Ön itt áll: / / / / június

Új tagvállalatunk, az MBH Bank

Az MBH Bank két stratégiai célja mentén, úgy, mint „Partner a fenntartható pénzügyekben” és „Felelős vállalat” kíván a hazai pénzügyi piacon a fenntartható bankolás megteremtésének kulcsfontosságú szereplője lenni.

Az ESG stratégiájukban alappillérekként szerepelnek a környezeti kockázatok, a tagbankok eddigi kezdeményezései és dekarbonizációs törekvései, valamint a transzparencia és munkavállalói jólét iránti vezetői elvárások. A célok alapján meghatározott, teljesítménymutatókkal is rendelkező feladatok koordinálására jött létre a Bank ESG szervezeti egysége.

Net Zero törekvésüket a PCAF módszertana alapján végzik, Fenntarthatósági Jelentésük a GRI sztenderdeken alapszik.

Társadalmi felelősségvállalási programjuk keretében fontosnak tartják, hogy gazdasági lehetőségeikhez mérten hozzájáruljanak a közösségi fejlődéshez, a természeti és társadalmi környezet érintettjeinek jóllétéhez. Kiemelten fontos ügyeik: a szociálisan hátrányos helyzetűek támogatása felzárkóztatás által, pénzügyi tudatosság és digitális iráskészség fejlesztés, magyar művészet és kultúra támogatása.

A munkahelyi közösségük jóllétének fejlesztése érdekében különböző programokat terveznek dolgozóik tudatosságának és ismereteinek bővítésére, illetve szemléletformálására. Ezen programok a dolgozói-életút teljes spektrumát lefedik, különös hangsúlyt fektetve az egyes dolgozói életciklusok egyedi igényeire, mint például a gyakornokok, pályakezdők, várandós és visszatérő kismamák, illetve a 60 év feletti munkavállalókra irányuló támogatások.

Tagságunkhoz azért csatlakoztak, hogy hozzájárulhassanak a fenntartható jövő alakításához a BCSDH előremutató gondolkodású vállalatainak és vezetőinek közösségében.

A fenntartható jövőt a jelenben alapozza meg a SPAR

A SPAR Magyarország vállalatfilozófiájának fontos részét képezi környezettudatosság, a társadalmi felelősségvállalás, a munkatársak megbecsülése, az élelmiszerbiztonság, valamint az egészségmegőrzés támogatása. Ezek mentén előremutató programokat indított az elmúlt évben is a vállalat, melyeket legújabb fenntarthatósági jelentésében mutat be.

„A fenntarthatóság modern korunk legnagyobb kérdése és kihívása, amelynek a jövőnk a tétje, erre felelősen gondolkodó vállalatként figyelmet kell fordítanunk. Környezettudatosságunk hangsúlyosan jelenik meg a teljes vállalati rendszerben az energiahatékonyság, a professzionális hulladékgazdálkodás, vagy a természeti erőforrások megőrzése terén. A társadalmi felelősségvállalásunk részeként pedig segítséget nyújtunk nehéz sorsú embereknek, állatvédő szervezeteket és különféle társadalmi célú programokat is támogatunk. Nem feledkezünk meg természetesen munkatársainkról sem, akik nap mint nap a közös sikerért dolgoznak. Büszkék vagyunk rá, hogy a SPAR Magyarország a 14. helyen szerepel a HVG és a Planet Fanatics’ Network közös listáján, amely a magyarországi nagyvállalatokat környezeti fenntarthatósági, társadalmi felelősségvállalási és vállalatirányítási (ESG) szempontok alapján állítja rangsorba. Kezdeményezéseinket 2024-ben is folytatjuk, elkötelezettek vagyunk fenntarthatóság mellett” – ismertette Heiszler Gabriella elnök-ügyvezető igazgató, aki több más terület mellett a SPAR fenntarthatósági stratégiáját is felügyeli.

A SPAR Magyarország 2019-ben szervezte egységes keretrendszerbe a fenntarthatósági törekvéseit a „SPAR – a fenntartható jövőért” ernyőmárka alatt, összekötve a fenntartható fejlődés számára kiemelt ágait. A SPAR-csoport alapvető értékei – modern, vásárló-fókuszú, fenntartható módon üzemelő – meghatározzák a napi kereskedelmi tevékenységet és a szervezet működését is. A fenntarthatósági szempontok a teljes SPAR csoport számára mindig is meghatározóak voltak, alapjaiban formálva az üzleti stratégiát.

