A Henkel Magyarország újra elnyerte a BeneFit PRIZE – For Happy Employees rangos nagyvállalati fődíját. A több mint százharminc pályázó közül a vállalat nemcsak a kategória legjobbjának bizonyult, de további három szakmai különdíjat is hazavihetett, melyek tovább erősítik a Henkel szerepét a hazai munkavállalói jóllét élmezőnyében.

A BeneFit PRIZE a magyar piacon egyedülálló módon komplex szempontrendszer alapján értékeli a munkavállalói jóllétet: a vállalatok pályázatában a fizikai, mentális és lelki támogatás teljes spektrumát vizsgáltja, beleértve a munka-magánélet egyensúlyát, az irodai környezetet, a sport- és egészségprogramokat, a mentálhigiénés szolgáltatásokat, a béren kívüli juttatások minőségét és sokszínűségét, illetve a fenntarthatósági és CSR-intézkedéseket.

A Henkel Magyarország évek óta tudatosan építkezik ezeken a területeken és fejleszti saját jól-léti stratégiáját, amelyet a zsűri idén is a legkiválóbbak közé sorolt. A vállalat a nagyvállalati fődíja mellett három különdíjjal is elismerést kapott: a Z generációt megszólító programjaiért, a pénzügyi tudatosságot erősítő kezdeményezéseiért, valamint a jogbiztonságot támogató intézkedéseiért. Ezek a díjak jól tükrözik, hogy a vállalat nemcsak átfogó juttatási rendszerrel dolgozik, hanem érzékenyen, célzott megoldásokkal reagál a különböző dolgozói csoportok igényeire.

A tavalyi elismerés óta a Henkel számos új elemmel bővítette juttatási és családbarát portfólióját: bevezette többek között a nemtől független gondviselői szabadságot, amit már több apa is igénybe vett, lehetővé tette a 30 napos külföldi távmunkát, új mentális egészségmegőrző programokat indított, emellett kibővítette a vállalati biztosítási csomagokat is, hogy átfogóbb védelmet nyújtson dolgozói számára. Ezek a fejlesztések jelentősen növelik a Henkel vonzerejét a munkaerőpiacon, segítségükkel a vállalat nemcsak kitűnhet versenytársai közül, hanem még hatékonyabban tudja megszólítani és bevonzani a tehetségeket is.

„Rendkívül büszkék vagyunk arra, hogy idén újra elnyertük a BeneFit PRIZE fődíját nagyvállalati kategóriában – ez számunkra nem csupán visszaigazolás, hanem motiváció is a folytatáshoz. A három különdíj pedig különösen értékes, mert azt mutatja, hogy nem pusztán hagyományos juttatásokat kínálunk, hanem innovatív, személyre szabott megoldásokkal is támogatjuk munkatársaink életének minden területét. Így nemcsak gondoskodó munkáltatóként, hanem a jövő generációi számára is vonzó és hiteles munkahelyként pozícionálhatjuk magunkat” – mondta Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója.

Az újabb díjak tovább erősítik a vállalat elkötelezettségét amellett, hogy olyan munkahelyet teremtsen, ahol minden dolgozó támogatást kap, fejlődhet és hosszú távon jól érzi magát. A BeneFit PRIZE 2025-ös sikere újabb fontos mérföldkő a Henkel gondoskodó és emberközpontú munkáltatói stratégiájában.

A Társaság negyedik éve tagja az Oil and Gas Methane Partnership (OGMP 2.0), azaz az Olaj és Gáz Metán Partnerség nemzetközi kezdeményezésnek, mely a 2024-es évre vonatkozó adatok alapján ismét a legmagasabb, azaz Gold Standard minősítést ítélte oda az FGSZ Földgázszállító Zrt-nek. A szervezet Gold Standard minősítését azok a vállalatok érdemelhetik ki, amelyek részletes végrehajtási programot mutatnak be a metánkibocsátás számszerűsítésére és csökkentésére vonatkozóan.

A metán – a földgáz legfontosabb alkotóeleme – olyan üvegházhatású gáz, melynek 100 évre vetítve a szén-dioxidnál 28-szor magasabb a globális felmelegedési potenciálja, így ezen kibocsátások mérése és azok hosszú távú csökkentése elengedhetetlen a fenntartható működés elérésében és az EU direktíváknak való megfelelésben egyaránt.

Az UNEP (Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja) vezetésével, az Európai Bizottsággal, az Egyesült Királyság kormányával, a Környezetvédelmi Alappal és a főbb olaj- és gázipari társaságokkal együttműködve az OGMP 2.0 szervezete a metánkibocsátás csökkentésére törekszik, és támogatja egy jól strukturált és ágazatspecifikus monitoring-, jelentési- és hitelesítési rendszer megvalósítását. Az e kezdeményezés keretében összeállított éves jelentések a legszigorúbb metánjelentési követelményeknek felelnek meg, mivel a vállalatoknak kötelező a teljes működésükre és az összes eszközükre vonatkozóan meghatározni kibocsátásukat a nemzetközileg elfogadott módszertanok alapján.

A földgázszállító vállalat évek óta figyelmet fordít a technológiai rendszeréből származó metángáz-emisszió meghatározására, mérésére és megszüntetésére. Az üvegházhatású metán légkörbe kerülésének megakadályozása fontos része a működés fenntarthatósági kritériumoknak való megfelelésének. Ennek szellemében döntöttek az OGMP 2.0 szervezethez való csatlakozás mellett is, melynek tagjaként szigorú szivárgásmérési és -riportálási standardok mentén követik és csökkentik folyamatosan a tevékenységükből eredeztethető emissziót.

