A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel.
Izolált intézkedések helyett rendszerszintű változások kellenek
, amihez pedig mély és átfogó együttműködésre van szükség a szektorokon átívelve, de a gazdaság szereplői között is.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) felismerve a szinergiában és partnerségben rejlő lehetőségeket, amit a 133 élenjáró vállalatot tömörítő tagsága tud nyújtani, a karbonsemleges működés és a rendszerszintű folyamatok felgyorsítása érdekében 2023. január 24-én másodszor rendezte meg a zártkörű Fenntarthatósági Partnerkeresőjét, amelynek házigazdája az UniCredit Bank volt.

A Race to Zero kezdeményezéshez csatlakozva a Brit Nagykövetséggel együttműködésben szervezett eseményen 20 vállalat mutatta be a fenntarthatósági termékeiket és szolgáltatásait, majd informális beszélgetésekben találhattak egymásra azzal a több mint 30 vállalattal, amely fenntarthatósági megoldásokat keresett a nettó zéró céljai teljesítéséhez.

A résztvevőket az UniCredit Bank részéről Giacomo Volpi, elnökhelyettes, vezérigazgató-helyettes üdvözölte.

„Örülök, hogy részese lehetek ennek a vállalatok által szervezett, vállalatoknak szóló eseménynek. Ez azt bizonyítja, hogy a nettó zéró céloknak van értelmük az üzleti életben, és hogy a vállalkozások szerepet játszanak a tiszta energia és a gazdasági átmenet előmozdításában.” – emelte ki nyitóbeszédében Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete.

A legnépszerűbb témák az energiahatékonyság, zöld energia, körforgásos gazdasági megoldások voltak, de nem sokkal maradtak el ezektől a karbonlábnyom számítás, illetve a karbonsemlegesség elérését segítő digitális és pénzügyi megoldások sem.

„Jól látszik a programban is, hogy melyek a legégetőbb kihívások a vállalatok számára. A nettó zéró célok kitűzésében egy év alatt is jelentős előrelépések történtek, hiszen a Deloitte-tal közösen végzett legfrissebb Towards Net Zero kutatásunkból is kiderül, hogy megduplázódott a karbonsemlegességet vállaló vállalatok száma. Ezzel együtt a karbonsemlegességi célokhoz sok esetben nem tartozik tényleges, mérhető, tudományos ÜHG kibocsátáscsökkentési vállalás, ezért hosszú még az út.” – mondta el Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója köszöntő beszédében.

A kutatás rámutatott arra is, hogy nagy még a bizonytalanság, jellemző az ismerethiány és sokszor vállalatokon belüli erőforrások allokációja sem megfelelő. A vállalatok számára a legfőbb ösztönzőket pedig a kibocsátások csökkentésére a versenyképesség megtartása vagy növelése, illetve a szabályozásnak való megfelelés jelentik. A lehetőségek, jó példák bemutatásával ezen a területen tudja a BCSDH leginkább segíteni a tagvállalatait és a szélesebb üzleti környezetet.” – tette hozzá Márta Irén.

Fontos előrelépés, hogy az idén már megjelentek a BCSDH 2023-as fókusztémáját, a biodiverzitás megóvását is érintő területek, a regeneratív mezőgazdasággal, a természetalapú karbonsemlegesítéssel és a fenntartható vízgazdálkodással kapcsolatos szolgáltatások is.

A világ GDP-jének több mint fele a természettől és annak szolgáltatásaitól függ. Vagyis minden szereplőt, vállalatot érint, így mindenkinek felelőssége és lehetősége is van, hogy cselekedjen.

 

Köszönjük a Race to Zero program 2023-as támogatóinak:

 

37 tehetséges, fiatal vállalati vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának jubileumi, tizedik évfolyama és „A jövő vezeőti” Alumni részére meghirdetett Mentorprogram, amelynek ünnepélyes megnyitójára január 12-én került sor a K&H Banknál.

„A jövő vezetői” tehetségprogram ünnepélyes nyitóeseményén először találkoztak a kiválasztott fiatal vezetők és ismerkedtek meg a program részleteivel, mentoraival és egymással is. A résztvevőket Horváth Magyar-Vojlc Nóra, a K&H Bank kommunikációs igazgatója és a rendezvény házigazdája köszöntötte. Elmondta, hogy mind személyesen, mind a vállalata elkötelezett a tehetségek és a jövő vezetői generációjának támogatása mellett.

A BCSDH tehetségprogramja hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének kiemelkedő sikerét misem bizonyítja jobban, minthogy 10 év alatt már közel 300 végzett tehetséges vezető kapta meg oklevelét a program befejeztével.

 „Amikor 10 évvel ezelőtt, elindítottuk „A jövő vezetői” tehetségprogramot azt a célt fogalmaztuk meg magunknak, hogy a fiatal vezetők korszerű, előremutató képzésén és szemléletformálásán keresztül segítsük a vállalatainkat, hogy megfelelő válaszokat találjanak a jövő kihívásaira, melyek jórészt fenntarthatósági kihívások. Büszkék vagyunk rá, hogy a tehetségprogramon keresztül is valódi pozitív hatással vagyunk a magyar üzleti életre. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a végzett résztvevők közül többen válnak akár saját szervezetükön belül, akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá – mondta Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke köszöntőjében.

Márta Irén, a mára 133 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés) a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell, olyan témákat is feldolgozva, mint a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció vagy a körforgásos gazdaság.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját és házigazdáit. A sokszínű program során nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során. Idén különleges nyitóeseménynek voltunk tanúi, hiszen nem csak „A jövő vezetői” tehetségprogram 10., jubileumi évfolyamát indítottuk, de az Alumni Mentorprogram első évét is, melyben 6 vállalatvezető vállalta, hogy mentorként támogatja az Alumni 6 résztvevőjét egy féléven keresztül.

Inspirációként a program két tavalyi végzettje, Nagy Julianna, a KPMG Hungária Kft. szenior menedzsere és Perendi Péter, a METRO Kereskedelmi Kft. minőségbiztosítási és vállalati felelősségvállalási vezetője, mutatták be résztvevői oldalról is a program számukra hozott lehetőségeit. Kiemelték, hogy a program egyik kiemelkedő értéke a fenntartható gondolkodásmód formálása mellett a kiépített kapcsolati háló volt. A szakmai napok során sok ötletet kaptak, amit saját vállalataiknál tudnak kamatoztatni és bíztatták a résztvevőket, hogy kérdezzenek sokat és hozzák be vállalati tapasztalataikat a szakmai beszélgetések során.

„A jövő vezetői” tehetségprogram nem ér véget az oklevélátadóval, hiszen aktív alumni szervezet működik, melynek már közel 300 tagja van” – mondta Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője, valamint a „A jövő vezetői” Alumni vezetője. Elmondta, hogy a kezdetektől a tehetségprogram és az Alumni eseményei során közel 25 000 órát töltöttek el a fenntarthatóság jegyében a fiatal vezetők, kapcsolatépítés, tudásmegosztás, elsőszámú vezetői beszélgetések és vállalati bejárások keretén belül.

Az esemény záróprogramját Fertetics Mandy, az MVÜK Zrt. fenntarthatósági vezetője vezette fel. Az MVÜK immár 6. éve koordinálja a tehetségprogramunk új résztvevőinek megismerkedését, hiszen számukra is nagyon fontos a tudásmegosztás, kapcsolatépítés ls a vezetői közösség megteremtése. Az este során a fiatal vezetők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az este során két körben és keveredve, különböző asztaloknál mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatósághoz kapcsolódóan.

A 2023-as programban résztvevő 37 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALD Automotive Hungary Kft., BASF Hungária Kft., BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft., Budapest Airport Zrt., Coolbridge Kft., Daikin Hungary Kft., E.ON Hungária Zrt., Eisberg Hungary Kft., EUROAPI Hungary Kft., Generali Biztosító Zrt., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft., KPMG Hungária Kft., Legrand Zrt., Loacker Hulladékhasznosító Kft., Market Építő Zrt., Masterplast Nyrt., MÁV Zrt., Nestlé Hungária Kft., Porsche Hungaria Kft., PPD Hungária Energiakereskedő Kft., Prímaenergia Zrt., Progress Étteremhálózat Kft., Shell Hungary Zrt., Siemens Zrt., SPAR Magyarország Kft., Spreadmonitor Kft., Unilever Magyarország Kft., Yamazaki Mazak Central Europe sro Magyarországi Fióktelepe.

A résztvevők között van Somosi Fanni Luca, a Budapesti Corvinus Egyetem energetikai vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója, az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztese is.

Idén támogatóinknak és partnereinken köszönhetően a tehetségprogram minden eseménye karbontudatos lesz. A szervezés során és a regisztrációnál megadott adatok alapján kiszámolt karbonlábnyomot a Greendependent Intézet segítségével gyümölcsfák ültetésével kompenzáljuk.

Köszönjük a 2023-as program támogatóinak:

Fenntarthatóak-e a fenntartható üzleti modellek? Milyen feltételeket kell biztosítani ahhoz, hogy valódi, hosszú távú eredményeket érhessünk el? Hogyan fog működni a jövő fenntartható gazdasága?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Magyar Tudományos Akadémia Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottságának Konferenciája, amely a BCSDH és a Budapesti Műszaki Egyetem szakmai támogatásával jön létre, és ahol Ifj. Chikán Attila szervezetünk Elnöke, mint a bizottság tagja és Márta Irén , szervezetünk igazgatója is tart előadást a témában.

A konferencia időpontja:
2022. december 15. 09:00 – 13:00
Helyszín:
MTA Székház, Kisterem
1051 Budapest, Széchenyi István tér 9.

A konferencia célja, hogy kísérletet tegyen ezen kérdések megválaszolására és fókuszba helyezze a vállalati szférában megvalósuló radikális, transzformatív változások kutatását.
A környezeti és társadalmi problémák egyre sürgetőbbé válása szükségessé teszi a radikális, transzformatív változást, melynek egyre erősebb jeleit látjuk az üzleti
szférában is. A hatékonyság javításában rejlő lehetőségek korlátait felismerve a 2000-es évektől kezdve számos innovatív, fenntarthatónak vélt üzleti modell kezdett el terjedni (ld. például a körforgásos gazdaságot elősegítő üzleti modelleket vagy a megosztáson alapuló gazdaságot), az üzleti modell innováció pedig napjaink egyik legfontosabb vállalati trendjévé vált.
Ezek az új, innovatív üzleti modellek gyakran környezeti és társadalmi előnyöket ígérnek, azonban összhatásukról még kevés ismerettel rendelkezünk. Ráadásul az
innovatív üzleti modellel rendelkező vállalkozások fenntarthatósági hatásait nem lehet az egyes vállalatok szintjén értelmezni, ezért a tágabb gazdasági-társadalmi-környezeti rendszerekre gyakorolt hatásaikat kell értékelni.

Tervezett előadások:
▪ Megnyitó
Prof. Dr. Szathmáry Eörs (az MTA rendes tagja, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke)
▪ Vállalatok és az ENSZ Fenntartható Fejlődés Céljai
Előadó: Prof. Dr. Kerekes Sándor (Budapesti Corvinus Egyetem)
▪ Fenntarthatósági átmenet – a vállalati alkalmazkodás külső tényezői
Előadó: Dr. Bartus Gábor (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
▪ „Fenntarthatósági transzformáció” – konkretizálható e fogalom?
Előadó: Prof. Dr. Málovics György (Szegedi Tudományegyetem)
▪ Fenntartható energetika – új megoldások és lehetőségek
Előadó: Ifj. Chikán Attila (ALTEO Nyrt., MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagja)
▪ Fókuszban az energiahatékonyság: Milyen következtetéseket vonhatunk le az energiahatékonysági kötelezettségi rendszer kétéves működési tapasztalataiból?
Előadó: Dr. Felsmann Balázs (Budapesti Corvinus Egyetem, MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság Tagja)
▪ Fenntartható-e a megosztáson alapuló gazdaság?
Előadó: Prof. Dr. Zilahy Gyula (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság tagja)
▪ Változtatni, de hogyan?
Előadó: Márta Irén (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért igazgatója)
▪ A Prosumption, mint transzformatív üzleti modell
Előadó: Dr. Csuvár Ádám (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)

A konferencián való részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött. A regisztrációs felület az alábbi linken érhető el:
https://mta.hu/esemenynaptar/2022-12-15-transzformativ-valtozasok-az-uzletiszferaban-uton-a-fenntarthatosag-fele-4724

 

Vajon mi vár a hazai vállalatokra az Európai Parlament által november 10-én elfogadott fenntarthatósági jelentéstételi irányelv kapcsán (CSRD)? 2025-től kezdve egyre több vállalat köteles lesz jelenteni nem pénzügyi teljesítményéről, melyre érdemes időben felkészülni.

Többek között erről is szólt Veisz Ákos, a BDO ESG Tanácsadó Kft. ügyvezető partnerének előadása a BCSDH ESG munkacsoportjának évzáró találkozóján 2022. december 8-án, melyet tagvállalatunk, a Colas Hungária Zrt. látott vendégül.

Előadása kitért arra is, hogy hogyan hat a cégekre a jövő évtől hatályos német beszállítói lánc törvény, mely az ellátási láncokban a vállalati átvilágítási kötelezettségekről szól. A jogszabály a közvetett beszállítókra is érvényes, tehát hazai vállalatokat is érinteni fog.

Ezután Mészáros Attila, a Yettel Magyarország kommunikációs igazgatója vezetett végig azon a közel kétéves folyamaton, melynek során a Yettel kialakította helyi ESG stratégiáját. Történetükből sok hasznos tapasztalatot és tanulságot vihettek haza magukkal a résztvevők.

Köszönjük támogatóinknak:

Együttműködő partnert keres vagy esetleg megoldást tud nyújtani egy fenntarthatósági kihívásra?

Bármelyik legyen is a válasz, akár keres, akár kínál, Race to Zero szakmai programunk keretében 2023 januárjában is lehetőséget adunk tagvállalatainknak arra, hogy kapcsolódni tudjanak más cégekkel egy-egy megoldásra váró fenntarthatósági kérdés kapcsán. Ezúttal nagy hangsúlyt helyezünk a klímaváltozás és a biodiverzitás kihívásaira, de emellett számos témában lehet még együttműködő partnereket találni.

Az eseményt a Brit Nagykövetséggel közösen valósítjuk meg, a helyszínt pedig az Unicredit Bank biztosítja.

Mikor?

  1. január 24. 14-16 óra (érkezés és regisztráció 13:30-tól)

Hol?

Unicredit Bank (1054 Budapest, Szabadság tér 5.)

Keres?

Regisztráljon mielőbb és jelölje meg, hogy melyik témákban vár támogatást vagy keres együttműködési lehetőséget. Javasolhat is új témákat, ha szeretne.

Kínál?

Amennyiben szolgáltatást, terméket kínál, egy max. 3 perces pitch keretében tudja majd ezt bemutatni. Jelen rendezvényünkre maximum 20 bemutatkozó vállalatot tudunk fogadni, így ne halogassa a jelentkezést sokáig, regisztráljon mielőbb.

Milyen programot tervezünk?

13:30 Regisztráció, vendégek fogadása, networking
14:00 Köszöntők

 

Unicredit Bank

BCSDH

Paul Fox, az egyesült Királyság magyarországi nagykövete

14:10 Toward Net Zero kutatás főbb eredményei Deloitte
14:20 Fenntarthatósági Pitchek

(ajánlatok, termékek, szolgáltatások bemutatása max. 3-3 percben)

BCSDH tagvállalatok
15:20 Networking

(a regisztrált résztvevők száma alapján, szekciótermekben csoportos vagy egyéni megbeszélések formájában)

BCSDH tagvállalatok
15:55 Zárás

 

Regisztrált már?

Ha igen, akkor a részletekkel kapcsolatban legkésőbb január közepéig jelentkezünk, a visszajelzések beérkezése és összesítése után tudjuk a végleges programot összeállítani.

Ha még nem tette meg, akkor regisztráljon a felületen, akár keres, akár kínál.

 

Kérdése van?

Ha bármi kérdéses dolog felmerül, kérjük, keressék bizalommal Nagy Andreát, az esemény szakmai projektvezetőjét (andrea.nagy@bcsdh.hu, +36305852062)

 

Köszönjük a Race to Zero program 2023-as támogatóinak!

Somosi Fanni Luca, a Budapesti Corvinus vezetés ésszervezés mesterszakos hallgatója nyerte el a lehetőséget, hogy “A jövő vezetői” tehetségprogram 2023-as évfolyamában részt vegyen. A pályázatokat hat tagú zsűri bírálta el 2022. december 2-án, Budapesten.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a BCSDH tagvállalatainál a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú képzés keretében bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és illetve a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetők tolmácsolásában sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősség alapelveit.

“Legyetek bátrak, álljatok ki az értékeitek mellett, változtassátok meg a világot!” – tanácsolta Károlyi Zsuzsanna, az E.ON marketing és kommunikációs vezetője a pályázóknak köszöntőjében – “Fontos számunkra, hogy a program résztvevői hatást akarjanak elérni környezetükben, elkötelezettek legyen a fenntarthatóság iránt és küldetéstudattal rendelkezzenek. „A jövő vezetői” tehetségprogram egyedülálló és innovatív módon nyújt értéket a fiatal vezetőknek, egy pályája elején álló egyetemista, főiskolás számára pedig ugródeszkaként szolgálhat, hogy meghatározó szereplővé válhasson korosztályán belül a fenntarthatóság területén.”

2015 óta minden évben egy egyetemi vagy főiskolai hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A döntőben Ébend Kata, a Szent István Egyetem levelezős Üzletviteli menedzser hallgatója, Somosi Fanni Luca, a Budapesti Corvinus vezetés ésszervezés mesterszakos hallgatója, Szemerits Barbara, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pénzügy és számvitel alapszakos hallgatója és Tóth Bence Mózes, az Debreceni Egyetem Műszaki Karának műszaki menedzser mesterszakos hallgatója vehettek részt. A pályázók előadásaikban, arról beszéltek, hogyan fejlesztenék egyetemüket a fenntarthatóság jegyében.

A szakmai zsűri tagjai: Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Kelemen Attila (ProSelf), Márta Irén (BCSDH), Szederkényi Zita (BCSDH), Török László (MAZAK), Varga-Futó Ildikó (Auchan).

Köszönjük munkájukat!

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram támogatói 2022-ben:

 

 

Az EU Másfélfokos életmód projekt célja, hogy előmozdítsa a másfélfokos életmód elterjedését és segítse a 1,5°C-os cél által megkövetelt átalakulásokat. Ennek részeként a projekt az életmódban, egyéni és háztartási szinten történő változtatásokra, és az ezeket elősegítő strukturális változásokra is fókuszál. A szükséges strukturális változtatások fontos része a másfélfokos életmóddal kompatibilis üzleti modellek kidolgozása és gyakorlatba ültetése is, a projekt számára különösen fontos Márta Irén és a BCSDH tapasztalata.

Ezért a projekt konzorciuma örömmel vette, hogy Irén személyesen is részt tudott venni a 2022 novemberében megrendezett projekt találkozón. Ide Irén, a magyar projekt partner GreenDependent Intézet képviselői a projekt szellemiségének megfelelően vonattal utaztak, így is hozzájárulva a másfélfokos életmód megvalósításához.

