Látványos eredményeket hozott a Waberer’s Csoport flottamegújítási programja: 2022-höz képest több mint 60 százalékkal csökkent a meghibásodások száma és az ezekből adódó költség, köszönhetően a fiatalabb járműparknak és a legmodernebb biztonsági rendszereknek, valamint a 40 éve működő saját szervizbázis szakmai hátterének. A vállalat ezzel nemcsak az üzembiztonságot növeli, hanem a fenntartható működés irányába is fontos lépést tett.

 

A Budapesti Értéktőzsde prémium kategóriájában jegyzett Waberer’s járműpark-megújítási programja kézzelfogható eredményeket hozott: a meghibásodások száma 2022-höz képest 39,15 százalékkal, a kapcsolódó költségek pedig közel 43 százalékkal csökkentek. A fiatalabb flotta nemcsak az üzembiztonságot növeli, hanem a fenntarthatósági célok elérését is elősegíti, ezzel erősítve a vállalat pozícióját a közép-európai logisztikai piacon.

Fiatalodnak a járművek

Míg 2022-ben még több mint ezer alkalommal volt szükség – műszaki hibából adódó – mentési beavatkozásra, összesen 1,35 millió euró értékben, addig 2024-ben mindössze kevesebb mint 700 esetet regisztráltak, 776 ezer eurós költséggel. Ez 39,15 százalékos mérséklődést jelent az esetek számában, valamint 42,56 százalékos csökkenést a költségekben. A kedvező tendencia elsősorban a járműpark fiatalodásának köszönhető: a DAF, Renault és Volvo vontatók átlagéletkora évről évre csökkent, aminek hatására a működés egyre üzembiztosabbá vált.

A folyamatot az intelligens digitális megoldások is támogatják. A gyártói telemetriai szolgáltatások segítségével például folyamatosan monitorozzák a vontatók elhasználódó alkatrészeit, és előre figyelmeztetést kapnak a közelgő meghibásodásokról. Így a járművek időben és tervezetten kerülhetnek szervizbe, elkerülve a váratlan leállásokat és a magas mentési költségeket. Az üzembiztonságot tovább erősítik a legmodernebb fedélzeti rendszerek is. A modern, adaptív kormányzást segítő rendszerek a vibrációk mérséklésével nemcsak a vezető munkáját teszik kényelmesebbé, hanem a futómű alkatrészeinek élettartamát is növelik. Az elektronikus fékrendszer és a blokkolásgátló gyorsabb és stabilabb fékezést biztosít, míg a menetstabilizáló és a kipörgésgátló pedig extrém helyzetekben és csúszós útfelületen javítja a biztonságot. Az éberségfigyelő és a vészfékrásegítő modulok a sofőr támogatása mellett a közlekedésbiztonságot is erősítik, tovább növelve a megbízhatóságot.

Saját szervizbázis: 40 év tapasztalat a háttérben

A fiatal járműpark megbízhatóságát a Waberer’s nemcsak a modern technológiákkal, hanem saját, a Közép-Kelet-Európa egyik legnagyobb teherautó-szervizével is biztosítja. Egy közel 3000 darabos járműpark esetében a saját szervizbázis működtetése nemcsak költségszempontból elengedhetetlen, hanem az üzembiztonság, a gyors reagálás és a fenntartható működés biztosítása érdekében is. A telephelyen két, hatóságilag auditált műszaki vizsgasor is működik, ahol naponta 20–30 jármű vizsgáztatása történik, emellett tachográf-műhely, gumiszerviz, mosó és saját üzemanyagkút is rendelkezésre áll. A hatékony működést egy 2 millió euró értékű, azonnal elérhető alkatrészkészlet támogatja. A járműjavító bázis legújabb fejlesztéseként, idén augusztusban a dízel hajtású járművek részecskeszűrőjének (DPF szűrő) tisztítását biztosító berendezések is beüzemelésre kerültek. A szerviz a hagyományos dízelüzemű járművek mellett már az LNG-hajtású teherautók szakszervizelésére is felkészült, így a vállalat műszaki bázisa teljes körű hátteret biztosít a modern és fenntartható flottaműködéshez.

