A klímaváltozás hatásai már nem a jövő kihívásai. Hőhullámok, ellátási láncokat érintő zavarok, energiaár-ingadozások, munkaerőpiaci feszültségek és egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események formálják az üzleti környezetet. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e újabb sokkok, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészültek és reziliensek.
Az idei ’Transform Talks’ vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken négy alkalommal találkozhattak a tagvállalatok első számú vezetői, hogy a klímareziliencia témáját mélységeiben körbejárják. A beszélgetések egyik legfontosabb felismerése, hogy a szervezetek jelentős része még mindig elsősorban válsághelyzetekre reagál, miközben a valódi versenyelőnyt a megelőző, tudatos felkészülés jelentheti.
A reziliencia ugyanakkor nem pusztán alkalmazkodást jelent. Sokkal inkább annak képességét, hogy egy vállalat a váratlan helyzetek közepette is működőképes maradjon, tanuljon, fejlődjön, sőt akár új lehetőségeket teremtsen. A klímareziliencia ezért nem környezetvédelmi vagy műszaki kérdés, hanem üzletmenet-folytonossági, humán és versenyképességi tényező.
 |  |
 |  |
A beszélgetések során visszatérő téma volt a rövid és hosszú távú gondolkodás közötti feszültség. A vállalatok működését gyakran negyedéves eredmények és rövid távú megtérülési elvárások vezérlik, miközben a klímakockázatok jellemzően hosszabb időtávon jelentkeznek. Pedig egyre világosabb: ezek a kockázatok valójában pénzügyi kockázatok. A kérdés tehát nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak a rezilienciába történő befektetést, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak annak elhalasztását.
Mitől lesz egy szervezet valóban reziliens? Azok a rendszerek bizonyulnak ellenállóbbnak, amelyek többféle megoldásra képesek támaszkodni, nem függnek egyetlen kritikus elemtől, erős együttműködési hálózatokkal rendelkeznek, és rendelkeznek tartalékokkal a váratlan helyzetek kezelésére.
A reziliencia emberi oldala legalább ilyen fontos. A hőstressz, a klímaszorongás, az egészségügyi kockázatok vagy éppen a munkavállalói jóllét közvetlen hatással vannak a szervezetek működőképességére. A jövő sikeres vállalatai nem csupán technológiai vagy infrastrukturális fejlesztésekben gondolkodnak, hanem olyan vállalati kultúrát építenek, amely támogatja a tanulást, az alkalmazkodást és a közös problémamegoldást.
A vezetői példamutatás szerepe ebben megkerülhetetlen. Ahogyan az is, hogy a vállalatok ne elszigetelten keressék a válaszokat. A klímareziliencia egyre inkább értéklánc-szintű kérdéssé válik, amelyben a beszállítók, partnerek, helyi közösségek és finanszírozók együttműködése meghatározó. Nem véletlen, hogy a szakértők szerint a következő évtized egyik legnagyobb lehetősége éppen az együttműködések erősítésében rejlik.
A legfontosabb tanulság talán az, hogy a reziliencia nem egy különálló projekt vagy újabb megfelelési feladat. Sokkal inkább egy olyan szemléletmód, amely segít a vállalatoknak a bizonytalanság közepette is értéket teremteni. A kérdés már csak az: valóban megvárjuk a következő sokkot, vagy még időben elkezdjük felépíteni a jövő vállalatát.
A ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések és az éves szakmai munkánk konkrét eredményeit a BCSDH Üzleti ebéden, november 19-én mutatjuk be.
Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, a kapcsolódó képgalériákat és LinkedIn posztokat a linkre kattintva lehet megtekinteni:
| Május 12. |  | Képgaléria | LinkedIn poszt |
| Május 19. |  | Képgaléria | LinkedIn poszt |
| Június 10. |  | Képgaléria | LinkedIn poszt |
| Június 18. |  | Képgaléria | LinkedIn poszt |
Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatójának!
Az események karbontudatos megvalósításának támogatója:
