TeSzedd! – Mi is szedtük

A TeSzedd! – Önkéntesen a Tiszta Magyarországért akció hazánk legnagyobb önkéntes mozgalma. A szemétgyűjtési akció keretében szerte az országban mentesítenek a TeSzedd! önkéntesei.

Alapértéke környezetünk védelme – a tiszta levegő és környezet megteremtése küldetésünk. Termékeink is NUXON márkanév alatt nagyban hozzájárulnak az épületek működési karbonlábnyomának csökkentéséhez és hogy minél kevesebb hulladék keletkezzen.
Nagy lelkesedéssel, kitűnő hangulatban szedtük mi is a Népszigeten és abban bízunk, hogy a következő alkalommal ti is csatlakoztok hozzánk!

 

 

 

 

Folytatódnak podcast beszélgetéseink a fenntarthatóságról, közérthetően és őszintén, neves szakemberekkel.

Élhető települések

„A felelős törekvések hosszú távon a városok kasszájában is meglátszanak!” Dr. Bartuszek Lilla Judittal, a Fenntartható Városok alapítójával beszélgettünk. YouTube Spotify

Éghajlatváltozásról, nemcsak szakembereknek

„Az éghajlatváltozás rendkívül pimasz tud lenni.” Az egyszerre jelen lévő extrém és lassú lefolyású események veszélyeztető hatásairól Dr. Botos Barbarával, hazánk klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövetével beszélgettünk. YoutTube Spotify

„A transzparencia a bizalom kulcsa.” Zöld Körben beszélgettünk a mai magyar fenntarthatóságról – szabályozások és greenwashing kapcsán Székács Gyulával, a Greenpact – Fenntarthatósági Tanácsadás és Tudástár ügyvezetőjével. YouTube Spotify

“A környezetvédelem az egy attitűd.” Vendégünk Dr. Gremsperger Gábor, a Climate Action ügyvezetője, aki szerint a fenntarthatóságot egészen kis lépésekkel is lehetséges integrálni egy cég struktúrájába. YouTube Spotify

“Nem mindegy, hogy a plecsnit a cég maga teszi rá vagy egy külső, hitelesítő.” Herner Katalinnal a KÖVET Association ügyvezető igazgatójával beszélgettünk Zöld Körben hiteles vállalati eszközökről és megoldásokról. YouTube Spotify

 

 

 

 

– 10 millió forint az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa Életkezdési Alapjának – 

A K&H 10 millió forinttal támogatja az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa Életkezdési Alapját, amely az állami gondoskodásban nevelkedett fiatalok életkezdési esélyeit javítja.

A K&H szeptember hónapot immár harmadik éve hagyományosan a fenntarthatóság ügyének szenteli. „A környezeti fenntarthatóság mellett legalább annyira fontos az üzleti életet körülvevő társadalmi viszonyok alakítása, a nehezebb helyzetben lévő rétegek élethelyzetének javítása, bevonása a közösség életébe legalább ennyire fontos” – foglalta össze a K&H megközelítését Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője annak kapcsán, hogy pénzintézet képviseletében támogatási megállapodást írt alá az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványával. A megállapodás keretében a pénzintézet 10 millió forinttal támogatja az alapítvány Életkezdési Alapját. Az alapból azok pályázhatnak, akik kilépnek a nevelőszülői gondoskodásból és a felnőttkor küszöbén állnak. A fiatalok életkezdésüket segítő tanfolyamokra, munkakezdésüket megkönnyítő, lakhatási célokra pályázhatnak, hogy minél sikeresebben indulhassanak a felnőtt életbe.

