Platform Archívum

Tag Archive for: Platform

30%-kal kevesebb anyaghasználat már megoldás lenne a klímaválságra – ez csak a körforgásos gazdasággal érhető el

2026-ban Magyarország rendezi a Circular Economy Hotspot európai találkozóját.

A körforgásos gazdaság globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és együttműködést igényel a különböző hátterű nemzetek, szervezetek és érdekelt felek között. Ez a kulcsüzenet állt a 2024. november 21-én tartott, immár hetedik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában. A BCSDH szakmai partnereivel közösen elnyerte a Circular Economy Hotspot 2026-os európai találkozójának rendezési jogát.

A globális anyagfelhasználás több mint háromszorosára nőtt 1970 óta, miközben a Föld népessége csak megduplázódott. Az anyagok kitermelése és feldolgozása felelős az éghajlatra gyakorolt káros hatások 60%-áért, a biodiverzitás és a vízstressz több mint 90%-áért, amely a földhasználathoz kapcsolódik, valamint az egészségre káros szálló por szennyezés körülbelül 40%-áért.

„Az egészségünk és gazdaságunk egészsége is a természet egészségétől függ, ami viszont soha nem látott mértékben hanyatlik. Az ember negatív hatása a természetre egyre nyilvánvalóbb, a klímavészhelyzet mellett ma már egyértelműen számolnunk kell a természeti rendszerek összeomlásának veszélyével is. Ebben a helyzetben a körforgásos gazdaságra való áttérés felgyorsítása közös érdekünk, hisz önmagában az ezzel járó fogyasztáscsökkenés számos klíma és ökológiai krízisre megoldást jelentene. Ehhez azonban versengés helyett együttműködés kell, közös vállalások, mérőszámok és tettek. Azonnali cselekvésre van szükség ezen a területen is.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

A globális anyaghasználat körforgásos mutatója egyre romlik. Míg 2018-ban a világgazdaság által felhasznált összes nyersanyag 9,1%-a került ki újrahasznosított anyagokból, addig ez a szám 2024-ben már csak 7,2%. Gazdaságunk még mindig növekvő anyaghasználati pályán van, miközben a társadalmi igények kielégíthetők lennének a jelenleg felhasznált anyagmennyiség 70%-ával. A körforgásosság szintjének ilyen mértékű növelése jelentős hatással lenne több ökológiai átbillenési pontra.

„Paradigmaváltásra van szükség a nyersanyagok kezelésének módjában. Az általunk globálisan felhasznált nyersanyagok mennyisége az 1970-es évek óta több mint háromszorosára nőtt, és várhatóan 2060-ig megduplázódik.” – mutatott rá Désirée Bonis Hollandia nagykövete, hozzátéve, hogy a nyersanyagellátás geopolitikai változásaival szembeni ellenálló képességet is biztosítani kell. A holland Nemzeti Körforgásos Gazdasági Program célja ezért az, hogy az anyagáramok bezáruljanak, és 2050-re az ország 100%-ban körforgásos legyen összhangban a kitűzött klima célokkal.

Mára már 102 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

Magyarország a természeti tőkéjét egyre nagyobb mértékben éli fel a Nemzeti fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) lefrissebb jelentése alapján.

A hulladékgazdálkodás esetében azonban pozitív fejlemény, hogy a szelektíven gyűjtött hulladék aránya növekszik és ezzel párhuzamosan az anyagában újrahasznosított hulladék mennyisége is folyamatosan nő. Az EU célkitűzéseivel összhangban a hazai közpolitika-alkotás fókuszába is bekerült a körforgásos gazdaság kérdésköre.

A körforgásos gazdaság aktuális hazai szabályozási környezetéről és Magyarország EU-s elnökségének fentarthatósági fókuszairól Dr. Nagy Márta, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért felelős helyettes államtitkára beszélt.

Magyarországon az egyszerhasználatos műanyagok kivezetése, a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer bevezetése, a kötelező visszaváltási rendszer, illetve a már életbe lépett koncessziós új hulladékgyűjtési rendszer az egyetlen lehetőség, hogy teljesüljenek az EU-s és magyar klímacélok, és egyben jelentős előrelépést jelenthetnek a körforgásos gazdaság térnyerésében, amelynek felgyorsítására különös fókuszt helyez a magyar EU-s elnökség.

A BCSDH 2023-as felmérése szerint a vállalatok 69%-a az állami ösztönzőktől, 59% a jogszabályi rendelkezésektől várja a körforgásos gazdaságra történő átállás segítését. Nagy a várakozás a most zajló folyamatokkal kapcsolatban.

Rebeca Nohl, a SYSTEMATIQ munkatársa, bemutatta a Global Resource Outlook 2024 (IRP) jelentéséből készült a WBCSD-vel közösen kiadott összefoglalóját, annak üzleti vonatkozásait, hatásait.

A jelentés szerint az utóbbi 5 évtizedben megháromszorozódott az erőforrások kitermelése, mely várhatóan 60 százalékkal fog emelkedni 2060-ig. Az új tanulmány rámutat, hogy az erőforrások felhasználása számos üzleti kockázattal jár: a természeti erőforrásokért folytatott verseny fokozza az ellátási láncok volatilitását, amelyet tovább súlyosbít az éghajlatváltozás és a geopolitikai zavarok. Az anyagköltségek növekedése csökkenti a nyereséget, mivel a véges erőforrásokért folytatott verseny élesedik. A vállalkozások egyre bonyolultabb, éghajlatváltozással kapcsolatos szabályozásokkal, valamint a fogyasztók, alkalmazottak és befektetők részéről növekvő ellenőrzéssel és elvárásokkal szembesülnek bolygóra gyakorolt hatásuk kapcsán.

Az összefoglaló megmutatja az üzleti szférának a lehetőséget, hogy új profitforrásokat szabadítsanak fel, és növeljék ellenállóképességüket azáltal, hogy az értékteremtést az erőforrás-felhasználástól függetlenítik. Az erőforrás-hatékonyság és termelékenység az egész vállalatra kiterjedő eszközként szolgálhat több cél elérésére, például: ellenálló ellátási láncok kialakítására, költségek csökkentésére, versenyképesség növelésére, valamint a piaci megkülönböztetés erősítésére.

