jvtp Archívum - Oldal 3 a 5-ből

Tag Archive for: jvtp

Személyes példamutatás az etikus vállalati működés alapja

Az emberek a szervezetek cselekvésének motorjai. Mindennapjaink során gyakran találkozunk etikai kérdésekkel a privát életünkben, mellyel hatással vagyunk a vállalatunkra, kollégáinkra, partnereinkre, fogyasztóinkra. Az etikus és átlátható működés ma már alapvető elvárás a gazdaság szereplői felé, de hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? Hogyan segítik ezt a zöld befektetések vagy az ESG értékelés? Ezt a kérdést járták körben „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői az Etikus és átlátható működés szakmai napján, szeptember 8-án a Yettel Magyarország Zrt. törökbálinti székházában. A szakmai napot Dr. Erdélyi Márk, a Yettel jogi és reputációs vezérigazgató-helyettese, egyben a szakmai nap házigazdája nyitotta meg.

Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem docense felvezető előadásában átfogó képet adott az etika és az átláthatóság múltjáról, illetve keretbe foglalta szerepüket a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az etikus magatartás támogatását célzó „checklist-ről, aminek kielemzése során megállapíthatjuk, vajon tényleg etikusan járunk-e el egy adott cselekvés során. Felhívta a figyelmet az etika egy új területére is, mellyel nap, mint nap találkozunk az infoetikára.

A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter bemutatta a korrupció tudományos értelmezését, és a gazdasági teljesítménnyel való szoros összefüggését. Beszélt a nemzetközi, EU-s illetve hazai korrupciós statisztikákról, hogy magyarországi szinten milyen tendenciák figyelhetők meg, és hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Fazekas Orsolya, ügyvéd a külső és belső átláthatóság hiányának következményeit a csernobili katasztrófán keresztül szemléltette a résztvevőknek. Bemutatta a nukleáris ipar biztonságos protokolljait, és az egyén felelősségét.

Az átláthatóság témát folytatva, Teveli-Gazsó Emese, a KPMG szenior számviteli menedzsere mesélt a vállalatok jelentéstételi trendjeiről nemzetközi és hazai szinten is. Magyarországon a jelentéstételi hajlandóság 2017-hez képest növekedett, habár a fenntarthatósági szempontok beépítése a jelentésbe leginkább a vállalatok csoport szintjén jelenik meg. Pozitív trend viszont, hogy a fenntarthatósági jelentések egyre magasabb százalékában jelennek meg a CO2 kibocsátás-csökkentési célok meghatározása. A jelentéstételhez kapcsolódóan a résztvevők egy szimulációs játék keretében kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot Emese mellett dr. Erdélyi Márk és Mészáros Attila, a Yettel kommunikációs igazgatója támogatta aktív részvételével.

A délután során Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója felvezette az ESG (environmental, social governance) fontosságát, és kiemelte, hogy 2022-es évben nem csak a bankok és speciális pénzintézetek, de a vállalkozások számára is nagy kihívást jelent az ESG-megfeleltetés, amelyhez eddig még nem társítható egységesített szabály- vagy keretrendszer. Ehhez kapcsolódóan bemutatta az OPTEN ESG Index-et, ami több mint 75 paramétert alapul véve mutatja meg egy-egy vállalkozás ESG szintjét. Azaz a környezeti (E – Enviromental), társadalmi (S – Social) és vállalatvezetési (G – Governance) tudatosság eredményeiből kialakított 1-10-ig terjedő indexszámot.

Mosonyi Szabolcs, a Yettel Integrity and Investigation Officer-e egy etikai esettanulmányon keresztül tesztelte a résztvevők etikai érzékenységet. Olyan kérdések merültek fel, mint: Mikor érdemes bevonni a megfelelőségi csapatot? Baj-e, ha egyik ismerősünket, barátunkat hozzuk be beszállítóként? Hogyan kell viselkedni egy beszerzési folyamat során pénzügyi és időbeli nyomás alatt?

A vezetői interjú során Peter Gazik, a Yettel vezérigazgatója osztotta meg vezetői tapasztalatait személyes beszélgetésben orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

Veisz Ákos, a Danube Capital vezérigazgató beszélt a fenntartható befektetések jelentőségéről. 2021-ben egy dinamikus, rekordméretű növekedés volt megfigyelhető a zöldfinanszírozásban. Fontos, hogy egy vállalat tisztában legyen azzal, hogy milyen megfelelési elvárások jelennek meg irányába, és azt is, milyen zöld forrás bevonási lehetőségei vannak. A nap témájához kapcsolódva kiemelte, hogy az átláthatóság és a transzparencia nagyon fontos elem a fenntartható befektetésekben.

