Tag Archive for: jvtp

37 tehetséges, fiatal vállalati vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának jubileumi, tizedik évfolyama és „A jövő vezeőti” Alumni részére meghirdetett Mentorprogram, amelynek ünnepélyes megnyitójára január 12-én került sor a K&H Banknál.

„A jövő vezetői” tehetségprogram ünnepélyes nyitóeseményén először találkoztak a kiválasztott fiatal vezetők és ismerkedtek meg a program részleteivel, mentoraival és egymással is. A résztvevőket Horváth Magyar-Vojlc Nóra, a K&H Bank kommunikációs igazgatója és a rendezvény házigazdája köszöntötte. Elmondta, hogy mind személyesen, mind a vállalata elkötelezett a tehetségek és a jövő vezetői generációjának támogatása mellett.

A BCSDH tehetségprogramja hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének kiemelkedő sikerét misem bizonyítja jobban, minthogy 10 év alatt már közel 300 végzett tehetséges vezető kapta meg oklevelét a program befejeztével.

 „Amikor 10 évvel ezelőtt, elindítottuk „A jövő vezetői” tehetségprogramot azt a célt fogalmaztuk meg magunknak, hogy a fiatal vezetők korszerű, előremutató képzésén és szemléletformálásán keresztül segítsük a vállalatainkat, hogy megfelelő válaszokat találjanak a jövő kihívásaira, melyek jórészt fenntarthatósági kihívások. Büszkék vagyunk rá, hogy a tehetségprogramon keresztül is valódi pozitív hatással vagyunk a magyar üzleti életre. Tapasztalataink azt mutatják, hogy a végzett résztvevők közül többen válnak akár saját szervezetükön belül, akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá – mondta Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke köszöntőjében.

Márta Irén, a mára 133 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés) a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell, olyan témákat is feldolgozva, mint a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció vagy a körforgásos gazdaság.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját és házigazdáit. A sokszínű program során nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során. Idén különleges nyitóeseménynek voltunk tanúi, hiszen nem csak „A jövő vezetői” tehetségprogram 10., jubileumi évfolyamát indítottuk, de az Alumni Mentorprogram első évét is, melyben 6 vállalatvezető vállalta, hogy mentorként támogatja az Alumni 6 résztvevőjét egy féléven keresztül.

Inspirációként a program két tavalyi végzettje, Nagy Julianna, a KPMG Hungária Kft. szenior menedzsere és Perendi Péter, a METRO Kereskedelmi Kft. minőségbiztosítási és vállalati felelősségvállalási vezetője, mutatták be résztvevői oldalról is a program számukra hozott lehetőségeit. Kiemelték, hogy a program egyik kiemelkedő értéke a fenntartható gondolkodásmód formálása mellett a kiépített kapcsolati háló volt. A szakmai napok során sok ötletet kaptak, amit saját vállalataiknál tudnak kamatoztatni és bíztatták a résztvevőket, hogy kérdezzenek sokat és hozzák be vállalati tapasztalataikat a szakmai beszélgetések során.

„A jövő vezetői” tehetségprogram nem ér véget az oklevélátadóval, hiszen aktív alumni szervezet működik, melynek már közel 300 tagja van” – mondta Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője, valamint a „A jövő vezetői” Alumni vezetője. Elmondta, hogy a kezdetektől a tehetségprogram és az Alumni eseményei során közel 25 000 órát töltöttek el a fenntarthatóság jegyében a fiatal vezetők, kapcsolatépítés, tudásmegosztás, elsőszámú vezetői beszélgetések és vállalati bejárások keretén belül.

Az esemény záróprogramját Fertetics Mandy, az MVÜK Zrt. fenntarthatósági vezetője vezette fel. Az MVÜK immár 6. éve koordinálja a tehetségprogramunk új résztvevőinek megismerkedését, hiszen számukra is nagyon fontos a tudásmegosztás, kapcsolatépítés ls a vezetői közösség megteremtése. Az este során a fiatal vezetők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az este során két körben és keveredve, különböző asztaloknál mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatósághoz kapcsolódóan.

A 2023-as programban résztvevő 37 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALD Automotive Hungary Kft., BASF Hungária Kft., BDO Magyarország ESG Tanácsadó Kft., Budapest Airport Zrt., Coolbridge Kft., Daikin Hungary Kft., E.ON Hungária Zrt., Eisberg Hungary Kft., EUROAPI Hungary Kft., Generali Biztosító Zrt., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft., KPMG Hungária Kft., Legrand Zrt., Loacker Hulladékhasznosító Kft., Market Építő Zrt., Masterplast Nyrt., MÁV Zrt., Nestlé Hungária Kft., Porsche Hungaria Kft., PPD Hungária Energiakereskedő Kft., Prímaenergia Zrt., Progress Étteremhálózat Kft., Shell Hungary Zrt., Siemens Zrt., SPAR Magyarország Kft., Spreadmonitor Kft., Unilever Magyarország Kft., Yamazaki Mazak Central Europe sro Magyarországi Fióktelepe.

A résztvevők között van Somosi Fanni Luca, a Budapesti Corvinus Egyetem energetikai vezetés és szervezés mesterszakos hallgatója, az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztese is.

Idén támogatóinknak és partnereinken köszönhetően a tehetségprogram minden eseménye karbontudatos lesz. A szervezés során és a regisztrációnál megadott adatok alapján kiszámolt karbonlábnyomot a Greendependent Intézet segítségével gyümölcsfák ültetésével kompenzáljuk.

Köszönjük a 2023-as program támogatóinak:

Somosi Fanni Luca, a Budapesti Corvinus vezetés ésszervezés mesterszakos hallgatója nyerte el a lehetőséget, hogy “A jövő vezetői” tehetségprogram 2023-as évfolyamában részt vegyen. A pályázatokat hat tagú zsűri bírálta el 2022. december 2-án, Budapesten.

