A Dreher történelmi gyára alatt húzódó, 13. századi mészkőbánya föld alatti járatait megerősítették, hogy megkezdhessék az új üzemegységek építését. A vállalat 100 milliárd forintos beruházásának első szakaszában teljesen megújul az erjesztés folyamata, amelyhez a Dunán már le is úsztattak Németországból 35, gigászi méretű tartályt.

Az erjesztő- és ászokolótartályokat 2025. októberben és november első felében, éjszakánként szállították át közúton a Csepeli Szabadkikötőből a kőbányai gyár területére. A legnagyobb, 20–22 méteres darabokat szigetelés nélkül kellett legyártani, hogy engedélyt kapjanak a Budapesten történő túlméretes szállításra. A külső szigetelőréteget így az építkezés helyszínén, egy erre a célra felállított csarnokban helyezik fel, nemzetközi szakembergárda közreműködésével.

„Egy történelmi vállalat életében időről időre eljön a pillanat, amikor átfogó fejlesztésekre és egyes folyamatok teljes megújítására van szükség. A Dreher 21. századi történetében ez most következett be. Az elmúlt évek szakmai és üzleti sikereinek köszönhetően elértük, hogy az Asahi Europe & International egy nemzetközi szinten is jelentős beruházásba kezdjen velünk, amely hosszú távra biztosítja gyárunk jövőjét” – mondta el Mike James, a Dreher Sörgyárak vezérigazgatója.

A sörgyártás egyik legkritikusabb lépése a főzést követő erjesztés, amely során az élesztő a sörlében található cukrokat alkohollá és szén-dioxiddá alakítja – ez alapvetően meghatározza a sör ízét, illatát és szénsavtartalmát. Éppen ezért meghatározó a mostani beruházás a Dreher életében: a modern épületek és a 300 köbméteres tartályok mellett új technológiák is megjelennek. Az erjesztőépület mellett egy új energiaközpont is épül, amely később a teljes gyártási folyamatot kiszolgálja, és javítja a víz- és energiafelhasználás hatékonyságát.

„A hazai söripar eddigi legnagyobb beruházását hajtjuk végre Magyarország piacvezető sörgyárában*, egy történelmi helyszínen, ráadásul úgy, hogy közben nem állunk le a termeléssel. Ehhez rendkívül kreatívan kell kezelnünk minden logisztikai kihívást. A Mesterterv nevű projektünk összetettségét jól érzékelteti, hogy 800 éves alagutakat kellett megerősítenünk ahhoz, hogy egy 500 tonnás daruval a helyére emelhessünk akkora tartályokat, amelyeket kész formájukban még szállítani sem lehetne a hazai utakon” – mondta el a projektről Rácz András, Dreher Sörgyárak integrált ellátási lánc igazgatója.

Az Asahi Europe & International az elmúlt években már számos fejlesztéssel növelte a kőbányai gyár hatékonyságát és a Dreher exportképességét: 4,6 milliárd forintból cserélték a kompresszorokat és szűrőberendezéseket, majd 7 milliárd forintból új alumíniumdobozos gyártósort telepítettek. A szintén teljes mértékben önerőből megvalósuló Mesterterv gigaberuházás első, 30 milliárd forint értékű szakasza várhatóan 2026 végén zárul le. Ezt követően a hazai piac alakulása alapján határozzák meg a fejlesztések további irányát.

A tartályok szállításáról és az építkezésről készült videó és képgaléria a linkekre kattintva érhető el.

*Forrás: NielsenIQ RMS sörkategória értékesítési adatok alapján a 2025 szeptemberével záruló 12 hónapos időszakra vonatkozóan, a teljes magyar kiskereskedelmi piac tekintetében (Copyright © 2025, The Nielsen Company (Europe) Sarl)

„Te milyen munkahelyet kívánnál a lányodnak?” – ezt a kérdést tette fel idén nőnap alkalmából munkatársainak a Dreher Sörgyárak. A lányos apukák válaszait ezután Bernát Barbara illusztrátornak adták át, hogy azokból inspirálódva vizuálisan is megjelenítse a gondolatokat. Az így kialakuló párbeszédet hosszabb távon is folytatják a belső kommunikációban, míg a műveket a vállalat a közösségi felületein osztja meg.

