Az EUROAPI gyógyszerhatóanyag gyártó vállalat budapesti telephelye nemrég megkapta a Madárbarát Gyár elismervényt, melyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület adott ki a közel húsz hektáros, több, mint száztíz éves telephely felmérése és megvizsgálása után.

Ezzel az elismeréssel az Egyesület tanúsítja, hogy a telephely biztonságos élőhelyet nyújt a környékbeli madarak számára, hiszen javaslatuk alapján az elmúlt 6 hónapban a meglévő etetők és odúk mellé további 20 madárodú és 3 etető került telepítésre a gyártelep fás és parkos területeire, hogy menedéket nyújtsanak azoknak a madaraknak, akik a gyár területén raknak fészket. Az EUROAPI több mint ezer munkavállalót foglalkoztat újpesti telephelyén, és a gyár története szorosan egybefonódik a helyi közösséggel. Ezért a vállalat fontos küldetésének tekinti, hogy tegyen a környezetvédelemért, és olyan kezdeményezésekben vegyen részt, amely a közelében élők életminőségét is javítja.  „A madarak jelenléte azt jelzi, hogy az adott terület ökoszisztémája a levegőtől kezdve a mélyebb földrétegekig egyensúlyban van. Erre a minősítésre azért is büszkék vagyunk, mert ez azt mutatja, hogy gyárunk környezeti szempontokból is biztonságos hely. Vállalatunk kiemelt prioritásként kezeli a felelős és fenntartható működést és környezetünk védelmét.” – mondta Dr. Diószegi Zsuzsanna, az EUROAPI budapesti telephelyének vezetője.

https://www.euroapi.com/hu/rolunk/kornyezetvedelem-tarsadalomees-iranyitas

Több mint 100 ponton helyeznek ki új fészektartókat, a viharban megrongálódott fészkeket pedig újjáépítik.

Az E.ON több százmillió forint értékű madárvédelmi fejlesztésekkel teszi biztonságosabbá hálózatát, ennek részeként a gólyákat védő fészktartókat szerelnek fel az energiavállalat szakemberei.

A gólyák biztonságos költését az áramhálózat oszlopaira telepített fészektartókkal segíti az energiacég. Az idei szezonban több mint 100 ponton helyeznek ki új fészektartókat, a legtöbbet Baranya, Tolna és Somogy megyében. A viharban megsérült vagy leomlott fészkeket lebontják, és megerősítve építik újjá. Az E.ON által biztosított fészektartókra a Nemzeti Parkok természetőrei hajlékony vesszőből font fészekalapot erősítenek, hogy vonzó legyen a fészek a madarak számára.

A gólyák előszeretettel építik akár egy méternél is magasabbra fészkeiket, melyek súlya elérheti a több mázsát. Ez veszélyt jelent a madarakra és az áramhálózatra egyaránt. A természetvédelmi szakemberek ilyenkor az E.ON segítségével fészek-kikönnyítést végeznek, hogy a madarak biztonságosabban fészkelhessenek, és az áramellátást se veszélyeztessék. Az új fészektartókkal együtt idén már 3000-nél is több fészkelőhely várja a gólyapárokat az E.ON dunántúli és pest megyei áramhálózati oszlopain. A legnagyobb Pest megyei hulladéklerakónál, a gólyák kedvelt táplálkozóhelyén pedig föld alá kerülnek a vezetékek.

A gólyák és más ragadozómadarak – vércsék, héják, baglyok – védelmében az E.ON a korábbiakhoz hasonlóan az idei őszi-téli szezonban is folytatta azokat a hálózatfejlesztéseket, melyek a fészkek, illetve a vadász- vagy táplálkozóhelyek környezetében lévő hálózati elemek madárbaráttá tételét szolgálják. A burkolt szigetelések, hosszú feszítőszigetelők, madárkiülők és szárnyterelők alkalmazásával az oszlopokat biztonságos kiülőpontként használhatják prédájukra lesve a ragadozómadarak. A 2024-es év madara, a kerecsensólyom számára pedig újabb költőládákat helyez ki az energiacég.

