Mi köze van a társadalmi egyenlőtlenségeknek egy vállalat sikeréhez? Hogyan állíthatjuk meg a hátrányok újratermelődését? Mely tényezők számítanak ma többet a fizetésnél a munkahelyválasztás során? Hogyan válhat a mentális jóllét és a befogadás üzleti előnnyé? Mit nyer egy vállalat a befogadó foglalkoztatással? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” program alapértékekről szóló szakmai napján 2026. június 11-én a Budapest Airportnál. A napot házigazdánk, Francois Berisot vezérigazgató nyitotta meg.

Szederkényi Zita programvezető felvezetőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a ma már több mint 8 milliárd embert számláló világban az élelmiszerhez, a biztonságos ivóvízhez, az egészségügyi ellátáshoz és az oktatáshoz való hozzáférés biztosítása olyan mértékű alkalmazkodást és életmódváltást igényel, amelyre korábban nem volt példa az emberiség történetében. Kiemelte, hogy a társadalmi egyenlőtlenségek nemcsak társadalmi, hanem üzleti szempontból is jelentős kihívást jelentenek: visszafogják a termelékenységet és a gazdasági növekedést, sérülékenyebbé teszik az ellátási láncokat, valamint hozzájárulnak a politikai és gazdasági instabilitás kialakulásához. Az egyenlőtlenségek csökkentése ezért a vállalati kockázatok mérséklésének is fontos eszköze.

Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatója a munkaerőpiac aktuális trendjeit és a vállalatokat érintő legfontosabb kihívásokat járta körül. A bemutatott kutatási eredmények alapján a munkavállalók számára a versenyképes jövedelem, a pozitív munkahelyi környezet, a munkahely biztonsága, a munka–magánélet egyensúlya és a karrierlehetőségek jelentik a legfontosabb szempontokat. Kiemelt hangsúlyt kapott, hogy a munkavállalók leginkább közvetlen vezetőikben bíznak, így a vezetők szerepe meghatározó a szervezeti kultúra, az elköteleződés és a megtartás szempontjából. Az előadó rámutatott arra is, hogy a rugalmasság és az idő, mint juttatás egyre nagyobb értéket képvisel a munkavállalók szemében, miközben a munkahelyváltási szándék továbbra is jelentős a magyar munkaerőpiacon.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a mentális jóllét és a munka–magánélet egyensúlyának kérdéskörét járta körül. Bemutatta a mentális egészséget befolyásoló tényezőket, a külső körülmények szerepét, valamint a stressz különböző formáit, rámutatva arra, hogy annak lehetnek építő és romboló hatásai egyaránt. Előadását a mentális és fizikai egészség megőrzésének legfontosabb pilléreivel, valamint a társadalmi kapcsolatok és a társadalmi tőke szerepének hangsúlyozásával zárta.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Takács József, a Budapest Airport HR vezérigazgató-helyettese, Gerendás Éva, a Generali toborzásért és szervezeti fejlesztésért felelős vezetője és Takács Katalin, a Future FM vezérigazgatója osztották meg tapasztalataikat a munkahelyi jóllét, a vezetői felelősség és a szervezeti kultúra kapcsolatáról.

Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja történetén keresztül mutatta be a romaintegráció jelentőségét, valamint a BAGázs tevékenységét, amelynek célja a hátrányok generációkon átívelő újratermelődésének megállítása. Bemutatta a szervezet hosszú távú, kiszámítható programstruktúráját, amelynek meghatározó elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulási lehetőségek és a közösségi programok. Szó esett arról is, hogy a vállalatok és a magánszemélyek milyen módon kapcsolódhatnak a BAGázs munkájához. A szervezet új kezdeményezéseként a rászorulók jogi érdekképviseletének támogatását is bemutatta.

Rosner Imre és Ábrahám István, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetői a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalókat támogató foglalkoztatási programját ismertette. A program eredményeként a munkavállalók mintegy 10 százaléka tartozik ebbe a körbe, ami hazai viszonylatban is kiemelkedő arány. Kiemelte, hogy a sokszínű munkavállalói közösség nemcsak társadalmi értéket teremt, hanem a vállalat működésére is kedvező hatással van. Ennek eredményeként nyitottabb és elfogadóbb szervezeti kultúra alakult ki, javult az ügyfélkiszolgálás minősége az akadálymentesített lottózóknak és digitális felületeknek köszönhetően, valamint a vállalat jó példát mutat más szervezetek számára is a befogadó foglalkoztatási gyakorlatok kialakításában.

A VINCI Airports hálózat részeként működő Budapest Airport részéről Katona Sarolta fenntarthatósági vezető mutatta be, hogyan épül be a fenntarthatóság a vállalat stratégiájába és működésébe. Előadásában ismertette a repülőtér 2030-as nettó zéró célkitűzését, amely szerint a Scope 1-2 kibocsátásokat a 2019-es bázisévhez képest több mint 90%-kal kívánják csökkenteni; a vállalat már közel 50%-os eredményt ért el ezen az úton. Bemutatta a Greenairport programot is, amely több mint ötven repülőtéri partner együttműködésével támogatja a karboncsökkentést, a hulladékgazdálkodás fejlesztését és az erőforrás-hatékonyság növelését. Kiemelte a repülőtér zajvédelmi programját, amelynek keretében több mint 1500 ingatlan részesült támogatásban. A társadalmi fenntarthatóság kapcsán szó esett a csökkent mozgásképességű és fogyatékossággal élő (PRM) utasok egyenlő hozzáférését támogató intézkedésekről is. A Budapest Airport szenzoros szobával, PRM hívópontokkal, taktilis vezetősávokkal és digitális akadálymentesítési fejlesztésekkel segíti az utasokat. 2025-ben közel 78 000 PRM utast szolgáltak ki a repülőtéren.p

A résztvevők ezt követően, kötetlen beszélgetésen vettek részt Francois Berisot-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával. A beszélgetés során betekintést nyerhettek karrierútjának meghatározó állomásaiba, vezetői szemléletébe, valamint a repülőtér és a légiközlekedés jövőjéről alkotott gondolataiba. Sikereiről és tapasztalatairól is mesélt, többek között a belgrádi repülőtéren végzett munkáján keresztül.