A Dreher évek óta a vállalati kultúrájával összhangban, értékteremtő módon és a nemektől független párbeszéd erősítésével ünnepli a munkavállalói közösség közel 40%-át alkotó női kollégákat. Ebben a beszélgetésben ezúttal elsőként a lányos apukákat szólították meg, majd egy kreatív alkotó, Bernát Barbara bevonásával emelték új szintre a kezdeményezést.

„Ezen a munkahelyen teljesen természetes, hogy egy család több generációja is egymás mellett dolgozik, így adta magát a kérdés: a jövőbe tekintve mit tehetünk mi magunk azokért, akik a legfontosabbak számunkra – a gyerekeinkért. Férfi munkavállalóként mindennapi feladatunk, hogy olyan közeget teremtsünk, amit a saját lányainknak is kívánnánk. Rendkívül értékes válaszokat kaptunk a kollégáktól a legkülönbözőbb területekről és beosztásokból. Ezeket a gondolatokat a belső kommunikációban őrizzük meg, Barbara képeit viszont úgy éreztük, érdemes megosztanunk a szélesebb közönséggel is” – mondta el a projektről Berkes Áron, a Dreher Sörgyárak HR-igazgatója.

A sörgyártást a közvélemény gyakran maszkulin iparágnak tartja, pedig ez korántsem fedi a valóságot. A Dreher Sörgyáraknál sok évtizedes hagyománya van a nők szerepvállalásának: a munkavállalók összlétszámában, a felsővezetésben, valamint az aktív sörfőzőmesterek között is. 2023-ban ezt a témát dolgozta fel a vállalat háromrészes rövidvideó-sorozata is.

Bernát Barbarát bátor, kísérletező stílusa miatt kérte fel a projekthez a Dreher Sörgyárak. Szeret történeteket illusztrálni, lendületes stílusban, karakter fókusszal rajzol, gyakran hagyományos technikákkal mint az akvarell, vagy sokszorosítógrafikával. Illusztrátor társaival a Halisten stúdió tagja.

Együttműködés indult a Henkel Magyarország környei ragasztógyára és a MOL Tatabánya KC férfi kézilabdacsapata között, amely a közösségi értékek erősítését, a város sportéletének támogatását, valamint a Henkel munkatársai számára biztosított sport- és élményalapú juttatásokat helyezi fókuszba.

A Henkel Magyarország Operations Kft. évek óta TAO-támogatással segíti a Tatabányai Kézilabda Kft. munkáját, amely elsősorban az utánpótlás-nevelés támogatását teszi lehetővé. Erre az együttműködésre építve a vállalat a jövőben kibővíti szerepvállalását annak érdekében, hogy a TAO keretein túl a felnőtt férfi kézilabdacsapat működéséhez is hozzájárulhasson.

A Henkel környei gyára 4 millió forintos hozzájárulással segíti a helyi kézilabda további fejlődését. A kezdeményezés illeszkedik a vállalat felelős működésre épülő szemléletéhez, amely egyszerre helyez hangsúlyt a társadalmi szerepvállalásra, a lokális közösségek megerősítésére és a dolgozók jóllétének támogatására. Az aktív életmód ösztönzése nemcsak az egészség megőrzését szolgálja, hanem erősíti az összetartozást, miközben kedvezően hat a mindennapi munkavégzésre is.

A MOL Tatabánya KC a hazai férfi kézilabda egyik meghatározó klubja, amely stabil NB I-es szereplőként rendszeresen bizonyít országos és nemzetközi szinten egyaránt. Az egyesület jelentős hangsúlyt fektet az utánpótlás fejlesztésére és a sport közösségformáló szerepének erősítésére, miközben szorosan kötődik a városhoz. „A Tatabányai Tigrisek a küzdeni tudás, az összefogás és az elkötelezettség hiteles megtestesítői így örömmel csatlakozunk támogatói közé. Büszkék vagyunk arra, hogy egy olyan professzionális, felkészült csapat mellé állhatunk, amely hozzáállásával és elszántságával példát mutat. Lelkesen szurkolunk nekik a mérkőzéseken, és bízunk abban, hogy ez a kapcsolat mindkét fél számára hosszú távon értéket teremt” – mondta Kocsis Zoltán, a Henkel környei ragasztógyárának igazgatója.