A projekt keretében a GreenDependent Intézet magyar Másfélfokos Szakmai Műhelyt is szervezett december 1-jén, hogy a különböző szektorok  – úgy mint az önkormányzati és nemzeti döntéshozatal, kutatás, szakmai non-profit szervezetek, média és üzleti élet – közötti párbeszéd a témában hatékonyabb lehessen. Márta Irén itt is képviselte a BCSDH-t és az üzleti szférát, és értékes hozzászólásokkal gazdagította a Műhely munkáját.

fotók forrása: Greendependent

További információk a projektről (angol és magyar nyelven):

https://onepointfivelifestyles.eu/

https://masfelfokoseletmod.hu/

Miért búg másképpen a telefon, ha külföldről hívnak? Hány telefonhívást tud kezelni egyszerre egy telefontorony? Hogyan készül az 5G? És hogy mutasd meg a vezetőidnek, hogy a fenntartható befektetések igenis megérik? Ezekről szólt „A jövő vezetői” tehetségprogram ide utolsó Alumni találkozója, melyet november 23-án tartottunk a Nokiánál.

Baranyai Attila, a Nokia globális logisztikai minőségbiztosítási menedzsere és a 2018-as évfolyam résztvevője látta vendégül „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni csapatát a Nokia Skypark Irodaházban. A Nokia magyarországi csapata a vállalat legjelentősebb és legeredményesebb kutatás-fejlesztési egységei közé tartozik. A vállalat mérnökei körbevezették a csapatot a laborban és megnézhettük, hogyan fejlesztik itthon a világ egyre több táján használt 5G hálózatot és meséltek arról, hogy mi vár ránk a jövőben a hálózatok terén. Ezután Attila mesélt a vállalat, s azon belül az ellátási lánc terület fenntarthatósági tevékenységéről, és bemutatta Pap József, a Nokia globális raktározás és csomagolás stratégiai beszerzési vezetője és a 2014-es évfolyam résztvevője, projektjét arról, hogyan vezettek be hibrid (karton és fa alapú) raklapokat és hogyan mutatták be a vállalat vezetésének ennek gazdasági és környezeti hatásait.

„Igazán öröm végre újra élőben találkozni” – mondta Márta Irén, a BCSDH igazgatója mesélt az idei év eredményeiről, a következő év terveiről és közösen beszélgettek az Alumni Mentorprogramról és arról, hogyan ünnepeljük „A jövő vezetői” tehetségprogram 10. születésnapját jövőre.

Napjainkban a biológiai sokféleség csökkenésének több mint 90%-a a természeti erőforrások kitermelésének és feldolgozásának következménye. 1 millió fajt fenyeget a kihalás veszélye 2050-re. A világ teljes GDP-jének több mint fele nagymértékben függ a természettől és annak szolgáltatásaitól. A körforgásos gazdaság és a biodiverzitás szoros kölcsönhatásban állnak egymással.  Ez a kulcsüzenet állt a 2022. november 24-én kiemelt érdeklődés mellett, közel 150  fővel tartott, immár ötödik Körforgásos Gazdaság Csúcstalálkozó középpontjában.

A világ még csak 8%-ban körforgásos, ami jelentősen elmarad a lehetőségektől, pedig a körforgásos gazdaság komplex rendszert és hatékony eszközöket kínál a világ legégetőbb kihívásaira, köztük a biodiverzitás megőrzésére és helyreállítására is. Az ING Bank támogatásával létrejött legnagyobb hazai körforgásos éves esemény számos vállalati és start-up példa bemutatásán túl kitekintést adott a nemzetközi folyamatokra is.

Mára már 97 tagot számlál a Körforgásos Gazdaság Platform, mely a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH), a Holland Nagykövetség és az akkori Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére alakult meg. Tagjai a legfontosabb feladatként a tudásmegosztást, az összefogást és az azonnali cselekvést emelték ki.

