2018 - Oldal 15 a 15-ből

HULLADÉKMENTES VILÁG: A COCA-COLA ÚJ GLOBÁLIS STRATÉGIÁT HIRDETETT

A vállalat célja, hogy 2025-ig csomagolóanyagai 100 százalékban újrahasznosíthatók legyenek, 2030-ig pedig 100 százalékra növelje palackjai visszagyűjtési és újrahasznosítási arányát

ATLANTA, 2017. január 19. – A Coca-Cola Company ma bejelentette, hogy gyökeresen átalakítja csomagolási gyakorlatát. A most meghirdetett Hulladékmentes Világ (World Without Waste) névre hallgató globális stratégia szerint a cég 2025-ig 100 százalékban újrahasznosíthatóvá teszi csomagolóanyagait, 2030-ig pedig a felhasznált csomagolóanyagok 100 százalékának megfelelő mennyiséget hasznosít újra.

„Bolygónk a csomagolási hulladékok problémájával küzd, így felelős vállalatként támogatnunk kell e kihívás megoldását. A hulladékmentes világ megvalósítható. Mi épp erre vállalkoztunk, és arra buzdítunk másokat is, hogy csatlakozzanak hozzánk.” – mondta James Quincey, a Coca-Cola Company elnök-vezérigazgatója.

A vállalat és palackozó partnerei a következő vállalásokat tették:

Befektetés a csomagolóanyagok fejlesztésébe

A Coca-Cola Company csomagolóanyagainak többsége már ma is újrahasznosítható, 2025-ig azonban 100 százalékra nő ez az arány. A vállalat ennek érdekében a környezet szempontjából előnyösebb palackokat fejleszt ki, akár úgy, hogy a gyártásuk során több újrahasznosított anyagot használ fel, akár a növényi alapú műanyagok használatával, vagy épp a palackok műanyagtartalmának csökkentésével.
A cég tervei szerint 2030-ra minden palackot 50 százalékban újrahasznosított anyagokból állítanak elő.
A Coca-Cola Company az üdítőitalok csomagolására egy új globális szabványrendszert alakít ki.

A Coca-Cola Company Magyarországon forgalmazott PET-palackjai már most is 100 százalékban újrahasznosíthatóak, a hazai gyártás során felhasznált műanyag mennyisége pedig 15 százalékkal csökkent az elmúlt pár évben. Az újrahasznosított műanyag aránya jelenleg átlagosan 20 százalék, melyet 2030-ig 50 százalékra terveznek növelni Magyarországon.

Befektetés bolygónk jövőjébe

A Hulladékmentes Világ a Coca-Cola Company fenntarthatósági erőfeszítéseinek következő lépése. A vállalat 2015-ben, a tervezettnél öt évvel korábban elérte és túl is szárnyalta azon célkitűzését, hogy az üdítőitalaiban felhasznált vizet 100 százalékban visszapótolja a víznyerő helyeken. Ezek az erőfeszítések a társaság azon átfogó stratégiájának részét képezik, hogy olyan teljeskörű üdítőitalgyártó vállalattá váljon, amely társadalmilag is helyes módon és felelősen növekszik.

További információkért kérjük, látogasson el a Coca-Cola Company weboldalára.

2018.01.20.

Új részvételi rekorddal indul „A jövő vezetői” program ötödik évfolyama

Hírek

37 tehetséges, fiatal vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának ötödik évfolyama amelynek ünnepélyes megnyitójára január 18-án került sor.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének kiemelkedő sikerét misem bizonyítja jobban, minthogy már 100 végzett tehetséges vezető kapott oklevelet a négy év alatt és 2018-ban minden eddiginél magasabb számú résztvevővel indul el a tehetségprogram ötödik évfolyama.

A szervezet egyik tagvállalata, a BASF Hungária Kft. adott otthont 2018. január 18-án annak az ünnepélyes nyitórendezvénynek, ahol a kiválasztott fiatal vezetők először találkoztak és ismerkedtek meg a programot tudásukkal támogató és a helyszíneket adó mentorokkal is.

„Nagy öröm látni, ahogyan a program elsődleges célja teljesül, hisz egyre nagyobb számban éri el a jövő első számú és felsővezetőit sikeresen. Az eddigi évfolyamokon végzett hallgatók közül többen váltak saját szervezetükön belül, vagy akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá.” – emelte ki nyitó gondolataiban Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 százalékát termelő 80 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója.

Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell.

„A BCSDH Jövő vezetői program egy gyakorlatorientált képzés, amelynek előnyei a vállalatok számára a mindennapi működésben is láthatók. A BASF is már évek óta delegál résztvevőket a programba, idén már ötre bővül azon kollégák száma, akik megismerkedhetnek a BCSDH tagszervezeteinek fenntarthatósági jógyakorlataival. A képzés hatása azonban túlmutat az egyénen: az itt megszerzett tudást a résztvevők nem csak a saját szakmai és privát életükben kamatoztatják, de megosztják a munkatársakkal, így a vállalati kultúra részévé is teszik” – tette hozzá köszöntőjében Dr. Thomas Narbeshuber, a BASF Hungária Kft. ügyvezető igazgatója, a nyitóesemény házigazdája.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” program képzésvezetője ismertette a program részleteit és bemutatta a 25 tagvállalat mentorait. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, hiszen változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, diskurzus, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 31 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során.

A 2018-as programban résztvevő 37 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALTEO Group, BASF, Budapest Airport, Coca-Cola, Coface, Continental, Deloitte, Dome, eisberg, E.ON, Essity, GE, Generali, Grundfos, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, METRO, MOL, Nestlé, Prímaenergia, Rossmann, Shell, Siemens, Syngenta, Telenor, Unilever.

A résztvevők között van Földvári Gábor a Budapesti Corvinus Egyetem MsC hallgatója, az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztese is.

Az idei év legfontosabb mentorvállalatait: ALTEO Group, BASF, BDL, Budapest Airport, Coca-Cola, Cothec, Dandelion, Dreher, eisberg, E.ON, Essity, GE, Grundfos, Inest, KPMG, MagNet Bank, McDonald’s, MOL, Nestlé, Richter Gedeon, Shell, Szerencsejáték, Telenor, Unilever.

Az esemény fotógalériáját itt tekintheti meg.

2018.01.19.

Elfogadták az első európai szintű műanyag stratégiát

Hírek

2018. január 16-án elfogadták a műanyagokkal kapcsolatos első összeurópai stratégiát, mely részét képezi a körforgásos gazdaság felé való elmozdulásnak.

Célja megvédeni a környezetet a műanyagokkal való szennyezéstől, ugyanakkor támogatni a növekedést és az innovációt úgy, hogy a műanyagok jelentette kihívást Európa javára fordítsa. Erős gazdasági érvek szólnak a termékek másfajta tervezése, előállítása, használata és újrahasznosítása mellett Európában. Ha Európa vezető szerepet vállal az átalakulásban, új beruházási lehetőségek és munkahelyek jönnek létre. Az új tervek szerint 2030-ra az uniós piacon mindenféle műanyag csomagolásnak újrahasznosíthatónak kell lennie, csökkenni fog az egyszer használatos műanyagok fogyasztása, a mikroműanyagok szándékos használatára pedig korlátozás lesz érvényben.

Frans Timmermans, a fenntartható fejlődésért felelős első alelnök így nyilatkozott: „Ha nem változtatunk a műanyagok előállításán és használatán, akkor 2050-re több műanyag lesz az óceánokban, mint hal. Meg kell állítani a műanyagok terjedését a vízben, az élelmiszerekben és a szervezetünkben. A műanyaghulladék felgyülemlését tartósan csak a fokozott újrahasznosítás és újrahasználat révén lehet megállítani. Ez nem könnyű feladat, és a lakosságnak, az iparnak és a kormányoknak együtt kell megoldaniuk. A műanyagokkal kapcsolatos uniós stratégia egy új, körforgásos gazdasági modellt követ. Olyan innovatív új technológiákba kell beruházni, amelyekkel megóvható a lakosság és a környezet, és az ipar is versenyképes marad.”

Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök a következőket mondta: „A műanyagokkal kapcsolatos stratégia egy új műanyagkörforgás alapjait fekteti le, és ösztönzi az abba való beruházást. Csökkenteni fogja a műanyaghulladék mennyiségét a szárazföldön, a légkörben és a tengerekben, ugyanakkor új innovációs, verseny- és munkalehetőségeket teremt. Az európai ipar szempontjából ez remek lehetőség arra, hogy világvezetőkké váljunk az új technológiák és anyagok kifejlesztésében. A fogyasztókat pedig felelősséggel ruházza fel a környezet iránt. Ez mindenki számára előnyös.”

Európában évente 25 millió tonna műanyaghulladék keletkezik, és ennek kevesebb mint 30%-a kerül újrahasznosításra. A tengerparti hulladék 85%-át világszerte műanyagok teszik ki. A műanyag pedig a tüdőnkbe és a tányérunkra is eljut, noha a levegőbe, a vízbe és az élelmiszerekbe bekerülő mikroműanyagok élettani hatása még ismeretlen. A Bizottság eddigi munkájára építve a műanyagokkal kapcsolatos új páneurópai stratégia ezzel a problémával kíván megbirkózni.

A műanyagokkal kapcsolatos, ma elfogadott stratégia gyökeresen meg fogja változtatni a termékek tervezését, előállítását, használatát és újrahasznosítását Európában. A műanyagok jelenlegi előállítása, használata és hulladékká válása jellemzően nem teszi lehetővé az anyagkörforgásban rejlő nyereségek kiaknázását. Sőt, árt a környezetnek. A stratégia célja ezért a környezet védelme és egy új műanyaggazdálkodás megalapozása, amelynek során a tervezés és az előállítás teljes mértékben figyelembe veszi az újrahasználatra, javításra és újrahasznosításra irányuló igényeket, és fenntarthatóbb anyagokat fejlesztünk ki.

Európa vezető szerepet játszhat ebben az átállásban. Az új szemlélet innovációs, verseny- és munkalehetőségeket is eredményez. A műanyagokkal kapcsolatos stratégia mellett a Bizottság elfogadott ma egy nyomonkövetési keretrendszert is. Ez tíz kulcsmutatót foglal magában, melyek mindegyike a körforgás egy-egy szakaszát fedi le, és lehetővé teszi a körforgásos gazdaság felé való előrelépés mérését uniós és nemzeti szinten egyaránt.

Az új stratégia keretében az Európai Unió a következő módokon lép fel:

