megfelelés nem csupán jogi kihívás, hanem lehetőség is a hosszú távú üzleti értékteremtésre.

Köszönjük támogatóinknak!

Válasz a nemzetközi szabályok változására – hatályba lépett az ESG törvény módosítása

Nagy várakozás kísérte a Parlament tavaszi ülésszakának utolsó napjait az ESG-vel foglalkozó szakmai szervezetek részéről is, ugyanis június 17-én szavaztak a képviselők az ESG törvény módosítását is tartalmazó törvényjavaslatról.
A végleges szöveg a Magyar Közlöny június 19-i számában érhető el.

Mit tartalmaz a végleges szöveg?

Szűkül az érintettek köre

A korábbi várakozásoknak megfelelően jelentősen szűkül a törvény hatálya alá tartozó vállalatok köre. A módosítás hatálybalépését követően a törvény 1. § (1) bekezdés b) pontja értelmében a kötelezettség csak azokra a nagyvállalatok vonatkozik, melyek:

  • az ESG törvény mellékletében felsorolt ágazatokban végzik főtevékenységüket, és
  • az éves nettó árbevételük meghaladja a 90 000 millió forintot, és
  • az üzleti év mérlegfordulónapján legalább 500 főt foglalkoztatnak.

A közérdeklődésre számot tartó kis- és középvállalkozások kikerülnek a törvény hatálya alól.

Könnyítések a beszámolás területén

A 2024., 2025. és 2026. üzleti évekre vonatkozó ESG beszámolók esetén:

  • nem kell tanúsítást lefolytatni,
  • nem kell a beszámolót megküldeni a Hatóságnak,
  • nem kell azt nyilvánosan közzétenni.

Viszont az ESG beszámolót el kell készítenie az érintett vállalatoknak ezekben az években is, amit a vállalat ügyvezető szerve fogad el.

Adatszolgáltatás kérése

2027. június 30-ig a mikro- vagy kisvállalkozásoktól ESG adatszolgáltatás nem kérhető, nem vállalhatnak kötelezettséget szerződés vagy írásbeli nyilatkozat formájában sem ESG adatszolgáltatásra. (Ez utóbbi kitétel a középvállalkozásokra is vonatkozik.)

A kis- és középvállalatok az állami ESG minősítő által végzett ESG minősítés megszerzésével eleget tehetnek ESG adatszolgáltatási kötelezettségüknek.

Szállítói kérdőív kitöltésével ugyanakkor a továbbiakban is megkereshetik őket a kötelezett vállalatok, így érdemes továbbra is gyűjteni az ESG-hez köthető adatokat

Finomodik a korrekciós intézkedések köre

A korábbi 3 hónap helyett csak 30 napig köteles a vállalkozás szüneteltetni az üzleti kapcsolatot közvetlen szállítójával a korrekciós intézkedések sikertelensége esetén.

Hogyan tovább az Omnibusz csomag és az ESG törvény változásai után? – ESG munkacsoport-találkozó a Colasnál

Az ESG európai és hazai jogszabályi keretrendszere (CSRD, CSDDD, magyar ESG törvény) turbulens időszakon megy keresztül. Milyen változások várhatóak? Hogyan hat ez a vállalatok felkészülésére? – kerestük a válaszokat április 15-én több mint 40 tagvállalatunkkal közösen a BCSDH ESG munkacsoport-találkozóján.


A találkozó elején Bellaagh Mátyás, a Colas Hungária Zrt. IIR Igazgatója köszöntötte a vendégeket. Kiemelte, hogy jelentős változásoknak lehettünk szemtanúi az elmúlt években a fenntarthatósági jelentéstétel területén, különösen ebben a jelentősen változó környezetben.

Az Európai Parlament 2025. április 3-án, az EU Tanácsa pedig április 14-én szavazta meg az Európai Bizottság „stop-the-clock” javaslatát, amely késlelteti a legfontosabb fenntarthatósági szabályozások – a vállalati fenntarthatósági jelentésről szóló irányelv (CSRD) és a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelv (CSDDD) – végrehajtásának határidejét.

A BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft. képviseletében Reizinger Zsófia ESG tanácsadó és Veisz Ákos ügyvezető ismertették a legfontosabb változásokat. Megerősítették, hogy érdemes folytatni a felkészülést, és figyelmet fordítani a stratégiai kezdeményezésekre is. Előadásukban kitértek a magyar ESG törvény tervezett módosításinak rövid bemutatására is.


