A lazítások ellenére, aki nem tudatos, annak máshogy fog szorítani a cipő

Az ESG-szabályozás részletei között könnyű elveszni, ami értelemszerűen nehezíti a megfelelést, de a fenntarthatóság üzletmenetbe történő beépítését is. Emiatt is történt, hogy az idei évben jelentős könnyítéseket, esetenként lazításokat vezettek be. A beharangozott könnyítések nem jelentik azt, hogy hátradőlhetünk: az új szabályozások azt célozzák, hogy az ESG még inkább versenyelőny legyen a nemzetközi piacokon. 

Emlékeztetőként: milyen szabályozás alá tartozik az ESG?

• 2023. január 1-jén lépett hatályba a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive), azaz a Vállalati Fenntarthatósági Beszámolási Irányelv. Bár a szabályozás kötelező érvényű keretrendszert teremtett az érintett vállalatok számára, a gyakorlati megvalósítás rendkívül jelentős adminisztratív terhet, valamint számottevő humánerőforrás-igényt rótt a szervezetekre.
• 2025. februárjában megjelent az ún. Omnibus csomag, amely fontos változásokat eredményezett az európai fenntarthatósági jelentéstételi keretrendszerben.

A csomag több, egymással szorosan összefüggő szabályozási elemet érintett:

• a CSRD-t,
• a CSDDD-t (Vállalati Fenntarthatósági Átvilágítási Irányelv)
• az ESRS-eket, azaz az európai fenntarthatósági jelentéstételi standardokat, és
• az uniós taxonómiát.

2025 decemberében az Európai Parlament és az Európai Tanács ideiglenes megállapodásra jutott az egyszerűsítésekről – ez a megállapodás tartalmazza a CSRD és a CSDDD változásait is.

A legfontosabb változások a CSRD-ben

• Új küszöbértéket határoztak meg (1000 fős alkalmazotti állomány, 450 millió eurós nettó árbevétel), ezáltal jelentősen csökkent a jelentéstételre kötelezett szervezetek száma.
• Nem EU-s vállalatokra vonatkozó új kritériumok: nettó árbevétel meghaladja a 450 millió eurót (alkalmazotti küszöb nincs).
• Az információkérés terjedelmének korlátozása: a nagyvállalatok saját értékláncukon belül az önkéntes szabványok szerint kérhetnek információt, nincs kötelező érvényű szabályozás ezen a területen.
• A pénzügyi holdingtársaságok mentességet élveznek.
• Felülvizsgálati záradék beépítése – ez lehetővé teszi a CSRD hatályának esetleges kiterjesztését a jövőben.

A legfontosabb változások a CSDDD-ben

• A szabályozás hatályának szűkítése: csökkent a CSDDD hatálya alá tartozó vállalatok száma (az 5000-nél több alkalmazottat foglalkoztató és 1,5 mrd EUR-t meghaladó bevételt elérő vállalatokat érinti).
• Kockázatalapú megközelítés bevezetése: csak akkor kell kérni a szükséges információt, ha ésszerűen feltételezhető a negatív üzleti hatás.
• Nincs egységes uniós felelősségi rendszer: tehát a tagállami jogszabályok szerint kezelik a büntetéseket.
• Halasztás: a CSDDD átültetésének határideje 2028. július 26-ig eltolódik, a megfelelést pedig 2029. júliusáig kell teljesíteni.

2025. decemberében megjelentek az ESRS, vagyis az Európai Unió kötelező fenntarthatósági jelentéstételi szabványrendszerének frissítései is.

A legfontosabb ESRS témák, amelyekre összpontosítottak

• A kettős lényegességi értékelés (DMA) egyszerűsítése.
• A fenntarthatósági nyilatkozatok olvashatóságának és tömörségének javítása, valamint integráció a vállalati jelentéstétel egészébe.
• A tematikus standardokban szereplő kötelező adatpontok és az ESRS 2 „Általános közzétételek” politikáira, intézkedéseire és céljaira vonatkozó minimális közzétételi követelmények átfedésének kezelése,
• A standardok érthetőségének és egyértelműségének javítása.
• A tehercsökkentési könnyítések bevezetése.
• Az interoperabilitás (együttműködőképesség) további fokozása.

