Megalakult és negyedévente tartja üléseit az újgenerációs energiaszolgáltató ALTEO Zöld Bizottsága. A testület elsődleges célja, hogy előkészítse és implementálja a társaság fenntarthatósági törekvéseit. Ehhez az ALTEO – elemeiben az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célkitűzéseihez (SDG) szervesen kapcsolódó – fenntarthatósági stratégiája jelenti a vezérfonalat, amely a tiszta energiától a felelős fogyasztáson és termelésen át a klímaváltozás elleni sürgős intézkedésekig terjed.

Az SDG-k közül a tiszta energia az a kategória, amely a leginkább testreszabott az ALTEO-nak, hiszen a vállalat már régóta nagy hangsúlyt fektet a megújuló energiaforrások fokozott használatára, megújuló portfóliója bővítésére, az energiahatékonyság javítására. Fenntarthatósági stratégiája alapján a cég 2026-ig 35 milliárd forintot fektet fenntartható energetikai megoldásokba, és ezzel közvetlenül a fenntartható városokra és közösségekre fókuszáló SDG-hez is hozzájárul. Utóbbihoz is kapcsolódik, ugyanakkor részben az ipar, innováció, infrastruktúra kategóriát is érintik az ALTEO környezetbarát technológiákkal és innovációval összefonódó K+F+I projektjei. Az ENSZ ellenállóképes infrastruktúrák építésére, a befogadó, fenntartható iparosodás támogatására, valamint az innováció ösztönzésére összpontosító célkitűzéséhez az ALTEO főként a környezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítésével járul hozzá: 2023-ra 500 e-töltő telepítését tervezik, két évvel későbbre pedig az e-mobilitási üzletág részesedésének növelését 15-ről 25 százalékra.

A tiszta vízre és az alapvető köztisztaságra vonatkozó SDG a vízelőkészítés, a vízerőművek, a fűtőerőművek (távfűtés, melegvíz biztosítás), valamint a hulladékgazdálkodás révén érinti az ALTEO-t, amely első körben vízszempontú kockázatelemzéssel, valamint biodiverzitási felméréssel készül fel a fenntarthatóbb vízgazdálkodásra.

Ehhez elég szorosan kapcsolódik a fenntartható fogyasztási és termelési szokásokat elősegítő célkitűzés, amely főként az ALTEO hulladékgazdálkodási tevékenységét, illetőleg a Zöld Iroda Program bevezetését érinti. A vállalat 2030-ig teljesen (a jogszabályi keretek figyelembevételével) papírmentessé tenné irodáit, és arra is törekszik, hogy a működéséből eredő hulladékok újrahasznosítási aránya addigra elérje az 50 százalékot. Végezetül az ALTEO szinte minden lépését az egyik meghatározó, az éghajlatváltozás elleni azonnali fellépést sürgető SDG alá rendeli. Karbonlábnyom csökkentési célkitűzéseik értelmében 2030-ra közvetlen Scope 1 kibocsátást minimum 20%-kal, a közvetett Scope 2 kibocsátást 30%-kal, míg Scope 3 kibocsátásukat 55%-kal kívánják csökkenteni. Földgáz alapú erőműveinkkel a megújulók volatilitását egyensúlyozzák ki, ami a villamosenergiarendszer stabilis működését, a még több megújuló beintegrálását teszi lehetővé. 2050-re kitűzött Scope 1 -50%, Scope 2 -75% és Scope 3 -100%-os kibocsátáscsökkentési célszámaik is ezt a célt szolgálják, hogy az Európai Uniós nettó zéró célkitűzés egy reális jövőkép lehessen. Ugyanakkor a légszennyezés csökkentése érdekében az NOx kibocsátást is szeretnék lecsökkenteni, 2030-ig legalább 25 százalékkal. Az eredményekről jövőre már az éghajlatváltozással kapcsolatos pénzügyi kockázatokra fókuszáló TCFD önkéntes jelentéstételi rendszer irányelveinek alkalmazásával fog beszámolni a cég, és 2024-es tervei között szerepel, hogy megszerzi a világ legmegbízhatóbb üzleti fenntarthatósági minősítését, az EcoVadist.

Ennek az átfogó munkának a koordinálására jött létre a felsővezető és szakértő tagokat egyaránt felvonultató Zöld Bizottság. A dedikált fórum ellenőrzi és hagyja jóvá a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos vállalati politikákat és hosszú távú célkitűzéseket, továbbá gondoskodik az ESG szemlélet, a klímakockázatok napirenden tartásáról. Szintén a testület biztosítja a fenntarthatósági szempontok következetes képviseletét az ALTEO csoport külső kapcsolataiban.