Környezettudatosság minden téren

A SPAR a kereskedelmi tevékenységét alapítása óta a környezeti hatásokat is figyelembe véve végzi. A környezettudatosság megjelenik az üzlethálózatban, a logisztikai központokban, az élelmiszer-termelésben és a cégközpontban is. A vállalat az energiahatékonyságra való törekvést, a professzionális hulladékgazdálkodást és a természeti erőforrások megőrzését is céljául tűzte ki. 2023-ban a vállalat teljes energiafogyasztása több mint 5,5%-kal csökkent az azt megelőző évhez képest. A hulladéktermelés több mint 1600 tonnával, azaz 5%-kal csökkent 2022-höz képest. A többször-használatos rolli ponyva logisztikai területen történő bevezetésével a SPAR Magyarország évente több mint 70 tonna csomagolóanyagot takarít meg. A Munch-csal kötött partnerség keretében pedig a vásárlók kedvezményes élelmiszercsomagokat vehetnek, ezzel is csökkentve az élelmiszer-pazarlást.

Csak megbízható forrásból származó alapanyagok kerülnek a SPAR rendszerébe

A vállalat az általa forgalmazott teljes termékválasztékban nagy hangsúlyt fektet az élelmiszerbiztonságra, így kizárólag megbízható forrásból származó, ellenőrzött termékek kerülhetnek az üzletek polcaira. Az áruházlánc olyan nemzetközi minőségirányítási szabványok követelményrendszerének megfelelve végzi tevékenységét, melyek garantálják a legmagasabb fokú élelmiszerbiztonságot.

Egyre több az egészségtudatos termék

A SPAR elkötelezett a tudatos táplálkozás népszerűsítése iránt. Ennek érdekében a vállalat elindította a SPAR Életmód programot, folyamatosan bővíti az egészségtudatos életmódot támogató termékek választékát, a minőségi élelmiszerekre irányítja a figyelmet, és segítséget nyújt az ételintoleranciával élőknek is. Tekintettel arra, hogy a felmérések szerint a magyar lakosság mindössze csupán 4%-a végez rendszeresen sporttevékenységet, a sportolás és az egészséges életmód népszerűsítésére is törekszik. Ennek jegyében 2023-ban ismét megrendezték a két napon keresztül tartó SPAR Budapest Maraton® Fesztivált, melynek a vállalat 2009 óta névadó főszponzora.

8,7 milliárdot fordítottak bérfejlesztésre

A SPAR Magyarország hazánk egyik legnagyobb munkaadója és a vállalat számára a munkavállalók folyamatos szakmai képzése és megbecsülése kiemelten fontos. Az elmúlt évben bérfejlesztésre 8,7 milliárd forintot fordított a vállalat. Az egy főre jutó képzési óraszám 2023-ra több mint 20%-kal növekedett. 2023-ban „Megbízható Munkaadó 2023/24” címmel tüntette ki a SPAR Magyarországot a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) a munkatársak munka-, és életkörülményeiről való példaértékű és megbízható gondoskodásért.

Fókuszterület a társadalmi ügyek támogatása

A SPAR fontosnak tartja, hogy olyan közösségeket, szervezeteket is támogasson, amelyek részt vesznek a társadalom jólétét érintő ügyekben. A vállalat 2023-ban több mint 200 millió forintot fordított jótékony célokra.

Az Adni Öröm! karácsonyi adománygyűjtő kampány, amelyet már 27. alkalommal rendezett meg a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal közösen a SPAR, összesen 25 ezer család ünnepét tette szebbé. Az augusztus végi Adni Öröm! tanszergyűjtő kampány keretében pedig több mint 62 000 darab tanszerrel és közel 2,2 millió forint értékű adománykártya megvásárlásával segítették a vásárlók a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország iskolaszergyűjtő kezdeményezését is, ezzel mintegy 1600 rászoruló diák tanévkezdését támogatva.

A 2023-as Budapest Borfesztivál partnerrendezvényét a lehető legkisebb karbon-lábnyomot hagyva szervezte meg a SPAR: a lebonyolítás, az energiafogyasztás, a vendégek utazása és az étkezés által keletkezett kibocsátást pedig 392 őshonos gyümölcsfa telepítésével önkéntesen kompenzálta.

