Bioüzemanyagok: Fenntartható hozzájárulás a zöld közlekedés megvalósulásához

Az éghajlatváltozás elleni küzdelem jelenleg a legnagyobb kihívás, amellyel az emberiségnek az elkövetkező években és évtizedekben szembe kell néznie.

A párizsi éghajlatvédelmi egyezmény, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási keretegyezmény (UNFCCC) tagjai által kötött egyezmény, melynek egyik legfontosabb célja a globális átlaghőmérséklet emelkedésének jóval 2 °C alatt tartása az iparosodás előtti szinthez képest. A megállapodást 195 ország képviselői tárgyalták a 2015-ös ENSZ klímaváltozási konferencián, majd a kongresszus december 12-én fogadta el.

A küzdelem tovább folytatódik, idén decemberben Katowice-ben, Lengyelországban az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási csúcstalálkozóján, a COP24-en (bővebben: https://unfccc.int/event/cop-24).

Az Európai Unió vezető szerepet kíván betölteni az éghajlatváltozással kapcsolatos kérdések globális kezelésében, valamennyi érintett ágazatban. Ezek közül a legnagyobb kihívás a közlekedési szektorra vár: egyrészt a fosszilis forrásoktól, másrészt az EU-n kívüli importtól való függőség okán. Az EU országok egyetértenek abban, hogy ezt a függőséget csökkenteni kell, csakúgy, mint az üvegházhatást okozó gázok (ÜHG) kibocsátását, a nemrégiben elfogadott Megújuló Energia Irányelv II-ben (RED II) meghatározott céljain keresztül. Ennek értelmében a megújuló energiaforrások (RES) részesedése 2020-ra 10%-ra, 2030-ra pedig 14%-ra kell, hogy bővüljön, a közlekedési szektor esetében.

A közlekedés zöldítése olyan lépéseket tesz szükségessé, amelyek a vasúti és közúti közlekedéstől egészen a hajózáson és a repülésen át megváltoztatják az üzemanyag-ellátási lánc jelenlegi felépítését. A fosszilis alapú üzemanyagok esetében a mára elért ÜHG csökkentés legnagyobb részét a fenntartható biomasszából előállított, növényi alapú bioüzemanyagok tették lehetővé.

A közlekedés zöldítésének másik módja – amelyet egyre szélesebb körben tárgyalnak – az elektromos autózás lehet, bár az ÜHG csökkentés és a RES-részesedés nagyban függ a villamosenergiatermelés módjától (szén, földgáz, nukleáris, megújuló energia). Azonban az elektromos közlekedéssel kapcsolatos költségek jelenleg igen magasak, s ezek gátolják a széleskörű és gyors elterjedést.

A ma Európában gyártott bioüzemanyagok előállítására használt biomassza mezőgazdasági területeken termesztett növényekből származik. A termelési folyamat teljes mértékben szem előtt tartja az élelmiszer- és takarmány-önellátási igényeket, valamint a környezetvédelmi szempontokat, amelyek ellentétesek azokkal az esetekkel, ahol különösen az Európán kívül termelt bioüzemanyagok változtatják meg a földhasználatot és az erdőírtást, a tőzegterületek és a vizes élőhelyek lecsapolását. A fenntartható fejlődés elvét teljes mértékben tiszteletben tartó, a bioüzemanyag-termelésre vonatkozó, szigorú uniós szabályok garantálják a természeti források környezetbarát kezelését. A takarmánykukoricából készülő bioetanol ma Európában mintegy 70 százalékos megtakarítást ér el az ÜHG kibocsátás tekintetében, a fosszilis üzemanyagokhoz képest.

A RED II irányelv a közlekedésben a növényi alapú bioüzemanyagok bekeverési arányát 7% -os szinten maximalizálja. Mivel az európai alapanyagok termelése alacsony földhasználati változás (ILUC) kockázat mellett valósul meg, a növényi alapú bioüzemanyagok számára maximális teret kell biztosítani ahhoz, hogy növekedhessen az ÜHG megtakarítás a közlekedésben, stabil és zöld munkahelyek maradjanak fenn és további munkahelyek jöhessenek létre a mezőgazdaságban.

2020-ra a 10%-os megújuló energiaforrásokra vonatkozó célkitűzést – figyelembe véve az elektromobilitás fejlődésének ütemét és technológiai korlátait – csak a bioüzemanyagok révén lehet elérni, ami kiváló lehetőség a helyi termelők számára, stabilitást biztosít a beszerzési ágazatban, teljes mértékben fenntartható módon. Tehát mind az etanol, mind a biodízel rendkívül fontos szerepet játszik ebben az erőfeszítésben és csak magasabb keverékekben, pl. az E10 (a 10%-os etanoltartalmú) benzin alkalmazásával birkózhatunk meg a kitűzött célokkal.

A legfrissebb IPCC-jelentés szerint, ahhoz, hogy 1,5 °C alatt maradjon a globális átlaghőmérséklet emelkedés, minden rendelkezésre álló lehetőséget – ideértve a növényi alapú bioüzemanyagokat is – mobilizálni kell. A közlekedésben a politikai döntéshozók vitatták, hogy mely lehetőségeket részesítik előnyben – de ez a vita nem hozott tényleges eredményt. El kell kezdeni az igazi kérdésre való összpontosítást, vagyis minden alternatívát, amely képes a közlekedés ÜHG kibocsátásának csökkentésére, mozgósítani kell.

A közlekedési szektor számára Európában a bioüzemanyagok helyben termelt alapanyagokból, megfelelő mennyiségben és kedvező áron állíthatók elő. Nem csak sikertörténet, hanem az egyetlen EU sikertörténet a közlekedés szén-dioxid-mentesítésében. Ezen fenntartható módon előállított, jelentős ÜHG megtakarításra képes bioüzemanyagok szerepét növelni kell, nem pedig korlátozni.

V4+ IPCC position paper