A szakmai nap egy különleges repülőtértúrával zárult. A vezetett buszos program során a résztvevők esti fényekben fedezhették fel a repülőtér működését, megtekinthették a futópályákat, a Cargo City területét, valamint testközelből figyelhették meg az érkező és induló repülőgépeket. Horváth Csaba, az Aeropark túravezetője segítségével számos érdekességet ismerhettek meg a budapesti repülőtér történetéről, az itt megforduló légitársaságokról és különleges rakományokról. A program különleges élményt nyújtott, hiszen a résztvevők olyan közelségből láthatták a fel- és leszálló repülőgépeket, amelyre ritkán nyílik lehetőség.

A teljes fotóalbum itt érhető el.

Hogyan lesz ötletekből, lelkesedésból és kitartásból a hazai piac vezető ásványvíz márkája? Milyen felelőssége van egy ásványvízgyártónak a fenntarthatóság területén? A madárhangokból és a rovar szárnyának rezdüléséből meg lehet állapítani a biológiai sokféleség mértékét? Mit tehet egy vállalat a saját kapuin belül a biodiverzitás helyreállításáért?
A BCSDH hagyományos vállalatvezetői hétvégéjén idén résztvevő 22 vállalatvezető és partnerük ezekre a kérdésekre is választ kapott. Az inspiráló kétnapos program során a résztvevők két tagvállalatunk működésébe nyerhettek betekintést: a Szentkirályi Magyarország szentkirályi üzemét és a SolServices Kft. természetbarát napelemparkját látogatták meg, miközben lehetőség nyílt a kötetlen tapasztalatcserére és a kapcsolatok erősítésére is.

A program első állomása a Szentkirályi Magyarország szentkirályi üzeme volt, ahol Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Balogh Levente, a vállalat alapítója szemléletes és szórakoztató történeteken keresztül mutatta be a cég fejlődésének meghatározó mérföldköveit. Az üzemlátogatás során a résztvevők megismerhették, hogyan jut el a Szentkirály szívében, egy park közepén található kis felszentelt kápolnában lévő forrásból származó ásványvíz a legmodernebb technológiával működő palackozósorokra, valamint betekintést kaptak Fekete Nikolett a cég fenntarthatósági és PR vezetője előadásában a vállalat fenntarthatósági törekvéseibe és a körforgásos csomagolási megoldások gyakorlati megvalósításába és kihívásaiba is.

A szakmai programot követően a résztvevők Kecskemét belvárosával ismerkedtek meg egy rövid vezetett séta keretében, majd a Szentkirályi Magyarország vendéglátásában kötetlen vacsora mellett folytatták a beszélgetéseket.

A második napon a SolServices Kft. meghívására a résztvevők a szolnoki Lumen Parkba látogattak. Dr. Farkas Gábor ügyvezető igazgató köszöntőjét követően Dr. Takács Ágnes a cég projektfejlesztési vezetőjének és a RenewEarth szakértőinek vezetésével bejárták Magyarország egyik legnagyobb napelemparkját. A helyszín különlegessége, hogy a megújulóenergia-termelés mellett a biodiverzitás megőrzése is kiemelt szerepet kap. A résztvevők megismerhették a vállalat természetbarát napelempark-fejlesztési koncepciójának megvalósult elemeit, valamint azokat a biodiverzitási intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően a területen jelentősen nőtt a biológiai sokféleség. Az eddigi felmérések a növény- és állatvilág gazdagodását mutatják, igazolva, hogy a megújulóenergia-termelés és a természetvédelmi szempontok sikeresen összehangolhatók egy nagyléptékű beruházás esetében is. A jövőben a megfigyelések, és mérések automatizálását is tervezik, ahol akár a madárhangok és a rovarszárny rezdülések alapján kalkulálhatók a sokféleség és a gyakoriság mérőszámai.

A program a RepTár Szolnok Repülőgép Múzeumban folytatódott, ahol a résztvevők tanúi lehettek a SolServices Kft. és a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet közötti stratégiai partnerségi megállapodás ünnepélyes aláírásának. Az együttműködés jól példázza, hogy a fenntartható fejlődés környezeti és társadalmi dimenziói szorosan összekapcsolódnak. A vállalatok nem eseti, hanem stratégai támogatással nagyobb mozgásteret adhatnak a segélyszervezetnek a hosszabbtávú megoldásokra a hazai és azon belül is a helyi közösségek rászorulóinak megsegítéséhez.

Köszönjük a Szentkirályi Magyarország és a SolServices Kft. vezetőinek és munkatársainak a szívélyes vendéglátást, a nyitottságot és a tartalmas szakmai programot.

Megjelent az ISO 14001:2026 szabvány, amely jelentős szemléletváltást hoz a vállalati működésében. Az új verzió a korábbinál jóval erősebben kapcsolja össze a környezeti hatások kezelésében nyújtott teljesítményt a vállalati kockázatkezeléssel, a fenntarthatósági és ESGcélokkal, valamint az uniós és hazai jogszabályi megfeleléssel, reagálva a klímaváltozás, az ellátási láncok sérülékenysége és az erősödő szabályozói elvárások kihívásaira.

