A zöldremosás aranykorát éljük és bizony nagy a tét. Mert a zöldre mosás az új klímatagadás, amely lehetővé teszi a vállalatoknak, hogy tovább folytassák a környzetre káros szokásos üzletmenetet, és bezár minket olyan rendszerekbe, amelyek a Föld erőforrásainak túlhasználatára épülnek. Mentséget, kibúvót adva konzerválja a rossz fogyasztói szokásokat, de a legnagyobb bűne, hogy eltereli a figyelmet a valódi problémákról és így elmaradnak a rendszerszintű változások. A vállalatokra nagy felelősség hárul.

A Unilever kötelezettségvállalásáról, a felelős zöldkommunikációért tett lépéseikről Korom Dorina, a cég Communication Secialist-je tartott prezentációt a március 23-i kommunikációs munkacsoport ülésen résztvevők számára.

Megismerhettük egy csatlakozó vállalat szemével a Green Pledge kezdeményezést, amelynek célja hogy a reklámkészítés folyamata során kiemelt figyelmet fordítsanak a vállalatok a környezetvédelemre, a környezet megfelelő ábrázolására, magatartási formákra és a green-washing (megtévesztő zöld állítások) elkerülésére, hogy hozzájárulnak a pozitív környezetvédelemmel, fenntarthatósággal kapcsolatos társadalmi szemléletváltozáshoz.

 

 

Idén is megrendezésre kerül a hagyománnyá vált Körforgásos Gazdaság Akadémia a BCSDH és a Holland Nagykövetség szervezésében. A három alkalmas webinárium-sorozat témái idén: a Magyarország Körforgásos Gazdaság Stratégiája, a másodnyersanyag-piacok hazai megvalósítása és a körforgásos gazdaság szerepe az ESG jelentéstételben.

Az előadások során a háttérismeretek mellett konkrét, vállalati jógyakorlatokat is megismerhetnek a résztvevők.

 

Részvételi díj:

  • BCSDH tagok számára ingyenes,
  • Körforgásos Gazdaság Platform (nem BCSDH tag) tagok számára: 3000 Ft + Áfa/fő/alkalom,
  • Egyéb szervezetnek: 5000 Ft + Áfa/fő/alkalom.

 

Az Akadémia tematikája (minden alkalomra külön szükséges regisztrálni):

 

  1. Magyarország Körforgásos Gazdaság Stratégiája

Időpont: április 4. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

REGISZTRÁLOK

2021-ben indult el Magyarország Körforgásos Gazdaság Stratégiajának megalkotása, mely idén zárul. Az esemény keretében a megalkotásban résztvevő szervezetekkel szervezünk beszélgetést.

 

  1. A másodnyersanyag-piacok működése és a hazai megvalósítás lehetőségei

Időpont: május 2. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

REGISZTRÁLOK

A második alkalmon a másodnyersanyagok piacáról les szó, mely során a jelenlegi problémákat, és a hazai megvalósítást fogjuk bemutatni hazai példákkal.

 

  1. Körforgásos gazdaság szerepe az ESG jelentéstételben

Időpont: június 6. (kedd) 14:00-15:30, Microsoft Teams

REGISZTRÁLOK

Utolsó alkalommal pedig a körforgásos gazdaság ESG jelentéstételben betöltött szerepét elemezzük tanácsadó vállalatok segítségével.

 

Az Akadémia magyar és angol nyelvű, szinkrontolmácsolás nélkül.

 

További információkért kérjük, forduljon Takács Ivetthez az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címen.

 

A Körforgásos Gazdaság Platform támogatói 2023-ban:

 

Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Van ezeknek az ökoszisztéma szolgáltatásoknak ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Mit tehetünk vezetőként? Mik a biodiverzitás helyreállításának lépései?