Bár kevesebb figyelmet kapott, de 2024 decemberében véglegesítették a VSME (Voluntary Sustainability Reporting Standard for non-listed SMEs) szabványt, mely az önkéntes jelentéstételben támogathatja a vállalatokat. Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere rámutatott arra, hogy azon vállalatok esetében, amelyek majd már nem tartoznak a CSRD hatálya alá, a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktus révén önkéntes jelentéstételi szabványt fogad el, amely az EFRAG által kidolgozott VSME-n alapul.

Az előadásokat kiscsoportos beszélgetések követték, ahol a résztvevők közvetlenül tudták megosztani tapasztalataikat egymással. Köszönjük a moderálást a munkacsoport tagjainak, Nagy Juliannának, Stancsics Nórának és Veisz Ákosnak!

Köszönjük támogatóinknak!

Jelentős változások várhatóak a fenntarthatósági jelentéstételben

Az Európai Bizottság egyszerűsíti a fenntarthatóságra és az uniós beruházásokra vonatkozó szabályokat. Ennek érdekében 2025. február 26-án elfogadta az első két Omnibus csomagot, melyek célja a fenntartható pénzügyi jelentéstétel, a fenntarthatósági átvilágítás, az uniós adórendszer, a szén-dioxid-kibocsátás határértékének kiigazítási mechanizmus és az európai beruházási programok messzemenő egyszerűsítése.

Melyek a legfontosabb változások?

CSRD területén:

  • A vállalatok mintegy 80%-át kiveszik a CSRD hatálya alól, a fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség a legnagyobb vállalatokra fog vonatkozni;
    • Csak az 50 millió eurós árbevétellel / 25 millió eurós mérlegfőösszeggel rendelkező, >1000 alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatok lennének érintettek
  • Két évvel (2028-ig) elhalasztja a jelenleg a CSRD hatálya alá tartozó, 2026-tól vagy 2027-től jelentéstételi kötelezettséggel rendelkező vállalatokra vonatkozó jelentéstételi kötelezettségeket,
  • Csak korlátozott bizonyosságot vár el a szabályozás,
  • Kevesebb kötelező adatpont várható a felülvizsgált ESRS szerint,
  • Nem vezetnek be ágazatspecifikus szabványokat.

EU Taxonómia területén:

  • Csökkennek az uniós taxonómia szerinti jelentéstételi kötelezettség terhei és kötelezetti köre (ez utóbbi összhangba kerül a CSDDD-vel).

CSDDD területén:

  • Egyszerűsödnek a fenntarthatósági átvilágítási követelmények,
    • Rendszeres átvilágítási kötelezettség csak a közvetlen beszállítók felé fog fennállni,
    • Az időszakos értékelés és nyomon követés gyakorisága 5 évre változik (egy évről), szükség esetén ad hoc értékelésekkel,
    • Korlátozzák a nagyvállalatok által kérhető információk mennyiségét,
    • A legnagyobb vállalatokra vonatkozó fenntarthatósági átvilágítási követelmények alkalmazását egy évvel (2028. július 26-ig) elhalasztják, az iránymutatások elfogadását pedig egy évvel (2026 júliusáig) előrehozzák.

Következő lépések

A javaslatokat a Bizottság az Európai Parlament és a Tanács elé terjeszti megfontolás és elfogadás céljából.
A CSRD-re, a CSDDD-re és a CBAM-ra vonatkozó változások akkor lépnek hatályba, amikor a társjogalkotók megállapodásra jutnak a javaslatokról, és miután azokat közzéteszik az EU Hivatalos Lapjában.
A taxonómiához kapcsolódó módosításokat a nyilvános visszajelzéseket követően fogadják el, és az Európai Parlament és a Tanács által folytatott vizsgálati időszak végén kerül alkalmazásra.

Bővebb információ:
Sajtóközlemény
Kérdések és válaszok az I. és II. egyszerűsítési csomaggal kapcsolatban

Az ESG az ellátási lánc egészéért viselt felelősség is – évindító ESG munkacsoport-találkozó a Continentalnál

Nagy érdeklődés övezte a BCSDH első ESG munkacsoport-találkozóját 2025. február 18-án, melynek házigazdája a Continental budapesti gyára volt. Az esemény Dapsy Zoltán gyárigazgató köszöntőjével indult, melynek során bemutatta a vállalat fenntarthatósági célkitűzéseit és a vállalati transzformációt támogató intézkedéseit.

A találkozó fókuszában ismét az ESG törvény állt, melynek tavalyi változásait is ismertette előadásában Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatója, aki nagy örömünkre ez alkalommal is elfogadta felkérésünket. Előadásában kitért a kockázatkezelési rendszer kiépítésének lépéseire is. Ezúton is köszönjük, hogy Igazgató úr válaszolt a hallgatóság felől érkező kérdésekre is.