A nap utolsó szakmai programpontja a csapatok előzetes, 1-perces projektfilmjeinek bemutatása volt, mely során visszajelzéseket adhattak egymásnak a filmek fejlesztéséhez.

A nap zárásaként a Yettel munkatársai, Páhi Sándor, Facility Management Associate, Jónásné Gábor Zsuzsanna, Soft FM Associate, Mészáros Attila, Vállalati kommunikációs igazgató és Gulyás Anett, Vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) szakértő vezette körbe a résztvevőket a Yettel díjnyertes székházban. Ezúton köszönjük a Yettel-nek a vendéglátást és mentorainknak szakértelmüket, hozzájárulásukat a nap sikeréhez!

2022.09.09.

A siker kulcsa a közös gondolkozás és a valódi partnerségek kialakítása közös célok mentén

Hírek

Az elmúlt év nehézségei rávilágítottak a tartós partnerségek fontosságára. Hogyan lehet a gyorsan változó világban és az ebből fakadó kiszámíthatatlan helyzetekben sikeresnek maradni? Hogyan érhetünk el win-win eredményeket az üzletben? Mi az a háromlábú szék stratégia? Hogyan lesz a partnerség egy social impact startup üzleti stratégiája? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik szakmai napján vendéglátónk, a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat segítségével a „Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben és üzleti tárgyalásink során sem, de a résztvevők megtapasztalhatták az együttműködés örömét is. A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak. Az elmúlt év történései arra késztették az üzleti világot is, hogy a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozduljunk az együttműködésre alapozó és szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. „A siker kulcsa a közös gondolkozás és a valódi partnerségek kialakítása közös célok mentén” – emelte ki Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője – „A jelen kihívásainak megoldására rövid az idő, ezeknek megoldása csak partnerségben megy.”

A munkaerőpiac kihívásaiba kaphattak betekintést a résztvevők Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatójának segítségével. Egyik fontos kihívás a munkaerőpiacra kilépő jelölteknél a képzettség, tudás hiánya. Ezt bizonyítja például a letett nyelvvizsgák számának drasztikus csökkenése is. A jelen és a következő évek munkaerő piaci kihívásaira megoldás a „a jövőbe” azaz a digitalizációba és a mesterséges intelligenciába való beruházás, illetve a stratégiai HR tervezés.

Góbi-Havrancsik Dóra, a Szinergia Kft. tanácsadója mesélt a résztvevőknek a stakeholder menedzsmentről és a partnerségről. Bemutatta a stakeholderek kezelésének folyamatát. 1. Érintettek listázása, 2. Érintettek kategorizálása, 3. Milyen elvárásokat támaszt az adott érintett? 4. Hogyan kezeljem őket? 5. Nyomonkövetés. Beszélt arról, hogyan a csoportfejlődés fázisait alapul véve hogyan tudunk partnerséget kialakítani.

A felvezető előadásokat követően workshop keretében két vállalati esettanulmányról beszélgethettek a résztvevők. Galambos Vanda, az EUROAPI kommunikációs és külső vállalati kapcsolatok vezetője arra kereste a választ, hogy hogyan tudja egy újonnan alakult vállalat kialakítani a Public Affairs stratégiáját, kik a legfontosabb érintettek, mik a legfontosabb üzenetek, időzítés, taktika? Berecz Balázs, az Access4you ügyvezetője pedig bemutatta vállalata üzleti stratégiáját, és annak a kérdésnek a megválaszolására kérte a résztvevők segítségét, hogy mi az az értékajánlat, amivel meggyőznék a partnereket a hálózathoz való csatlakozáshoz? A workshop keretében két csoportban, forgószínpados módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője három McDonald’s-os partnerségi sikersztorin keresztül mutatta be a vállalat ellátási lánc menedzsmentjét. Rávilágított számtalan olyan összefüggésre, ami kívülről nem látható, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködésnek.