A Henkel környei ragasztógyára a vállalat egyik meghatározó gyártóegysége, amely innovatív technológiákkal és megoldásokkal szolgálja ki partnereit. Miközben fontos szerepet tölt be a térség gazdasági életében, aktívan részt vállal a helyi közösségek támogatásában. A Henkel elkötelezettsége a mozgás és az aktív életmód iránt évek óta kézzelfogható a Környe Futás sportesemény támogatásában, ahol a munkatársak és családtagjaik is különböző távokon és korosztályos kategóriákban állnak rajthoz, erősítve az egészségtudatosságot és a közösségi élményt.

„AI in Central and Eastern Europe”, azaz Mesterséges intelligencia Közép- és Kelet-Európában címmel jelent meg a KPMG legújabb kutatása. A tanulmány átfogó képet ad a közép- és kelet-európai régió – köztük Magyarország, Csehország, Lengyelország, Románia, Szlovákia és Szlovénia – AI-stratégiájáról, felmérve az országok és vállalatok helyzetét az AI szabályozása, bevezetése, felhasználása és fejlesztése terén. Az adatok azt mutatják, hogy bár a régió lemaradással küszködik, a közép- és kelet- európaiak a világátlagnál kevésbé tartanak attól, hogy az AI meg fogja szüntetni a munkahelyeket.

A tanulmány a „Trust, attitudes and use of artificial intelligence: A global study 2025”, azaz Bizalom és elvárások a mesterséges intelligencia használatával kapcsolatban című kutatás során gyűjtött adatok alapján készült, amelyet a Melbourne-i Egyetem kutatócsoportja végzett a KPMG együttműködésével egy évvel ezelőtt. A kutatás a mesterséges intelligenciába vetett társadalmi bizalom, és a technológia használata során tapasztalt felhasználói mintázatok egyik legátfogóbb globális vizsgálata, amely világszerte több mint 48 000 válaszadót ölel fel 47 országból.

Tudás nélkül használjuk a technológiát

A KPMG tanulmánya szerint már az alapoknál is van két jelentős eltérés akkor, amikor a közép- és kelet-európai régió mesterséges intelligencia használatát vizsgáljuk: kevesebben alkalmazzák a technológia nyújtotta lehetőségeket, és jóval kevesebben vettek részt ehhez kapcsolódó képzésen, mint a globális átlag.

A régióban az egyének 59%-a számolt be rendszeres AI-használatról, szemben a világszinten mért 66%-kal. Ez a különbség még markánsabb a képzés terén: a válaszadók mindössze 30%-a vett részt AI-val kapcsolatos képzésben, míg globálisan ez az arány 39%. Ennek értelmében miközben az AI-használatban a szakadék csak 7 százalékpontnyi, a képzések számában ez az elmaradás 9 százalékpont. Magyarországot vizsgálva lesújtó számokat mutat a felmérés: idehaza mindössze feleannyi (19%) ember vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzésen, mint a világátlag (39%), mely eredmény a régióban a legalacsonyabb. A kutatás rávilágít arra is, hogy hosszú távon ez az eltérés súlyos képességbeli különbségeket okozhat, amelyre a cégeknek minél hamarabb reagálnia kellene.

Van szabályozás, csak nem tudunk róla

A mesterséges intelligenciára vonatkozó nemzeti és nemzetközi szabályozások ismertsége Közép- és Kelet-Európában továbbra is alacsony, összhangban a globális trendekkel. Azonban fontos kiemelni, hogy a világátlag sem magas, hiszen az emberek mindössze 17%-a tud arról, hogy egyáltalán léteznek ilyen regulációk. A közép- és kelet-európai válaszadók 89%-a nincs tisztában a meglévő AI-szabályozásokkal. Ez egybecseng a régió általánosan alacsonyabb AI-műveltségi szintjével.

A szabályozások ismeretének hiánya különösen szembetűnő Csehországban, Magyarországon és Szlovákiában, ahol a lakosság több mint 90%-a nem ismeri az AI-ra vonatkozó szabályozási keretrendszereket. Románia ezzel szemben pozitív kivételnek számít: közel minden negyedik állampolgár tisztában van az AI-szabályozásokkal, ami viszonylag magasabb szintű érdeklődésre és elköteleződésre utal.

A cégek és az emberek egyszerre fedezik fel az AI-t

A KPMG felmérése kitért arra is, hogy az egyének és a szervezetek milyen lendülettel vezetik be, vagy legalább próbálják ki a számukra legmegfelelőbb AI-megoldásokat. A szervezetek 64%-a, az egyéneknek pedig 63%-a nyilatkozott úgy, hogy használta már saját vagy céges szinten a mesterséges intelligenciát munkája során.

„A vállalatok egyik legnagyobb hibája, ha az AI bevezetéséről pusztán a technológia körüli felfokozott várakozások hatására döntenek, nem pedig egy átgondolt stratégia mentén. Nem szabad ezt a kérdést elszigetelten kezelni, hiszen az AI csupán egy lehetséges eszköz egy átfogó digitalizációs stratégián belül. Emellett egyéb vállalati feltételek figyelembevétele is elengedhetetlen, mivel a szervezeti struktúra, a folyamatok, az adat- és kiberbiztonság, a munkatársak felhatalmazása és a változáskezelés egyaránt kulcsszerepet játszanak a sikeres bevezetésben” – mondta Ignácz Péter, a KPMG senior managere.

A legmagasabb szervezeti szintű AI-adaptációt Lengyelországban, Romániában és Szlovéniában mérték – ezekben az országokban a munkavállalók a mindennapi AI-használatban is élen járnak. A heti szintű AI-használat aránya Lengyelországban 25%, Szlovéniában 24%, Romániában pedig 21%.

Míg a szervezeti adaptáció és az egyéni AI-használat közel kiegyenlített szinten mozog a régióban, Magyarországon és Romániában minimális eltérés figyelhető meg: mindkét piacon a munkavállalók magasabb része önállóan használja az AI-eszközöket, még akkor is, amikor ezeket a megoldásokat a munkáltatójuk még nem vezette be formálisan. Ezek az eltérések ugyanakkor alacsonyak, 3–4% körüliek. A régióban a világátlaghoz képest (70%) minimálisan magasabb a díjmentes, publikusan hozzáférhető AI-megoldások használata (72%), mely tendencia hozzájárulhat ahhoz, hogy a munkáltatók által biztosított AI-eszközök használata kevésbé gyakori.

A szabályozás és a felelős keretrendszerek kialakításának hiánya vállalati környezetben is jelentős, mely növelheti a kockázatoknak való kitettséget. Míg világszerte a válaszadók 34%-a állítja, hogy munkahelyük rendelkezik hivatalos AI-irányelvekkel, addig a közép- és kelet-európai országokban ez az arány mindössze 23%.

Hallucináció és munkahelyek kérdése – ettől tartanak a legtöbben Kelet-Európában

A hat vizsgált közép- és kelet-európai országban a válaszadók számára a mesterséges intelligencia személyesen tapasztalt három legnagyobb hátránya a félrevezető vagy hamis információk (55%), a pontatlan eredmények (54%), valamint az emberi interakciók és kapcsolódások elvesztése (53%). Ezek az eredmények egyértelművé teszik, hogy a válaszadók több mint felét érintő aggodalmak elsősorban az AI megbízhatóságára és

társadalmi hatásaira koncentrálódnak, háttérbe szorítva az olyan technikai kockázatokat, mint a kiberbiztonság vagy a munkahelyek megszűnése.

Arra a kérdésre, hogy a mesterséges intelligencia hogyan fogja befolyásolni az adott ember munkahelyét, eltérő válaszokat láthatunk. A globális átlaghoz képest bár kevesebb válaszadó gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen befolyásolhatja, vagy akár meg is szüntetheti a munkáját, ezzel párhuzamosan a világátlaghoz (29%) viszonyítva 8%-kal kevesebben hisznek abban is a vizsgált régióban, hogy az AI több munkahelyet teremt majd, mint amennyit megszüntet.