Folyamatosan bővül az alternatív flotta

A fiatalabb járműpark a környezetvédelem szempontjából is előnyökkel jár. „Egy közel 3000 járműből álló flotta esetében a saját szervizbázis működtetése komoly feladat és folyamatos fejlődést is igényel, hiszen nemcsak a hagyományos, hanem az alternatív hajtásláncú járművek karbantartására is fel kell készülnünk. A Waberer’s működteti jelenleg a régióban az egyik legnagyobb alternatív hajtásláncú teherautóflottát. Az alternatív hajtású flottánk – amely elektromos járművekből, LNG üzemű és egyes nemzetközi vonalakon alternatív hajtóanyagot (HVO100) használó dízelüzemű vontatókból áll – eddig több mint 4 millió kilométert tett meg” – mondta Budai László a Waberer’s műszaki és üzemeltetési igazgatója.

A fenntartható működés iránti elköteleződés újabb mérföldköve, hogy a Waberer’s az elsők között próbálhatott ki egy hidrogénüzemű nyerges vontatót. A Mobility & Innovation Production s.r.o. által kifejlesztett jármű 600–750 kilométeres hatótávval rendelkezik, 100 kilométeren mindössze 8–9 kilogramm hidrogént fogyaszt, és közlekedése során kizárólag vízgőzt bocsát ki.

„A Waberer’s Csoport már évek óta kiemelten foglalkozik a fenntartható szolgáltatás-portfóliójának kialakításával. A cégcsoport ESG stratégiájának egyik fontos pillére a fenntarthatóság és a környezetbarát logisztikai szolgáltatások megteremtése. Kiemelt szerepet kapott az alternatív hajtásláncú járművek használatának növelése, így például az elektromos könnyű- és nehéztehergépjármű flotta bővítése, az alternatív üzemanyagok használatának növelése, valamint a vasúti és a közúti szállítás kombinálása” – tette hozzá Tóth-Patai Krisztina, a Waberer’s ESG és CSR igazgatója.

A hagyományosaknál a kibocsátás csökkentése a cél

A Waberer’s az alternatív meghajtású flottája mellett a hagyományos dízelüzemű vontatói esetében is tesz a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében. A vállalat nemzetközi operációiban 2023 óta használja a második generációs HVO100 bioüzemanyagot, amely akár 90 százalékkal alacsonyabb kibocsátást eredményez a hagyományos dízelhez képest, miközben teljes mértékben kompatibilis a meglévő járművekkel.

2025. november 27-én a Future FM Zrt. volt a házigazdája a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhelyének. A megnevezés is megerősíti, hogy a csoport egy inspiráló, szakmai közösségként dolgozik egy fenntarthatóbb és emberközpontúbb világ megvalósításáért.

Takács Katalin vezérigazgató-helyettes köszöntőjében kiemelte, hogy azért választották ezt a helyszínt, mert a Future FM a Tata Consultancy Services-szel szoros együttműködésben szerezte meg ebben az irodaházban a Környezetbarát szolgáltatás védjegyet az irodatakarítás területén.

A találkozó első felében Szederkényi Zita programvezető értékelte „A jövő vezetői” program 2025-ös évét a résztvevők visszajelzéseinek tükrében. A 12. évfolyam is nagyon hasznosnak ítélte meg a programot, a megszerzett szakmai tudást és megismert vállalati gyakorlatokat. Ezeken túl megismerhettük a 2026-ban tervezett legfőbb újdonságokat és fejlesztési lehetőségeket is.

A találkozó második részében az alkotásé volt a főszerep. Dr. Kolossa József, a HuGBC vezető fenntarthatósági tanácsadójának vezetésével elkezdődött a közös vízióalkotás folyamata arról, hogy milyen világban szeretnénk élni 2050-ben. Az egyéni víziókat szövegek és a mesterséges intelligencia által generált képek segítségével dolgoztuk ki. A folyamat nem áll meg, a tervezést 2026-ban folytatjuk a közös vízió és akcióterv megalkotásával.