2025-ben a klímaadaptáció áll a BCSDH szakmai tevékenységének fókuszában – mutatott rá előadásában Márta Irén, a BCSDH igazgatója, aki a téma vállalati relevanciáiról és ESG-hez való kötődéséről is szót ejtett.

Az idei évtől kezdve szeretnénk tagjaink számára több lehetőséget biztosítani a személyes beszélgetésekre, tudásmegosztásra. Ezért az előadásokat kiscsoportos beszélgetések követték, ahol a résztvevők megvitatták, hogy hogyan halad vállalatuknál a kockázatértékelési rendszer kiépítése és a beszállítók bevonása. Köszönjük a moderálást a munkacsoport tagjainak, Nagy Grétának, Mihály Eszternek és Szabó Beatrixnak!

 

Köszönjük támogatóinknak!

 

Dolgozzunk azon, amin dolgoznunk kell! – BCSDH Fenntarthatósági Partnerkereső a szektorokon átívelő együttműködésekért

A klímaváltozás, a természeti sokszínűség drasztikus csökkenése és a drámai mértékben növekvő társadalmi egyenlőtlenségek már jelentős hatással vannak életünkre és üzleti működésünkre. A szigorodó jogszabályi előírások is a vállalatok mindennapjainak részévé emelik a fenntarthatóságot. Rendszerszintű változások és innovatív megoldások kellenek, amihez pedig mély és átfogó együttműködésre van szükség a szektorokon átívelve, de a gazdaság szereplői között is.

 

A folyamatok felgyorsításának támogatására a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) negyedik alkalommal rendezte meg a tagvállalatoknak szóló Fenntarthatósági Partnerkereső eseményét 2025. január 21-én. A több mint 150 vállalatot számláló tagsága lehetővé teszi a vállalatok ESG teljesítményének javítása érdekében létrejövő partnerségek hatékony előmozdítását.

Az esemény házigazdája, az UniCredit Bank képviseletében Tóth Balázs elnök-vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket.

“Megszaporodtak az időjárási szélsőségek, melyek hatásaira fel kell készülnie az üzleti szférának is. Az együttműködés az egyetlen módja annak, hogy élére álljunk annak a rendszerszintű változásnak, amelyre a világnak szüksége van a klímavédelem és -adaptáció érdekében.” – hangsúlyozta köszöntőjében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. Kiemelte, hogy „az EU-s és hazai ESG jogszabályi előírások is nagy feladatot rónak a vállalatokra, sokan 2025-ben kezdik meg a felkészülést, a sikeres megfeleléshez érdemes jó szakmai partnerségeket kialakítani.”

Az ESG program keretében szervezett eseményen közel 20 vállalat mutatta be fenntarthatósági termékeiket és szolgáltatásait, köztük olyan innovatív és egyedi megoldásokkal, mint az irodai komposztáló, digitális karbonlábnyom mérése, élményalapú fenntarthatósági képzések, fenntartható épületgazdálkodás, munkahelyi inklúzió támogatása, vagy ESG adatgyűjtést támogató informatikai megoldások.

A bemutatott előadásokban már nem csak olyan megoldások jelentek meg, melyek a tervezés fázisát támogatják, hanem szép számmal olyanok is, melyek segítséget jelentenek a mérésben és a konkrét megvalósításban is. Több vállalat használja már a mesterséges intelligencia nyújtotta megoldásokat is, így jelentősen csökkenthető például az időráfordítás is.

 

A bemutató rövid előadásokat informális beszélgetések követték, ahol a nagy számú érdeklődő, fenntarthatósági megoldásokat kereső vállalat találhatta meg potenciális együttműködő partnerét.

Az eseményről készült képgalériát itt tekintheti meg.

 

A bemutatkozó vállalatok:

 

 

Az ESG program támogatói:

 

Tisztul a kép az ESG-ről – mélyebb betekintést kaptunk az ESG törvény végrehajtási rendeleteibe

Több mint 40 fő személyes részvételével 2024. szeptember 11-én tartottuk meg soron következő ESG munkacsoport-találkozónkat, melynek házigazdája a KINSTELLAR Andrékó Ferenczi & Társai Ügyvédi Iroda volt.

A találkozó fókuszában az augusztusban megjelent, az ESG törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek voltak. A vállalatok részéről a legnagyobb várakozás a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályait övezte, melyek a 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendeletben kerültek kihirdetésre.