A Magyarországon egyedülálló „A jövő vezetői” tehetségprogram a BCSDH tagvállalatainál a vezetői pályájuk elején járó tehetségeknek szól. Célja, hogy kifejezetten gyakorlatközpontú képzés keretében bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és illetve a már működő üzleti gyakorlatokat. A sokszínű csoportban a fiatal vezetők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetők tolmácsolásában sajátíthatják el például az etikus és átlátható működés, az emberi alapértékek valamit a környezeti felelősség alapelveit.

“Legyetek bátrak, álljatok ki az értékeitek mellett, változtassátok meg a világot!” – tanácsolta Károlyi Zsuzsanna, az E.ON marketing és kommunikációs vezetője a pályázóknak köszöntőjében – “Fontos számunkra, hogy a program résztvevői hatást akarjanak elérni környezetükben, elkötelezettek legyen a fenntarthatóság iránt és küldetéstudattal rendelkezzenek. „A jövő vezetői” tehetségprogram egyedülálló és innovatív módon nyújt értéket a fiatal vezetőknek, egy pályája elején álló egyetemista, főiskolás számára pedig ugródeszkaként szolgálhat, hogy meghatározó szereplővé válhasson korosztályán belül a fenntarthatóság területén.”

2015 óta minden évben egy egyetemi vagy főiskolai hallgató is részt vehet a programban köszönhetően a szponzorok támogatásának, ezzel lehetőséget biztosítva arra, hogy már az egyetemi tanulmányai közben széleskörű ismereteket szerezzen a fenntarthatóság témájában a globális és hazai trendekről és a vállalati gyakorlatokról.

A döntőben Ébend Kata, a Szent István Egyetem levelezős Üzletviteli menedzser hallgatója, Somosi Fanni Luca, a Budapesti Corvinus vezetés ésszervezés mesterszakos hallgatója, Szemerits Barbara, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Pénzügy és számvitel alapszakos hallgatója és Tóth Bence Mózes, az Debreceni Egyetem Műszaki Karának műszaki menedzser mesterszakos hallgatója vehettek részt. A pályázók előadásaikban, arról beszéltek, hogyan fejlesztenék egyetemüket a fenntarthatóság jegyében.

A szakmai zsűri tagjai: Károlyi Zsuzsanna (E.ON), Kelemen Attila (ProSelf), Márta Irén (BCSDH), Szederkényi Zita (BCSDH), Török László (MAZAK), Varga-Futó Ildikó (Auchan).

Köszönjük munkájukat!

„A jövő vezetői” ösztöndíjprogram támogatói 2022-ben:

 

 

Miért búg másképpen a telefon, ha külföldről hívnak? Hány telefonhívást tud kezelni egyszerre egy telefontorony? Hogyan készül az 5G? És hogy mutasd meg a vezetőidnek, hogy a fenntartható befektetések igenis megérik? Ezekről szólt „A jövő vezetői” tehetségprogram ide utolsó Alumni találkozója, melyet november 23-án tartottunk a Nokiánál.

Baranyai Attila, a Nokia globális logisztikai minőségbiztosítási menedzsere és a 2018-as évfolyam résztvevője látta vendégül „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni csapatát a Nokia Skypark Irodaházban. A Nokia magyarországi csapata a vállalat legjelentősebb és legeredményesebb kutatás-fejlesztési egységei közé tartozik. A vállalat mérnökei körbevezették a csapatot a laborban és megnézhettük, hogyan fejlesztik itthon a világ egyre több táján használt 5G hálózatot és meséltek arról, hogy mi vár ránk a jövőben a hálózatok terén. Ezután Attila mesélt a vállalat, s azon belül az ellátási lánc terület fenntarthatósági tevékenységéről, és bemutatta Pap József, a Nokia globális raktározás és csomagolás stratégiai beszerzési vezetője és a 2014-es évfolyam résztvevője, projektjét arról, hogyan vezettek be hibrid (karton és fa alapú) raklapokat és hogyan mutatták be a vállalat vezetésének ennek gazdasági és környezeti hatásait.

„Igazán öröm végre újra élőben találkozni” – mondta Márta Irén, a BCSDH igazgatója mesélt az idei év eredményeiről, a következő év terveiről és közösen beszélgettek az Alumni Mentorprogramról és arról, hogyan ünnepeljük „A jövő vezetői” tehetségprogram 10. születésnapját jövőre.

A BCSDH üzleti ebédjén, október 13-án vették át oklevelüket „A jövő vezetői” tehetségprogram 2022-es évfolyamának végzettjei. A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH)  „A jövő vezetői” tehetségprogramjában az idei 35 résztvevővel együtt már több, mint 280 fiatal vezető végzett az eddigi 9 évfolyamon.

“Az elmúlt évek szemléletformáló munkája mára beért, most azonnali cselekvésre és rendszerszintű változásokra van szükség. Az Európában egyedülálló “A jövő vezetői” tehetségprogramunkban most végző  vezetőkre nagy felelősség hárul.” – mondta el Márta Irén a BCSDH igazgatója.

A program során a résztvevők nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják az etikus működést, stratégiát, fenntarthatóságot egy sokszínű csoportban, miközben megismerkedhetnek a mentorvállalatokkal. Évfolyamonként közel ötven mentor: vállalatvezető, civil, tudományos és vállalati szakértő segíti, hogy a résztvevők minél több nézőpontból ismerhessék meg az üzleti szféra lehetőségeit.

A kilencedik évfolyam résztvevői, az előző évfolyamokhoz hasonlóan, a BCSDH tagvállalatainak különböző szakterületekről  érkező fiatal vezetőiből kerültek ki. Az idei év is még virtuális térben indult de a járvány enyhülésének köszönhetően a tavasztól már hibrid majd teljesen élő formában került megrendezésre.