Az FGSZ Gold Standard minősítésének megszerzésében komoly szerepet játszott a Társaság LDAR (Leak Detection and Repair) elnevezésű projektje, mely a földgázszivárgás detektálását és elhárítását célozza. A projekt keretében az FGSZ földgázveszteségének és metánemissziójának csökkentésére törekszik, így járulva hozzá a hazai és a gázszektor üvegházhatásúgáz-kibocsátás mérséklési törekvésekhez, valamint a globális klímaváltozás elleni küzdelemhez. A Társaság célja, hogy korszerű detektáló- és mérőeszközökkel felszerelkezve teljeskörűen és hatékonyan tárják fel a földgázszivárgásokat.

A részletes riport az alábbi linken elérhető: content

A kirándulni vágyók nagy örömére két évtized után teljesen megújult a Theodora tanösvény, amely a Szentkirályi Magyarország és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park példamutató együttműködésében valósult meg. A fejlesztés a vállalat Zöld Gyár Programjának egyik kulcseleme, amely bizonyítja: a gazdasági működés és a természetvédelem képes harmóniában egymást erősíteni.

A Szentkirályi Magyarország kékkúti palackozó üzeme – ahol a közkedvelt Theodora Calcia ásványvizek készülnek – különleges környezetben működik, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park szívében. Ez a közelség nemcsak inspirációt ad, hanem felelősséget is jelent: a gyár célja, hogy működése összhangban legyen a környező táj értékeivel, és tevékenysége a lehető legkisebb ökológiai lábnyomot hagyja maga után.

Itt valósult meg az a példaértékű projekt, amelynek eredményeként két évtized után teljesen megújult a Theodora tanösvény. A Szentkirályi Magyarország és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park együttműködésében létrejött fejlesztés túlmutat egy turisztikai beruházáson: azt üzeni, hogy a gazdasági fejlődés és a természetvédelem nem egymás ellen, hanem egymást erősítve is működhetnek.

Amikor egy gyárra gondolunk, többnyire zajos, gépekkel teli képek jutnak eszünkbe – Kékkúton azonban tudatosan más irányt választottak. A vállalat vezetése elhatározta, hogy egy természetbe simuló, a környezetet nem terhelő, sőt, azt gazdagító üzemet működtet. E szemlélet jegyében indította el a Szentkirályi Magyarország 2022-ben a Zöld Gyár Programot, amely hat pillérre épül: energiagazdálkodás, hulladék-gazdálkodás, szennyezéscsökkentés, biodiverzitás védelme, tudatos vízgazdálkodás és környezeti edukáció.

A kékkúti üzem mellett található az ország legrégebbi ásványvízkútja. A vízgazdálkodásban itt a legfontosabb szabály az egyensúly: mindig csak annyi vizet vesznek ki, amennyi természetes módon újra keletkezik. A vízkészlet mennyiségét monitoring kutak segítségével folyamatosan ellenőrzik. A gyárudvarban vizes élőhelyet is kialakítottak, ahová a gyárból származó úgynevezett szürke vizet is vezetik, és amely nemcsak a víz helyben tartását segíti, hanem a helyi élővilág számára is menedéket biztosít.

A vállalat energiatakarékossági törekvései is kézzelfoghatóak: a gázüzemű targoncákat elektromosra cserélték, és a tetőre tervezett napelemek telepítésével a járművek hamarosan napenergiával működhetnek. Folyamatos a gépállomány modernizálása, az elavult berendezéseket energiatakarékosabb modellek váltják fel. A leszerelt gépeket nem selejtezik le teljesen: alkatrészeiket újrahasznosítják, ahogy a csomagolóanyagokat is, amelyeket partnercégek újraforgalmaznak.

A gyár működése természetes módon együtt járna fény- és zajhatásokkal, levegőszennyezéssel, a Szentkirályi azonban ezeket is minimalizálja. A telephelyen lefelé irányított fényű lámpatesteket használnak, hogy ne zavarják az éjszakai madarakat és rovarokat, a kamionforgalmat pedig optimalizált útvonalakkal szervezik úgy, hogy a környező településeket a lehető legkevésbé terheljék.

A biodiverzitás megőrzése érdekében az üzem több élőhelyet is kialakított: a gyárudvar mesterséges tava mára a szitakötők, vízi poloskák és madarak kedvelt találkozóhelye lett, a korábbi törmelékhalomból pedig fecskék, denevérek és rovarok otthonát alakították ki. Az udvaron és a környező területeken madárodúk, rovarhotelek és őshonos fajokból telepített kaszálórétek is hozzájárulnak a helyi ökoszisztéma támogatásához.

A program megvalósításában a vállalat szorosan együttműködik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával, akikkel közösen fejlesztik a természetvédelmi projekteket.

A kékkúti üzem így vált a felelős működés egyik mintapéldájává, amely most újabb elemmel bővült.

