március 2026

Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója nyerte az idei BBJ CEO Community Awardot

A Budapest Business Journal CEO Gáláján idén Rózsai Rezső, a KPMG vezérigazgatója vehette át a rangos CEO Community Awardot. A díjátadó immár több mint egy évtizede a hazai üzleti élet egyik legrangosabb, hagyományteremtő eseménye. Egy olyan platform, amely a kiváló vezetői teljesítmény, a hosszú távú stratégiai gondolkodás és a felelős vállalatirányítás elismerését szolgálja. A díjakat minden évben a hazai szakmai közösség legkiemelkedőbb szereplőinek ítélik oda.

A CEO Community Award elismeréssel olyan vezetők munkáját díjazzák, akik saját szervezetük eredményein túl a kapcsolódó közösségeik formálásához és erősítéséhez is érdemben hozzájárulnak. Rózsai Rezső 2019 óta a KPMG vezérigazgatója, közel három évtizedes pályafutása során nemcsak a vállalati szférában ért el jelentős eredményeket, de társadalmi kezdeményezések alakításában is meghatározó szerepet vállalt.

Kiemelt értékek mentén a hazai szakmai közösségekért

A vezérigazgató a magyar szakmai közösségek régóta elkötelezett partnere. Elnökségi tagja a Hungarian Business Leaders Forumnak (HBLF) és a Joint Venture Szövetségnek, valamint tagja a Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi üzleti tanácsadói testületének is. A HBLF munkáját évek óta mentorként is segíti, emellett részt vesz a BOM Alapítvány és a Menedzserszövetség közös kezdeményezésében, a Magyar Sportért Mentor Programban is. Rendszeresen hozzájárul a magyar vállalati és vezetői közösség közötti tudásmegosztáshoz, például a KPMG CEO Outlook kutatását széles körben ismerteti évről évre – mindezzel párbeszédeket generálva. (A KPMG CEO Outlook Report több mint ezer globális cégvezető kihívásait és az általuk irányított vállalatok gazdasági kilátásait mutatja be – Rózsai Rezső segítségével – a hazai üzleti élet tagjainak, közösségeinek.)

A KPMG értékeivel és küldetésével összhangban kiemelten fontos számára az üzleti integritás és etika következetes képviselete. Ennek jegyében több kezdeményezés is az ő nevéhez fűződik: a KPMG és a Menedzserszövetség együttműködésében létrehozott Év Menedzsere az Üzleti Kultúráért Különdíj, valamint a Kékszalag vitorlásversenyhez kapcsolódó KPMG Fair Play Díj, amely a sportszerűség, az önzetlen összefogás és az integritás értékeit állítja középpontba.

A vezérigazgató kiemelt figyelmet fordít a szakmai utánpótlás támogatására: a KPMG évek óta stratégiai partnere a Brain Bar jövőfesztiválnak, emellett a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetemmel kialakított stratégiai együttműködések révén is hozzájárul a fiatal generációk és tehetségek fejlődéséhez, oktatásához. Az évek óta működő KPMG Alumni közösségében Rezső szintén aktív, kulcs szerepet vállal.

Több, mint üzlet: felelősségvállalással a társadalomért „Ez az elismerés megerősíti, hogy jó úton járunk, helyes értékeket képviselünk. Ugyanakkor felelősséggel is felruház minket: folytatnunk kell a megkezdett munkát, és még több kollégát és szervezetet inspirálni arra, hogy szakértelmüket a társadalom javára fordítsák. Vezéreljen minket az elv, hogy a közösségeinket jobb állapotban adjuk tovább, mint ahogy találtuk” – mondta Rózsai Rezső a díj átvételekor.

A KPMG vezetője hangsúlyozta, a magyar vállalatok és vezetők aktív szerepe döntő a társadalom rövid- és hosszú távú fejlődésében, ezért különös felelősségük van erős szakmai és

társadalmi közösségek építésében. Ennek jegyében vállalati és egyéni szinten is olyan kezdeményezésekben vállal szerepet, amelyek a társadalom legérzékenyebb csoportjait segítik – többek között a HBLF Romaster Program és a KPMG Felelős Társadalomért Program révén. Ez a közösségi szerepvállalás ugyanazt az értékrendet tükrözi, amely a cég mindennapjait is átszövi: az integritást, a szakmai kiválóságot és a jövő iránti felelősséget.

Rózsai Rezső díjátadón bemutatott videóját ITT tudják megtekinteni.

2026.03.30.

Veszélyből erősség: hogyan teremt értéket a klímareziliencia?

Hírek

A világ, amelyhez a vállalatainkat, üzleti modelljeinket, rendszereinket igazítottuk, már nem létezik. A klímaváltozás okozta szélsőségek és az ehhez kapcsolódó fizikai kockázatok gyors ütemben növekednek, és jelentős fenyegetést jelentenek a vállalkozások számára. Azonnali cselekvés szükséges a klímareziliencia területén is. – hangzott el a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) 2026. március 24-én tartott üzleti reggelijén és szakmai fórumán, amelynek fókuszában a reziliencia állt.

A tétlenség költsége óriási – a dekarbonizáció és az alkalmazkodóképesség erősítése érdekében tett sürgős lépések nélkül a jelenlegi becslések szerint a fizikai kockázatok 2050-re érdemben befolyásolhatják a vállalatok pénzügyi teljesítményét, a kritikus iparágakban világszerte akár 25 százalékkal csökkentve az eredményt (EBITDA).(forrás: WBCSD) A kibocsátáscsökkentés továbbra is kulcsfontosságú, de az alkalmazkodás terén tett gyors intézkedések éppúgy elengedhetetlenek a munkaerő, az ellátási láncok, a közösségek és a vállalatok működéséhez szükséges természeti ökoszisztémák ellenálló képességének megőrzéséhez.

„A vállalatok már érzékelik a kockázatot, de egyelőre csupán a hazai élenjáró vállalatok 25 százaléka azonosítja, értékeli és kezeli a klímaváltozással összefüggő kockázatokat és építi be a vállalat kockázatkezelési, döntéstámogató folyamataiba. Nem könnyű a bizonytalanság kezelése, a vállalati célokhoz illeszkedő megfelelő megoldások azonosítása, de az alkalmazkodásba és a rezilienciába történő proaktív befektetések jelentős megtérülést ígérnek. Minden 1 dollár, amelyet a rezilienciába fektetünk, akár 4 dollár megtakarítást jelent az egészségügyi és termelékenységi veszteségek elkerülésében.” – mondta el köszöntőjében ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „A reziliensebb vállalatok a befektetők, ügyfelek és szabályozó hatóságok számára is vonzóbbak, ami erősíti hosszú távú életképességüket egy egyre kiszámíthatatlanabb éghajlati környezetben. Fontos, hogy a reziliencia egyre inkább védekező koncepcióból a fenntartható, hosszú távú értékteremtés és a kockázattal korrigált teljesítmény stratégiai hajtóerejévé váljon.” – tette hozzá.

A BCSDH legfrissebb ESG felmérése szerint az élenjáró vállalatok 70 százaléka egyetért azzal, hogy a klímaváltozás cégük működését fenyegető veszély és 80 százalék gondolja úgy, hogy a klímaalkalmazkodás üzletileg kifizetődő.

„A klímareziliencia az ökoszisztémák, közösségek, vállalatok és infrastruktúrák azon képessége, hogy előre jelezzék, felkészüljenek, reagáljanak, és helyreálljanak az éghajlattal kapcsolatos sokkhatásokból – például szélsőséges időjárási eseményekből. Magában foglalja az alkalmazkodóképesség fejlesztését, a rendszerek diverzifikálását, valamint előrelátó és elővigyázatos stratégiák megvalósítását annak érdekében, hogy krízisekben az alapvető működések fennmaradjanak, sőt, a rendszerek innovatív módon továbbfejlődhessenek.” – fejtette ki Dr. Zlinszky János, egyetemi docens az Egyensúly Intézet tanácsadó testületének tagja. – „Az új, ellenállóbb rendszerekre való áttéréssel nem érdemes megvárni a nagy megrázkódtatásokat.” – tette hozzá.

Az éghajlatváltozás közvetlenül és közvetve is hatással van az egészségre, és ez környezeti, társadalmi és közegészségügyi tényezőkben is megjelenik.

Az IPCC jelentéseivel összhangban a hazai vizsgálatok is alátámasztják, hogy a Kárpát-medencében jelenleg az extrém hőmérsékleti események (hőhullámok) jelentik a legfontosabb egészségügyi kockázatot. 2024-ben kiugróan sok, 36 napon érte el a napi középhőmérséklet Magyarországon a 25 Celsius fokot országos átlagban, a leghosszabb hőhullám 27 napig tartott.

Az elmúlt tíz évben a hőhullámos napok alatt a napi halálozás országos átlagban kb. 15%-kal emelkedett meg.

„Az éghajlatváltozás az emberi egészségre is jelentős hatással van, melyek közvetlenül pl. szélsőséges időjárási események okozta sérülések vagy halálesetek, a hőmérséklet emelkedése miatt kialakuló hővel kapcsolatos betegségek vagy közvetve pl. munkaintenzitás csökkenése, mentális egészség romlása is jelentkezhetnek. Ezen felül a pollentermelő növények térbeli és időbeli elterjedésének megváltozása okozta légzőszervi megbetegedések, vagy a kullancsok és más az éghajlatváltozás miatt megjelenő rovarok által terjesztett betegségek száma is növekedhet.” – mondta el prezentációjában Dr. Páldy Anna főorvos, a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ szaktanácsadója. – „A vállalatok részei kell, hogy legyenek a megoldásnak. Fontos az egészségre nem ártalmas beltéri levegőminőség biztosítása, a dolgozók mentális egészségének védelme, a kültéri munkavégzés esetén a hővédelem és a rovarcsípés elleni megfelelő védelem, a növényvédőszerekkel dolgozók megóvása, illetve alternatív módszerek használatával a káros hatások csökkentése.”

A Világbank becslései szerint a klímaváltozás miatt az infrastruktúrában keletkező károk évente több száz milliárd dolláros globális veszteséget okozhatnak a század közepére, ha nem történik adaptáció.

„Az épített környezet az egyik legnagyobb CO₂ kibocsátó, a klímareziliencia szempontjából gazdaságunk legnagyobb kitettségi pontja és egyben a legnagyobb beavatkozási lehetősége is. Az erőforrás használatunk növekszik, de a tartalékaink kimerülnek, elértünk a határhoz, ahol stratégiát kell váltanunk.” – mondta el Kiss Ida építész, fenntarthatósági stratégiai tanácsadó. – „Az épületeinkre úgy kell tekintenünk, mint az erdőkre – ökoszisztéma szolgáltatóként. Ha regeneratív módon – a helyi éghajlatot és a földterület adottságait tiszteletben tartva és azokkal összhangban – a közösség bevonásával, annak szükségleteire építve és adaptívan – a változó klíma hatásainak ellenálló és rugalmasan alakítható funkciókkal – tervezzük, akkor ugyanaz az épület, amely eddig csak kivett az erőforrásokból és hulladékot termelt, pozitívan hat a környezetére, biztonságos és hosszú távon élhető nemcsak az emberek számára, hanem a biodiverzitás megtartásához is hozzájárul.” – tette hozzá.