Nagy figyelem tevődik most nemzetközi szinten a WBCSD és az UNEP közös kezdeményezésére, a Global Circularity Protocol-ra, melyet Filipe Camano Garcia, a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD) igazgatója mutatott be A jelenleg kidolgozás alatt álló szabványrendszer a Greenhouse Gas Protocol mintájára készül, és 2026-ban kerül majd bevezetésre. Ez egy önkéntes szabványrendszer, melynek célja, hogy módszertant és mérőszámokat biztosítson a vállalatoknak, valamint, hogy a politikai döntéshozók számára is gyakorlati eszközöket biztosítson. 2024. júliusával első lépésként elkészült a ’landscape analysis’, mely feltérképezi a körforgással kapcsolatos vállalati mérési és jelentési eszközök, politikák és szabályozásokat, ami által azonosítani tudják a körforgásos ökoszisztéma hiányosságait és lehetőségeit, amelyek segíthetnek a protokoll kialakításában

Nemzetközi szinten elismert előadóink között volt Joost van Dun, az ING Bank fenntartható finanszírozásért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője, aki előadásában példákon keresztül mutatta be, milyen aktuális finanszírozási trendek vannak a körforgásos gazdaság területén.

Együttműködések szerepe a körforgásos gazdaság megvalósításában volt a témája annak a panel-beszélgetésnek, melyen Deák Brigitta, a Greenpro Zrt. cégvezetője, Joost van Dun, az ING Bank fenntartható finanszírozásért és körforgásos gazdaságért felelős vezetője és Farkas Csaba, a Master Good Kft. fenntarthatósági és innovációs igazgatója járta körbe azt a kérdést, hogy milyen típusú, akár ágazatokon átívelő együttműködések teszik megvalósíthatóvá a sikeres körforgásos üzleti modelleket. A kerekasztal-beszélgetést Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági tanácsadója moderálta.

A Körforgásos Gazdasági Csúcs életében először került sor a legjobb körforgásos megoldásokból merítve egy innovációs vállalati pitch sorozatra, ahol öt vállalat, szervezet mutathatta be körforgásos megoldását. A bemutatkozók voltak:

Denim Deal – Roosmarie Ruigrok, Sustainable Fashion & Textile Expert
Miscancell – Marcel van de Peppel, vezérigazgató
Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) Innovációs Központ – Berkovics Dalma, Partnerségekért felelős vezető
Repair Café Budapest – Kranzieritz Viktória, önkéntes
Zoknicsere program – Csányi Zoltán, alapító

Takács Ivett projektmenedzser mondta el a Körforgásos Gazdaság Platform 2024-es eredményeit és jövőbeni terveit és számolt be a Circular Economy Hotspot október 7-9. között, Walesben tartott európai találkozójáról, ahol a BCSDH által benyújtott, partnerségben megvalósuló pályázatát hirdették ki nyertesnek, így 2026-ban Budapest láthatja vendégül a körforgásos gazdaság legnagyobb nemzetközi fórumát.

A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy több mint 140 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.

KÖSZÖNJÜK AZ ESEMÉNY FŐTÁMOGATÓJÁNAK:

TÁMOGATÓINAK:

A KÖRFORGÁSOS GAZDASÁG PLATFORM 2024. ÉVI TÁMOGATÓNAK:

ÉS A KARBONTUDATOS ESEMÉNYEINK TÁMOGATÓJÁNAK:

2024.11.21.

„Úton Magyarország körforgásos gazdaságot célzó nemzeti stratégiája felé” – Körforgásos Gazdaság Akadémia I.

Hírek

2023. április 4-én nagy érdeklődés mellett elstartolt a Körforgásos Gazdaság Akadémia. A webinárium-sorozat első eseményén a 2023. március végén lezárult „A körforgásos gazdaság bevezetése és a hulladékgazdálkodás kihívásainak kezelése” című SRSP/TSI projekt eredményeit mutattuk be a projektben résztvevő szervezetek képviselőinek segítségével.

A Miniszterelnökség képviseletében Arany Alexandra Dóra osztályvezető számolt be a több mint három évet felölelő projekt lebonyolításáról, azon belül is az indulásról és a munkafolyamatokról. Kiemelte, hogy a három fő prioritási terület mellett nagyon fontos szerepet kapnak a stratégiában a horizontális megközelítések pl. az oktatás, a kutatás-fejlesztés, valamint a termékek és anyagok életciklusán átívelő körforgásos üzleti modellek, melyek tovább gyorsíthatják a teljes gazdaságra kiterjedő körforgásos átállást.

Chrabák Péter, a projektben partnerszervezetként résztvevő Bay Zoltán Kutatóintézet körforgásos gazdasági szakterületvezetője mutatta be a fő prioritási területeket (biomassza- és élelmiszeripar, építőipar és műanyag) és a jelentős hatással bíró intézkedéseket, amelyek kritikusnak tekinthetők a magyarországi körforgásos gazdaságra való átállás szempontjából. Ismertette az OECD jelentésében bemutatott 2040-ig kitűzött számszerűsített célokat, melyek kézzelfoghatóbbá teszik Magyarország jövőképét, és elősegítik a megvalósítást.

A 2040-ig elérendő célok:

A Kormány beruház a kutatásba és ösztönzőket vezet be annak érdekében, hogy innovációval, ökodesign-nal, valamint a termékek megosztásával és újrafelhasználásával támogassa az erőforráshatékonyságot. Magyarország célja az, hogy megduplázza az erőforrás-termelékenységét (GDP/ DMC), és elérje a kitűzött 2 EUR/kg-ot.
Az anyagkörforgás lezárása és a fenntarthatóbb anyaghasználat érdekében intézkedéseket foganatosítanak, hogy megduplázzák (15%-ra emeljék) Magyarország körforgásos anyaghasználati rátáját.
A Kormány támogatást nyújt az innováció és az új üzleti modellek kialakítása területén. Magyarország célja, hogy a körforgásos munkahelyek számát 30%- kal (az összmunkaerő 2,5%-ára) emelje az iparban, a mezőgazdaságban és a szolgáltatói szektorban.

A jelentés a Miniszterelnökség megbízásából, az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságának közreműködésével és magyarországi stakeholderek bevonásával készült el. Bővebben az OECD jelentésről itt olvashat.