A 7 kilométer hosszú Theodora tanösvény a Káli-medence természeti és geológiai kincseit tárja fel. Az útvonal a több százmillió éves vörös homokkő képződményektől a Sásdi-patak gazdag élővilágán át a Kornyi-tó környezetéig vezet, ahol számos védett növény- és állatfaj figyelhető meg. A felújított tanösvény minden korosztály számára élményt nyújt. A látogatók nemcsak a táj szépségét fedezhetik fel, hanem új ismereteket is szerezhetnek a fenntarthatóságról és a környezetvédelemről. Az információs táblák mellett interaktív elemek és online tartalmak is segítik az élményszerű tanulást.

A túraútvonal hanganyagait Mácsai Pál, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész tolmácsolásában hallgathatják meg az érdeklődők, így azok is részesei lehetnek az élménynek, akik nehezebben olvasnak vagy látássérültek. A természet és a művészet találkozása különleges hangulatot ad a tanösvénynek, amely így mindenki számára hozzáférhető és befogadó.

A Theodora tanösvény felújítása a Szentkirályi Magyarország és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park közös munkájának eredménye. A vállalat anyagi támogatása és a Nemzeti Park szakmai irányítása olyan együttműködést hozott létre, amely hosszú távon biztosítja a térség természeti értékeinek bemutatását és megőrzését.

Nemere Ferenc, a Szentkirályi Magyarország kékkúti üzemének igazgatója a tanösvény megnyitóján elmondta: „A mi célunk, hogy gyárunk belesimuljon a természetbe, és ne csak minimalizálja a környezetre gyakorolt hatását, hanem aktívan támogassa annak gazdagodását. Meggyőződésünk, hogy a gazdasági siker és a környezetvédelem nem ellentétes fogalmak.”

A Theodora tanösvény megújulása tisztelet a múlt iránt, elkötelezettség a természet iránt és felelősségvállalás a jövőért. A vállalat ezzel is bizonyítani kívánja, hogy a természet és az ember képes együtt fejlődni, ha a döntéseket tudatosság, szakértelem és hosszú távú gondolkodás vezérli.

Ha a lehullott színes levelek elborítják a parkjainkat, nem sietünk az elszállításukkal. Már évek óta, ahol csak lehet, helyben komposztáljuk a lehullott falevelek jelentős részét: besöpörjük a cserjék alá, ahol talajtakaróként védik a gyökereket a fagytól, vagy egy körbekerített lombdepóban hagyjuk pihenni koratavaszig.
A levelek a tél során elkezdenek lebomlani és értékes tápanyagokat juttatnak vissza a talajba, a kupacok hótól, fagytól védett menedéket nyújtanak számos hasznos állatnak, például a téli álmukat alvó sünöknek.
És nem kevésbé fontos szempont, hogy kevesebb szállítás = kisebb légszennyezés: az avarkupac az esők után összeesik, így tavasszal már sokkal kisebb halmot kell elszállítanunk.

A Margitszigeten két nevezetes platánt kerítettünk körbe, alájuk pedig rengeteg lehullott levelet halmoztunk fel, amik lebomlásukkal a talaj szerkezetét és vízmegtartó-képességét is javítják majd. De minden nagyobb parkban találhattok ilyen avargyűjtőt, a Városmajorban, a Népligetben, a Gellért-hegyen vagy a Tabánban is.
Avarégetés helyett próbáljátok ki otthon ti is ezt a módszert: az összegyűjtött faleveleket hagyjátok egy halomban, vagy tegyétek a komposztálóba! Így a lebomlott értékes tápanyag a kertetekben marad, és tavasszal hálás lesz érte a talaj és a kertetek.

A Persil szeptemberi CSR-kampánya kiemelkedő sikerrel zárult: a vásárlók és a márka összefogásának köszönhetően a teljes támogatási összeg meghaladta az 5,2 millió forintot. Ez lehetővé teszi, hogy mindhárom alapítvány több mint 1,7 millió forintot kapjon, ezzel segítve a vakvezető kutyák kiképzését, valamint az állatasszisztált terápiás programok megvalósítását.

Egy egyszerű döntés, óriási hatás: A kampány során minden megvásárolt Persil termék után 25 forint került a jótékony célra. A vásárlók így hozzájárulhattak ahhoz, hogy fogyatékossággal élők, gyermekek és idősek mindennapjai könnyebbé és teljesebbé váljanak. A promócióban részt vett az ország szinte minden nagyobb üzletlánca.

Kutyák, akik életet változtatnak meg

A segítő kutyák nem csupán praktikus segítséget nyújtanak, hanem biztonságot, önállóságot és lelki támaszt is adnak gazdáiknak. Legyen szó vakvezetésről, mozgásfejlesztésről vagy stresszoldásról, ezek az állatok valódi társakká válnak, akik alapjaiban formálják át az érintettek életét. Az összegyűlt támogatási összeg egyenlő arányban került szétosztásra három kedvezményezett alapítvány között:

  • Csiga-Biga Mozgás- és Képességfejlesztő Alapítvány – Szakképzett terapeutáik és négylábú segítőik játékos foglalkozásokkal fejlesztik a speciális nevelési igényű vagy fejlődésükben elmaradt gyermekek mozgását, kommunikációs és szociális készségeit. A kutyák jelenléte motiváló és oldja a gátlásokat, így a fejlesztés vidám élménnyé válik.
  • Csodakutya Állatasszisztált Terápiás Közhasznú Alapítvány – Programjaikkal gyermekeknek, felnőtteknek és időseknek egyaránt segítenek. Legyen szó idősotthonok lakóinak felvidításáról, iskolai stresszoldásról vagy sérült emberek rehabilitációjáról.
  • Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány – Fő küldetésük, hogy szakszerűen kiképzett vakvezető kutyákkal segítsék a látássérülteket az önálló életben. Minden átadott kutya, hűséges társként nemcsak a biztonságos közlekedést teszi lehetővé, de hozzájárul ahhoz is, hogy gazdája teljesebb életet élhessen.

„Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy vásárlóinkkal közösen ilyen mértékű eredményt értünk el. Az 5.282.310 forint támogatás azt bizonyítja, hogy a felelősségteljes döntések valódi változást hoznak. Ez a kampány nemcsak a tisztaságról szólt, hanem arról, hogy együtt jobbá tehetjük emberek életét” – mondta Erdődi Anna Junior Brand Manager.

Hosszútávú társadalmi szerepvállalás

A Persil CSR elköteleződése évről-évre számos kezdeményezésben megnyilvánul.

A márka a „Persil a gyerekekért” programjába a szegénységben élők nehézségeire hívta fel a figyelmet és civil szervezetek bevonásával többezer érintett magyar családnak nyújtott segítséget: A #tisztaruhátmindenkinek küldetés jegyében 2022-ben és 2023-ban a Persil az Új Start Alapítvánnyal közösen lépett fel a higiéniai szegénység ellen, hogy minél több gyermek számára váljon elérhetővé a tiszta ruha. Ennek keretében évente mintegy 500 000 kilogramm tiszta ruhához elegendő mosószert juttattak el a legszegényebb településeken élő családokhoz: több mint 5000 háztartás kapott termékadományt, 40 hátrányos helyzetű gyermek ösztöndíjban részesült, és 176 Biztos Kezdet Gyerekház fél évre elegendő Persil gélt kapott. Az együttműködés 2024-ben is folytatódott, amikor a „Tiszta öröm, egyenlő esélyek” kampány a sport örömét állította középpontba: négy hátrányos helyzetű település sportegyesületei új sporteszközöket kaptak, és több mint 1200 család jutott három hónapra elegendő mosószerhez.

A Persil elkötelezettségét a közösségek iránt a Silan márkával közösen szervezett, immár 16 éve tartó kampány is erősíti, amely a bohócdoktorok munkáját támogatja. Az évek során a Spar üzletekben ősszel futó fogyasztói promóció révén közel 50 millió forint értékű adomány gyűlt össze, hozzájárulva ahhoz, hogy a kórházban fekvő gyermekek arcára mosolyt csaljanak.

Egyre több városi fejlesztés bizonyítja, hogy az épített környezet és a természet harmóniája lehetséges és elismerésre méltó. Számunkra, a Market Csoportnál pedig mindig külön öröm, amikor egy projektünk nemcsak a szakmai, hanem a nemzetközi közönség elismerését is kivívja. A budapesti Dorothea Hotel belső kertje rangos nemzetközi bronz díjat nyert az EILO (European Interior Landscaping Organisation) kétévente megrendezett Best Projects Competition keretében, ahol a fenntartható és inspiráló belső zöld terek legjobbjait jutalmazzák.

Az idei megmérettetésre 45 pályamunka érkezett a világ minden tájáról, a Dorothea Hotel pedig a legnépszerűbb kategóriában ért el sikert 17 kivételes projekt versenyében. A zsűri kiemelte a tervezés magas szakmai színvonalát, a precíz növényalkalmazást és a természetes elemek harmonikus építészeti integrációját.

A projekt mögött a PlantArt áll, a koncepciót a milánói Lissoni & Partners tervezte, a kivitelező pedig a Market Építő Zrt. volt. A több mint ezer négyzetméteres, üvegtetővel fedett udvar a modern városi építészet és a természetes növényvilág tökéletes találkozása. Olyan tér, amely egyszerre nyújt nyugalmat, friss levegőt és vizuális élményt a látogatóknak.

A projekt tervezése és megvalósítása során kiemelt figyelmet kapott a természetes fény, a növények hosszú távú fenntarthatósága, valamint az ökológiai szempontok integrálása az építészeti megoldásokba.

Az elismerés nemcsak a kiemelkedő designnak szól, hanem annak az üzenetnek is, hogy a városi terek zöldítése, a természet bevonása a mindennapi életbe kulcsszerepet játszik a fenntartható jövő építésében. A Dorothea Hotel belső kertje remek példája annak, hogyan válhat egy szálloda vagy irodaépület valódi zöld menedékké a város szívében.

Az előttünk álló években hatalmas változások formálják át a magyar ingatlanpiacot. Ennek oka az új, szigorított épületenergetikai szabályozás, amelyet minden uniós tagállamnak át kell ültetnie a saját jogrendjébe. A cél, hogy 2050-re minden lakó-, köz- és kereskedelmi épület zéró emissziós működést érjen el, vagyis működésük és építésük során se járuljanak hozzá a szén-dioxid-kibocsátáshoz.

Erről a témáról készített interjút az Economx Szarvas Gáborral, a Greenbors Consulting ügyvezető igazgatójával és a HuGBC elnökével.

Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy:

  • az épületeknek kiemelkedően energiahatékonyaknak kell lenniük,
  • nem használhatnak fosszilis energiahordozókat (pl. gáz- vagy olajfűtést),
  • energiaellátásukat főként megújuló forrásokból, elsősorban napenergiából kell megoldani,
  • korszerű épületautomatika segíti majd a hatékony működtetést,
  • a teljes életciklusukra vetítve is alacsony karbonlábnyommal kell rendelkezniük – beleértve az építőanyagok előállítását és az esetleges bontást is.

A szabályozás 2026-tól fokozatosan lép életbe: előbb a középületeket és a kereskedelmi ingatlanokat érinti, majd 2030-tól már minden új épületnek meg kell felelnie a zéró emissziós követelményeknek. A meglévő ingatlanok tulajdonosainak pedig felújítási ütemtervet kell készíteniük, amelyben meghatározzák, hogyan csökkentik az épület energiafogyasztását és karbonlábnyomát.

Ez óriási beruházásokat igényel, de egyben komoly lehetőség is. Az energiahatékony, zöld minősítéssel rendelkező épületek már most versenyelőnyt élveznek a piacon: alacsonyabb üzemeltetési költségekkel járnak, vonzóbbak a bérlők és a vásárlók számára, és hosszú távon értékállóbbak. Azok az ingatlanok viszont, amelyek nem felelnek meg az új előírásoknak, könnyen elértéktelenedhetnek.

A legnagyobb kihívást a fűtési rendszerek átalakítása és a napelemek telepítése jelenti, hiszen sok régi épületnél ezek műszaki akadályokba is ütköznek. Ugyanakkor a korszerű technológiák – például a hőszivattyúk vagy a modern épületvezérlő rendszerek – egyre elterjedtebbek, és sok esetben néhány éven belül megtérül a rájuk fordított befektetés.

A következő évek tehát arról fognak szólni, hogy az állam, a vállalkozások és a magántulajdonosok hogyan tudják lépésről lépésre végrehajtani a szükséges korszerűsítéseket. Bár a feladat valóban hatalmas, a végeredmény egy fenntarthatóbb, költséghatékonyabb és versenyképesebb ingatlanpiac lehet, amely mindannyiunk életminőségére pozitívan hat majd.

A teljes cikk az alábbi linken elérhető: LINK

Fotó: Economx / Hartl Nagy Tamás

Hogyan oldható meg a fenntarthatóság komplex és sokrétű kérdésköre? Hogyan lesznek a beszállítókból valódi partnerek? Miként hoz létre egy bank egy klímatudatos utcát? Mit jelent a vállalatokra nézve a magyar ESG szabályozás és a CSDDD?  Hogyan lesz a partnerség egy társadalmi vállalkozás startup üzleti stratégiája? Mi a te ügyed? Milyennek látják a jövőt az elsőszámú vezetők? – ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” programunk hatodik szakmai napján, amelyet házigazdánk képviseletében Szabó Judit, a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. kommunikációs és fenntarthatósági vezetője nyitott meg.

Szederkényi Zita programvezető egy reggeli ráhangoló játékot hozott a szakmai nap elejére, amelyben a résztvevők kipróbálhatták, hogy a win-win szituációk felismerése mennyire része a napi rutinjuknak. A tapasztalatok azt mutatták, hogy gyakran nehézséget okoz a partnerségre hangolódni, különösen üzleti tárgyalások során, amikor ösztönösen a versenyt részesítjük előnyben. A kihívás tovább nő, ha több szereplő érintett, vagy ha a fizikai korlátok miatt nincs lehetőség közvetlen kommunikációra – nem beszélve azokról, akik még jelen sincsenek, mint például a jövő generációk. Mindez rávilágít arra, hogy a rendszerszintű változásokhoz rendkívüli összefogásra van szükség.

A szakmai nap első előadója Balla Brigitta, az UniCredit Bank Ingatlangazdálkodás, beszerzés és szállítói szerződés menedzsment területének ügyvezető igazgatója volt, aki bemutatta a Belváros-Lipótvárossal együttműködésben megvalósított projektjüket, amelynek eredményeként a fák városi környezethez való alkalmazkodását támogató ültetési rendszerrel létrehozták Magyarország első klímatudatos utcáját. A projekt kiváló példája annak, hogy az érintettek bevonása mennyire kulcsfontosságú és milyen pozitív eredményeket hoz.

Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatási területének Partnere beszélt az EU fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati átvilágítási szabályozási irányelvéről, a CSDDD-ről és a magyar ESG törvényről, valamint a közöttük lévő különbségekről. Bemutatta az ellátási lánc fenntarthatósági célú átvilágításának folyamatát, majd kitért az ESG törvény legújabb módosítási javaslatai alapján várható jelentési határidőkre és követelményekre is.

A folytatásban workshop keretében beszéltek meg a résztvevők három esettanulmányt és azok dilemmáit. Méri Tamás, az Access4you társalapítója és üzletfejlesztési igazgatója bemutatta vállalata speciális igényű fogyasztókra épülő üzleti stratégiáját, amellyel kétirányú értéket teremtenek. Arra kereste a választ, hogy kik lehetnek hiteles véleményvezérek egy vállalat számára egy ilyen probléma felvetése és a megfelelő megoldás bemutatása kapcsán.