„Számos új és már megszokott hazai és nemzetközi szaktekintélytől kaphattak információt első kézből a résztvevők a fenntarthatóságról és a fenntartható vállalati működés aktuális kihívásairól. Előadónk volt többek között Julian Hill-Landort (WBCSD), Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána (IPCC), Dr. Bartus Gábor (NFFT)  is virtuális előadás vagy élő beszélgetés keretében.
A körforgásos gazdasághoz kötődő  projektmunkák pedig több olyan megoldás is hoztak, amelyek a tagvállalatink számára is alkalmazható új gyakorlat lehetőségét rejtik magukban.”
 -mondta Szederkényi Zita, a program vezetője.

A napok során a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” vezetői ajánlásának egy-egy pontját, annak elméleti hátterét és vállalati gyakorlatát járják körbe (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés, illetve immár 3 éve bevezetett a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció). A 2022-es évfolyam 35 végzőse a BCSDH üzleti ebédjén, október 13-án vehette át oklevelét. Az idén végzettekkel együtt, már 9 évfolyamot és több, mint 280 fiatal vezetőt foglal magába „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni szervezete.

Mit tudunk tenni vezetőként azért, hogy fenntarthatóbbá tegyük a cégünk működését? Mit tanultunk az idei év során a fenntarthatóságról? Mire van szükség ahhoz, hogy valódi változásvezetők lehessünk? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napján. A napot az Essity Hungary Kft. irodájában tartottuk. Résztvevőink a tagvállalataink vezetőiből álló zsűri előtt mutatták be projektmunkáikat és rövidfilmjeiket, összegezték a vállalati fenntarthatóságról tanultakat, és beszélgettek a vezetői karrierútról, jövőbeni kihívásaikról.

A napot az Essity vezetői gárdája nyitotta meg, Szabó Orsolya, HR igazgató, Nagy Géza, kereskedelmi igazgató és Tápai Dezső, értékesítési igazgató. A vállalat már évek óta támogatója és házigazdája a programnak. Köszöntőjükben kiemelték a fenntartható szemlélet és vállalati kultúra fontosságát és izgalmas, hasznos időtöltést kívántak a záró szakmai naphoz.

A délelőtt folyamán a résztvevők az év során kidolgozott, klímaadaptáció és körforgásos gazdaság megvalósításáért megtervezett projektjavaslataikat mutatták be. A projekteket egyperces rövidfilmekként az október 7-i üzleti ebédünkön tagságunk és vendégeink is megismerhetik majd. A feldolgozott témák között voltak: a hipermarketek körülötti zöldterületek körforgásba illesztését célzó program; a repülőtéri és repülőn keletkező élelmiszerhulladék csökkentését célzó program, közösségi autóhasználat növelését célzó applikáció, a körforgásos gazdaság megteremtését irodai környezetben célzó fejlesztési javaslatcsomag, és egy körforgásos modell a speciális többrétegű csomagoló zsákok újrahasznosítására.

Köszönjük a projektmunkák zsűrijének, Kelemen Attilának, a ProSelf International elnök-vezérigazgatójának, Bolyán Róbertnek, az Unicredit Bank Zrt. Social Impact igazgatójának, Báthory Balázsnak, a Market Zrt. vezérigazgató-helyettesének, Urbán Anitának, a Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. HR igazgatójának, Chikán-Kovács Eszternek, a BCSDH kommunikációs menedzserének, valamint Fábián Szabolcs, az Essity Hungary Kft. key account menedzserének a munkáját és szakmai támogatását.

Fontosnak tartjuk, hogy a programot már elvégzett résztvevők beszámoljanak az aktuális évfolyamnak arról, mit vittek magukkal a programból. Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. Fenntarthatósági vezetője, és „A jövő vezetői” Alumni vezetője osztotta meg, hogy hogyan segítette munkáját a tehetségprogramban szerzett tudás, tapasztalat és hogyan tudta hasznosítani a program során tanult ötleteket, gyakorlatokat vállalatánál. Előadása végén bejelentette az idei évfolyam alumni vezetői szavazásának eredményét, amely alapján Nagy Julianna, a KPMG menedzsere képviseli majd a 2022-es résztvevőket a következő 3 évben.

A délután folyamán vezetői karrierutakat mutattunk be a résztvevők számára. Ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója három értéket emelt ki, ami mentén vállalatát fenntartható módon vezeti. Kiemelte, hogy akkor vagyunk fenntarthatóak, ha ki tudjuk használni a bennünk rejlő potenciált. Őt követően Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója számolt be vezetői karrieréről. Kiemelte, hogy a jó vezetővé válás feltétele a folyamatos tanulás. Fontos számára az őszinte munkalégkör, a csapatjáték, és a példamutatás. Vezetőként meg kell próbálnunk kitalálni, hogy mi mozgatja a csapatunk egyes tagjait annak érdekében, hogy együtt tudjunk előre haladni a cél felé.

Ezt követően Dr. Botos Barbara, az Technológiai és Ipari Minisztérium utazó klímanagykövete számolt be a nemzetközi és hazai klímapolitika aktualitásairól és ennek az üzlethez való kapcsolódásáról. Beszélt a jelenlegi 8 krízisről (környezetszennyezés, biológiai diverzitás csökkenése, klímaválság, energia áremelkedés, covid, háború, élelmiszerkrízis, műtrágyakrízis), amik megnehezítik a döntéshozók munkáját. Beszámolt a Fit for 55 csomagról, és ennek az ESG riportálási vonatkozásáról. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az egyéni felelősségvállalás, cselekvés 15-20%-ot tud javítani a klímacélok elérése érdekében.