Az előadásokat két előadónk részvételével egy panelbeszélgetés követte, melyet Dr. Horváth Bálint, a CBRE Senior Fenntarthatósági Tanácsadója moderált. A beszélgetés során szó esett arról, hogy milyen mértékben csökkenthető a magyar gazdaság anyaghasználata (DMC) az intézkedések hatására, illetve, hogy milyenek a kilátások a lebomló/megújuló anyagok használatának a fokozására. A beszélgetés során a résztvevők is lehetőséget kaptak kérdések feltevésére.

De milyen finanszírozási lehetőségeik vannak a szervezeteknek? Arany Alexandra Dóra előadásában bemutatta azokat a közvetett (KEHOP Plusz, illetve a GINOP Plusz, TOP Plusz, DIMOP Plusz és KAP Stratégiai terv) és közvetlen (LIFE, INTERREG) EU-s forrásokat melyek kihasználása a vállalatok számára kiemelt fontosságú lehet a körforgásos gazdaságra történő átállás elindításában.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform támogatóinak:

2023.04.05.

A körforgásos gazdaság megállíthatja a biodiverzitás csökkenését – beszámoló a Körforgásos Gazdaság Summitról

Hírek

Napjainkban a biológiai sokféleség csökkenésének több mint 90%-a a természeti erőforrások kitermelésének és feldolgozásának következménye. 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye 2050-re. A világ teljes GDP-jének több mint fele nagymértékben függ a természettől és annak szolgáltatásaitól. A körforgásos gazdaság és a biodiverzitás szoros kölcsönhatásban állnak egymással. Ez a kulcsüzenet állt a 2022. november 24-én kiemelt érdeklődés mellett, közel 150 fővel tartott, immár ötödik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában.

A világ még csak 8%-ban körforgásos, ami jelentősen elmarad a lehetőségektől, pedig a körforgásos gazdaság komplex rendszert és hatékony eszközöket kínál a világ legégetőbb kihívásaira, köztük a biodiverzitás megőrzésére és helyreállítására is. Az ING Bank támogatásával létrejött legnagyobb hazai körforgásos éves esemény számos vállalati és start-up példa bemutatásán túl kitekintést adott a nemzetközi folyamatokra is.

Mára már 97 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

A lineáris gazdaság felelőssége megkérdőjelezhetetlen: a biológiai sokféleség csökkenésének több mint 90%-a természeti erőforrások kitermelésének és feldolgozásának köszönhető. Az utóbbi évtizedben 70%-kal több nyersanyagot vontak ki, mint amennyit a Föld biztonságosan pótolni tud.

A biodiverzitás és az anyaggazdálkodás összefüggése egyértelmű, a körforgásos gazdaság mint egy rendszerszintű változás, önmagában is szerepet játszhat a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezésében, és kézzelfogható lehetőségeket teremthet a vállalkozások számára is.

„A vállalatoknak a rendszerszintű változások élére kell állniuk, aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el a külső hatásokat, mint az energiaárak növekedése, az alapanyaghiány vagy az ellátási láncokban fellépő akadozás. A klímasemleges működés elérésében az egyik legfontosabb eszköz a körforgásos gazdaság elterjesztése, amit az élenjáró vállalatok már felismertek és az idei ’Towards Net Zero’ kutatásunk szerint a körforgásos megoldások alkalmazása egyre inkább előtérbe kerül. Egyelőre legtöbbször ezek a megoldások új üzleti lehetőségként jelennek meg a meglévő „anyagigényes” folyamataik mellett. De a cél az lenne, hogy egyre inkább váltsák le azokat, hisz így csökkenhet csak a természeti erőforrások felhasználásának növekedése.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

„Használjuk fel a jelenlegi válságot egy olyan körforgásos, regeneratív és jövőbiztos gazdaság kiépítésére, amely nemcsak megállítja a Föld pusztulását, hanem helyreállítja az okozott károkat.” – emelte ki Efstathios Andreou, Hollandia magyarországi nagykövet-helyettese nyitóbeszédében.

A Körforgásos Gazdaság Summit vendégelőadója volt Prof. Dr. Jacqueline Cramer, a körforgásos gazdaság neves szakértője, az Utrechti Egyetem professzora, a Holland Circular Hotspot igazgatótanácsának elnöke, volt holland lakásügyi, területrendezési és környezetvédelmi miniszter és a 2022-ben megjelent ’Buiding a Circular Future’ című könyv szerzője, aki a folyamat felgyorsítását egyértelműen az összefogásban és minél több pilot projekt indításában látja: „Koalíciókat, összefogásokat kell létrehozni azokkal, akik hajlandók vezető szerepet betölteni a körforgásos jövő megvalósításában, és bővíteni kell a kísérleti programok számát egyre több támogató és a kormány aktív bevonásával.”

Magyarország jelenleg nem gazdálkodik jól a természeti erőforrásaival, és messze még a körforgásosság, de bíztató, hogy ahogy Európában, úgy Magyarországon is elkezdődött az a törvényalkotói folyamat, amely már foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Fontos lépések ezek ahhoz, hogy Magyarország további fejlődése ne a természeti erőforrásaink felélésével történjen. Az eddig megtett útról és a következő lépésekről számolt be Rentz Tamás a Technológiai és Ipari Minisztérium Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztály főosztályvezetője.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is. 4,5 ezer milliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

„Az ING Bank stratégiájának központi eleme a fenntarthatóság. A körforgásos gazdaságra történő váltást elengedhetetlennek tartjuk a klímaváltozás megakadályozása érdekében, a pénzintézeteknek pedig felelőssége van abban, hogy a folyamat motorjai legyenek, hiszen mi, bankok tudunk finanszírozást nyújtani az átálláshoz.” – tette hozzá Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója az esemény házigazdájaként.

A finanszírozás, a szabályozás és a vállalatok szerepe a természeti sokszínűség megőrzésében, az erre irányuló körforgásos megoldások volt a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, ahol Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója, Dr. Botos Barbara, a Technológiai és Ipari Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete, Holczinger Norbert a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője és Pinczés Marianna a Virgin Oil Press Kft. ügyvezető igazgatója járta körbe a releváns kérdéseket, kitekintést adva a múlt héten záródó COP27 releváns történéseire is.
A legfontosabb üzenet, hogy a mostani válság kikényszeríti a változások felgyorsulását, de erre kell felkészülni hosszabb távon is. Nem elég már csak a hosszútávú célokat kijelölni, kellenek a köztes célok, mérőszámok és a konkrét lépések, hogy valódi változások induljanak és hogy a készülő taxonómiák ne sokként érjék az üzleti szektort.