A következő évtized várhatóan még volatilisabb lesz, geopolitikai változásokkal, technológiai zavarokkal és gyorsuló klímanyomással. A reziliencia a hosszú távú teljesítmény egyik kulcstényezőjévé válik, lehetővé téve a vállalatok és gazdaságok számára a gyors alkalmazkodást és a lehetőségek megragadását. Egyre inkább meghatározó versenyelőnnyé válik – és kulcsfontosságú út a tartós értékteremtéshez a jövő generációi számára.

Az előadásokat követő zártkörű fórum keretében vállalatvezetők, vállalati-, tudományos és civil szakértők közösen térképezték fel ebben a három vizsgált témakörben a klímarezilienciát segítő rendszerszintű változások előmozdítóit és akadályait, valamint az üzleti életben már létező megoldásokat. A három előadó segítségével egyeztettek a sikeres gazdasági és társadalmi reziliencia megvalósításához szükséges szempontokról és kulcsfontosságú intézkedésekről.

A szakmai fórumon felrajzolt hazai helyzet, a feltárt kihívások és előmozdító tényezők további feldolgozására a májusi és júniusi vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetéseken kerül sor. Célunk, hogy a klímareziliencia témája és fontossága a vállalatok számára egyértelművé váljon és az értékteremtő reziliencia lépésekről ajánlások készüljenek, amelyek a BCSDH novemberi üzleti ebédjén kerülnek bemutatásra. Elsődleges, hogy ebben a témában is cselekvésre buzdítsuk a vállalatokat és segítsük őket a legfontosabb lépések megtételében.

Az eseményen az Ifjúsági klímanagykövetek nevében Erdősi Bendegúz prezentálta az általuk a MCC Klímapolitikai Intézet támogatásával készült és teljes terjedelmében várhatóan júniusban publikálásra kerülő, a magyar környezetvédelem társadalmi attitűdjeit feltáró reprezentatív felmérés első eredményeit. Az éghajlatváltozás elleni küzdelem fontos a társadalom számára, de olyan égetőbb társadalmi elvárások mögé szorul, mint az egészségügy, az oktatás színvonala, a korrupció visszaszorítása és a gazdasági helyzet javítása.

Az eseményen készített képeket IDE KATTINTVA lehet megtekinteni. (Fotó: Nagy Z. László)

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak:

Az esemény karbontudatos támogatója:

2026.03.25.

KPMG: vége az ”AI-rulett korszakának” – célzottabban használják a cégek a mesterséges intelligenciát, de térségünk még lemaradással küzd

Taghírek

Megjelent a KPMG Global Tech Reportja, amelyben 27 országból, 2500 technológiai vezetőt – többek között a Google, az Open AI és a Microsoft 365 Copilot szakembereit – kérdezték meg arról, hogy a mesterséges intelligencia bevezetésével és alkalmazásával kapcsolatban milyen tapasztalataik és észrevételeik vannak. A felmérés legfőbb megállapítása, hogy a technológia bevezetése és alkalmazása önmagában nem jelent versenyelőnyt, az igazi fejlődést annak tudatos, stratégiai használata jelenti, azonban a KPMG szakértői kiemelték, hogy Magyarországon még a kezdeti fázisban van a technológia használata.

Tudatosabb AI-használat

Sokszor merül fel az a kérdés, hogy a mesterséges intelligenciával kapcsolatos hype valós eredményekre és kézzelfogható jövőbeli célokra alapul, vagy valójában csak egy lufi. A KPMG felmérése szerint nemzetközi szinten a cégek többsége túl van azon az időszakon, amikor csak azért fordultak az AI-megoldások felé, mert ezt diktálta a trend. Mára már elkezdtek sokkal koncentráltabban, a kihívásokhoz, munkakörökhöz és adott feladatokhoz sokkal jobban illeszkedő mesterséges intelligencia eszközöket használni, amelyek hatása a termelékenységi mutatókon is meglátszik.

A KPMG felmérésében résztvevő technológiai vezetők szerint az átlagos technológiai megtérülés 200% már egy éven belül, beleértve a bevételnövekedést, a költségmegtakarítást és hatékonyságnövekedést, ugyanakkor ezek spektruma rendkívül széles, amelyet több tényező alakít. A magasabb beruházási szint önmagában nem jelent garanciát a jobb eredményekre; azokat sokkal inkább a felkészültség, a megfelelő governance, az agilitás és a fegyelmezett végrehajtás együttesen határozza meg.

„Bíztató a trend, hogy a nagy nemzetközi vállalatok egyre érettebben használják a technológiát, azonban egy másik, a régiónk országait vizsgáló kutatásunk alapján hazánkban még nem ennyire pozitív a helyzet. Magyarországon mindössze feleannyi (19%) ember vett részt mesterséges intelligenciához kapcsolódó képzésen, mint a világátlag (39%), mely eredmény a régióban a legalacsonyabb. Ez egy stratégiai barométernek is tekinthető, hiszen hosszú távon ez az eltérés súlyos készségbeli különbségeket okozhat, amelyre a cégeknek minél hamarabb reagálnia kellene” – mondta ezzel kapcsolatban Kórász Tamás, a KPMG tanácsadási üzletágának társvezetője.

