Mi jellemzi a világot 2023-ban és ebben az évtizedben? Milyen megoldások vannak a jelen kihívásaira? Hogyan érinti a természeti veszteség vállalatainkat és mit tehetünk a biodiverzitás megóvásáért? Ha a fenntarthatóságot, mint stratégiát egyénileg értelmezzük, melyek azok a területek, ahol nehézségekbe ütközünk? Már nem kérdés, hogy lehet-e a fenntarthatóság egy cég stratégiájának a része a kérdés inkább az, hogy meglehet-e nélküle egyáltalán. A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja február 1-én, melynek házigazdája a Siemens Energy Kft. volt. Az eseményt Goszták Árpád, a vállalat ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Kiemelte azt a három területet, ahol a legsürgetőbb kihívásokkal állunk szemben, úgy, mint a klímahelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség.

A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita segítségével a tehetségprogram céljaival, majd a 2023-as év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Kiemelte a tulajdonosok és érintettek számára is győztes-győztes megoldások és a fenntartható értékteremtés fontosságát.

Annak érdekében, hogy a fenntarthatóság stratégiaként való értelmezését még közelebb hozzuk a résztvevőkhöz, előadásokat hallgathattak meg tagvállalataink vezetőitől, akik „jópéldával” járnak elöl. Elsőként Erőss Pál, a szivattyúmegoldásokat nyújtó globális, alapítványi tulajdonú Grundfos vállalat ellátási lánc vezetője mutatta be a vállalat stratégiáját, amelynek egyik alappilére a fenntarthatóság. Kiemelte céljukat, amelyre egyben értékrendként is tekintenek. Eszerint élenjáró megoldásokkal válaszolnak a világ vízhez és éghajlathoz kapcsolódó kihívásaira és javítják az emberek életminőségét.

Amennyiben a fenntarthatóságot, mint stratégiát egyénileg értelmezzük, melyek azok a területek, ahol nehézségekbe ütközünk? A „Kevesebb néha több” közmondás hogyan értelmezhető, ha a fenntarthatóság irányából közelítjük meg? Hogyan lesz a zöld téma egy újabb vállalati extra projekt helyett inkább belső igény, inspiráló, jó és fontos téma? Hogyan lehetne vonzóvá tenni az elektromos kerékpárt az autóhoz képest vezetői és beosztotti szinten?

Workshop keretében a fenti dilemmákra keresték a résztvevők a válaszokat a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a HelloVelo Zrt. ügyvezető igazgatója, Hényel Ágoston segítségével azt követően, hogy mindegyikük bemutatta az általa képviselt vállalatfenntarthatósági fókuszú esettanulmányát.

Lakatos Sándor, a Nova-Papír Zrt. vezérigazgatója a körforgásos gazdaság egy példaértékű megoldását mutatta be: Magyarországon elsőként ők dolgozták ki és azóta is egyedülálló módon működtetik a – fenntartható szervezeti működést elősegítő – körforgásos papírgazdálkodási modelljét.

Schumicky Ilona, az IKEA public affairs vezetője mutatta be a svéd tulajdonú vállalat 3 alappillérre felépített fenntarthatósági stratégiáját, valamint a már megvalósult eredményeiket, fenntarthatósági programjaikat és a 2025-re és 2030-ra kitűzött céljaikat.

A szakmai nap házigazdájának, a Siemes Energynek a fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Előadása végén egy filmben mutatta meg milyen lehet egy nettó zéró kibocsátású világban élni.

Tudományos aspektusból megvizsgálva a fenntarthatóságot, dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadását hallgathatták meg a résztvevők a szakmai nap végéhez közeledve. Prezentációjának fókuszában az ökológiai közgazdaságtan állt: a korlátok létezésének elismerésével és tudomásul vételével a máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodás gondolata. Ez olyan, bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.

Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátora által vezetett gyárlátogatást követően a szakmai programot közös beszélgetés zárta a házigazda vállalat ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal. Mesélt a jelenlévőknek arról, hogy mikor került a Siemenshez és az itt töltött évek alatt milyen karrierpályát futott be. Beszélt a megújuló energiába való vállalati befektetésekről és arról mit tart a jövő vezetői számára a legnagyobb kihívásnak. Mint vezető a résztvevőknek „az őszinteség”, „a nagyvonalóság” és a „reális célok” címszavakat adta útravalóként.