 

Erősebb fókusz a klímaváltozásra és az életciklusszemléletre

Az ISO 14001:2026 egyik legfontosabb újdonsága, hogy konkrétabban és mérhetőbben várja el a szervezetektől a klímaváltozással összefüggő kockázatok és hatások azonosítását és kezelését. Az előírások megerősítik az életciklusszemlélet alkalmazását is: nemcsak a saját működés, hanem a beszállítók, a kiszervezett folyamatok és a termékek teljes életútja mentén vizsgálja a környezeti hatásokat, a nyersanyag‑beszerzéstől egészen a felhasználás végéig.

 

Környezetirányítás, mint stratégiai és ESGeszköz

Az új irányelv világosan jelzi, hogy a környezeti menedzsment már nem pusztán operatív vagy auditközpontú feladat. Az ISO 14001:2026 integrált keretrendszerként támogatja az olyan kulcsfontosságú megfelelési területeket, mint a CSRD szerinti kötelező fenntarthatósági jelentéstételt, a CSDDD beszállítói átvilágítási követelményeit, valamint az IED 2.0 által támasztott szigorúbb ipari környezetvédelmi elvárásokat, és strukturáltan hozzájárul a transzparens adatgyűjtéshez, a kockázatalapú döntéshozatalhoz és az auditálható működéshez.

 

Az ISO 14001:2026 egyértelmű irányt mutat: a környezetirányításnak a vállalati stratégia részévé kell válnia. Az új követelmények nemcsak a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok tudatos kezelését erősítik, hanem az életciklusszemlélet és az ellátási lánc környezeti hatásainak integrált kezelését is megkövetelik. Azok a szervezetek, amelyek időben és rendszerszinten reagálnak, nemcsak a megfelelést biztosítják, hanem versenyelőnyt is építhetnek” – hangsúlyozta Jenei Attila, az EY klímaváltozás és fenntarthatóság üzletágának partnere.

 

Vezetői szerepvállalás és változásmenedzsment a középpontban

Nagyobb hangsúly kerül a felsővezetői felelősségre és elszámoltathatóságra, valamint a változások tervezett kezelésére. Új, önálló szabványpont foglalkozik a változásmenedzsmenttel, amely biztosítja, hogy a szervezeti, technológiai vagy piaci változások ne veszélyeztessék a szabályrendszer tervezett eredményeit. Emellett erősödik a digitalizáció és az adattranszparencia szerepe, különösen a mérés, a nyomon követés és a jelentéstétel területén.

 

Miért kritikus az időben történő felkészülés?

Az átállás nem csupán dokumentációs feladat. A szabvány hiánya vagy nem megfelelő alkalmazása növelheti a nemmegfelelési és auditkockázatokat, működési bizonytalanságot okozhat, és üzleti hátrányt jelenthet tendereken, finanszírozási döntéseknél vagy beszállítói kapcsolatokban. Ezzel szemben a jól működő rendszer költséghatékonyságot, kockázatcsökkentést, erősebb piaci pozíciót és hiteles fenntarthatósági kommunikációt eredményezhet.

 

A Dreher idén egy átfogó, holisztikus belső kommunikációs kampánnyal közelítette meg a nőnap és az anyák napja témáját, amelyet a Vállalati kommunikáció, a HR és a vállalat belső D,E&I Bizottsága (sokszínűség, méltányosság és elfogadás) közösen valósítottak meg az inkluzív vállalati kultúra erősítése érdekében.

A nőnapi kezdeményezés középpontjában egy párbeszédindító kérdés állt: „Te milyen munkahelyet kívánnál a lányodnak?”. A megszólított lányos édesapák gondolatait egy kreatív együttműködés keretében Bernát Barbara illusztrátor vizuálisan is megjelenítette. A projekt célja az volt, hogy a férfi munkavállalók szemszögéből is erősítse a felelősségvállalást egy olyan munkahelyi környezet kialakításáért, amelyben mindenki, így a jövő generációi is, jól érezhetik magukat. Az így létrejött tartalmak belső kommunikációja mellett a vizuális alkotások külső, online felületeken is megjelentek.

A program az anyák napjával folytatódott, ahol a fókusz a családi kapcsolatokon és a személyes, közös élmények megélésén volt. A vállalat a munkatársak édesanyáit és nagymamáit látta vendégül egy közös, élményalapú rendezvényen, amely betekintést adott a Dreher mindennapjaiba és közösségébe. A program során a vendégek nemcsak a munkahelyi környezetet ismerhették meg, hanem a vállalat történetében betöltött női szerepekre is kiemelt figyelem jutott egy tematikus Dreher Sörmúzeumi túra keretében.

A két kezdeményezés szervesen kapcsolódik egymáshoz: míg a nőnap a jövő generációi felé irányuló felelősségvállalást, a méltányosságon és elfogadáson alapuló, támogató munkahely szerepét hangsúlyozta, addig az anyák napi program az emberi kapcsolatok, a közösség és a családi háttér fontosságát emelte ki. Együtt egy olyan egységes kommunikációs ívet alkotnak, amely hitelesen támogatja a Dreher elköteleződését egy befogadó és értékalapú munkahely megteremtése mellett.

 

 

Ezzel a provokatív kérdéssel nyitotta meg Peter Bakker, a WBCSD – a Üzleti Világtanács a Fenntartható Fejlődésért – vezérigazgatója az idei éves találkozót Svájcban, több mint 600, a világ minden tájáról érkezett üzleti képviselő előtt.

