„A körforgásos gyárbővítési projektünk Nyírbátorban azért különleges, mert tagadhatatlan a gyártási tevékenységünk környezeti lábnyoma, így a gazdasági növekedés mellett kiemelt figyelmet kell arra is fordítanunk, hogy számos környezetvédelmi innovációt vezessünk be, mellyel ezt a lábnyomot mérsékelhetjük, vagy akár semlegesíthetjük.”

Ács Tamás, ügyvezető igazgató

Cég neve:

Unilever Magyarország Kft.

Megvalósítás éve:

2021 – 2023

Célterületek:

Körforgásos gazdaság, Klímavédelem, klímaadaptáció, Hulladékgazdálkodás, Alternatív energiafelhasználás és energiahatékonyság, Vízhasználat

A program célja:

2021-2023 között zajlott le a nyírbátori háztartásvegyipari gyárunk 15 milliárd forintos bővítése, melynél a technológiai korszerűsítés mellett a környezetvédelmi innovációk és körforgásos ipari megoldások előtérbe helyezése is rendkívüli hangsúlyt kapott.

A nyírbátori egységünk a vállalatcsoport legnagyobb hatékonysággal működő háztartásvegyipari gyára Európában, amely ráadásul a kelet-európai régió piacainak 2/3-át fedi le az itt gyártott termékekkel. A körforgásos megoldásokat az Unilever csoport fenntarthatósági törekvései inspirálták. Ez sokat segített a tervezés, megvalósítás, belső reporting és hatásmérés elvégzésében, hiszen az ambíciózus zöld megoldásokra való törekvés még egy hozzánk hasonló kis ország számára sem volt ismeretlen és ezáltal a vezetőség támogatása is adott volt hozzá.

A program intézkedései, vállalásai:

A gyárban már ma is számos környezetbarát megoldás működik, mint pl, hogy az itt előállított csomagolóanyagok körülbelül 70%-a újrahasznosított műanyagból készül, az itt keletkező szennyvíz több, mint 30%-át újra felhasználják házon belül, a maradékot pedig teljes mértékben a gyárban szűrik és tisztítják, mielőtt visszaengednék a környezetbe, vagy hogy a hálózati villamos energiát 2021-től 100%-ban megújuló energia forrásból nyerik, illetve a teljes gyártási tevékenységük már 75%-ban karbonsemleges 2024-től. A legutóbbi gyárbővítéssel és automatizált magasraktár építéssel azonban még egy szinttel magasabbra emelték a körforgásos gazdaság gyakorlatba való átültetését. Semmilyen hulladék nem került lerakóba a bontások vagy az építkezések során, hiszen azt vagy teljes egészében a helyszínen újrahasznosították, vagy szakértő partnereik révén újrahasznosíttatták. Az Unilever úgynevezett ”zero waste to landfill” stratégiája nagyon sok innovatív hulladék kezelési megoldásra sarkallotta már a múltban minket, azonban a nyírbátori példára vagyunk jelenleg a legbüszkébbek.

Hogy mennyire fenntartható a megoldásunk? Az ipari hulladékok hatékonytalan kezelése, esetleges lerakóba szállítása elavult és környezet szennyező módszer, pedig létezik rá alternatíva. Ezen felül gondoljunk csak az egyre szigorodó szabályozói környezetre (akár EU, akár helyi szinten), a növekvő szállítmányozási költségekre, a dráguló alapanyagárakra, melyek egyértelműen a nyersanyagok túlzott igénybevételét indikálják, valamint azt, hogy a föld erőforrásait felelőtlenül és sok esetben pazarlóan hasznosítjuk. Ezek mellett azt gondoljuk, nem csak hogy fenntartható a mi megoldásunk, de a közel jövőben az egyetlen járható út is lesz minden ipari szereplő számára, aki a különböző gazdasági és környezeti anomáliákkal szemben reziliens akar maradni.

A program hatása és eredménye:

A gyárbővítés miatt 54 korszerűtlen ipari silót és épületet bontottunk le a kezdetekkor, melyek maradványait a következő módon hasznosítottuk újra: A beton törmelék (13.000m3) a helyszínen ledarálásra került, majd az új csarnok épület alapjához használtuk fel. A téglahulladékot (6000m3) egy Nyírbátor környéki napelempark stabilizált talajához használták fel partnereink, illetve belső utak stabilizációjához használtuk fel telephelyen belül. A vashulladékot (3000tonna) autóipari célokra vásárolták fel tőlünk.