 

 

A kirándulni vágyók nagy örömére két évtized után teljesen megújult a Theodora tanösvény, amely a Szentkirályi Magyarország és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park példamutató együttműködésében valósult meg. A fejlesztés a vállalat Zöld Gyár Programjának egyik kulcseleme, amely bizonyítja: a gazdasági működés és a természetvédelem képes harmóniában egymást erősíteni.

A Szentkirályi Magyarország kékkúti palackozó üzeme – ahol a közkedvelt Theodora Calcia ásványvizek készülnek – különleges környezetben működik, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében. Ez a közelség nemcsak inspirációt ad, hanem felelősséget is jelent: a gyár célja, hogy működése összhangban legyen a környező táj értékeivel, és tevékenysége a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után.

Itt valósult meg az a példaértékű projekt, amelynek eredményeként két évtized után teljesen megújult a Theodora tanösvény. A Szentkirályi Magyarország és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park együttműködésében létrejött fejlesztés túlmutat egy turisztikai beruházáson: azt üzeni, hogy a gazdasági fejlődés és a természetvédelem nem egymás ellen, hanem egymást erősítve is működhetnek.

Amikor egy gyárra gondolunk, többnyire zajos, gépekkel teli képek jutnak eszünkbe – Kékkúton azonban tudatosan más irányt választottak. A vállalat vezetése elhatározta, hogy egy természetbe simuló, a környezetet nem terhelő, sőt, azt gazdagító üzemet működtet. E szemlélet jegyében indította el a Szentkirályi Magyarország 2022-ben a Zöld Gyár Programot, amely hat pillérre épül: energiagazdálkodás, hulladék-gazdálkodás, szennyezéscsökkentés, biodiverzitás védelme, tudatos vízgazdálkodás és környezeti edukáció.

A kékkúti üzem mellett található az ország legrégebbi ásványvízkútja. A vízgazdálkodásban itt a legfontosabb szabály az egyensúly: mindig csak annyi vizet vesznek ki, amennyi természetes módon újra keletkezik. A vízkészlet mennyiségét monitoring kutak segítségével folyamatosan ellenőrzik. A gyárudvarban vizes élőhelyet is kialakítottak, ahová a gyárból származó úgynevezett szürke vizet is vezetik, és amely nemcsak a víz helyben tartását segíti, hanem a helyi élővilág számára is menedéket biztosít.

A vállalat energiatakarékossági törekvései is kézzelfoghatóak: a gázüzemű targoncákat elektromosra cserélték, és a tetőre tervezett napelemek telepítésével a járművek hamarosan napenergiával működhetnek. Folyamatos a gépállomány modernizálása, az elavult berendezéseket energiatakarékosabb modellek váltják fel. A leszerelt gépeket nem selejtezik le teljesen: alkatrészeiket újrahasznosítják, ahogy a csomagolóanyagokat is, amelyeket partnercégek újraforgalmaznak.

A gyár működése természetes módon együtt járna fény- és zajhatásokkal, levegőszennyezéssel, a Szentkirályi azonban ezeket is minimalizálja. A telephelyen lefelé irányított fényű lámpatesteket használnak, hogy ne zavarják az éjszakai madarakat és rovarokat, a kamionforgalmat pedig optimalizált útvonalakkal szervezik úgy, hogy a környező településeket a lehető legkevésbé terheljék.

A biodiverzitás megőrzése érdekében az üzem több élőhelyet is kialakított: a gyárudvar mesterséges tava mára a szitakötők, vízi poloskák és madarak kedvelt találkozóhelye lett, a korábbi törmelékhalomból pedig fecskék, denevérek és rovarok otthonát alakították ki. Az udvaron és a környező területeken madárodúk, rovarhotelek és őshonos fajokból telepített kaszálórétek is hozzájárulnak a helyi ökoszisztéma támogatásához.