Ezekről a témákról beszélgettek „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősségvállalás alapjait és gyakorlatát járták körbe március 9-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Kam Jandu a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese köszöntötte, a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója beszélt. Bemutatta Magyarország jelenlegi környezeti helyzetét, felhívta a figyelmet az természeti tőke megóvásának fontosságára és arra, hogy a biodiverzitás szolgáltatásai messze túlmutatnak az anyag szintjén, számos területen nyújt hasznos „szolgáltatást” pl. talajvédelem, vízgazdálkodás stb. De amíg ezeket nem árazzuk be, nem vesszük figyelembe döntéseinknél, addig nem fogunk jó irányba menni. Fontos, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

Dr. Zilahy Gyula, a BME GTK tanszékvezető egyetemi tanára és az International Sustainable Development Research Society elnökhelyettese a vállalati szektor szerepét elemezve a klímaváltozásban és a környezeti problémákban rámutatott arra, hogy ma már nincs olyan vállalat, olyan szektor, amely ne érzné ezek negatív hatását és ne lenne tennivalója. Ma már sok esetben a vállalati szektor viszi előre a politika helyett a klímavédelem ügyét, és a szabályozás után az üzleti szféra az, akitől az emberek a megoldást várják. Az egyéni felelősség felismerése ebben a régióban még nem jellemző.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a napokban publikált Vállalatvezetői felmérésük eredményeit. Ebből a felmérésből többek között kiderült, hogy hosszabb távon az energiaválság marad a fő kockázati tényező a vállalatvezetők szerint és a jelenlegi súlyához képest növekedni fog a klímaváltozás hatása is. Az ezekre való felkészülést – ezt az energiaválság is jól mutatja – nem elég akkor megkezdeni, amikor bekövetkeznek. A klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra történő felkészülés terén a legtöbben a vállalat kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezéseket tesznek, új, klímabarát folyamatokat vagy termékeket dolgoznak ki, illetve a kockázatok mérséklését célzó adatvezérelt, vállalati szintű stratégia fejlesztésén dolgoznak.

A délelőtt folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása az új koncessziós időszakban kapcsán tette fel kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője pedig a repülőtér kerítésén kívüli zöld területeinek hasznosításáról indított beszélgetést.  A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatója jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Az ALD integrál mobilitási rendszerét Dr. Székács Annamária, a vállalat Beszerzés és Customer Excellence vezetője mutatta be. A Hollandiában elérhető alkalmazással egyetlen applikáción belül a vállalat képes felhasználói személyre szabott utazási igényeit kielégíteni. Külön jegyek vásárlása vagy több applikáció letöltése nélkül használható például vonaton, tömegközlekedésen vagy akár közösségi kerékpáron is. A CO2 kibocsátás csökkentés és a költségcsökkentés mellett a dolgozói elégedettség növekedése és további szemléletformálás sem elhanyagolható hatása ennek az egyedi szolgáltatásnak és a hozzá kapcsolódó applikációnak. amely a partnervállalatok karbonsemlegességi céljainak elérését is segíti.

Kovács Károly a BDL ügyvezető igazgatója a víz és a biodiverzitás összefüggéseiről beszélt, rámutatva, hogy a víz a hatékony klímaadaptáció alapja. A biodiverzitás veszteség a vizekben jelentős. A teljes víz készlet 0,07%-a az ivóvízként felhasználható készlet és ez is egyre szennyezettebb. Éves szinten veszítünk annyit az ökoszisztéma szolgáltatásokon, amennyit évente kellene elkölteni ezek megóvására. A repülőtérhez hasonló, nagy burkolt felületekkel rendelkező cégeknél kiemelten fontos a csapadék gyűjtése, tisztítása és tudatos használata, elvezetése. A Budapest Airport ebben is élen jár.

