Jelentős információhiány a világ vezető vállalatok jelentéseiben

Kulcsfontosságú fenntarthatósági információk hiányoznak az éves pénzügyi és vállalati felelősségvállalási jelentésekből, a globális iránymutatások alkalmazása viszont segítheti a továbbfejlődést – derül ki a KPMG friss nemzetközi tanulmányából, melynek főbb megállapításait üzleti reggeli keretében mutatták be.

A KPMG idén kilencedik alkalommal vizsgálta a vezető vállalatok (G250) jelentéskészítési gyakorlatát fenntarthatósági (CR) szempontból. A tanulmány a legnagyobb árbevételű cégek mellett  45 ország – köztük Magyarország – 100-100 legjelentősebb vállalatának jelentéskészítési gyakorlatát is vizsgálta. Az idei tanulmány eredményei különösen fontosak, hiszen a jelenleg is zajló, párizsi klímacsúcson (COP21-en) egy olyan jogilag kötelező érvényű megállapodásról dönthetnek a résztvevő országok, amely a vállalatok fenntarthatósági szerepvállalását is új alapokra helyezné.

A tanulmány főbb megállapításait bemutató üzleti reggelin hazai vállalatvezetők osztották meg a CR-jelentéskészítéssel kapcsolatos gondolataikat. Az esemény házigazdája Szabó István, a KPMG CR menedzsere volt.

A tanulmány főbb megállapításai:

• A jelentések 80%-ában találhatóak CO₂-kibocsátásra vonatkozó adatok.
• Az adatok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a társaságok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása.
• Az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben.
• A globális iránymutatások egységes alkalmazására van szükség.
• A CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes óceáni régióban nőtt a legtöbbet.
• Arányuk a feltörekvő gazdaságokban a legmagasabb.
• Magyarországon a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat éves jelentésében találhatóak CR-információk, de ezek minősége és mélysége elmarad a nemzetközi sztenderdek elvárásaitól.

Nincsenek jó és összehasonlítható információk

A tanulmány eredményei azt mutatják, hogy bár a jelentések 80%-ában szerepelnek CO₂-kibocsátásra vonatkozó adatok, azok minősége és mélysége olyannyira eltérő, hogy lehetetlen a vállalatok teljesítményének objektív megítélése és összehasonlítása. Wim Bartels, a KPMG fenntarthatósági jelentéskészítési és tanúsítási szolgáltatások csoportjának globális vezetője, egyben a felmérés koordinátora szerint minden érintett számára meg kellene adni a lehetőséget, hogy jó minőségű és összehasonlítható információkhoz jussanak a vállalatok kibocsátási teljesítményeivel kapcsolatban. Ideális esetben ezeknek az információknak szerepelniük kellene a vállalatok pénzügyi vagy CR-jelentéseiben, ez viszont távol áll a valóságtól. Ennek kapcsán Szabó István, a KPMG fenntarthatósági szolgáltatások csoportjának magyarországi vezetője megjegyezte, hogy a probléma megoldásához egyértelműen szükség van ezen gyakorlatok továbbfejlesztésére és a globális iránymutatások egységes alkalmazására; ha szükséges, ezek hazai jogszabályokba való átültetésére is.

Jelentős eltérések a világban

Az eredmények azt mutatták, hogy a CR-jelentést készítő vállalatok aránya idén az ázsiai és csendes-óceáni régióban nőtt a legtöbbet, és magasabb volt (79%), mint Európában vagy az amerikai kontinensen. Arányuk a feltörekvő gazdaságokban a legmagasabb: Indiában, Indonéziában, Malajziában és Dél-Afrikában.

Magyarország: itt is vannak hiányosságok

A tanulmány szerint nemzetközi összehasonlításban jól szerepeltek a hazai vállalatok. A 100 legnagyobb vállalat közül 84 tesz közzé nemzetközi jelentést, ami leginkább a nagyvállalatok globális jelentéskészítési gyakorlatát tükrözi. Helyi jelentést azonban csupán a vezető vállalatok 32%-a publikál. A tanulmányból az is kiderül, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan egyre több vállalat éves jelentésében találhatóak CR-információk (64%), de ezek minősége és mélysége még messze elmarad a nemzetközi sztenderdek elvárásaitól.