Perendi Péter, a METRO Nagykereskedelmi Kft.  minőségbiztosítási- és belső ellenőrzési osztályvezetője a METRO partnerégi hálózatát mutatta be és azt a kérdést hozta a résztvevőknek, hogy miként lehet erősebb kapcsolatot kialakítani a vevőikkel a Metro sajátmárkás termékek tekintetében, figyelembe véve a partnerségi kapcsolat fontosságát.

Horn Tamás, az év fővárosi civil szervezete díjat (2025) nyert Adománytaxi alapítója és tulajdonosa foglalta össze azt, hogyan jött létre a szervezet és hogy céljuk egy környezetileg és társadalmilag is fenntarthatóbb rendszer kiépítése egy innovatív támogatási rendszeren keresztül. Azt a kérdést hozta a résztvevőknek, hogy miként lehet valóban win-win egy forprofit-nonprofit együttműködés.

A résztvevők három csoportban, World Café módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetőjének előadásával folytatódott, aki három McDonald’s partnerségi sikertörténeten keresztül mutatta be a vállalat történetét, ellátási lánc menedzsmentjét és elkötelezettségét a minőség iránt. Rávilágított olyan összefüggésekre, amelyek kívülről nem láthatók, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködéshez. Bemutatta a vállalat fenntarthatósági mérföldköveit, elért eredményeit és kitűzött céljait, valamint beszélt a fenntarthatóság három pilléréről, úgy, mint etikus üzletvitel, környezetre gyakorolt hatások csökkentése és gazdaságilag életképes folyamatok.

Az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen Dr. Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Baromfi Coop Kft. (Master Good) termelési igazgatója, Császár Gábor, a Mezőker Kft. ügyvezetője és üzletág vezetője és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt. Kiemelték, hogy a valódi partnerségben a cégek együtt sírnak és együtt nevetnek, vagyis a sikerek mellett a terheket is közösen viselik, közös értékek és célok mentén dolgoznak, nem csupán beszállító-megrendelő viszony van, hanem a fentiek mentén közösen gondolkoznak.

Ezt követően Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője beszélt a karrier és karrierút övezte kérdésekről, bevonva a résztvevőket is, majd arról, hogy milyen jellemzői vannak egy nagyvállalati és egy start-up működési környezetnek, és ezek egy vezető számára milyen lehetőségeket hordoznak vagy éppen milyen korlátok közé szorítják. Ha van „egy ügyed”, ha tudod, miért és milyen értékek mellett akarsz dolgozni és kiállni – legyen az akár egy nagyvállalat vagy egy induló saját vállalkozás – a fenntartható karrier kulcsát már a kezedben tartod.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a PwC 14. Vezérigazgatói felmérésének eredményeit az általános jövőkép, a veszélyeknek való kitettség, a transzformáció, a generatív mesterséges intelligencia, valamint a fenntarthatóság és a vezérigazgatói szerep vonatkozásában. Az előadás során a résztvevők kipróbálhatták mennyire gondolkoznak hasonlóan, mint az elsőszámú vezetők. A 252 magyar vállalat elsőszámú vezetőjét megkérdező felmérésből megtudhattuk, a globális gazdaság gyorsulását a magyarországi cégvezetők 70%-a várja, a hazai gazdasággal kapcsolatban 60% nyilatkozott optimistán, de a saját vállalata növekedésében csak 39% bízik. A vezérigazgatók kétötöde számít arra, hogy a jövedelmezőségét növeli a GenAI 2025-ben. Ezt némiképp árnyalja, hogy a vezetők csupán 38%-a érez bizalmat a technológia iránt. A fenntarthatóság a globális klímaváltozás jelei ellenére továbbra sem prioritás a vállalatvezetők teendői között.

A nap különleges programmal és új helyszínen folytatódott: a résztvevők a budapesti Ronald McDonald Házba látogattak, ahol a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkájáról Konyári Andrea operatív igazgatóval és Dr. Major Jánossal, az Alapítvány Kuratóriumi tagjával beszélgettek, majd Nagyné Bayerle Andrea, szenior házmenedzser végigkalauzolta őket a Házban. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegek gyermekeknek, illetve családjuknak a kórházak közelében. Missziójuk, hogy a gyógyulási folyamat alatt a gyermekek közelében tarthassák a családtagokat, ezzel is segítve felépülésüket. A szívhez szóló, elkötelezett munka nagy hatást gyakorolt a résztvevőkre.

A szakmai programot a vezető interjúval zártuk a Ronald McDonald Házban, ahol Égi Zsolt, a Progress Étteremhálózat Kft. ügyvezető igazgatója és a Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány elnöke beszélt a McDonald’s-ban megtett karrierútjáról, és őszinte gondolatait osztotta meg a résztvevőkkel a múltról, a jelenről, a hamburgerről és természetesen a jövőről is.

A teljes képgaléria ide kattintva érhető el.

Az Auchan a felelős termelőkkel való kapcsolatra alapozva, hozta létre a Gazdától az asztalig programját. A programba bekerülő partnereknek egyszerre több kritériumnak kell megfelelniük, az állati takarmányozási módszerektől kezdve, a növényvédőszer és antibiotikum használaton keresztül a víz- és energiagazdálkodásig azért, hogy a fogyasztók asztalára felelős forrásból származó élelmiszerek kerülhessenek. Bizonyos termékfejlesztéseiknél a Kék Fehér Szív Egyesülettel is együttműködnek, ami garantálja a magas beltartalmi értékű és környezetkímélő termékek minőségét. Április végétől rendszeres kóstoltatások lesznek az Auchan áruházakban, ahol a finomságok mellé dietetikusi tanácsadást is kapnak a vásárlók.