Az esemény dr. Tomaj Balázs, a KINSTELLAR energiajogi csoport vezető ügyvédjének köszöntőjével indult. Előadásában röviden ismertette az ESG hazai szabályozási környezetét.

Nagy örömünkre ismét elfogadta felkérésünket Molnár Csaba Gábor, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának ESG igazgatója, aki előadásában már a konkrét végrehajtási rendeletekről és a beszállítói kérdőív tartalmáról is adott áttekintést a hallgatóság számára. Előadását követően élénk beszélgetés követte, kérdés-válasz formában.

Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelősének ezután gyakorlati példákon keresztül mutatta be, hogyan építhetők be fenntarthatósági szempontok a beszállítók kiválasztásába, hogyan lehet ezek megvalósulását nyomon követni és biztosítani.

Az esemény zárásaként Márta Irén tájékoztatta a résztvevőket a szervezet következő eseményeiről.

Kihirdették az ESG törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendeleteket

A Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában kihirdetésre kerültek a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályai, valamint az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló végrehajtási rendeletek. Megjelentek emellett az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről, illetve az akkreditálás eljárási szabályairól szóló rendeletek is, ezek a Magyar Közlöny 2024. évi 80. számában olvashatóak.

A rendelet célja

Az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet is tartalmazó 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet az ESG törvény alapján meghatározza azokat a részletszabályokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások fenntarthatósági szempontok szerinti objektív összehasonlítását és felelősségvállalásuk nyomon követését.

Az átvilágítás legfőbb kritériumai

  • Kockázatkezelési rendszer létrehozása: dokumentált kockázatkezelési rendszert kell üzemeltetni az ESG kockázatok minimalizálása érdekében mind a saját üzleti hatáskörben, mind az ellátási láncban. A kockázatkezelési rendszer része a környezeti és a társadalmi hatások rögzítése, valamint a szervezetirányítási hatások elemzése, különösen az átvilágítás, azonosítás, értékelés, rangsorolás, megelőzés, megszüntetés, korrekció és nyomon követés;
  • Belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása;
  • Rendszeres és eseti kockázatelemzések elvégzése;
  • Az összes azonosított káros hatás vonatkozásában megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása saját üzleti hatáskörében és közvetlen beszállítóival szemben;
  • ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése: ESG beszámoló készítésével és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével;
  • Közvetlen beszállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

A rendelet tartalmazza az ESG beszámoló előkészítéséhez szükséges formai minimumkövetelményeket is.

Átmeneti, könnyítő rendelkezés

Az ESG tv. 1. § (1) bek. a) pont szerinti vállalkozások 2024-es üzleti évre vonatkozó, illetve a b) pont szerinti vállalkozások 2025-ös üzleti évre vonatkozó ESG beszámolóinak csak előauditon kell átesniük és nem kell azokat tanúsíttatni, sem maguk az ESG beszámolók, sem az előaudit eredmények nem nyilvánosak, nem kerülnek közzétételre.

ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív

Az SZTFH rendelet 1. számú mellékletében található táblázat tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek az ESG beszámoló és az ellátási lánc átvilágításának alapjait jelentik.
Az egyes kérdések a környezetvédelem (45 kérdés), a társadalom (41 kérdés), illetve a vállalatirányítás (14 kérdés) témaköreiben vizsgálják meg a vállalatok ESG tevékenységét. A közvetlen szállítók átvilágításánál a kérdések a szállítók méretéhez, földrajzi elhelyezkedéséhez és a megválaszolandó kérdések köréhez igazodnak.

Fontos kiemelni, hogy a közvetlen szállító önkéntesen megválaszolható kérdések megválaszolására sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

Hamarosan érkezik az ESG kalkulátor

Az ESG beszámoló elkészítéséhez az SZTFH hamarosan egy ESG kalkulátort is biztosít, amely segít a kérdőív összetettebb, numerikus adatainak kiszámolásában.

További információk az SZTFH oldalán olvashatóak:

ESG beszámoló
ESG kérdőív
ESG hatósági tevékenység

Tag Archive for: ESG

ESG munkacsoport

Kizárólag a BCSDH ESG munkacsoportjának tagjai számára meghirdetett esemény

Az eseményen való részvételhez előzetes regisztráció szükséges a munkacsoport tagjainak részéről, a regisztrációs link az esemény meghívójában található.

A munkacsoporthoz való csatlakozás, illetve bármilyen kérdés és észrevétel esetén keresse Galambosné Dudás Zsófiát (zsofia.dudas@bcsdh.hu), a munkacsoport felelősét.

Köszönjük támogatóinknak!

 

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete