február 2019 - Oldal 2 a 2-ből

A Grundfos elkötelezett a jövő és a duális képzés mellett

Egy nagyvállalat nem egy különálló sziget. Ezt gondolja a Grundfos Magyarország Gyártó Kft., mely szándéka szerint szeretne minél inkább szerepet vállalni abban, hogy a vállalatnak otthont adó környezet és társadalom mindennapjait jobbá tegye. A kulcs ehhez a fiatalok, a feltörekvő új generáció. A Grundfos évek óta támogatja az oktatás szemléletformáló szerepének fejlesztését (többek közt óvodásoknak szóló környezettudatosság-fejlesztő programjaival), emellett példaértékű lépéseket tesz az irányban, hogy minél korszerűbbé és gyakorlatorientáltabbá tegye a vállalat számára kiemelt fontosságú szakképzéseket.

A Grundfos 2015-ben kapcsolódott be a duális képzésbe, amelynek eredményeként ma 15 oktatási intézménnyel (11 középfokú – 6 komárom-esztergom megyei, 5 fejér megyei középiskolával – és 4 felsőfokú oktatási intézménnyel) és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával szoros együttműködésben fogad tanulókat, akik valós ipari környezetben tölthetik összefüggő nyári és évközi szakmai gyakorlatukat.

A duális képzés remek lehetőség arra, hogy a cég reagáljon a mára drasztikusan megváltozott munkaerőpiaci helyzetre. Azzal, hogy a fiatalok a gyakorlati idő alatt vállalatspecifikus tudást sajátítanak el, illetve, hogy a gyárakban szocializálódnak, a munkaerőpiacra kilépve nagyobb eséllyel helyezkedhetnek el vállalatoknál. Gyakori, hogy munkavállalóként is a gyakorlati helyüket választják. A Grundfos, ami ez utóbbit illeti, kiemelkedően teljesít: a végzés után viszont-foglalkoztatottak aránya közel 70%.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak benyújtott, majd elnyert nagy összegű pályázatnak köszönhetően (ez egy közel 170 milliós beruházás, melynek 73%-a tisztán állami támogatás, a fennmaradó rész pedig önerőből finanszírozott) 2018-ban egy olyan innovatív, korszerű gépekkel felszerelt tanműhelyt alakítottak ki, mely elengedhetetlen a középfokú duális képzésben résztvevő diákok gyakorlati képzéséhez. Ez hatalmas változás, hiszen a gyakorlati alapképzés eddig kizárólag üzemközi keretek között, azaz a gyárban, termelés közben zajlott oktatók és dolgozók közreműködésével.

Egy elkülönített tanműhely – mely lehetőséget biztosít az itt oktatott szakmák körének bővítésére – azért is kiemelt fontosságú, mert annak segítségével a gyár hosszú távon is fenntarthatja gyakorlati képzőhely státuszát. A Grundfos így képes lehet kiszolgálni a folyamatos tanulói létszámnövekedésből fakadó kihívásokat, valamint a tanműhely lehetőséget nyújt az oktatás színvonalának folyamatos emelésére. A tanműhely kialakításakor kiemelt fontosságú szempont volt az is, hogy a diákok korszerű eszközök alkalmazását, technológiák működését sajátíthassák el – s, hogy ezzel naprakész, piacképes tudást szerezzenek.

A nyári összefüggő szakmai gyakorlatozók száma a 2015-ös évi közel 40 főről 100 körüli létszámra növekedett az évek folyamán. A tanulószerződéses diákok pedig 2018-ban már 49-en voltak, úgy, hogy az első évben még csak 9 fő töltötte a Grundfosnál az évközi gyakorlatát.

Ami az innovációt, az innovatív gondolkodást illeti: az nem csak a termékfejlesztések területén, hanem a szervezeti működés többi színterén, így a képzésben is kiemelt fontosságú a világ vezető szivattyúgyártójánál. Ennek köszönhető, hogy egy saját vállalati kezdeményezés eredményeként VR (Virtual Reality, vagyis virtuális valóság) cellákat is kialakítottak a cég mindkét telephelyén, a tanműhely közvetlen szomszédságában.

2019.02.20.

AZ ÉRTÉKALAPÚ BANKOK GAZDASÁGILAG IS JOBBAN TELJESÍTENEK HAGYOMÁNYOS TÁRSAIKNÁL

Taghírek

Az Európai Parlamentben bemutatott tanulmány háromszoros ROE-t igazol

Manapság a klímaváltozás körüli félelmek egyre inkább kikényszerítik, hogy végre ne fordítsuk el a fejünket a legégetőbb fenntarthatósági kérdésektől. Ugyanakkor még mindig széles körben tartja magát a tévhit, hogy a környezetünk és a társadalmunk érdekeit is figyelembe vevő üzleti modellek gazdaságilag kevésbé lehetnek jövedelmezők. Úgy viselkedünk, mintha a profit és a bolygónk jólléte nem volna összeegyeztethető, és a tiszta lelkiismeret vagy a jómód közül kellene választanunk. Pedig erről szó sincs. Lássuk például a pénzintézetek helyzetét.

Kevesen gondolunk bele, de a bankban tartott pénzünk bizony „dolgozik”. A bankunk hitelbe helyezi ki, és így lehetőséghez juttat valakit, hogy megvalósítsa terveit. Bár komoly ellenőrzés előzi meg a hitelkihelyezést, amely során a pénzintézetek mind alaposan megvizsgálják, hogy a beruházás pénzügyileg stabil lábakon áll-e, és természetesen kizárják azokat a célokat, amik nem legálisak, de vajon vizsgálja-e bárki, hogy az adott projekt milyen társadalmi és környezeti előnyöket vagy épp károkat okozhat? Mivel a bankoknak különösen kiemelt szerep jut a javak újra elosztásában, így könnyen belátható, hogy megfelelő értékek alapján kialakított hitelezési szűrőkkel milyen erős kontrollt gyakorolhatn(án)ak arra, hogy a fenntarthatóságot segítő szektorok virágozzanak, a károsak pedig források hiányában visszaszoruljanak. Világszerte 54 bank van, amely Triple Bottom Line Impact elvén működik, azaz a tevékenységével létrehozott társadalmi és környezeti hasznot egyenértékűként kezeli a gazdasági profittal. Az ún. értékalapú bankolás egy nemzetközi mozgalom, melyhez évről évre egyre több pénzintézet csatlakozik, és az Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetsége (Global Alliance for Banking on Values – GABV) tömörít. A mozgalom hazai képviselője a MagNet Bank. Miközben a bolygónk gazdasági életét meghatározó szereplők még mindig arról vitatkoznak, hogy 1,5 vagy 2 Celsius fokos klímaváltozás vállalható-e 2050-re, a GABV olaszországi tagbankja, a Banca Etica az Európai Parlamentben egy fontos és figyelemreméltó felmérést hozott nyilvánosságra az európai fenntartható finanszírozással kapcsolatban (az angol nyelvű részletes tanulmány itt érhető el). Az elemzés aktualitását az adja, hogy az Európa Tanács épp az ún. Európai Akcióterv jóváhagyásán dolgozik, melynek célkitűzése, hogy meghatározza, szabályozza és népszerűsítse a fenntartható finanszírozást az európai térségben. Helyi szabályozásra már épp a felmérést készítő Banca Etica hazájában van példa, ahol az „etikus pénzintézet” az Olasz Nemzeti Bank által külön elismert, jogi kategória 2017 óta.

A jelentés 15, Európában működő, hagyományos pénzintézet gazdasági teljesítményét hasonlította össze 23 értékalapon működő – a fenntarthatóságot szem előtt tartó – szintén európai bank teljesítményével, különös tekintettel azok reálgazdaságot finanszírozó, hitelezési tevékenységére.

Eredmények

A felmérés eredménye nem hagy kétséget afelől, hogy az elmúlt 10 évben – mialatt Európa a 2008-ban begyűrűző válságból próbált kilábalni – az értékalapon működő bankok a hagyományos banki tevékenységüket zavartalanul végezték. A fenntartható pénzügyi intézmények továbbra is betéteket gyűjtöttek és hitelt helyeztek ki, mialatt a hagyományos pénzügyi modellű bankok inkább más tevékenységekre összpontosítottak (értékpapírok, másodlagos piacok, egyéb pénzügyi szolgáltatások), és csak nehezen kezdtek visszakanyarodni a klasszikus szerepükhöz.

2017-ben az értékalapú bankok tevékenységének 77%-át tette ki a hitelezés, míg ugyanez a tevékenység a hagyományos bankok aktivitásának csupán 40,52%-át alkotta. Az értékalapú bankok a megtérülés tekintetében is jobban teljesítettek. 2007-2017 között az értékalapú bankok a tőkearányos jövedelmezőség tekintetében a bevételek háromszorosát hozták: 3,98%-os ROE a hagyományos bankok 1,23%-os ROE mutatójához képest. A válság alatt, az európai nagybankok növekedése lelassult, vagy épp meg is torpant, míg a jóval szerényebb profitszemlélettel működő értékalapú és fenntartható bankok eszközeik, kötelezettségeik és nettó eszközállományuk tekintetében is a mai napig éves szinten átlagosan 10% növekedést mutatnak.

A felmérés tanulságai

Ha az értékalapú bankok a válsággal szemben láthatóan ellenállóbbak, akkor mind nemzeti, mind európai szinten mielőbb olyan szabályozásokat volna indokolt érvénybe léptetni, amelyek támogatják a bankrendszerben az ezirányú törekvéseket.

A mai arányokat jól mutatja az alábbi példa: 13 637 000 000 000 000 vs. 163 400 000 000.

Az első a világ négy legnagyobb bankjának a mérlegfőösszege. Szakmailag pongyolán, de a dolog lényege szempontjából azt mondhatjuk, hogy ekkora nagyságrendű betétesi pénzt kezel ez a négy nagybank. A második szám a világ összes értékalapú (környezeti, társadalmi hatásra fókuszáló) bankjának a mérlegfőösszege.

Az arány 0,001%.

Ezért is az értékalapú bankok egyik legfontosabb missziója, hogy a saját sikeres működésükkel be tudják bizonyítani, hogy ez a másfajta bankárkodás jó üzlet is, és ezáltal a nagybankoknak sem legyen értelmes másként működniük. (A témában készült TEDx előadás itt érhető el.)

Az értékalapú pénzügyi mozgalom emellett a mostaninál szélesebb látókört remél az Európa Tanácstól, amely a fenntartható pénzkezelés szabályozásában jelenleg kizárólag a környezeti tényezőkre fókuszál, míg figyelmen kívül hagyja a társadalmi vonatkozású kritériumokat.

A hazai helyzet A valódi változáshoz persze nem elegendők csak a lokális értékalapú bankok, de egy elkötelezett és tudatos ügyfélbázisra is szükség van. Szerencsére hazánkban is egyre inkább teret nyer a felelősségteljes szemlélet, és kialakulóban van egy egyre szélesebb réteg, amely értékalapon fogyaszt és bankol. „Jó volna, ha mind tudatában lennénk annak, hogy a mi pénzünkből virágzik a gazdaság, és átgondoltabb döntéseinkkel azokat a szektorokat hoznánk előnyös helyzetbe, amik számunkra fontosak. Ehhez rendkívül érett társadalomra van szükség, ahol a szereplők a megtakarításaikból nemcsak kamatot, de valami többet is remélnek.” – mondja Fáy Zsolt, a MagNet Bank elnöke. „A MagNet Bank eredményei is alátámasztják a felmérés által feltárt értékalapú bankolás gazdasági sikerességét: 100%-ig magyar tulajdonban lévő bankként 23 éve vagyunk nyereségesek, ezalatt az induló tőkét százmillió forintról tízmilliárd forintra növeltük, és az ügyfélkörünk is évről-évre 20%-ot bővül”. A napokban zajlik az értékalapú bankok éves, sajtónyilvános konferenciája Vancouverben, a GABV Summit 2019, melynek oldalán további információk érhetők el a mozgalom törekvéseiről, eredményeiről.

További információ
Pászka Petra

MagNet Magyar Közösségi Bank

Marketingvezető

+3620/253-2535

press@magnetbank.hu

www.magnetbank.hu | www.facebook.com/magnetbank

A MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt-ről

A MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt., az 1995-ben alapított HBW EXPRESS Bank Zrt. jogutódja, 2010 óta folytatja tevékenységét ezen a néven. A 100%-ban magyar tulajdonban lévő pénzintézet küldetése, hogy Magyarország első professzionális etikus közösségi bankjaként, ügyfelei közreműködésével, felelős és transzparens módon, valódi választási lehetőségek révén forrást biztosítson olyan kezdeményezések számára, amelyek pozitívan hatnak környezetünkre és társadalmunkra, amelyek közös jövőnk biztosítékai lehetnek. A Bank víziója a közösségekre támaszkodó és közösségeket építő első hazai újbankként működni, amely azt a felemelő érzést nyújtja ügyfeleinek, kollégáinak, üzleti partnereinek és tulajdonosainak, hogy a pénzügyeikkel is sokat tesznek a társadalomért és a környezetért. A MagNet Bank fontos támogatója a fenntartható fejlődésnek hazánkban.

2019.02.20.

A Tesco ismét 40 millió forinttal támogatja a helyi közösségeket

Taghírek

Az ötödször meghirdetett „Ön választ, mi segítünk” program győztes projektjeiről ezúttal is a Tesco vásárlói döntöttek, akik a vásárlások után kapott zsetonnal szavazhattak a legszimpatikusabb kezdeményezésekre. Az áruházlánc vásárlói országszerte több mint 2 és fél millió zsetont dobtak be a résztvevő szervezetek projektjei mellé. A legtöbb szavazatot a Győr és környékén működő „Egy a világunk” Alapítvány gyűjtötte, de a Rábatamási Nők Egylete és az Amigos a gyerekekért Alapítvány támogatói is rendkívül aktívak voltak. Az áruházlánc a pályázat aktuális fordulójában összesen 166 közösségi kezdeményezést támogat, a szavazatok arányában 400, 200, illetve 100 ezer forintos díjazással, összesen több mint 40 millió forinttal.

A támogatott projektek csaknem fele gyermekek oktatását, képességfejlesztését, egészségmegőrzését tűzte ki céljául. A szervezetek ezúttal is változatos, kreatív pályázatokkal küzdöttek a vásárlók voksaiért, így a Tesco támogatásának köszönhetően számos település kaphat például életmentő eszközöket és elsősegélynyújtó tanfolyamokat, Duna-parti pihenőt, szabadtéri közösségi programokat, tehetséggondozó csoportokat, állat- és környezetvédő programokat, továbbá fogyatékosok integrálását, gyermekek és családok boldogulását segítő közösségi kezdeményezéseket.

Országszerte a legtöbb szavazatot a Győr és környékén működő „Egy a világunk” Alapítvány gyűjtötte, de a Rábatamási Nők Egylete és az Amigos a gyerekekért Alapítvány támogatói is rendkívül aktívak voltak. Országosan a budapesti KÖKI Terminál Bevásárlóközpontban található Tesco áruházban dobták be a legtöbb zsetont (62 709 darabot), de egy kecskeméti (Izsáki út – 47 418 bedobott zseton) és egy győri áruház (Herman Ottó utca – 47 319 zseton) áruház vásárlói is nagyon aktívan támogatták a helyi közösségépítő kezdeményezéseket.

A Tesco számára elengedhetetlen, hogy támogassa azoknak a közösségeknek a boldogulását, ahol a vásárlói és a munkatársai is élnek. Éppen ezért a vállalat az „Ön választ, mi segítünk” pályázat eddigi öt fordulójában már országosan 504 helyi közösségépítő program megvalósulásához járult hozzá, több mint 148 millió forinttal.

Bővebb információ a programról a nyertes szervezetek listájával a www.tesco.hu/kozosseg oldalon található.

2019.02.11.

Ki a felelős a Nagy csendes-óceáni szemétsziget eltüntetéséért?

Hírek

Meddig lehet fenntarthatóan növekedni? Van-e jó műanyag vagy csak rossz? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja a Siemens Magyarország Késmárk utcai telephelyén február 7-én.

