A fenntarthatóság lehetőségei a meglévő épületállomány esetében
Az építőipar fenntarthatósági kihívásairól gyakran az új, energiahatékony épületek jutnak eszünkbe. Pedig a környezeti terhelés csökkentésének egyik legfontosabb eszköze lehet az is, ha nem építünk újat, hanem meglévő épületeinket korszerűsítjük és új életet, funkciót adunk nekik. Egy felújítás során ugyanis nemcsak az energiahatékonyság javítására van lehetőség: a meglévő szerkezetek és anyagok megtartásával csökkenthető például a beépített karbon mennyisége, miközben az épület műszaki, gazdasági és használati értéke is növelhető. De hogyan lehet a fenntarthatósági szempontokat egy meglévő épület adottságai és korlátai mellett érvényesíteni, és milyen értéket teremthet egy jól megtervezett felújítás? A BREEAM Refurbishment and Fit Out minősítési rendszer éppen ebben nyújt strukturált keretet.
Építeni vagy felújítani?
Előző írásainkban a városrész szintű fejlesztések előkészítésénél és újépítésű épületek esetében mutattuk be, hogy milyen módon lehetséges integrálni a fenntarthatósági elveket BREEAM minősítések által.
Van az a mondás, hogy a legolcsóbb energia az, amit nem használunk el. Épületekre vetítve is mondhatjuk, hogy a legolcsóbb vagy legfenntarthatóbb épület az, amit már nem kell megépíteni. Szakmai fórumokon rendszeresen hangsúlyozásra kerül, hogy az építőiparnak többet kellene fókuszálnia a meglévő épületállomány hasznosítására, felújítására, az új építések helyett.
A zöld épületminősítési rendszerek az ilyen esetekre is kidolgoztak értékelési keretrendszert. A BRE éppen most vezeti be a frissített követelményeket a felújítandó épületekre BREEAM Refurbishment and Fit Out Commercial V7 név alatt. Az új építéshez hasonlóan ez a keretrendszer is végig követi az építési – ez esetben felújítási – projekt igényének megfogalmazásától kezdődően a tervezési fázisokat, a kivitelezést, műszaki átadást és az üzemebe helyezéssel zárul. Ezzel ösztönzi a meglévő épületek teljesítményének, élettartamának és ellenállóképességének növelését.
Tapasztalatunk alapján, szerencsére egyre gyakoribbak azok a megkeresések, amikor felújításra vonatkozóan szeretne egy tulajdonos vagy fejlesztő épületminősítést megszerezni.
Miért nem nehéz a fenntarthatóságot érvényesíteni épület felújításnál?
Az előzőleg említett keretrendszer kimondottan nem lakóépületek felújításának specifikumjait veszi figyelembe az értékelés során. Legyen szó shell & core felújításról, vagy csak bérlői fit-out-ról, egy BREEAM Refurbishment vagy Fit-out minősítés során a felújítás mélységére és műszaki tartalmára szabhatóak a vizsgálandó és teljesítendő kritériumok. Emellett külön követelmények teljesíthetőek, ha épület örökségvédelem alatt áll.
Egy meglévő épület esetében lehetnek limitációk és korlátok a kialakításra vonatkozóan, ezért nem mindig érhető el olyan műszaki színvonal vagy energiahatékonyság, mint egy új épület esetében. A BREEAM minősítés ezt figyelembevéve az energiahatékonyságot például éppen úgy értékeli, hogy nem egy új épület szabványértékeinek megfelelő teljesítményt vár el, hanem a felújítást megelőző és követő állapotot hasonlítja össze és pontozza.
A tartószerkezet, külső burok vagy más épületszerkezetek megtartásával a kivitelezési idő rövidülhet, ami csökkenti a kivitelezés alatti környezetterhelést, illetve kevesebb új anyag beépítésével jelentős csökken az épület karbonlábnyoma is.
Meglévő szerkezetek, anyagok megtartásával, újra felhasználásával vagy újrahasznosításával pedig támogathatjuk a körforgásos gazdaságot.
Értékteremtés valami régiből
Egy leromlott, elhagyott, vagy csak egyszerűen nem korszerű épület felújítása magában rejt számos potenciált. Az energiahatékonyság növelése mellett, elkerülhetetlen, hogy a jövőbeni épülethasználók komfortját is növeljük a felújítással. Az épületen belüli jobb levegőminőség, jobb hő-és akusztikai komfort mind ezt szolgálják. Emellett lehetőség lesz új épülethasználók elérésre is például akadálymentesítés által.
Az átalakítással felkészíthetjük az épületet a klímaváltozás rövid és hosszútávú hatásaira, kezelhetünk meglévő természeti kockázatokat, mint például a villámárvíz. Lehetőségünk lesz a felújítás után az energia-és vízfogyasztás csökkentésére vagy például eső-és szürkevíz hasznosításra. Ha a létesítmény külső területtel is rendelkezik, akkor javíthatunk annak ökológiai minőségén, ösztönözve a biodiverzitás és zöldfelületek növelését.
A környezeti érték mellett, gazdasági érték is keletkezik. Egy korszerűen felújított épület üzemeltetési és karbantartási költsége olcsóbb, mint egy felújítandóé, mivel növeltünk a szerkezetek és rendszerek minőségén és élettartamán. Nőhet az ingatlan piaci értéke, kihasználtsága és bérbeadhatósága is.
Egy jól megtervezett beruházás városi és közösségi értéket is létrehozhat, hiszen egy leromlott vagy alulhasznosított épület újra aktiválhatja környezetét, miközben a meglévő városi szövetet nem bolygatja. Értékes, védett épületeknél a felújítás az építészeti és kulturális örökség megőrzését is lehetővé teszi, úgy, hogy az épület a mai igényekhez igazodva új életet vagy funkciót kap.
Kluha Enikő fenntarthatósági vezető – REALISCON
