Biztonságosan fészkelhet több mint 20 pár fehér gólya Pest megye legnagyobb hulladéktelepén
Valóságos gólyalakótelep a Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központ, ahol több mint húsz gólyapár fészkel idén. A telep most még biztonságosabbá vált a madarak számára, mert az E.ON a légvezetékeket földkábelre cserélte. A beruházásból a különleges táplálkozó- és fészkelőhely nagy testű vendégei, a védett fehér gólyák mellett más madarak is profitálnak.
Sirályok, varjúfélék, gyurgyalagok, vércsék, partifecskék és rengeteg fehér gólya is táplálkozik és fészkel az ország legnagyobb hulladéklerakója, a Pusztazámori Hulladékkezelő területén. A Budapest határában 55 hektáron elterülő létesítmény a megnyitása óta vonzza a madarakat, hiszen télen-nyáron terített asztalt kínál számukra. Időnként még a különösen ritka fekete gólyák is előfordulnak itt, jelezve, hogy – különösen az aszályos időszakokban – az itteni biztos élelemforrás még eredeti otthonuknál, a háborítatlan ártéri erdőknél is vonzóbb.
A lerakóterület természeti értékét mutatja, hogy már az első működési évében megjelentek ott az első gólyafészkek. Mára a kiterjedt rétek és vizes élőhelyek, halastavak, valamint a Duna és számos csatorna közelségében fekvő zámori lerakó európai összehasonlításban is egyedülálló fajgazdagságú élőhellyé vált. Tavaly 24 fehérgólya-pár fészkelt itt oszlopok tetején, sőt, akinek nem jutott fészek, a komposzthalmok tetején is; a párok összesen több mint 60 fiókát neveltek fel. A fiókákat a nemzeti park szakemberei nyaranta meg is gyűrűzik. Az őszi gólyavonulást megelőző gyülekezési időszakban akár 200 példány is időzik egyszerre a telepen, néhányan pedig át is telelnek Pusztazámoron. Ami pedig a többi madárfajt illeti: dankasirályból olykor egyszerre két-háromezer is táplálkozik a területen, ahova ősszel és télen a vetési varjak és a csókák is hatalmas csapatokban érkeznek.
Az egyetlen zavaró tényezőt a nagyobb testű madarak ki- és berepülését akadályozó középfeszültségű vezetékek jelentették. Az E.ON idei tavaszi beruházása nyomán azonban a madármozgás által leginkább érintett területen immár földkábelben fut az áram.
Az E.ON szakemberei Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság munkatársaival együttműködve kiemelten figyeltek a madarak szempontjaira a munkálatok során. A korábbi vezetékek kereszttartóit meghagyták, hogy azok a továbbiakban fészkelő- és beszállóhelyként szolgálhassanak a gólyák számára. A gesztust a címzettek értékelték is: a márciusban (tudatosan még a fészekrakás előtt) vezetékmentesített oszlopokat szinte kivétel nélkül elfoglalta egy-egy gólyapár, és a fenn hagyott kereszttartókon biztonságosan költhetnek, illetve nevelhetik a fiókáikat. A fejlesztés a környéken élők számára is előnyös: megszűnnek azok a gyakori áramszünetek a térségben, melyet a gólyák fészekrakó tevékenysége, a vezetékre ejtett ágak miatt tapasztalhattak. Stabilabb, üzembiztosabb lesz a térség áramszolgáltatása és vele a hulladéklerakó üzemeltetése is.
Az E.ON számára stratégiai cél a fenntarthatóság, és ezen belül az is, hogy folyamatosan csökkentse saját tevékenysége környezeti lábnyomát. Az energiavállalat a pusztazámori telep mellett 2023-ban a kaposvári és a Nagykanizsa melletti bagolai hulladéklerakó középfeszültségű hálózatának madárvédelmi átalakítását is elvégezte. A munka folytatódik: minden évben többszáz millió forintot fordítanak a dunántúli és Pest megyei madárvédelmi beruházásokra, elsősorban a költő- és táplálkozóhelyeket érintő kockázatok csökkentésére.