Azt, hogy pontosan hol kell a madarak érdekében beavatkozni, azt az E.ON, a nemzeti parkok, és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szakemberei közösen határozzák meg.

A madárbarát hálózati munkák egész évben folyamatosak, csak az utóbbi hónapokban száznál több helyen végzett az E.ON ilyen jellegű hálózati beavatkozást. A 2023-24-es szezon madárvédelmet szolgáló fejlesztései az E.ON Hungária Csoport területén többszáz millió forintos költséggel járnak, melyet egészében az energiacég finanszíroz.

Az idén bevezetésre kerülő visszaváltási rendszerből (Deposit Refund System, DRS) származó termékdíjköteles termékekből keletkező hulladékokat dolgozza majd fel új hulladékfeldolgozó üzemében az FE-GROUP INVEST Zrt. A 70 százalékban az Energiastratégia Intézet Nonprofit Kft. pályázatán elnyert, 300 millió forintos vissza nem térítendő támogatással megvalósított beruházásnak része egy speciális gépsor is, amely automata, gépi szeparációs technológiával kibővített válogatóműből, fém italos dobozok, illetve PET palackok bálázására képes két bálázógépből, valamint szállítószalagból áll.

„A fenntarthatóság iránti elkötelezettségünk és hulladékgazdálkodási üzletágunk fejlesztésének szempontjából egyaránt fontos, hogy a pályázaton nyert összeget DRS rendszerből származó hulladékok körforgásos gazdálkodásra történő átállásának technológiai támogatására használjuk fel” – értékelte a fejlesztést Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese.

A beruházással az ALTEO leányvállalata 11 400 tonna PET bálát és 3050 tonna alumíniumbálát képes előállítani éves szinten, továbbá 760 tonna ónozott fémet és vasfémet is leválasztanak a feldolgozás során. Ehhez a telephelyre évente 15 210 tonnányi vegyes hulladék érkezik majd a 35 éves magyarországi hulladékkoncesszió nyertesével, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt.-vel tavaly nyáron kötött kétéves, további két évvel meghosszabbítható szolgáltatási szerződés alapján.

Hogyan lesz sikeres, de társadalmilag is felelős a vállalat?  Élni akarsz vagy túlélni? Hogyan programozható át a stressz? Mi az a fekete hattyú jelenség? Mi lesz a vezetők feladata a jövőben? – ezen kérdések mentén zajlott a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja a felelős vállalatirányítás témájában.

Az eseményt házigazdánk, a Nestlé Hungária Kft. képviseletében Dr. Tompa Gábor, vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgató nyitotta meg.

Első előadónk Dr. Zilahy Gyula a BME egyetemi tanára volt, aki előadásában a vállalati szektor fenntarthatósági szerepvállalásának számos aspektusát hozta el a résztvevőknek. Előadását a vállalatok szerepének körvonalazásával kezdte, majd beszélt azokról a rövid- és hosszútávú kockázati tényezőkről – kiemelve, hogy ezek között megjelent az AI is – amelyekkel a vállalatoknak aktuálisan szembe kell nézniük. Ezt követően a felelősök, a megoldások és a kockázatok kérdéskörére is kitért, valamint arra, hogy miként is definiálhatjuk a fenntarthatóság üzleti alapjait, illetve, hogy valóban fenntarthatóak-e az új, fenntarthatóságot szolgálandó üzleti modellek.

A folytatásban a tehetségprogram vezetője, Szederkényi Zita mutatta be a BCSDH vállalatvezetői irányelvének Felelős vállalatirányítás pontját, majd vezetésével játékos feladat keretében megalakult az öt projektmunka-csapat. A csapatok meghatározták, hogy az emberi érték támáját tovább bontva, pontosabban milyen kérdésekkel szeretnének foglalkozni projektmunkájukban, amelyet a tehetségprogram végén fognak majd bemutatni.

 

Ezt követően Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója mutatta be karrierútját és mondta el, hogyan lett a Henkel első női vezetője. A résztvevők kérdéseire válaszolva olyan kulcsjellemzőket emelt ki, amelyek szerves részét képezik vezetési stílusának. Így megtudtuk, hogy a csapatban gondolkodás az egyik fő eleme ennek, szem előtt tartva, hogy „mindent lehet delegálni, de a felelősséget nem.”  Arra bíztatta a résztvevőket, vagyis a jövő vezetőit, hogy lássák meg a hibázásban és a kockázatvállalásban rejlő lehetőségeket, mert ezek a képességek segíthetnek abban, hogy nyomot hagyjanak és láthatóbbá váljanak.