Az esemény második kerekasztal-beszélgetése a nemzetközi üzletfejlesztési tapasztalatokra fókuszált a körforgásos gazdaság és fenntarthatóság terén. A résztvevők között volt: Roman Gdovjak, a Cyrkl (Expansion Manager & Country Manager Slovakia & Hungary), Agata Frankiewicz, a Deko Eko Ügyvezetője és alapítója; Martijn Veltkamp a FiberCore Europe Design menedzsere; Lennard de Klerk az Irota EcoLodge tulajdonosa, Martin Basila, a Sensoneo ügyvezetője.

A panelbeszélgetés fő üzenete az volt, hogy a hulladék örök, tehát jelenthet örök problémát, vagy akár örök üzleti lehetőséget is. A beszélgetők megosztották tapasztalataikat, ők miként kreálnak lehetőséget ebből a problémából és hogyan terjesztették ki tevékenységüket a világ több országára, kontinensére, és milyen terveik vannak a magyar terjeszkedés kapcsán.

A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy közel 130 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform támogatóinak:

2022.11.24.

Magyar Fenntarthatósági Csúcs – 2022

Hírek

Hogyan tovább Ember? – A felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozója

2022. november 17. Budapest. Helyszínen és távolról videón is várunk!

13. alkalommal hívjuk össze a magyar társadalom és gazdaság felelőseit, az üzleti szektor képviselői mellett a tudomány, az oktatás, a kormányzat, a civil szervezetek felelős gondolkodóit és cselekvőit, osszák meg tudásukat egymással!

13 éve minden évben arról beszéltünk, mit kell tennünk, hogy világunk fenntartható maradjon. Most, 2022-ben hirtelen minden a rossz forgatókönyv szerint alakult. Közelítünk a mindent magába szippantó globális káosz felé.

Idén már másról kell beszélnünk! Új paradigmákat, értékrendeket kell találnunk a régi, csődöt mondottak helyett. Amikkel esély lenne az ember, mint élőlény fennmaradására a földön és otthonaikban.

Ehhez a mindennapokban mit kell másként tennünk? Van-e esélye az egyes embernek, a cégeknek arra, hogy a globális pénzügyi, gazdasági, társadalmi és ökológiai rendszerek összeomlása közben olyan újat építsünk, mégpedig együtt, amiben a fenntartható fejlődés nem lesz veszélyben?

Várunk a közös gondolkodásra november 17-én! Itt lesz velünk László Ervin, Ürge-Vorsatz Diána, Dinya László, Hetesi Zsolt, Juhász Árpád, Sipos Katalin és még sokan mások…

Részletes program és regisztráció:

https://ppkonferencia.hu/magyar-fenntarthatosagi-csucs-2022/

2022.10.27.

Mély, megrázó, felelmelő – Going Circular film hazai bemutatója

Hírek

Mély, megrázó és felemelő – Ezekkel a szavakkal jellemezték a Going Circular filmet, a hazai bemutató résztvevői.
A filmvetítés előtt Désirée Bonis a Holland Királyság nagykövete és Márta Irén a BCSDH ügyvezető igazgatója a körforgásos átalakulás fontosságáról beszélt. A Holland Nagykövetség jóvoltából hazánkba került film vetítését az ING Bank látta vendégül és a BCSDH és a Körforgásos Gazdaság Platform tagjai vettek részt.

Az Oscar-díjas My Octopus Teacher című dokumentumfilm producerei által készített nagyjátékfilm, a kollektív jövőnkről szól a Földön. A film egy olyan jövőt képzel el, amelyben az emberiség nemcsak túlél, hanem virágzik is, a globális paradigmák újragondolásával és bolygónk erőforrásainak határainak tiszteletben tartásával. A történetben megismerhet négy úttörő gondolkodót, akik a modern kor környezeti, gazdasági és társadalmi válságai között navigálják a nézőt körforgásos megoldások felé. A négy változásvezető, Janine Benius (biológus és tudományos író), a 102 éves James Lovelock (független kutató), Arthur Huang (mérnök, designer) és John Fullerton (üzletember, JP Morgan egykori igazgatója) személyes történetén keresztül nem csak azt tudjuk meg, hogy miért, de a hogyanra is izgalmas választ adunk.

2022.05.12.

Hogyan és miért mérjük vállalatunk körforgásos teljesítményét?

Hírek

A határon átnyúló CircularRegions projekt (Cross-border capacity building for developing circular regions) záróeseményére 2022. március 22-én került sor a Zoomon keresztül a Szlovákiai és Magyarországi körforgásos gazdaság platformok több mint 100 szakértőjének, vállalati és civil képviselőinek részvételével. Annak érdekében, hogy a körforgásos működés minden vállalkozásban bevett gyakorlattá váljon, meg kell mutatni a vállalkozóknak az utat és át kell vezetni őket a sikeres átalakulás első lépésein. A CircularRegions projekt oktatókat képez és szolgáltatást tervez azoknak a vállalatoknak, amelyek üzleti modelljeiket körforgásossá akarják tenni. Ez növeli a vállalkozók hatékonyságát, stabilabb vállalkozást és versenyelőnyt eredményez.

Hogy kiemeljük a körforgásosság fontosságát a klímavészhelyzet megoldásában, az eseményre meghívtuk Vojtech Voseckyt, a Circle Economy-tól a rendezvényre. Vojtech beszélt az előttünk álló globális kihívásokról, és bemutatta a résztvevőknek, hogy a világgazdaságba bekerülő 100,6 Gt erőforrásból mindössze 8,6 %-át forgatjuk vissza a rendszerbe. Ez a világ úgynevezett Circularity Gap szintje, amelyről a 2022-es Circularity Gap Report is beszámol.

Kiemelte, hogy a lakhatásra, a mobilitásra és az élelmiszertermelésre vonatkozó megoldások a szükséges kibocsátáscsökkentés 70%-át biztosíthatják, valamint egy olyan globális menetrend, amely körforgásos stratégiákra épít lecsökkenthetik a kibocsátást, és „jóval 2 fok alatti” pályára hozhat bennünket. Vendégelőadónk előadása után a projektpartnerek ismertették a projekt eredményeit.

Denisa Rasova, az SBA munkatársa röviden ismertette a projekt főbb adatait, a projektpartnereket, a célokat, és a projekt lépéseit.

