A Budapest Airport 2014-ben minden korábbi utasforgalmi rekordot felülmúlt. A magyar főváros repülőtere az elmúlt évben 9 155 961 utast szolgált ki, ami tekintélyes, 7,5 %-os növekedést jelent 2013-hoz képest. Több új légitársaság is megjelent és új célállomásokra indítottak járatokat, a legtöbb már itt lévő légitársasági partner pedig növelte járatainak számát vagy kapacitását.

9 155 961 – egészen pontosan ennyi induló és érkező utas vette igénybe a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret 2014-ben. Ez a szám jelentősen felülmúlja a korábbi, 2011-ből származó 8,9 milliós utasforgalmi csúcsot. A forgalom az egész év folyamán dinamikusan nőtt; nem kevesebb, mint hét hónap statisztikája (február, március, április, május, június, november és december) hozott abszolút rekordot a repülőtér történetében. A nem-schengeni forgalom aránya 36 %-ra nőtt, ami egészségesnek mondható, és csökkenő mértékű függőséget jelent az Európán belüli forgalomtól.

 A légitársaságok átlagos kihasználtsági mutatója (az ún. load factor) szintén rekord szintre, 79 %-ra emelkedett, ami jól mutatja a turisták és az üzleti utazók folyamatosan fokozódó érdeklődését Magyarország, illetve Budapest iránt. Ez a kiváló adat igen vonzóvá teszi Budapestet a légi járatok üzemeltetői számára, és jó alapot szolgáltat a további bővítésekhez. A Budapest Airport légiközlekedési szakembereinek előzetes előrejelzései 2015-re további növekedést vetítenek elő, akár 9,6 millió utast is meghaladó szintre. A folyamatosan növekvő forgalom mellett a repülőtérnek sikerült tovább javítania az utazási élmény színvonalát, amit a Repülőterek Nemzetközi Tanácsa (ACI) által koordinált, anonim utas-elégedettségi felmérések minden korábbinál jobb eredményei is megerősítenek.

budair

„Rendkívül büszkék vagyunk a 2014-ben elért rekordokra; úgy véljük, ez az elmúlt három év kemény munkájának az eredménye. Mindent megtettünk annak érdekében, hogy új légitársaságokat és új járatokat hozzunk Budapestre. Ugyanakkor ez a turisztikai iparág szereplőinek a közös sikere; a légitársaságoktól kezdve az utazási irodákon és a szállodákon át egészen stratégiai partnerünkig, a Magyar Turizmus Zrt.-ig.” – mondta Jost Lammers, a Budapest Airport vezérigazgatója. Hozzátette: „Ez a dinamikus növekedés lehetővé teszi a számunkra, hogy folytassuk repülőtér-fejlesztési és modernizációs programunkat, amelynek keretében csak az idén több mint 5 milliárd forintot (kb. 15 millió eurót) fordítunk beruházásokra. A Wizz Air számára új repülőgép-karbantartó hangárt építünk a repülőtér területén, és a műszeres leszállító rendszerünket (ILS) is felújítjuk. Az utasforgalom dinamikus növekedésének köszönhetően a budapesti repülőtér, illetve a hozzá kapcsolódó számtalan vállalat együttesen a délpesti régió legnagyobb munkaadója marad.”

A Budapest Airport már tavaly bejelentette, hogy 2015 nyarán ismét lesz hosszú távú, transzatlanti járata a kanadai Air Transat légitársaság révén, illetve a Wizz Air ugyanekkor már a kilencedik gépét fogja a repülőtérre telepíteni. További új járatok is indulnak, például Spanyolországba az Iberia üzemeltetésében, illetve egy másik spanyol légitársaság, a Vueling Barcelonába és Rómába repül majd. „Úgy néz ki, 2015 újabb rekord év lesz, elsősorban a jelentősen növekvő turizmusnak köszönhetően, ami új légitársaságokat csábít Budapestre, meglévő partnereinket pedig arra sarkallja, hogy bővítsék járathálózatukat.” – nyilatkozta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi igazgatója. Hozzátette: „Idén több mint 9,6 millió utasra számítunk, ami jó hír a magyar gazdaság számára, illetve hozzájárul a foglalkoztatás bővüléséhez, elsősorban a turizmusban és a szállodaiparban. Közben a szolgáltatási színvonalat tovább növeljük a repülőtér-üzemeltetés minden területén, a parkolóktól kezdve a digitális platformokon át az utasbarát kereskedelmi szolgáltatásokig.”