A világ folyamatosan változik, most már nem az a jó vezető, akinél minél több információ rendelkezésre áll, hanem az, aki a helyes döntéseket meg tudja hozni – vetette fel Virágh Adrienn, a Siemens kommunikációs igazgatója nyitó beszéde során. Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és szakmai kapcsolatok kialakításának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a fenntartható fejlődés alapfogalmaival, gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Takács Ivett, a BCSDH irodavezetője és a program szakmai asszisztense pedig bemutatta a BCSDH éves szakmai programjának gerincét képező Action 2020 Magyarország programott, melynek fókusztémája 2019-ben a víz.

Mekkora a Nagy csendes-óceáni szemét sziget?

Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának segítségével a jövő vezetői közösen térképezték fel a fenntarthatóság sokszínűségét és legfontosabb területeit. Az életmódbeli kérdésektől az ökológiai túllövés meghatározásán át egészen a növekedés kultusz megkérdőjelezéséig számos témán át vettük végig a gazdasági és fenntarthatósági nézőpontokat. A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől forog a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is mutat már irányt.

Dale A. Martin, a Siemens vezérigazgatója egy bő órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Beszélt a Siemens működéséről, fenntarthatósági törekvéseikről, a multikulturális környezetben való munkáról és a konstruktív, összetartó csapat fontosságáról.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

„A Siemens 170 éve alakítja a technológiai fejlődést Németországban és az egész világon. A vállalatalapító Werner von Siemens azt mondta, hogy nem fogja eladni a jövőt a rövidtávú profitszerzés érdekében” – indította prezentációját Virágh Adrienn, a Siemens kommunikációs igazgatója, aki bemutatta, hogyan hatja át a fenntarthatóság a vállalat működését.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

Az esettanulmányok közös átbeszélése után a nap zárásaként a Siemens Késmárk utcai gyárát látogattuk meg, ahol különböző méretű turbina-alkatrészek gyártása zajlik.

A napról készült galéria ide kattintva érhető el.

2019.02.08.

Tesco: igen a 100% újrahasznosításra

Taghírek

A Tesco 2019. február 5-én Magyarországon bejelentette, hogy tovább csökkenti a környezetterhelő csomagolóanyagok használatát. Az áruházlánc célja, hogy a sajátmárkás termékei csomagolását 2025-re 100%-ban újrahasznosíthatóvá tegye, és a működése során általánosságban is csökkentse a csomagolóanyag hulladékot.

A Tesco élére áll a fenntartható csomagolásról folytatott diskurzusnak, ezzel is ösztönözve a kiskereskedelmi, élelmiszer- és csomagolóipar szereplőit arra, hogy együtt tegyenek meg mindent az ún. zárt csomagolóanyag körforgás kiépítéséért.

A csomagolóanyagokkal kapcsolatban a Tesco három fő területre összpontosít:

2020 végére eltávolítja a nehezen újrahasznosítható anyagokat a sajátmárkás termékeinek csomagolásából.
2025-re 100%-ban újrahasznosíthatóvá vagy újrafelhasználhatóvá teszi a sajátmárkás termékeinek csomagolását.
Együttműködést kezdeményez a többi kiskereskedővel, szállítóval, illetve a csomagoló- és a hulladék-feldolgozó ipar szereplőivel a lehető legtöbb műanyag csomagolóanyag újrahasznosításának és újrafelhasználásának érdekében.

Az áruházlánc ezirányú közép-európai törekvéseit Matt Simister, a Tesco Európa vezérigazgatója 2019. február 5-én, a prágai Kiskereskedelmi Csúcstalálkozón erősítette meg. Az eseményen a vezérigazgató elmondta:

