Budapest Airport: a legzöldebb európai repülőterek között

Az elmúlt három évben nem kevesebb, mint 25 százalékkal csökkentette szén-dioxid-kibocsátását a Budapest Airport. A Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret üzemeletető  cég csak a tavalyi és az azt megelőző év során több mint félezer háztartás éves energiafogyasztásának megfelelő mennyiséggel csökkentette felhasználását, emellett  további 10 százalékos csökkenést szeretne elérni az elkövetkező öt évben. A cég ezzel igen előkelő helyet szerzett magának a környezet- és klímavédelmet kiemelten fontosnak tartó európai repülőterek között, hiszen a jelentős emisszió-csökkentési eredményeket a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) is elismeri. A repülőterek legjelentősebb nemzetközi szervezete által indított Karbon Akkreditációs Programhoz a Budapest Airport már évekkel korábban csatlakozott és azóta egyre rangosabb helyet követel magának a legzöldebb európai repülőterek között.

A repülőtér klímavédelmi erőfeszítéseinek eredményeként 2011-hez képest 2013-ban közel 6000 tonnával kevesebb szén-dioxid kibocsátással járt a repülőtér üzemeltetése. Ez 550 átlagos háztartás energiafogyasztásával, 32 vagon szén elégetésével, vagy például 1200 személyautó átlagos fogyasztásával egyenlő. Emellett szintén fontos adat, hogy ezt a mennyiséget egy év alatt egy 2000 hektáros méretű erdő tudja megkötni. A 2010 óta alkalmazott módszertan alapján a földgáz-, a villamosenergia-fogyasztás és a Budapest Airport által üzemeltetett gépjárművek üzemanyag felhasználása is beleszámít a teljes értékbe.

A Budapest Airport 2011-ben csatlakozott a repülőterek úgynevezett karbon-akkreditált csoportjához. Ez az angol eredetű kifejezés (carbon accreditation) egy több lépcsős, éveken átívelő, átfogó környezetvédelmi program, amelynek végén a szereplők szeretnék elérni, hogy az adott repülőtér a környezet szén-dioxid terhelése nélkül működhessen. Első lépéseként 2011-től kezdve a Budapest Airport rendszeresen méri a kibocsátott szén-dioxid mennyiségét, amely a legkézenfekvőbb módon mutatja meg a repülőtér energia-felhasználását és a hozzá kapcsolódó környezeti terhelést. A Budapest Airport évről-évre jelentést készít erről, amit egy független szakértői iroda hitelesít. A korábbi évek stagnáló mértékű vagy néhány százalékban csökkenő kibocsátásai után tavaly már jelentős, összesen mintegy 15 %-os szén-dioxid kibocsátás csökkenésről számolhatott be a Budapest Airport. Az akkreditációs folyamatban a második szint röviden azt jelenti, hogy egy ezzel azonos mértékű, folyamatos csökkentésre vállalhat kötelezettséget.

A további célok, vagyis a folyamatos kibocsátás-csökkentés elérése érdekében a cég egyfelől számos műszaki beruházás mellett kötelezte el magát, beleértve a kazánház korszerűsítését, valamint új légkezelő berendezések és LED világítások telepítését, továbbá a jövőben kiemelt figyelmet kíván fordítani az energiatakarékossággal kapcsolatos képzésekre és a szemléletformálásra is. A program során a repülőtéri szakemberek számára világossá vált, hogy a meleg víz előállítására használt kazán, illetve az elektromos energia termelése okozza a legnagyobb szén-dioxid kibocsátást, ezért ezeken a területeken lehet a legnagyobb csökkenést elérni. Például a 13 megawatt teljesítményű kazánjaik a leghidegebb napokon is csak 50 százalékos kihasználtsággal működnek, ezért ezeket a jövőben kisebbekre és hatékonyabbakra cserélik. A Budapest Airport már most több olyan eljárást is alkalmaz, amely segít a hatékonyságban: egyebek mellett óránként mérik a külső hőmérsékletet és ehhez igazítják az épületek belső hőmérsékletét és nem fűtik az üresen álló épületeket. A Budapest Airport ezen felül létrehozott egy Energia- és Karbongazdálkodási munkacsoportot azzal a céllal, hogy a kitűzött energiafelhasználási célok megvalósulását nyomon kövesse és az intézkedéseket koordinálja.

A nemzetközi karbon akkreditációs programban – a budapestivel együtt – immár 102 nagy nemzetközi repülőtér vesz részt. Ebből 85 repülőtér Európában található. A közösen megtakarított széndioxid kibocsátás elérte a 133 599 tonnát. A Budapest Airport büszke arra, hogy 2013-ban immár negyedik éve folyamatosan tudta csökkenteni környezeti terhelését, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátását. Egyébként Kelet-Közép Európában harmadikként kaptuk meg az akkreditációt, Zágráb és Prága után.