Tag Archive for: felelős vállalatirányítás

Egy vállalatvezető számára mit jelent az alapértékek tisztelete? Hogyan tudjuk ezt beépíteni a mindennapi vállalati üzletmenetbe? Mik a 2022-es munkaerőpiac legnagyobb kihívásai? Hogyan tudunk cégvezetőként alkalmazkodni a megszilárdult hibrid munkavégzéshez? Mi az a „purpose”, amiért vezetőként nap mint nap dolgozunk? Munkavállalóként/vezetőként mire/kikre vagy hatással? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség és az esélyegyenlőség? Ezekkel a témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján április 28-án, Tatabányán, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft.-nél.

A nap során a résztvevők azzal foglalkoztak, hogyan lehet a mai munkaerőpiaci kihívásokra választ adni, és hogyan lehet jó vezetőként változást indítani. Emellett megvizsgáltuk a sztereotípiák és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában.

A résztvevőket Szundy Olivér gyárigazgató, köszöntötte. Kiemelte, hogy vezetőként nincsenek és nem is lesznek olyan sablonok, megoldások, amit példaként lehet követni. Az egyetlen helyes út viszonyulni az emberi alapértékekhez és a vállalatot a helyes irányba terelni.

A nap első előadásában Csaposs Noémi, a HumánSelect alapítója és az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja mutatta be a 2022-es magyar munkaerőpiac helyzetét. Kiemelte a vállalatok legnagyobb kihívásait/nehézségeit, és azokat a területeket, amiben az utóbbi évek trendjei a legnagyobb változást hozták. Kiemelte a hibrid munkavégzést, ami 2022-re megszilárdult a vállalati szférában, ami magával hozza a teljes üzletmenet megváltozását. A fontos kérdés, hogy hogyan reagálnak erre a cégek, illetve, hogy vezetőként hogyan tudnak ehhez a helyzethez alkalmazkodni? Ez különböző kihívásokat is magával hoz a projektmenedzsment és a kommunikáció területén. Kiemelte, hogy vezetőként fontos a rugalmasság, próbáljunk ki új utakat és vállaljuk a felelősségünket a munkavállalóinkért. Az egyre növekvő egyéni igények miatt szintén nélkülözhetetlen a munkavállalók érzékenyítése.

Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője, HR szakértő egy workshopszerű beszélgetés keretében állításokat osztott meg a résztvevőkkel, aminek konklúziójaként arra a kérdésre kaphattak választ, hogy a szervezetükön belül vezetőként mire és mekkora hatásuk van. Kiemelte, hogy mennyire fontos a jó vezetés nem csak a multinacionális, de startup környezetben is, hiszen statisztikák szerint a start-upok kétharmada a rossz vezetés miatt bukik el. Nagyvállalati környezetben a változtatáshoz ismerni kell a nagyvállalati jellemzőket, és az ügyet, amiért dolgoznak. Ennek kapcsán a résztvevők útravalónak azt a feladatot kapták, hogy gondolják át, mi az az ügy, mi az a „purpose” amiért ők nap mint nap dolgoznak. Ennek ismeretében tudják elindítani a szükséges változást a cégen belül.

A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője. A Szerencsejáték munkavállalóinak 11%-a megváltozott munkaképességű, ami kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szint. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt. Például elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

A nap folytatásaként dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát. Kinek kellett volna segítenie a fiún? A fiút körülvevő szereplők száma végtelen, ebből egy civil szervezet, a BAGázs segítségével vált a fiú története sikertörténetté, ami egyben az ellátórendszer kudarca is. Mit lehet tenni a romaintegráció kérdésében? Ha egyéni szinten növeljük a befogadóképességünket, az hatni fog az állami intézményekre is. Felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok, vagyis azzal, ha a vállalat elköteleződik az inkluzív programok elősegítése mellett, akár anyagi támogatáson, akár aktív szerepvállaláson keresztül.

Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője a Grundfos gyár látogatása során bemutatta a vállalat alapértékei mentén a jógyakorlatait. A Grundfos globális stratégiájában 6 fő mutatószám szerepel, ezen belül is a fenntarthatósági index, ami egy komplex, társadalmi és környezeti KPI-okat is tartalmazó mutatószám. Ezek között szerepelnek gyártásra vonatkozó célok is, de ügyfelekkel való együttműködés is. Kiemelte, hogy jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az EHS területén a testi-lelki egészséget támogató munkakultúra kialakítása.

Az ebédet követően a résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok a körforgásos gazdaság témájára fókuszálnak.

Palotai Borbálaa PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője az idén 11. alkalommal elkészített PWC Vezérigazgatói felmérést mutatta be. Gyorsanváltozó világunkban egyre nehezebb akárcsak fél-egy évre előre tervezni, emiatt vezetők iránti bizalom egyre fontosabb szerepet játszik. A megbízhatóság, kompetencia, törődés és őszinteség négyeség emelte ki, mint a vezetői bizalomépítés legfontosabb eszközeit.

Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem fenntarthatósági vezetője a szakmai előadások zárásaként az esélyegyenlőség kapcsán hozott provokatív gondolatokat. A résztvevőkkel együtt gondolták át, hogy mi is az az esélyegyenlőségi terv? Hogy alakul a női vezetők száma? Csak a kvóta elérése a cél? Milyen a bevonó munkahely? Mik azok a családbarát projektek?

Márton Katalin, a Praktiker HR igazgatója mesélt a Praktiker munkaerő megtartásért tett erőfeszítéseiről, jógyakorlatairól. A munkavállalók motiválására Praktikeres közösségeket hoztak létre. Kiemelte, hogy a HR adta lehetőséget, pluszt az online kommunikáció tudja megadni. Erre jó példájuk a PrakTEAM applikáció, ami aktivizálja a Praktiker munkavállalóiból álló közösséget, legyen szó piactérről, közös programokról, különleges tehetségek felfedezéséről.

A napot a vezetői interjú keretében Szundy Olivérrel zártuk. A beszélgetés során mesélt a jelenlegi munkaerőhiány kapcsán felmerült kihívásokról, amik a Grundfost is érintik, illetve hogyan vonzzák ide a környező települések munkaerejét és hogyan próbálják megtartani a jelenlegi munkaerőt. A vezetők számára útravalónak azt ajánlotta, úgy tudnak hiteles vezetők lenni, ha szenvedéllyel csinálják, amit csinálnak.

 

Milyen a valóban fenntarthatóan gondolkodó vezető? Mik a változásvezető tulajdonságai? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető? Mi az a válság dinamika? Meddig tart a vezető felelőssége? Hogyan lehet jó csapatot építeni? Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világ körüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Mi a crenchmarking? – ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A szakmai nap házigazdája ezúttal a Tungsram volt, mely során a résztvevők felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg.

A szakmai napot Joerg Bauer, a Tungsram ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója saját tapasztalatai alapján mutatta be milyen egy olyan, mondhatni „lázadó” vezetőnek lenni, aki a pozitív társadalmi változásért dolgozik. Elmesélte, hogyan térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.

Handó János, a Katica Tanya alapítója és vezetője élettörténetén keresztül mutatta be hogyan jutott el oda, alapította meg és milyen elvek mentén működteti a környezettudatos élményközpontot Patcán. Kiemelte az emberi értékrend és a folyamatos tanulás fontosságát és felhívta a figyelmet arra, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója, inspirációval, fejlődéssel, őszinte és hiteles kommunikációval kapcsolatos gondolatait osztotta meg a jövő vezetőivel. Beszélt a vezetés dilemmájáról, a teljesítmény és siker kapcsolatáról és a változáshoz való viszonyulásunkról. Kiemelte a dolgozókkal kapcsolatos paradigmák megkérdőjelezésének fontosságát, a versenyképesség és hozzáadott érték fontosságát.

Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója bemutatta a változásvezetők típusait és beszélt arról, hogyan válhat bárki változásvezetővé, ha valóban elkötelezett egy ügy mellett.  Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy online felület segítségével egy problémára cselekvési tervet dolgoztak ki. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, azzal egészítette ki, hogy a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot” vagyis élvezd, amit csinálsz.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Takács Ivett a BCSDH projektmenedzsere a körforgásos gazdaság  program bemutatásán keresztül bevezette a résztvevőket a körforgásos gazdaság  fogalomkörébe. A projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek a körforgásosság „10 R”-jének részleteiben.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A nap szakmai részét a Joerg Bauer, a Tungsram ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta, aki személyes tapasztalatai alapján beszélt a fenntarthatóság fontosságáról, mind az üzleti mind a magánéletben. Ezen felül,  mesélt a 20 éves nemzetközi vezetői tapasztalatairól, karrierútjáról.

Hogyan lehet jó vezetői csapatot építeni? Meddig tart a vezető felelőssége? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető? Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világkörüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Eljött az energiaváltás kora, milyen lehetőségeket rejt? Mit tegyünk, ha „fekete hattyúval” találkozunk és milyen sűrűn fordul ez elő? Mi a crenchmarking?- ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A szakmai nap házigazdája ezúttal a Siemens volt, mely során a résztvevők felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg.

A szakmai napot Goszták Árpád, a Siemens Energy ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Török László, a Mazak közép- és kelet európai ügyvezető igazgatója bemutatta, hogyan lehet egy összetartó vezetőséget kiépíteni, miben látja egyes nemzetek vezetőinek kulturális különbségeit, milyen szakmai kihívásokkal kellett szembenéznie, valamint kifejtette szerinte milyen napjainkban egy jó vezető.

Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója saját tapasztalatai alapján mutatta be milyen egy olyan, mondhatni „lázadó” vezetőnek lenni, aki a változásért dolgozik.

Handó János, a Katica Tanya – a környezettudatos élményközpont vezetője élettörténetén keresztül mutatta be hogyan jutott el oda, ahol ma van. Megosztotta véleményét a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról és arról, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Goszták Árpád az Energiaváltás kora című előadásában ismertette a világ energiaigényének kihívásait, a megújuló energiában rejlő lehetőségeket. Nem csupán fenntarthatóbb megoldásokat igyekeznek keresni, de a teljes energiaellátási lánc megreformálását tervezik.

Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója a fejlődés és forradalom (evolution and revolution) koráról beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a technológiai és emberi kihívásokra, amelyekre a jövő vezetőinek lehetőségként kell tekinteniük és megtalálniuk a megoldásokat rá. Rámutatott arra, hogy a jövő vezetője nemcsak fenntartható, hanem fenntartó is, így egyik legfontosabb, hogy a saját lelki és testi egészségét is megőrizze. Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy online felület segítségével megalkották a jövő ideális vezetőjét. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, azzal egészítette ki, hogy a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot” vagyis élvezd, amit csinálsz.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója felvetette azt a kérdést, hogy vajon milyen gyakran tudunk számítógép vagy Rubik kocka szintű innovációkat hozni? Ezután bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a Race to Zero program bemutatásán keresztül bevezette a résztvevőket a karbonsemlegesség és klímaadaptáció fogalomkörébe. A projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek a BCSDH klímasemlegességhez kapcsolódó ajánlásainak részletesebb megértésében és kiválasztották azt, amivel az év során foglalkozni szeretnének.

A nap szakmai részét a Dale A. Martinnal, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójával folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt az fenntartható beruházások és a fontos érintettek elkötelezésének fontosságáról. Illetve őszintén mesélt 30 éves nemzetközi, vezetői karrierútjáról, a munka és család egyensúlyáról, és arról, hogy az eredményekhez kemény munka és elköteleződés szükséges.