Mit tanítanak Odüsszeusz és a szirének a fenntarthatóságról? Még mindig ősi ösztöneink hajtanak a rövidtávú gondolkodás felé? Hogyan váltsunk nézőpontot? Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Hogyan látjuk a jövőt? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével? Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?

„A jövő vezetői” program 2026-os évfolyamának első szakmai napján a fenntarthatóság stratégiai megközelítésének témáját jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Goszták Árpád nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója mutatta be a World Economic Forum 2026-os Globális kockázati indexének főbb eredményeit, majd a jelen és következő időszak kulcsfontosságú makrotrendjeiről, azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk beszélt. Bemutatva a BCSDH szakmai munkáját kiemelte az idei év szakmai fókuszát: a klímaadaptáció és klímareziliencia témáját.

A folytatásban Szederkényi Zita programvezető bevezette a résztvevőket a fenntarthatóság alapfogalmába és megközelítéseibe kiemelve, hogy a fenntartható jövőhöz rendszerszintű változásokra van szükség, amihez a paradigmaváltás elengedhetetlen.

A meghívott előadók sorát Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára és a BME adjunktusa nyitotta, aki a fenntarthatóság megközelítésének közgazdasági aspektusait tárta a hallgatóság elé. Beszélt arról, hogy a gazdasági fejlődés hasonló a vasárnapi ebédhez. Sikere több tényezőtől függ: az alapanyagoktól, azaz a természeti erőforrásoktól, a szakácstól, azaz a humán erőforrástól, eszközöktől, azaz a technológiától és a hagyományoktól, azaz a társadalmi tőkétől. Fontos tudni, hogy míg az utolsó három tényezőt növeljük, javítjuk, a természeti erőforrásokat automatikusan csökkentjük, nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy ezek a tényezők szorosan összefüggnek és hatnak egymásra. Kiemelte, hogy a valódi társadalmi jóllét méréséhez nem elegendő csupán a GDP-t alapul venni, és bár többi mutató nem ilyen egzakt, de például, hogy a mentális egészség támogatása, a zöld területek növelése pozitív hatással vannak a profitra már bizonyítottak. Nem szabad a jelen jóléte miatt felélnünk a jövőt, a szirén ének élvezetéért áldozatokat kell hoznunk, korlátozni kell magunkat, ki kell találnunk, hogy hogyan tudjuk elkerülni a káros következményeket.

A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston, a GreenPro Kft. cégvezetője, Deák Brigitta és a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba voltak, akik mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán.

A cégeknél kiknek, melyik szervezeti egységeknek lehet érdeke egy e-bike program elindítására a rövidtávú autózás kiváltására? Hogyan lehetne elérni, hogy a cégeknél a ne tűzoltás legyen, hanem előre tervezés, megelőző karbantartás? Hogyan győzhetők meg a vezetők erről? Milyen KPI kapcsolódhatnak ehhez? Hogyan lehet a fenntarthatóság érdekes, izgalmas és fontos a munkavállalók számára a mindennapi munkájukban? Hogyan lehet bevonni és cselekvésre ösztönözni őket?

A feltett kérdésekre csoportmunka keretében a mentorokkal közösen keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők.

Ebéd után Handó János, a Katica Tanya alapítója és tulajdonosa mesélt saját életének példája alapján, hogy hogyan lehet újra definiálni a lehetetlen fogalmát és hogyan válhat meghatározó szemléletmóddá a fenntarthatóság. A Katica tanya példája mutatja, hogy ha a működés minden pontján megvizsgáljuk, hogy mit tehetünk, akkor pl. 1600 vendég után csak egy szemeteszsák valódi hulladék keletkezik és a fejlesztés csak úgy valósulhat meg hogy nem fogyaszt energiát, vagy azt megújuló forrásból fedezik. Működése során erős paradigma váltás történt szemléletükben a mérőszámok kapcsán a hagyományos pénzközpontú megközelítést a jövő központú gondolkodás váltotta fel. A mit és a miként egyformán fontosak, és nem az a kérdés, hogy lehetséges-e valami, hanem hogy hogyan.

A folytatásban Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, a társadalmi felelősségvállalásukat meghatározó IWAY programról, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése minden országban, ahol jelen vannak, így Magyarországon is. Az IKEA már magas szinten integrálja stratégiájába a fenntarthatóságot, olyan komplex megoldásokkal is él, mint a körforgásos design, vagy a javítás és másodlagos piac létrehozása.

A házigazda Siemens Energy fenntarthatósági programját, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek fókuszában a dekarbonizáció és a felelős működés állnak.

A nap utolsó előadásában Veress Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságetikai Intézetének oktatója és kutatója beszélt arról, hogy kevés kétség van afelől, hogy a jelenlegi ökológiai válságból nem tudjuk ki „gazdaságnövekedni” magunkat. Különbség van a profit maximalizálás és a profitszemlélet között. A profitszemlélet kell az inspiráció, motiváció fenntartásához, de törekedni kell a zéró összegű játszmák helyett win-win helyzetek működtetésére. Az anyagiasságot fel kell váltani a jól-lét orientáltsággal. Ezt kell beépíteni az üzleti modellekbe és együttműködésekbe. Ezekre mutatott be inspiráló példákat, többek között arra is, hogy az értékorientáltságot hogyan lehet tovább vinni a vezetőváltás után is és milyen döntések szükségesek ahhoz, hogy ez egy multinacionális cégnél is működjön.

A gyárlátogatás során a résztvevők meglátogatták a vállalat négy épülettel rendelkező a Késmárk utcai székhelyét, ahol a gyártás mellett egy kompetencia központot is üzemeltetnek. A bejárás során számos érdekes információt tudhattak meg a résztvevők a hideg- és melegoldali turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.

A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető őszintén mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, fejlődési lehetőségekről, személyes motivációjáról és emellett több olyan aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás kapcsán releváns téma is felmerült, mint az AI, a megújuló energiapiac vagy a tőzsdei jelenlét.

Tovább a teljes galériához