2026 - BCSDH

Mindenütt ott vannak: a tányérodon, a ruhádban és a vizedben is – Júliusban a mikroműanyagok lehetséges veszélyeire hívja fel a figyelmet az Auchan

A mikroműanyagok ma már szinte mindenhol jelen vannak: a levegőben, az élelmiszereinkben, a ruháinkban, sőt az ivóvízben is. Bár szabad szemmel nem láthatók, hatásuk egyre nagyobb figyelmet kap világszerte. A hazai Auchan ezért a Műanyagmentes július kampány keretében idén a mikroműanyagok témáját helyezi előtérbe, és edukációs tartalmakkal, valamint a tudatos választást segítő termékekkel támogatja vásárlóit.

A vállalat számára a műanyaghasználat csökkentése nemcsak a termékkínálatban, hanem a mindennapi működésben is kiemelt cél. Ma már történelem, de az Auchan volt az első Magyarországon 2022-ben, aki meglépte az egyszerhasználatos műanyagzacskók kivezetését az áruházaiból. Rendszeresen csatlakoznak a Műanyagmentes július kampányhoz, hiszen az áruházlánc fenntarthatósági törekvései között nemcsak a környezeti terhelés csökkentése szerepel, hanem az edukáció és a szemléletformálás is.

Az idei, július 2-án induló kampány célja, hogy felhívja a figyelmet a mikroműanyagok problémájára, és gyakorlati megoldásokat mutasson arra, hogyan csökkenthetjük saját környezetterhelésünket. A WWF, a Newcastle-i Egyetem és a Dalberg fejlesztési tanácsadó közös publikációja szerint ételeinkkel és italainkkal átlagosan közel 2000 apró műanyagdarabot fogyasztunk el minden héten, ez havonta körülbelül 21 gramm műanyagot jelent, ami nagyjából egy bankkártyának felel meg. A közelmúltban készült jelentés szerint a mikroműanyagok elsősorban az ivóvízen keresztül, többek közt a palackozott víz révén jutnak be testünkbe. Az ételek és italok közül a legtöbb mikroműanyagot a tengeri gerinctelenek, a sör és a só tartalmazza. Bár saját szemünkkel látjuk, hogy a műanyagszennyezés milyen problémákat okoz az élővilágban, azt egyelőre még vizsgálják, hogy ránk, emberekre hogyan hat.

Az Auchan országos kampányának részeként négy héten keresztül Plasztik sztorik röviden címmel, közérthető szkeccsvideók hívják fel a figyelmet a műanyagokkal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókra: a mikroműanyagok kialakulására és környezeti hatásaira, a textilipar és a ruhamosás kapcsolatára a mikroműanyag-szennyezéssel, valamint a komposztálás szerepére a hulladékcsökkentésben.

Az edukációt olyan termékek teszik teljessé, amelyekkel mérsékelni lehet a műanyagok káros hatásait. A kínálatban többek között biopamutból készült áruk, valamint környezetkímélő tisztálkodási és háztartási megoldások is helyet kapnak.

A kampányhoz egy online személyiségteszt és nyereményjáték is kapcsolódik. A „Zöld Tükör” teszt kitöltésével a résztvevők nemcsak saját műanyaghasználati szokásaikról kaphatnak visszajelzést, hanem nyereményeket is nyerhetnek. A fődíj 100 000 forint

értékű, egy az egyben levásárolható Bizalompont, emellett a kampány témaköréhez kapcsolódó termékekből összesen 100 darabot sorsolnak ki augusztus 3-án.

Az Auchan a kezdeményezést az áruházaiban, online felületein, az áruházi rádióban, valamint az EFOTT fesztiválon is népszerűsíti. A vásárlókat konkrét ösztönzőkkel is támogatja a környezettudatos döntésekben: a budaörsi áruház bisztrójában például a kampány ideje alatt további kedvezmény jár azoknak, akik saját, többször használatos pohárban kérik a kávéjukat.