A vállalkozások javára fordítja az újrafeldolgozást: A csomagolás tekintetében kialakítandó új szabályok javítani fogják a piacon használt műanyagok újrahasználhatóságát, és növelni fogják a keresletet az újrahasznosított műanyagok iránt. Több műanyag begyűjtése azt jelenti, hogy jobb és nagyobb befogadóképességű feldolgozó létesítményekre lesz szükség, és meg kell oldani a hulladék hatékonyabb, az egész EU-ban standardizált elkülönített gyűjtését és szétválogatását. Ez begyűjtött tonnánként várhatóan 100 euróval csökkenti a költségeket. Emellett nagyobb hozzáadott értéket teremt a versenyképesebb, ellenállóbb műanyagipar számára.
Csökkenti a műanyaghulladék mennyiségét: Az uniós szabályozás már sikeresen csökkentette a műanyag zacskók használatát számos tagállamban. Az új tervek más egyszer használatos műanyagokra és horgászkellékekre fognak koncentrálni, nemzeti figyelemfelhívó kampányokat támogatnak, és keretükben konzultációkra és hiteles adatokra támaszkodva meghatározásra kerül a 2018-ban előterjesztendő új uniós szabályozás hatóköre. A Bizottság új előírásokkal kívánja korlátozni a mikroműanyagok használatát a termékekben, és címkerendszert alkot a biológiai úton lebontható és komposztálható műanyagok számára.
Megszünteti a tengeri hulladéklerakást: A kikötői fogadólétesítményekre vonatkozó új szabályozás fellép a tenger hulladékkal való szennyezése ellen. Rendelkezik arról, hogy a hajókon keletkező vagy a tengeren begyűjtött hulladék nem hagyható a tengeren, hanem visszaszállítandó a szárazföldre, ahol megfelelő feldolgozásra kerül. Gondoskodik a kikötőkre, hajókra és illetékes hatóságokra háruló adminisztratív terhek csökkentéséről is.
Ösztönzi a beruházásokat és az innovációt: A Bizottság iránymutatással fog szolgálni mind a nemzeti hatóságok, mind az európai vállalkozások számára a műanyaghulladék kiindulási ponton való visszaszorításáról. Az innováció támogatását fokozni kell, így további 100 millió euró válik elérhetővé az intelligensebb, jobban újrahasznosítható műanyagok kifejlesztésének támogatására, melyek használatával az újrahasznosítás hatékonyabbá, a veszélyes anyagok és szennyeződések pedig nyomon követhetővé és eltávolíthatóvá válnak.
Világszintű változásokat idéz elő: Az Európai Unió megteszi, amit lehet a saját portáján, de nemzetközi partnereivel is együtt kell működnie világszintű megoldások és nemzetközi szabványok kidolgozása érdekében. Ezenfelül továbbra is támogat más országokat, ahogy a Gangesz folyó megtisztítása ügyében Indiával tette.

A következő lépések

A kikötői fogadólétesítményekre vonatkozó, ma előterjesztett új irányelv az Európai Parlament és a Tanács elé kerül elfogadásra.

A minőségi jogalkotás követelményeivel összhangban a Bizottság még 2018-ban előterjeszti az egyszer használatos műanyagokról szóló javaslatot.

Az érdekeltek 2018. február 12-ig szólhatnak hozzá a most zajló nyilvános konzultációhoz.

A Bizottság 2018 folyamán elkezdi a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló irányelv felülvizsgálatát, és elkészíti a hulladék elkülönített gyűjtésére és válogatására vonatkozó, 2019-ben közzéteendő iránymutatásokat.

Valamennyi intézkedés felsorolását és időzítését megtalálja a műanyagokkal kapcsolatos stratégia mellékletében (link).

Háttér-információk

A műanyagokkal kapcsolatos stratégia kidolgozása a 2015-ben elindított körforgásos gazdasági csomag szellemében zajlott, a projektmunkacsoport tagjai Frans Timmermans első alelnök, Jyrki Katainen alelnök, Karmenu Vella és Elżbieta Bieńkowska biztosok voltak. A kidolgozásában számos más biztos is részt vett, akik a szakpolitikai területek széles körében segítettek meghatározni a leghatékonyabb eszközöket.

A biztosi testület által ma elfogadott csomag részei az alábbiak:

A műanyagok körforgásos gazdaságban betöltött szerepével kapcsolatos európai stratégiáról szóló közlemény;
A vegyi anyagokra, a termékekre és a hulladékra vonatkozó jogszabályok kapcsolódásáról szóló közlemény;
A körforgásos gazdaság nyomon követésének keretrendszere;
A kikötői fogadólétesítményekről szóló új irányelv.

Ezeket kiegészíti a kritikus nyersanyagokról szóló jelentés és az oxoműanyagokról szóló jelentés.

Intézkedései a körforgásos gazdaságra vonatkozó, az Európai Bizottság által 2015. december 2-án elfogadott ambiciózus jogalkotási csomag részét képezik.

A műanyagokkal kapcsolatos stratégia érdemben hozzá fog járulni a 2030-as fenntartható fejlesztési célok eléréséhez és a Párizsi Megállapodás értelmében folytatott éghajlatváltozás elleni küzdelemhez is.

Az EU eddig is jelentős eredményeket ért el a műanyag zacskók használatának visszaszorítását, valamint a tengeri hulladék nyomon követését és mennyiségének csökkentését ösztönző intézkedések tagállami elfogadására vonatkozó követelmények meghatározása révén.

A jövőben pedig jelentős távlatok nyílik meg egy innovatív világszintű műanyagipari körforgás kialakítása előtt.

Forrás: http://europa.eu/rapid/press-release_IP-18-5_hu.htm

2018.01.17.

Átadtuk a Karácsonyi sütivásáron befolyt adományt

Taghírek

A MOL 2017 decemberében negyedik alkalommal rendezte meg jótékonysági süteményvásárát Budapesten, valamint több vidéki telephelyén. A lelkes MOL-os közösségnek köszönhetően rekordösszegű adomány gyűlt össze, amelyet a korábbi évekhez hasonlóan a MOL Magyarország megduplázott. Így összesen 2.245.980 forintot adhattak át a vásár két kedvezményezett szervezetének, a Budapesti Állatkertért Alapítvány és a Gólyahír Alapítvány képviselőinek január 30-án az Állatkertben.

A hagyományos karácsonyi jótékonysági vásáron a MOL Magyarország vezetői és szponzorált élsportolói, Szilágyi Áron, Lubics Szilvia saját készítésű süteményeiket árulták Budapesten, Békásmegyeren, Tiszaújvárosban és Százhalombattán. Az adományt Gáborné Haáz Andrea, a MOL Új Európa Alapítvány ügyvezetője adta át Montskó Évának az Alapítvány a Budapesti Állatkertért elnökének és Vásárhelyi Juditnak, a Gólyahír Alapítvány vezetőjének január 30-án az Állatkertben.

A szervezetek sem érkeztek üres kézzel az eseményre: a Gólyahír Alapítvány frissen megjelent „Szívbéli történeteink” c. könyvét adta ajándékba, míg az Állatkert Kelep nevű gólyájuk tiszteletbeli nevelőszülőjévé fogadta a Gólyahír Alapítványt és az oklevéllel együtt 20 db családi belépőjegyet is felajánlott az örökbefogadó családok számára.

2018.01.06.

Márta Irén képviselte a BCSDH-t a One Planet Summiton

Hírek

Több mint ötven ország vezetője konkrét kötelezettségeket vállalt a Párizsi klímaegyezmény végrehajtásáért, de még nagyobb összegek megmozdítására lenne szükség, hogy a globális felmelegedés 2 fok alá csökkenjen.

Több mint ötven ország állam- és kormányfőjének, valamint 130 ország nyolcszáz szervezetének – finanszírozók, befektetési alapok, nemzetközi vállalatok, régióvezetők, környezetvédő mozgalmak – részvételével , pont a Párizsi klímaegyezmény két éves évfordulóján, december 12-én rendezték meg a One Planet Summit elnevezésű klíma-csúcstalálkozót, amelynek célja a klímavédelmi lépések finanszírozásának felgyorsítása és konkrét bejelentések megtétele.

A csúcs elsődlegesen azért jött létre, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet a legmagasabb szinten tartsa a politikában illetve, hogy a nemzetközi közösség elkötelezze magát a párizsi klímaegyezmény pénzügyi feltételeinek megteremtése mellett, mobilizálja a nagy finanszírozókat, felgyorsítsa a klímavédelmi akciók pénzügyi támogatását, és ehhez újfajta, innovatív finanszírozási modelleket mutasson fel.

Magyarországot hivatalosan Áder János köztársasági elnök képviselte a konferencián. A BCSDH képviseletében Márta Irén vett részt a rendezvényen.

A csúcstalálkozó házigazdái Emmanuel Macron francia elnök, Antonio Guterres ENSZ-főtitkár és Jim Yong Kim, a Világbank elnöke voltak.

„Nem haladunk elég gyorsan és ez tragédia” – fogalmazott Emmanuel Macron francia államfő a párizsi klímamegállapodás második évfordulóján kedden az ENSZ, a Világbank és a francia kormány szervezésében a francia fővárosban rendezett konferencia megnyitóján. „Muszáj lépnünk, mert mindannyiunknak számot kell majd adnunk” – tette hozzá.

A francia köztársasági elnök szerint a jelenlegi nemzedék már „nem mondhatja, hogy nem tudtuk” előre, mit jelent a klímaváltozás.

„Mostanra állandósult a sürgősségi helyzet, és a mi nemzedékünk számára az a kihívás, hogy gyorsan cselekedjen, nyerje meg a csatát az idővel szemben, és olyan konkrét lépéseket tegyen, amelyek megváltoztatják az országainkat, a társadalmainkat, a gazdaságainkat” – hangsúlyozta Emmanuel Macron.

Hasonló hangnemben szólalt fel Antonio Guterres ENSZ-főtitkár is, aki arra figyelmeztetett, hogy az éghajlat felmelegedéséért nagy részben felelős fosszilis energiák támogatása a „vesztünkbe történő befektetés”.

„A fosszilis energiák továbbra is nagyon súlyos szubvenciókat élveznek, ami azt jelenti, hogy a saját vesztünkbe fektetünk be” – hangsúlyozta az ENSZ-főtitkár, aki szerint „a klímaváltozás elleni háborút még nem nyertük meg”.

Hivatalos adatok szerint a G20 országcsoport – a világ 19 legnagyobb gazdasága és az Európai Unió – évente négyszer annyit költ fosszilis energiájú projektekre, mint a tiszta energiák támogatására.

Dzsim Jong Kim, a Világbank elnöke a konferencián bejelentette, hogy a pénzintézet 2019-től nem finanszíroz tovább fosszilis energiákkal kapcsolatos projekteket, kivéve „rendkívüli körülmények” esetén. Hasonló bejelentést tett több nagy nemzetközi bank és biztosítótársaság is.

John Kerry volt amerikai külügyminiszter a találkozón az amerikai döntést szégyennek nevezte, álláspontja szerint az egy „politikai célú önromboló döntés”. Arnold Schwarzenegger volt kaliforniai kormányzó pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy hozzá hasonlóan nagyon sok amerikai állam és város vezetője elkötelezett a klímaváltozás elleni küzdelemben.

A fejlett, északi országok elkötelezték magukat arra, hogy 2020-tól évi 100 milliárd dollárral támogatják az afrikai országokat a klímaváltozás miatt szükséges beruházásokban – gátak építésében, szigetek megóvásában, meteorológiai jelzőberendezések kiépítésében.

Két évvel ezelőtt a párizsi klímaegyezményben a nemzetközi közösség elkötelezte magát amellett, hogy a Föld légkörének középhőmérséklete ne növekedjen 2 Celsius fokot meghaladó mértékben az iparosodás előtti szinthez képest. Az amerikai döntés azonban nagy csapás a klímaegyezmény végrehajtására, s a jelenlegi önkéntes vállalások alapján az emelkedés egyelőre még több mint 3 Celsius fok lehet.

Becslések szerint 2030-ig mintegy 90 ezer milliárd dollárra lenne szükség tartós zöld befektetésekhez, de a One Planet Summiton ennek csak töredékére történt konkrét vállalás és ezek az ígéretek egyelőre nem elegek arra, hogy a globális felmelegedés 2 fok alá csökkenjen.

Forrás: MTI, Euronews, képek forrása: Euronews, Márta Irén

Bővebben:

https://www.oneplanetsummit.fr/en/

2018.01.03.