Tápai Dezső, a házigazda Essity Hungary Kft. értékesítési igazgatója és Fábián Szabolcs, key account menedzsere mutatták a vállalat fenntarthatósági törekvéseit.  Dezső beszélt a vállalat termékéletciklus szemléletéről és a kijelölt célokról. Szabolcs pedig a fenntartható higiéniát szolgáló Tork Vision Cleaning, azaz adatvezérelt takarítás programot, amely valós adatokat küld a takarító személyzet számára, hol és mikor van szükség adagoló cserére. Másik fontos, megvalósult programjuk a Paper Circle program, ami a papír kéztörlők visszaforgatását jelenti.

A napon a már hagyománnyá vált vezetői interjú keretében Venter Zoltán, ügyvezető igazgató mesélt a vállalat múltjáról, személyes vezetői tapasztalatairól, a jelen kihívásairól és hogy erre hogyan készíti fel a szervezetet.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója zárásként jótanácsokkal látta el a fiatal vezetőket. A programmal 36 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végig kíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, így fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

 

Az emberek a szervezetek cselekvésének motorjai. Mindennapjaink során gyakran találkozunk etikai kérdésekkel a privát életünkben, mellyel hatással vagyunk a vállalatunkra, kollégáinkra, partnereinkre, fogyasztóinkra. Az etikus és átlátható működés ma már alapvető elvárás a gazdaság szereplői felé, de hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? Hogyan segítik ezt a zöld befektetések vagy az ESG értékelés? Ezt a kérdést járták körben „A jövő vezetői” tehetségprogram résztvevői az Etikus és átlátható működés szakmai napján, szeptember 8-án a Yettel Magyarország Zrt. törökbálinti székházában. A szakmai napot Dr. Erdélyi Márk, a Yettel jogi és reputációs vezérigazgató-helyettese, egyben a szakmai nap házigazdája nyitotta meg.

Dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem docense felvezető előadásában átfogó képet adott az etika és az átláthatóság múltjáról, illetve keretbe foglalta szerepüket a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az etikus magatartás támogatását célzó „checklist-ről, aminek kielemzése során megállapíthatjuk, vajon tényleg etikusan járunk-e el egy adott cselekvés során. Felhívta a figyelmet az etika egy új területére is, mellyel nap, mint nap találkozunk az infoetikára.

A Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter bemutatta a korrupció tudományos értelmezését, és a gazdasági teljesítménnyel való szoros összefüggését. Beszélt a nemzetközi, EU-s illetve hazai korrupciós statisztikákról, hogy magyarországi szinten milyen tendenciák figyelhetők meg, és hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.

Dr. Fazekas Orsolyaügyvéd a külső és belső átláthatóság hiányának következményeit a csernobili katasztrófán keresztül szemléltette a résztvevőknek. Bemutatta a nukleáris ipar biztonságos protokolljait, és az egyén felelősségét.

Az átláthatóság témát folytatva, Teveli-Gazsó Emese, a KPMG szenior számviteli menedzsere mesélt a vállalatok jelentéstételi trendjeiről nemzetközi és hazai szinten is. Magyarországon a jelentéstételi hajlandóság 2017-hez képest növekedett, habár a fenntarthatósági szempontok beépítése a jelentésbe leginkább a vállalatok csoport szintjén jelenik meg. Pozitív trend viszont, hogy a fenntarthatósági jelentések egyre magasabb százalékában jelennek meg a CO2 kibocsátás-csökkentési célok meghatározása. A jelentéstételhez kapcsolódóan a résztvevők egy szimulációs játék keretében kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot Emese mellett dr. Erdélyi Márk és Mészáros Attila, a Yettel kommunikációs igazgatója támogatta aktív részvételével.

A délután során Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten Informatikai Kft. stratégiai igazgatója felvezette az ESG (environmental, social governance) fontosságát, és kiemelte, hogy 2022-es évben nem csak a bankok és speciális pénzintézetek, de a vállalkozások számára is nagy kihívást jelent az ESG-megfeleltetés, amelyhez eddig még nem társítható egységesített szabály- vagy keretrendszer. Ehhez kapcsolódóan bemutatta az OPTEN ESG Index-et, ami több mint 75 paramétert alapul véve mutatja meg egy-egy vállalkozás ESG szintjét. Azaz a környezeti (E – Enviromental), társadalmi (S – Social) és vállalatvezetési (G – Governance) tudatosság eredményeiből kialakított 1-10-ig terjedő indexszámot.

Mosonyi Szabolcs, a Yettel Integrity and Investigation Officer-e egy etikai esettanulmányon keresztül tesztelte a résztvevők etikai érzékenységet. Olyan kérdések merültek fel, mint: Mikor érdemes bevonni a megfelelőségi csapatot? Baj-e, ha egyik ismerősünket, barátunkat hozzuk be beszállítóként? Hogyan kell viselkedni egy beszerzési folyamat során pénzügyi és időbeli nyomás alatt?

A vezetői interjú során Peter Gazika Yettel vezérigazgatója osztotta meg vezetői tapasztalatait személyes beszélgetésben orientálva a csapatot ezután az igazán sokféle dilemmát felvető nap után.

Veisz Ákos, a Danube Capital vezérigazgató beszélt a fenntartható befektetések jelentőségéről. 2021-ben egy dinamikus, rekordméretű növekedés volt megfigyelhető a zöldfinanszírozásban. Fontos, hogy egy vállalat tisztában legyen azzal, hogy milyen megfelelési elvárások jelennek meg irányába, és azt is, milyen zöld forrás bevonási lehetőségei vannak. A nap témájához kapcsolódva kiemelte, hogy az átláthatóság és a transzparencia nagyon fontos elem a fenntartható befektetésekben.