A folytatásban Handó János, a Katica Tanya alapítója mutatkozott be, aki egy olyan egyedülálló élményközpontot álmodott és valósított meg feleségével együtt, ahol a természet maximális tiszteletben tartása mellett igazi élményekkel gazdagodhatunk. A komplexum teljesen zöldmezős beruházásként jött létre és csak olyan fejlesztést valósítanak meg, amely vagy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója saját fejlesztésű crenchmarking, azaz a kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését mutatta be: 1.: Inspiráció, 2.: Önismeret, 3.: Válassz csatamezőt!, 4.: Valósítsd meg!, 5.: Szeresd, amit csinálsz! Ahogy előadásában rávilágított, a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A délelőtti program zárásaként Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg inspiráló vezetői gondolatait a résztvevőkkel. Beszélt arról, hogy az ő meglátása szerint mi a siker alapja és képlete; arról, hogy szükség van olyan emberekre, akik folyamatosan kérdéseket tesznek fel, hiszen ők azok, akik új megoldásokat találnak; valamint a hibázásról; bizalomról és arról, hogy a problémamegoldáshoz szükséges a gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárása.

Az ebédet követően Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatójának és társalapítójának karrierútján keresztül egy mondhatni „lázadó” karrierutat ismertünk meg. Beszélt arról, hogy milyen, amikor pozitív társadalmi változásokért dolgozik az ember. Beszélt döntési pontokról, valamint arról, hogy miként térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója folytatta, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az emberiség legnagyobb ereje a közösségben rejlik, ez biztosítja tudását, biztonságát, fejlődését és ez adja szépségét is. Mit jelent ma a közösség? Mi a hatása erre a virtuális térnek? És hogyan tudják a vezetők elősegíteni, hogy a közösségben rejlő valód erőt, képességet jól használjuk, mint emberiség és társadalom?

Hogy milyen 2024-ben egy vezető és mi az ő vezetői ars poeticajuk? Erre a kérdésre keresték a választ a résztvevők: kiscsoportos beszélgetések keretében, inspirálódva a szakmai napon már elhangzott előadásokból is, összegezték, hogy milyen értékekkel és jellemzőkkel kell, hogy rendelkezzen a fenntartható elvek mentén működő vállalatvezető.

.

 

A folytatásban Pesti Tímea, az ALD LeasePlan vezérigazgatója bemutatta, hogy a vezetőnek milyen felelősségei és feladatai vannak a fenntarthatóság gazdasági, társadalmi és környezeti pillérei kapcsán. Mind a három területet érintő irányelvek, ami a vezető működését elősegítik a stratégiai megközelítés, az átlátható működés, a partnerség, a felelősség és az etikus működés. Személyes vezetői tapasztalatainak megosztásakor rávilágított, hogy mekkora ereje van a közösen gondolkodó és koherens vezetői közösségnek, és, hogy a kitűzött célok megvalósításának nélkülözhetetlen kulcsa a kommunikáció.

Házigazdánk, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé fenntarthatósági törekvéseit és a „Közös értékteremtés” víziójukat. A büki gyárukhoz kapcsolódóan Európában elsők a talajmegújító gazdaság projektjükkel. Bemutatta a Nestlé Nettó Zéró Akciótervet is, melyben a vállalat vállalta, hogy 2050-ig eléri a nettó zéró kibocsátást a Scope 3-ra kiterjedően is.

A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Szederkényi Zita szakmai programvezető részvételével. A beszélgetés során az ügyvezető mesélt karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.

A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház pince- és múzeumlátogatással várta az érdeklődőket, amely során megismerték az Unicum messzire nyúló családi történetét, megnéztek gyógynövény alapanyagokat, valamint bepillantást nyertek a gyártási folyamat bizonyos részeibe.

Tovább a teljes képgalériához >>>