Köszönjük támogatóinknak a program megvalósulását:

Már csak pár évünk van, hogy megállítsuk a felmelegedést a 1.5 C° elérése előtt. Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mi a megoldás? Mit tehetünk vezetőként? Mik a karbonsemlegesség elérésének lépései? Elég a nettó zéró vagy a zéró a cél? Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás hatásairól Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, az IPCC csoportjának alelnöke beszélt. Az IPCC legújabb jelentése szerint már most visszafordíthatatlan változások vannak az éghajlati rendszerünkben. 1. A tengerszint még évszázadokig, akár évezredekig fog változni akkor is, ha holnaptól nem bocsátunk ki több CO2-t. 2. Vannak úgynevezett billenő pontok, amik nem tudnak már visszafordítódni: pl. a Grönlandi jégtakaró 2-3 C° melegedés között instabillá válik és meg fog szűnni. 3. A Korallszirtek fele kipusztult. 4. A hegyi erdőrendszerekben megindult a nagymértékű pusztulás. 5. Európában a legnagyobb kár a hőséghullámok.

„A faültetés önmagában nem oldja meg a klímaváltozás problémáját. Hosszútávú, stabil megoldásokat kell bevezetni, amik egy jobb életminőséget, jobb jóllétet tudunk teremteni” – emelte ki Diána  és hozzátette, hogy a klímaváltozás megoldását célzó megoldások bevezetésével egy jobb életminőséget, egy jobb jóllétet tudunk teremteni. Ehhez hosszútávú, stabil megoldásokat kell bevezetni. Ha az autógyárakat, repülőtereket csak addig üzemeltetjük, amíg minden befektetés épp csak megtérül, már akkor 2030-ra 120 %-kal többet bocsátottunk ki, mint amennyivel tudjuk tartani a 1,5 fokos felmelegedést.

Ami fontos, hogy a felmelegedés bármilyen szinten történő megállításához is szükséges a nettó zéró kibocsátás elérése, és ha már mindenképp el kell érnünk, nem mindegy azt milyen gyorsasággal tesszük. Előadásának egyik kulcsgondolata volt, hogy a legtöbb innovációra az üzleti modellekben van szükség. A legújabb jelentés egyik újdonsága, hogy nem a technológiai váltást, hanem a fogyasztásunk és életmódunk megváltoztatását hangsúlyozza. A társadalomnak át kell térnie a mennyiségitől a minőségi fogyasztásra, például tartós termékek használatával, termékek újratervezésével, „repurposing”. Fontos lenne a szolgáltatásalapú gazdaság bevezetése és a zöld infrastruktúra kiépítése.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Dr. Horváth Bálint, a Holland Királyság Nagykövetségének regionális körforgásos gazdasági szakértője jógyakorlatokon és nemzetközi, főként holland példákon keresztül mutatta be a körforgásos gazdaság működését, ami az idei évfolyam projektmunkájának a témakörét is adja. Kiemelte, hogy nem az újrahasznosítás a körforgásosság elérésének a legmegfelelőbb eszköze, hanem az egész értékteremtő folyamat során alkalmazható lépések.

A Tesco élelmiszermentés programját Zsilkina Lívia, a Tesco CSR és közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Lívia bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. „Egyelten falat sem veszhet kárba!” néven immár 9 éve fut. Mostanra már több mint 160 áruházban gyűjtik a továbbadható ételmaradékot. Az évek során újabb és újabb áruházakat és helyi partnerszervezeteket vonnak be.

Alexandra Petrujinschi, a Vertis/Strive karbon kereskedője arról beszélt, hogyan kezdjen bele egy vállalat a fenntarthatóvá válásba, illetve hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a 4 kulcslépés mentén. 1. Mérd, 2. Csökkentsd, 3. Kompenzáld, 4. Kommunikáld. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők.

Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Bédi Attila, a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Bemutatta a Greenairport együttműködési programot, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, ami kapcsán teljes ciklusátvilágítást is terveznek. A természetvédelmi programjaik fontos része az ürgeállomány védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról a vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.