Az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) tavaszi konferencia sorozata keretében, Áder János köztársasági elnök fővédnöksége alatt, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) szervezésében, a Fővárosi Vízművek Zrt. közreműködésével háromnapos rendezvény és szakmai látogatás sorozat „EWA Spring Days 2015 – Budapest Water Conference” kerül megrendezésre.

A 2013. évi Budapesti Víz Világtalálkozó – Budapest Water Summit – következtetéseinek figyelembe vételével 2014 szeptemberében az ENSZ Közgyűlés a 2015-2030 közötti időszakra önálló vízügyi fenntartható fejlődési célkitűzést hagyott jóvá. Ebben kiemelt figyelmet kapnak a települési vízgazdálkodás kérdései, az ivóvíz biztosításától a szennyvízkezelésen keresztül az árvízvédelemig. 2014-ben indult továbbá az EU új pénzügyi ciklusa, amely lehetőséget biztosít a 2007-2013 közötti uniós tervidőszak 10 milliárd eurót meghaladó, több ezer vízügyi projektet magában foglaló beruházási tapasztalatainak összegzésére, valamint a 2014-2020 közötti időszak fejlesztési és bővítési terveinek ismertetésére.

A Budapesti Víz Konferencia 2015 célja, hogy összegezze az elmúlt időszak eredményeit, valamint a jövő vízügyi prioritásainak tükrében megismertesse, megvitassa a települési vízgazdálkodás aktuális kérdéseit, valamint fejlesztési ajánlásokat fogalmazzon meg a következő fejlesztési ciklusra. A konferencia kiemelten foglalkozik a szolgáltatások és az infrastruktúra pénzügyi és műszaki fenntarthatóságának kérdésével. Emellett külön figyelmet kíván fordítani a magas színvonalú szolgáltatásokhoz elengedhetetlenül szükséges háttértevékenységekre, így a mérnöki, ügyfélszolgálati, finanszírozási, képzési, oktatási, szakigazgatási területek megfelelő megjelenésére.

A résztvevők a már kipróbált és jól bevált megoldások, gyakorlati példák során kaphatnak képet arról, hogy a világ különböző adottságokkal rendelkező részein milyen eltérő vagy éppen hasonló válaszokat adnak a szakemberek a hasonló kihívásokra.

A háromnapos rendezvény így kiváló lehetőséget biztosít a fejlett és fejlődő világ kormányzati döntéshozói, a települési vízgazdálkodási és víziközmű ágazat nemzetközi szereplői, szakemberei és egyéb érdekeltek számára, hogy a települési vízgazdálkodás legfontosabb kihívásairól és a lehetséges megoldásokról a nemzetközi élvonalba tartozó, elismert szakértőkkel tapasztalatot és eszmét cseréljenek.

A konferencia ideje alatt, annak helyszínén vízipari kiállítás kerül megrendezésre.
További részletes információ »

EWA Tavaszi Napok 2015
Budapesti Víz Konferencia 

Program tervezet

A konferencia első napján (március 4. szerda) a felkért előadók plenáris ülés keretében elsőként a legfontosabb globális és regionális települési vízgazdálkodási kérdéseket tekintik át a Budapesti Víz Világtalálkozó ajánlásai és a vízre vonatkozó fenntartható fejlődési célkitűzés tükrében. Ezt követően a résztvevők értékelik az EU 2007-2013 közötti vízügyi fejlesztési tapasztalatait és a jelenlegi tervezési ciklus céljait. Végül az előadók elemzik a vízszolgáltatások jogi és pénzügyi környezetét, különös tekintettel az üzemeltetés olyan meghatározó hajtóerőire, mint az éghajlatváltozás és az urbanizáció.

A konferencia második napján (március 5. csütörtök) a résztvevők párhuzamos szekcióüléseken értékelik a települési vízgazdálkodás legfontosabb tervezési, műszaki és társadalmi kihívásait, így pl. a vízbiztonság/üzemeltetés-biztonság, az integrált települési vízgazdálkodás, az oktatás és képzés vagy a társadalmi kapcsolatok kérdéseit.

A konferencia üléseit követően, március 6-án, pénteken, a rendezők vendégül látják a résztvevőket Budapest egyes kiemelt vízi létesítményeiben.

Programok »

Előadók »

Regisztráció »

Magyarország az utóbbi időben, és főleg a riói klímakonferencia óta nagyon komoly munkával járult hozzá a nemzetközi közösség erőfeszítéseihez a fenntartható fejlődés megteremtése területén – jelentette ki Pásztor János, a Természetvédelmi Világalap (WWF) politikai és tudományos igazgatója, akit Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár február 1-jével klímaváltozási ügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettessé nevezett ki.

Ez a magyar hozzájárulás az ENSZ Nyitott Munkacsoportjában különösen a következő 15 évre vonatkozó célok kidolgozásában volt jelentős – tette hozzá az MTI-nek Tokióból nyilatkozva.

Ennek a munkacsoportnak az egyik társelnöke volt Kőrösi Csaba, Magyarország állandó ENSZ-képviseletének rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, akit Áder János köztársasági elnök január elején kinevezett a Köztársasági Elnöki Hivatal új szervezeti egysége, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóság vezetőjévé.

Pásztor János szerint Kőrösi Csaba fantasztikus munkát végzett, ami jó a világnak és jó Magyarország hírnevének is. Közölte: mint ENSZ-főtitkárhelyettes nagyon jó együttműködésre számít a Környezeti Fenntartható Igazgatóság vezetőjével.

Pásztor János legfőbb feladata azoknak az erőfeszítéseknek a támogatása lesz, amelyeknek célja, hogy globális megállapodás jöjjön létre a decemberben esedékes párizsi nemzetközi klímaügyi konferencián. A magyar diplomata a főtitkár-helyettesi pozíción túl a párizsi konferenciáig Ban Ki Mun klímaügyi tanácsadója is lesz. Mint mondta, feladatkörének magasabb szintre emelése is azt mutatja, hogy a világszervezet első embere milyen komolyan veszi a klímaváltozás problémáját.

A magyar tisztségviselő segíteni fogja a főtitkárt politikai munkájában a tagállamok vezetőivel folytatott tárgyalásai során és részt vesz a világszerte indítandó klímaügyi akciókkal kapcsolatos mobilizálásban, az államokkal, az ENSZ-szervezetekkel és az olyan nem kormányzati szervezetekkel egyeztetve, mint amilyen a WWF, amelynek jelenleg vezető tisztségviselője.

„Mindent meg kell tenni, hogy Párizsban jó eredmény szülessen, mert ez a legfontosabb manapság: ha a klímaváltozás problémáját nem tudjuk megoldani, akkor az minden mást tönkretehet, gazdasági, környezetvédelmi, szociális és egyéb szempontból is” – mondta.

Pásztor szerint a párizsi konferencia akkor lesz eredményes, ha sikerül biztosítani, hogy a hőmérséklet emelkedése két fok alatt maradjon.

„Mindenkinek megvan a maga felelőssége, nem lehet azt mondani, hogy ezt hagyjuk csak az amerikaiakra meg a kínaiakra” – válaszolta Pásztor arra kérdésre, hogy kire hárul a fő feladat a klímaváltozás lelassítása érdekében.

„Vannak olyan országok, ahol könnyebben tudnak változtatni. Dániában például kedvezőek a feltételek a szélenergia felhasználáshoz, máshol pedig sok a napsütés vagy más feltételek állnak rendelkezésre. Az országok helyzete eltérő, az a fontos, hogy mindenki meghozza a maga hozzájárulását” – tette hozzá.

Szavai szerint nem kérdéses, hogy az Egyesült Államok, Kína és más, jelentős károsanyag-kibocsátó nagy államok szerepvállalása nagyon fontos. Úgy vélekedett, hogy az olyan országoknak is, mint Magyarország, ahol az üvegházgáz-kibocsátás kvóta alatti, ezt a szintet még lejjebb kell vinniük, és segíteniük kell a többi országot abban, hogy hasonlóan kedvező helyzetbe kerüljenek.

„Tény, hogy amit az egyes országok tenni készek, sokkal kevesebb annál, mint amit a tudomány kér tőlünk. A nagy probléma az, hogy a kettő között különbség van” – nyilatkozott Pásztor János.

forrás: MTI

 

 

 

Kommunikációs Igazgatók Európai Szövetsége (European Association of Communication Directors) szeretettel meghívja Önt következő rendezvényére, amely 2015. február 12-én 10:00 órától, az Unilever központjában (1138 Budapest, Váci út 182.) kerül megrendezésre.

 

Regionális és/vagy helyi?

Lehetséges-e hatékony kommunikáció egy nemzetközi, virtuális csapatban? Milyen nehézségeket és előnyöket rejt magában a mátrix szervezet és a regionalizáció?

 

Előadóink, beszélgető partnereink:

  • Inczefi Judit, CEE Communications & NR Industry Marketing Manager, IBM
  • Pogány Éda Glória, External Affairs Director, Coca-Cola Hellenic Bottling Company
  • Vince Beáta, Communications Manager CEE, Unilever

Házigazda: Márta Irén, EACD regionális koordinátor

 

Megjelenésére feltétlenül számítunk!

Márta Irén

EACD regionális koordinátor

A Telenor számára kiemelten fontos, hogy tevékenységét a társadalommal együttműködésben, illetve annak szolgálatába állítva végezze, melynek eredményeiről és hatásairól fenntarthatósági jelentés formájában tájékoztatjuk a vállalat érintettjeit.

Az elkészült jelentés a Telenor 2013. január 1. és 2013. december 31. közötti fenntarthatósági és felelősségvállalási teljesítményét hivatott bemutatni. A Telenor hatodik alkalommal adta ki fenntarthatósági jelentését gazdasági, környezeti és társadalmi teljesítményéről. A legutóbbi lezárt évről szóló jelentés a legújabb, 4. generációs GRI (Global Reporting Initiative) irányelvei alapján készült, a szabványnak való megfelelését a Denkstatt Hungary Kft. auditálta.

A jelentés az alábbi linken érhető el:

http://www.telenor.hu/upload/pr/telenor_fenntarthatosagijelentes_2013.pdf

Új szervezeti egységgel, a Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságával bővült január 1-jétől a Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) – jelentette be Áder János államfő a 2015. január 5-ei sajtónyilatkozatában, a Sándor-palotában.

Az új igazgatóságot Kőrösi Csaba eddigi ENSZ-nagykövet vezeti.     A köztársasági elnök újságírók előtt közölte: rövid és hosszú távú okok egyaránt magyarázzák az új szervezeti egység létrehozását. A hosszú távú okok között arra hívta fel a figyelmet, hogy a környezeti fenntarthatóság pártokon, ciklusokon átnyúló feladat, amely minden embert érint. Úgy fogalmazott, hogy az a fejlődés, amelyet ma sokan fenntartható fejlődésnek hívnak, megítélése – és sok tudós álláspontja – szerint ebben a formájában fenntarthatatlan.     Rövid távú okként azt említette, hogy idén decemberben Párizsban kísérletet tesznek a kiotói egyezményt váltó új megállapodás megalkotásra. A kiotói egyezményt abban a formában, ahogyan korábban megkötötték, nem lehet folytatni, szélesebb bázisú, több országot érintő megállapodásra van szükség – mondta Áder János, hozzátéve, hogy azokat az országokat is be kell vonni, amelyek a kiotói egyezményt nem írták alá vagy mentesültek az aláírása alól.     Magyarországnak segítenie kell a közös munkát Párizsban – hangsúlyozta az elnök, aki felkérte erre a feladatra Kőrösi Csabát.     Kőrösi Csaba is kiemelte nyilatkozatában, hogy idén decemberben meg kell állapodni a klímaváltozás megfékezésének kezeléséről.

Forrás: MTI

Fotó: MTI