A Kék Fehér Szív Egyesület óriási tudással rendelkezik az állati takarmányozás terén. Húsz éve dolgoznak együtt agrármérnökökkel, klinikai kutatólaboratóriumokkal, azért, hogy közreműködésükkel tudományos vizsgálatokat folytassanak különböző témákban. A nemzetközi kezdeményezés, több mint 20 országban van jelen a világon. Az ellátási lánc több szereplője is része a programnak: a gazdálkodóktól kezdve az állattenyésztőkön keresztül, takarmánygyártók, élelmiszergyártók, forgalmazók, kutatóorvosok, egészségügyi szakemberek, gasztronómiai szakemberek, szakácsok, táplálkozástudósok és fogyasztók, 8-10 ezer fővel.

A kezdeményezésük alapja az a megfigyelés, hogy a füvön legeltetett állatok sokkal jobb egészségi állapotban vannak, a tejükből készült termékek pedig előnyösebb tulajdonságokkal bírnak. Kutatóorvosi támogatottsággal elindultak azon az úton, hogy laboratóriumi körülmények között kimutassák, milyen hatással van az állatok egészségére, ha a legeltetett állatokéhoz hasonló módon állítják be az istállózó állattartásban nevelt állatok takarmányát.

Az Auchannal közös termékfejlesztéseik a tejtermékek és a pékáruk piacán lelhetők fel. A Gazdától az asztalig programban, Kék Fehér Szív logóval ellátott termékek között tejek, tejföl, kefir, vaj, túró, mascarpone, trappista, füstölt trappista, gomolya sajtok (natúr, magyaros, fokhagymás) és péksütemények találhatók, utóbbiak között van lenmagos császárzsemle és lenmagos vekni friss és fagyasztott formában is.

A program zászlóshajója a Martontej, aki elsőként vezette be Magyarországon a Kék Fehér Szív által javasolt takarmányozási módszereket. Az Auchan Kék Fehér Szív Egyesülettel és a Martontejjel létrejött, díjnyertes termékcsaládja, megkülönböztető erővel bír a piacon. A titok természetesen itt is az omega-3 és omega-6 zsírsavak arányában rejlik, amiről a dietetikusok is beszélnek majd az áruházi kóstoltatások alkalmával.

A Gazdától az asztalig programban jelenleg 130 termék szerepel, közülük mintegy 20 termék Kék Fehér Szív logóval rendelkezik.

Igyekszünk lehetőséget biztosítani extra megjelenítésekre, mind az áruházban, mind az online felületünkön. Megkülönböztető címkékkel, matricákkal látjuk el ezeknek a termékeknek a környezetét. A jövőben pedig áruházi kóstoltatásokat is szeretnénk tartani, ahol a vásárlóknak arra is lehetőségük lesz, hogy közvetlenül az egyesület és a gazdaság képviselőitől kapjanak mélyebb ismereteket a termékek pozitív tulajdonságairól” – mondta el Nagy Attila, az Auchan Magyarország értékesítési igazgatója.

Április 26-án kezdődnek a kóstoltatások az Auchan áruházakban dietetikusi tanácsadással egybekötve a Gazdától az asztalig szigetek mellett. A dietetikusok arról fognak beszélni, hogy miért fontos a kiegyensúlyozott táplálkozás, hogyan tudnak odafigyelni a fogyasztók arra, hogy magas tápértékű és minőségi élelmiszereket válasszanak. Ismertetik a hazai táplálkozási ajánlásnak, az OKOSTÁNYÉR®-nak megfelelő adagokat, és azt, hogy a Kék Fehér Szív logóval ellátott tejtermékek mely tulajdonságukkal szolgálják a kiegyensúlyozott táplálkozást. A tanácsadással egybekötött kóstoltatások időpontjairól az akciós újságokban, az Auchan online felületein és elektronikus levéléből lehet tájékozódni.

Igyekszünk mindent megtenni azért, hogy felhívjuk vásárlóink figyelmét az egészségmegőrzés fontosságára. Ehhez olyan alternatív, minőségi élelmiszereket kínálunk nekik, amelyek segítségével kiegyensúlyozottabbá, változatosabbá, különféle tápanyagokban gazdagabbá tehetik táplálkozásukat” – tette hozzá az Auchan értékesítési igazgatója.

Mit lesz velünk rovarok nélkül? Termék helyett szolgáltatás? Milyen beavatkozási lehetőségek vannak a klímavédelemért? Mekkora az ökoszisztéma szolgáltatások ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem?  Kevesebből többet? Mit jelent 1 fok melegedés? Mik azok a planetáris határok? – Ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” program ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján. A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