A program megvalósításában a vállalat szorosan együttműködik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával, akikkel közösen fejlesztik a természetvédelmi projekteket.

A kékkúti üzem így vált a felelős működés egyik mintapéldájává, amely most újabb elemmel bővült.

A 7 kilométer hosszú Theodora tanösvény a Káli-medence természeti és geológiai kincseit tárja fel. Az útvonal a több százmillió éves vörös homokkő képződményektől a Sásdi-patak gazdag élővilágán át a Kornyi-tó környezetéig vezet, ahol számos védett növény- és állatfaj figyelhető meg. A felújított tanösvény minden korosztály számára élményt nyújt. A látogatók nemcsak a táj szépségét fedezhetik fel, hanem új ismereteket is szerezhetnek a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről. Az információs táblák mellett interaktív elemek és online tartalmak is segítik az élményszerű tanulást.

A túraútvonal hanganyagait Mácsai Pál, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolásában hallgathatják meg az érdeklődők, így azok is részesei lehetnek az élménynek, akik nehezebben olvasnak vagy látássérültek. A természet és a művészet találkozása különleges hangulatot ad a tanösvénynek, amely így mindenki számára hozzáférhető és befogadó.

A Theodora tanösvény felújítása a Szentkirályi Magyarország és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közös munkájának eredménye. A vállalat anyagi támogatása és a Nemzeti Park szakmai irányítása olyan együttműködést hozott létre, amely hosszú távon biztosítja a térség természeti értékeinek bemutatását és megőrzését.

Nemere Ferenc, a Szentkirályi Magyarország kékkúti üzemének igazgatója a tanösvény megnyitóján elmondta: „A mi célunk, hogy gyárunk belesimuljon a természetbe, és ne csak minimalizálja a környezetre gyakorolt hatását, hanem aktívan támogassa annak gazdagodását. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági siker és a környezetvédelem nem ellentétes fogalmak.”

A Theodora tanösvény megújulása tisztelet a múlt iránt, elkötelezettség a természet iránt és felelősségvállalás a jövőért. A vállalat ezzel is bizonyítani kívánja, hogy a természet és az ember képes együtt fejlődni, ha a döntéseket tudatosság, szakértelem és hosszú távú gondolkodás vezérli.

November 25-én került sor a BCSDH Race to Zero munkacsoportjának idei egyik kiemelt eseményére. A találkozó különleges aktualitását az adta, hogy a COP30 alig néhány napja zárult Belémben, így a résztvevők első kézből kaphattak hiteles és részletes tájékoztatást az év legfontosabb klímapolitikai fejleményeiről.

Az esemény házigazdája, az AutoWallis Nyrt. nevében Ormosy Gábor vezérigazgató köszöntötte a megjelenteket, majd dr. Wassen Barbara, az Energiaügyi Minisztérium klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövete tartott átfogó előadást a COP30 legfontosabb fejleményeiről. Az esemény legfontosabb politikai eredménye a Global Mutirão döntés elfogadása volt, amely a brazil kultúrából eredő közös cselekvés logikáját emeli globális szintre. Ez az együttműködésre építő keret a 1,5 °C cél életben tartásáért szükséges gyorsított megvalósítási lépésekre fókuszál, beleértve az országok nemzetileg meghatározott hozzájárulásainak (NDC: Nationally Determined Contribution) hatékonyabb végrehajtását és a nemzetközi kooperáció erősítését.

A program további részében Kovács Tímea, az AutoWallis ESG szakértője mutatta be a vállalat fenntarthatósági tevékenységét és célkitűzéseit. A prezentációk sorát Márta Irén, a BCSDH igazgatója zárta, bemutatva a főbb aktualitásokat a klímasemleges működés és -adaptáció témájában.

Az eseményt kötetlen szakmai egyeztetés zárta, a kiscsoportos beszélgetések során a résztvevők megosztották egymással saját klíma- és fenntarthatósági kihívásaikat, jó gyakorlataikat és a COP-ból levonható tanulságokat.

