Tag Archive for: jvp

Mit tanítanak Odüsszeusz és a szirének a fenntarthatóságról? Még mindig ősi ösztöneink hajtanak a rövidtávú gondolkodás felé? Hogyan váltsunk nézőpontot? Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Hogyan látjuk a jövőt? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével? Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?

 

„A jövő vezetői” program 2026-os évfolyamának első szakmai napján a fenntarthatóság stratégiai megközelítésének témáját jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Goszták Árpád nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója mutatta be a World Economic Forum 2026-os Globális kockázati indexének főbb eredményeit, majd a jelen és következő időszak kulcsfontosságú makrotrendjeiről, azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk beszélt. Bemutatva a BCSDH szakmai munkáját kiemelte az idei év szakmai fókuszát: a klímaadaptáció és klímareziliencia témáját.

 

A folytatásban Szederkényi Zita programvezető bevezette a résztvevőket a fenntarthatóság alapfogalmába és megközelítéseibe kiemelve, hogy a fenntartható jövőhöz rendszerszintű változásokra van szükség, amihez a paradigmaváltás elengedhetetlen.

 

A meghívott előadók sorát Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és a BME adjunktusa nyitotta, aki a fenntarthatóság megközelítésének közgazdasági aspektusait tárta a hallgatóság elé. Beszélt arról, hogy a gazdasági fejlődés hasonló a vasárnapi ebédhez. Sikere több tényezőtől függ: az alapanyagoktól, azaz a természeti erőforrásoktól, a szakácstól, azaz a humán erőforrástól, eszközöktől, azaz a technológiától és a hagyományoktól, azaz a társadalmi tőkétől. Fontos tudni, hogy míg az utolsó három tényezőt növeljük, javítjuk, a természeti erőforrásokat automatikusan csökkentjük, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek a tényezők szorosan összefüggnek és hatnak egymásra. Kiemelte, hogy a valódi társadalmi jóllét méréséhez nem elegendő csupán a GDP-t alapul venni, és bár többi mutató nem ilyen egzakt, de például, hogy a mentális egészség támogatása, a zöld területek növelése pozitív hatással vannak a profitra már bizonyítottak. Nem szabad a jelen jóléte miatt felélnünk a jövőt, a szirén ének élvezetéért áldozatokat kell hoznunk, korlátozni kell magunkat, ki kell találnunk, hogy hogyan tudjuk elkerülni a káros következményeket.

A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston, a GreenPro Kft. cégvezetője, Deák Brigitta és a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba voltak, akik mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán.

 

A cégeknél kiknek, melyik szervezeti egységeknek lehet érdeke egy e-bike program elindítására a rövidtávú autózás kiváltására? Hogyan lehetne elérni, hogy a cégeknél a ne tűzoltás legyen, hanem előre tervezés, megelőző karbantartás? Hogyan győzhetők meg a vezetők erről? Milyen KPI kapcsolódhatnak ehhez? Hogyan lehet a fenntarthatóság érdekes, izgalmas és fontos a munkavállalók számára a mindennapi munkájukban? Hogyan lehet bevonni és cselekvésre ösztönözni őket?

A feltett kérdésekre csoportmunka keretében a mentorokkal közösen keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők.

 

Ebéd után Handó János, a Katica Tanya alapítója és tulajdonosa mesélt saját életének példája alapján, hogy hogyan lehet újra definiálni a lehetetlen fogalmát és hogyan válhat meghatározó szemléletmóddá a fenntarthatóság. A Katica tanya példája mutatja, hogy ha a működés minden pontján megvizsgáljuk, hogy mit tehetünk, akkor pl. 1600 vendég után csak egy szemeteszsák valódi hulladék keletkezik és a fejlesztés csak úgy valósulhat meg hogy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik. Működése során erős paradigma váltás történt szemléletükben a mérőszámok kapcsán a hagyományos pénzközpontú megközelítést a jövő központú gondolkodás váltotta fel. A mit és a miként egyformán fontosak, és nem az a kérdés, hogy lehetséges-e valami, hanem hogy hogyan.