Bán Hajnalka, az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa adománygyűjtési vezetője és Suba Levente, a K&H fenntarthatósági vezetője Fotók: K&H/Fotó Művek

A gondozásból kikerülő fiatalok komoly hátrányokkal indulnak az életben azokhoz képest, akik családban nőnek fel. Nincs mögöttük az a biztonság, amelyet egy család nyújthat. Komoly nehézséget okoz számukra lakhatásuk megoldása, és az, hogy nem mindig van a kezükben megfelelő szakma. Önálló életre való felkészítésük nagyobb odafigyelést, több törődést igényel. „Az Életkezdési Alap abban segít, hogy a gyermekvédelmi gondoskodás védőburkát elhagyó fiatalok felkészülten, céljaikért küzdve léphessenek ki az önálló életbe, és ezáltal minél sikeresebb felnőtt válhasson belőlük” – mondta Bán Hajnalka, az SOS-Gyermekfalu Magyarországi Alapítványa adománygyűjtési vezetője.

A nyári hónapokban több publikáció is született az innovatív levegőszűrési technológiáról, melyet mi is képviselünk Magyarországon.

Ezek közül a rangos szakmai szervezet, az UK Green Building Council (UKGBC) oldalán megjelent szakmai cikket és esettanulmányt szeretnénk kiemelni.

Az épületek üzemeltetési karbonlábnyomát jelentősen csökkenti a technológia, egyben a zöld épületminősítések és az ESG területén is hasznos eszköz. Komoly villamosenergia-megtakarítás és számottevő hulladék-elkerülés realizálható a bevezetésükkel. Részletek és esettanulmány a cikkben.

Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK)

A Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) az üzleti világos mozgásban tartó témák mentén immáron több mint 600 tagvállalatból álló közösségét inspirálja nap mint nap. Folyamatos megújulásban, további díjjal elismerve, a fenntarthatósági témát és a közösségfejlesztést szem előtt tartva startol a következő évadnak színes tematikus és formai repertoárjával.

A Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK) gazdag és színes időszakot tudhat maga mögött. A vezetői inspiráció, kapcsolatépítés és üzletfejlesztés szerves része volt számos téma mellett a fenntartható és felelős működés megoldásai is.

Az Optennel közös, sikeres tavaszi ESG Future konferencia után kiemelten foglalkoztunk az ESG gyakorlati kérdéseivel a KPMG-vel közösen szervezett Cafe-n és a sokszor elfeledett „S”, vagyis társadalmi lábával.

Így az Egyenlítő elismert szakértő, Heal Edina tartott kóstolót a rejtett előítéletek hatalmáról, a Studium Group és Salva Vita közös szervezésében pedig a munkaerőpiaci kihívások és sokszínűség hatékony kapcsolatát elemeztük.

A női vezetőket minden héten emeljük, láttatjuk, ünnepeljük a MVÜK Női Vezetői Klub eseményeinek keretében. A cégek karbonlábnyomszámítás és -csökkentés aktivitásainak izgalmas részével, az üzlet utazásokkal is foglalkoztunk a Lufthansa és OTP Travel szakmai vezetésével, amikor is a Lufthansa Technik szerelőhangárjában megcsodálhattuk az óriásgépeket más szemszögből is.

Örömünkre szolgál, hogy tagvállalatink jó gyakorlataiból és kíváncsiságából még több témának és élmény alapú eseménynek ágyaztunk meg az őszi és következő tavaszi évadban. Már most várjuk a jövő év tavaszára tervezett közös zöld megmozdulásunkat, amely 2024-ben is nagy siker volt Ljasuk Dimitry szenvedélyével átitatva.

Elsőszámú célunk, hogy a hazai vállalatvezetőket a közösség erejével segítsük, így külön öröm, amikor 2024. áprilisban a Bridge Budapest Aktív közösség díját megkapta az MVÜK onlyCEO Klub, így polcunk újabb elismeréssel gazdagodott. Sok tervünk van, folyamatos megújulásban, növekvő tagi létszám és ambíciók mellett Magyarország legfiatalabb minikonferenciáján, fesztiválján töltődtünk szeptemberben.