 

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Beszélt a Greenairport partner együttműködési programról, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán is folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, amellyel maximalizálható az újrahasznosítás, valamint folyamatban van egy teljes ciklusátvilágítás is. A természetvédelmi programjaiknak fontos része az ürgeállomány és a madarak védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról, a vezetői karrierről és kihívásokról és a repülőtér jövőbeli terveiről beszélgetett. A jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A vezetett buszos túra során a csoport megtekintette a különleges repülőtéri tűzoltóautókat, valamint azokat a nagyméretű járműveket is, amelyek a futópályák és gurulóutak tisztántartását biztosítják, például havazás esetén. A túravezetőtől számos információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság. A túra kezdetén még éppen napfényben, a túra zárásakor pedig már a lámpafényekkel megvilágított futópályákon nézhettek meg a résztvevők több felszálló vagy leszálló gépmadarat olyan közelségből, amire ritkán adódik alkalom.

Az esemény galériáját is tekintse meg

A BCSDH-val partnerségben március 31-én rendezi meg a Menedzserszövetség a nagysikerű Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! konferenciáját a Millenáris Fogadóban, Bel-Buda kedvenc rendezvényhelyszínén.

A jelenlegi gazdasági és üzleti kihívásokra reflektálva, az idei konferencia fókusztémája:
“Hatékony vállalatvezetés a sikeres jövőért!” 
Az alábbi linken keresztül tekinthetitek meg a részletes programot:
PROGRAM MEGTEKINTÉSE
A konferencia Időpontja:
2023. március 31.
Péntek, 8:15 – 16:00Helyszíne:
Millenáris Fogadó
(1024 Budapest, Fény u. 8.)

Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a konferenciára való regisztrációnál a BCSDH tagok a kedvezményes részvételi díjért a regisztráció során jelöljék be, hogy “Partnerszervezet tagja vagyok”

🔻 🔻 🔻
REGISZTRÁCIÓ
Részvételi díj kedvezményes tagi áron: 34.900 Ft
Részvételi díj külsős vendégek számára: 49.900 Ft
(az ár a kávészünetek és az ebéd költségét is tartalmazza)
A nap folyamán izgalmas panelbeszélgetéseket és exkluzív előadásokat állítunk színpadra, olyan kiemelkedő, példaértékű vezetőkkel, akik megosztják tudásukat, tapasztalatukat és aktuális helyzetértékelőjüket, valamint támpontot adnak és jövőképet mutatnak a konferencia résztvevői számára.
Hiszünk benne, hogy előadóinkkal és támogatóinkkal közösen segíteni tudjuk a hazai vezetőket, és idén is hozzájárulhatunk vállalati sikereikhez.
÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷÷
Immáron harmadik éve egy népszerű jótékonysági program is kapcsolódik a konferenciához: a konferencia bevételéből facsemetéket telepítünk tagjainkkal és a konferencia résztvevőivel
a Menedzserszövetség Klímavédelmi Kiserdejében. 🌳
Közös célunk, hogy Budapestet zöldebbé tegyük és megóvjuk a jövő számára. Az elmúlt két évben közel 2500 fát ültettünk a 2. kerületi Szépvölgyi erdőben, sikeres programunkat idén is folytatva, az eddig elültetett mennyiség megduplázását tűztük ki célul. Köszönjük minden regisztráló tagunknak, hogy részvételükkel hozzájárulnak célunk eléréséhez.
A konferencia fő támogatói:
E.ON Hungária Zrt.
Foxconn csoport
JeepA konferencia szakmai partnerszervezetei:
Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara
Joint Venture Szövetség
Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért

Regisztráljatok mihamarabb, ne hagyjátok ki idén sem a Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! konferenciát, ahol az alábbi fókusztémákon keresztül segítenek felelős vállalatvezetőink abban hogy egy fenntarthatóbb és élhetőbb világot teremtsünk közösen! 🌐

REGISZTRÁCIÓ
Várunk Benneteket szeretettel,
A Menedzserszövetség elnöksége és ügyvezetése

 

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) mára 133 felelős vállalat elsőszámú vezetőjét tömörítő szervezetként szintet lépett a vállalati fenntarthatóságban. A MOL Campuson tartott Taggyűlésén a tagvállalatok elfogadták „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit”, ezzel kifejezve, hogy jó példával kívánnak elöl járni és vállalják, hogy vállalatukat ezen irányelvek szerint irányítják.