A folytatásban Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, a társadalmi felelősségvállalásukat meghatározó IWAY programról, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése minden országban, ahol jelen vannak, így Magyarországon is. Az IKEA már magas szinten integrálja stratégiájába a fenntarthatóságot, olyan komplex megoldásokkal is él, mint a körforgásos design, vagy a javítás és másodlagos piac létrehozása.

 

A házigazda Siemens Energy fenntarthatósági programját, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek fókuszában a dekarbonizáció és a felelős működés állnak.

 

A nap utolsó előadásában Veress Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Intézetének oktatója és kutatója beszélt arról, hogy kevés kétség van afelől, hogy a jelenlegi ökológiai válságból nem tudjuk ki „gazdaságnövekedni” magunkat. Különbség van a profit maximalizálás és a profitszemlélet között. A profitszemlélet kell az inspiráció, motiváció fenntartásához, de törekedni kell a zéró összegű játszmák helyett win-win helyzetek működtetésére. Az anyagiasságot fel kell váltani a jól-lét orientáltsággal. Ezt kell beépíteni az üzleti modellekbe és együttműködésekbe. Ezekre mutatott be inspiráló példákat, többek között arra is, hogy az értékorientáltságot hogyan lehet tovább vinni a vezetőváltás után is és milyen döntések szükségesek ahhoz, hogy ez egy multinacionális cégnél is működjön.

 

A gyárlátogatás során a résztvevők meglátogatták a vállalat négy épülettel rendelkező a Késmárk utcai székhelyét, ahol a gyártás mellett egy kompetencia központot is üzemeltetnek. A bejárás során számos érdekes információt tudhattak meg a résztvevők a hideg- és melegoldali turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.

A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető őszintén mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, fejlődési lehetőségekről, személyes motivációjáról és emellett több olyan aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás kapcsán releváns téma is felmerült, mint az AI, a megújuló energiapiac vagy a tőzsdei jelenlét.

Tovább a teljes galériához

Mit lesz velünk rovarok nélkül? Termék helyett szolgáltatás? Milyen beavatkozási lehetőségek vannak a klímavédelemért? Mekkora az ökoszisztéma szolgáltatások ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem?  Kevesebből többet? Mit jelent 1 fok melegedés? Mik azok a planetáris határok? – Ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” program ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján. A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

Első előadónk Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke volt, aki, bár előadását az aktuális klímahelyzettel, a sokkoló tényekkel kezdte – mint hogy a globális átlaghőmérséklet legalább 125 000 éve, a légköri CO2-koncentrációk és az óceánfelszíni savasság pedig 2 millió éve nem volt ilyen magas – a problémát több szempontból megvilágítva a folytatásban átvezette a hallgatóságot, hogy hol és milyen beavatkozási lehetőségek vannak. Kiemelte, hogy bizonyos változások visszafordíthatatlanok, de vannak olyanok, amelyket lassítani lehet, másokat pedig meg lehet állítani a felmelegedés korlátozásával. Elmondta, hogy globális szinten a nulla kibocsátás elérése nélkülözhetetlen a melegedés megszűnéséhez és ehhez a vállalati világ hozzájárulása kulcsfontosságú. A világnak a növekedéssel kell szembenéznie, amihez innovációkra van szükség az üzleti modellek terén.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és a környezeti válság hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a természet egy sokszintű zárt szabályozó rendszer, amely sok funkcióval – ellátó, szabályozó, támogató, kulturális – rendelkezik, azonban a két legfontosabbal, a szabályozóval és támogatóval nem foglalkozunk. Kiemelte a vizes élőhelyek megóvásának, a vízmegtartás és a felszín alatti vízkészletek újratöltésének fontosságát és az ökoszisztéma szolgáltatások szerepét. Bemutatott számos már létező jó megoldást, mint például a szivacsváros koncepcióját vagy az élőhely helyreállítást. Előadását a vállalati fenntarthatóság lehetséges útjának 5 pontjával zárta: Érintettség felismerése, Határok felmérése, Belső intézkedések, Kollektív intézkedések és Szakpolitikai lobbi.