A nap utolsó szakmai programpontja a csapatok előzetes, 1-perces projektfilmjeinek bemutatása volt, mely során visszajelzéseket adhattak egymásnak a filmek fejlesztéséhez.

A nap zárásaként a Yettel munkatársai, Páhi Sándor, Facility Management Associate, Jónásné Gábor Zsuzsanna, Soft FM Associate, Mészáros Attila, Vállalati kommunikációs igazgató és Gulyás Anett, Vállalati társadalmi felelősségvállalási (CSR) szakértő vezette körbe a résztvevőket a Yettel díjnyertes székházban. Ezúton köszönjük a Yettel-nek a vendéglátást és mentorainknak szakértelmüket, hozzájárulásukat a nap sikeréhez!

 

Az elmúlt év nehézségei rávilágítottak a tartós partnerségek fontosságára. Hogyan lehet a gyorsan változó világban és az ebből fakadó kiszámíthatatlan helyzetekben sikeresnek maradni? Hogyan érhetünk el win-win eredményeket az üzletben? Mi az a háromlábú szék stratégia? Hogyan lesz a partnerség egy social impact startup üzleti stratégiája? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk hatodik szakmai napján vendéglátónk, a hazai McDonald’s éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat segítségével a „Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben és üzleti tárgyalásink során sem, de a résztvevők megtapasztalhatták az együttműködés örömét is. A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak. Az elmúlt év történései arra késztették az üzleti világot is, hogy a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozduljunk az együttműködésre alapozó és szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. „A siker kulcsa a közös gondolkozás és a valódi partnerségek kialakítása közös célok mentén” – emelte ki Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője – „A jelen kihívásainak megoldására rövid az idő, ezeknek megoldása csak partnerségben megy.”

A munkaerőpiac kihívásaiba kaphattak betekintést a résztvevők Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatójának segítségével.  Egyik fontos kihívás a munkaerőpiacra kilépő jelölteknél a képzettség, tudás hiánya. Ezt bizonyítja például a letett nyelvvizsgák számának drasztikus csökkenése is. A jelen és a következő évek munkaerő piaci kihívásaira megoldás a „a jövőbe” azaz a digitalizációba és a mesterséges intelligenciába való beruházás, illetve a stratégiai HR tervezés.

Góbi-Havrancsik Dóra, a Szinergia Kft. tanácsadója mesélt a résztvevőknek a stakeholder menedzsmentről és a partnerségről. Bemutatta a stakeholderek kezelésének folyamatát. 1. Érintettek listázása, 2. Érintettek kategorizálása, 3. Milyen elvárásokat támaszt az adott érintett? 4. Hogyan kezeljem őket? 5. Nyomonkövetés. Beszélt arról, hogyan a csoportfejlődés fázisait alapul véve hogyan tudunk partnerséget kialakítani.

A felvezető előadásokat követően workshop keretében két vállalati esettanulmányról beszélgethettek a résztvevők. Galambos Vanda, az EUROAPI kommunikációs és külső vállalati kapcsolatok vezetője arra kereste a választ, hogy hogyan tudja egy újonnan alakult vállalat kialakítani a Public Affairs stratégiáját, kik a legfontosabb érintettek, mik a legfontosabb üzenetek, időzítés, taktika? Berecz Balázs, az Access4you ügyvezetője pedig bemutatta vállalata üzleti stratégiáját, és annak a kérdésnek a megválaszolására kérte a résztvevők segítségét, hogy mi az az értékajánlat, amivel meggyőznék a partnereket a hálózathoz való csatlakozáshoz? A workshop keretében két csoportban, forgószínpados módszerrel vitatták meg a kérdéseket, majd az összegyűjtött válaszok összegzésével zárták a workshopot.

A délután folyamán Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője három McDonald’s-os partnerségi sikersztorin keresztül mutatta be a vállalat ellátási lánc menedzsmentjét. Rávilágított számtalan olyan összefüggésre, ami kívülről nem látható, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködésnek.

A sikeres partnerség bemutatására a McDonald’s legfontosabb partnerei kerekasztal-beszélgetésben vettek részt, melyből kiderült, hogy a beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégia a magas szintű partnerségen alapszik. „Az egyik fél fejlődésének a feltétele, hogy mindegyik fejlődik” – mondta el Cselényi Tibor. A partneri viszony nem ellenőrzésen, hanem közös gondolkozáson és tanácsadáson alapul. Esetükben pedig a valódi megrendelő vagy célcsoport maga a fogyasztó, aki besétál egy étterembe. Akkor működik jól egy üzleti partnerség, ha nem csak a profitra koncentrálnak a felek, hanem hasonló elvi közösséget vallanak. A résztvevők elmesélték azt is, hogy a nehéz időkben, például a COVID-19 pandémia során a terheken is közösen osztoztak. A beszélgetésben Cselényi Tibor, a Progress Étteremhálózat Kft. szenior minőségügyi és termékfejlesztési vezetője, Barna Nándor, a Master Good Kft. termelési igazgatója, Dávid Balázs, a HAVI Logistics beszerzési vezetője és Zsidi Sándor, az OSI Food Solutions Hungary ügyvezető igazgatója vettek részt.

A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkáját Vadnai Ágnes, az Alapítvány kuratóriumának elnöke és a Progress Kft. üzletfejlesztési igazgatója és Dr. Kelen Kata, az Alapítvány egészségügyi bizottságának elnöke mutatta be. A Ronald McDonald Házban pedig Nagyné Bayerle Andrea, a ház vezetője vezette körbe a társaságot a házban. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek és biztosítják, hogy közel lehessen a család. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A napot a vezetői interjú keretében Égi Zsolttal, a Progress Étteremhálózat ügyvezető igazgatójával zártuk. A beszélgetés során szó volt a McDonald’sban megtett karrierútja mellett a McDonald’s fenntarthatósági tevékenységéről, elképzeléseiről, régi és új termékeiről, a hosszútávú terveiről, stratégiáiról is.

 

Már csak pár évünk van, hogy megállítsuk a felmelegedést a 1.5 C° elérése előtt. Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mi a megoldás? Mit tehetünk vezetőként? Mik a karbonsemlegesség elérésének lépései? Elég a nettó zéró vagy a zéró a cél? Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás hatásairól Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, az IPCC csoportjának alelnöke beszélt. Az IPCC legújabb jelentése szerint már most visszafordíthatatlan változások vannak az éghajlati rendszerünkben. 1. A tengerszint még évszázadokig, akár évezredekig fog változni akkor is, ha holnaptól nem bocsátunk ki több CO2-t. 2. Vannak úgynevezett billenő pontok, amik nem tudnak már visszafordítódni: pl. a Grönlandi jégtakaró 2-3 C° melegedés között instabillá válik és meg fog szűnni. 3. A Korallszirtek fele kipusztult. 4. A hegyi erdőrendszerekben megindult a nagymértékű pusztulás. 5. Európában a legnagyobb kár a hőséghullámok.

„A faültetés önmagában nem oldja meg a klímaváltozás problémáját. Hosszútávú, stabil megoldásokat kell bevezetni, amik egy jobb életminőséget, jobb jóllétet tudunk teremteni” – emelte ki Diána  és hozzátette, hogy a klímaváltozás megoldását célzó megoldások bevezetésével egy jobb életminőséget, egy jobb jóllétet tudunk teremteni. Ehhez hosszútávú, stabil megoldásokat kell bevezetni. Ha az autógyárakat, repülőtereket csak addig üzemeltetjük, amíg minden befektetés épp csak megtérül, már akkor 2030-ra 120 %-kal többet bocsátottunk ki, mint amennyivel tudjuk tartani a 1,5 fokos felmelegedést.

Ami fontos, hogy a felmelegedés bármilyen szinten történő megállításához is szükséges a nettó zéró kibocsátás elérése, és ha már mindenképp el kell érnünk, nem mindegy azt milyen gyorsasággal tesszük. Előadásának egyik kulcsgondolata volt, hogy a legtöbb innovációra az üzleti modellekben van szükség. A legújabb jelentés egyik újdonsága, hogy nem a technológiai váltást, hanem a fogyasztásunk és életmódunk megváltoztatását hangsúlyozza. A társadalomnak át kell térnie a mennyiségitől a minőségi fogyasztásra, például tartós termékek használatával, termékek újratervezésével, „repurposing”. Fontos lenne a szolgáltatásalapú gazdaság bevezetése és a zöld infrastruktúra kiépítése.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Dr. Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének regionális körforgásos gazdasági szakértője jógyakorlatokon és nemzetközi, főként holland példákon keresztül mutatta be a körforgásos gazdaság működését, ami az idei évfolyam projektmunkájának a témakörét is adja. Kiemelte, hogy nem az újrahasznosítás a körforgásosság elérésének a legmegfelelőbb eszköze, hanem az egész értékteremtő folyamat során alkalmazható lépések.

A Tesco élelmiszermentés programját Zsilkina Lívia, a Tesco CSR és közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Lívia bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. „Egyelten falat sem veszhet kárba!” néven immár 9 éve fut. Mostanra már több mint 160 áruházban gyűjtik a továbbadható ételmaradékot. Az évek során újabb és újabb áruházakat és helyi partnerszervezeteket vonnak be.

Alexandra Petrujinschia Vertis/Strive karbon kereskedője arról beszélt, hogyan kezdjen bele egy vállalat a fenntarthatóvá válásba, illetve hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a 4 kulcslépés mentén. 1. Mérd, 2. Csökkentsd, 3. Kompenzáld, 4. Kommunikáld. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők.

Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Bédi Attila, a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Bemutatta a Greenairport együttműködési programot, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, ami kapcsán teljes ciklusátvilágítást is terveznek. A természetvédelmi programjaik fontos része az ürgeállomány védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról a vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.

 

Egy vállalatvezető számára mit jelent az alapértékek tisztelete? Hogyan tudjuk ezt beépíteni a mindennapi vállalati üzletmenetbe? Mik a 2022-es munkaerőpiac legnagyobb kihívásai? Hogyan tudunk cégvezetőként alkalmazkodni a megszilárdult hibrid munkavégzéshez? Mi az a „purpose”, amiért vezetőként nap mint nap dolgozunk? Munkavállalóként/vezetőként mire/kikre vagy hatással? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség és az esélyegyenlőség? Ezekkel a témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján április 28-án, Tatabányán, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft.-nél.

A nap során a résztvevők azzal foglalkoztak, hogyan lehet a mai munkaerőpiaci kihívásokra választ adni, és hogyan lehet jó vezetőként változást indítani. Emellett megvizsgáltuk a sztereotípiák és a diszkrimináció viszonylatát, ezek társadalmi és gazdasági következményeit, a vezetői felelősséget ezek tükrözésében és alakításában.

A résztvevőket Szundy Olivér gyárigazgató, köszöntötte. Kiemelte, hogy vezetőként nincsenek és nem is lesznek olyan sablonok, megoldások, amit példaként lehet követni. Az egyetlen helyes út viszonyulni az emberi alapértékekhez és a vállalatot a helyes irányba terelni.

A nap első előadásában Csaposs Noémi, a HumánSelect alapítója és az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja mutatta be a 2022-es magyar munkaerőpiac helyzetét. Kiemelte a vállalatok legnagyobb kihívásait/nehézségeit, és azokat a területeket, amiben az utóbbi évek trendjei a legnagyobb változást hozták. Kiemelte a hibrid munkavégzést, ami 2022-re megszilárdult a vállalati szférában, ami magával hozza a teljes üzletmenet megváltozását. A fontos kérdés, hogy hogyan reagálnak erre a cégek, illetve, hogy vezetőként hogyan tudnak ehhez a helyzethez alkalmazkodni? Ez különböző kihívásokat is magával hoz a projektmenedzsment és a kommunikáció területén. Kiemelte, hogy vezetőként fontos a rugalmasság, próbáljunk ki új utakat és vállaljuk a felelősségünket a munkavállalóinkért. Az egyre növekvő egyéni igények miatt szintén nélkülözhetetlen a munkavállalók érzékenyítése.

Verő Barbara, a Future Proof Consulting alapítója és ügyvezetője, HR szakértő egy workshopszerű beszélgetés keretében állításokat osztott meg a résztvevőkkel, aminek konklúziójaként arra a kérdésre kaphattak választ, hogy a szervezetükön belül vezetőként mire és mekkora hatásuk van. Kiemelte, hogy mennyire fontos a jó vezetés nem csak a multinacionális, de startup környezetben is, hiszen statisztikák szerint a start-upok kétharmada a rossz vezetés miatt bukik el. Nagyvállalati környezetben a változtatáshoz ismerni kell a nagyvállalati jellemzőket, és az ügyet, amiért dolgoznak. Ennek kapcsán a résztvevők útravalónak azt a feladatot kapták, hogy gondolják át, mi az az ügy, mi az a „purpose” amiért ők nap mint nap dolgoznak. Ennek ismeretében tudják elindítani a szükséges változást a cégen belül.

A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője. A Szerencsejáték munkavállalóinak 11%-a megváltozott munkaképességű, ami kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szint. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt. Például elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

A nap folytatásaként dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát. Kinek kellett volna segítenie a fiún? A fiút körülvevő szereplők száma végtelen, ebből egy civil szervezet, a BAGázs segítségével vált a fiú története sikertörténetté, ami egyben az ellátórendszer kudarca is. Mit lehet tenni a romaintegráció kérdésében? Ha egyéni szinten növeljük a befogadóképességünket, az hatni fog az állami intézményekre is. Felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok, vagyis azzal, ha a vállalat elköteleződik az inkluzív programok elősegítése mellett, akár anyagi támogatáson, akár aktív szerepvállaláson keresztül.

Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője a Grundfos gyár látogatása során bemutatta a vállalat alapértékei mentén a jógyakorlatait. A Grundfos globális stratégiájában 6 fő mutatószám szerepel, ezen belül is a fenntarthatósági index, ami egy komplex, társadalmi és környezeti KPI-okat is tartalmazó mutatószám. Ezek között szerepelnek gyártásra vonatkozó célok is, de ügyfelekkel való együttműködés is. Kiemelte, hogy jelenleg az egyik legnagyobb kihívás az EHS területén a testi-lelki egészséget támogató munkakultúra kialakítása.

Az ebédet követően a résztvevők projektcsapatai bemutatták egymásnak, hogy hol tartanak kidolgozandó projektjeikkel. A problémameghatározás és a megoldás során a csapatok a körforgásos gazdaság témájára fókuszálnak.

Palotai Borbálaa PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője az idén 11. alkalommal elkészített PWC Vezérigazgatói felmérést mutatta be. Gyorsanváltozó világunkban egyre nehezebb akárcsak fél-egy évre előre tervezni, emiatt vezetők iránti bizalom egyre fontosabb szerepet játszik. A megbízhatóság, kompetencia, törődés és őszinteség négyeség emelte ki, mint a vezetői bizalomépítés legfontosabb eszközeit.

Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem fenntarthatósági vezetője a szakmai előadások zárásaként az esélyegyenlőség kapcsán hozott provokatív gondolatokat. A résztvevőkkel együtt gondolták át, hogy mi is az az esélyegyenlőségi terv? Hogy alakul a női vezetők száma? Csak a kvóta elérése a cél? Milyen a bevonó munkahely? Mik azok a családbarát projektek?

Márton Katalin, a Praktiker HR igazgatója mesélt a Praktiker munkaerő megtartásért tett erőfeszítéseiről, jógyakorlatairól. A munkavállalók motiválására Praktikeres közösségeket hoztak létre. Kiemelte, hogy a HR adta lehetőséget, pluszt az online kommunikáció tudja megadni. Erre jó példájuk a PrakTEAM applikáció, ami aktivizálja a Praktiker munkavállalóiból álló közösséget, legyen szó piactérről, közös programokról, különleges tehetségek felfedezéséről.

A napot a vezetői interjú keretében Szundy Olivérrel zártuk. A beszélgetés során mesélt a jelenlegi munkaerőhiány kapcsán felmerült kihívásokról, amik a Grundfost is érintik, illetve hogyan vonzzák ide a környező települések munkaerejét és hogyan próbálják megtartani a jelenlegi munkaerőt. A vezetők számára útravalónak azt ajánlotta, úgy tudnak hiteles vezetők lenni, ha szenvedéllyel csinálják, amit csinálnak.

 

„A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan lehet elérni valódi változást? Milyen az innovatív vezetői gondolkodás? Hogyan segíthet a kiterjesztett valóság egy valódi építkezésen? Az innovatív technológia hogyan segíti a fenntartható mezőgazdaságot? Hogyan képesek kis és nagyvállalatok a folyamatos megújulásra, innovációra? Kaszás Helga, a METRO HR igazgatója köszöntötte a résztvevőket és indította el a szakmai napot.