Szeptember 24-én Pogátsa Zoltánnal új könyvéről és a fenntartható társadalomról beszélgetünk majd, de rengeteg további téma és program vár tagjainkra, ahogy eddig is (tudatosság, generációváltás, új iparágban beszállítóvá válás, mesterséges intelligencia, változásvezetés stb.) a nagysikerű Vezetői dilemmák programunk mellett.

Várjuk az egymásra és a világra kíváncsi, felelős és előretekintő vállalatvezetőket, hogy egymást inspirálva, egymástól tanulva erősítsük a hazai üzleti szektort és vállalatok sikerességét, fejlődését!

 

Mi az etika és az átláthatóság és hogyan valósul meg a gyakorlatban? Milyen hatása van a korrupciónak a gazdaságra? Mi az a kettős lényegesség? Mit és hogyan jelentsünk? Mit mutatnak a trendek a fenntartható befektetések terén? Mi az az ESG index? Többek között ezeket a kérdéseket járták körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői az Etikus és átlátható működésről szóló szakmai napon, amelyet a Yettel Magyarország Zrt. székházában tartottunk.  A résztvevőket Mészáros Attila, a Yettel Zrt. vállalati kommunikációs és ESG igazgatója köszöntötte.

A nap szakmai bevezetőjében Szederkényi Zita, a program vezetője elméleti és mindennapi etikai és morális kérdéseket és dilemmákat vetett fel. Mit tennél, ha a termékedről kiderülne, hogy egyértelmű halálesetek köthetők hozzá? Megmentenéd-e öt ember életét, egy ember élete árán? Előadását Epiktétosz gondolatával zárta: Nem az számít, hogy mi történik, hanem csak és kizárólag az, hogy miként reagálsz rá.

A következő előadást Dr. Martin József Pétertől, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatójától hallhatták a résztevevők, aki beszélt a korrupció és a gazdasági fejlődés és teljesítmény összefüggéseiről, valamint a Transparency International által korrupciómérésre használt eszközről, a korrupcióérzékelési indexről. Hozott aktuális adatokat hazai és nemzetközi vonatkozásban, beszélt a megfigyelhető tendenciákról és hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

A folytatásban Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa átfogó képet adott az etika és az átláthatóság fogalmáról, illetve keretbe foglalta szerepét a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az etikus magatartás támogatását célzó checklistről, egy kérdéslistáról, amire, ha választ adunk, megállapíthatjuk, hogy tényleg etikusan járunk-e el egy adott cselekvés során.

Ezt követően Dr. Fazekas Orsolya ügyvéd a külső és belső átláthatóság hiányának következményeit a csernobili katasztrófán keresztül szemléltette a résztvevőknek. Bemutatta a nukleáris ipar biztonsági protokolljait, az egyén felelősségét és a nukleáris tévhitek is szóba kerültek.

A délelőtti program zárásaként Anga Adrienn, a KPMG ESG & fenntarthatósági szolgáltatások tanácsadója előadásában beszélt a globális fenntarthatósági jelentési trendekről, bemutatta a nem pénzügyi jelentési keretrendszerek fejlődését és kitért a CSRD jelentéstétel alapját képező kettős lényegességi felmérés legfontosabb elemeire.,

Előadását követően a jelentéstételhez kapcsolódóan a résztvevők egy szimulációs játék keretében kipróbálhatták a döntéshozatal menetét a kettős lényegesség a saját munkavállalók területével kapcsolatban. A szimulációs játékot vezetői oldalról aktív részvétellel Mészáros Attila, a Yettel vállalati kommunikációs és ESG igazgatója és Márta Irén, a BCSDH igazgatója támogatták.

Ebéd után a projektcsapatok bemutatták egymásnak projektmunkáikat, melynek során az Emberi érték témakörében mélyültek el. A prezentációkra Márta Iréntől kaptak visszajelzést és tanácsokat, amelyek segítségükre lehetnek az anyagok véglegesítésében a zsűrinek való bemutatásig.