A KPMG tanulmánya három zónára bontja az AI beruházásokat, a tapasztalatok folyamatos gyarapodásával újabb tartományokba lépve:

1. kezdeti tartomány, ahol a technológiai újításoknak a ”quick win”-ekre kell törekednie – ekkor a megtérülés kedvezőbb;

2. átmeneti tartomány, ahol az integrációs erőfeszítések növekednek és a technológiai, valamint folyamati hiányosságok felütik a fejüket – ebben az esetben a megtérülés lassul;

3. érett tartomány, ahol az értékteremtési lehetőségek letisztulnak és kirajzolódnak – ekkor újra növekedik a megtérülés.

Az érett tartományba jutó, legjobban teljesítő vállalatok esetében a megtérülés akár a 450%-ot is elérheti, amely az iparági átlag több mint kétszerese. A KPMG által megkérdezettek túlléptek a pilot programokon, az innováció skálázását helyezik előtérbe, és folyamatosan alkalmazkodnak a gyorsan változó környezethez. Habár jelenleg csak 11%-uk érte el a legmagasabb technológiai érettséget, addig a megkérdezettek 50%-a bizakodó, hogy 2026 végére ez meg fog valósulni szervezetükben.

Kórász Tamás szerint azok a vállalatok, amelyek hajlandók végigmenni a fejlődés teljes ívén, ma már mérhető, akár a befektetés többszörösét elérő üzleti értéket realizálhatnak. A mesterséges intelligencia nem lufi, hanem eszköz: versenyelőnyt azok számára jelent, akik képesek hosszútávon rendszerszinten gondolkodni, némi kockázatot vállalni és nem megállni a kísérletezésnél.

A technológia másik fontos tényezője: az ember

A cégvezetők és szakemberek nagy része elkötelezetten törekszik arra, hogy egyre több agentic AI-eszközt, azaz AI-ügynököt vonjon be a napi működésbe. A válaszadók 88%-a már most befektet abba, hogy ilyen megoldásokat építsen be rendszereibe, és 92%-uk szerint az AI-ügynökök menedzselése az elkövetkező öt évben kulcsfontosságú készséggé válik. Azonban nem mindegy, hogy ki menedzseli ezt a technológiát.

Az agentic AI várhatóan csak akkor lesz sikeres, ha megfelelő alapokra épül. Ennek egyik eleme annak meghatározása, hogy az AI-ügynökök milyen feladatokat látnak el, és hogy az emberek milyen szerepet töltenek be a működésükben. Így az emberi szakértelem továbbra is kulcsszerepet játszik a digitális transzformációban. A szervezetek jelentős összegeket fektetnek a munkavállalók továbbképzésébe, az alkalmazkodó csapatok felépítésébe és a változást és innovációt támogató kultúra kialakításába.

A KPMG felmérése azt mutatja, hogy a mesterséges intelligencia elsősorban nem elveszi az emberek munkáját, hanem jelentősen átalakítja az ahhoz szükséges készségeket. Az AI adaptációban legjobban teljesítő szervezetek 57%-a tervezi a helyi (onshore) technológiai szakemberek felvételének növelését a következő 12 hónapban – részben a külső makrokörnyezeti változásokra, például a geopolitikai feszültségekre reagálva –, míg ez az arány a többi szervezetnél 35%.

„A mesterséges intelligencia nem kiváltja az embert, hanem új szerepet ad neki. A legjobban teljesítő szervezetek pontosan ezt ismerték fel: miközben bátran nyitnak az Agentic AI felé, párhuzamosan fektetnek be a tehetségekbe, a készségfejlesztésbe és a rugalmas, jövőálló szervezeti működésbe. Azonban fontos kiemelni, hogy Kelet-Közép Európában kicsit másképpen gondolkodnak erről a kérdésről, mint a világ többi részén. A globális átlaghoz képest bár kevesebb válaszadó gondolja, hogy a mesterséges intelligencia jelentősen befolyásolhatja, vagy akár meg is szüntetheti a munkáját, ezzel párhuzamosan a világátlaghoz (29%) viszonyítva 8%-kal kevesebben hisznek abban is a régióban, hogy az AI több munkahelyet teremt majd, mint amennyit megszüntet” – tette hozzá Rakó Ágnes, a KPMG tanácsadási üzletágának másik társvezetője.

Adatminőség és -biztonság, mint versenytényezők

Egy másik fontos aspektusra is kitér a KPMG tanulmánya, ami nem más, mint az adatgazdálkodás, -kezelés és -biztonság. Ugyanis annak érdekében, hogy a vállalatok sikeresen ki tudják aknázni a mesterséges intelligenciában rejlő lehetőségeket, szükségük van olyan alapokra, amelyeket az adatok megfelelő minősége, elérhetősége és biztonságos felhasználása jelent. Ez elengedhetetlen egy hosszú távon is adaptív technológiai stratégia és környezet kialakításához és a magabiztos adatalapú döntéshozatalhoz.

A tanulmányban megkérdezett legnagyobb cégek több mint fele, 53%-a az adatokból való hasznos információk kinyerésének a képességét, 52%-uk a szükséges adatok könnyű elérését nevezte meg a legfontosabb olyan stratégiai lépésnek, amelyet a következő 12 hónapban mindenképpen javítani szeretnének ezen a területen.

A tanulmány mindeközben azt is kimutatta, hogy a gyors előrehaladás és az alacsony költségek érdekében a technológiai vezetők 69%-a kompromisszumokat köt a biztonság, a skálázhatóság és az adatszabványosítás terén, ami technológiai adóssághoz és a későbbi fejlesztések lassulásához vezethet.

2026.03.23.

A személyes egészség fenntartása és a globális fenntarthatóság összeér – „A jövő vezetői” program 3. szakmai napja

Hírek

„A jövő vezetői” program 3. szakmai napja a fenntartható innováció témáját járta körbe. Az eseménynek az EUROAPI adott otthont. A napot Juhász Roland, a vállalat ügyvezető igazgatója nyitotta meg. Köszöntőjében üdvözölte a résztvevőket, és néhány szóban beszélt a vállalat történetéről.