A sikeres partnerség bemutatására a McDonald’s legfontosabb partnerei kerekasztal-beszélgetésben vettek részt, melyből kiderült, hogy a beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégia a magas szintű partnerségen alapszik. „Az egyik fél fejlődésének a feltétele, hogy mindegyik fejlődik” – mondta el Cselényi Tibor. A partneri viszony nem ellenőrzésen, hanem közös gondolkozáson és tanácsadáson alapul. Esetükben pedig a valódi megrendelő vagy célcsoport maga a fogyasztó, aki besétál egy étterembe. Akkor működik jól egy üzleti partnerség, ha nem csak a profitra koncentrálnak a felek, hanem hasonló elvi közösséget vallanak. A résztvevők elmesélték azt is, hogy a nehéz időkben, például a COVID-19 pandémia során a terheken is közösen osztoztak. A beszélgetésben Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Master Good Kft. termelési igazgatója, Dávid Balázs, a HAVI Logistics beszerzési vezetője és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt.

A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkáját Vadnai Ágnes, az Alapítvány kuratóriumának elnöke és a Progress Kft. üzletfejlesztési igazgatója és Dr. Kelen Kata, az Alapítvány egészségügyi bizottságának elnöke mutatta be. A Ronald McDonald Házban pedig Nagyné Bayerle Andrea, a ház vezetője vezette körbe a társaságot a házban. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek és biztosítják, hogy közel lehessen a család. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A napot a vezetői interjú keretében Égi Zsolttal, a Progress Étteremhálózat ügyvezető igazgatójával zártuk. A beszélgetés során szó volt a McDonald’sban megtett karrierútja mellett a McDonald’s fenntarthatósági tevékenységéről, elképzeléseiről, régi és új termékeiről, a hosszútávú terveiről, stratégiáiról is.

2022.06.24.

A faültetés önmagában nem oldja meg a klímaváltozás problémáját

Hírek

Már csak pár évünk van, hogy megállítsuk a felmelegedést a 1.5 C° elérése előtt. Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mi a megoldás? Mit tehetünk vezetőként? Mik a karbonsemlegesség elérésének lépései? Elég a nettó zéró vagy a zéró a cél? Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás hatásairól Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, az IPCC csoportjának alelnöke beszélt. Az IPCC legújabb jelentése szerint már most visszafordíthatatlan változások vannak az éghajlati rendszerünkben. 1. A tengerszint még évszázadokig, akár évezredekig fog változni akkor is, ha holnaptól nem bocsátunk ki több CO2-t. 2. Vannak úgynevezett billenő pontok, amik nem tudnak már visszafordítódni: pl. a Grönlandi jégtakaró 2-3 C° melegedés között instabillá válik és meg fog szűnni. 3. A Korallszirtek fele kipusztult. 4. A hegyi erdőrendszerekben megindult a nagymértékű pusztulás. 5. Európában a legnagyobb kár a hőséghullámok.

„A faültetés önmagában nem oldja meg a klímaváltozás problémáját. Hosszútávú, stabil megoldásokat kell bevezetni, amik egy jobb életminőséget, jobb jóllétet tudunk teremteni” – emelte ki Diána és hozzátette, hogy a klímaváltozás megoldását célzó megoldások bevezetésével egy jobb életminőséget, egy jobb jóllétet tudunk teremteni. Ehhez hosszútávú, stabil megoldásokat kell bevezetni. Ha az autógyárakat, repülőtereket csak addig üzemeltetjük, amíg minden befektetés épp csak megtérül, már akkor 2030-ra 120 %-kal többet bocsátottunk ki, mint amennyivel tudjuk tartani a 1,5 fokos felmelegedést.

Ami fontos, hogy a felmelegedés bármilyen szinten történő megállításához is szükséges a nettó zéró kibocsátás elérése, és ha már mindenképp el kell érnünk, nem mindegy azt milyen gyorsasággal tesszük. Előadásának egyik kulcsgondolata volt, hogy a legtöbb innovációra az üzleti modellekben van szükség. A legújabb jelentés egyik újdonsága, hogy nem a technológiai váltást, hanem a fogyasztásunk és életmódunk megváltoztatását hangsúlyozza. A társadalomnak át kell térnie a mennyiségitől a minőségi fogyasztásra, például tartós termékek használatával, termékek újratervezésével, „repurposing”. Fontos lenne a szolgáltatásalapú gazdaság bevezetése és a zöld infrastruktúra kiépítése.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Dr. Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének regionális körforgásos gazdasági szakértője jógyakorlatokon és nemzetközi, főként holland példákon keresztül mutatta be a körforgásos gazdaság működését, ami az idei évfolyam projektmunkájának a témakörét is adja. Kiemelte, hogy nem az újrahasznosítás a körforgásosság elérésének a legmegfelelőbb eszköze, hanem az egész értékteremtő folyamat során alkalmazható lépések.