Nem véletlenül. Mindenhol nyomás nehezedik a vállalatokra, és a fenntarthatósági területnek, költségvetésnek egyre inkább be kell bizonyítaniuk értéküket az üzleti szféra számára.

A szédítő változások idején, amikor a geopolitikai és éghajlati környezet soha nem látott kihívások elé állít minket, a vállalatok hatalmas nyomás alatt működnek, és olyan kockázatokat emelnek ki, mint

🌐 az értékláncok megszakadása és a globalizáció jövőjével kapcsolatos kétségek

⛈️ szélsőséges időjárási események és megnövekedett biztosítási költségek

💻 A mesterséges intelligencia hatása a munkaerőre

Mindez bizonytalanságot generál… de egyben hatalmas lehetőséget is.

Ahhoz, hogy ezt kihasználhassuk, meg kell változtatnunk a szemléletünket:

👉 A fenntarthatóság nem lehet „extra” vagy „jó, ha van”

👉 hanem stratégiai befektetésként kell értelmezni.

Kiváló példa erre, hogy a szénlábnyom csökkentése, az energiamátrix összetételének fokozatos változása, a szén-dioxid-piac fejlődése és a fogyasztás elektromosításának versenyelőnyöket tudott generálni vállalati és országos szinten.

 

A kihívás?

Ma, több mint valaha, a fenntarthatóságnak számokkal, mérhető hatással, szilárd üzleti indoklással kell bizonyítania értékét, és be kell mutatnia a megtérülését is, anélkül, hogy rövid távú szemléletbe csúszna.

Ez azonban mélyreható változást igényel:
💹 A fenntarthatósági területeknek meg kell tanulniuk az üzleti nyelvet beszélni.
🤝 A pénzügyi vezetőknek, igazgatóságoknak és pénzügyi piacoknak stratégiai szövetségessé kell válniuk.
🌊 Az adaptációs és természeti kockázatok kezeléséhez stratégiai elemzésre és beruházásokra van szükség.
A fenntarthatóság ugyanis közvetlen hatással van a vállalat sikerére három szinten is:
1️⃣ Vállalati szint → pénzügyi teljesítmény, vállalatérték, reziliencia
2️⃣ Termékszint → tervezés, értékajánlat és fogyasztói preferencia
3️⃣ Értéklánc szint → ellátásbiztonság és működési folytonosság
Tehát vége a fenntarthatóságnak?
Épp ellenkezőleg.
Felnőtt.
Érettebbé vált.

A fenntarthatóság ma már nem csupán egy opcionális szempont az ingatlanfejlesztések során, hanem egyre inkább alapvető piaci és társadalmi elvárás. Jelen írásunkban az épületszintű fenntarthatósági szempontokra fókuszálunk. Az új épületek esetében különösen fontos, hogy a fejlesztők már a projekt legkorábbi szakaszában meghatározzák fenntarthatósági céljaikat és ezeket következetesen integrálják a tervezési, kivitelezési és üzemeltetési folyamatokba. Ebben nyújt strukturált és nemzetközileg elismert keretrendszert a BREEAM International New Construction minősítési rendszer, amely átfogó szemlélettel értékeli az épület környezeti és használói teljesítményét.

Fenntarthatósági szemlélet a projekt teljes életciklusa során

Előző cikkünkben a városrész szintű fejlesztések előkészítésénél mutattuk be, hogy milyen módon lehetséges már egy ilyen korai projektszakaszban is integrálni a fenntarthatósági elveket BREEAM Communities minősítés által. Természetesen épületszinten ez még inkább pontosítható, számszerűsíthető. Új épületek esetében szintén nagyon fontos az időben történő elköteleződés a fenntarthatósági célok mellett. Már a stratégia megfogalmazásakor érdemes legalább az általános célkitűzéseket megfogalmazni. Ehhez szintén jó keretrendszert tud adni egy nemzetközi épület minősítés. Új épületek esetében a brit BREEAM International New Construction minősítési rendszerhez fordulhatunk.

A BREEAM New Construction keretrendszer az építési projekt igényének megfogalmazásától kezdődően végig követi a tervezési fázisokat, a kivitelezést, műszaki átadást és végül az üzemebe helyezéssel zárul. Ezek mind meghatározó projekt szakaszok, melyeket egy adott témában előírt követelmény végig kísérhet vagy akár külön-külön például csak a kivitelezésre vonatkozóan ad előírást.

Gyakran találkozunk azzal a kérdéssel – amikor a Realisconhoz fordul egy ügyfél – hogy ha az épületének magas energetikai besorolása várható, akkor garantálható-e egy zöld épületminősítés megszerzése. Fontos kiemelni, hogy a fenntarthatóság nem csupán az alacsony energiafelhasználást jelenti, hanem egy ennél komplexebb szemléletmód. Az épület teljes életciklusára vetítve lehet vizsgálni többek között az anyagfelhasználást, szennyező anyagok kibocsátást, vízfogyasztást vagy hulladékkezelést.

Anyaghasználat, komfort és környezeti hatások

Az energiafogyasztásból keletkező üzemelési karbon mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a beépített karbon, amely az építőanyagok gyártáshoz és a kivitelezési folyamatokhoz kapcsolódó karbonkibocsátást is értékeli. Emiatt már a tervezéskor javasolt előnyben részesíteni vagy akár előírni a felelős forrásból, újrahasznosított gyártásból származó, környezetbarát megoldásokkal előállított vagy alacsony környezeti terhelésű anyagokat. A tudatos anyaghasználatnak más előnyei is lehetnek, például a magasabb élettartam, ezzel párhuzamosan alacsonyabb karbantartási igény vagy a kivitelezés során a veszteségek csökkentése.