„A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” komplex módon fogalmazzák meg, hogy hogyan kell működnie egy fenntartható vállalatnak. A Vezetői Irányelvek megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan irányelveket fogalmazzunk meg, melyek a fenntartható vállalatirányítás szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek. A BCSDH tagsága ezen a területen élenjáró vállalatok felelős vezetőiből áll, akik a csatlakozásukkor aláírásukkal vállalják, hogy bárhol is tartanak ebben a folyamatban, elfogadják ezeket az irányelveket irányadónak és elkötelezettek, hogy erre az útra vezessék vállalatukat.” – mondta el Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke, aki végigkísérte, és szakmai tudásával támogatta az egész folyamatot.

 

 

„A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” a Vezetői ajánlásunkra építve, a Time to Transform 2030 programunk részeként, anyaszervezetünk a WBCSD tagvállalati kritériumrendszerével összhangban dolgoztuk ki. Ahhoz, hogy lássuk tagjaink előrehaladását ebben a folyamatban, évente nyomon követjük eredményeiket érettségi felmérésünkben. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk számukra, feltárva fejlődési területeiket és megmutatva azokat a jógyakorlatokat, amelyek segítik őket a valódi változások elérésében és a folyamat felgyorsításában.” – tette hozzá Márta Irén a szervezet ügyvezető igazgatója, a 2022-es évről szóló beszámoló elfogadását követően.

 

A BCSDH 2023-as céljaként fogalmazta meg, hogy a tagvállalatokat és az üzleti szektort támogassa a klímasemleges működés, a biodiverzitás helyreállításához szükséges célkitűzések, a befogadó, az egyenlőséget, sokszínűséget támogató és az üzleti emberi jogokat maximálisan tiszteletben tartó vállalati kultúra és működés, valamint a legmagasabb átláthatóság megvalósítása területén.

Most van itt a cselekvés ideje. 133 vállalati tagunkkal közösen valljuk, hogy a kis lépések már nem elegendőek, a rosszul működő rendszerek azonnali megváltozására van szükség. Hiszünk benne, hogy a vállalati szektornak kell ezen változások élére állnia. Aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el a külső hatásokat, mint az energiaárak növekedése vagy az ellátási láncokban fellépő akadozás. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit, döntéseit. A BCSDH számára fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, ezért is jelentős lépés „A fenntartható vállalatvezetés irányelveinek” az ilyen széleskörű elfogadása.” – fejtette ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ezt támogatja a hosszú távú és az éves szakmai munka is. Az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 keretprogram a rendszerszintű átalakítás felgyorsítására született, magában foglalva a Race to Zero kezdeményezést, segítve a magyar gazdaság klímasemlegessé válását 2050-re, a Körforgásos Gazdaság Platformot, amelynek célja a körforgásos gazdasági modellre történő áttérés felgyorsítása, és az ESG munkacsoportot, amely tudásmegosztással készíti fel a tagvállalatokat a várható szigorúbb szabályozásra. A 10. jubileumi évébe érő „A jövő vezetői” tehetségprogram pedig továbbra is hiánypótló programként támogatja, hogy minél nagyobb számú vállalati vezető értse meg „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” és építse be a mindennapi vállalati működésbe.

Kapcsolódó galéria.

Mitől függ a vasárnapi ebéd? Mik azok a „fekete hattyúk”? Mi lesz a vezetők feladata a jövőben? Mik a változásvezető tulajdonságai? Milyen hatással van a vezető mentális egészsége a csapatra és vállalatra? Valóban a kiégés társadalmában élünk? És mit tehetünk ellene vezetőként? – ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja, amely során a résztvevők a felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg. A szakmai nap házigazdája a Nestlé Hungária Kft. volt.