A Műanyagmentes július kampány üzenete egyszerű: nem dughatjuk homokba a fejünket, a láthatatlan problémák ellen is lehet és kell tenni! Már néhány tudatos döntéssel is csökkenthetjük a mikro- és az egyszerhasználatos műanyagokat a mindennapjainkban. Júliusban az edukációval a tudatos fogyasztói döntésekben támogatja vásárlóit az Auchan.

2026.07.03.

Milyen magas a szikszói Canhattan?

Hírek

Melyik egy alumíniumdoboz legfontosabb része? Mi kell ahhoz, hogy egy gyár naponta több millió italdobozt töltsön meg? Hány százalékban újrahasznosítható egy alumíniumdoboz? És vajon milyen magas lehet a szikszói Canhattan? Ezekre – és még sok más kérdésre – kaptak választ a BCSDH „A jövő vezetői” Alumni közösségének tagjai július 2-án, amikor egy kis csoport ellátogatott a HELL ENERGY szikszói gyárkomplexumába. A nap azonban nemcsak a technológiáról szólt, hanem arról is, ami az Alumni program egyik legnagyobb értéke: a találkozásról, a beszélgetésekről és az egymástól való tanulásról.

A közel két és fél órás gyárlátogatáson Bartuska Jenő vállalati márkanagykövet kalauzolt bennünket. Bejártuk az italdobozgyárat, a töltőüzemet, a kávét (azaz az alumíniumdobozos, tejalapú italok gyártására alkalmas töltőüzemet), valamint a mintegy tízemelet magas, teljesen automatizált magasraktárat, amely közel 34 000 raklap, vagyis mintegy 100 millió doboz ital tárolására képes. Megismerhettük a gyártási és logisztikai folyamatokat, és számos olyan érdekességet hallottunk, amelyek kívülállóként talán eszünkbe sem jutnának. Például azt, hogy a dolgozók az üres alumíniumdobozok akár 12 méter magas raktárát találóan csak Canhattannek nevezik. Azt is megtudtuk, hogy egy alumíniumdoboz egyik legfontosabb része a nyaka, amelynek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy biztonságosan megtartsa a ráillesztett tetőt. A zárógép pedig másodpercenként 33 dobozt zár le.

A szakmai tartalom mellett legalább ennyire értékesek voltak a közösen eltöltött órák. A Budapest és Szikszó közötti autóút, majd a közös ebéd inspiráló, kötetlen beszélgetésekre adott lehetőséget. Ezek a találkozások mindig emlékeztetnek arra, hogy az Alumni közösség egyik legnagyobb értéke nemcsak a különleges helyszínek megismerése, hanem az is, hogy különböző iparágakban dolgozó vezetők és szakemberek tanulhatnak egymástól, megoszthatják tapasztalataikat és új kapcsolatokat építhetnek.

A fenntarthatóságról is sok szó esett a nap során. Megtudtuk többek között, hogy a HELL saját üzemében gyártott alumíniumdobozai magas arányban újrahasznosított alumíniumból készülnek. Az alumínium minőségének romlása nélkül végtelenszer és 100%-ban újrahasznosítható, a gyártás során keletkező alumíniumhulladékot pedig visszaszállítják az alapanyag-beszállítóhoz, ahol ismét alumíniummá dolgozzák fel. Ez jól mutatja, hogyan válhat egy alapanyag valóban körforgásossá.

Ezúton is köszönjük Boldoczki Balázsnak (2018-as évfolyam) a program megszervezését, Bartuska Jenőnek az élvezetes és informatív gyárvezetést, valamint a HELL ENERGY csapatának a vendéglátást. A rendelkezésre álló helyek ezúttal szinte azonnal beteltek, ezért reméljük, hogy a jövőben ismét ellátogathatunk a szikszói gyárba, így azoknak az Alumni tagoknak is lehetőségük lesz megismerni ezt a különleges helyszínt, akik most lemaradtak.

A teljes galéria megtekinthető ezen a linken.

2026.07.03.

BCSDH ’Transform Talks’ 2026 – Fókuszban a klímareziliencia: miért a sokkokra várunk a felkészülés helyett?