A vállalat ismét stratégiai partnereivel, az Élelmiszerbankkal és az Ökumenikus Segélyszervezettel fogott össze, hogy a megnövekedett megélhetési költségek miatt még nehezebb élethelyzetbe került nélkülözőket étellel és egyéb adománnyal támogassa az ünnepi időszakban.

Idén is rendkívül sikeres volt a Magyar Élelmiszerbank Egyesület hétvégi karácsonyi élelmiszergyűjtő-akciója, amelyhez az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően a Tesco is csatlakozott. A vásárlók november 18. és 20. között országszerte 152 Tesco áruházban ajánlhattak fel tartós élelmiszert adományként. Így többek között rizs, hús- és készételkonzervek, szószok és mártások, keksz, csokoládé, bébiétel, tészta, tartós tej, kávé és édesség gyűlt össze a nélkülözők javára összesen 93 tonna mennyiségben.

A legaktívabbak a budapesti Váci úti hipermarket vásárlói voltak, ahol a gyűjtést Kováts Kriszta, Pokorny Lia és Fehér Tibor színművészek is segítették. Így több mint 111 millió forint értékű termékadomány gyűlt össze a Tesco áruházakban, amit az áruházlánc plusz 22,5 millió forint támogatással egészített ki. November 30-ig pedig online adományozásra is lehetőség volt a Tesco Otthonról felületén, ahol négy különböző méretű és értékű adománycsomag közül választhattak a vásárlók 1000, 2000, 3000 és 5000 forint értékben.

A Tesco emellett idén tizenharmadik alkalommal vesz részt az Ökumenikus Segélyszervezet Adventi Adománygyűjtésében, melynek keretein belül az áruházlánc vásárlói november 14. és december 24. között közel 200 Tesco áruház hagyományos és önkiszolgáló kasszáinál árusított 250 forintos adománykuponok megvásárlásával járulhatnak hozzá a nehéz helyzetben levő családok és gyermekek támogatásához.

A december 1-től 24-ig tartó időszakban pedig online elérhető 250, 500, valamint 1000 forint értékű kuponokból is választhatnak jótékony célra. Kovács „Kokó” István, olimpiai bajnok ökölvívó, az Ökumenikus Segélyszervezet jószolgálati nagykövete mellett önkéntesként idén Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszó és Wolf Kati énekes is a kampány mellé álltak. Tavaly 85 millió forint folyt be a Tescónál advent idején megvásárolható adománykuponokból. Az összegből az Ökumenikus Segélyszervezet így egy újabb egész éven át ételt, otthont és esélyt tudott nyújtani a hátrányos helyzetű családoknak és gyermekeknek, valamint a járványhelyzet miatt bajbajutottaknak.

A fenntarthatóság a vállalkozás üzleti folyamataival kezdődik: ahogy felelősen nem pazarolhatóak a nyersanyagok, úgy az emberi erőforrásainkkal is hatékonyan kell bánnunk. Minden vállalati folyamat hatékonyabbá tehető automatizmusok bevezetésével, de mindenhol nehézséget jelent, ha a már meglévő rendszerek mellé újat kell bevezetni. Ezért alkotta meg a Dataxo Group a GERONIMO platformot, mely bármely vállalkozás meglévő vállalatirányítási rendszerébe integrálja az eddig csak külső szoftverben elérhető megoldásokat.

A hatékony cégműködés mögött álló informatikai megoldások néha mintha egészen más nyelven beszélnének. Amíg egy cégen belül nem fogadható el, hogy ne értsék egymást a kollégák, miért lenne ez rendben a folyamatokat kiszolgáló különböző szoftverekkel?

A GERONIMO az a felület, amelyen végre ezek a különálló IT-megoldások kommunikálni tudnak egymással. A meglévő ERP- vagy DMS-rendszert összeköti a számlabefogadást, dokumentumkezelést, elektronikus aláírást vagy bármely más fintech megoldást biztosító rendszerrel, így a már bejáratott és jól működő felületünk még többet tud majd.

Az integráció révén automatizálhatóak folyamatok, így lesz okosabb egy cég, a munkafolyamatai pedig fenntarthatóvá válnak.

Néhány nap elég és csak egyetlen kapcsolatra van szükség: ez a GERONIMO.

One connection. Limitless opportunities.

2022. november 30-án a Manupackaging örömmel jelentette be, hogy stratégiai partnerségre lép a Polymateria céggel a fenntartható, az életciklust kitöltő csomagolási megoldások érdekében.

A Polymateria technológiáját beépítve a Manupackaging sikeresen kifejlesztette a Manunature® BD-t, egy újszerű, 100%-ban biztonságos, biológiailag lebomló, szupererős stretch fóliát, amely 12 hónapos élettartam után a Polymateria biotranszformációs eljárásának köszönhetően nyitott, szárazföldi környezetben biológiailag lebomlóvá válik.

A partnerséget Pierfranco Di Gioia, a Manupackaging Group holding vezérigazgatója a következő szavakkal üdvözölte:

„Közös jövőképünk a fenntarthatóság, ez az inspiráció köti össze a Polymateriát és a Manupackaginget. A fenntartható csomagolási megoldások iránti növekvő kereslet arra ösztönzött minket, hogy továbbfejlesszük az öko-stretch fóliákat, amelyek teljesen kiküszöbölik a mikroműanyagok problémáját. A legjobb megoldást kerestük, és örömmel választottuk a Polymateriát, azt a céget, amely ideális partner lesz e kritikus szempont megvalósításában. Úgy véljük, hogy a fokozottan környezetbarát, nagy teljesítményű termékek iránti kereslet kiugróan magas lesz a jövőben, ezért nemrégiben két új, csúcstechnológiás extrudálósort üzemeltünk be, amelyek a jelenlegi és a jövőbeni fenntartható fóliáink gyártására és fejlesztésére szolgálnak.”

Richard Horne, a Polymateria kereskedelmi igazgatója a következőket fűzte hozzá:

„Örömmel támogatjuk a Manupackaginget, hiszen ez által is segíthetjük ügyfeleiket a fenntarthatósági céljaik elérésében. A Manupackaging csapata úttörő szerepet játszott a stretch fóliák technológiájának kifejlesztésében a különböző ipari szegmensekben. Nagyszerű látni, hogy a biológiailag teljesen lebomló fólia opciója is elérhetővé válik az ügyfeleik számára.”

Massimo Moroni (Global Procurement & Marketing at Manupackaging), Stolte Isabell (R&D, Innovation of Manupackaging), Richard Horne (Chief Commercial Officer of Polymateria), Pierfranco Di Gioia (CEO of M Stretch, Holding of Manupackaging Group)

A Manunature® BD a BSI PAS 9017:2020 kritériumai szerint biológiailag lebomlónak minősül. Ez a világ első olyan szabványa, amely biztosítja, hogy a poliolefin műanyagok a nyitott, szárazföldi környezetben teljes mértékben lebomlásra kerüljenek anélkül, hogy mikroműanyagok keletkeznének vagy károsítanák a természetet.

Manupackaging Group

Az úttörő cég, amely Európában feltalálta a stretch fóliát, több mint 15 000 ügyfelet szolgál ki, 100%-ban újrahasznosítható, prémium minőségű fóliák széles választékával.

A több mint 150.000 tonna éves termelési kapacitással rendelkező vállalatcsoport globális értékesítési hálózatán keresztül a világ 65 országában jut el ügyfeleihez.

A vállalatcsoport 11 helyszínen működik, 4 gyártóüzemmel Schkopau/Lipcsében (Németország), Buenos Airesben (Argentína), Curitibában és Manausban (Brazília), valamint 7 forgalmazó szervezettel rendelkezik Európában (6) és Latin-Amerikában (1).

A Manupackaging mottója: „természetes szenvedéllyel az áruvédelemért”. Ez tükröződik a vállalat jövőképében, amely elősegíti a partnerségi együttműködést a csomagolóanyag-nagykereskedőkkel, a közös termékfejlesztést, valamint a végfelhasználó ügyfelekkel való együttműködést.

Polymateria Ltd.

A Polymateria küldetése a tudomány fejlesztése, hogy ez által segítse a természetet a műanyagszennyezés okozta válság kezelésében.

Az Imperial College Londonból induló, és jelenleg is ott működő cég a világon elsőként bizonyította be tudományosan, hogy a kezeletlen műanyaghulladék forrásait úgy lehet visszavezetni a természetbe, hogy közben nem keletkezik mikroműanyag, nem károsodik a természeti környezet, továbbá nem zavarja a nagyüzemi újrahasznosítási folyamatokat.

A Polymateria 2021-ben elnyerte a Világgazdasági Fórum „Tech Pioneer” címét, amiért jelentősen hozzájárult a műanyagszennyezés elleni küzdelemhez.

Az IFUA Horváth novemberben tartotta meg azt az éves rendezvényét, melynek keretében a cég valamennyi munkatársának részvételével évről-évre kijelöli a következő év / évek szakmai, stratégiai fókuszait. Ezen megerősítették, hogy a fenntarthatóság kiemelt helyet foglal el a cég stratégiájában.

Az idei év során elkészült a vállalat fenntarthatósági stratégiája, kijelölve a fenntarthatósági jövőképet, célokat és akciókat, melyekkel az IFUA Horváth hozzá kíván járulni egy fenntarthatóbb jövőhöz.

„Tanácsadó cégként elsősorban a projektjeink révén járulhatunk hozzá a fenntarthatósághoz, hiszen ha például egy nagy iparvállalat működését sikerül fenntarthatóbbá tenni, az össze sem hasonlítható eredmény ahhoz képest, amit a saját működésünk kapcsán lehetséges elérni.” Ez a gondolat magyarázza, hogy az IFUA Horváthnál cél a fenntarthatósági projektek számának növelése, illetve a nem fenntarthatósági fókuszú projektekben a fenntarthatósági szempontok érvényesítése.

A következő időszak fókusztémái között szerepel a körforgásos gazdaság, az ESG megfelelés, az energiahatékonyság, illetve a hidrogén és CCUS (carbon capture, utilization and storage) technológiák témaköre is.

A körforgásos gazdaság témakörében a jelentős körforgásos projekttapasztalattal rendelkező tanácsadók vitatták meg a következő időszak feladatait, bevonva különböző iparágak szakértőit. Számos hulladékáram kapcsán jelentős változások, új folyamatok várhatóak, pl. a csomagolásoknál betétdíjas rendszer kerül bevezetésre. A textilek esetében 2025-től, a biológiailag lebomló hulladékok esetében pedig 2023-tól EU szinten kötelező az elkülönített gyűjtés, mely jelentős költségnövekedést fog jelenteni a vállalatok számára. Az IFUA Horváth nemzeti, iparági szintű és vállalati hulladékgazdálkodási stratégiák megalkotásának tapasztalatával a háta mögött tervezi kamatoztatni szaktudását a körforgásos gazdaság területén.

A fenntartható működésre vonatkozóan egyre nagyobb a nyomás a vállalatokon – kívülről (szabályozás, tőkepiac, ügyfelek) és belülről (munkavállalók) is. Ennek az ESG megfelelésnek a kérdése egyre több piaci szereplőt érint, akiket az IFUA Horváth fenntarthatósági közzétételek elkészítésével, ESG rating felkészítéssel és ESG Due diligence elvégzésével tud támogatni – ez áll egy másik szekció fókuszában. Az Európai Unió szintjén bevezetésre került EU Taxonómia szabályozási keretrendszer Magyarországon az idei évben a tőzsdén jegyzett vállalatokat érintette, de 2024-től a hazai nagyvállalatok jelentős része szembesülni fog az ebből fakadó fenntarthatósági beszámolási kötelezettséggel. Ez komoly kihívások elé fogja állítani a szervezeteket, elsősorban a controlling területet és a fenntarthatósággal, környezetvédelemmel foglalkozó területeket: a fenntartható tevékenységek azonosítása, kalkulációs, controlling logikák kialakítása, értékelések részletes elvégzése és dokumentálása, valamint a folyamatosan változó szabályozás nyomon követése mind rendkívül erőforrásigényes feladatok. Az IFUA Horváth ebben vállal szerepet ügyfeleinél.

A jelenlegi környezetben, a magas energiaárak és kibocsátáscsökkentési, zöldítési törekvések mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap az energiahatékonyság. Ezzel az iránnyal sok vállalat csak az elmúlt év során kezdett el foglalkozni, ugyanakkor az energiaárak nyomása miatt nagyon gyorsan szeretnének eredményeket elérni. Az IFUA Horváth megközelítése szerint a tanácsadók külső szereplőként képesek kimozgatni a munkatársakat a napi rutinból, illetve keresztfunkcionális teamekbe szerveződve gyors átvilágítás végezhető, ezáltal a gyors reagálás elérhető. Okos mérés és energetikus szakértelem segítségével definiálnak akciókat, hatásukat számszerűsítik, ezáltal az akciók priorizálhatóvá válnak. A nyomon követés szintén fontos eleme a további fejlesztéseknek.

A hidrogén és CCUS technológiák témája elsősorban az ipari nagyvállalatokat érinti. A dekarbonizációs törekvések során fontos irány az elektrifikáció, de ahol ez nem jelent megoldást, ott a hidrogén és carbon capture alapú technológiáknak lehet kulcsszerepe. Az IFUA Horváth az elérhető technológiák feltérképezésében, ezek üzleti szempontú összehasonlításában és értékelésében, valamint a transzformációhoz szükséges lépések azonosításában és megtervezésében tud támogatást nyújtani.

Az IFUA Horváth bízik abban, hogy szándékainak megfelelően egyre több vállalatot tud támogatni működésének fenntarthatóbbá tételében.