A 2023 májusában több mint harminc állatvédő szervezet önkénteseivel megrendezett „Mancs a bajban!” állateledel-gyűjtő akciója keretében a kutyáknak több mint 9000 kilogramm száraz táp, 4500 doboz konzerv, míg a macskáknak több mint 1000 kilogramm száraz táp, közel 2500 doboz konzerv, 5000 csomag alutasakos eledel és 1355 kilogramm macskaalom gyűlt össze.

A SPAR Magyarország fenntarthatósági tevékenységének céljai és eredményei mindenki számára elérhetőek a következő weboldalon: www.sparafenntarthatojovoert.hu

A legfrissebb, 2023-as üzleti évet bemutató fenntarthatósági jelentés pedig a következő weboldalon érhető el: www.sparafenntarthatojovoert.hu/jelentes

Vendégművészek és mellékszereplők, avagy kik az érintettjeink és hogyan kezeljük őket?

Mitől jó egy partnerség? Hogyan kötelezzük el a legfontosabb érintettjeinket? Mit jelent a vállalatokra nézve a magyar ESG szabályozás és a CSDDD?  Hogyan alakítsunk ki partnerségeket a fenntarthatóság érdekében? Hogyan lesz a partnerség egy társadalmi vállalkozás startup üzleti stratégiája?  Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? – ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik szakmai napján, amelynek házigazdája a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat volt.

„A McDonald’s a partnerségre épül” – nyitotta meg az eseményt Égi Zsolt, a vállalat ügyvezetője. Szederkényi Zita programvezető a szakmai napra való hangolódásként egy játékot hozott a résztvevőknek, amelyből kiderült, hogy a win-win helyzetek felismerése még nem a mindennapjaink rutinja, sokszor kétoldalú üzleti tárgyalások során is nehéz a partnerségre, mint megoldásra hangolni magunkat és minél több az érdekelt és érintett fél, annál nagyobb a kihívás, főleg akkor, ha – a jelen nem is lévő érintett fél – a jövő generációja is érintett. A bevezető gyakorlat az együttműködés örömének megélésével zárult.

Az első előadásban Pogány Éda, a Syngenta Kelet-Európáért felelős üzleti fenntarthatósági vezetője a fenntartható értékteremtés érdekében megvalósított érintetti bevonás témakörét mutatta be a résztvevőknek. Beszélt számos vonatkozásáról, mint, hogy kik lehetnek az érintettek, a folyamat lépéseiről, eszközeiről – rávilágítva arra, hogy a kommunikáció és az együttműködés kulcsfontosságú a folyamatban.

A folytatásban Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások osztályának vezetője az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítási irányelvéről, a CSDDD-ről és a magyar ESG törvényről, az ezekkel kapcsolatos aktualitásokról beszélt a résztvevőknek. Kitért az ESG beszámoló és a fenntarthatósági jelentés különbségeire, az ESG törvény érintettjeire és közreműködőire, valamint a törvény kapcsán felmerülő kötelezettségekre.

A bevezető előadások után workshop keretében beszéltek meg a résztvevők három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, amellyel kétirányú értéket teremtenek. Arra kereste a választ, hogy kik lehetnek hiteles véleményvezérek egy vállalat számára egy ilyen probléma felvetése és a megfelelő megoldás bemutatása kapcsán?

Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft.  minőségbiztosítási- és fenntarthatósági vezetője a METRO partnerégi hálózatát mutatta be és azt a kérdést hozta a résztvevőknek hogyan lehet valódi partnerséggé formálni azokat az együttműködéseket, akik csak, mint „B opcióval” számolnak a METRO-val.

Horn Tamás, az Adománytaxi alapítója és tulajdonosa elmesélte, hogyan jött létre a szervezet és hogy céljuk egy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb rendszer kiépítése egy innovatív támogatási rendszeren keresztül. Kérdése a résztvevőknek az volt, hogy mit keresnek a vállalatok egy nonprofit partnerségben, milyen értékajánlatot várnak?

A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője három McDonald’s partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét, ellátási lánc menedzsmentjét és elkötelezettségét a minőség iránt. Rávilágított olyan összefüggésekre, melyek kívülről nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez.