Janek Bence, az IFKA munkatársa bemutatta a Régió feltérképezésének eredményeit. A felmérés célja volt, hogy adatokat gyűjtsön a potenciális körforgásos előremozdulás lehetőségeiről a határmenti régiókban tevékenykedő vállalatoknál, hogy azonosítsa a 4 szektorban tevékenykedő vállalatokat és a kulcsfontosságú érdekelt feleket és tudásukat a körforgásos gazdasággal kapcsolatban, valamint összegyűjtse a már meglévő jó gyakorlatokat. A legnagyobb közös kihívások a következők voltak: A körforgásos gazdasággal kapcsolatos hírek egyre terjednek, de a vállalati gyakorlat továbbra is lineáris gazdasági modellt követi; Hiányzik a fogyasztói tudatosság, a szakemberek és a szakértelem; Hiányosságok vannak a szabályozási és ösztönző rendszerekben. Ezt követően ismertette az ágazatspecifikus ajánlásokat, amelyeket a feltérképezés során feltárásra kerültek.

Martina Velika, az INCIEN munkatársa bemutatta a résztvevőknek a kifejlesztett szolgáltatást és az abban használt Circularity Check eszközt. Ez az eszköz 60 kérdést és 5 mutatót tartalmaz, melyek egy termékre/szolgáltatásra specializálódtak. Előnye, hogy a kérdések megválaszolásával nem csak a cég termékének, szolgáltatásának körforgási szintjét méri fel, hanem a cég fejlődési lehetőségeit is megmutatja. A projekt által kidolgozott anyagok ezen a linken érhetők el:

1/ Képzési kézikönyv, amely tartalmazza mindazt, amiről a műhelymunka során szó volt, beleértve a CCH-kérdések áttekintését és az értelmezésükre vonatkozó iránymutatásokat.

2/ Konzultáció ellenőrző lista szakértőknek

3/ Circularity Check kérdések SK és HU nyelvre lefordítva (Excel lapon)

4/ Circularity Check riport sablon

5/ Képzési videók

De mi is volt a szakértők általános tapasztalata a Circularity Check eszközzel kapcsolatban? A kérdés megválaszolására felkértük a szlovák és magyar szakértőinek egy részét egy panelbeszélgetésben való részvételre, amit Horváth Bálint, a Holland Királyság Magyarországi Nagykövetségének körforgásos gazdasági szakértője moderált, aki maga is részt vett tanácsadóként a projektben. A szakértők egyetértettek abban, hogy az eszköz használata a vállalatok és a szakértők számára is jó tapasztalat volt. Kiemelték, hogy az eszköz nem alkalmazható minden ágazatra, mivel a turizmus és a szolgáltatások esetében nehéz volt meghatározni az értékelés tárgyát.

Takács Ivett, a BCSDH munkatársa összefoglalta a projekt lépéseit, és beszélt a projekt pilot szakaszáról. Bemutatta a tesztelésben résztvevő vállalatokat. Szlovákiában 5 szakember dolgozott 4 vállalattal: két turisztikai (Patty Ski és a Penzion Harmonia), 1 építőipari (Slovizol) és 1 műanyagiparban tevékenykedő vállalat (Novoplast). Magyar részről 7 szakember dolgozott közösen 7 vállalattal: 2 építőipari (Cube Factory, Corten Kft.), 2 élelmiszer- és csomagolóanyag (NaturFood, BioFungi), 1 műanyagipari (Ugrinpack) és 2 turisztikai szektorban tevékenykedő vállalat (Novotel Hotel Budapest, Irota Ecolodge). Összefoglalta a tesztelés folyamatát és bemutatta a résztvevőknek a tesztelés eredményét, a jelentést, amiben a cégspecifikus ajánlások szerepelnek.

Irén Márta a BCSDH-tól ismertette a résztvevőkkel a projekt főbb megállapításait. Beszélt a múlt héten lezajlott két szakértői tapasztalatmegosztó konzultáció eredményéről, amit annak érdekében szerveztünk, hogy a szakértők megismerjék egymás, a folyamattal kapcsolatos visszajelzéseiket. Kiemelte a Circularity Check eszköz néhány lehetséges fejlesztési javaslatát, valamint hangsúlyozta magának az értékelésnek a fontosságát, mint a fejlesztés kiindulópontját.

A rendezvény zárásaként Andrej Spanik, az SBA munkatársa ismertette a projekt fenntarthatóságának lehetőségeit a szlovákiai és magyar projektpartnereknél.

***

A projekt partnerei a Slovak Business Agency, az INCIEN, a BCSDH és az IFKA Közhasznú Nonprofit Kft. A projekt az Interreg Szlovák Köztársaság – Magyarország program keretében valósul meg az Európai Unió támogatásával az Európai Regionális Fejlesztési Alapon keresztül és 155 081,99 euró támogatással. A projekt 2020. decemberétől 2022. márciusáig tart.

További információk: www.skhu.eu | Facebook | LinkedIn

2022.03.23.

A 1.5°C-os cél körforgásos gazdaság nélkül nem elérhető

Hírek

A körforgásos gazdaság eléréséért bevezetett stratégiákkal 39% -kal csökkenne az üvegházhatást okozó gázok globális kibocsátása. Hogyan érhetjük el a klímavédelmi célokat a körforgásos átmenet révén? – ez az égető kérdés állt a 2021. november 25-én kiemelt érdeklődés mellett, közel 170 fővel tartott, immár negyedik Körforgásos Gazdasági Summit középpontjában.

Az egész világ távol van még a körforgásos gazdaság megvalósításától. Pedig a körforgásos gazdaság számos eszközt és komplex rendszert kínál, amely hatékony választ jelent az éghajlatváltozás kezelésére, és a biodiverzitás újraépítésére is. Az ING Bank segítségével létrejött év legnagyobb körforgásos eseménye számos vállalati és start-up példa bemutatásán túl kitekintést adott a nemzetközi folyamatokra is.

Mára már 94 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

Bodor Tibor, az ING Bank magyarországi és közép-kelet-európai vezetője, az esemény házigazdája kiemelte, hogy egyre több, piacot meghatározó résztvevő jelenik meg a körforgásos gazdasági folyamatokban. Ez optimizmusra ad okot és arra a reményre, hogy felgyorsulnak a körforgásos gazdaságra történő átalakulások.