Hírek

A klímaváltozás hatásai már nem a jövő kihívásai. Hőhullámok, ellátási láncokat érintő zavarok, energiaár-ingadozások, munkaerőpiaci feszültségek és egyre gyakoribb szélsőséges időjárási események formálják az üzleti környezetet. A kérdés már nem az, hogy lesznek-e újabb sokkok, hanem az, hogy mennyire vagyunk felkészültek és reziliensek.

Az idei ’Transform Talks’ vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken négy alkalommal találkozhattak a tagvállalatok első számú vezetői, hogy a klímareziliencia témáját mélységeiben körbejárják. A beszélgetések egyik legfontosabb felismerése, hogy a szervezetek jelentős része még mindig elsősorban válsághelyzetekre reagál, miközben a valódi versenyelőnyt a megelőző, tudatos felkészülés jelentheti.

A reziliencia ugyanakkor nem pusztán alkalmazkodást jelent. Sokkal inkább annak képességét, hogy egy vállalat a váratlan helyzetek közepette is működőképes maradjon, tanuljon, fejlődjön, sőt akár új lehetőségeket teremtsen. A klímareziliencia ezért nem környezetvédelmi vagy műszaki kérdés, hanem üzletmenet-folytonossági, humán és versenyképességi tényező.

A beszélgetések során visszatérő téma volt a rövid és hosszú távú gondolkodás közötti feszültség. A vállalatok működését gyakran negyedéves eredmények és rövid távú megtérülési elvárások vezérlik, miközben a klímakockázatok jellemzően hosszabb időtávon jelentkeznek. Pedig egyre világosabb: ezek a kockázatok valójában pénzügyi kockázatok. A kérdés tehát nem az, hogy megengedhetjük-e magunknak a rezilienciába történő befektetést, hanem az, hogy megengedhetjük-e magunknak annak elhalasztását.

Mitől lesz egy szervezet valóban reziliens? Azok a rendszerek bizonyulnak ellenállóbbnak, amelyek többféle megoldásra képesek támaszkodni, nem függnek egyetlen kritikus elemtől, erős együttműködési hálózatokkal rendelkeznek, és rendelkeznek tartalékokkal a váratlan helyzetek kezelésére.

A reziliencia emberi oldala legalább ilyen fontos. A hőstressz, a klímaszorongás, az egészségügyi kockázatok vagy éppen a munkavállalói jóllét közvetlen hatással vannak a szervezetek működőképességére. A jövő sikeres vállalatai nem csupán technológiai vagy infrastrukturális fejlesztésekben gondolkodnak, hanem olyan vállalati kultúrát építenek, amely támogatja a tanulást, az alkalmazkodást és a közös problémamegoldást.

A vezetői példamutatás szerepe ebben megkerülhetetlen. Ahogyan az is, hogy a vállalatok ne elszigetelten keressék a válaszokat. A klímareziliencia egyre inkább értéklánc-szintű kérdéssé válik, amelyben a beszállítók, partnerek, helyi közösségek és finanszírozók együttműködése meghatározó. Nem véletlen, hogy a szakértők szerint a következő évtized egyik legnagyobb lehetősége éppen az együttműködések erősítésében rejlik.

A legfontosabb tanulság talán az, hogy a reziliencia nem egy különálló projekt vagy újabb megfelelési feladat. Sokkal inkább egy olyan szemléletmód, amely segít a vállalatoknak a bizonytalanság közepette is értéket teremteni. A kérdés már csak az: valóban megvárjuk a következő sokkot, vagy még időben elkezdjük felépíteni a jövő vállalatát.

A ’Transform Talks’ Vállalatvezetői Kerekasztal-beszélgetések és az éves szakmai munkánk konkrét eredményeit a BCSDH Üzleti ebéden, november 19-én mutatjuk be.

Külön köszönjük az események házigazdáinak a helyszín biztosítását, a kapcsolódó képgalériákat és LinkedIn posztokat a linkre kattintva lehet megtekinteni:

Május 12.	Képgaléria	LinkedIn poszt
Május 19.	Képgaléria	LinkedIn poszt
Június 10.	Képgaléria	LinkedIn poszt
Június 18.	Képgaléria	LinkedIn poszt

Köszönjük a Time to Transform 2030 program idei támogatójának!