A McDonald’s legfontosabb partnerei közül hárman kerekasztal-beszélgetésben vettek részt, melyből kiderült, hogy a beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégia a magas szintű partnerségen alapszik. „Együtt sírunk, együtt nevetünk” – mondta el Dr. Cselényi Tibor.  A partneri viszony közös célokon, közös gondolkozáson, közös sikereken, közös teherviselésen és együttműködésen alapul.  A beszélgetésben Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Balla Zoltán, a HAVI Logistics operációs igazgatója és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója beszélt a munkaerőpiaci trendekről, betekintést nyújtott a potenciális munkavállalók munkahelyválasztási szempontjaiba és motivációiba, emellett bemutatta, hogyan teljesítenek a különböző szektorok az ismertség és a megítélés szempontjából.

A szakmai program a vezető interjúval folytatódott a Ronald McDonald Házban, ahol Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója beszélt a McDonald’s-ban megtett karrierútjáról, a jelen üzleti kihívásairól, valamint a McDonald’s fenntarthatósági tevékenységéről, elképzeléseiről.

A nap zárásaként a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkájáról Konyári Andrea operatív igazgatóval beszélgettek a résztvevők, majd Nagyné Bayerle Andrea, szenior házmenedzser kalauzolásával a budapesti Ronald McDonald Házat tekintették meg.

Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek, illetve családjuknak a kórházak közelében. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is segítve felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély hatást gyakorolt a résztvevőkre.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.

A környezettudatosság útján a SPAR toGo ételbárok

Számos környezettudatosságot, felelős hulladékgazdálkodást és optimális energiagazdálkodást célzó kezdeményezést indított az elmúlt években a SPAR Magyarország a toGo ételbárjaiban. Jó hír, hogy sikerült csökkenteni a felhasznált sütőolaj mennyiségét, valamint bevezették a műanyagmentes csomagolásokat és komposztálható evőeszközöket.

„A SPAR számára a teljes vállalati szinten stratégiai cél a környezeti fenntarthatóság, ebbe beletartozik a lehető legalacsonyabb energiafogyasztás és a felelős hulladékgazdálkodás is. Nincs ez másként a SPAR toGo egységeink esetében sem. Ma országszerte összesen 37 éttermünk működik, ezekben az elmúlt évben több mint 9 millió terméket értékesítettünk és a vásárlói visszajelzéseink is megerősítettek minket abban, hogy van igény a sok esetben bevásárlással egybekötött minőségi, kedvező árú étkezési lehetőségre. Vállalatunk fontos kezdeményezéseket indított az elmúlt években toGo egységeink fenntartható működése kapcsán, és a jövőre nézve további terveink vannak például műanyagmentes és lebomló csomagolóanyagok bevezetésére, valamint az energiaköltségek és hulladékok további csökkentésére” – ismertette Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

Mint Maczelka Márk elmondta: az egyik legnagyobb feladatot a használt sütőolaj kezelése jelenti a vállalat számára. A SPAR toGo egységek sütőolaj felhasználása összesen 9 ezer litert jelent havonta. A használt sütőolaj környezetszennyező hatású, ám korszerű technológiával újrahasznosítható, amelyből az elszállítást, ülepítést és felhevítést követően biodízel üzemanyag készül. A SPAR további megtakarítást ért el az elmúlt években azzal, hogy más sütőolaj típust kezdett használni éttermeiben. Az új olaj a nagyobb igénybevételnek is megfelel, így duplájára nőtt az olaj használati élettartama, ezzel pedig megfeleződött a szükséges mennyiség. A 2024. márciusi adatok szerint több mit 1300 literrel kevesebbet tett ki az olajfelhasználás az előző évhez képest.

A SPAR toGo termékkínálatának 90%-a forró levegős sütőben sül, ezen kívül olajsütőben főként a helyben panírozott húsok, sajtok és zöldségek készülnek. A vállalat az elmúlt időszakban felülvizsgálta energiafelhasználását és a toGo egységekben optimalizálta a rendelkezésre álló olajsütő kapacitást, ezzel az energiát és a sütőolaj mennyiségét is csökkenteni tudta.

További megtakarítást ért el a SPAR azzal, hogy a toGo egységek előkészítőiben lévő alapanyaghűtők kapacitását is felülvizsgálta. Az éttermi eszközök tisztítását takarékos mosogatógépekkel végzik – ezek optimális vízfelhasználást tesznek lehetővé.

Az élelmiszerhulladékok kezelése terén bevált megoldást alkalmaznak az éttermek: az összegyűlt mennyiséget elszállítják az üzletekből, a megmaradt élelmiszerek állati élelmezés céljára felhasználható részét adományozási szerződéssel állatmenhelyeknek juttatják el.