A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A klímaváltozás most történik: hőhullámok, aszályok, özönvízszerű esőzések vagy éppen heves szélviharok formájában érzékelhetjük egyre erősödő hatásait. Az éghajlatváltozás döntő része a vízen keresztül jelentkezik majd.

Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítására van szükség a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. A most lezárult COP26 egyik legfőbb sikere, hogy ambíciózusabb, nettó nulla kibocsátású nemzeti vállalások történtek. Míg három héttel az esemény előtt a globális kibocsátás mindössze 2/3-át fedezték a nettó nulla célkitűzések, a COP26 után ez már 90%. Magyarország is elkötelezte magát a 2050-es klímasemlegesség mellett, és vállalta, hogy üvegházhatású gázkibocsátását 55 százalékkal csökkenti 2030-ig.

„A vállalatoknak is most kell cselekedniük. Komoly kockázatot vállal az a cég, aki nem vált időben. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra, a körforgásos gazdaság elterjesztésére és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke.
„Mint annyi más területen, itt is a vállalatok az élenjárók, akik közül már egyre többen integrálták a körforgásos gazdaságot a stratégiájukba. Egyelőre legtöbbször ezek a megoldások új üzleti lehetőségként jelennek meg a meglévő „anyagigényes” folyamataik mellett. De a cél az lenne, hogy egyre inkább váltsák le azokat, hisz így csökkenhet csak a természeti erőforrások felhasználásának növekedése.” – tette hozzá.

A természeti erőforrások közül kiemelt figyelmet érdemel a víz, mint a hatékony klímaadaptáció alapja. Magyarországot az átlaghőmérséklet emelkedése mellett várhatóan a fokozódó vízhiány fogja leginkább érinteni. A víz körforgásának megvalósítása sürgető és szükségszerű.
Ezzel a felhasznált vízkészleteket minél tovább a rendszerben tartva, hozzájárulva a vízlábnyom csökkentéséhez és redukálva kitettségünket a klímaváltozás hatásainak.

Magyarország jelenleg nem gazdálkodik jól a természeti erőforrásaival, és messze még a körforgásosság, de bíztató, hogy Magyarországon is elkezdődött az a törvényalkotói folyamat, amely már foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Fontos lépések ezek ahhoz, hogy Magyarország további fejlődése ne a természeti erőforrásaink felélésével történjen.

A Körforgásos Gazdaság Summit vendégelőadója volt Vojtech Vosecky, a körforgásos gazdaság neves szakértője, a Circle Economy nemzetközi szervezet munkatársa, és többek között Prága városának a körforgásos gazdaságra való átállásáért felelős irányítóbizottságának elnöke, aki a klímavédelmi célok és a körforgásosság összefüggéseiről adott elő.

A körforgásosság mérése vállalati szinten – és az ezt segítő, a WBCSD és a KPMG által közösem kidolgozott CTI rendszer és annak gyakorlati alkalmazása volt a kerekasztalbeszélgetés témája, Irene Martinetti, a WBCSD Circular Economy menedzsere vezetésével.

A körforgásos vízgazdálkodás számos nemzetközi és hazai példája, köztük vállalati és start-up megoldások megismerésén túl bemutatkozott a Circular Regions projekt, kitekintést adva a regionális együttműködésekben rejlő körforgásos lehetőségekre.

„A körforgásos gazdaság Hollandia diplomáciai tevékenységének jelentős pillére, és ez a régió kiemelt szerephez jut ebben. Öröm látni, hogy ez a regionális szemlélet itt is megjelenik, ahol gyakorlatainkkal inspirálunk más országokat, és inspirálódunk mások példáiból, bemutatva, hogy a körforgásos átmenet miként ad választ korunk összetett ökológiai kérdéseire.” – emelte ki Désirée Bonis, Hollandia magyarországi nagykövete.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is. 4,5 ezermilliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

Épp ezért a Körforgásos Gazdaság Platform 2021-es Körforgásos Gazdaság Akadémiáján a résztvevők neves szakemberektől kaptak betekintést a körforgásos teljesítménymérési rendszerek, az élelmiszerpazarlás illetve a körforgásos design témájába, innovatív nemzetközi és hazai példákon keresztül. A munka folytatódik, a fókusz továbbra is a tudásmegosztáson, az összefogáson és a cselekvésen van.

*****

Mi a körforgásos gazdaság?

A jelenlegi, ún. lineáris gazdasági modellben a technikai és biológiai alkotóelemeket a természetből kivesszük, átalakítjuk, majd felhasználás után hulladékként kezeljük, melynek jelentős részét nem forgatjuk vissza a folyamatba.
Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modellben az anyagcsere-folyamatok zárt körben történnek, a hulladék szinte 100%-osan hasznosul, a biológiai, illetve technológiai alkotórészek minőségi veszteség nélkül visszakerülnek a körfolyamatokba.
A körforgásos gazdaságra való áttérés tehát nem más, mint a piacok, a fogyasztók és a természeti erőforrások közti viszony újragondolása, a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodás révén.

Köszönjük a Platform idei támogatóinak!

2021.11.25.

Csatlakozzon a CircularRegions programunkhoz (Felhívás cégeknek)

Hírek

Mit kínálunk?

A CircularRegions projekt kis- és középvállalkozásokat keres a #turizmus, #élelmiszer és csomagolás, #építés, valamint #műanyagipar területéről, akik tovább szeretnék javítani körforgásossági teljesítményüket. Elhatározta, hogy javítja vállalkozását a körforgásos gazdaság területén? Hozzáférést biztosítunk a személyre szabott tudáshoz és szakértőkhöz, amelyek segítenek abban, hogy vállalkozása körforgásossá váljon. Megismerheti vállalata körforgásossági szintjét, és tanácsokat kap a hiányosságok pótlására. A projektben való részvétel ingyenes.

Kit keresünk?

Szlovák és magyar kkv -at a műanyag-, építő-, élelmiszer- és csomagoló-, valamint turisztikai szektorból.

Önt keressük amennyiben:

kíváncsi a körforgásos működésre, és szeretné megérteni, hogy mit jelent az átmenet;
figyelembe véve a termék/szolgáltatás portfólió körforgásos átmenetét;
érdekli a körforgásosság felé vezető első lépés megtétele;
javaslatokat szeretne kapni a körforgásosságuk javítására.

Hogyan néz ki a program?