A lineáris gazdaság felelőssége megkérdőjelezhetetlen: a biológiai sokféleség csökkenésének több mint 90%-a természeti erőforrások kitermelésének és feldolgozásának köszönhető. Az utóbbi évtizedben 70%-kal több nyersanyagot vontak ki, mint amennyit a Föld biztonságosan pótolni tud.

A biodiverzitás és az anyaggazdálkodás összefüggése egyértelmű, a körforgásos gazdaság mint egy rendszerszintű változás, önmagában is szerepet játszhat a biológiai sokféleség csökkenésének megfékezésében, és kézzelfogható lehetőségeket teremthet a vállalkozások számára is.

A vállalatoknak a rendszerszintű változások élére kell állniuk, aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el a külső hatásokat, mint az energiaárak növekedése, az alapanyaghiány vagy az ellátási láncokban fellépő akadozás. A klímasemleges működés elérésében az egyik legfontosabb eszköz a körforgásos gazdaság elterjesztése, amit az élenjáró vállalatok már felismertek és az idei ’Towards Net Zero’ kutatásunk szerint a körforgásos megoldások alkalmazása egyre inkább előtérbe kerül. Egyelőre legtöbbször ezek a megoldások új üzleti lehetőségként jelennek meg a meglévő „anyagigényes” folyamataik mellett. De a cél az lenne, hogy egyre inkább váltsák le azokat, hisz így csökkenhet csak a természeti erőforrások felhasználásának növekedése.” – mondta el beszédében Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

“Használjuk fel a jelenlegi válságot egy olyan körforgásos, regeneratív és jövőbiztos gazdaság kiépítésére, amely nemcsak megállítja a Föld pusztulását, hanem helyreállítja az okozott károkat.” – emelte ki Efstathios Andreou, Hollandia magyarországi nagykövet-helyettese nyitóbeszédében.


A Körforgásos Gazdaság Summit vendégelőadója volt Prof. Dr. Jacqueline Cramer, a körforgásos gazdaság neves szakértője, az Utrechti Egyetem professzora, a Holland Circular Hotspot igazgatótanácsának elnöke, volt holland lakásügyi, területrendezési és környezetvédelmi miniszter és a 2022-ben megjelent ’Buiding a Circular Future’ című könyv szerzője, aki a folyamat felgyorsítását egyértelműen az összefogásban és minél több pilot projekt indításában látja: „Koalíciókat, összefogásokat kell létrehozni azokkal, akik hajlandók vezető szerepet betölteni a körforgásos jövő megvalósításában, és bővíteni kell a  kísérleti programok számát egyre több támogató és a kormány aktív bevonásával.”

Magyarország jelenleg nem gazdálkodik jól a természeti erőforrásaival, és messze még a körforgásosság, de bíztató, hogy ahogy Európában, úgy Magyarországon is elkezdődött az a törvényalkotói folyamat, amely már foglalkozik a körforgásos gazdaság kérdésével is. Fontos lépések ezek ahhoz, hogy Magyarország további fejlődése ne a természeti erőforrásaink felélésével történjen. Az eddig megtett útról és a következő lépésekről számolt be Rentz Tamás a Technológiai és Ipari Minisztérium Fenntarthatósági és Szemléletformálási Főosztály főosztályvezetője.

A körforgásos gazdaságra való áttérés napjaink nagy üzleti lehetősége. A koncepció lényegét a legtöbb gazdasági szereplő még nem ismeri mélyrehatóan, holott ezen modell alkalmazásával növelhető a gazdaság rugalmassága, valamint könnyebbé válik az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás, valamint az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak elérése is.  4,5 ezer milliárd USD-os üzleti lehetőséget jelenthet világszinten a körforgásos gazdaság 2030-ig.

„Az ING Bank stratégiájának központi eleme a fenntarthatóság. A körforgásos gazdaságra történő váltást elengedhetetlennek tartjuk a klímaváltozás megakadályozása érdekében, a pénzintézeteknek pedig felelőssége van abban, hogy a folyamat motorjai legyenek, hiszen mi, bankok tudunk finanszírozást nyújtani az átálláshoz.” – tette hozzá Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója az esemény házigazdájaként.