A bemutatók után Veisz Ákos, a Danube Capital vezérigazgatója és a BDO ügyvezető igazgatója érkezett, aki az ESG kapcsán felmerülő üzleti előnyökről és kockázattípusokról beszélt előadásában, valamint bemutatta a zöld átálláshoz szükséges forrásokat, a kapcsolódó szakpolitikai célokat, valamint a hazai zöldfinanszírozási lehetőségeket.

A folytatásban Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója a GRI-minősített OPTEN ESG Indexét mutatta be, amely több mint 75 paramétert alapul véve mutatja meg a vállalkozások ESG szintjét, azaz a környezeti (E – Enviromental), társadalmi (S – Social) és vállalatvezetési (G – Governance) tudatosság eredményeiből kialakított 1-10-ig terjedő indexszámot. Emellett további ESG megoldásaikat is felvillantotta a résztvevőknek.

A szakmai nap utolsó felében a résztvevők „kívülről és belülről” a Yettel Magyarország Zrt.-vel ismerkedhettek meg közelebbről.

Először a vezetői interjú keretében Dávid Zoltán, a vállalat stratégiai vezérigazgató-helyettese beszélt a Yettelhez vezető karrierútjáról, illetve vezetői tapasztalatait osztotta meg a résztvevőkkel.

A folytatásban Mosonyi Szabolcs, a vállalat Integrity Officere mutatta be a Yettel Integrity tevékenységét, majd egy compliance esettanulmányon keresztül tesztelte a résztvevők etikai érzékenységet.

Méltó zárása volt a napnak a Yettel több fenntartható megoldást is felvonultató, díjnyertes székházának megtekintése, amely során a Facility Management csapatból Páhi Sándor jóvoltából tudtunk meg számos érdekes információt az épületről.

A teljes fotógaléria itt érhető el.

Egyre nagyobb nyomás nehezedik a vállaltokra a fenntarthatósági szempontok szem előtt tartása kapcsán, és hogy megfeleljenek az Európai Unió vállalati fenntarthatósági jelentési irányelvének (CSRD). Számos cég számára kötelező lesz már 2025-ben is leadni CSRD jelentést, amely elkészítése komoly kihívásokat jelent a legtöbb cég számára. Ezen kihívások leküzdésében segítünk friss programjainkkal.

 

Ingyenes CSRD Academy

A CSRD Academy e-learning platform elindításával az a célunk, hogy mindenki számára érthetőbbé tegyük a fenntarthatósági rendeletekkel kapcsolatos tudnivalókat. A fenntarthatóbb vállalkozások kialakításával nem csak a CSRD jelentést készítő személy kell foglalkozzon, de a vezetőség és más érintettek is. Ezért ingyenes oktató felületünkön bárki elmélyítheti tudását akár a kettős lényegességről szeretne többet megtudni, akár a CSRD egyéb területéről szeretne bővebben informálódni.

Az e-learning platformon elérhető tanyagot itt érheted el: CSRD Academy

 

CSRD Bootcamp és ESG-CSRD Felkészítő Műhely

Második alkalommal indítottuk el Magyarországon az ESG-CSRD Felkészítő Műhelyt, amelynek immár nemzetközi változata is elérhető CSRD Bootcamp néven. A CSRD Bootcamp célja olyan, akár azonnal használható eszközöket adni a cégek kezébe, mint amilyen a teljeskörű CSRD szoftverünk, vagy best practicek az első ESRS-szerinti jelentéstevők visszajelzései alapján. A program során az elméleti tudás mellett óriási hangsúlyt fektetünk a gyakorlásra is, melyet nemzetközi külső és belső szakemberekből álló csapatunk folyamatosan koordinál.

A bootcamp részletesebb bemutatóját itt olvashatod: CSRD Bootcamp

A Magyar Közlöny 2024. évi 81. számában kihirdetésre kerültek a vállalkozások fenntarthatósági célú átvilágítási kötelezettségei teljesítésének részletszabályai, valamint az ESG beszámolók, az ESG minősítők és az ESG szoftverek nyilvántartásáról szóló végrehajtási rendeletek. Megjelentek emellett az ESG tanácsadóként történő akkreditálás követelményrendszeréről, illetve az akkreditálás eljárási szabályairól szóló rendeletek is, ezek a Magyar Közlöny 2024. évi 80. számában olvashatóak.

A rendelet célja

Az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőívet is tartalmazó 13/2024. (VIII. 15.) SZTFH rendelet az ESG törvény alapján meghatározza azokat a részletszabályokat, amelyek lehetővé teszik a vállalkozások fenntarthatósági szempontok szerinti objektív összehasonlítását és felelősségvállalásuk nyomon követését.

Az átvilágítás legfőbb kritériumai

  • Kockázatkezelési rendszer létrehozása: dokumentált kockázatkezelési rendszert kell üzemeltetni az ESG kockázatok minimalizálása érdekében mind a saját üzleti hatáskörben, mind az ellátási láncban. A kockázatkezelési rendszer része a környezeti és a társadalmi hatások rögzítése, valamint a szervezetirányítási hatások elemzése, különösen az átvilágítás, azonosítás, értékelés, rangsorolás, megelőzés, megszüntetés, korrekció és nyomon követés;
  • Belső felelősségvállalási stratégia és rendszer kialakítása;
  • Rendszeres és eseti kockázatelemzések elvégzése;
  • Az összes azonosított káros hatás vonatkozásában megelőzési és korrekciós intézkedések megállapítása saját üzleti hatáskörében és közvetlen beszállítóival szemben;
  • ESG adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése: ESG beszámoló készítésével és az ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív kitöltésével;
  • Közvetlen beszállítók nyilatkoztatása a felmerülő kockázatok tekintetében.

A rendelet tartalmazza az ESG beszámoló előkészítéséhez szükséges formai minimumkövetelményeket is.

Átmeneti, könnyítő rendelkezés

Az ESG tv. 1. § (1) bek. a) pont szerinti vállalkozások 2024-es üzleti évre vonatkozó, illetve a b) pont szerinti vállalkozások 2025-ös üzleti évre vonatkozó ESG beszámolóinak csak előauditon kell átesniük és nem kell azokat tanúsíttatni, sem maguk az ESG beszámolók, sem az előaudit eredmények nem nyilvánosak, nem kerülnek közzétételre.

ESG beszámoló mellékletét képező kérdőív

Az SZTFH rendelet 1. számú mellékletében található táblázat tartalmazza azokat a kérdéseket, amelyek az ESG beszámoló és az ellátási lánc átvilágításának alapjait jelentik.
Az egyes kérdések a környezetvédelem (45 kérdés), a társadalom (41 kérdés), illetve a vállalatirányítás (14 kérdés) témaköreiben vizsgálják meg a vállalatok ESG tevékenységét. A közvetlen szállítók átvilágításánál a kérdések a szállítók méretéhez, földrajzi elhelyezkedéséhez és a megválaszolandó kérdések köréhez igazodnak.

Fontos kiemelni, hogy a közvetlen szállító önkéntesen megválaszolható kérdések megválaszolására sem szerződésben, sem írásbeli nyilatkozatban nem vállalhat kötelezettséget.

Hamarosan érkezik az ESG kalkulátor

Az ESG beszámoló elkészítéséhez az SZTFH hamarosan egy ESG kalkulátort is biztosít, amely segít a kérdőív összetettebb, numerikus adatainak kiszámolásában.

További információk az SZTFH oldalán olvashatóak:

ESG beszámoló
ESG kérdőív
ESG hatósági tevékenység

A Körforgásos Gazdaság munkacsoport idén harmadik alkalommal, szeptember 3-án találkozott az IFUA Horváth&Partners Kft.-nél. A munkacsoport-megbeszélésen olyan ESG jelentéstételt is érintő kérdésekre kerestük a választ, hogy: Mi a szerepe a jelentéstételnek és mérésnek a körforgásos gazdasági átmenetben? Milyen önkéntes eszközök vannak a piacon? Hogyan érinti a CSRD és ESRS követelmények a vállalatokat?

A jelentéstételi és mérési eszközök újdonságait Takács Ivett, a Körforgásos Gazdaság Platform projektmenedzsere mutatta be. Kiemelte, hogy a rendelkezésre álló adatok növekedésével egyre kiterjedtebb szabványrendszerek jelennek meg a piacon, mint például az ISO új, körforgásos gazdasági szabványcsomagja, mely már 2024. májusától elérhetővé vált. Ezek átfogó eszköztárat kínálnak a körforgásos gazdaság megvalósításához, az elvektől a mérésig, és globális konszenzust biztosítanak az országok között a körforgásos gazdaság közös meghatározásáról és elveiről. Jelenleg kidolgozás alatt áll a Global Circularity Protocol szabványrendszer is, mely a Greenhouse Gas Protocol mintájára készül, és 2026-ban kerül majd bevezetésre.

Európai Uniós szinten az önkéntes szabványok mellett már megjelentek a kötelező követelmények, úgy, mint az EU Taxonómia és a CSRD és az ESRS szabvány. Ha egy vállalat CSRD szerint jelentésköteles és a kettős lényegességi elemzés elvégzését követően az került megállapításra, hogy a körforgásos gazdaság, mint téma lényeges hatásában vagy pénzügyileg a vállalatnál, akkor jelentenie szükséges erről az ESRS E5 standard szerint. Az ebben szereplő körforgásos indikátorokat Stancsics Nóra, az IFUA Horváth vezető tanácsadója és Dr. Bodnár Viktória, ügyvezető igazgató ismertették. Kiemelték, hogy a CSRD E5 standard szerinti indikátorok jelentős része narratív, a kvantitatív indikátorok mérése kihívást okoz a vállalatoknak. Nem csak a mérés, de a rendszerek kialakítása, illetve az eredmények összehasonlítása is nehézséget okos – nincs olyan egyenértékes, mint pl. az ÜHG kibocsátásnál. A résztvevők visszajelzése alapján is az adatok begyűjtése jelenti a legnagyobb nehézséget a vállalatoknak.

2025. nyarától a Magyar Nemzeti Bank ajánlást készít a magyar hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások számára az ESG-kockázatok hitelkockázatba történő integrálására és kockázati modellezésre vonatkozóan, mondta el előadásában Ritter Renátó, az MNB munkatársa. Ennek lényege egy ESG minimum kérdőív, amelynek kitöltését a bankok 500 millió Forint hitelösszeg felett a vállalati ügyfél hitelkérelme kapcsán megkövetelik, így ez is fontos kötelezettségeket ró a vállalatokra 2025. nyarától.

A Körforgásos Gazdaság Platform munkájának idei egyik fókusza a már működő, sikeres együttműködések bemutatása és a további együttműködések elősegítése. Ennek egy sikeres példája a Rossman x Respray újratölthető automata innováció, mely együttmáködést Flórián László, a Rossmann ügyvezető igazgatója, valamint Réti Andor és Zámbó Gergely, a Respray ügyvezetői közösen mutattak be. A Respray ötvözi egy innovatív szelep- és szórófej technológiát egy olyan saját fejlesztésű újratöltő automatával, ami a különböző funkcióknak köszönhetően lehetővé teszi a palackok vásárlói közegben való újratöltését. A sikeres projekt 2020 őszén indult, két befektetési körben eddig összesen 70 millió Ft forrást sikerült bevonni a fejlesztésbe a befektetők közreműködésével. Az üzletekben kapható újratölthető dezodorok károsanyag-kibocsátása ötödannyi, mint a hagyományos verzióké. Az újratölthető dezodorok további előnye, hogy nemcsak a végtermék, hanem a tölthető palack gyártása, a beltartalom előállítása is Magyarországon valósul meg.

Ezúton köszönjük házigazdánknak, valamint előadóink és tagjaink konstruktív részvételét, valamint támogatóinknak:

A hazai vállalatok jelentős része nincs tisztában azzal, milyen környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) szempontoknak kell megfelelniük. A legnagyobb kihívást a jogszabályok közötti eligazodás és az erőforráshiány jelenti számukra – derül ki az EY 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 érintett bevonásával készült nemzetközi kutatásából.

A magyar válaszadók 51 százaléka nem is hallott az ESG-vel kapcsolatos jogszabályokról vagy nem ismeri azok hatásait a vállalatuk működésére, ami rosszabb a kelet-európai (40%) és globális (35%) átlageredményeknél. A kutatásba bevont magyarok közül csupán minden harmadiknak van némi rálátása a témára a saját bevallása szerint. Ehhez képest a megkérdezettek kétharmada úgy hiszi, szervezete megfelel a fenntarthatósági irányelvekre vonatkozó szabályozásoknak.

„Az eredmények alapján számos hazai társaság még mindig nem látja át, milyen jogi kötelezettségekkel néz szembe a fenntartható működés terén. Pedig ezen szempontok érvényesítése egyre inkább elengedhetetlen a vállalatok számára, hiszen a befektetői bizalom elnyerésében is kiemelt jelentőséggel bír. A megfeleléshez a szabályozási keretrendszer átfogó ismeretére és új belső folyamatok kialakítására is szükség lehet, amiben sokat segíthetnek tapasztalt külső ESG szakértők is” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások üzletágának partnere.

A válaszadók elsősorban a jogi, a HR, a kockázatkezelési, a pénzügyi és a fenntarthatósági osztályokat tartják felelősnek az ESG-célkitűzések teljesítéséért. Egybehangzó megítélésük szerint a legnagyobb kihívást az ESG szempontokat érintő jogszabályi megfelelés jelenti a vállalatok számára. Nehézséget okoz emellett még az ESG-kezdeményezésekre fordítható erőforrások szűkössége, a teljesítmény megfelelő méréséhez szükséges adatok pontatlansága, valamint a vezetőség támogatásának hiánya.

Az adatközlést elsősorban a szabályozási környezet tanulmányozásával, a pontos fenntarthatósági célok kitűzésével, a megfelelő adathalmazok meghatározásával és begyűjtésével, valamint ellenőrzési folyamat kialakításával tennék hatékonyabbá a kutatás résztvevői.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy a hazai vállalatok még nem döntötték el, ki felel a szervezeten belül az ESG-vel kapcsolatos jogszabályok teljesítéséért, pedig érdemes számontartani az erre vonatkozó két legaktuálisabb és legnagyobb horderejű követelményt: mind a CSRD, mind az ESG törvény már 2025-ben kötelezi a hazai vállalatok érintett körét a 2024-es eredmények jelentéstételére. Ehhez képest kevesen fektetnek hangsúlyt a vállalati irányelvek és a jelentéstételi folyamatok kialakítására, ami az ESG, mint stratégiai prioritás hiányát is mutatja. A kötelezettségek teljesítése, valamint a felelősségi körök meghatározása és számonkérése egyértelmű vállalatirányítási kérdés” – tette hozzá Lukács Ákos.

A fenntarthatósághoz kapcsolódó jelentéstételi folyamatok alapos megtervezése és kidolgozása, valamint a hiteles adatokon alapuló, jó minőségű jelentések csökkentik a bírságok kiszabásának kockázatát és hozzájárulnak a jó vállalati reputációhoz, ezzel megerősítve és fejlesztve a munkavállalók, a szabályozó hatóságok, az ügyfelek, és befektetők bizalmát is.

 

A kutatásról

A 2024-es EY Global Integrity Report világszerte 53 országban, köztük Magyarországon összesen 5464 munkavállaló és igazgatósági tag megkérdezésével vizsgálta az etikus működés feltételeit.