Kapcsolódó linkek:

Kategóriagyőztesként végeztünk a Greengage fenntarthatósági versenyen | Unilever

Hatalmas gyárbővítés Nyírbátorban a Domestosnál – Világgazdaság (vg.hu)

Kapcsolódó kulcsszavak:

körforgásos gyárfelújítás

„Célunk, hogy egy minden eddiginél hatékonyabb és fenntarthatóbb takarmány előállítási rendszert hozzunk létre, mindezt pedig környezetkímélő technológiákkal valósítsuk meg. Azért fejlesztjük nap mint nap a folyamatainkat, hogy még inkább hozzájáruljunk a körforgásos biomassza alapú hazai gazdaság fejlődéséhez.”

Percze Rajmond, ügyvezető igazgató

 

Cég neve:

Agroloop Hungary Kft.

Megvalósítás éve:

2017

Célterületek:

Klímavédelem, klímaadaptáció, Körforgásos gazdaság

A program célja:

Az Agroloop Hungary Kft. célja, hogy csökkentse az európai fehérje kitettséget azáltal, hogy lokálisan elérhető, alacsony, de takarmány minőségű alapanyagokból készít etetőanyagot, amelyet egy légy lárvájának segítségével prémium minőségű takarmány fehérjévé és zsírrá alakít át. Globálisan az emberi fogyasztásra megtermelt élelmiszer egyharmada, évente mintegy 1,3 milliárd tonna végzi hulladékként vagy megy kárba. Ezek az alapanyagok értékes beltartalommal rendelkező gyakran ipari méretben keletkező melléktermékek. Az Agroloop felismerte a lehetőséget ezekben az erőforrásokban és körforgásos működésének köszönhetően bármiféle szennyezéstől mentesen képes újrahasznosítani ezeket.

A program intézkedései, vállalásai:

Jelenleg is több mint 20 millió eurós beruházással bővítjük Budapest határában a fekete katonalégy lárvatenyésztési és feldolgozási tevékenységünket. Körforgásos modellünkben a takarmány értéklánc alján található élelmiszeripari melléktermékeket etetjük meg rovarlárvákkal, majd a lárvákból prémium takarmány alapanyagokat állítunk elő a házi kedvenceknek és a haszonállatoknak. Mivel Magyarországon sok alma terem, ezért a gyümölcslégyártóknál sok préselési maradvány, gyümölcstörköly keletkezik. Ez nedves, nem áll el túl sokáig, ezért nem is szállítható túl messzire. Ugyanez igaz a kukorica másra nem használt részeire, vagy épp a búzakorpára, de ilyen alapanyag keletkezik még a csomagolt saláták előállításakor is, a rovaroknak például a káposzta torzsája vagy a saláták másra nem használt része is tökéletes. Ebből, a mások által már kidobandó vagy elégetendő „szerves melléktermékekből” kerül előállításra a biomassza, amivel a fekete katonalégy lárvákat etetjük. A lárvák gyorsan növelik a testtömegüket, automatizált rendszerben több ezer ládában elzártan növekednek, majd végül a kifejlett lárvák minden része és a melléktermékként keletkező komposzt (rovarürülék) is felhasználásra kerül. A prémium minőségű takarmányfehérje és olaj kiváló alapanyagot biztosít a kedvtelésből tartott állatok (kutyák, macskák) tápjaiba és a haszonállatok (sertés, baromfi) takarmányaiba. A lárvák virágföldszerű ürülékéből olyan komposzt készül, ami egyrészt alkalmas a kizsigerelt termőföld helyreállítására, másrészt a növények számára elengedhetetlen tápanyagokkal is szolgál. Ebben a rendszerben a forrásokat olyan hosszú ideig használjuk, amennyire csak lehet, minimalizáljuk a hulladékot és a szennyezést, és a termékek az életciklusuk végén újrahasznosításra, javításra vagy újrafeldolgozásra kerülnek.

 

A program hatása és eredménye:

Az átlagos haszonállat-tenyésztésből származó takarmányfehérjével ellentétben a rovarlárva tenyésztése és a belőlük készült alapanyagok azonos súlyra vetítve összehasonlíthatatlanul kisebb földfelületen és kevesebb víz felhasználásával tudnak megvalósulni, kisebb karbonkibocsátással. A rovarok hidegvérűek, ezért jelentősen kevesebb energiát használnak fel az életciklusuk során, így 1 kg kiváló minőségű alapanyag előállításához csupán 10 liter vízre van szükségük, míg például a szójatermelés vízlábnyoma 2000 l/kg, a sertéshúsé átlagosan 5500 l/kg, a vörös hús pedig elérheti a 16000 l/kg-ot is.

Kapcsolódó linkek:

Rólunk – Agroloop

LinkedIn

 

Kapcsolódó kulcsszavak:

körforgásos gazdaság, rovarfehérje

 

„A Zwack történetében meghatározó az innováció. Nyitottak vagyunk az újra, nem követni, hanem formálni szeretnénk a piacot, környezetünket. Nyomot hagyunk a világban – vezető márkánk hungarikum –, de ez hosszú távon minél alacsonyabb környezeti lábnyommal kell párosuljon. A dunaharaszti gyár energetikai beruházása kiemelten fontos a CO2 semleges működés elérésében. Elhivatottságunkat jelzi, hogy a projektet a 2022-es energiaválságot megelőzően kezdtük, alacsony megtérüléssel számolva. A fenntarthatóságot ugyanis nem lehet csak számokon keresztül vizsgálni, az egyúttal elvi kérdés.”