A folytatásban Dr. Bartha-Horváth Bálint következett a CBRE szenior tanácsadója, aki először a fenntarthatóság makrogazdasági trendjeiről beszélt, majd rávilágított arra, hogy a körforgásos gazdaság jóval több, mint újrahasznosítás. A 10 R-ren keresztül bemutatta a Körforgás létráját: a körforgásos gazdaság prioritási szintjeit és gyakorlati példákon keresztül szemléltette ezeket.

Ezt követően a résztvevők három BCSDH-tagvállalati témafelvetést és kapcsolódó dilemmát hallgattak meg, amelyre közösen keresték a válaszokat, lehetséges megoldási irányokat. Bori Máté, az Ayvens operációs igazgatója és integrációs vezetője a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának kérdéskörét hozta. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója azt a kérdést tette fel, hogyan lehet közösen gazdasági és környezetvédelmi célokat közösen elérni? Schmidt József, a Future-FM vezérigazgató-helyettese pedig egy különleges szálláshelyen a vízfogyasztás csökkentését célzó problémakört hozott.

A szakmai program délután Arató Gáborral, a Manupackaging ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott, aki a vállalat tevékenységét mutatta be, kiemelve azok fenntarthatósági vonatkozását. Így megismerkedhettünk tesztlaborukkal, gépbérleti lehetőségeikkel, a biztonságos anyagcsökkentés lehetőségeivel, illetve a visszaforgatással, a close the loop rendszerükkel.

Karafa László, a Saint Gobain bánya és fenntarthatósági vezető vezetője a pilisvörösvári bányájuk területén megvalósított egyedülálló biodiverzitás programukat mutatta be. Ennek keretében többek között vizes élőhelyet hoztak létre, amely gazdag biodiverzitást eredményezett, denevér menedéket alakítottak ki, méhkaptárokat telepítettek, madaraknak költőládákat helyeztek ki, valamint rackajuh legelőt is létrehoztak. A projektet külső biológus szakértő bevonásával valósították meg, amely mára már szinte teljesen önfenntartó lett.

Vadovics Edina, a fenntartható életmód támogatásával és kutatásával foglalkozó GreenDependent Intézet szakmai vezetője ismertette az intézet munkáját, valamint a TreeDependenttel közösen működtetett Karbontudatos Rendezvény programjukat, amely a csökkent–számít–kompenzál hármas elvén alapszik. A folyamat záró lépéseként, kompenzációként őshonos gyümölcsfákat ültetnek iskolai kertekbe, illetve nonprofit, társadalmi célú kertekbe. Ezzel a környezeti és társadalmi célkitűzések egyszerre teljesülnek: a rendezvény ökológiai lábnyomának csökkentése társadalmi értékteremtéssel párosul.

A szakmai program Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungyary Kft. ügyvezető igazgatójával való beszélgetéssel folytatódott, amelynek során a fenntarthatósági témák mellett beszélgettek a jövő kihívásairól is.

Közeledve a nap végéhez Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója következett, aki azt mutatta be a résztvevőknek, hogy a fenntarthatóság miként épült be az Essity értékeibe és adja ma is működésük egyik szilárd alapját. Először összefoglaló betekintést adott fenntarthatósági mérföldköveikbe, amelyek nem pusztán évekre, hanem több évtizedre nyúlnak vissza, majd bemutatta, hogy jelenleg mely öt terület mentén dolgoznak fenntarthatósági céljaik elérése érdekében, melyek olyan témákat fednek le mint: a jóllét fejlesztése, úton a net zero felé, egészséges ökoszisztémák, fenntartható innováció és értékteremtés minden érintett és érdekelt fél számára. Megismerhettük 2030-ra és 2050-re kitűzött céljaikat és sikeresen működtetett Tork Paper Circle Programjukat és annak eredményeit.

A szakmai nap a projektmunkák rövid bemutatójával zárult, amelyből megtudhattuk, hogy az egyes csapatok milyen készültségi szinten állnak a szeptemberig véglegesítendő projektjeikkel.

A teljes fotóalbum itt érhető el.