A vásárlói igényeknek eleget téve a SPAR bevezette a külső egységekben a toGo logóval ellátott papírtányérokat, boxokat és poharakat, valamint lebomló, komposztálható evőeszközökkel is bővült a kínálat. Valamennyi új csomagolóanyagot Magyarországon gyártják, ezzel még kisebb a SPAR toGo éttermeinek ökológiai lábnyoma. A visszajelzések alapján a vásárlók kifejezetten örülnek a műanyagmentes megoldásoknak, melyeket helyben fogyasztásnál ingyenesen biztosítanak számukra.

Az EU elfogadta a természet helyreállításáról szóló jogszabályt

Brüsszel/Luxembourg, 2024. június 17., hétfő (MTI) – Az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa luxembourgi ülésén elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, a jogszabály intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy 2030-ig az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább 20 százalékát, 2050-ig pedig lehetőleg valamennyi ökoszisztémát helyreállítsanak, illetve megakadályozzák az élőhelyek romlását – tájékoztatott az uniós tanács hétfőn.

Az uniós közlemény szerint a rendelet jogilag kötelező erejű célokat és kötelezettségeket határoz meg a természet helyreállítására vonatkozóan a szárazfölditől a tengeri, édesvízi és városi ökoszisztémákig. Célja az éghajlatváltozás és a természeti katasztrófák hatásainak enyhítése – írták.
A rendelet számos szárazföldi, part menti és édesvízi, erdős, mezőgazdasági és városi ökoszisztémára terjed ki, beleértve a vizes élőhelyeket, gyepterületeket, erdőket, folyókat és tavakat, valamint a tengeri ökoszisztémákat, beleértve a tengeri füvet, valamint a szivacs- és korallágyakat.
Nem írja elő ugyanakkor új védett területek létrehozását az Európai Unióban, és nem gátolja a megújulóenergia-infrastruktúra fejlesztését, mivel a jogszabály hangsúlyozza, hogy az ilyen létesítmények túlnyomórészt közérdekűek.
A tagállamok 2030-ig prioritásként kezelik a Natura 2000 területeket a helyreállítási intézkedések végrehajtása során – írták.
Az új jogszabály hozzá fog járulni az EU nemzetközi kötelezettségvállalásainak teljesítéséhez, különös tekintettel az ENSZ biológiai sokféleséggel kapcsolatos globális keretére – emelték ki.
Az uniós tanács közölte: mivel az elmúlt évtizedekben a vadon élő beporzók bősége és sokfélesége drámaian csökkent Európában, a rendelet konkrét követelményeket vezet be a beporzópopulációk csökkenésének legkésőbb 2030-ig történő visszafordítására irányuló intézkedésekre vonatkozóan.
Cél továbbá az erdei madarak populációjának növelése, valamint annak biztosítása, hogy 2030 végéig ne csökkenjenek a városi zöldterületek és a lakott területeken található fák lombkorona-fedettsége. A tagállamoknak uniós szinten legalább hárommilliárd további fát kell ültetniük.
Annak érdekében pedig, hogy 2030-ra legalább 25 ezer kilométer hosszúságú folyószakaszokat szabad folyású folyóvá alakítsanak, a tagállamoknak intézkedéseket kell hozniuk a felszíni vizek összekapcsolhatóságát gátló, ember alkotta akadályok felszámolására.
A rendelet kihirdetését követően azonnal hatályba lép, valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandóvá válik.

Időt vennék pénzért! – Fenntarthatósági kollaborációs program „A jövő vezetői” Alumnival és a Társadalmi Tőke munkacsoporttal

Egyensúlyba kerülhet-e a gazdaság, a környezet és a társadalom? Társadalmilag elérhető-e a mértékletesség? Meg tudunk-e állni, amikor már mindent elértünk, amire szükségünk van? Egy valaki fog nyerni vagy csak együtt nyerhetünk?

Különleges eseménynek volt részese „A jövő vezetői” Alumni és a Társadalmi Tőke munkacsoport a COLLAB Mentoring csapata vezette SDGs Game fenntarthatósági kollaborációs workshop keretében. Az eseményt házigazdánk, Bori Máté, az ALD LeasePlan operációs igazgatója és a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni vezetője nyitotta meg, majd Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket.