Frank Odzuck, vezérigazgató

 

Cég neve:

Zwack Unicum Nyrt.

Megvalósítás éve:

2020. január – 2023. február

Célterületek:

Klímavédelem, klímaadaptáció, Alternatív energiafelhasználás és energiahatékonyság

A program célja:

A Zwack Unicum Nyrt. célul tűzte ki a széndioxid-semleges működés elérését hosszú távon, amit a megújuló energia használatának folyamatos bővítésével kíván megvalósítani. A legnagyobb kibocsátás-csökkentést a legnagyobb, dunaharaszti gyárunk megújuló energiával történő ellátásával tudtuk elérni. A beruházás komplexitása adja a rendszer élenjáróságát. A hőszivattyú villamosenergia igényét napelemrendszer telepítésével terveztük fedezni, egy rendszerbe integrálva és okos-vezérléssel támogatva azt. Célunk a beruházással a versenyképességünk megtartása mellett a lehető legnagyobb pozitív környezeti hatás elérése volt.

A program intézkedései, vállalásai:

Már a beruházás kezdeti tervezésekor egyértelmű volt, hogy:

  • jelentős hatást kívánunk elérni, valamint
  • a cég innováció iránti elkötelezettsége meg kell jelenjen a projekt során, mivel ez lesz az alapja későbbi energetikai fejlesztéseinknek, valamint
  • külső és belső szemléletformálásra is fel kívánjuk használni az eredményeket.

Az energiahasználat környezeti terhelésére és ennek mérséklésére a vállalat hosszú évek óta stratégiai figyelmet fordít. A telephelyekről és ezen belül a jelentős energiafelhasználási pontokról, mérőpontok telepítésével és monitorozásával 6 éve készítettünk részletes tanulmányt, amely alapján kialakítottuk az intézkedési tervet az energiafogyasztás mérséklésére. A további szintlépéshez jelentős beruházásra volt szükség, amit Dunaharasztiban valósítottunk meg; Green Projekt néven projektcsapatot hoztunk létre, rendszeres beszámolással az Igazgatóság részére.

A Dunaharaszti telephelyen a termeléshez elsősorban hőenergiára van szükség, ami a korábbi megoldásokat kiváltani képes hőszivattyúval jó hatásfokon előállítható, ugyanakkor jelentős a kapcsolódó áramfogyasztás. A vásárolt elektromos áram kiváltására született meg az ötlet, hogy kombináljuk a hőszivattyút napelemekkel, és így a napelemek által a hőszivattyúk igényéhez képest megtermelt plusz energiát a gépek működtetéséhez is fel tudjuk használni. A hőszivattyú szondamezők fölé telepítettük a 354 darabból álló, 130 kW kapacitású napelempark egyik részét, másik rész a parkolók fölött kapott helyet. A berendezések 70°C-os vízhőmérséklet előállítására is képesek. A rendszer része a 48 db egyenként 100 mély szondakút, amelyekből egyenként akár 5 kW hő is kinyerhető.

A megvalósult fejlesztés az első lépés volt a független zöldenergia ellátás terén. A telephely adottságai folytán itt lehetett a legnagyobb hatást elérni, a központi telephellyel szemben műemléki kötöttségek sem befolyásolták a műszaki megoldásokat. A rendszer az AI révén az adatok bővülésével párhuzamosan egyre hatékonyabb lehet.

A program hatása és eredménye:

Célunk a beruházással:

  • a versenyképességünk megtartása mellett
  • a lehető legnagyobb pozitív környezeti hatás elérése volt.

A beruházás tervezésekor az energetikai piacot más jellemezte, mint a 2023-as átadáskor. Ennek megfelelően kalkuláltunk a több mint félmilliárd forintos anyagi elköteleződést igénylő projekt kapcsán.

A dunaharaszti gyár éves földgáz felhasználása a korábbi évekhez képest várhatóan 70%-kal csökken. A hőszivattyús rendszer üzemeltetése révén a földgáz-megtakarításból adódó CO2 kibocsátás csökkenése 2023. március-június hónapokban közel 82 tonna volt.

Kapcsolódó linkek:

https://www.zwackunicum.hu/files/cegunk_fenntarthatosag-napjainkban__fenntarthatosagi-riport—2013–julius-22-/fenntarthatosagi_jelentes_2023_HUN_v4.pdf

Kapcsolódó kulcsszavak:

energiahatékonyság, geotermikus energia, napelempark, hőszivattyú