A BREEAM minősítések során fontos alapelv és magasan súlyozott témakör a felhasználók érdekeit figyelembe vevő, egészséges és élhető épített környezet kialakítása is. Ehhez számos témakör tartozik: hőkomfort, akusztikai komfort, megfelelő belső levegő minőség és friss-levegő ellátás vagy a bevilágítási és kilátási viszonyok. Egy jól megtervezett épület javíthatja az épülethasználók produktivitását, közérzetét és jó hatással van az egészségükre is.

Másik kulcsterület a káros anyagok kibocsátásának minimalizálása. Ebbe beletartozik az épület környezetét érő fény-és zajterhelés is a hulladékkezelés mellett. De talán ennél fontosabb, hogy az épület milyen üvegházhatású gázokat bocsát ki a működéséből adódóan vagy mennyire tudatos az esővíz kezelésben, visszatartásban. Ezekben mindig van javítási potenciál, melyet körültekintő tervezéssel ki lehet aknázni.

Vízhasználat, lokáció és ökológiai szempontok

Egy BREEAM szempontból fenntartható épület a vízfogyasztást is igyekszik minimalizálni víztakarékos szerelvények alkalmazásával és a vízfogyasztás, esetlegesen előforduló szivárgás monitorozásával. Ehhez még hozzájárulhat, ha eső-vagy szürkevíz hasznosítás is tervezett és kiépül. Szoktunk látni példát shell & core fejlesztéseken arra, hogy az esővíz hasznosításhoz szükséges hálózatot a fejlesztő kiépíti egy bizonyos szintig és utána bérlői igény alapján lehet ezt a bérleményi területen tovább fejleszteni és beüzemelni.

A fenntarthatósághoz hozzájárul, ha az épület olyan lokációban található, ami tömegközlekedéssel és szolgáltatásokkal jól ellátott, ezzel is csökkentve az autós közlekedésből származó káros kibocsátásokat. Míg ezek adottságok, addig a fejlesztő is tehet erőfeszítést ezen a területen, hogy ösztönözze az épülethasználókat arra, hogy alternatív közlekedési megoldásokat válasszanak, mint például a kerékpározás.

Egy fenntartható fejlesztésnek nem csupán a káros hatásokat kell minimalizálnia, hanem lehetőség szerint javítania kell a terület ökológiai állapotát átgondolt növénytelepítéssel, állatbarát megoldásokkal és a biodiverzitás fejlesztésével.

Kivitelezés, üzembe helyezés és hosszú távú működés

Ahogy korábban említésre került az építési folyamat is meghatározó. Ebben a szakaszban is jelentős mennyiségű hulladék keletkezhet, sok energia és víz pazarolható el, ha ezek nem tudatosan vannak menedzselve. Plusz pont jár azért, ha az építési terület megfelelően rendezett, tisztán tartott és szervezettek, jól dokumentáltak a folyamatok.

Sajnos számos esetben látunk példát arra, hogy a tervezés és kivitelezés még előrevetít egy jó minőségű és energiahatékony épületet a gépészeti rendszerei által. Azonban az átadási folyamatok nem jól szervezettek, nem történik meg a megfelelő oktatás, üzemeltetési, karbantartási dokumentumok kidolgozása, melynek köszönhetően az épület üzemeltetője már egy olyan információhiányos helyzetből indul, aminek következtében nem fogja tudni jól üzemeltetni az épületet, kiaknázni az adott esetben drágán kiépített rendszerekben rejlő lehetőségeket. Ennek a folyamatnak az optimalizálására is van követelmény egy épületminősítés során a megfelelően megtervezett és menedzselt beüzemelési folyamatok révén.

A fenntartható épület tehát jóval több, mint egy energiahatékony ingatlan. A valódi fenntarthatóság az épület teljes életciklusát érintő tudatos döntések eredménye. Az időben meghozott fenntarthatósági döntések nemcsak környezeti előnyökkel járnak, hanem hosszú távon gazdasági és üzemeltetési szempontból is megtérülnek, miközben egészségesebb és élhetőbb épített környezetet teremtenek a használók számára.

Kluha Enikő, fenntarthatósági vezető

 

Mostantól a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium (BIT) tanulói nemcsak egyszeri látogatást tehetnek a Tesco különböző telephelyein, hanem az intézmény szakképzésben résztvevő diákjai gyakorlati képzésüket is végezhetik a kiskereskedelmi láncnál. A Tesco Akadémia által szervezett képzés során a diákoknak lehetőségük lesz arra, hogy az iskolában megszerzett elméleti tudást valós vállalati környezetben, gyakorlati tapasztalatokkal egészítsék ki.

A Tesco immár negyedik éve támogatja a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium szakmai munkáját. Az áruházlánc 2023-tól évi 10 millió forinttal járul hozzá az intézményben folyó innovatív oktatás megvalósításához és aktív szerepet vállal a diákok gyakorlatorientált képzésében. A Tesco rendszeresen szervez a diákok számára szakmai programokat és nyílt napokat a vállalat logisztikai központjában, központi irodájában, valamint a budaörsi áruházában, ahol a tanulók közvetlenül is betekintést nyerhetnek egy multinacionális, de minden tekintetben magyar vállalat működésébe. Legutóbb március 26-án a 9. évfolyam diákjai látogattak el a Tesco szigetszentmiklósi raktárába, ahol átfogó képet kaphattak a működési folyamatokról és első kézből tapasztalhatták meg egy országos lefedettségű logisztikai központ működését. Ez a korai találkozás segíthet abban, hogy a tanulók már pályaválasztásuk elején valós képet kapjanak a logisztikai szektor működéséről.

Idén először, a Tesco és a BIT közötti partnerség kibővül az iskola szakképzésben részt vevő diákok gyakorlati képzésével is. A program célja, hogy a tanulók az iskolában megszerzett elméleti tudást valós vállalati környezetben, gyakorlati tapasztalatokkal egészítsék ki. A gyakorlat során a diákok betekintést kapnak a nagyvállalati logisztikai és kereskedelmi működésbe, valamint lehetőségük nyílik későbbi munkalehetőségre is. A tanulók idén a Tesco budaörsi áruházában dolgoznak majd, ahol megismerhetik az áruforgalom, a raktárlogisztika, az áruátvétel és a készletkezelés folyamatait, közvetlen mentoraik segítségével.

A partnerség meghatározó pillére a Tesco Akadémia, amely mára a magyarországi duális képzés egyik legerősebb intézményévé vált. 2025-ben a Tesco Globál Áruházak Zrt.-nek duális képzés keretében több mint 3000 tanulóval volt szakképzési munkaszerződése, 88 iskolával állt kapcsolatban, és országszerte 120 áruház biztosított gyakorlati helyet különböző szakmák számára. A logisztika kiemelt szerepet kap a vállalaton belül és erre a Tesco Akadémia mára olyan programot dolgozott ki, amely egyszerre szolgálja a diákok fejlődését, a vállalat utánpótlási igényeit és a magyar logisztikai képzés színvonalának emelését. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy 2025-ben 3164 tanulóból 754 vett részt logisztikai technikus szakképzésben.

A Tesco Akadémia a szakmai képzés mellett a társadalmi felelősségvállalásra is hangsúlyt helyez. A HBLF Romaster Alapítvánnyal együttműködve mentorál és támogat hátrányos helyzetű roma fiatalokat: 2025-ben három egyetemi hallgató kapott segítséget tanulmányaiban, egyikük az év végén már megszerezte élelmiszermérnöki diplomáját. Emellett a Tesco Akadémia elindította „Szárnyalj” programját is, amelyben négy szakiskolai tanuló fejlődését segíti mentorálással és anyagi támogatással.

A BIT fenntartója és a Tesco Stratégiai Partnere, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet, amelynek célja, hogy a Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnáziumban modern, magas színvonalú oktatási környezetet működtessen, amely egyszerre biztosít minőségi tanulási feltételeket és kutatás-fejlesztési hátteret a legkorszerűbb pedagógiai módszerek kidolgozásához. A Tesco büszke arra, hogy továbbra is hozzájárulhat a diákok szakmai fejlődéséhez, valós vállalati környezetben nyújtva tapasztalatszerzési lehetőséget. Az idei tanévben szakmai gyakorlattal bővült partnerség új szintre emelte a közös munkát: megerősítette a BIT és a Tesco közötti kapcsolatot, szélesítette a diákok számára elérhető tanulási és fejlődési lehetőségeket, és hozzájárult ahhoz, hogy a logisztikai képzés az intézményben tartalmában és gyakorlatában is magasabb szintre lépjen.

„A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium egyik legfontosabb küldetése, hogy a fiatalok szilárd értékrenden alapuló, valódi és piacképes tudással lépjenek ki az iskola falai közül, melyhez elengedhetetlenek az ilyen erős vállalati partnerségek. A Tescóval közös program jól mutatja, hogyan tud összeérni az oktatás és a munka világa: a diákok nemcsak tanulnak, hanem valós helyzetekben próbálhatják ki magukat. Az Ökumenikus Segélyszervezet számára alapítása óta meghatározó érték a képzés-oktatás és hisszük, hogy ez a gyakorlatorientált szemlélet hosszú távon a fiatalok sikerét és a hazai szakképzés fejlődését is szolgálja”– mondta Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet ügyvezető-igazgatója.

Május 11. és június 7. között a Tesco és az Ökumenikus Segélyszervezet 13. alkalommal szervezi meg közös adománygyűjtő kampányát, amely 1000 nehéz körülmények között élő gyermek felejthetetlen nyári táboroztatásához járul hozzá, ahol a felzárkózásukat segítő programokat biztosítanak nekik. Az országszerte bármely Tesco üzletben megvásárolható 300 forintos adománykuponokkal bárki hozzájárulhat ahhoz, hogy egy életre szóló „kapaszkodót” kapjanak azok a fiatalok, akiknek egy egyszerű nyaralás is elérhetetlen álomnak számít.

A Kapaszkodó gyermekfejlesztő program keretében az Ökumenikus Segélyszervezet országszerte 40 helyszínen összesen 4150 nehéz sorsú gyermekkel foglalkozik rendszeresen, hogy esélyt teremtsen számukra a hátrányaik ledolgozására. A nyári szünetben mintegy 1000 rászoruló fiatalnak szerveznek napközis és bentlakásos táborokat, amelyek sokkal többet jelentenek egy egyszerű nyaralásnál. Ezek az egyhetes alkalmak valódi változást hozhatnak a gyerekek életében, akik szakemberek segítségével a játékos programok mellett felzárkózást segítő fejlesztő foglalkozásokon is részt vesznek.