Az eseményt Dr. Tompa Gábor, a Nestlé Hungária Kft. vállalati kommunikációs és kormányzati kapcsolatok igazgatója nyitotta meg, köszöntőjében elmondta a vállalat megalakulásának történetét, ami az anyatej tartósításának megoldásával, vagyis a babatápszer feltalálásával indult és a mai napig meghatározza a cég gondolkodásmódját. Ezt követően a tehetségprogram szakmai vezetője, Szederkényi Zita gondolatébresztő bevezetőjét és az idei projekttéma, a biodiverzitás bemutatását hallgathatták meg a résztvevők. Egy érdekes vezetői játék keretében pedig megalakultak a projektmunkához kacsolódó csapatok is.

A folytatásban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára tartott előadást, amelynek keretében beszélt arról, mitől függ a vasárnapi ebéd, azaz hogyan működik egy ország gazdasága és mi szükséges a sikeres ebédhez, vagyis a sikeres gazdasághoz: alapanyag, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúra, azaz társadalmi tőke. Beszélt arról, hogyan hat az egyenletre, ha az egyik komponenst változtatjuk és mi viheti sikerre hosszútávon egy ország társadalmát.

„Mi van, ha gyors megoldás kell?” Kezdte az előadását Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója, aki saját fejlesztésű crenchmarking, azaz a kreatív benchmarking metodikáját és annak 5 lépését mutatta be: 1) Inspiráció, 2) Önismeret, 3) Válassz csatamezőt! 4) Valósítsd meg! 5) Szeresd, amit csinálsz!. Ennek a módszertannak egy gyorsan és egyre gyorsabban változó világban kulcsfontosságú szerepe van, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A délelőtti program zárásaként Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója osztotta meg az elmúlt 30 év során szerzett vezetői tapasztalatait a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a vezető legfontosabb feladata az inspiráció. Szerinte szükség van olyan emberekre, akik folyamatosan kérdéseket tesznek fel, hiszen ők azok, akik a fenntarthatósági megoldásokat megtalálják. Emellett kiemelte, hogy a hatékony működéshez és problémamegoldáshoz szükséges a gyökérokok, azaz a valódi mélyben húzódó okok feltárása.

A délutáni programot Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója nyitotta meg, aki felvezette az elmúlt évek főbb trendjeit Kiemelte, hogy a „fekete hattyúk” világában élünk, ahol a vezető legfontosabb feladata az alkalmazkodás és a váratlan helyzetek megoldása. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, emellett a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot”, vagyis élvezd, amit csinálsz. De milyen a 2023-as év vezetője? Ezt mutatták be a már délelőtt folyamán megalakított csapatok egy egyperces film keretében, hogy szerintük milyen a jó vezető.

Világszinten alacsony a női vezetők aránya a felsővezetésben. A helyszínen érdekes beszélgetés alakult ki a női vezetők helyzetéről. Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezetői igazgatója mesélt a résztvevőknek vezetői tapasztalatairól, karrierútjáról. Arról, hogyan lehet sikeresen irányítani egy vállalatot és választhatja valaki a karriert és a családot is egyszerre.

Nagy Gréta, a Dandelion Kft. ügyvezető igazgatója személyes példáján keresztül mesélt a hallgatóságnak a felelősségteljes és elkötelezett vállalatvezetésről. Beszélt mind a home office és mind a munkába járás előnyeiről, hátrányairól, illetve a munkahelyi stressz megoldásáról. Felvetette, hogy tudunk-e valóban kikapcsolni és pihenni vagy a kiégés és túlpörgés társadalmában élünk-e? Hiszen még a szabadságunkat és a hétvégéinket is úgy tervezzük meg pontról pontra, hogy a végén el tudjunk számolni róla, mi mindent csináltunk a pihenésünk alatt, milyen élményekkel gazdagodtunk.