A Tesco élelmiszermentés programját Zsilkina Lívia, a Tesco CSR és közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Lívia bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. „Egyelten falat sem veszhet kárba!” néven immár 9 éve fut. Mostanra már több mint 160 áruházban gyűjtik a továbbadható ételmaradékot. Az évek során újabb és újabb áruházakat és helyi partnerszervezeteket vonnak be.

Alexandra Petrujinschi, a Vertis/Strive karbon kereskedője arról beszélt, hogyan kezdjen bele egy vállalat a fenntarthatóvá válásba, illetve hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a 4 kulcslépés mentén. 1. Mérd, 2. Csökkentsd, 3. Kompenzáld, 4. Kommunikáld. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők.

Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Bédi Attila, a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Bemutatta a Greenairport együttműködési programot, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, ami kapcsán teljes ciklusátvilágítást is terveznek. A természetvédelmi programjaik fontos része az ürgeállomány védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról a vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.

2022.05.27.

Mikor vagy jó vezető? Ha a vállalatod ügyét, vagy a saját ügyedet képviseled? A válasz: Van arany középút!

Hírek

Egy vállalatvezető számára mit jelent az alapértékek tisztelete? Hogyan tudjuk ezt beépíteni a mindennapi vállalati üzletmenetbe? Mik a 2022-es munkaerőpiac legnagyobb kihívásai? Hogyan tudunk cégvezetőként alkalmazkodni a megszilárdult hibrid munkavégzéshez? Mi az a „purpose”, amiért vezetőként nap mint nap dolgozunk? Munkavállalóként/vezetőként mire/kikre vagy hatással? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség és az esélyegyenlőség? Ezekkel a témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján április 28-án, Tatabányán, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft.-nél.

A nap során a résztvevők azzal foglalkoztak, hogyan lehet a mai munkaerőpiaci kihívásokra választ adni, és hogyan lehet jó vezetőként változást indítani. Emellett megvizsgáltuk a sztereotípiák és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában.

A résztvevőket Szundy Olivér gyárigazgató, köszöntötte. Kiemelte, hogy vezetőként nincsenek és nem is lesznek olyan sablonok, megoldások, amit példaként lehet követni. Az egyetlen helyes út viszonyulni az emberi alapértékekhez és a vállalatot a helyes irányba terelni.

A nap első előadásában Csaposs Noémi, a HumánSelect alapítója és az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja mutatta be a 2022-es magyar munkaerőpiac helyzetét. Kiemelte a vállalatok legnagyobb kihívásait/nehézségeit, és azokat a területeket, amiben az utóbbi évek trendjei a legnagyobb változást hozták. Kiemelte a hibrid munkavégzést, ami 2022-re megszilárdult a vállalati szférában, ami magával hozza a teljes üzletmenet megváltozását. A fontos kérdés, hogy hogyan reagálnak erre a cégek, illetve, hogy vezetőként hogyan tudnak ehhez a helyzethez alkalmazkodni? Ez különböző kihívásokat is magával hoz a projektmenedzsment és a kommunikáció területén. Kiemelte, hogy vezetőként fontos a rugalmasság, próbáljunk ki új utakat és vállaljuk a felelősségünket a munkavállalóinkért. Az egyre növekvő egyéni igények miatt szintén nélkülözhetetlen a munkavállalók érzékenyítése.

Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője, HR szakértő egy workshopszerű beszélgetés keretében állításokat osztott meg a résztvevőkkel, aminek konklúziójaként arra a kérdésre kaphattak választ, hogy a szervezetükön belül vezetőként mire és mekkora hatásuk van. Kiemelte, hogy mennyire fontos a jó vezetés nem csak a multinacionális, de startup környezetben is, hiszen statisztikák szerint a start-upok kétharmada a rossz vezetés miatt bukik el. Nagyvállalati környezetben a változtatáshoz ismerni kell a nagyvállalati jellemzőket, és az ügyet, amiért dolgoznak. Ennek kapcsán a résztvevők útravalónak azt a feladatot kapták, hogy gondolják át, mi az az ügy, mi az a „purpose” amiért ők nap mint nap dolgoznak. Ennek ismeretében tudják elindítani a szükséges változást a cégen belül.