Hogy mit is jelent mindez a gyakorlatban? Egy olyan kislánynak, aki korábban sosem fürdött medencében, a tábori közösség adta meg azt a biztonságérzetet, hogy félelmeit hátrahagyva átélje az első felszabadult csobbanás élményét. Egy egyszerűnek tűnő közös pizzasütés során a gyerekek megtanulták, hogyan dolgozzanak együtt és hangolják össze az igényeiket, így megtapasztalva a csapatmunka és a szabad döntés örömét. Egy együttműködésen alapuló játékban pedig a gyerekek egy kötelet tartva emelték magasba túlsúlyos társukat, olyan önbizalmat és elfogadást adva neki, amit korábban talán soha nem élt át.

A segítségnyújtás idén is rendkívül egyszerű. A Tesco immár 17. éve áll stratégiai partnerként a Segélyszervezet mellé, hogy a vásárlókkal és a munkatársakkal közösen támogassa, ezúttal a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkózását. Az idei évben május 11. és június 7. között a Tesco üzletekbe betérők a hagyományos, valamint az önkiszolgáló kasszáknál 300 forintos adománykuponok megvásárlásával csatlakozhatnak a jótékonysági akcióhoz. A befolyt összeg teljes egészében az Ökumenikus Segélyszervezet Kapaszkodó programját és a gyermekek nyári táboroztatását támogatja aprónak tűnő, sok esetben mégis sorsfordító pillanatokat hozva nekik.

„A tavalyi Kapaszkodó kampány során elképesztő összefogásnak lehettünk tanúi. Vásárlóink és munkatársaink jóvoltából több mint 200 ezer eladott kuponnal rekordösszegű, 52 millió forint gyűlt össze az Ökumenikus Segélyszervezet munkájának támogatására. Idén is arra biztatunk mindenkit, hogy az ország legnagyobb adománygyűjtő csapatának tagjaként, hogy ha teheti, egy 300 forintos adománykupon megvásárlásával vegyen részt a kampányban. Együtt ismét bizonyíthatjuk, hogy sok kicsi adomány is hatalmas változást hoz azoknak a gyerekeknek az életébe, akik máskülönben kevés eséllyel indulnának neki a jövőnek”– mondta Hevesi Nóra, a Tesco Magyarország kommunikációs vezetője.

Gáncs Kristóf, az Ökumenikus Segélyszervezet ügyvezető igazgatója kiemelte:„Az Ökumenikus Segélyszervezet táborai nemcsak nyári élményeket adnak a gyerekeknek, hanem kapaszkodót is a jövőjükhöz. A játékokon és közösségi programokon keresztül olyan készségeket fejlesztünk, amelyek segítenek abban, hogy a nehéz körülmények között élő gyermekek is eséllyel, megerősödve indulhassanak neki az életnek. Az évek során gyerekek ezreinek esélyt adó Kapaszkodó programunk fenntartásának egyik legfontosabb alappillére a Tesco tavaszi kuponos gyűjtése, így nagyon reméljük, hogy most is sok vásárló csatlakozik, és e hatalmas összefogás erejével ott lehetünk a legkisebbek mellett.”

A Zwack Unicum Nyrt. elkészítette új, hosszú távú ESG stratégiáját, amely a 2026 és 2040 közötti időszakra határozza meg a vállalat fenntarthatósági céljait és fókuszterületeit. A 2040-es céldátum egyben egy rendkívül fontos mérföldkő is: a cég ekkor ünnepli első üzemének alapítását és az Unicum márkanév bejegyzésének 200. évfordulóját.

A több mint kétszáz éves múlttal rendelkező családi vállalat számára a fenntartható, felelős működés nem új keletű koncepció, hanem a vállalati DNS szerves része. Zwack József már a 19. században előremutatóan gondolkodott, amikor nyugdíjalapot hozott létre a gyár dolgozói számára, ezzel is támogatva a munkavállalók időskori biztonságát.

„Családi vállalkozásként úgy vélem, hogy a Zwack Unicum egyedülálló lehetőséggel – és

felelősséggel – rendelkezik arra, hogy a szélesebb üzleti világba bevezesse azokat az

értékeket, amelyek generációkon át fenntartják a családot. Ezek közé tartozik az egymás

iránti törődés, az együttműködés és a bizalom ápolása, a hosszú távú gondolkodás, valamint

a kollektív jó előtérbe helyezése az egyéni érdekekkel szemben. „– emelte ki Zwack Izabella, az Igazgatóság tagja. Hozzátette, a cél, hogy tevékenységük pozitív nyomot hagyjon a társadalomban, olyan értéket teremtve, amely túlmutat a puszta gazdasági eredményeken.

A 2026-2040-es stratégia három fő fókuszterülete

A vállalat a 2025-ös bázisévre építve három alappillér mentén határozta meg vállalásait, amelyek közül a ESG szempontjait figyelembe vevő, felelős vállalatirányítás jelenti az alapot és teszi lehetővé, hogy a fenntarthatóság még inkább beépüljön a mindennapokba:

  • ESG tudatos vállalatirányítás és példamutató üzleti kultúra (G): A stratégia alapja, hogy az ESG szempontok ezentúl minden üzleti döntés szerves részét képezik. A nyitott és befogadó vállalati kultúra, az etikus működés az értéklánc egészében, valamint a felelős beszerzés (például a biodiverzitás figyelembevételével) mind a prudens vállalatirányítás részei.

A kapcsolódó mutatószámok között szerepel pl. hogy évente 3 beszállítónkat auditáljuk ESG szempontok szerint, szerződéses partnereink 100%-át nyilatkoztatjuk Pertneri Etikai Nyilatkozatunk tartalmának elfogadásáról, az ESG szempontok beépülnek a vezetők teljesítményértékelésébe is.