Ezt követően a nap felvezetéseként Szederkényi Zita, programvezető közös gondolkodásra hívta a résztvevőket olyan kérdések mentén mint: mit tehetünk egy számunkra kedves helyszínért, hogy 30 év múlva is megőrizze azt, amiért ma szeretjük? Vajon elég gyorsan halad-e a fenntarthatósági átállás a vállalatoknál és mit tehetünk azért ma, hogy ez gyorsabban történjen? Mitől lesz egy innováció fenntartható?

A folytatásban Dr. Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója mutatta be előadásában, hogy a személyes rezilienciához, mely tényezők járulnak hozzá. Kiemelte, hogy a rezilienciához szükséges készségek többsége fejleszthető, és csak kisebb részük múlik velünk született adottságokon – mint például az intelligencia, az optimizmus vagy az érzelmi intelligencia.

Ezután Prof. Dr. Deák Csaba, egyetemi tanár adott áttekintést az innováció típusairól, valamint arról, hogy a vállalatok életciklusának mely szakaszaiban születnek leggyakrabban innovációs döntések. Előadásában kitért a kapcsolódó kockázatokra is, és hangsúlyozta a „landolás”, vagyis az ötletek gyakorlati megvalósításának jelentőségét.

A nap folytatásában Zsargó Szilvia, a LEGO Serious Play trénere vezetésével folytatódott a program. A projektcsapatok „kezükkel gondolkodva”, legózva keresték a megoldást a korábban tagvállalataink vezetői által megfogalmazott esetekre, dilemmákra. Bemelegítésként egyénileg építettek, konkrét és elvontabb témában, majd közös kreatív alkotások születtek az asztaloknál.

A délután folyamán kerekasztalbeszélgetésben kérdezte Szederkényi Zita Dr. Ligeti Gábort, a Heineken műszaki és beruházási főmérnökét és Burom Zoltánt a Bay Zoltán Intézet üzletfejlesztési igazgatóját és ESG vezetőjét arról hogyan kapcsolódik össze a fenntarthatóság és vállalatok innovációs tevékenysége, mik a szabályozó környezet kihívásai, valamint az AI-t használat alkalmazási lehetőségeiről.

Köves Márton, a Masterplast fenntarthatósági és üzletfejlesztési koordinátora a Hungarocell Zöld Programról számolt be. A Masterplast 2020-ban indította el átvevőpontjait, ahová a Hungarocell vágási hulladékai szállíthatók vissza, amelyből új hőszigetelő anyagot gyártanak le. Tavaly ősszel üveggyapottal egészült ki az átvett alapanyagok palettája.

Ezt követően az EUROAPI kollégái, Sárközi Melinda, belsőkommunikációs vezető, Sótonyi Beáta, SAP Operations Manager, Czinger Gábor, műszaki üzemeltetési és karbantartási vezető és Kerényi Bence, energia és épületüzemeltetés vezető kíséretében labor- és üzembejárás során a résztvevők betekintést nyerhettek a telephely egységeinek működésébe.

A nap zárásaként a vezetői beszélgetés során Juhász Roland, az Euroapi ügyvezető igazgatója osztotta meg vezetéssel kapcsolatos tapasztalatait. Beszélt többek között a vezetői szerep lényeges pontjairól, mint például a felelősség, a különböző kultúrájú munkatársakkal való együttműködés fontos aspektusairól, valamint arról is, hogy milyen szempontok mentén lehet felsővezetőként jól működni egy, a saját szakmai hátterünktől eltérő területen.

Tovább a teljes galériához

2026.03.20.

Az értékalapú működés fontosabb, mint valaha – beszámoló a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhely találkozójáról

Hírek

A munkaerőpiaci folyamatok, a vállalatok és az emberi érték kérdéskörei álltak a középpontban a BCSDH Társadalmi tőke alkotóműhelyének március 18-i ülésén, amelynek a Grant Thornton adott otthont. A vendégeket a házigazda nevében Vajna Zsófia, a Grant Thornton Hungary Human Capital Services területének vezetője köszöntötte.

Elsőként Baja Sándor, a Randstad ügyvezetője a Randstad HR Trends Survey 2026 kutatás eredményeire építve bemutatta, hogy jelentős változások zajlanak a magyar munkaerőpiacon, például a munkaerő-kereslet terén. Kiemelte, hogy az értékalapú működés egyre fontosabbá válik a munkatársak megtartásában, valamint a vállalatok egyre nagyobb hányada támogatja a mesterséges intelligencia alkalmazását, és azt tervezi, hogy széles körben kiterjeszti annak használatát.

A találkozó második részében a BCSDH készülő, emberi érték fókuszú online képzési modulja került a figyelem középpontjába. Márta Irén, a BCSDH igazgatója elmondta, hogy a BCSDH Akadémia részeként a modul támogatja majd a vállalatvezetőket a szemléletformálásban és a gyakorlati megoldások kialakításában. A résztvevők aktívan bekapcsolódtak a közös gondolkodásba: tapasztalataik és visszajelzéseik mentén azonosították azokat a kulcstémákat, amelyek meghatározhatják a modul szakmai irányát.

A műhelymunka ismét rámutatott: az emberi érték nem „soft” téma, hanem a hosszú távú üzleti siker egyik meghatározó tényezője. A vállalatok előtt álló kihívások kezeléséhez új vezetői megközelítésekre, tudatos stratégiai döntésekre és együttműködésre van szükség. Az alkotóműhely célja, hogy platformot teremtsen ezekhez a párbeszédekhez, és közösen formálja a jövő vállalati gondolkodását – ahol az emberi érték valódi versenyelőnnyé válik.