Mikor mi fog történni?

A CSRD és a CSDDD esetében a végleges szöveg várhatóan 2026. március végén jelenik meg, ezt követi az uniós tagállamok saját nemzeti jogba történő átültetése.

Az ESRS esetében jelenleg nincs meghatározott ütemterv az új standardok véglegesítésére, de az Európai Bizottság várhatóan 2026 közepén közzé teszi a végleges változatokat.

Mi az, ami 2026. januárjától hatályos?

2026. január 8-án közzétették a felülvizsgált felhatalmazáson alapuló jogi aktust (DA), amelyet 2025 júliusában fogadtak el az uniós taxonómia követelményeinek módosítása céljából, és így hivatalosan hatályba lépett.

A legfontosabb változások a következők:

• Új lényegességi elv – azok a tevékenységek, amelyek összességében a forgalom, a tőkekiadások vagy az üzemeltetési költségek kevesebb mint 10%-át teszik ki, pénzügyileg nem lényegesként kizárhatók a KPI-számításokból. A teljes üzemeltetési költség KPI-t mostantól kizárhatóak a jelentésből, ha az üzemeltetési költség nem lényeges egy szervezet üzleti modellje szempontjából.
• Egyszerűsítések a pénzügyi vállalatok számára – A pénzügyi vállalatokk mostantól kizárhatják az olyan szervezetekkel szembeni kitettségeket, amelyek nem kötelesek jelentést tenni a taxonómia szerint, bizonyos KPI-k jelentése 2028-ig elhalasztható, a részletes sablonok jelentése pedig 2027 végéig elhalasztható, ha a szervezet nem állítja, hogy tevékenységei összhangban vannak a taxonómiával.
• Egyszerűsítés, egységesített sablonok és kevesebb adatpont – új összefoglaló sablon a nem pénzügyi szervezetek KPI-jaihoz, a nukleáris és gázipari tevékenységekre vonatkozó specifikus sablonok mellőzése, valamint az összes szervezet által jelentendő adatpontok számának általános csökkentése.
• A „Ne okozzon jelentős kárt” (DNSH – Do No Significant Harm) kritériumok egyszerűsítése –  az Európai Bizottság könnyebbé és átláthatóbbá teszi annak ellenőrzését, hogy egy uniós forrásból finanszírozott projekt vagy tevékenység okoz-e környezeti kárt.

A jövőbeli ütemterv

Az EU a fenntarthatósági jelentéstételi irányelvének fokozatos bevezetésének folyamatát 3 hullámra osztotta (az érintett vállalatok jelentősége és mérete alapján):

• 1. hullám: nagy közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szervezetek

Mely vállalatok? Azok a nagyvállalatok, bankok, biztosítók, amelyek már eddig is jelentettek nem-pénzügyi adatokat, és több mint 500 alkalmazottjuk van.

Mikor? 2025-ben kellett először jelenteniük a 2024-es pénzügyi évről.

• 2. hullám: nagy magánvállalatok

Mely vállalatok? Azok a nagyvállalatok, amelyek nem tartoznak az 1. hullámba. A következő feltételből legalább kettőnek megfelelnek: 250 főnél több alkalmazott van, 50 millió EUR felett van az árbevétel, 25 millió EUR felett van a mérlegfőösszeg.

Mikor? 2026-ra volt tervezve, de elhalasztották 2028-ra.

• 3. hullám: tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozások (KKV-k)

Mely vállalatok? Azok a kisebb vállalatok, amelyek részvényeit tőzsdén jegyzik.

Mikor? 2027-re volt tervezve, de ez is tolódik, várhatóan 2029-től kell jelenteniük.

Mit kell jelenteni?

• Eredeti ESRS: amíg a felülvizsgált ESRS-eket hivatalosan el nem fogadják, a jelenlegi szövegű standardok továbbra is alkalmazandók.
• EU taxonómia: a jelentést tevő szervezetek mostantól használhatják az új sablonokat, és választhatják a lényegességi küszöböt. Ugyanakkor lehetőségük van az eredeti sablonok használatával is jelentést készíteni, hogy több idejük legyen felkészülni a 2026-ban véget érő pénzügyi évükre vonatkozó új követelmények szerinti jelentéstételre.