Az események karbontudatos megvalósításának támogatója:

2026.06.29.

„Hogyan építsünk auditbiztos vegyianyag-nyilvántartást? – Kollaboratív EHS folyamatok” webinár

Taghírek

A CLP- és REACH-rendeletek közelmúltbeli módosításaira tekintettel a webinár aktuális és hasznos információkat nyújthat a vállalatok számára.

Időpont: 2026.06.30. 10:00

További részletek:
Vegyianyag-megfelelés vállalatszinten – Magyar szakmai webinár – denxpert

2026.06.29.

Mekkora értéket veszítünk el a lineáris működési modellek miatt? A körforgásosság új mérőszáma és a hazai átállás kihívásai

Hírek

Olvass tovább

2026.06.17.

8 milliárd okunk van rá: egyenlőbb társadalom, ellenállóbb vállalatok

Hírek, Uncategorized @hu

Mi köze van a társadalmi egyenlőtlenségeknek egy vállalat sikeréhez? Hogyan állíthatjuk meg a hátrányok újratermelődését? Mely tényezők számítanak ma többet a fizetésnél a munkahelyválasztás során? Hogyan válhat a mentális jóllét és a befogadás üzleti előnnyé? Mit nyer egy vállalat a befogadó foglalkoztatással? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” program alapértékekről szóló szakmai napján 2026. június 11-én a Budapest Airportnál. A napot házigazdánk, Francois Berisot vezérigazgató nyitotta meg.

Szederkényi Zita programvezető felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a ma már több mint 8 milliárd embert számláló világban az élelmiszerhez, a biztonságos ivóvízhez, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása olyan mértékű alkalmazkodást és életmódváltást igényel, amelyre korábban nem volt példa az emberiség történetében. Kiemelte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nemcsak társadalmi, hanem üzleti szempontból is jelentős kihívást jelentenek: visszafogják a termelékenységet és a gazdasági növekedést, sérülékenyebbé teszik az ellátási láncokat, valamint hozzájárulnak a politikai és gazdasági instabilitás kialakulásához. Az egyenlőtlenségek csökkentése ezért a vállalati kockázatok mérséklésének is fontos eszköze.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója a munkaerőpiac aktuális trendjeit és a vállalatokat érintő legfontosabb kihívásokat járta körül. A bemutatott kutatási eredmények alapján a munkavállalók számára a versenyképes jövedelem, a pozitív munkahelyi környezet, a munkahely biztonsága, a munka–magánélet egyensúlya és a karrierlehetőségek jelentik a legfontosabb szempontokat. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a munkavállalók leginkább közvetlen vezetőikben bíznak, így a vezetők szerepe meghatározó a szervezeti kultúra, az elköteleződés és a megtartás szempontjából. Az előadó rámutatott arra is, hogy a rugalmasság és az idő, mint juttatás egyre nagyobb értéket képvisel a munkavállalók szemében, miközben a munkahelyváltási szándék továbbra is jelentős a magyar munkaerőpiacon.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a mentális jóllét és a munka–magánélet egyensúlyának kérdéskörét járta körül. Bemutatta a mentális egészséget befolyásoló tényezőket, a külső körülmények szerepét, valamint a stressz különböző formáit, rámutatva arra, hogy annak lehetnek építő és romboló hatásai egyaránt. Előadását a mentális és fizikai egészség megőrzésének legfontosabb pilléreivel, valamint a társadalmi kapcsolatok és a társadalmi tőke szerepének hangsúlyozásával zárta.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Takács József, a Budapest Airport HR vezérigazgató-helyettese, Gerendás Éva, a Generali toborzásért és szervezeti fejlesztésért felelős vezetője és Takács Katalin, a Future FM vezérigazgatója osztották meg tapasztalataikat a munkahelyi jóllét, a vezetői felelősség és a szervezeti kultúra kapcsolatáról.

Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja történetén keresztül mutatta be a romaintegráció jelentőségét, valamint a BAGázs tevékenységét, amelynek célja a hátrányok generációkon átívelő újratermelődésének megállítása. Bemutatta a szervezet hosszú távú, kiszámítható programstruktúráját, amelynek meghatározó elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulási lehetőségek és a közösségi programok. Szó esett arról is, hogy a vállalatok és a magánszemélyek milyen módon kapcsolódhatnak a BAGázs munkájához. A szervezet új kezdeményezéseként a rászorulók jogi érdekképviseletének támogatását is bemutatta.

Rosner Imre és Ábrahám István, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetői a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalókat támogató foglalkoztatási programját ismertette. A program eredményeként a munkavállalók mintegy 10 százaléka tartozik ebbe a körbe, ami hazai viszonylatban is kiemelkedő arány. Kiemelte, hogy a sokszínű munkavállalói közösség nemcsak társadalmi értéket teremt, hanem a vállalat működésére is kedvező hatással van. Ennek eredményeként nyitottabb és elfogadóbb szervezeti kultúra alakult ki, javult az ügyfélkiszolgálás minősége az akadálymentesített lottózóknak és digitális felületeknek köszönhetően, valamint a vállalat jó példát mutat más szervezetek számára is a befogadó foglalkoztatási gyakorlatok kialakításában.

A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport részéről Katona Sarolta fenntarthatósági vezető mutatta be, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat stratégiájába és működésébe. Előadásában ismertette a repülőtér 2030-as nettó zéró célkitűzését, amely szerint a Scope 1-2 kibocsátásokat a 2019-es bázisévhez képest több mint 90%-kal kívánják csökkenteni; a vállalat már közel 50%-os eredményt ért el ezen az úton. Bemutatta a Greenairport programot is, amely több mint ötven repülőtéri partner együttműködésével támogatja a karboncsökkentést, a hulladékgazdálkodás fejlesztését és az erőforrás-hatékonyság növelését. Kiemelte a repülőtér zajvédelmi programját, amelynek keretében több mint 1500 ingatlan részesült támogatásban. A társadalmi fenntarthatóság kapcsán szó esett a csökkent mozgásképességű és fogyatékossággal élő (PRM) utasok egyenlő hozzáférését támogató intézkedésekről is. A Budapest Airport szenzoros szobával, PRM hívópontokkal, taktilis vezetősávokkal és digitális akadálymentesítési fejlesztésekkel segíti az utasokat. 2025-ben közel 78 000 PRM utast szolgáltak ki a repülőtéren.p

A résztvevők ezt követően, kötetlen beszélgetésen vettek részt Francois Berisot-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával. A beszélgetés során betekintést nyerhettek karrierútjának meghatározó állomásaiba, vezetői szemléletébe, valamint a repülőtér és a légiközlekedés jövőjéről alkotott gondolataiba. Sikereiről és tapasztalatairól is mesélt, többek között a belgrádi repülőtéren végzett munkáján keresztül.

A szakmai nap egy különleges repülőtértúrával zárult. A vezetett buszos program során a résztvevők esti fényekben fedezhették fel a repülőtér működését, megtekinthették a futópályákat, a Cargo City területét, valamint testközelből figyelhették meg az érkező és induló repülőgépeket. Horváth Csaba, az Aeropark túravezetője segítségével számos érdekességet ismerhettek meg a budapesti repülőtér történetéről, az itt megforduló légitársaságokról és különleges rakományokról. A program különleges élményt nyújtott, hiszen a résztvevők olyan közelségből láthatták a fel- és leszálló repülőgépeket, amelyre ritkán nyílik lehetőség.

A teljes fotóalbum itt érhető el.

2026.06.12.