2026.03.19.

Boldogság kommandó és mindig az erősségeink visznek előre – Alumni kávéházi beszélgetés Erdei Katalinnal

Hírek

Inspiráló kávéházi beszélgetéssel indította idei évadát a BCSDH „A jövő vezetői” programjának közössége Erdei Katalinnal, a Richter Gedeon Nyrt. emberierőforrás és műszaki igazgatójával a KPMG Rooftop 825 Café különleges hangulatú helyszínén március 17-én.

Az eseményt Kórász Tamás, a KPMG partnere a tanácsadó terület társvezetője nyitotta meg, majd Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket és bemutatta az online elérhető BCSDH Akadémiát. Bori Máté, az Alumni közösség vezetője és az Ayvens operációs és car remarketing igazgatója köszöntőjében elmondta, hogy 3 éve teltházzal futnak a programok, melyek célja tovább erősíteni a közösségi kapcsolatokat és a szakmai párbeszédet.

Az est középpontjában a vezetői beszélgetés állt, amelynek vendége Erdei Katalin, a Richter Gedeon Nyrt. emberierőforrás és műszaki igazgatója volt. A beszélgetést Nagy Julianna, a KPMG Hungary ESG és fenntarthatósági szolgáltatások területének igazgatója vezette, aki kérdéseivel izgalmas és személyes témákat is érintő párbeszédet alakított ki a vendéggel.

A beszélgetés során szó esett Erdei Katalin szakmai életútjáról, arról, hogyan vezetett útja az élelmiszeriparból a gyógyszeriparba, valamint arról, milyen kihívásokkal és felelősséggel jár egy nagyvállalat HR- és műszaki területeinek irányítása.

A diskurzus egyik fontos témája a munkahelyi kapcsolódás és a közösség szerepe volt. Melynek egy jó példája a teljesen önként és munkatársakból szerveződő boldogság kommandó, akik csupa pozitív visszajelzéssel lepik meg kollégáikat. A résztvevők együtt gondolkodhattak arról, hogyan előzhető meg a munkahelyi elmagányosodás, és mit tehetnek a vezetők annak érdekében, hogy szervezeteikben valódi közösségek alakuljanak ki.

A teljes galéria megtekinthető ezen a linken.

2026.03.18.

Az újrahasználat a gyakorlatban is működik – De az együttműködés és iparági összefogás elengedhetetlen

Hírek

Olvass tovább

2026.03.18.

Hazai megújuló energia piac: trendek és félreértések 2026-ban

Taghírek

A hazai megújuló- és energiapiac 2025-ben sem volt eseménytelen, és a trendek alapján 2026-ban sem várható nyugalom: a hazai PPA szegmens élvonalbeli szereplője, a Green Cloud, a tavalyihoz hasonlóan idén is meghatározott 3 olyan tényezőt, amelyek döntően befolyásolják a vállalatok energiaellátását és annak piacát. A trendek mellett a cég összesítette a TOP3 félreértést is a zöld átállással kapcsolatban.

Energiatároló-boom: lehetőség, de nem kockázatmentes megoldás

A Green Cloud szakértői úgy látják, hogy az akkumulátorok megjelenésével egy új fejezet kezdődik a magyar villamosenergia-rendszerben, ugyanakkor a jelenlegi piaci (és szabályozói) várakozásokat gyakran a túlzott optimizmus jellemzi. „Az energiatárolók kapcsán sokszor csak elméleti maximumokról és tökéletes piaci működésről olvasunk, és szinte 100%-ban hurráoptimizmus előzi meg a tárolók megjelenését. A valóság azonban ennél összetettebb, és az energiatárolók hazai villamosenergia-rendszerbe történő illesztése akár meglepetéseket is okozhat” – szögezi le Pokol László, a Green Cloud vezérigazgatója.

„Egy piaci szereplőnek a megtermelt zöldáramot el kell adnia egy változó környezetben, lehetőleg egy előre menetrendezett módon. Közben viszont az akkumulátort is tölteni kell, hogy amikor majd nem tud a rendszer áramot termelni, akkor is legyen a tárolóból. De mi történik, ha ez a kettő cél nem összehangolható, azaz amikor el kellene adni az áramot, akkor az akkumulátort kell tölteni, amikor töltésre lenne szükség, akkor pedig kereskedés zajlik?” – demonstrálja a korántsem egyértelmű helyzetet a cég vezetője.

Egy hibrid erőmű esetében (amelyek elterjedésének lökést adhatnak az új szélerőművi kapacitások) a termelés, a kereskedés és az akkumulátor töltése nem mindig hangolható össze optimálisan. A bevételi oldalt számos további tényező – például a kapacitáslekötési díjak, az adózás vagy az üzemeltetés módja – is befolyásolja. Az energiatárolók megtérülése ezért erősen függ a piaci környezettől és a választott üzemeltetési modelltől. Mindezek mellett, ha a termelő még PPA szerződéssel is rendelkezik, akkor az végképp komoly tervezést és szakértelmet kíván meg.

Naperőművek egyensúlykeresése: tárolás nélkül nincs megtérülés

Az elmúlt évek piaci kannibalizációja miatt az energiatárolás mára a naperőművi beruházások egyik kulcselemévé vált: ezek hiányában nem lesz megtérülő a beruházás. Magyarország továbbra is az egyik legnagyobb árkilengésekkel rendelkező piac Európában, ugyanakkor a Green Cloud szakértői szerint az ezekhez kapcsolódó bevételi potenciál gyakran elméleti, tökéletes piaci előrelátást feltételező számításokon alapul.