A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője. A Szerencsejáték munkavállalóinak 11%-a megváltozott munkaképességű, ami kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szint. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt. Például elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

A nap folytatásaként dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát. Kinek kellett volna segítenie a fiún? A fiút körülvevő szereplők száma végtelen, ebből egy civil szervezet, a BAGázs segítségével vált a fiú története sikertörténetté, ami egyben az ellátórendszer kudarca is. Mit lehet tenni a romaintegráció kérdésében? Ha egyéni szinten növeljük a befogadóképességünket, az hatni fog az állami intézményekre is. Felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok, vagyis azzal, ha a vállalat elköteleződik az inkluzív programok elősegítése mellett, akár anyagi támogatáson, akár aktív szerepvállaláson keresztül.

Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője a Grundfos gyár látogatása során bemutatta a vállalat alapértékei mentén a jógyakorlatait. A Grundfos globális stratégiájában 6 fő mutatószám szerepel, ezen belül is a fenntarthatósági index, ami egy komplex, társadalmi és környezeti KPI-okat is tartalmazó mutatószám. Ezek között szerepelnek gyártásra vonatkozó célok is, de ügyfelekkel való együttműködés is. Kiemelte, hogy jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az EHS területén a testi-lelki egészséget támogató munkakultúra kialakítása.

Az ebédet követően a résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok a körforgásos gazdaság témájára fókuszálnak.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője az idén 11. alkalommal elkészített PWC Vezérigazgatói felmérést mutatta be. Gyorsanváltozó világunkban egyre nehezebb akárcsak fél-egy évre előre tervezni, emiatt vezetők iránti bizalom egyre fontosabb szerepet játszik. A megbízhatóság, kompetencia, törődés és őszinteség négyeség emelte ki, mint a vezetői bizalomépítés legfontosabb eszközeit.

Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem fenntarthatósági vezetője a szakmai előadások zárásaként az esélyegyenlőség kapcsán hozott provokatív gondolatokat. A résztvevőkkel együtt gondolták át, hogy mi is az az esélyegyenlőségi terv? Hogy alakul a női vezetők száma? Csak a kvóta elérése a cél? Milyen a bevonó munkahely? Mik azok a családbarát projektek?

Márton Katalin, a Praktiker HR igazgatója mesélt a Praktiker munkaerő megtartásért tett erőfeszítéseiről, jógyakorlatairól. A munkavállalók motiválására Praktikeres közösségeket hoztak létre. Kiemelte, hogy a HR adta lehetőséget, pluszt az online kommunikáció tudja megadni. Erre jó példájuk a PrakTEAM applikáció, ami aktivizálja a Praktiker munkavállalóiból álló közösséget, legyen szó piactérről, közös programokról, különleges tehetségek felfedezéséről.

A napot a vezetői interjú keretében Szundy Olivérrel zártuk. A beszélgetés során mesélt a jelenlegi munkaerőhiány kapcsán felmerült kihívásokról, amik a Grundfost is érintik, illetve hogyan vonzzák ide a környező települések munkaerejét és hogyan próbálják megtartani a jelenlegi munkaerőt. A vezetők számára útravalónak azt ajánlotta, úgy tudnak hiteles vezetők lenni, ha szenvedéllyel csinálják, amit csinálnak.

2022.04.29.

Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma

Hírek

„A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan lehet elérni valódi változást? Milyen az innovatív vezetői gondolkodás? Hogyan segíthet a kiterjesztett valóság egy valódi építkezésen? Az innovatív technológia hogyan segíti a fenntartható mezőgazdaságot? Hogyan képesek kis és nagyvállalatok a folyamatos megújulásra, innovációra? Kaszás Helga, a METRO HR igazgatója köszöntötte a résztvevőket és indította el a szakmai napot.

Julian Hill Landolt, a WBCSD igazgatója nyitotta a napot, mélyebb betekintést adva a Világtanács Vision 2050 – Time to Transform víziójába és az ahhoz vezető utakba. Rávilágítva, hogy a valódi változások csak a szokásos üzletmeneten túl mutató innovatív megoldásokkal, paradigmaváltásokkal lehetségesek.

Kritikus ponthoz érkeztünk az éghajlatváltozás tekintetében, egyre szűkül az az időszak, amikor még beavatkozásunk megállíthat, vagy akár visszafordíthat folyamatokat. Az időnyomás „kedvez” az technológiai áttöréseknek, az innovátoroknak és szükségessé is teszi, hogy olyan kezdeményezések, megoldások szülessenek, amelyek megváltoztathatják az általunk ismert világot, és megnyithatják az utat egy fenntarthatóbb életmód felé. „Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma” – emelte ki bevezetőjében Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.