A nyugdíjas évek nem kell, hogy az önfeladásról szóljanak, sokkal inkább egy új életszakaszról, amikor több idő jut önmagunkra, a szeretteinkre és a társas kapcsolatainkra. A K&H új, örök aktív társadalmi felelősségvállalási programja az öngondoskodás fontosságára, különösen a hosszú, egészséges és teljes életre való felkészülésre hívja fel a figyelmet. A most induló K&H örök aktív pályázat azokat a példamutató nyugdíjasokat ismeri el, akik közösségi szerepvállalásukkal inspirálják a fiatalabb korosztályt is.

Az aktív nyugdíjas életmód népszerűsítése érdekében a K&H nemrégiben együttműködési megállapodást kötött az ország egyik legnagyobb nyugdíjasszervezetével, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetségével. A K&H szakmai partnerével közös célkitűzése, hogy minél több szépkorú embert segítsen hozzá ahhoz, hogy nyugdíjas éveiket ne csak méltósággal, hanem élményekkel és gazdag társasági élettel töltsék meg. A hosszú élet nem csupán biológiai kérdés, testileg, lelkileg, szellemileg és pénzügyileg egyaránt szükséges felkészülni rá. A K&H örök aktív pályázat reflektorfénybe helyezi, és elismeri azokat a nyugdíjas önkénteseket, akik önzetlen munkájukkal hozzájárulnak a korosztályuk aktív és tartalmas életviteléhez. Ezzel a saját jóllétükön túl példát mutatnak kortársaiknak, valamint a fiatalabbaknak is. Mert a nyugdíjas évek nem kell, hogy az önfeladást jelentsék, hanem egy új fejezet kezdetét, amikor végre van idő önmagukra, a szeretteikre, és arra, hogy örömöt találjunk a társas viszonyaikban. A rendszeres mozgás, a baráti találkozások, az új hobbik vagy éppen régi szenvedélyek felelevenítése mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyugdíjas korosztály valóban aktívan, jókedvűen és egészségesen élje meg az mindennapokat. Ez az életforma azonban nem csupán az egyéni jóllétről szól, hanem legalább annyira a közösségről is: arról, hogy a fiatalok lendülete, a középkorúak energiája és az idősek tapasztalata összeadódjon, és együtt formáljanak élhetőbb jövőt.

,,Ahhoz, hogy nyugdíjas korban az aktív évek alatt megszokott életszínvonalat fenn tudjuk tartani, kulcskérdés, hogy a megtakarítást időben elkezdjük. A nyugdíjas évekre való felkészülés azonban nem csak pénzügyi kérdés, hanem felelősségvállalás a saját jövőnk iránt. A pénzügyi tudatosság, az egészséges életmód és a közösséghez tartozás kéz a kézben járnak. A hosszú, tartalmas élet nem a véletlen műve, hanem a tudatos tervezés eredménye. Így a jövő nem lemondásokról, hanem lehetőségekről szól ennek a korosztálynak is” – mondta el Peter Robben, a K&H Csoport vezérigazgatója a program indulása kapcsán.

A K&H Egészséges Társadalomért Alapítvány által meghirdetett K&H örök aktív pályázat december 3-án indul, jelentkezni 2026. január 16. éjfélig lehet. A nevezések beérkezését követően szakmai zsűri választja ki az 50 nyertest. A pályázatban nyugdíjas státuszú, valamely Magyarországon bejegyzett nyugdíjas szervezetben, időseket ellátó szociális intézményekben tevékenykedő, a helyi közösségi programokhoz hozzájáruló önkéntes

jelölhető. Az önkéntesek elismerése fejenként bruttó 100 000 forintos utalvánnyal történik, a jelölő szervezet pedig bruttó 635 000 forint pénzbeli támogatásban részesül.

További részletek és jelentkezés: fenntarthatotarsadalom.kh.hu