A finanszírozás, a szabályozás és a vállalatok szerepe a természeti sokszínűség megőrzésében, az erre irányuló körforgásos megoldások volt a témája annak a kerekasztal-beszélgetésnek, ahol Bodor Tibor, az ING Bank vezérigazgatója, Dr. Botos Barbara, a Technológiai és Ipari Minisztérium Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövete, Holczinger Norbert a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője és Pinczés Marianna a Virgin Oil Press Kft. ügyvezető igazgatója járta körbe a releváns kérdéseket, kitekintést adva a múlt héten záródó COP27 releváns történéseire is.
A legfontosabb üzenet, hogy a mostani válság kikényszeríti a változások felgyorsulását, de erre kell felkészülni hosszabb távon is. Nem elég már csak a hosszútávú célokat kijelölni, kellenek a köztes célok, mérőszámok és a konkrét lépések, hogy valódi változások induljanak és hogy a készülő taxonómiák ne sokként érjék az üzleti szektort.

Az esemény második kerekasztal-beszélgetése a nemzetközi üzletfejlesztési tapasztalatokra fókuszált a körforgásos gazdaság és fenntarthatóság terén. A résztvevők között volt: Roman Gdovjak, a Cyrkl (Expansion Manager & Country Manager Slovakia & Hungary), Agata Frankiewicz, a Deko Eko Ügyvezetője és alapítója;  Martijn Veltkamp a FiberCore Europe Design menedzsere; Lennard de Klerk az Irota EcoLodge tulajdonosa, Martin Basila, a  Sensoneo ügyvezetője.

A panelbeszélgetés fő üzenete az volt, hogy a hulladék örök, tehát jelenthet örök problémát, vagy akár örök üzleti lehetőséget is. A beszélgetők megosztották tapasztalataikat, ők miként kreálnak lehetőséget ebből a problémából és hogyan terjesztették ki tevékenységüket a világ több országára, kontinensére, és milyen terveik vannak a magyar terjeszkedés kapcsán.

A BCSDH számára, mint a Körforgásos Gazdaság Platform egyik alapítójának fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, hogy közel 130 tagvállalata és őket követve a teljes üzleti szektor a kibocsátás drasztikus csökkentésén túl a biodiverzitás megőrzését és helyreállítását, valamint a növekvő társadalmi egyenlőtlenségek visszafordítását is zászlójukra tűzzék. Erről szól az ezt az évtizedet meghatározó, az Action 2020 program eredményeire épülő Time to Transform 2030 programunk, amihez a Körforgásos Gazdaság Platformunk is kapcsolódik.

Köszönjük a Körforgásos Gazdaság Platform támogatóinak:

 

November 10-én tartottuk a Time to Transform vállalatvezetői munkacsoportunk idei utolsó ülését, amelyet a Nestlé, a program főtámogatója látott vendégül. Márta Irén, a BCSDH ügyvezetőjének felvezető gondolatai után Noszek Péter, a Nestlé ügyvezetője üdvözölte a vendégeket. Őt követte Hőgyész Anna, Sustainability and Corporate Affairs Manager, aki a Nestlé fenntarthatósági kezdeményezéseit ismertette, kiemelve a büki állateledelgyáruk beszállítóit érintő talajmegújító mezőgazdasági projektet, amely egyedülálló a régióban is. Az IFUA Horváth képviseletében Stancsics Nóra, vezető tanácsadó és Parragh Viktor, tanácsadó beszélt a BCSDH tagvállalatok körében végzett, ún. érettségi felmérés főbb eredményeiről, kiemelve a kritikus fenntarthatósági területeket. Ezt követően Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke számolt be a vezetői ajánlásokkal kapcsolatos tervekről, majd Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője ismertette az ehhez kapcsolódó részleteket és vázolta a jövő évi terveket, amelynek elsődleges célja, hogy érdemben segítse a tagvállalatokat a rendszerszintű átalakulásban.