„Szentelt” víz és rovarszárny rezdülések – BCSDH Vállalatvezetői hétvége a Szentkirályi Magyarországnál és a SolServices Kft.-nél

Hírek

Hogyan lesz ötletekből, lelkesedésból és kitartásból a hazai piac vezető ásványvíz márkája? Milyen felelőssége van egy ásványvízgyártónak a fenntarthatóság területén? A madárhangokból és a rovar szárnyának rezdüléséből meg lehet állapítani a biológiai sokféleség mértékét? Mit tehet egy vállalat a saját kapuin belül a biodiverzitás helyreállításáért?
A BCSDH hagyományos vállalatvezetői hétvégéjén idén résztvevő 22 vállalatvezető és partnerük ezekre a kérdésekre is választ kapott. Az inspiráló kétnapos program során a résztvevők két tagvállalatunk működésébe nyerhettek betekintést: a Szentkirályi Magyarország szentkirályi üzemét és a SolServices Kft. természetbarát napelemparkját látogatták meg, miközben lehetőség nyílt a kötetlen tapasztalatcserére és a kapcsolatok erősítésére is.

A program első állomása a Szentkirályi Magyarország szentkirályi üzeme volt, ahol Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Balogh Levente, a vállalat alapítója szemléletes és szórakoztató történeteken keresztül mutatta be a cég fejlődésének meghatározó mérföldköveit. Az üzemlátogatás során a résztvevők megismerhették, hogyan jut el a Szentkirály szívében, egy park közepén található kis felszentelt kápolnában lévő forrásból származó ásványvíz a legmodernebb technológiával működő palackozósorokra, valamint betekintést kaptak Fekete Nikolett a cég fenntarthatósági és PR vezetője előadásában a vállalat fenntarthatósági törekvéseibe és a körforgásos csomagolási megoldások gyakorlati megvalósításába és kihívásaiba is.

A szakmai programot követően a résztvevők Kecskemét belvárosával ismerkedtek meg egy rövid vezetett séta keretében, majd a Szentkirályi Magyarország vendéglátásában kötetlen vacsora mellett folytatták a beszélgetéseket.

A második napon a SolServices Kft. meghívására a résztvevők a szolnoki Lumen Parkba látogattak. Dr. Farkas Gábor ügyvezető igazgató köszöntőjét követően Dr. Takács Ágnes a cég projektfejlesztési vezetőjének és a RenewEarth szakértőinek vezetésével bejárták Magyarország egyik legnagyobb napelemparkját. A helyszín különlegessége, hogy a megújulóenergia-termelés mellett a biodiverzitás megőrzése is kiemelt szerepet kap. A résztvevők megismerhették a vállalat természetbarát napelempark-fejlesztési koncepciójának megvalósult elemeit, valamint azokat a biodiverzitási intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a területen jelentősen nőtt a biológiai sokféleség. Az eddigi felmérések a növény- és állatvilág gazdagodását mutatják, igazolva, hogy a megújulóenergia-termelés és a természetvédelmi szempontok sikeresen összehangolhatók egy nagyléptékű beruházás esetében is. A jövőben a megfigyelések, és mérések automatizálását is tervezik, ahol akár a madárhangok és a rovarszárny rezdülések alapján kalkulálhatók a sokféleség és a gyakoriság mérőszámai.

A program a RepTár Szolnok Repülőgép Múzeumban folytatódott, ahol a résztvevők tanúi lehettek a SolServices Kft. és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közötti stratégiai partnerségi megállapodás ünnepélyes aláírásának. Az együttműködés jól példázza, hogy a fenntartható fejlődés környezeti és társadalmi dimenziói szorosan összekapcsolódnak. A vállalatok nem eseti, hanem stratégai támogatással nagyobb mozgásteret adhatnak a segélyszervezetnek a hosszabbtávú megoldásokra a hazai és azon belül is a helyi közösségek rászorulóinak megsegítéséhez.

Köszönjük a Szentkirályi Magyarország és a SolServices Kft. vezetőinek és munkatársainak a szívélyes vendéglátást, a nyitottságot és a tartalmas szakmai programot.

2026.06.10.

ISO 14001:2026: a környezetirányítás új korszaka a klíma és ESG‑kockázatok kezelésében

Taghírek

Megjelent az ISO 14001:2026 szabvány, amely jelentős szemléletváltást hoz a vállalati működésében. Az új verzió a korábbinál jóval erősebben kapcsolja össze a környezeti hatások kezelésében nyújtott teljesítményt a vállalati kockázatkezeléssel, a fenntarthatósági és ESG‑célokkal, valamint az uniós és hazai jogszabályi megfeleléssel, reagálva a klímaváltozás, az ellátási láncok sérülékenysége és az erősödő szabályozói elvárások kihívásaira.