Julian Hill Landolt, a WBCSD igazgatója nyitotta a napot, mélyebb betekintést adva a Világtanács Vision 2050 – Time to Transform víziójába és az ahhoz vezető utakba. Rávilágítva, hogy a valódi változások csak a szokásos üzletmeneten túl mutató innovatív megoldásokkal, paradigmaváltásokkal lehetségesek.

Kritikus ponthoz érkeztünk az éghajlatváltozás tekintetében, egyre szűkül az az időszak, amikor még beavatkozásunk megállíthat, vagy akár visszafordíthat folyamatokat. Az időnyomás „kedvez” az technológiai áttöréseknek, az innovátoroknak és szükségessé is teszi, hogy olyan kezdeményezések, megoldások szülessenek, amelyek megváltoztathatják az általunk ismert világot, és megnyithatják az utat egy fenntarthatóbb életmód felé. „Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma” – emelte ki bevezetőjében Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője.

Hogy hol tartanak nemzetközi innovációs trendek és milyen is a valódi innovatív vezető, erről beszélt Szabó Szilvia a The Impacter tulajdonosa. Bemutatott már működő fenntartható jógyakorlatokat Európából és rámutatott, hogy a fenntartható változás eléréséhez a gondolkozásmód megváltozása, szemléletváltás az első lépés. Ajánlást tett a résztvevőknek, hogy hol találhatnak még fenntartható innovációs projekteket, megoldásokat a projektmunkájukhoz vagy munkájukhoz inspirációként. Szederkényi Zita, programvezetővel közösen fenntartható innovációs szimulációs játékban is részt vettek a jövő vezetői, ahol egy fiktív cég almabeszerzésének problémáját oldották meg, a méhállomány védelmét figyelembe véve.

 

Livják Csaba a BuildEXT ügyvezető igazgatója új megvilágításba az épületdigitalizáció, az ipar 4.0 és a hosszútávon is fenntartható építészet szerepét. Rámutatott, hogy az építőipar és az épített környezet üzemelése adja a világ CO2 kibocsátásának a közel 40%-át, ami jelentősen több, mint amit a teljes közlekedés vagy akár az ipar termelés.  Ennek 20 %-kal való lecsökkentése többet jelentene, mint az elektromos autózás pozitív hatása globálisan.

Pongrácz Ferenc a TUNGRAM innovációs igazgatója mesélt a TUNGSRAM által fejlesztett innováció segíti, hogy fedett terekben, nagyüzemi módon is elterjedhessen a fenntartható vertikális mezőgazdaság, amely segíti a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást és az beszállítói láncok lerövidítését. Érdekfeszítő példákkal illusztrálta előadását, melyben bemutatta innovatív megoldásaik közül a legizgalmasabbakat, így a vertikális farmokat, az okos Legot, a HeatTank innovatív hőtartárolót és a Startup Campus kezdeményezésüket.

Dr. Székács Annamária az ALD Customer Excellence Center vezetője mesélt arról, miként lehet a mobilitás értékteremtő. Bemutatta az általuk alkalmazott integrált mobilitási megoldást, az ALD Move applikációt, amelyek a cégek flottáit teheti fenntarthatóbbá. Az applikáció útvonalak tervezésér, foglalások rögzítését és szolgáltatások fizetését teszi lehetővé, emellett riportálja a a CO2 lábnyomot, és hozzáférést biztosít a multimodális közlekedési eszközökhöz. Cél a valódi szemléletváltás.

Izgalmas kerekasztal-beszélgetésen Szabó Ibolya a Dreher vállalati kapcsolatok vezetője, Hőgyész Anna a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Arató Gábor a ManuPackaging ügyvezető igazgatója beszélgettek a innováció szerepéről és fenntarthatóság fontosságáról az innovációs folyamatok során. Kiemelték a partnerségek, közös munka, közös megoldás keresések és a fogyasztói edukáció fontosságát. Bemutatták, hogy a startupper gondolkozásmód több, mint száz éves cégek esetében is jelen lehet és hogy sikeres üzleti stratégia alapja lehet a csomagolóanyagok csökkentése, mint szolgáltatás. A kollaborációk mellett a körforgásos gazdaság fontos eleme a klímaadaptációs tevékenységeknek.

A jelenleg nagy kihívásokkal küzdő energiaszektorban, hogy működhet a fenntartható innováció? – erről beszélt Károlyi Zsuzsanna az E.ON kommunikációs és marketing igazgatója. A cég vállalta, hogy 2050-re 100%-ban karbonsemleges működést ér el és tevékenységével Európa-szerte 4,5 millió ügyfelet lát el zöld energiával. A klímaválság hatására megjelent dinamikusan növekvő zöld energiaigényre, az energiaár-emelkedés és információbiztonsági fenyegetettségre és a munka- és ellátásbiztonság biztosítására az innováció, digitalizáció és energiahatékonyság nyújt megoldást.

A résztvevők megtették a következő lépéseket a projektmunkájukban azzal, hogy a BricksMagic Lego® Serious Play® módszerével, a fantáziát és kreativitást előhívó építéssel igyekeztek megtalálni azt a fenntarthatósági problémát, amire a következő hónapokban megoldást szeretnének találni. Ebben Hlavay Richárd a BricksMagic alapítója és munkatársa, Osztrozics Dóra, valamint a BCSDH munkatársai voltak segítségükre.

A házigazgazda METRO nevében Perendi Péter minőség biztosítási és vállalati felelősségvállalás vezető adott betekintést a METRO fenntarthatósági tevékenységébe. Végigvezette a résztvevőket a METRO 6 fenntarthatósági pillérjén, a pilléreken belül megvalósuló tevékenységek és vállalások bemutatásával.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Thierry Guillon Verne-nel a METRO vezérigazgatójával beszélgethettek a résztvevők elhivatottságról, karrierről.

A napot közös főzéssel zártuk a METRO Gasztroakadémián! :)

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.