  • Környezet iránti felelősség (E): A vállalat már eddig is jelentős lépéseket tett a környezeti terhelés minimalizálása érdekében: a geotermikus és napenergia területén végrehajtott beruházásaiknak köszönhetően a Scope 1-2 szén-dioxid-kibocsátásuk 61%-kal csökkent 2016-hoz képest. A jövőbeli célkitűzések között szerepel a még hatékonyabb erőforrás-felhasználás és a körforgásra (megújuló, újrahasznosított és újrahasznosítható anyagokra) épülő működés megerősítése.

Ennek érdekében 2030-ra 93%-kal tervezzük csökkenteni a Scope 1 kibocsátásunkat, céges gépjárműflottánk 60%-át elektromos vagy hibrid járművekre tervezzük cserélni, s fenntartjuk, hogy a gyártás során keletkező slempe és a kivonatolt gyógynövényi részek 100%-ban biogáz előállításhoz kerülnek felhasználásra.

  • Pozitív társadalmi változások (S): A Zwack kiemelt hangsúlyt fektet a felelős alkoholfogyasztás előmozdítására, amely magában foglalja a fogyasztók edukációját, a korrekt tájékoztatást, valamint az alkoholmentes alternatívák fejlesztését is. Emellett fókuszban marad a biztonságos, egészségtudatos és fejlődést támogató munkahely fenntartása, illetve a helyi közösségek támogatása.

Rövid távú céljaink között szerepel, hogy saját munkavállalóinkon kívül 1000 vendéglátóegységnek biztosítunk képzést a felelős alkoholfogyasztásról, állandó munkavállalóink 100%-a teljesítményértékelésben részesül, s minden kollégánknak évi 8 (fizetett) órát biztosítunk a közösségi kezdeményezésekben való résztvételre.

 

Mérhetőség és átlátható megvalósítás

Az RTG Vállalati Felelősség Kft. támogatásával kialakított stratégia illeszkedik a társaság szervezeti kultúrájához és hangsúlyt helyez az eredmények nyomon követésére. Belovai Csaba vezérigazgató elmondta: „A kitűzött célokhoz egyértelmű KPI-okat rendelünk, bázisértékkel és célértékkel, meghatározva a várt hatásokat, a konkrét határidőket és a szükséges erőforrás-igényeket is. Így a stratégia nemcsak irányt mutat, hanem mérhető és számonkérhető keretet ad a megvalósításhoz.”.

A Zwack Unicum Nyrt. teljes ESG stratégiája, valamint a fenntarthatósággal kapcsolatos további információk a vállalat weboldalán olvashatók: zwackunicum.hu/fenntarthatosag.

 

 

A Market Építő Zrt. ROM Vándor CSR programja 2026 májusában két, egymástól eltérő, mégis közös értékalapra épülő eseményen keresztül mutatta meg, hogyan kapcsolódhat össze az épített örökség megóvása, a közösségi részvétel és a természetjárás kultúrája. A Tolnai Zöldút Teljesítménytúra frissítőpontjának működtetésével, valamint egy lajosmizsei önkéntes napon végzett gyakorlati természetvédelmi és közösségi munkával a program egyszerre volt jelen kulturális örökségi helyszínen és helyi közösségi térben.

A Tolnai Zöldút Teljesítménytúra mentén, a regölyi Somolyi templomromnál a ROM Vándor program egy napra ismét visszaadta a hely közösségi funkcióját. A frissítőpont a túrázók ellátását szolgálta, ugyanakkor lehetőséget adott arra is, hogy megálljanak, és megismerjék a helyszín történetét. A templomrom az  ötödik olyan műemléki helyszín, amely a Market örökségvédelmi programja keretében újult meg, és amely hosszabb távon is látogatható, közösségi térként működhet a jövőben.

A helyszín így nem önálló állomásként, hanem a Tolnai Zöldút Teljesítménytúra szerves részeként kapcsolódott be a napi mozgásba: a Tolnai Erdőkért Alapítvány együttműködésével kijelölt útvonalak biztosították, hogy a 42 km-es, 100 km-es és MTB távok indulói is érintsék a templomrom környezetét. A nap folyamán mintegy 280 túrázó fordult meg a frissítőponton, ahol Belecz Péter, a ROM Vándor programigazgatója és Nagy Edit CSR vezető fogadták a résztvevőket, és bemutatták a műemlék történeti jelentőségét. A megálló a túra részeként egy rövid, mégis tartalmas kapcsolódási ponttá vált: a ROM Vándor program célja ebben a kontextusban az, hogy az elhagyott Árpád-kori romok újra értelmezhetővé és közösségileg bevonhatóvá váljanak.

A program másik pillére Lajosmizsén valósult meg, ahol 30 fős önkéntes csapat vett részt a ROM Vándor kezdeményezésben. Tájépítész bevonásával és több órás tereprendezési és talaj-előkészítési folyamatokat követően tizenkét termetes fa került új helyére, továbbá ezzel párhuzamosan  bútoripari szakembereik közreműködésével kültéri bútorokat is felállított a projektcsapat, hogy a pusztatemplom a későbbiekben egy kényelmes pihenőhelyként szolgálhasson a látogatók számára. 

A két esemény együtt mutatja meg a ROM Vándor program működését: az örökségvédelem égisze alatt ezeknek a helyeknek és tereknek visszacsatolása az élő közösségi életbe. A sokszor nehezen megközelíthető, romos állapotú műemlékek így ismét látogathatóvá és értelmezhetővé váljanak, miközben megőrzik eredeti történeti értéküket.