A nap házigazdája, a Nestlé képviseletében Hőgyész Anna, fenntarthatósági vezető mutatta be a Nestlé fenntarthatósági törekvéseit és a „Közös értékteremtés” víziójukat. A büki gyárukhoz kapcsolódóan Európában elsők a talajmegújító gazdaság pilot projektjükkel. Bemutatta a Nestlé Nettó Zéró Akciótervet is, melyben a vállalat vállalta, hogy 2050-ig eléri a nettó zéró kibocsátást a Scope 3-ra kiterjedően is.

A program szakmai részét Noszek Péterrel, a Nestlé ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta, amelyen „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői, Márta Irén, a BCSDH igazgatója, valamint Szederkényi Zita szakmai programvezető is aktívan részt vettek. A beszélgetés során mesélt karrierje főbb mérföldköveiről, nemzetközi tapasztalatairól.

A nap igazi „unikummal” zárult: a Zwack Unicum Ház kóstolóval egybekötött Pince- és Múzeumlátogatáson látta vendégül az érdeklődőket.  résztvevőket, ahol a kötetlen beszélgetésre és kapcsolatépítésre is lehetőségük nyílt. A csapatot Kovács Dávid, a Zwack marketing igazgatója köszöntötte.

Egyre erősödő elvárás a befektetők és a fogyasztók részéről, hogy a vállalatok számot adjanak nem-pénzügyi teljesítményükről is. De milyen módszerekkel lehet mérni és értékelni a fenntarthatósági teljesítményt? Milyen javaslata van erre a BCSDH-nak? Ezekről a kérdésekről is szólt a 2023. február 2-i ESG munkacsoport-találkozónk közel 40 fő részvételével, melynek házigazdája az IFUA Horváth & Partners Kft. volt.

Dr. Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners Kft. ügyvezetője felvezető szakmai előadásában rövid áttekintést adott a fenntarthatósági teljesítmény mérésének lehetőségeiről. Kiemelte, hogy a teljesítmény bemutatása, a mérőszámok alkalmazása csak az első lépés, fontos, hogy ezt kövesse a teljesítmény folyamatos fejlesztése, visszamérése is. A közzétételeken túl a fenntarthatósági auditok, minősítések is támogatják a fenntarthatóság komplex kezelését.

A Time to Transform 2030 programunk keretében a tavalyi évben a BCSDH szakértői egy olyan kerektrendszert dolgoztak ki, mely alkalmas a vállalatok fenntarthatósági érettségének mérésére. A keretrendszer alapját a BCSDH Vezetői ajánlásának hét területe adja, ezekhez kapcsolódva 13 kérdés megválaszolásával a vállalatok képet kaphatnak fenntarthatósági teljesítményükről. A találkozó során a munkacsoport tagjainak lehetősége nyílt a tervezet véleményezésére.

Az esemény zárásaként Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. fenntarthatósági vezetője beszélt arról, hogy mekkora kihívást jelent egy, a fenntarthatóság területén már tapasztalt vállalatnak az első jelentés megírása és fenntarthatósági stratégiájának megalkotása. Előadásának fókuszában a jelentéstétel és a hozzá kapcsolódó adatgyűjtés folyamata állt. Felhívta a figyelmet arra, hogy ez utóbbi kiemelt jelentőséggel bír, hiszen „amit nem mérünk, azt nem tudjuk befolyásolni”.

Köszönjük támogatóinknak!

Mi jellemzi a világot 2023-ban és ebben az évtizedben? Milyen megoldások vannak a jelen kihívásaira? Hogyan érinti a természeti veszteség vállalatainkat és mit tehetünk a biodiverzitás megóvásáért? Ha a fenntarthatóságot, mint stratégiát egyénileg értelmezzük, melyek azok a területek, ahol nehézségekbe ütközünk? Már nem kérdés, hogy lehet-e a fenntarthatóság egy cég stratégiájának a része a kérdés inkább az, hogy meglehet-e nélküle egyáltalán. A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja február 1-én, melynek házigazdája a Siemens Energy Kft. volt. Az eseményt Goszták Árpád, a vállalat ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Kiemelte azt a három területet, ahol a legsürgetőbb kihívásokkal állunk szemben, úgy, mint a klímahelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség.