Dr. Wassen Barbara napi beszámolóját a COP30-ról itt lehet elérni: https://ceenergynews.com/cop30-insights/

 

Köszönjük a Race to Zero program támogatóinak: 

Megjelent az UBM Csoport legfrissebb, 90 oldalas Fenntarthatósági Jelentése, amely átfogó képet ad a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási (ESG) teljesítményről, valamint a vállalat fenntarthatóság terén tett előrelépéseiről.

A jelentés a GRI-szabványok mentén készült, és részletesen bemutatja többek között az UBM Csoport
– kibocsátáscsökkentési eredményeit,
– energiahatékonysági fejlesztéseit,
– hulladékgazdálkodási gyakorlatát, valamint
– a stratégiai célokat a jövőre nézve.

A vállalat kiemelt eredményei, idézve a jelentésből:
 „Az elmúlt év során számos előrelépést tettünk:

– Nyírmeggyesen üzembe helyeztük 4 MW kapacitású naperőműparkunkat,
– 8,9%-kal csökkentettük Scope 1 és 2 kibocsátásainkat,
– 79%-ra növeltük a hasznosított hulladék arányát,
– és 13,95%-kal csökkent az ÜHG-intenzitásunk a bázisévhez képest.”

UBM számára a mérhetőség prioritás, a jelentésben kiemelt szerepet kapnak az adatok. A vállalat hisz abban, hogy a fenntarthatóság nem csupán megfelelés, hanem hosszú távú értékteremtés a partnerek, munkatársak és a környezet számára egyaránt.

A jelentés ide kattintva tekinthető meg: https://investors.ubm.hu/wp-content/uploads/2025/10/UBM_Csoport_Fenntarthatosagi_Jelentes%202024_2025.pdf

A fenntarthatóság mellett elkötelezett magyarországi vállalatok 95 százaléka vallja, hogy a fenntartható működés elérése a cél, az ESG tevékenységek és a jelentéstétel pedig eszközök ennek megvalósításához. 42 százalékkal nőtt azon vállalatok száma, amelyek felkészültnek érzik magukat az ESG kötelezettségek teljesítésére, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a KPMG szakmai támogatásával készült legfrissebb felmérésből.  

 

A BCSDH felmérés eredményei szerint a szabályozási megfelelés ösztönző ereje az elmúlt időszakban jelentősen megnőtt. 2025-ben már a jogszabályi elvárások jelentik a legfőbb motivációt az ESG szempontok beépítésére, amely mellett egyre hangsúlyosabb a tulajdonosi elvárásoknak való megfelelés, illetve az ügyfelek és vevők igénye is.

 

„A jelentéstételi szabályozás változásai ellenére a cégek nagy része nem lassít: az élenjáró vállalatok több mint fele bővítette ESG-kapacitásait, és folytatja a korábban megkezdett fenntarthatósági fejlesztéseket. A következő két évben a vállalatok többsége a tervezett menetrend szerint fejleszti tovább ESG-tevékenységeit és jelentéskészítését. A felmérés összességében azt jelzi, hogy a magyar vállalatok elkötelezetten haladnak a fenntarthatóbb és átláthatóbb működés irányába.” – foglalta össze Márta Irén, a BCSDH igazgatója a vállalatok jövőbeni terveit.

 

A vállalatok többsége ESG tevékenységi körének bővítésére készül a következő két évben, és szintén többségben vannak azok a vállalatok, akik a tervezett menetrend szerint haladnak tovább a jelentéskészítés területén. A nagyvállalatok és KKV-k esetében is kevesen élnek a halasztás adta lehetőségekkel, és szintén kisebbségben vannak azok a vállalatok, amelyek várnak a szabályozói döntésig mielőtt döntenek az ESG jelentéstételükről.

 

Az eredmények azt mutatják, hogy a megkérdezett vállalatok 87 százaléka már felkészültnek érzi magát a CSRD és az ESG törvény követelményeinek teljesítésére, ami jelentős előrelépés a 2023-as adatokhoz képest. A kitöltő vállalatok körében egyértelműen nőtt az ESG-ből származó üzleti előnyök felismerése. A cégek 91százaléka szerint az ESG-minősítés versenyelőnyt jelent, és 87 százalékuk úgy véli, hogy a jobb ESG-teljesítmény 2027-re még meghatározóbb üzleti szemponttá válik. A kis- és középvállalkozások ezt az előnyt még erőteljesebben érzékelik, mint a nagyvállalatok. A megkérdezettek számára továbbra is kiemelt előny a munkavállalói elköteleződés és az ESG-kockázatok jobb kezelése”. – emelte ki Deme Ágnes, a KPMG szenior menedzsere.

 

A vállalatok jelenleg a társadalmi és vállalatirányítási területeken rendelkeznek kiforrottabb célokkal és aktív megvalósítási programokkal. Ez összecseng a legutóbbi felmérés eredményeivel, amelyben szintén ezeket a területeket jelölték meg kiemelten fontosnak. Az emberi érték területén 55 százalék a célkitűzéseit tekintve aktív megvalósítási fázisban van a munkafeltételek, az egyenlő bánásmód és a munkavállalók jólléte kapcsán. A környezeti területen jellemzően a karbonkibocsátás, az energiafelhasználás és a hulladékgazdálkodás témaköreivel foglalkoznak, itt jelennek meg legnagyobb arányban a jövőbeli fejlesztésekre vonatkozó tervek, a kitöltők 31 százaléka például már a biológiai sokféleség területén és több mint 25 százalék pedig a klímaalkalmazkodás kapcsán is tervez célkitűzéseket tenni. Hiszen a vállalatok 70 százaléka fenyegetésként azonosítja a klímaváltozást, miközben 80 százaléka a kitöltő vállalatoknak a klímaalkalmazkodásra üzletileg kifizetődő tevékenységként tekint.

 

A felmérés összegzéséül elmondható, hogy vállalatok tisztában vannak a klímaváltozás működésükre gyakorolt hatásával és érzi a rendszerszintű változások szükségességét. 90% egyetért azzal, hogy a zöldátmenet és a fenntarthatósági célok elérésének igazi kihívása nem a technológia, hanem a gazdaságosság és a szemléletváltás.

 

A felmérésről bővebben itt olvashat:

BCSDH ESG felmérés 2025 – Az ESG beépülése a vállalati mindennapokba

A Masterplast 2025 novemberétől tovább bővíti körforgásos gazdálkodási rendszerét.
A Hungarocell Zöld Programot, amely ezentúl már nemcsak a saját gyártású polisztirol alapú hőszigetelő anyagok visszagyűjtésére és újrahasznosítására terjed ki, hanem a Masterplast Hungária Kft. által értékesített üveggyapot termékekre is. A kezdeményezés célja, hogy a vállalat a hazai építőiparban elsőként az ásványgyapot szigetelések területén is megvalósítsa a felelős gyártói gondolkodást és az újrahasznosítás kultúráját.

Az új programelem keretében a Masterplast Hungária Kft. az általa értékesített üveggyapot termékek felhasználásából, vágásából vagy bontásából származó hőszigetelő anyagot visszagyűjti, majd a szerencsi üveggyapot gyárában újrahasznosítja. Az így feldolgozott alapanyagból „Loose Wool” fújható szigetelőanyag készül, amely kiválóan alkalmas padlások és tetőterek energiahatékony hőszigetelésére. A Hungarocell Zöld Program visszagyűjtő pontjai, az Öko-Pontok ebben az esetben is visszagyűjtő-logisztika állomásként működnek és a visszagyűjtés módja is hasonló lesz a Hungarocell Zöld Programban használt gyűjtőzsákkal.

 

 

„A Hungarocell Zöld Program kiterjesztése újabb lépés a Masterplast fenntarthatósági stratégiájában. Célunk, hogy minél több termékkörben megvalósítsuk a teljes anyagkörforgást, és csökkentsük az építőipari hulladék mennyiségét. Az üveggyapot újrahasznosítása ebben fontos mérföldkő.” – mondta Tibor Dávid, Masterplast Nyrt. elnök-vezérigazgatója.