ESG-üzletágunk vezetője, dr. Balásfalvi-Kiss András szerint „kár lenne hátradőlni a lazítások kapcsán, ugyanis a nagy- és tőzsdei vállalatoknál az éves pénzügyi jelentést sem lehet közzétenni fenntarthatósági jelentés nélkül, mert a könyvvizsgáló nem fogja auditálni. Ezért érdemes nyomon követni a változásokat és aszerint adaptálni indenkinek”.

Szakértőink összességében az adatszolgáltatással kapcsolatos tartalmi változásokat és egyszerűsítéseket jónak tartják, mert nagyon nehéz nyelvezetű, indokolatlanul ismételgető és nehezen megválaszolható volt a korábbi szabvány – még a nagyvállalatok számára is. Ugyanakkor az ütemezés és halasztás ilyen mértékű változtatását már károsnak tartják, ami veszélyezteti a fenntarthatósági célokat is.

Immár negyedik éve számít az ország egyik legsikeresebb fenntarthatósági kezdeményezésének az E.ON Föld bajnokai pályázata, amely óvodai és iskolai közösségek sokaságát vonta be a helyi környezeti problémák megoldásába és a szemléletformálásba az előző években. A diákok, a pedagógusok és nemritkán a szülők együttműködésére építő zöldprojektek – amelyek megvalósításához az energiavállalat ezúttal is összesen 25 millió forintos támogatási keretet biztosít – a környezetünk iránt érzett aggodalmat formálja közös, örömteli cselekvéssé.

A résztvevők személyes tapasztalatot szereznek arról, hogy a zöld jövőről lehet másképp, aktív és tevékeny jövőformálóként gondolkodni: klímaszorongás és passzivitás helyett a Föld bajnokai aktívan, játékosan és jókedvűen, közösségi összefogással valódi eredményeket érnek el. Kézzelfogható, hosszú távú változásokat indítanak el saját környezetükben tanösvényekkel, élőhelyek kialakításával, mikrokertekkel vagy a körforgásos gazdaság helyi megoldásaival. Az elmúlt években minden tizedik hazai óvodást és iskolást elért a kezdeményezés, és több ezer gyermek élhette át, hogy a fenntarthatóság nem elvont fogalom, hanem közös élmény és siker.

Az eddigi bajnokok ötletei minden várakozást felülmúlóan sokszínűek. Mostanáig 1200 pályamű, 42 nyertes intézmény és 75 millió forint támogatás számszerűsíti az elért eredményeket, idén pedig legalább 10 újabb nyertes óvoda, illetve iskola csatlakozhat a Föld bajnokainak népes közösségéhez. A nyertesekről az öttagú szakmai zsűri dönt (egy győztest pedig idén is a közönség juttathat a legjobbak közé). Guntram Würzberg, az E.ON Hungária Csoport elnök-vezérigazgatója, a zsűri elnöke mellett olyan fenntarthatósági szakértők értékelik a pályázatokat, mint dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, Nagy Réka (Ökoanyu) klímakommunikációs előadó és író, Szomolányi Katalin, a Planet Fanatics’ alapítója, valamint Pokorny Lia színésznő. Kifejezetten olyan projekteket keres, amelyekben egyszerre van jelen a gyerekek, a pedagógusok és a szülők együttműködése, a szélesebb körben is ható szemléletformálás és a sikerélmény.

Az E.ON a támogatáson túl végigkíséri és dokumentálja a pályázatok megvalósítását, és a tudásátadáshoz is fórumot biztosít olyan élménynapok megszervezésével, ahol a korábbi és a jövőbeni pályázók – óvodák, iskolák, települési közösségek képviselői – tanulhatnak egymástól.

eon.hu/afoldbajnokai

Sikeresen lezárult a Nestlé és a Sustainable Business Academy első közös, hiánypótló regeneratív mezőgazdasági képzése, amely átfogó képet adott a talajmegújító gazdálkodás elméleti alapjairól és gyakorlati alkalmazásáról. A program célja az volt, hogy a résztvevők naprakész, tudományos megalapozottságú ismereteket szerezzenek a regeneratív szemlélet kulcsterületeiről, valamint azonnal alkalmazható megoldásokat vigyenek haza saját gazdaságukba. 

A képzésen 15 gazdálkodó vett részt, akik a terület elismert szakértőitől tanulhattak. A résztvevők közül hatan női gazdálkodók voltak, ami jól jelzi, hogy az agrárium megújulásában egyre nagyobb szerepet vállalnak a női szakemberek is. 

A képzés átfogó, 5 hetes tematika mentén vezette be a résztvevőket a klímaváltozás mezőgazdaságra gyakorolt hatásainak és a fenntarthatósági trendeknek a megértésébe, részletesen bemutatva a talajegészség megőrzésének lépéseit és a regeneratív gazdálkodás gyakorlati alapjait, valamint segítve őket abban, hogy eligazodjanak a generációváltásból fakadó lehetőségek és kihívások között. A kurzus célja az volt, hogy olyan tudást és szemléletet adjon, amely egyszerre növeli gazdaságuk ellenálló képességét és hosszú távú jövedelmezőségét.  

„Nagyon örülünk a kurzus sikerének, és annak, hogy egyre több gazdálkodó ismeri fel a regeneratív módszerek nyújtotta előnyöket. Bár a Nestlé a regeneratív átállást támogató LENs programmal jelenleg az ország nyugati részében aktív, a klímaváltozás hatásainak következtében a téma országszerte egyre jobban érdekli azokat a gazdálkodókat, akik érdeklődnek a fenntartható és profitábilis megoldások iránt” – mondta Hőgyész Anna, a Nestlé Hungária fenntarthatósági vezetője. 

A program zárásaként a résztvevők a sikeres vizsgát követően a Felnőttképzési Törvénynek megfelelő (a Felnőttképzési Adatszolgáltatási Rendszerben regisztrált) tanúsítványt kaptak. A vizsgabizottság elnöke, Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója kiemelte: „Nagyon izgalmas volt látni a résztvevők nyitottságát a tanfolyam anyagára és a kritikus gondolkodást a jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatokról. Miközben a környezeti szempontok gyakran ellenállást váltanak ki az agráriumban, a képzésen résztvevő fiatal gazdák nívós elemzéseket készítettek saját földterületük tájtörténetéről, a klímaváltozás konkrét hatásairól, végül pedig a talajok és a természet funkcióit figyelembe véve mutattak be farmszintű fejlesztési terveket.” 

Lévai Gábor, a Sustainable Business Academy képviselője hozzátette: „A képzés iránti érdeklődés egyértelműen megmutatta, hogy ennek a képzésnek helye van a piacon. A résztvevők is megerősítették, hogy a közoktatás keretein belül a regeneratív mezőgazdaság még alig jelenik meg, így valódi hiánypótló programról beszélhetünk. Az oktatók által képviselt gyakorlati tudás olyan kiemelt hozzáadott értéke a képzésnek, amely a Sustainable Business Academy teljes képzési kínálatának sajátja. Tervezzük a folytatást, mert a szakmai igény és a gazdálkodói nyitottság is adott.” 

A Nestlé hosszú távú célja, hogy beszállítói láncában elősegítse a talajmegújító, klímatudatos gyakorlatok elterjedését. A most lezárult képzés, melynek folytatását a vállalat tervezi, újabb fontos lépés volt abban, hogy a regeneratív mezőgazdaság Magyarországon is egyre szélesebb körben váljon ismertté és alkalmazottá. 

A Waberer’s 2026-ban is folytatja több éve következetesen épített flottamegújítási programját és az idei járműtenderek eredményeként a vállalat összesen 925 eszközt cserél a nemzetközi közúti flottában, valamint a magyarországi logisztikai szegmensben. A csereprogram mintegy 57 millió euró értékű beruházást jelent. A program célja a magas rendelkezésre állás és a megbízható ügyfélkiszolgálás erősítése, miközben a korszerűbb járművek a hatékonyabb üzemeltetésen keresztül a vállalat fenntarthatósági törekvéseihez is hozzájárulnak.