A program fókuszában egy kétórás élményprogram állt, amely a fenntartható fejlődési célokra (SDGs) építve, a gamifikáció eszközével fejlesztette a résztvevők szemléletét. A játék nem csupán szórakoztató volt, hanem számos hasznos tanulságot is tartogatott:

  • Szemléletformálás: A fenntarthatóság iránti elkötelezettség új perspektívákat nyitott meg számunkra.
  • Közösségépítés: Az együttműködés során kialakult csapatszellem erősítette a közösség összetartozását.
  • Cselekvésre inspirálás: A játékos forma cselekvésre ösztönzött minket, hogy tegyünk a fenntartható jövőért.

Az este során lehetőségünk nyílt megismerni egy sajátos módszertant és eszközt, amelyet a vállalatok is alkalmazhatnak a szervezeti kihívások megoldására. A workshop végén a résztvevők személyes élményeinek megosztása jó alkalmat teremtett arra, hogy közösen összegezzünk a téma kapcsán számos fontos kérdést és dilemmát, alátámasztva ezzel azt, hogy egy ilyen típusú program – „Játék, ami nem játék” – miként tud minket tovább vinni és megerősíteni a fenntarthatóság előmozdításának útján.

A teljes képgaléria ide kattintva tekinthető meg.

Lehet közös szemléletformáló élmény egy karbontudatos rendezvény? – beszámoló a kommunikációs munkacsoport üléséről

Az esemény egyes elemei milyen mértékben járulnak hozzá annak karbonlábnyomához? Milyen előzetes kommunikációval lehet csökkenteni az ételmaradékot? Hogyan lehet a program része a vonattal utazás a helyszínre? Hogyan ösztönözzük a tudatosabb viselkedésre résztvevőket? Gond-e, ha az eseményen az egyes ételek elfogynak? Szóróajándék helyett élmény?

Hodik Tibor a Progressive reklámügynökség vezetője és az esemény házigazdája és Szilágyi Artúr a WWF vállalati éghajlatvédelmi szakértője tartott workshopot a karbontudatos rendezvényszervezés részleteiről a BCSDH kommunikációs munkacsoport tagjainak.

Mivel a rendezvények karbonlábnyomának 70-80%-a függ közlekedéstől és catering-től, így erre a két területre mindenképpen érdemes nagy hangsúlyt helyezni. De nagy kérdés, hogy hogyan lehet itt bevonni a résztvevőket, hogy ne legyen hiányérzetük a parkolóhelyek hiánya, a kisebb ételválaszték, az elmaradt nyomtatott anyagok miatt.

Egy tudatos rendezvény és egy „semmi nem számít” rendezvény között akár 250% is lehet a különbség a karbonlábnyomban. Az ilyen közösen elért eredmények utólagos kommunikációja növelik az elégedettséget és segíthetnek a tudatosításban. Így lehet teljes a szemléletformálás teljes.

Minél több olyan eseménnyel találkoznak a résztvevők, amely ezen elveknek megfelel, annál inkább elfogadottá és normává válhatnak.

A munkacsoport ülésen a Natura Hill Vendégház és Étterem húsmentes és zöldségalapú kísérleti falatkáit kóstolhatták.

„Klímaszorongásból aktív útkeresés” – Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozó a Daikin-nál

Idén áprilisban lehetőséget kapott szervezetünk, a BCSDH, hogy a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal karöltve képviselje Magyarországot a világszintű World Circular Economy Fórumon. Az ott elhangzott globális trendek, jógyakorlatok és kezdeményezések megosztása került a fókuszába a június 4-i Körforgásos Gazdaság munkacsoport-találkozónak, melynek helyszíne és házigazdája a Daikin Hungary Kft. volt.

A World Circular Economy Fórum főbb megállapításait Márta Irén igazgató és Takács Ivett, körforgásos gazdasági projektmenedzser mutatták be a résztvevőknek. Az idei fórum fókuszában a körforgásos nézetek gyakorlatba történő átültetése állt. A fórum tematikáját megalapozó Global Resources Outlook 2024 riport szerint környezeti hatások fő motorja a növekvő erőforrás-felhasználás. Az erőforrás-hatékonyság javítása a jelenlegi trendhez képest kétharmadával csökkentheti a globális természeti erőforrások felhasználását. Ehhez szét kell választanunk a gazdasági növekedést és a jólét növekedését az erőforrás-felhasználástól.