Hogy hol tartanak nemzetközi innovációs trendek és milyen is a valódi innovatív vezető, erről beszélt Szabó Szilvia a The Impacter tulajdonosa. Bemutatott már működő fenntartható jógyakorlatokat Európából és rámutatott, hogy a fenntartható változás eléréséhez a gondolkozásmód megváltozása, szemléletváltás az első lépés. Ajánlást tett a résztvevőknek, hogy hol találhatnak még fenntartható innovációs projekteket, megoldásokat a projektmunkájukhoz vagy munkájukhoz inspirációként. Szederkényi Zita, programvezetővel közösen fenntartható innovációs szimulációs játékban is részt vettek a jövő vezetői, ahol egy fiktív cég almabeszerzésének problémáját oldották meg, a méhállomány védelmét figyelembe véve.

Livják Csaba a BuildEXT ügyvezető igazgatója új megvilágításba az épületdigitalizáció, az ipar 4.0 és a hosszútávon is fenntartható építészet szerepét. Rámutatott, hogy az építőipar és az épített környezet üzemelése adja a világ CO2 kibocsátásának a közel 40%-át, ami jelentősen több, mint amit a teljes közlekedés vagy akár az ipar termelés. Ennek 20 %-kal való lecsökkentése többet jelentene, mint az elektromos autózás pozitív hatása globálisan.

Pongrácz Ferenc a TUNGRAM innovációs igazgatója mesélt a TUNGSRAM által fejlesztett innováció segíti, hogy fedett terekben, nagyüzemi módon is elterjedhessen a fenntartható vertikális mezőgazdaság, amely segíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az beszállítói láncok lerövidítését. Érdekfeszítő példákkal illusztrálta előadását, melyben bemutatta innovatív megoldásaik közül a legizgalmasabbakat, így a vertikális farmokat, az okos Legot, a HeatTank innovatív hőtartárolót és a Startup Campus kezdeményezésüket.

Dr. Székács Annamária az ALD Customer Excellence Center vezetője mesélt arról, miként lehet a mobilitás értékteremtő. Bemutatta az általuk alkalmazott integrált mobilitási megoldást, az ALD Move applikációt, amelyek a cégek flottáit teheti fenntarthatóbbá. Az applikáció útvonalak tervezésér, foglalások rögzítését és szolgáltatások fizetését teszi lehetővé, emellett riportálja a a CO2 lábnyomot, és hozzáférést biztosít a multimodális közlekedési eszközökhöz. Cél a valódi szemléletváltás.

Izgalmas kerekasztal-beszélgetésen Szabó Ibolya a Dreher vállalati kapcsolatok vezetője, Hőgyész Anna a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Arató Gábor a ManuPackaging ügyvezető igazgatója beszélgettek a innováció szerepéről és fenntarthatóság fontosságáról az innovációs folyamatok során. Kiemelték a partnerségek, közös munka, közös megoldás keresések és a fogyasztói edukáció fontosságát. Bemutatták, hogy a startupper gondolkozásmód több, mint száz éves cégek esetében is jelen lehet és hogy sikeres üzleti stratégia alapja lehet a csomagolóanyagok csökkentése, mint szolgáltatás. A kollaborációk mellett a körforgásos gazdaság fontos eleme a klímaadaptációs tevékenységeknek.

A jelenleg nagy kihívásokkal küzdő energiaszektorban, hogy működhet a fenntartható innováció? – erről beszélt Károlyi Zsuzsanna az E.ON kommunikációs és marketing igazgatója. A cég vállalta, hogy 2050-re 100%-ban karbonsemleges működést ér el és tevékenységével Európa-szerte 4,5 millió ügyfelet lát el zöld energiával. A klímaválság hatására megjelent dinamikusan növekvő zöld energiaigényre, az energiaár-emelkedés és információbiztonsági fenyegetettségre és a munka- és ellátásbiztonság biztosítására az innováció, digitalizáció és energiahatékonyság nyújt megoldást.

A résztvevők megtették a következő lépéseket a projektmunkájukban azzal, hogy a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével, a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megtalálni azt a fenntarthatósági problémát, amire a következő hónapokban megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója és munkatársa, Osztrozics Dóra, valamint a BCSDH munkatársai voltak segítségükre.