Első előadónk Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) alelnöke volt, aki, bár előadását az aktuális klímahelyzettel, a sokkoló tényekkel kezdte – mint hogy a globális átlaghőmérséklet legalább 125 000 éve, a légköri CO2-koncentrációk és az óceánfelszíni savasság pedig 2 millió éve nem volt ilyen magas – a problémát több szempontból megvilágítva a folytatásban átvezette a hallgatóságot, hogy hol és milyen beavatkozási lehetőségek vannak. Kiemelte, hogy bizonyos változások visszafordíthatatlanok, de vannak olyanok, amelyket lassítani lehet, másokat pedig meg lehet állítani a felmelegedés korlátozásával. Elmondta, hogy globális szinten a nulla kibocsátás elérése nélkülözhetetlen a melegedés megszűnéséhez és ehhez a vállalati világ hozzájárulása kulcsfontosságú. A világnak a növekedéssel kell szembenéznie, amihez innovációkra van szükség az üzleti modellek terén.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és a környezeti válság hatásairól beszélt. Kiemelte, hogy a természet egy sokszintű zárt szabályozó rendszer, amely sok funkcióval – ellátó, szabályozó, támogató, kulturális – rendelkezik, azonban a két legfontosabbal, a szabályozóval és támogatóval nem foglalkozunk. Kiemelte a vizes élőhelyek megóvásának, a vízmegtartás és a felszín alatti vízkészletek újratöltésének fontosságát és az ökoszisztéma szolgáltatások szerepét. Bemutatott számos már létező jó megoldást, mint például a szivacsváros koncepcióját vagy az élőhely helyreállítást. Előadását a vállalati fenntarthatóság lehetséges útjának 5 pontjával zárta: Érintettség felismerése, Határok felmérése, Belső intézkedések, Kollektív intézkedések és Szakpolitikai lobbi.

A folytatásban Dr. Bartha-Horváth Bálint következett a CBRE szenior tanácsadója, aki először a fenntarthatóság makrogazdasági trendjeiről beszélt, majd rávilágított arra, hogy a körforgásos gazdaság jóval több, mint újrahasznosítás. A 10 R-ren keresztül bemutatta a Körforgás létráját: a körforgásos gazdaság prioritási szintjeit és gyakorlati példákon keresztül szemléltette ezeket.

Ezt követően a résztvevők három BCSDH-tagvállalati témafelvetést és kapcsolódó dilemmát hallgattak meg, amelyre közösen keresték a válaszokat, lehetséges megoldási irányokat. Bori Máté, az Ayvens operációs igazgatója és integrációs vezetője a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának kérdéskörét hozta. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója azt a kérdést tette fel, hogyan lehet közösen gazdasági és környezetvédelmi célokat közösen elérni? Schmidt József, a Future-FM vezérigazgató-helyettese pedig egy különleges szálláshelyen a vízfogyasztás csökkentését célzó problémakört hozott.

A szakmai program délután Arató Gáborral, a Manupackaging ügyvezető igazgatójának előadásával folytatódott, aki a vállalat tevékenységét mutatta be, kiemelve azok fenntarthatósági vonatkozását. Így megismerkedhettünk tesztlaborukkal, gépbérleti lehetőségeikkel, a biztonságos anyagcsökkentés lehetőségeivel, illetve a visszaforgatással, a close the loop rendszerükkel.

Karafa László, a Saint Gobain bánya és fenntarthatósági vezető vezetője a pilisvörösvári bányájuk területén megvalósított egyedülálló biodiverzitás programukat mutatta be. Ennek keretében többek között vizes élőhelyet hoztak létre, amely gazdag biodiverzitást eredményezett, denevér menedéket alakítottak ki, méhkaptárokat telepítettek, madaraknak költőládákat helyeztek ki, valamint rackajuh legelőt is létrehoztak. A projektet külső biológus szakértő bevonásával valósították meg, amely mára már szinte teljesen önfenntartó lett.

Vadovics Edina, a fenntartható életmód támogatásával és kutatásával foglalkozó GreenDependent Intézet szakmai vezetője ismertette az intézet munkáját, valamint a TreeDependenttel közösen működtetett Karbontudatos Rendezvény programjukat, amely a csökkent–számít–kompenzál hármas elvén alapszik. A folyamat záró lépéseként, kompenzációként őshonos gyümölcsfákat ültetnek iskolai kertekbe, illetve nonprofit, társadalmi célú kertekbe. Ezzel a környezeti és társadalmi célkitűzések egyszerre teljesülnek: a rendezvény ökológiai lábnyomának csökkentése társadalmi értékteremtéssel párosul.

A szakmai program Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungyary Kft. ügyvezető igazgatójával való beszélgetéssel folytatódott, amelynek során a fenntarthatósági témák mellett beszélgettek a jövő kihívásairól is.

Közeledve a nap végéhez Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója következett, aki azt mutatta be a résztvevőknek, hogy a fenntarthatóság miként épült be az Essity értékeibe és adja ma is működésük egyik szilárd alapját. Először összefoglaló betekintést adott fenntarthatósági mérföldköveikbe, amelyek nem pusztán évekre, hanem több évtizedre nyúlnak vissza, majd bemutatta, hogy jelenleg mely öt terület mentén dolgoznak fenntarthatósági céljaik elérése érdekében, melyek olyan témákat fednek le mint: a jóllét fejlesztése, úton a net zero felé, egészséges ökoszisztémák, fenntartható innováció és értékteremtés minden érintett és érdekelt fél számára. Megismerhettük 2030-ra és 2050-re kitűzött céljaikat és sikeresen működtetett Tork Paper Circle Programjukat és annak eredményeit.

A szakmai nap a projektmunkák rövid bemutatójával zárult, amelyből megtudhattuk, hogy az egyes csapatok milyen készültségi szinten állnak a szeptemberig véglegesítendő projektjeikkel.

A teljes fotóalbum itt érhető el.