A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita segítségével a tehetségprogram céljaival, majd a 2023-as év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Kiemelte a tulajdonosok és érintettek számára is győztes-győztes megoldások és a fenntartható értékteremtés fontosságát.

Annak érdekében, hogy a fenntarthatóság stratégiaként való értelmezését még közelebb hozzuk a résztvevőkhöz, előadásokat hallgathattak meg tagvállalataink vezetőitől, akik „jópéldával” járnak elöl. Elsőként Erőss Pál, a szivattyúmegoldásokat nyújtó globális, alapítványi tulajdonú Grundfos vállalat ellátási lánc vezetője mutatta be a vállalat stratégiáját, amelynek egyik alappilére a fenntarthatóság. Kiemelte céljukat, amelyre egyben értékrendként is tekintenek. Eszerint élenjáró megoldásokkal válaszolnak a világ vízhez és éghajlathoz kapcsolódó kihívásaira és javítják az emberek életminőségét.

Amennyiben a fenntarthatóságot, mint stratégiát egyénileg értelmezzük, melyek azok a területek, ahol nehézségekbe ütközünk? A „Kevesebb néha több” közmondás hogyan értelmezhető, ha a fenntarthatóság irányából közelítjük meg? Hogyan lesz a zöld téma egy újabb vállalati extra projekt helyett inkább belső igény, inspiráló, jó és fontos téma? Hogyan lehetne vonzóvá tenni az elektromos kerékpárt az autóhoz képest vezetői és beosztotti szinten?

Workshop keretében a fenti dilemmákra keresték a résztvevők a válaszokat a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a HelloVelo Zrt. ügyvezető igazgatója, Hényel Ágoston segítségével azt követően, hogy mindegyikük bemutatta az általa képviselt vállalatfenntarthatósági fókuszú esettanulmányát.

Lakatos Sándor, a Nova-Papír Zrt. vezérigazgatója a körforgásos gazdaság egy példaértékű megoldását mutatta be: Magyarországon elsőként ők dolgozták ki és azóta is egyedülálló módon működtetik a – fenntartható szervezeti működést elősegítő – körforgásos papírgazdálkodási modelljét.

Schumicky Ilona, az IKEA public affairs vezetője mutatta be a svéd tulajdonú vállalat 3 alappillérre felépített fenntarthatósági stratégiáját, valamint a már megvalósult eredményeiket, fenntarthatósági programjaikat és a 2025-re és 2030-ra kitűzött céljaikat.

A szakmai nap házigazdájának, a Siemes Energynek a fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Előadása végén egy filmben mutatta meg milyen lehet egy nettó zéró kibocsátású világban élni.

Tudományos aspektusból megvizsgálva a fenntarthatóságot, dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadását hallgathatták meg a résztvevők a szakmai nap végéhez közeledve. Prezentációjának fókuszában az ökológiai közgazdaságtan állt: a korlátok létezésének elismerésével és tudomásul vételével a máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodás gondolata. Ez olyan, bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.

Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátora által vezetett gyárlátogatást követően a szakmai programot közös beszélgetés zárta a házigazda vállalat ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal. Mesélt a jelenlévőknek arról, hogy mikor került a Siemenshez és az itt töltött évek alatt milyen karrierpályát futott be. Beszélt a megújuló energiába való vállalati befektetésekről és arról mit tart a jövő vezetői számára a legnagyobb kihívásnak. Mint vezető a résztvevőknek „az őszinteség”, „a nagyvonalóság” és a „reális célok” címszavakat adta útravalóként.

Köszönjük támogatóinknak a program megvalósulását: