A Persil szeptemberi CSR-kampánya kiemelkedő sikerrel zárult: a vásárlók és a márka összefogásának köszönhetően a teljes támogatási összeg meghaladta az 5,2 millió forintot. Ez lehetővé teszi, hogy mindhárom alapítvány több mint 1,7 millió forintot kapjon, ezzel segítve a vakvezető kutyák kiképzését, valamint az állatasszisztált terápiás programok megvalósítását.

Egy egyszerű döntés, óriási hatás: A kampány során minden megvásárolt Persil termék után 25 forint került a jótékony célra. A vásárlók így hozzájárulhattak ahhoz, hogy fogyatékossággal élők, gyermekek és idősek mindennapjai könnyebbé és teljesebbé váljanak. A promócióban részt vett az ország szinte minden nagyobb üzletlánca.

Kutyák, akik életet változtatnak meg

A segítő kutyák nem csupán praktikus segítséget nyújtanak, hanem biztonságot, önállóságot és lelki támaszt is adnak gazdáiknak. Legyen szó vakvezetésről, mozgásfejlesztésről vagy stresszoldásról, ezek az állatok valódi társakká válnak, akik alapjaiban formálják át az érintettek életét. Az összegyűlt támogatási összeg egyenlő arányban került szétosztásra három kedvezményezett alapítvány között:

  • Csiga-Biga Mozgás- és Képességfejlesztő Alapítvány – Szakképzett terapeutáik és négylábú segítőik játékos foglalkozásokkal fejlesztik a speciális nevelési igényű vagy fejlődésükben elmaradt gyermekek mozgását, kommunikációs és szociális készségeit. A kutyák jelenléte motiváló és oldja a gátlásokat, így a fejlesztés vidám élménnyé válik.
  • Csodakutya Állatasszisztált Terápiás Közhasznú Alapítvány – Programjaikkal gyermekeknek, felnőtteknek és időseknek egyaránt segítenek. Legyen szó idősotthonok lakóinak felvidításáról, iskolai stresszoldásról vagy sérült emberek rehabilitációjáról.
  • Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány – Fő küldetésük, hogy szakszerűen kiképzett vakvezető kutyákkal segítsék a látássérülteket az önálló életben. Minden átadott kutya, hűséges társként nemcsak a biztonságos közlekedést teszi lehetővé, de hozzájárul ahhoz is, hogy gazdája teljesebb életet élhessen.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy vásárlóinkkal közösen ilyen mértékű eredményt értünk el. Az 5.282.310 forint támogatás azt bizonyítja, hogy a felelősségteljes döntések valódi változást hoznak. Ez a kampány nemcsak a tisztaságról szólt, hanem arról, hogy együtt jobbá tehetjük emberek életét” – mondta Erdődi Anna Junior Brand Manager.

Hosszútávú társadalmi szerepvállalás

A Persil CSR elköteleződése évről-évre számos kezdeményezésben megnyilvánul.

A márka a „Persil a gyerekekért” programjába a szegénységben élők nehézségeire hívta fel a figyelmet és civil szervezetek bevonásával többezer érintett magyar családnak nyújtott segítséget: A #tisztaruhátmindenkinek küldetés jegyében 2022-ben és 2023-ban a Persil az Új Start Alapítvánnyal közösen lépett fel a higiéniai szegénység ellen, hogy minél több gyermek számára váljon elérhetővé a tiszta ruha. Ennek keretében évente mintegy 500 000 kilogramm tiszta ruhához elegendő mosószert juttattak el a legszegényebb településeken élő családokhoz: több mint 5000 háztartás kapott termékadományt, 40 hátrányos helyzetű gyermek ösztöndíjban részesült, és 176 Biztos Kezdet Gyerekház fél évre elegendő Persil gélt kapott. Az együttműködés 2024-ben is folytatódott, amikor a „Tiszta öröm, egyenlő esélyek” kampány a sport örömét állította középpontba: négy hátrányos helyzetű település sportegyesületei új sporteszközöket kaptak, és több mint 1200 család jutott három hónapra elegendő mosószerhez.

A Persil elkötelezettségét a közösségek iránt a Silan márkával közösen szervezett, immár 16 éve tartó kampány is erősíti, amely a bohócdoktorok munkáját támogatja. Az évek során a Spar üzletekben ősszel futó fogyasztói promóció révén közel 50 millió forint értékű adomány gyűlt össze, hozzájárulva ahhoz, hogy a kórházban fekvő gyermekek arcára mosolyt csaljanak.

Egyre több városi fejlesztés bizonyítja, hogy az épített környezet és a természet harmóniája lehetséges és elismerésre méltó. Számunkra, a Market Csoportnál pedig mindig külön öröm, amikor egy projektünk nemcsak a szakmai, hanem a nemzetközi közönség elismerését is kivívja. A budapesti Dorothea Hotel belső kertje rangos nemzetközi bronz díjat nyert az EILO (European Interior Landscaping Organisation) kétévente megrendezett Best Projects Competition keretében, ahol a fenntartható és inspiráló belső zöld terek legjobbjait jutalmazzák.

Az idei megmérettetésre 45 pályamunka érkezett a világ minden tájáról, a Dorothea Hotel pedig a legnépszerűbb kategóriában ért el sikert 17 kivételes projekt versenyében. A zsűri kiemelte a tervezés magas szakmai színvonalát, a precíz növényalkalmazást és a természetes elemek harmonikus építészeti integrációját.

A projekt mögött a PlantArt áll, a koncepciót a milánói Lissoni & Partners tervezte, a kivitelező pedig a Market Építő Zrt. volt. A több mint ezer négyzetméteres, üvegtetővel fedett udvar a modern városi építészet és a természetes növényvilág tökéletes találkozása. Olyan tér, amely egyszerre nyújt nyugalmat, friss levegőt és vizuális élményt a látogatóknak.

A projekt tervezése és megvalósítása során kiemelt figyelmet kapott a természetes fény, a növények hosszú távú fenntarthatósága, valamint az ökológiai szempontok integrálása az építészeti megoldásokba.

Az elismerés nemcsak a kiemelkedő designnak szól, hanem annak az üzenetnek is, hogy a városi terek zöldítése, a természet bevonása a mindennapi életbe kulcsszerepet játszik a fenntartható jövő építésében. A Dorothea Hotel belső kertje remek példája annak, hogyan válhat egy szálloda vagy irodaépület valódi zöld menedékké a város szívében.

Az előttünk álló években hatalmas változások formálják át a magyar ingatlanpiacot. Ennek oka az új, szigorított épületenergetikai szabályozás, amelyet minden uniós tagállamnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe. A cél, hogy 2050-re minden lakó-, köz- és kereskedelmi épület zéró emissziós működést érjen el, vagyis működésük és építésük során se járuljanak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz.

Erről a témáról készített interjút az Economx Szarvas Gáborral, a Greenbors Consulting ügyvezető igazgatójával és a HuGBC elnökével.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy:

  • az épületeknek kiemelkedően energiahatékonyaknak kell lenniük,
  • nem használhatnak fosszilis energiahordozókat (pl. gáz- vagy olajfűtést),
  • energiaellátásukat főként megújuló forrásokból, elsősorban napenergiából kell megoldani,
  • korszerű épületautomatika segíti majd a hatékony működtetést,
  • a teljes életciklusukra vetítve is alacsony karbonlábnyommal kell rendelkezniük – beleértve az építőanyagok előállítását és az esetleges bontást is.

A szabályozás 2026-tól fokozatosan lép életbe: előbb a középületeket és a kereskedelmi ingatlanokat érinti, majd 2030-tól már minden új épületnek meg kell felelnie a zéró emissziós követelményeknek. A meglévő ingatlanok tulajdonosainak pedig felújítási ütemtervet kell készíteniük, amelyben meghatározzák, hogyan csökkentik az épület energiafogyasztását és karbonlábnyomát.

Ez óriási beruházásokat igényel, de egyben komoly lehetőség is. Az energiahatékony, zöld minősítéssel rendelkező épületek már most versenyelőnyt élveznek a piacon: alacsonyabb üzemeltetési költségekkel járnak, vonzóbbak a bérlők és a vásárlók számára, és hosszú távon értékállóbbak. Azok az ingatlanok viszont, amelyek nem felelnek meg az új előírásoknak, könnyen elértéktelenedhetnek.

A legnagyobb kihívást a fűtési rendszerek átalakítása és a napelemek telepítése jelenti, hiszen sok régi épületnél ezek műszaki akadályokba is ütköznek. Ugyanakkor a korszerű technológiák – például a hőszivattyúk vagy a modern épületvezérlő rendszerek – egyre elterjedtebbek, és sok esetben néhány éven belül megtérül a rájuk fordított befektetés.

A következő évek tehát arról fognak szólni, hogy az állam, a vállalkozások és a magántulajdonosok hogyan tudják lépésről lépésre végrehajtani a szükséges korszerűsítéseket. Bár a feladat valóban hatalmas, a végeredmény egy fenntarthatóbb, költséghatékonyabb és versenyképesebb ingatlanpiac lehet, amely mindannyiunk életminőségére pozitívan hat majd.

A teljes cikk az alábbi linken elérhető: LINK

Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás

Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Miként hoz létre egy bank egy klímatudatos utcát? Mit jelent a vállalatokra nézve a magyar ESG szabályozás és a CSDDD?  Hogyan lesz a partnerség egy társadalmi vállalkozás startup üzleti stratégiája? Mi a te ügyed? Milyennek látják a jövőt az elsőszámú vezetők? – ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” programunk hatodik szakmai napján, amelyet házigazdánk képviseletében Szabó Judit, a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. kommunikációs és fenntarthatósági vezetője nyitott meg.

Szederkényi Zita programvezető egy reggeli ráhangoló játékot hozott a szakmai nap elejére, amelyben a résztvevők kipróbálhatták, hogy a win-win szituációk felismerése mennyire része a napi rutinjuknak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy gyakran nehézséget okoz a partnerségre hangolódni, különösen üzleti tárgyalások során, amikor ösztönösen a versenyt részesítjük előnyben. A kihívás tovább nő, ha több szereplő érintett, vagy ha a fizikai korlátok miatt nincs lehetőség közvetlen kommunikációra – nem beszélve azokról, akik még jelen sincsenek, mint például a jövő generációk. Mindez rávilágít arra, hogy a rendszerszintű változásokhoz rendkívüli összefogásra van szükség.

A szakmai nap első előadója Balla Brigitta, az UniCredit Bank Ingatlangazdálkodás, beszerzés és szállítói szerződés menedzsment területének ügyvezető igazgatója volt, aki bemutatta a Belváros-Lipótvárossal együttműködésben megvalósított projektjüket, amelynek eredményeként a fák városi környezethez való alkalmazkodását támogató ültetési rendszerrel létrehozták Magyarország első klímatudatos utcáját. A projekt kiváló példája annak, hogy az érintettek bevonása mennyire kulcsfontosságú és milyen pozitív eredményeket hoz.

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatási területének Partnere beszélt az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítási szabályozási irányelvéről, a CSDDD-ről és a magyar ESG törvényről, valamint a közöttük lévő különbségekről. Bemutatta az ellátási lánc fenntarthatósági célú átvilágításának folyamatát, majd kitért az ESG törvény legújabb módosítási javaslatai alapján várható jelentési határidőkre és követelményekre is.

A folytatásban workshop keretében beszéltek meg a résztvevők három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, amellyel kétirányú értéket teremtenek. Arra kereste a választ, hogy kik lehetnek hiteles véleményvezérek egy vállalat számára egy ilyen probléma felvetése és a megfelelő megoldás bemutatása kapcsán.

Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft.  minőségbiztosítási- és belső ellenőrzési osztályvezetője a METRO partnerégi hálózatát mutatta be és azt a kérdést hozta a résztvevőknek, hogy miként lehet erősebb kapcsolatot kialakítani a vevőikkel a Metro sajátmárkás termékek tekintetében, figyelembe véve a partnerségi kapcsolat fontosságát.

Horn Tamás, az év fővárosi civil szervezete díjat (2025) nyert Adománytaxi alapítója és tulajdonosa foglalta össze azt, hogyan jött létre a szervezet és hogy céljuk egy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb rendszer kiépítése egy innovatív támogatási rendszeren keresztül. Azt a kérdést hozta a résztvevőknek, hogy miként lehet valóban win-win egy forprofit-nonprofit együttműködés.

A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetőjének előadásával folytatódott, aki három McDonald’s partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét, ellátási lánc menedzsmentjét és elkötelezettségét a minőség iránt. Rávilágított olyan összefüggésekre, amelyek kívülről nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez. Bemutatta a vállalat fenntarthatósági mérföldköveit, elért eredményeit és kitűzött céljait, valamint beszélt a fenntarthatóság három pilléréről, úgy, mint etikus üzletvitel, környezetre gyakorolt hatások csökkentése és gazdaságilag életképes folyamatok.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Császár Gábor, a Mezőker Kft. ügyvezetője és üzletág vezetője és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt. Kiemelték, hogy a valódi partnerségben a cégek együtt sírnak és együtt nevetnek, vagyis a sikerek mellett a terheket is közösen viselik, közös értékek és célok mentén dolgoznak, nem csupán beszállító-megrendelő viszony van, hanem a fentiek mentén közösen gondolkoznak.

Ezt követően Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője beszélt a karrier és karrierút övezte kérdésekről, bevonva a résztvevőket is, majd arról, hogy milyen jellemzői vannak egy nagyvállalati és egy start-up működési környezetnek, és ezek egy vezető számára milyen lehetőségeket hordoznak vagy éppen milyen korlátok közé szorítják. Ha van „egy ügyed”, ha tudod, miért és milyen értékek mellett akarsz dolgozni és kiállni – legyen az akár egy nagyvállalat vagy egy induló saját vállalkozás – a fenntartható karrier kulcsát már a kezedben tartod.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a PwC 14. Vezérigazgatói felmérésének eredményeit az általános jövőkép, a veszélyeknek való kitettség, a transzformáció, a generatív mesterséges intelligencia, valamint a fenntarthatóság és a vezérigazgatói szerep vonatkozásában. Az előadás során a résztvevők kipróbálhatták mennyire gondolkoznak hasonlóan, mint az elsőszámú vezetők. A 252 magyar vállalat elsőszámú vezetőjét megkérdező felmérésből megtudhattuk, a globális gazdaság gyorsulását a magyarországi cégvezetők 70%-a várja, a hazai gazdasággal kapcsolatban 60% nyilatkozott optimistán, de a saját vállalata növekedésében csak 39% bízik. A vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között.

A nap különleges programmal és új helyszínen folytatódott: a résztvevők a budapesti Ronald McDonald Házba látogattak, ahol a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkájáról Konyári Andrea operatív igazgatóval és Dr. Major Jánossal, az Alapítvány Kuratóriumi tagjával beszélgettek, majd Nagyné Bayerle Andrea, szenior házmenedzser végigkalauzolta őket a Házban. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegek gyermekeknek, illetve családjuknak a kórházak közelében. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is segítve felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka nagy hatást gyakorolt a résztvevőkre.

A szakmai programot a vezető interjúval zártuk a Ronald McDonald Házban, ahol Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója és a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány elnöke beszélt a McDonald’s-ban megtett karrierútjáról, és őszinte gondolatait osztotta meg a résztvevőkkel a múltról, a jelenről, a hamburgerről és természetesen a jövőről is.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.

Az Auchan a felelős termelőkkel való kapcsolatra alapozva, hozta létre a Gazdától az asztalig programját. A programba bekerülő partnereknek egyszerre több kritériumnak kell megfelelniük, az állati takarmányozási módszerektől kezdve, a növényvédőszer és antibiotikum használaton keresztül a víz- és energiagazdálkodásig azért, hogy a fogyasztók asztalára felelős forrásból származó élelmiszerek kerülhessenek. Bizonyos termékfejlesztéseiknél a Kék Fehér Szív Egyesülettel is együttműködnek, ami garantálja a magas beltartalmi értékű és környezetkímélő termékek minőségét. Április végétől rendszeres kóstoltatások lesznek az Auchan áruházakban, ahol a finomságok mellé dietetikusi tanácsadást is kapnak a vásárlók.

A Kék Fehér Szív Egyesület óriási tudással rendelkezik az állati takarmányozás terén. Húsz éve dolgoznak együtt agrármérnökökkel, klinikai kutatólaboratóriumokkal, azért, hogy közreműködésükkel tudományos vizsgálatokat folytassanak különböző témákban. A nemzetközi kezdeményezés, több mint 20 országban van jelen a világon. Az ellátási lánc több szereplője is része a programnak: a gazdálkodóktól kezdve az állattenyésztőkön keresztül, takarmánygyártók, élelmiszergyártók, forgalmazók, kutatóorvosok, egészségügyi szakemberek, gasztronómiai szakemberek, szakácsok, táplálkozástudósok és fogyasztók, 8-10 ezer fővel.

A kezdeményezésük alapja az a megfigyelés, hogy a füvön legeltetett állatok sokkal jobb egészségi állapotban vannak, a tejükből készült termékek pedig előnyösebb tulajdonságokkal bírnak. Kutatóorvosi támogatottsággal elindultak azon az úton, hogy laboratóriumi körülmények között kimutassák, milyen hatással van az állatok egészségére, ha a legeltetett állatokéhoz hasonló módon állítják be az istállózó állattartásban nevelt állatok takarmányát.

Az Auchannal közös termékfejlesztéseik a tejtermékek és a pékáruk piacán lelhetők fel. A Gazdától az asztalig programban, Kék Fehér Szív logóval ellátott termékek között tejek, tejföl, kefir, vaj, túró, mascarpone, trappista, füstölt trappista, gomolya sajtok (natúr, magyaros, fokhagymás) és péksütemények találhatók, utóbbiak között van lenmagos császárzsemle és lenmagos vekni friss és fagyasztott formában is.

A program zászlóshajója a Martontej, aki elsőként vezette be Magyarországon a Kék Fehér Szív által javasolt takarmányozási módszereket. Az Auchan Kék Fehér Szív Egyesülettel és a Martontejjel létrejött, díjnyertes termékcsaládja, megkülönböztető erővel bír a piacon. A titok természetesen itt is az omega-3 és omega-6 zsírsavak arányában rejlik, amiről a dietetikusok is beszélnek majd az áruházi kóstoltatások alkalmával.

A Gazdától az asztalig programban jelenleg 130 termék szerepel, közülük mintegy 20 termék Kék Fehér Szív logóval rendelkezik.

Igyekszünk lehetőséget biztosítani extra megjelenítésekre, mind az áruházban, mind az online felületünkön. Megkülönböztető címkékkel, matricákkal látjuk el ezeknek a termékeknek a környezetét. A jövőben pedig áruházi kóstoltatásokat is szeretnénk tartani, ahol a vásárlóknak arra is lehetőségük lesz, hogy közvetlenül az egyesület és a gazdaság képviselőitől kapjanak mélyebb ismereteket a termékek pozitív tulajdonságairól” – mondta el Nagy Attila, az Auchan Magyarország értékesítési igazgatója.

Április 26-án kezdődnek a kóstoltatások az Auchan áruházakban dietetikusi tanácsadással egybekötve a Gazdától az asztalig szigetek mellett. A dietetikusok arról fognak beszélni, hogy miért fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, hogyan tudnak odafigyelni a fogyasztók arra, hogy magas tápértékű és minőségi élelmiszereket válasszanak. Ismertetik a hazai táplálkozási ajánlásnak, az OKOSTÁNYÉR®-nak megfelelő adagokat, és azt, hogy a Kék Fehér Szív logóval ellátott tejtermékek mely tulajdonságukkal szolgálják a kiegyensúlyozott táplálkozást. A tanácsadással egybekötött kóstoltatások időpontjairól az akciós újságokban, az Auchan online felületein és elektronikus levéléből lehet tájékozódni.

Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy felhívjuk vásárlóink figyelmét az egészségmegőrzés fontosságára. Ehhez olyan alternatív, minőségi élelmiszereket kínálunk nekik, amelyek segítségével kiegyensúlyozottabbá, változatosabbá, különféle tápanyagokban gazdagabbá tehetik táplálkozásukat” – tette hozzá az Auchan értékesítési igazgatója.