A szakértők úgy látják, hogy a tavalyi ingadozás után a nagyobb volatilitás idén stabilan a mindennapi működés része lesz. A háttérben rendszerszintű tényezők állnak: rugalmatlan gáz- és nukleáris erőműveket kombinálnak megújuló energiával.

Az ábrák az európai villamosenergia-piacok elméleti árkülönbségeit és az ezekre épülő energiatárolási bevételi potenciált mutatják. A számítások tökéletes piaci előrelátást, hibamentes kereskedést és ideális eszközhasználatot feltételeznek. A tényleges piaci eredmények azonban a kereskedési stratégiától, az energiatároló műszaki paramétereitől, az üzemeltetés módjától, valamint a piaci és szabályozási környezettől jelentősen eltérhetnek.

A 15 perces elszámolás bevezetése elméletileg ideális esetben akár 10-15%-kal is javíthatja az energiatárolók bevételi lehetőségeit. A tényleges megtérülés ugyanakkor nagymértékben függ az alkalmazott kereskedési stratégiától és attól, hogy az adott eszközt mely piaci szereplő üzemelteti.

Mindez azt is jelenti, hogy állami- és pályázati támogatás nélkül, piaci alapon épülő megújuló naperőművek önmagukban nem lesznek versenyképesek és nem kapnak a bankoktól finanszírozást sem. Az energiatárolók ugyanis fontos elemei annak a jövőt jelentő hibrid energiatermelő- és ellátó rendszernek, amely képes rugalmasan reagálni a kereslet- és kínálat változására, hozzájárulva ezzel az ellátásbiztonság fenntartásához és a volatilitás csökkentéséhez is.

Zöld átállást mindenkinek

A Green Cloud tapasztalatai szerint a zöld átállással kapcsolatban továbbra is jelentős félreértések vannak a piacon:

A TOP1: a fenntartható zöld energiaellátás csak a „nagyok” kiváltsága, mert drága.

A TOP2: a zöldenergiának nincs metszete az ellátásbiztonsággal.

A TOP3: az energiatárolók „simán” integrálhatók a rendszerbe”.

– összegzi a tapasztalatokat Pokol László vezérigazgató.

A valóságban a zöld átállás ma már versenyképes áron és jól tervezhető módon megvalósítható, ráadásul hazai fizikai megújuló energia és teljes ellátásbiztonság garantálása mellett. “Az energiatárolók esetében sem maga az eszköz a döntő, hanem az, hogy milyen üzleti modell és üzemeltetési szemlélet áll mögötte” – emeli ki Pokol László.

Önmagában a (pályázati) pénz és az infrastruktúra örvendetes, de kevés: jó tervezés, adat alapú működés, gyors reakció és rugalmasság, valamint partnerség mind-mind elengedhetetlen ahhoz, hogy az energiatárolók jelentette előnyök többletértéket jelentsenek a hazai piacnak és hálózatnak, valamint a fogyasztóknak is.

2026.03.12.

Új mérföldkő az élelmiszermentésben: az Auchan vásárlói átvették a 100 000. Munch csomagot

Taghírek

Újabb jelentős mérföldkőhöz érkezett az Auchan és a Munch együttműködése: a vásárlók átvették a 100 000. Munch csomagot Magyarországon. Az eredmény jól mutatja, hogy a Munch mára az Auchan áruházak napi élelmiszermentés folyamatának szerves részévé vált, miközben a vásárlók is aktívan hozzájárulnak a pazarlás csökkentéséhez.

Az Auchan 2024. május 8-án vezette be a Munch szolgáltatást mind a 24 magyarországi áruházában. Azóta az áruházak munkatársai nap mint nap gondosan állítják össze a különböző Munch csomagokat, amelyek lejáratközeli, de kiváló minőségű termékeket tartalmaznak. A zöldség-gyümölcs és pékség csomagok mellett a Mix csomagok friss tejtermékeket, felvágottakat, valamint tartós élelmiszereket és nemzetközi különlegességeket is tartalmazhatnak. A Munch csomagok segítségével a vásárlók az eredeti ár akár harmadáért juthatnak hozzá minőségi termékekhez, miközben aktívan tesznek az élelmiszerpazarlás ellen.

A csomagok iránti kereslet kiemelkedően magas: az Auchan Munch csomagjai gyakran percek alatt elfogynak, ami jól mutatja a vásárlók elkötelezettségét és a kezdeményezés népszerűségét. A vásárlói értékelések is rendkívül pozitívak, amelyek visszaigazolják az Auchan munkatársainak elhivatottságát, gondosságát és a csomagok magas minőségét.

A rendkívüli érdeklődés miatt a Munch dedikált informatikai fejlesztéseket is végrehajtott annak érdekében, hogy minden felhasználó számára igazságos hozzáférést biztosítson. Ennek keretében a csomagok változó időpontokban kerülnek elérhetővé az alkalmazásban, így több vásárlónak nyílik esélye ételt menteni.

Az együttműködés sikerének támogatására az Auchan szintén informatikai fejlesztéseket vezetett be, amelyek tovább növelték a csomagok összeállításának hatékonyságát.

„Az élelmiszermentés az Auchan fenntarthatósági stratégiájának egyik kiemelt pillére. Büszkék vagyunk arra, hogy vásárlóinkkal közösen már 100 000 Munch csomagot mentettünk meg, és ezzel kézzelfogható lépést tettünk a pazarlás csökkentése felé. Munkatársaink elkötelezettsége és vásárlóink nyitottsága kulcsszerepet játszik ebben a sikerben” – mondta Balázs Ildikó, vállalati kapcsolatok, kommunikációs és ESG igazgató.