A sikeres jelöltet szakértők vezetik végig a körforgásossági értékelési programon, beleértve a tájékoztató megbeszélést, adatgyűjtést, helyszíni konzultációt, elemzést, jelentést és ajánlást.

Bevezető konzultáció: A szakértő áttekintést nyújt a programról és a körforgásos átmenetből származó előnyökről.
Adatgyűjtés: A szakértő biztosítja a szükséges sablonokat és a kérdéseket a helyszíni konzultáció előtt.
Helyszíni konzultáció: A körforgásossági értékelést a helyszínen, képzett szakértőmmel közösen végzik el a látogatás során.
Jelentés és ajánlás: A helyszíni konzultáció eredményeit elemezni fogják, és a vállalatspecifikus ajánlásokat jelentésben foglalják össze és bemutatják.

A szolgáltatásban való részvétel ingyenes.

Információ a regisztrációs és kiválasztási folyamatról

1/ Töltse ki a regisztrációs űrlapot 2021. október 28 -ig.

2/ Pályázatát elbíráljuk, és 2021. november 4-ig visszaigazolást küldünk.

***

A CircularRegions projektről

A projekt célja, hogy együttműködést alakítson ki a körforgásos gazdaság platformjainak tagjai között Magyarországon és Szlovákiában, hogy elősegítse a körkörösebb gazdaságra való áttérést a határokon átnyúló régiókban. A projekt növeli a körforgásos gazdaság szakértői kapacitásait a T2T program kidolgozásával és a jövőbeni oktatók továbbképzésével. Ezenkívül a projekt egy szolgáltatást fejleszt ki, és elérhetővé teszi a kis- és középvállalkozások számára a megfigyelt régiók kiválasztott ágazataiban. A projektet az Európai Unió társfinanszírozza az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.

Lépjen kapcsolatba velünk:

Márta Irén

Ügyvezető igazgató

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért

iren.marta@bcsdh.hu

www.bcsdh.hu

2021.10.21.

Mi lesz a csomagolások jövője? – Megtartottuk a Körforgásos Gazdaság Akadémia záró eseményét

Hírek

Mi lesz a csomagolások jövője? Vannak-e már innovatív megoldások a probléma megoldására? Mit tehetnek a vállalatok? Több mint 30 résztvevővel tartottuk meg a Körforgásos Gazdaság Akadémia záró eseményét.

A Körforgásos Gazdaság Platform alapító tagjának, a Holland Királyság Nagykövetségének képviseletében H. E. René van Hell, nagykövet nyitotta meg az eseményt. Beszédében kiemelte a Körforgásos Gazdaság Platform és alapítóinak sikeres együttműködését, illetve betekintést adott a résztvevőknek az első és második akadémia témáinak (élelmiszerpazarlás és körforgásos teljesítménymérés) trendjeire, fontosságára.

A Coca-Cola HBC Magyarország jelenleg is zajló papír palack projektjét Kovács Dorottya, kommunikációs specialista mutatta be. Beszélt a Coca-Cola elkötelezettségéről és tevékenységéről a csomagolás terén: 2030-ig minden elsődleges csomagolásnak 100% -ban újrahasznosíthatónak kell lennie, és az italcsomagolások 100% -át össze kell gyűjteni. Ez a tevékenység két módon zajlik. Az első a csomagolás csökkentése, a második pedig az innovatív csomagolások bevezetése, ezen belül is a papírpalack prototípus bevezetése. Az első európai piaci teszten 2000 magyar fogyasztó vehet részt Magyarországon. A fogyasztók a papírpalackba csomagolt növényi alapú AdeZ italt a Kifli.hu-ról rendelhetik meg, amely Magyarország egyik leggyorsabban növekvő online élelmiszer-kiskereskedője. A palack használata után a fogyasztók visszajelzést adnak a palack használhatóságával kapcsolatban, majd az elhasznált palackok visszagyűjtésre kerülnek, hogy a termék továbbfejlesztésre kerüljön.

Ezt követően a résztvevők megismerhettek 3 innovatív vállalkozást, amelyek megoldást kínálnak az egyszer használatos csomagolások problémájára. Az Envirocare-t Iváná Birová, az Envirocare projektmenedzsere mutatta be. Az ökológiai bio-műanyag kutatásával foglalkozó szlovák vállalat együttműködésben a gyártó Panara vállalattal kifejlesztett a „Nonoilen”-t, ami egy hőre lágyuló, teljes mértékben bio-polimereken alapuló, és teljesen biológiailag lebontható anyag. Más műanyagokkal összehasonlítva jobb mechanikai tulajdonságokkal (rugalmasság, alakstabilitás) rendelkezik, illetve élelmiszerek csomagolására is alkalmas.

A Greenstic magyar vállalatot Bati Márton, társtulajdonos mutatta be. A Greenstic 2 éve alakult, és már több mint 290 komposztálható, műanyagmentes termék van a kínálatukban, amik cukornádból, papírból, újrahasznosított papírból és PLA-ból készülnek. A vállalat éttermekkel, vendéglátó-ipari egységekkel és áruházakkal is együttműködik. A COVID hatással volt a vállalat szolgáltatásaira: növekedtek a házhoz szállítási szolgáltatások és csökkentek a rendezvény- és fesztivál-megrendelések. Idén az egyszer-használatos műanyagok egy részének betiltásáról szóló magyar törvény pedig vevői igényt generál a Greenstic termékek iránt. A jövőben a cég új, növényi alapanyagok használatára fog fókuszálni, úgy, mint a gomba, burgonya, szőlőhéj, tej, kender.

Marteen Stolk, üzletfejlesztő bemutatta a fenntartható műanyagokkal foglalkozó holland Ioniqa tevékenységét. Az Ioniqa újra feldolgozza a nem újrahasznosítható PET-hulladékot, ezzel hozzájárulva a PET műanyag zárt rendszerű rendszeréhez. A szemétben landoló PET műanyagból kiváló minőségű monomert készít, melyet a PET-gyártó vállalatok felhasználhatnak, ezáltal a vállalat az összes PET műanyagot, amit nem lehet újrafeldolgozni, visszavezeti az értékláncba. Így a műanyag 100% -ban, 75% -kal kevesebb CO2-kibocsátással kerül újrahasznosításra, versenyképes áron és minőséggel. Az Ioniqa az első üzem, amely a világ legnagyobb globális PET-gyártóit látja el, mint például az Unilevert és a Coca-Cola-t.