„A Tescónál igyekszünk jó minőségű és megfizethető élelmiszert kínálni mindenki számára. Nagyon büszkék vagyunk arra a munkára, amelyet Közép-Európában tettünk az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében. 2017/18-ban 30%-kal mérsékeltük az összes élelmiszer-hulladékot és összesen 10 639 tonna élelmiszert adtunk az élelmiszerbankoknak és a helyi jótékonysági szervezeteknek. Mostantól a csomagolóanyag hulladék csökkentése is prioritás a Tesco számára. A szállítóinkkal együtt azon dolgozunk, hogy 2020-ig a sajátmárkás termékeink csomagolását újratervezzük, valamint jelentősen csökkentsük a nehezen újrahasznosítható csomagolóanyagok használatát. Ez egy fontos mérföldkő azon az úton, amely ahhoz vezet, hogy 2025-re a sajátmárkás termékeink csomagolása 100%-ban újrahasznosítható vagy újrafelhasználható legyen. A végső célunk az, hogy a működésünk folyamán ne keletkezzen olyan hulladék, ami hulladéklerakóba kerül. Ennek érdekében együtt fogunk működni más érdekelt szervezetekkel is, hogy növeljük az újrafeldolgozáshoz gyűjtött műanyaghulladék mennyiségét. Ideális esetben egy zárt csomagolóanyag körforgás kiépítése felé szeretnénk elmozdulni.”

A bejelentésre reagálva ugyancsak az együttműködés fontosságát hangsúlyozta Weingartner Balázs, az ITM fenntarthatóságért felelős államtitkára:

„Úgy véljük, hogy az a jó hulladék, ami nem is keletkezik, hiszen környezetünket így védhetjük meg leginkább. De ha mégis, akkor gyűjtsük szelektíven és hasznosítsuk újra. A műanyagok pazarló használatának visszaszorítását célozza az az uniós szabályozás is, amelynek értelmében 2021-től a tagállamoknak megoldást kell találniuk az újrahasznosítható műanyagok visszagyűjtésére. Ez pedig megköveteli, hogy a hulladékgazdálkodás új formáját alakítsuk ki. Már dolgozunk azon, hogy szakmailag megalapozott, az iparág érintettjeivel egyeztetett megoldás szülessen, amihez elengedhetetlen egy közös társadalmi és gazdasági konszenzus és szükség van az egyéni preferenciák rugalmas felülvizsgálatára is.”

A Tesco a vásárlóknak is segíteni kíván abban, hogy csökkentsék az egyszer használatos műanyag termékek használatát. A változó EU szabályozással összhangban a Tesco arra törekszik, hogy vásárlóinak fenntartható alternatívákat kínáljon az eldobható műanyagok helyett.

Ez történt eddig

A Tesco megkezdte az együttgondolkodást és együttműködést szállítóival annak érdekében, hogy a Tesco sajátmárkás termékeinek csomagolásából eltávolítsák a nehezen újrahasznosítható anyagokat. Ez magában foglalja azokat a PVC (polivinilklorid), PS (polisztirol) és PC (polikarbonát) tartalmú csomagolóanyagokat, amelyek esetében már léteznek alternatívák.
A Tesco 2018 októberében a „Little Helps Plan” című dokumentumban publikálta csoportszintű, csomagolással is összefüggő célkitűzéseit. A közép-európai fenntartható csomagolásokra vonatkozó bejelentés reflektál a Tesco Csoport elköteleződéseire és céljaira. Ugyanakkor figyelembe veszi a helyi körülményeket, beleértve a használt csomagolások típusát, az egyes országok újrahasznosítási infrastruktúráját, illetve a regionális csomagolóipar fejlesztéseit. Az új csomagolási kezdeményezések bevezetése megköveteli egyéb fenntarthatósági szempontok elemzését is, mint amilyen az élelmiszer-hulladékra vagy a CO₂-kibocsátásra gyakorolt hatás. A csomagolás fontos szerepet játszhat a termékek védelmében és az élelmiszer-pazarlás csökkentésében.
A „zárt csomagolóanyag körforgás” kifejezés egy olyan csomagolás-menedzsment szisztémát jelöl, amelyben az összes anyagot újrafelhasználják, újrahasznosítják, vagy egyéb célokra használják fel, nullára csökkentve a hulladék mennyiségét. A zárt rendszer létrehozása a kormányzat, a termék- és a csomagolóanyag gyártók, valamint a kiskereskedelmi szektor szoros együttműködését igényli. A csomagolóanyagok kérdéskörének ily módú megközelítése a körkörös gazdaság elveit követi.

(forrás: Élelmiszer Online)

2019.02.06.