Mik voltak a fórum legfőbb megállapításai?

  • A körforgásos gazdaság Globális szükségszerűség: túlmutat a földrajzi határokon, és együttműködést igényel a különböző hátterű nemzetek, szervezetek és érdekelt felek között.
  • A lineáris gazdaság alapja a verseny, a körforgásos gazdaságé az együttműködés. – A jelenlegi rendszereink a lineáris gazdaságot támogatják. A kormányoknak jobb politikákra és szabályozásokra kell törekedniük, ebbe be kell vonni a KKV-kat, a lakosságot és a helyi szereplőket. Fontos emellett a multinacionális együttműködés és nemzetközi szabványok bevezetése.
  • Benchmarking és az előrehaladás mérése és a politikák/szabályozás kialakítása kulcsfontosságú
  • A megfelelő beruházásokhoz és innovációkhoz finanszírozásra van szükség, valamint keretrendszerre, mely ezt támogatja – A körforgásosságot minden ágazatban be kell ágyazni a tervezési fázisba, melyhez rendszerszintű megközelítést szükséges – A szabályozási kereteknek egy fenntartható támogatási struktúrát is kell kínálniuk.
  • Az Európai Unió az előrelépés motorja, a fejlődő országokkal együttműködve
  • Fogyasztói szemléletformálás és jövőkutatás: A fórumot megelőző héten egy jövőkutatási kísérlet során a résztvevő alanyok mindössze 100 tárgyat birtokolhattak bizonyos ideig, mely rákényszerítette őket a szolgáltatás-alapú életmódra történő váltásra. Megállapításra került, hogy kevesebb tulajdonolt tárggyal is minőségi élet élhető.

A globális körforgásossági trendek egyik alapját képező Circularity Gap Reportot Dr. Bartha-Horváth Bálint, a CBRE szenior fenntarthatósági menedzsere mutatta be. A riport éves szinten méri fel, a globális anyagfelhasználás hány százaléka kerül ki  újrahasznosított alapanyagokból. Sajnos a trend negatív: A világgazdaságban 2018 és 2023 között közel két százalékkal csökkent az anyagok újrafelhasználásának mértéke, 9,1-ről 7,2 százalékra. Kiemelte, hogy a fejlett országok közül sokan „jól” állnak (Hollandia 30% körül), de ezek azok az országok, amelyek túl sokat fogyasztanak és többszörösen meghaladják a saját területük eltartóképességét.

                                                 

Klímaszorongásból aktív útkeresés – Hangzott el Pancsa Emese, a Compocity Kft. ügyvezető igazgatója előadásában, melyben a Compocity start-up útját mutatta be az elejétől kezdve onnantól, hogy mi inspirálta a létrehozását, a legnagyobb világkiállításokon való részvételig. Emese kiemelte a komposztálásban rejlő közösségépítő hatást, mely a körforgásos gazdaság elterjedéséhez szükséges fogyasztói magatartás változását hozhatja magával.

Házigazdánk, Daikin Hungary Kft. kiemelkedő körforgásos megoldását Jaczkó Dániel, projektkoordinátor mutatta be. A Loop by Daikin programjuk során visszanyerik régi hűtőközegét, a hűtőgázat Európában regenerálják, majd új hűtőközeggel keverik, végül a hűtőközeg minősége egy független labor által kerül igazolásra, a sztenderdeknek megfelelően. Kiemelte, hogy jelenleg alacsony a hajlandóság a partnerek részéről a visszagyűjtésre, melyen tovább dolgoznak. Az EU Life programja keretében támogatott Retradeables programjuk egy hűtőközeg újrahasznosító piactér, mely támogatja a klímaváltozás elleni küzdelmet az ipari kibocsátások csökkentésével, és javítja a megfelelőséget és a biztonságot az F-gázokat illetően.

Zárásként a résztvevők megosztották, mi lehet a legfőbb előmozdító a körforgásos gazdaságban.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform 2024-es támogatóinak:

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
1118 Budapest, Ménesi út 9/a.

Rólunk
Missziónk
Víziónk
Alapszabályunk
Tagjaink
Éves beszámoló
Kapcsolat

Karbontudatos rendezvények
Galéria

Szabályzatok és nyilatkozatok
Adatvédelmi szabályzat
Versenyjogi nyilatkozat
Etikai kódex

Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért (WBCSD) magyarországi partner szervezete