Mit lesz velünk rovarok nélkül? Termék helyett szolgáltatás? Milyen beavatkozási lehetőségek vannak a klímavédelemért? Mekkora az ökoszisztéma szolgáltatások ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem?  Kevesebből többet? Mit jelent 1 fok melegedés? Mik azok a planetáris határok? – Ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” program ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján. A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

Első előadónk Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke volt, aki, bár előadását az aktuális klímahelyzettel, a sokkoló tényekkel kezdte – mint hogy a globális átlaghőmérséklet legalább 125 000 éve, a légköri CO2-koncentrációk és az óceánfelszíni savasság pedig 2 millió éve nem volt ilyen magas – a problémát több szempontból megvilágítva a folytatásban átvezette a hallgatóságot, hogy hol és milyen beavatkozási lehetőségek vannak. Kiemelte, hogy bizonyos változások visszafordíthatatlanok, de vannak olyanok, amelyket lassítani lehet, másokat pedig meg lehet állítani a felmelegedés korlátozásával. Elmondta, hogy globális szinten a nulla kibocsátás elérése nélkülözhetetlen a melegedés megszűnéséhez és ehhez a vállalati világ hozzájárulása kulcsfontosságú. A világnak a növekedéssel kell szembenéznie, amihez innovációkra van szükség az üzleti modellek terén.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és a környezeti válság hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a természet egy sokszintű zárt szabályozó rendszer, amely sok funkcióval – ellátó, szabályozó, támogató, kulturális – rendelkezik, azonban a két legfontosabbal, a szabályozóval és támogatóval nem foglalkozunk. Kiemelte a vizes élőhelyek megóvásának, a vízmegtartás és a felszín alatti vízkészletek újratöltésének fontosságát és az ökoszisztéma szolgáltatások szerepét. Bemutatott számos már létező jó megoldást, mint például a szivacsváros koncepcióját vagy az élőhely helyreállítást. Előadását a vállalati fenntarthatóság lehetséges útjának 5 pontjával zárta: Érintettség felismerése, Határok felmérése, Belső intézkedések, Kollektív intézkedések és Szakpolitikai lobbi.

A folytatásban Dr. Bartha-Horváth Bálint következett a CBRE szenior tanácsadója, aki először a fenntarthatóság makrogazdasági trendjeiről beszélt, majd rávilágított arra, hogy a körforgásos gazdaság jóval több, mint újrahasznosítás. A 10 R-ren keresztül bemutatta a Körforgás létráját: a körforgásos gazdaság prioritási szintjeit és gyakorlati példákon keresztül szemléltette ezeket.

Ezt követően a résztvevők három BCSDH-tagvállalati témafelvetést és kapcsolódó dilemmát hallgattak meg, amelyre közösen keresték a válaszokat, lehetséges megoldási irányokat. Bori Máté, az Ayvens operációs igazgatója és integrációs vezetője a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának kérdéskörét hozta. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója azt a kérdést tette fel, hogyan lehet közösen gazdasági és környezetvédelmi célokat közösen elérni? Schmidt József, a Future-FM vezérigazgató-helyettese pedig egy különleges szálláshelyen a vízfogyasztás csökkentését célzó problémakört hozott.

A szakmai program délután Arató Gáborral, a Manupackaging ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott, aki a vállalat tevékenységét mutatta be, kiemelve azok fenntarthatósági vonatkozását. Így megismerkedhettünk tesztlaborukkal, gépbérleti lehetőségeikkel, a biztonságos anyagcsökkentés lehetőségeivel, illetve a visszaforgatással, a close the loop rendszerükkel.

Karafa László, a Saint Gobain bánya és fenntarthatósági vezető vezetője a pilisvörösvári bányájuk területén megvalósított egyedülálló biodiverzitás programukat mutatta be. Ennek keretében többek között vizes élőhelyet hoztak létre, amely gazdag biodiverzitást eredményezett, denevér menedéket alakítottak ki, méhkaptárokat telepítettek, madaraknak költőládákat helyeztek ki, valamint rackajuh legelőt is létrehoztak. A projektet külső biológus szakértő bevonásával valósították meg, amely mára már szinte teljesen önfenntartó lett.

Vadovics Edina, a fenntartható életmód támogatásával és kutatásával foglalkozó GreenDependent Intézet szakmai vezetője ismertette az intézet munkáját, valamint a TreeDependenttel közösen működtetett Karbontudatos Rendezvény programjukat, amely a csökkent–számít–kompenzál hármas elvén alapszik. A folyamat záró lépéseként, kompenzációként őshonos gyümölcsfákat ültetnek iskolai kertekbe, illetve nonprofit, társadalmi célú kertekbe. Ezzel a környezeti és társadalmi célkitűzések egyszerre teljesülnek: a rendezvény ökológiai lábnyomának csökkentése társadalmi értékteremtéssel párosul.

A szakmai program Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungyary Kft. ügyvezető igazgatójával való beszélgetéssel folytatódott, amelynek során a fenntarthatósági témák mellett beszélgettek a jövő kihívásairól is.