Az esemény zárásaként Horváth Bálint, a Holland Nagykövetség körforgásos gazdaság szakértője összegezte az idei Akadémián elhangzottakat és felkérte a résztvevőket arra, hogy tegyenek javaslatot a jövő évi Akadémiai napok témáira.

2021.06.23.

Enni vagy nem (l)enni? Avagy hogyan fékezzük meg az élelmiszerpazarlást – Körforgásos Gazdaság Akadémia II.

Hírek

Május 18-án tartottuk az idén elindított Körforgásos Gazdaság Akadémia második szakmai eseményét, amin az élelmiszerpazarlás témáját jártuk körbe hazai szabályozási és vállalati példákon keresztül. A Körforgásos Gazdaság Akadémia a tavalyi Körforgásos Gazdaság Webinárium-sorozat mintájára, az edukáció egy magasabb szintű folytatásaként indult el. Az előző alkalmon a körforgásos teljesítménymérési rendszerek áttekintése és gyakorlati példák kerültek bemutatásra hazai és külföldi szakértők által.

A résztvevőket Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte. A platform egyik alapító tagja, az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviseletében Dálnoky Noémi, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának osztályvezetője mutatta be Magyarország jelenleg készülő Körforgásos Gazdaság Stratégiájának és akciótervének jelenlegi állapotát. Kiemelte, hogy a stratégia kapcsán integrált jövőképre van szükség, amelyet világos, számszerűsített célok támasztanak alá, ágazatközi megközelítés és konkrét cselekvése mellett, illetve kezelni kell a szakpolitikai és végrehajtási hiányosságokat. Jelenleg megoszlik a megvalósítás területi és dokumentumok szintjén is. A stratégiát az OECD Környezetvédelmi Igazgatóságával közösen a Minisztérium készíti 2022-vel bezárólag, ezt követően indul az átállásban érintett szektorok támogatása. A támogatás két operatív programon keresztül fog érkezni, ez a GINOP+, illetve a KEHOP. A potenciális beavatkozási területek az eddigi kutatás alapján: anyagfelhasználás, feldolgozóipar, szolgáltatási szektor, horizontális eszközök lesznek.

Ezt követően Dr. Kasza Gyula, a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatal (NÉBIH) osztályvezetője mutatta be a Magyarország élelmiszerpazarlási statisztikáit. A NÉBIH először 2016-ban, majd 2019-ben is elvégezte a magyarországi háztartási hulladékok felmérését. A két felmérésből kiderül, hogy 4%-ot csökkent a háztartási hulladékok mennyisége 2016-ról 2019-re. A NÉBIH az élelmiszerpazarlás csökkentéséért elindította 2015-ben a „Maradék nélkül” programot, melynek jelenleg 4 lába van: felnőtteknek szóló szemléletformálás, gyermekeknek szóló szemléletformálás, szakmai közösségekkel való együttműködés és networking. Ez az a 4 terület, amin keresztül a NÉBIH szemléletformáló kampányokat szervez együttműködő partnerek bevonásával.

A résztvevők vállalati példákat is megismerhettek az eseményen. A SPAR élelmiszerpazarlás elleni küzdelmét Maczelka Márk, a SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. kommunikációs vezetője mutatta be. Az élelmiszerhulladék feldolgozása a SPAR-nál két nagy pilléren nyugszik. Az első az állatmenhelyek segítése, a második pedig a biogáz előállítása. Az emberi fogyasztásra is alkalmas maradékot pedig a Máltai Szeretetszolgálat részére juttatják el. A hulladék feldolgozása mellett az élelmiszerbiztonságnak is kiemelt szerepe van, hiszen feldolgozóüzemeket is működtet (Regnum húsüzemek). Az edukáció kapcsán a vállalat csatlakozott a STREFOWA nevű projekthez, amit nagy sikerrel zárt 2019-ben. 2017-ben és 2019-ben a közeli lejáratú termékekért, 2018-ban pedig a szavatossági időn belül fel nem használt termékek visszagyűjtéséért kampányoltak a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködésben. 2020-ban pedig a Nestlé Hungáriával közösen készítette el a SPAR a „Hogyan legyek környezettudatos vásárló” kisokost.

Az esemény zárásaként bemutatkozott két start-up, a Munch és a Compocity, amelyek a városi élelmiszerhulladék csökkentését és a városi hulladék komposztálását célozzák meg. A Compocity megoldást Pancsa Emese, a Compocity alapítója mutatta be A startup 2020-ban indult egy olyan beltéri okoskomposztáló rendszerrel, aminek központjában egy okos komposztáló robot áll, aminek működéséhez kizárólag egy barátságos mikroorganizmusra van szükség. Ez néhány hét alatt giliszták, mindenféle szakhatások és gondoskodás nélkül átalakítja az organikus hulladékot tápanyaggá, komposzt alapanyaggá. A Compocity 2020-ban a pandémia kapcsán változáson ment keresztül. Azok a partnerek, akik az irodájukban nem tudták fogadni a compocityt, ők úgy döntöttek, hogy harmadik fél részére fogják telepíteni, mint pl. óvodába, iskolába, idősek otthonába, ami jó tapasztalat lesz a start-upnak. Céljuk, hogy a 2021-es év végére sorozatgyártásig jussanak és a KKV szektorban is elterjedjenek.

A Munch applikációt Szentkirályi Lili, a Munch menedzsere ismertette résztvevőkkel. A Munch egy nagyon fiatal startup, mely az élelmiszerpazarlás csökkentését tűzte ki célul. A start-up egy olyan piacteret biztosít, ahol vendéglátóhelyek, akár boltok tudják eladni azokat a termékeiket kedvezményes áron, amik kidobásra kerültek volna. A start-up tehát a vendéglátóhelyek szintjén küzd az ételpazarlással, az ételeket pedig olyan emberek vásárolják meg, akik vagy árérzékenyek, vagy pedig fontos nekik a fenntarthatóság. Az elmúlt fél évben kb. 10.000 fős közösséget hoztak létre. Másik céljuk, hogy egy közöségi platformot hozzanak létre, ahol élelmiszerpazarlásról és tágabban a fenntarthatóságról edukálják a magyar fiatal felnőtteket. Emellett az Élelmiszerbankkal, illetve a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve két módon is hátrányos helyzetű gyermekeket, illetve hajléktalanokat segítenek.

Köszönjük támogatóinknak!

2021.05.19.