„A 100 000 megmentett csomag fontos mérföldkő, amely jól mutatja, milyen erős hatást érhetünk el egy elkötelezett országos partnerrel. Az Auchan-nal közösen bizonyítjuk, hogy az élelmiszermentés nemcsak fenntarthatósági kezdeményezés, hanem egy olyan megoldás is, amelyet a vásárlók aktívan keresnek és értékelnek. Az Auchan csomagjai iránti kiemelkedő

kereslet és a rendkívül pozitív visszajelzések egyértelműen mutatják a partner elkötelezettségét és a program sikerét” – mondta Perepelica Kirill, a Munch társalapítója.

Az Auchan és a Munch célja, hogy a jövőben tovább erősítse a pazarlás elleni harcot, és még több vásárló számára tegye elérhetővé a fenntartható, kedvező árú alternatívát.

A Munch-ról

A Munch küldetése, hogy a fenntarthatóságot szórakoztatóvá és elérhetővé tegye a technológia segítségével. A platform összeköti a fogyasztókat olyan éttermekkel, pékségekkel és kiskereskedőkkel, amelyek feleslegessé vált, de kiváló minőségű élelmiszereket kínálnak kedvezményesen, megelőzve ezzel a pazarlást és elősegítve a CO₂-kibocsátás csökkentését.

A Bonapp-pal és a Nesnězeno-val való egyesülést követően a Munch Közép- és Kelet-Európa legnagyobb platformává vált a fenntartható étkezés és élelmiszer-megmentés terén Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában és Romániában.

Növekvő ökoszisztémája a következőket foglalja magában:

● Munch Csomagok: meglepetés ételmentő csomagok vendéglátóhelyekről és kiskereskedőktől személyes átvétellel

● Munch Market: lejáratközeli vagy szezonális termékek gyártóktól és nagykereskedőktől országos házhoz szállítással

● Munch Club: előfizetésen alapuló étkezési élmények exkluzív ajánlatokkal, ételmentés Munch Money visszatérítéssel és ingyenes Munch Market kiszállítással.

2026.03.12.

Nem kampány, hanem rendszeres segítség: több tízezer felajánlás a menhelyi kutyáknak és cicáknak

Taghírek

2025-ben is folytatódott a SPAR Magyarország és az Országos Állatvédőrség Alapítvány együttműködése, amelynek keretében a vásárlók országszerte támogathatták a menhelyeken élő kutyákat és cicákat. Az év során összesen 210 alkalommal szerveztek adománygyűjtést SPAR és INTERSPAR üzletekben, az állatmentésben dolgozó civil szervezetek javára.

A programban tavaly több tucat állatvédő civil szervezet vett részt rendszeresen. A gyűjtéseket az Országos Állatvédőrség Alapítvány koordinálta, amelyen keresztül a különböző menhelyek és állatvédő egyesületek hónapról hónapra lehetőséget kaptak arra, hogy személyesen is találkozzanak a vásárlókkal. Az év során összegyűjtött adományok mennyisége jól mutatja a kezdeményezés kézzelfogható eredményeit. A vásárlók 23 221 kilogramm kutya száraztápot, 16 319 darab kutyakonzervet és 1 200 darab kutyaszalámit ajánlottak fel. A cicák számára 5 820 kilogramm száraztáp, valamint 33 286 darab konzerv és alutasakos eledel gyűlt össze. Az adományok alapvető segítséget jelentenek a menhelyek mindennapi működésében, ahol az ellátási költségek évről évre növekednek.

„Az Országos Állatvédőrség Alapítvány és a SPAR együttműködésének sikere annak a sok év alatt felépített rendszernek köszönhető, amely a folyamatos kommunikációra és a civil szervezetekkel való szoros együttműködésre épül. Bár tudjuk, hogy egyre kevesebben tudnak adományozásra nagyobb összeget szánni, a SPAR számára fontos, hogy a részt vevő állatvédő szervezetek hónapról hónapra számíthassanak ránk és a vásárlóink támogatására. Hálásak vagyunk mindazoknak, akik akár egy csomag eledellel, akár önkéntesként az idejükkel segítik ezt a rendkívül fontos munkát” – mondta Maczelka Márk, a SPAR Magyarország kommunikációs vezetője.

A részt vevő szervezetek száma évről évre növekszik, a gyűjtések gyakorisága pedig az önkéntesek rendelkezésre állásától függ. A személyes jelenlét nemcsak az adományozást segíti, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a vásárlók megismerjék az adott szervezet munkáját és önkénteseit.

A kezdeményezés egyik fontos célja az is, hogy az adományozás célzott legyen: a felajánlások mindig az adott szervezet aktuális igényeihez igazodnak, legyen szó állateledelről, tisztítószerekről vagy felszerelésekről. Ez a rugalmas, együttműködésen alapuló rendszer az elmúlt évek tapasztalatai alapján egyre hatékonyabban működik.

A program 2026-ban is folytatódik, a jelenleg zajló és a közeljövőben esedékes gyűjtések helyszínei és időpontjai a SPAR erre a célra létrehozott online felületén érhetők el: https://www.sparafenntarthatojovoert.hu/mancsabajban.

Az Országos Állatvédőrség Alapítvány továbbra is várja az állatvédelemmel foglalkozó civil szervezetek csatlakozását, valamint kérik az állatbarát vásárlókat, hogy a kitelepüléseknél keressék fel a szervezeteket és akár néhány órát adományozzanak nekik az idejükből, ezzel is segítve áldozatos munkájukat.

2026.03.11.