A házigazgazda METRO nevében Perendi Péter minőség biztosítási és vállalati felelősségvállalás vezető adott betekintést a METRO fenntarthatósági tevékenységébe. Végigvezette a résztvevőket a METRO 6 fenntarthatósági pillérjén, a pilléreken belül megvalósuló tevékenységek és vállalások bemutatásával.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Thierry Guillon Verne-nel a METRO vezérigazgatójával beszélgethettek a résztvevők elhivatottságról, karrierről.

A napot közös főzéssel zártuk a METRO Gasztroakadémián! :)

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.

2022.03.29.

Mexikóról, a skandináv cégkultúráról és fenntartható jógyakorlatokról szólt az idei első Alumni találkozónk

Hírek

Hogyan gondolkozik egy alapítványi tulajdonban lévő cég a fenntarthatóságról? Milyen a dán cégkultúrában női vezetőnek lenni? Mit tanulhatunk mi magyarok Mexikótól a fenntarthatóság területén? Hogyan lett egy Alumni tagunk külgazdasági attasé a mexikóvárosi Magyar Nagykövetségen? Milyen munkát tervez az Alumni vezetőség idénre? Ezekről szólt „A jövő vezetői” tehetségprogram ide első Alumni találkozója, melyet március 22-én tartottunk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntötte a résztvevőket és bemutatta a szervezet idei programját, mely a dinamikus bővülés miatt immár 9 munkacsoporttal dolgozik. A Time to Transform 2030 program keretében a vezető multinacionális vállalatok sürgős cselekvési tervet határoztak meg, mellyel minden ember jól élhet a bolygónk korlátjain belül.

Katona Sarolta, az Alumni vezetőség elnöke és a Budapest Airport Fenntarthatósági vezetője vázolta az Alumni vezetőség idei céljait. A BCSDH által szokásosan megtervezett három szakmai programon felül idén a vezetőség nagyobb fókuszt helyez az Alumni bevonására játékokon, kvízeken keresztül, emellett exkluzív offline programokkal készülnek az Alumni tagjai részére.

Olti Máté, „A jövő vezetői” tehetségprogram 2018-as évfolyamának végzettje és a mexikóvárosi Magyar Nagykövetség külgazdasági attaséja mesélt karrierútjáról, majd bemutatta a Mexikó és Magyarország közötti kapcsolatokat, illetve Mexikó szerepét és helyzetét az Amerikák régióban. Emellett sikeres fenntarthatósági cégekről és tevékenységeikről is beszélt, jó példákról, amiket akár itthon is átvehetünk.

Az estét záró vezetői interjún Urbán Katalin a Grundfos tatabányai gyárainak EHS vezetője volt a vendégünk. Katalin a 2021-ben elnyerte a „Fenntartható jövőért” díj elismerését Vezető nő kategóriában. Mesélt a skandináv cégkultúrában szerzett tapasztalatairól, arról hogyan élte meg a tanácsadói munkát, illetve arról, hogy fontos számára a személyes jelenlét és a csapattal való közös munka. Rámutatott, hogy a 85 százalékban alapítványi tulajdonban lévő cég egészen másképp gondolkozik az eredményekről, mint a for-profit szférában megszokott, hiszen a nyereség 85 százalékát visszaforgatják a vállalat folyamatos fejlesztésébe. Emellett beszélt arról is, hogy vezetőként hogyan lehetünk hatással a minket körülvevő céges kultúrára.

Köszönjük az Alumni szponzorainak!

2022.03.23.

„Legyen egy belső iránytűd, és szeresd, amit csinálsz!” – Avagy hogyan legyünk felelős változásvezetők?

Hírek

Milyen a valóban fenntarthatóan gondolkodó vezető? Mik a változásvezető tulajdonságai? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető? Mi az a válság dinamika? Meddig tart a vezető felelőssége? Hogyan lehet jó csapatot építeni? Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világ körüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Mi a crenchmarking? – ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A szakmai nap házigazdája ezúttal a Tungsram volt, mely során a résztvevők felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg.

A szakmai napot Joerg Bauer, a Tungsram ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója saját tapasztalatai alapján mutatta be milyen egy olyan, mondhatni „lázadó” vezetőnek lenni, aki a pozitív társadalmi változásért dolgozik. Elmesélte, hogyan térül meg egy társadalmi vállalkozás, és miért az emberi erőforrást tartja a legfontosabb tőkének.

Handó János, a Katica Tanya alapítója és vezetője élettörténetén keresztül mutatta be hogyan jutott el oda, alapította meg és milyen elvek mentén működteti a környezettudatos élményközpontot Patcán. Kiemelte az emberi értékrend és a folyamatos tanulás fontosságát és felhívta a figyelmet arra, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója, inspirációval, fejlődéssel, őszinte és hiteles kommunikációval kapcsolatos gondolatait osztotta meg a jövő vezetőivel. Beszélt a vezetés dilemmájáról, a teljesítmény és siker kapcsolatáról és a változáshoz való viszonyulásunkról. Kiemelte a dolgozókkal kapcsolatos paradigmák megkérdőjelezésének fontosságát, a versenyképesség és hozzáadott érték fontosságát.

Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója bemutatta a változásvezetők típusait és beszélt arról, hogyan válhat bárki változásvezetővé, ha valóban elkötelezett egy ügy mellett. Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy online felület segítségével egy problémára cselekvési tervet dolgoztak ki. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, azzal egészítette ki, hogy a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot” vagyis élvezd, amit csinálsz.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Takács Ivett a BCSDH projektmenedzsere a körforgásos gazdaság program bemutatásán keresztül bevezette a résztvevőket a körforgásos gazdaság fogalomkörébe. A projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek a körforgásosság „10 R”-jének részleteiben.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

A nap szakmai részét a Joerg Bauer, a Tungsram ügyvezető igazgatójával folytatott beszélgetés zárta, aki személyes tapasztalatai alapján beszélt a fenntarthatóság fontosságáról, mind az üzleti mind a magánéletben. Ezen felül, mesélt a 20 éves nemzetközi vezetői tapasztalatairól, karrierútjáról.

2022.03.04.

Milyen élete lesz a jövő generációinak? – Elindult „A jövő vezetői” tehetségprogram 9. évfolyama

Hírek

Mi a szerepe az üzleti szférának a fenntarthatóság kapcsán 2022-ben? Mit tehetünk vezetőként és magánemberként a globális kockázatok kapcsán? Jobb vagy rosszabb élete lesz-e a jövő generációinak? Miként alakíthatunk ki […]

Olvass tovább

2022.02.04.

A klímavészhelyzet megoldásához felelős vezetőkre van szükség – Indul „A jövő vezetői” tehetségprogram kilencedik évfolyama

Hírek

38 tehetséges, fiatal vállalati vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának kilencedik évfolyama, amelynek ünnepélyes megnyitójára január 19-én az MVÜK Zrt. támogatásával került sor. A kiválasztott fiatal […]

Olvass tovább

2022.01.20.

Galavics Diána a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogram ösztöndíjasa

Hírek

2021. november 19-én zajlott „A jövő vezetői” tehetségprogram ösztöndíjas pályázatainak elbírálása, mely során a zsűri kiválasztotta azt a pályázót, aki a program 2022-es évfolyamában részt vehet. A lehetőséget Galavics Diána, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának,nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója nyerte el.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a BCSDH tagvállalatainál a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú képzés keretében bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és illetve a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetők tolmácsolásában sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősség alapelveit.

„A jövő vezetői” tehetségprogram egyedülálló és innovatív módon nyújt értéket a fiatal vezetőknek, egy pályája elején álló egyetemista számára pedig ugródeszkaként szolgálhat meghatározó szereplővé kiemelve őt korosztályából, hogy utána ő és kortársai közösen jelentős fenntarthatósági hatást érhessenek el. Fontos számunkra, hogy akik a programban részt vesznek a fenntarthatóság iránti küldetés tudattal rendelkezzenek és hatást akarjanak elérni a környezetükben.” – emelte ki Károlyi Zsuzsanna, az E.ON marketing és kommunikációs vezetője.

2015 óta minden évben egy egyetemi hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról. „A fiatal vezetők képzésén túl az egyetemisták támogatására is hangsúlyt kell fektetni, hiszen így már karrierjük alapozása is a fenntarthatóság értékeivel összhangban történik.” – mondta Márta Irén a BCSDH Igazgatója.

A döntőben Birkás Balázs, a Szent István Egyetem levelezős Műszaki menedzser hallgatója, Galavics Diána, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának,nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója és Méhész Balázs, az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója vehettek részt. A pályázók előadásaikban, arról beszéltek, hogyan fejlesztenék egyetemüket a fenntarthatóság jegyében.

A szakmai zsűri tagjai: ifj. Chikán Attila (ALTEO), Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Kelemen Attila (ProSelf), Márta Irén (BCSDH), Szederkényi Zita (BCSDH), Török László (MAZAK).

Köszönjük munkájukat!

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram támogatói 2021-ben:

2021.11.26.