 

A Hungarocell Zöld Program 2020-ban indult, és már az első évében ezer köbméter feletti polisztirol maradékot sikerült visszagyűjteni és újrahasznosítani. A program elérhetősége azóta országos lefedettséget ért el és az éves újrahasznosítási mennyiség meghaladja a 10 ezer köbmétert. A mostani bővítés tovább erősíti a program célkitűzését: a fenntartható, környezetkímélő építés gyakorlatát a hazai piacon is elérhetővé tenni a fogyasztók számára.

Ha a lehullott színes levelek elborítják a parkjainkat, nem sietünk az elszállításukkal. Már évek óta, ahol csak lehet, helyben komposztáljuk a lehullott falevelek jelentős részét: besöpörjük a cserjék alá, ahol talajtakaróként védik a gyökereket a fagytól, vagy egy körbekerített lombdepóban hagyjuk pihenni koratavaszig.
A levelek a tél során elkezdenek lebomlani és értékes tápanyagokat juttatnak vissza a talajba, a kupacok hótól, fagytól védett menedéket nyújtanak számos hasznos állatnak, például a téli álmukat alvó sünöknek.
És nem kevésbé fontos szempont, hogy kevesebb szállítás = kisebb légszennyezés: az avarkupac az esők után összeesik, így tavasszal már sokkal kisebb halmot kell elszállítanunk.

A Margitszigeten két nevezetes platánt kerítettünk körbe, alájuk pedig rengeteg lehullott levelet halmoztunk fel, amik lebomlásukkal a talaj szerkezetét és vízmegtartó-képességét is javítják majd. De minden nagyobb parkban találhattok ilyen avargyűjtőt, a Városmajorban, a Népligetben, a Gellért-hegyen vagy a Tabánban is.
Avarégetés helyett próbáljátok ki otthon ti is ezt a módszert: az összegyűjtött faleveleket hagyjátok egy halomban, vagy tegyétek a komposztálóba! Így a lebomlott értékes tápanyag a kertetekben marad, és tavasszal hálás lesz érte a talaj és a kertetek.

Csütörtökön három forgalmas csomópontban, a Blaha Lujza és a Deák téren, illetve a KÖKI-n is munkába álltak a térgondnokok, jelentette be Facebook-oldalán a főváros.

„Ők azok a frissen munkába állt kollégáink, akik hajnaltól estig, két műszakban azért dolgoznak, hogy forgalmas köztereink rendezettek, biztonságosak és tiszták maradjanak” – írják a posztban.

A Budapesti Közművek még szeptember elején jelentette be, hogy az ősz folyamán a főváros hat nagy közterén is elindítja a térgondnoki szolgálatot: az eddigieken felül a következő hetektől az Etele téren, az Örs vezér terén és a Széll Kálmán téren is találkozhatnak majd térgondnokokkal a járókelők.

Két napon át, több mint 150 szakember és iparági vezető találkozott Magyarországról, Romániából és a Balkán térségéből, hogy közösen formáljuk az állati takarmányozás jövőjét – egy fenntarthatóbb és hatékonyabb mezőgazdaság érdekében.

  1. nap – Flow Hotel, Inárcs:

Inspiráló előadások és értékes szakmai beszélgetések segítettek új perspektívákat nyitni, és még erősebb szakmai kapcsolatokat kialakítani.

  1. nap – Üzemlátogatás, Újhartyán:

Résztvevőink exkluzív betekintést engedtünk. Láthatták, hogyan válik az innováció kézzelfogható megoldássá – a gyakorlatban, a termelés szívében.

Két nap, ami többről szólt, mint előadásokról és beszélgetésekről – egy közös lépést tettünk előre az állati takarmányozás jövőjéért, melyben a tudás, az együttműködés és a szenvedély egyesültek.

Köszönjük mindenkinek, aki jelenlétével hozzájárult, hogy ez az esemény valóban felejthetetlen legyen!