Európai benchmark: a Waberer’s is az egyik legfiatalabb flottával dolgozik az EU-ban

Európai kitekintésben a járműállományok átlagéletkora jóval magasabb: az európai autóipari szövetség (ACEA) adatai szerint az EU-ban a tehergépjármű-flotta átlagéletkora 13,9 év, ami jelentősen meghaladja a nagy nemzetközi szereplők flottáinak átlagéletkorát.

A Waberer’s nemzetközi és belföldi flottájának várható alakulása

A Waberer’s a flottamegújítást éves szinten, előre tervezhető ciklusokban valósítja meg, így a működés kiszámítható, a járművek pedig folyamatosan korszerű szinten tarthatók. A nemzetközi forgalomban dolgozó járműflotta átlagéletkora 2025 végén kicsit több mint 3 év, amely a 2026-os cserék után várhatóan újra a 2 éves átlagéletkorra csökken. Ezzel párhuzamosan a nemzetközi pótkocsiflottánk átlagéletkora is tovább csökken 2026 végére.

A csereprogram első új járműveinek rendszerbe állása május elején várható, az utolsóké pedig november elején. A vállalat heti ütemezéssel tervezi a cseréket, a működés folyamatosságának biztosítása mellett.

A Waberer’s által korábban publikált adatok szerint a járműpark fiatalítása 2022 és 2024 között 39,15%-kal csökkentette a meghibásodások számát, miközben a kapcsolódó mentési költségek 42,56%-kal mérséklődtek – 1,35 millió euróról 776 ezer euróra.

A korszerűbb, Euro 6 (step d, step e) kibocsátási szabványnak megfelelő járművek a mindennapi üzemeltetésben kedvezőbb fajlagos teljesítményt, tervezhetőbb karbantartást és magasabb rendelkezésre állást tesznek lehetővé. Az európai gyártók adatai szerint a modern Euro 6 környezetvédelmi besorolású motorral szerelt tehergépjárművek akár 10-15%-kal alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást és CO₂-kibocsátást eredményeznek az előző generációs modellekhez képest.

A flottamegújítás a Waberer’s ESG stratégiájának gyakorlati eleme: egyszerre szolgálja az ügyfélkiszolgálás minőségének fenntartását, a hatékonyságot és a környezeti terhelés csökkentését. A vállalat nemzetközi operációiban 2023 óta használja a második generációs bioüzemanyagot, a HVO100-at, amely akár 90%-kal alacsonyabb kibocsátást eredményezhet a hagyományos gázolajhoz képest, miközben teljes mértékben kompatibilis a meglévő járművekkel.

A Waberer’s nemcsak a hagyományos dízelüzemű járművek folyamatos modernizálására fókuszál, hanem működteti a régióban az egyik legnagyobb – jelenleg 30 db-ot számláló – alternatív hajtásláncú teherautóflottát is, amely elektromos hajtásláncú és LNG üzemű járművekből áll, valamint ezen felül bizonyos nemzetközi operációkban nagymértékű HVO100 hajtóanyag felhasználást generáló, dízelüzemű vontatókat is használ, melyek együtt összesen már több mint 5 millió kilométert tettek meg.

A flottamegújítás nem áll meg a közúti szegmensnél: a Waberer’s Csoport vasúti logisztikai leányvállalata, a PSP Csoport romániai társasága 2026 őszétől két új gyártású, interoperábilis LEMA Transmontana villamos mozdonyt bérel, amelyek 8 éves időszakra mintegy 6 millió eurós befektetést jelentenek. Ezek az új típusú mozdonyok 6000 kW teljesítményükkel akár 4050 tonnás teljes vonattömeget is vontathatnak, amely síkpályán 2600-2800 tonna hasznos árut jelent – a PSP jelenlegi közép-kelet-európai útvonalain jellemző 1700-2300 tonnás tehervonatokkal egy vasúti szerelvény akár 70-90 tehergépkocsi rakományát helyettesíti. A mozdonyok nemcsak Romániában, hanem Magyarországon és Szlovákiában is bevethetők, ezzel bővítve a cégcsoport fenntartható intermodális szolgáltatási portfólióját.

A sajtóközlemény itt található: Waberer’s Group – Idén is közel 1000 eszközt cserél a Waberer’s