Erősebb fókusz a klímaváltozásra és az életciklusszemléletre

Az ISO 14001:2026 egyik legfontosabb újdonsága, hogy konkrétabban és mérhetőbben várja el a szervezetektől a klímaváltozással összefüggő kockázatok és hatások azonosítását és kezelését. Az előírások megerősítik az életciklusszemlélet alkalmazását is: nemcsak a saját működés, hanem a beszállítók, a kiszervezett folyamatok és a termékek teljes életútja mentén vizsgálja a környezeti hatásokat, a nyersanyag‑beszerzéstől egészen a felhasználás végéig.

Környezetirányítás, mint stratégiai és ESG‑eszköz

Az új irányelv világosan jelzi, hogy a környezeti menedzsment már nem pusztán operatív vagy auditközpontú feladat. Az ISO 14001:2026 integrált keretrendszerként támogatja az olyan kulcsfontosságú megfelelési területeket, mint a CSRD szerinti kötelező fenntarthatósági jelentéstételt, a CSDDD beszállítói átvilágítási követelményeit, valamint az IED 2.0 által támasztott szigorúbb ipari környezetvédelmi elvárásokat, és strukturáltan hozzájárul a transzparens adatgyűjtéshez, a kockázatalapú döntéshozatalhoz és az auditálható működéshez.

„Az ISO 14001:2026 egyértelmű irányt mutat: a környezetirányításnak a vállalati stratégia részévé kell válnia. Az új követelmények nemcsak a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok tudatos kezelését erősítik, hanem az életciklusszemlélet és az ellátási lánc környezeti hatásainak integrált kezelését is megkövetelik. Azok a szervezetek, amelyek időben és rendszerszinten reagálnak, nemcsak a megfelelést biztosítják, hanem versenyelőnyt is építhetnek” – hangsúlyozta Jenei Attila, az EY klímaváltozás és fenntarthatóság üzletágának partnere.

Vezetői szerepvállalás és változásmenedzsment a középpontban

Nagyobb hangsúly kerül a felsővezetői felelősségre és elszámoltathatóságra, valamint a változások tervezett kezelésére. Új, önálló szabványpont foglalkozik a változásmenedzsmenttel, amely biztosítja, hogy a szervezeti, technológiai vagy piaci változások ne veszélyeztessék a szabályrendszer tervezett eredményeit. Emellett erősödik a digitalizáció és az adattranszparencia szerepe, különösen a mérés, a nyomon követés és a jelentéstétel területén.

Miért kritikus az időben történő felkészülés?

Az átállás nem csupán dokumentációs feladat. A szabvány hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása növelheti a nemmegfelelési és auditkockázatokat, működési bizonytalanságot okozhat, és üzleti hátrányt jelenthet tendereken, finanszírozási döntéseknél vagy beszállítói kapcsolatokban. Ezzel szemben a jól működő rendszer költséghatékonyságot, kockázatcsökkentést, erősebb piaci pozíciót és hiteles fenntarthatósági kommunikációt eredményezhet.

2026.06.03.

Generációkon átívelő gondoskodás – a Dreher Sörgyárak integrált nőnapi és anyák napi kampánya

Taghírek

A Dreher idén egy átfogó, holisztikus belső kommunikációs kampánnyal közelítette meg a nőnap és az anyák napja témáját, amelyet a Vállalati kommunikáció, a HR és a vállalat belső D,E&I Bizottsága (sokszínűség, méltányosság és elfogadás) közösen valósítottak meg az inkluzív vállalati kultúra erősítése érdekében.

A nőnapi kezdeményezés középpontjában egy párbeszédindító kérdés állt: „Te milyen munkahelyet kívánnál a lányodnak?”. A megszólított lányos édesapák gondolatait egy kreatív együttműködés keretében Bernát Barbara illusztrátor vizuálisan is megjelenítette. A projekt célja az volt, hogy a férfi munkavállalók szemszögéből is erősítse a felelősségvállalást egy olyan munkahelyi környezet kialakításáért, amelyben mindenki, így a jövő generációi is, jól érezhetik magukat. Az így létrejött tartalmak belső kommunikációja mellett a vizuális alkotások külső, online felületeken is megjelentek.

A program az anyák napjával folytatódott, ahol a fókusz a családi kapcsolatokon és a személyes, közös élmények megélésén volt. A vállalat a munkatársak édesanyáit és nagymamáit látta vendégül egy közös, élményalapú rendezvényen, amely betekintést adott a Dreher mindennapjaiba és közösségébe. A program során a vendégek nemcsak a munkahelyi környezetet ismerhették meg, hanem a vállalat történetében betöltött női szerepekre is kiemelt figyelem jutott egy tematikus Dreher Sörmúzeumi túra keretében.

A két kezdeményezés szervesen kapcsolódik egymáshoz: míg a nőnap a jövő generációi felé irányuló felelősségvállalást, a méltányosságon és elfogadáson alapuló, támogató munkahely szerepét hangsúlyozta, addig az anyák napi program az emberi kapcsolatok, a közösség és a családi háttér fontosságát emelte ki. Együtt egy olyan egységes kommunikációs ívet alkotnak, amely hitelesen támogatja a Dreher elköteleződését egy befogadó és értékalapú munkahely megteremtése mellett.

2026.05.27.

Vége a fenntarthatóságnak?

Hírek

Ezzel a provokatív kérdéssel nyitotta meg Peter Bakker, a WBCSD – a Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért – vezérigazgatója az idei éves találkozót Svájcban, több mint 600, a világ minden tájáról érkezett üzleti képviselő előtt.

Nem véletlenül. Mindenhol nyomás nehezedik a vállalatokra, és a fenntarthatósági területnek, költségvetésnek egyre inkább be kell bizonyítaniuk értéküket az üzleti szféra számára.

A szédítő változások idején, amikor a geopolitikai és éghajlati környezet soha nem látott kihívások elé állít minket, a vállalatok hatalmas nyomás alatt működnek, és olyan kockázatokat emelnek ki, mint

🌐 az értékláncok megszakadása és a globalizáció jövőjével kapcsolatos kétségek

⛈️ szélsőséges időjárási események és megnövekedett biztosítási költségek

💻 A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőre

Mindez bizonytalanságot generál… de egyben hatalmas lehetőséget is.

Ahhoz, hogy ezt kihasználhassuk, meg kell változtatnunk a szemléletünket:

👉 A fenntarthatóság nem lehet „extra” vagy „jó, ha van”

👉 hanem stratégiai befektetésként kell értelmezni.

Kiváló példa erre, hogy a szénlábnyom csökkentése, az energiamátrix összetételének fokozatos változása, a szén-dioxid-piac fejlődése és a fogyasztás elektromosításának versenyelőnyöket tudott generálni vállalati és országos szinten.

A kihívás?

Ma, több mint valaha, a fenntarthatóságnak számokkal, mérhető hatással, szilárd üzleti indoklással kell bizonyítania értékét, és be kell mutatnia a megtérülését is, anélkül, hogy rövid távú szemléletbe csúszna.

Ez azonban mélyreható változást igényel:

💹 A fenntarthatósági területeknek meg kell tanulniuk az üzleti nyelvet beszélni.

🤝 A pénzügyi vezetőknek, igazgatóságoknak és pénzügyi piacoknak stratégiai szövetségessé kell válniuk.

🌊 Az adaptációs és természeti kockázatok kezeléséhez stratégiai elemzésre és beruházásokra van szükség.

A fenntarthatóság ugyanis közvetlen hatással van a vállalat sikerére három szinten is:

1️⃣ Vállalati szint → pénzügyi teljesítmény, vállalatérték, reziliencia

2️⃣ Termékszint → tervezés, értékajánlat és fogyasztói preferencia

3️⃣ Értéklánc szint → ellátásbiztonság és működési folytonosság

Tehát vége a fenntarthatóságnak?

Épp ellenkezőleg.

Felnőtt.

Érettebbé vált.

2026.05.27.