Közeledve a nap végéhez Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója következett, aki azt mutatta be a résztvevőknek, hogy a fenntarthatóság miként épült be az Essity értékeibe és adja ma is működésük egyik szilárd alapját. Először összefoglaló betekintést adott fenntarthatósági mérföldköveikbe, amelyek nem pusztán évekre, hanem több évtizedre nyúlnak vissza, majd bemutatta, hogy jelenleg mely öt terület mentén dolgoznak fenntarthatósági céljaik elérése érdekében, melyek olyan témákat fednek le mint: a jóllét fejlesztése, úton a net zero felé, egészséges ökoszisztémák, fenntartható innováció és értékteremtés minden érintett és érdekelt fél számára. Megismerhettük 2030-ra és 2050-re kitűzött céljaikat és sikeresen működtetett Tork Paper Circle Programjukat és annak eredményeit.

A szakmai nap a projektmunkák rövid bemutatójával zárult, amelyből megtudhattuk, hogy az egyes csapatok milyen készültségi szinten állnak a szeptemberig véglegesítendő projektjeikkel.

A teljes fotóalbum itt érhető el.

 

Biztonságossá teszik a fészkeket, oszlopokat, és egész évben együttműködnek a madarak védelméért – jelentették be a tatai Fényes Tanösvény mellett tartott sajtótájékoztatón

  • A madarak védelméről szóló megállapodást írt alá az E.ON Hungária Csoport és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság
  • A Dunántúl, Pest vármegye és Budapest áramhálózatát működtető energiavállalat célja a biztonságos és madárbarát hálózatok kialakítása
  • A Nemzeti Park támogatást kap az E.ON-tól a gólyafészkek telepítése és karbantartása, a nyári madárgyűrűzések és a védett madarak vészhelyzeti mentése kapcsán is
  • Az E.ON az elmúlt két évben tervezetten 1 milliárd forintot fordított madárbarát fejlesztésekre

Biztonságossá tette a madarak számára az áramhálózatot az E.ON Hungária Csoport a tatai Fényes Tanösvény közelében. A természeti értékeket bemutató tanösvény melletti réten úgy alakították át a villanyoszlopokat, hogy a rájuk szálló madarak számára ne jelentsenek veszélyt. Az eseményen emellett bejelentették, hogy az E.ON Hungária Csoport megállapodást írt alá a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal a madárvilág védelme érdekében.

A Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal megújított együttműködésben az E.ON vállalja az általa telepített és gondozott gólyafészkek karbantartását, az elnehezült, veszélyessé vált fészkek könnyítését, új fészkek, madárkiülők vagy madáreltérítők kihelyezését. Az energiacég támogatást – kosaras autót és szakembereket – biztosít a fiatal gólyák, vércsék és sólymok gyűrűzéséhez, és segítséget nyújt vészhelyzetekben is: például a fészekben magára hagyott vagy abból kieső fióka mentésében, vagy ha vihar után kell azonnal beavatkozni.

A Nemzeti Park természetvédelmi őrei a biztonságos élőhelyek érdekében minden évben meghatározzák azokat a hálózati pontokat, amelyek mentén az E.ON a madárbarát átalakításokat elvégzi. A védett madarakat érintő beavatkozások mindig természetvédelmi szempontok szerint, a Nemzeti Park szakmai irányításával zajlanak.

Az E.ON 3200 gólyafészket szerelt fel és tart karban a területén, tavaly ezek kétharmadában volt költés. Ragadozómadár költőládából a Dunántúlon eddig több mint 170-et telepített nagyfeszültségű oszlopaira a cég, idén pedig újakat is kihelyez. Egyes fészkek mellé tavasztól őszig vadkamerákat is kihelyeznek, hogy segítséget nyújtsanak a szakembereknek a táplálékvizsgálatban és a fiókák fejlődésének nyomon követésében. Ezen kívül minden olyan megkeresést kiemelten kezelnek, amikor segítségre van szükség az élővilág megóvásához.

Az E.ON Hungária Csoport és a területén illetékes nemzeti parkok több mint két évtizede működnek együtt. Az E.ON a területén működő minden nemzeti parkkal – a Duna-Ipoly mellett a Duna-Dráva, a Balaton-felvidéki, az Őrségi, a Kiskunsági és a Fertő-Hansági Nemzeti Parkkal – megújítja madárvédelmi szerződését.

Hogy kerül pálmafa a Mikszáth térre? Kílmaszorongás helyett klímadüh? Hogyan lehet meggyőzni a városlakókat, hogy parkolóhely helyett fákat telepítsünk? Milyen eredménye lehet plusz 20 percnek? Mi az az inkluzív mobilitás? – „A jövő vezetői” tavaszi Alumni találkozóján Rádai Dániellel, a Józsefvárosi Önkormányzat városfejlesztési alpolgármesterével beszélgettünk házigazdánk, a KPMG Rooftop 825 Caféjában március 18-án.

A résztvevőket Nagy Julianna, a KPMG szenior menedzsere, Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Bori Máté, „A jövő vezetői” Alumni vezetője és az Ayvens operációs igazgatója köszöntötte.

Az este egy igazán inspiráló beszélgetéssel folytatódott Guti Gellért, a Reptéri Üzemanyag-kiszolgáló Kft. minőségbiztosítási mérnökének vezetésével. Rádai Dániel, városfejlesztési alpolgármester, vízilabdaedző, tősgyökeres józsefvárosi lakos  röviden beszélt szakmai pályájáról, külföldi tapasztalatairól, majd ezt követően mindarról a munkáról, inspirációról, folyamatokról, amelyek napról napra hozzájárulnak Magyarország egyik legmelegebb helyének, a józsefvárosi városrész környezetbarátabbá és fenntarthatóbbá válásához.

A teljes képgaléria megtekinthető itt.

A SPAR, mint munkaadó számára kiemelten fontos a kollégák megbecsülése: számukra nemcsak versenyképes jövedelmet és béren kívüli juttatásokat biztosít, hanem kiemelt figyelmet fordít a munkatársi közösség építésére és a kollégák elismerésére.

A vevőkiszolgálás színvonala mellett a SPAR kiemelt területként kezeli a munkatársi elégedettséget. 2025-re 17 ezer főre növekedett a SPAR márka égisze alatt dolgozók száma. A közösséget építő és a kemény munkát elismerő rendezvényeknek hála évente több ezer kollégával személyesen is találkozik a vállalat vezetése.
Top Eladó, SPAR Mester és SPAR Mester Pro képzések és díjátadó

A munkavállalói elégedettséghez nagy mértékben hozzájárulnak a munkaadó által biztosított képzési lehetőségek. Tudva ezt, a vállalatnál számtalan program működik, melyek közül 2024-ben zárta jubileumi, tizedik évfolyamát a Top Eladó képzés. Ennek célja olyan szakemberek fejlesztése, akik jól ismerik a frissáru területeket és a bolt működését, és akiknek a képzésben megszerzett tudása jó alapot nyújt a későbbi fejlődésükhöz, valamint segítséget ad a SPAR-on belüli előre lépéshez és támogatja karrierútjukat. A képzés sikerét bizonyítja, hogy az elmúlt 10 év során több mint 400 munkavállaló szerezte meg a Top Eladó címet. A végzősök számára gálaünnepség keretén belül adja át a SPAR vezetősége az okleveleket, ahol méltatják a SPAR Mester és a SPAR Mester Pro képzést elvégzőket is.


Nyugdíjas búcsúztató és jubileumi ünnepség

A 15, 25 és 40 év munkaviszonnyal rendelkező kollégákat, valamint a tárgyévben nyugdíjba vonulókat minden évben elismeri a vállalat vezetése és meghívja őket egy gálára is, ahol találkozhatnak egymással egy ünnepség és ebéd kíséretében.
Az év szakemberei pályázat és díjátadó gála

Hosszú évtizedek óta díjazza a vállalat a logisztikai és az élelmiszer-termelési területen tevékenykedő kollégák közül azokat, akik kiemelkedő szakmai tudással rendelkeznek és munkájukat a vezetők, valamint a munkatársak is elismerik, vagyis azokat, akik példaképként állíthatók a közösség elé. A SPAR minden évben meghirdeti „Az év logisztikusa” pályázatot 14 kategóriában, valamint „Az év élelmiszer-termelési szakembere” pályázatot 11 kategóriában. A díjazottak számára gálaműsor keretében adják át a jutalmakat a vállalat vezetői.
Arany Fenyő verseny és gála

A vállalat legnagyobb szabású belső rendezvénye az Arany Fenyő gála, amelyre a közel 350 saját üzemeltetésű üzlet (SPAR, City SPAR, INTERSPAR) vezetője kap meghívást, valamint valamennyi, az értékesítési területen tevékenykedő munkatárs is. Egy ünnepség keretein belül adják át az elismeréseket a vevőkiszolgálásban dolgozóknak, a SPAR online shop legjobbjainak, valamint a legeredményesebb áruházaknak. Azon kollégákat díjazzák, akik munkájukat kiemelkedően és precízen végzik. Az áruházak is megmérkőznek egymással formátumonként, a győztes egységek munkatársai pedig pénzjutalomban részesülnek. E rendezvény kiváló alkalom a tapasztalatcserére, az információk közvetlen átadására, és a csapatépítésre.
Arany Fenyő franchise verseny és gála

Nem csak a saját üzemeltetésű üzletek teljesítményét ismeri el a SPAR. A franchise egységek teljesítményét is évek óta felméri mystery shopping kutatás keretében és további objektív adatok alapján kiválasztja a legjobb SPAR partner és SPAR market áruházakat, valamint a legnagyobb forgalmi fejlődést elérő üzletek kollégáit is díjazza. A verseny eredményhirdetése ünnepélyes keretek között zajlik, amelyen valamennyi franchise üzlet tulajdonosa találkozhat egymással és a vállalat vezetésével, és a kétoldalú kapcsolatok ápolásában fontos szerepet betöltő kollégákkal.
Családi napok a logisztikai központokban

Óriási sikere van a kollégák körében a nagy létszámot megmozgató, gazdag programkínálattal tűzdelt családi napoknak, amelyekre a munkatársak a hozzátartozóikat, barátaikat is elhozhatják.

 

Helyi közösségek csapatépítői

A SPAR támogatja a vállalaton belüli közösségek közvetlen együttműködését azzal is, hogy lehetőséget ad és pénzbeli támogatást nyújt az együtt dolgozók csapatépítő aktivitásaihoz. Minden évben számos sport, tudományos, vagy művészeti kiránduláson tudnak így részt venni a munkatársak. A kikapcsolódáson túl ezek az alkalmak erősítik a munkavállalók mentális és fizikai egészségét is.

A fenntartható jövő formálásában kiemelkedő szerepet játszó cégeket és személyeket ismerte el a Környezetvédelmi Gyártók és Szolgáltatók Szövetsége (KSZGYSZ) szombat este megrendezett 24. Országos Környezetvédelmi Találkozó és Díjátadó Gáláján. Az eseményen – amelyen közel 300 fő vett részt – átadták a 2024. évi Környezet Védelméért díjakat is.

Tradíció és innováció a fenntarthatóság szolgálatában

A KSZGYSZ 2001 óta évente elismeri a legkiemelkedőbb környezetvédelmi kezdeményezéseket, hogy fókuszba kerüljenek a fenntartható fejlődés legjobb gyakorlatai, inspirálva az ipar, a tudomány és az oktatás szereplőit. A díj egyfajta iránymutató is a jövő zöldgazdaságának formálásában.

A szakmai zsűri – a KSZGYSZ elnöksége – évről évre olyan kiemelkedő környezetvédelmi tevékenységeket díjaz, amelyeket a társadalom, a környezet terhelésének csökkentése, a környezetszennyezések megszüntetése, a fenntarthatóság és a körforgásos gazdasági modell érvényesítése érdekében végeznek.

A díjátadó előtt Dr. Ágoston Csaba, a Szövetség elnöke elmondta, hogy rekordszámú pályázat érkezett a díjra, amely azt is jelenti, hogy egyre több innováció, szakmai siker és tehetség kér helyet a zöldgazdaságban, a szakmai közéletben.

A szakmai zsűri idén is három kategóriában díjazta a legkiemelkedőbb teljesítményeket.

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottjai a Vállalkozás kategóriában:

Hidrofilt Vízkezelést Tervező és Kivitelező Kft., az ipari vízkezelési és újrahasznosítási innovációinak elismeréseként, valamint a Green Collect Kft., a veszélyes és a nem veszélyes hulladékok szakszerű kezelését szolgáló innovációiért.

Hidrofilt Kft. kisfilmje

Green Collect Kft. 

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottjai Egyéni kategóriában:

  1. Farkas Hilda környezetvédelmi szakdiplomata, a környezetvédelem terén kifejtett több évtizedes hazai és nemzetközi tevékenységéért, és
  2. dr. habil. Sápi András, a Szegedi Tudományegyetem egyetemi tanára, a környezeti fenntarthatóságot szolgáló kutatásai, fejlesztései és oktatói tevékenységéért.

Farkas Hilda kisfilmje

Sápi András kisfilmje

 

A Környezet Védelméért díj 2024. évi díjazottja Ifjúsági kategóriában:

 Tóth Csongor Márton, az Óbudai Egyetem hallgatója, a fémek újrahasznosítását, az ipari dekarbonizációt célzó innovatív technológia kidolgozásáért és oktatási tevékenysége elismeréseként.

Tóth Csongor kisfilmje

 

Oklevelet adományozott a zsűri

Selmeczi Dóra Sára mezőgazdasági mérnök, PhD hallgató számára, a fenntartható mezőgazdasági rendszerek fejlesztésében elért eredményeinek elismeréseként, valamint

Macher Gergely Zoltán, a Széchenyi István Egyetem egyetemi tanársegédje részére a fenntartható környezetbiztonság megvalósítását szolgáló kutatói és oktatói tevékenysége elismeréseként.

A díjak átadásában közreműködött dr. Raisz Anikó, az Energiaügyi Minisztérium körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért felelős államtitkára, dr. Bándi Gyula biztoshelyettes, a jövő nemzedékek szószólója, valamint dr. Botos Barbara, Klímaügyekért és Klímadiplomáciáért Felelős Utazó Nagykövet.

 

A jövő zöld szakembereiért

A díjátadó gála zárásaként Dr. Ágoston Csaba bejelentette a KSZGYSZ új Alumni programját, a Jövő zöld szakembere kezdeményezést, amely pálya- és életút-követéssel, szakmai fejlődést elősegítő lehetőségek biztosításával kíván hozzájárulni a fiatalok, különös tekintettel a Környezet Védelméért díj ifjúsági kategóriája díjazottjainak további sikeres pályafutásához, a zöldgazdaság megvalósításához.

Az idei rendezvény tematikája a textil hulladék újrahasználata és újrahasznosítása köré épült, amelynek aktualitását az adja, hogy 2025. január 1-től az Európai Unióban már kötelező a textilhulladék elkülönített gyűjtése. Ehhez kapcsolódva a gála színfoltját az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar és a Lindström Kft. közös bemutatója adta, amely textil újrahasznosítás innovatív lehetőségeire hívta fel a figyelmet. A gála előkészítése során a szervezők részéről az öltözet meghatározásánál szempont volt a résztvevők bátorítása, hogy korábbi alkalmi viseleteiket hordják az eseményen, ezzel is demonstrálva a fenntartható divat jelentőségét.

A díjátadó eseményről készült képek a képgalériában tekinthetők meg.