Mi köze a HR-nek a szovjet űrprogramhoz és a csirkék produktivitásához? Miért ünnepelhetjük a bukást? Te milyen lehetőséget kaptál? Ki a felelős a karrieredért? Hogyan állíthatjuk meg a hátrányok újratermelődését? Szükség van-e kisebbségi kvótára? Igazságos-e, ami méltányos? Többek között ezekkel a kérdésekkel foglalkoztunk „A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékekről szóló szakmai napján, amelyet 2024. április 11-én a Budapest Airportnál rendeztük meg. A napot a házigazda vállalat vezérigazgatója, Kam Jandu nyitotta meg.

„Tisztában vagyok-e a jogaimmal?”, „Nyugodtan sétálhatok-e a párommal kézen fogva az utcán”, „Munkát találni nem okoz-e problémát?”, „Nem okoz-e gondot bevásárolni?” – ezek a kérdések is elhangzottak abban a bevezető játékban, amelyet a programvezető Szederkényi Zitával játszottak a résztvevők, hangolódásként az esélyegyenlőség témájára.

Az előző, innovációs szakmai naphoz kapcsolódva Török László, a Mazak ügyvezető igazgatója előadását hallgatták meg a résztvevők, amelyben rávilágított, hogy a fenntarthatóság kulcseleme az innováció, hogy ennek milyen szerepe van a piacvezető szerep megtartásában, majd arról beszélt, hogy innovatív vállalati környezetben milyen kihívások adódhatnak.

A folytatásban a korábban marketing területen tevékenykedő, de mostanra a HR-elkötelezettjévé lett Tóth Gergő következett, a HR Fest társalapítója. Előadása egy olyan kulcselemre fókuszált, amely a jövő vezetőinek is hasznos útravaló: az emberi erőforrás. Beszélt a kudarcról, annak megéléséről, valamint a benne rejlő innovációs lehetőségekről. Sőt, rávilágított arra is, hogy az idejében belátott bukást még ünnepelni is lehet.

Nagy Gréta, a Dandelion Group ügyvezető igazgatója a munkahelyi pszichoszociális kockázatokat mutatta be, valamint a mérési lehetőségekről beszélt. Kitért dilemmákra, is, mint például, hogy miként kezelendő egy olyan helyzet, ha van egy pótolhatatlan tudású munkavállaló, de szociálisan nem tud beilleszkedni a közösségbe és hogyan kezelhető a munkahelyi szekálás.

Ezután kerekasztal beszélgetés következett, amelyben Gerendás Éva (Head of Talent & Transformation), a Generalitól, Takács József (HR igazgató) a Budapest Airporttól és Takács Katalin (HR vezérigazgató-helyettes) a Future-FM-től beszélgettek Szederkényi Zita moderálásával a munka jövőjéről. Olyan aktuális témákat érintettek, hogy milyen kulcsszerepe van az alkalmazkodásnak és a rugalmas megoldásoknak vállalati környezetben, hogy milyen kommunikációt és bánásmódot alkalmazzunk érzékeny csoportok esetén és meddig tart egy vállalat felelőssége az esélyegyenlőség elősegítésében.

Tóth Alexandra, a BASF szenior digitális specialistája a vállalat társadalmi szerepvállalásának fő pillérei mentén, mint „Egészséges jövő”, „A jövő erőforrásai” „A jövő képességei” mutatta be két jógyakorlatukat: a Kölyöklabort, amely 5-6. osztályos általános iskolás gyermekeknek kínál interaktív tanulási lehetőséget a természettudományok és a fenntarthatóság témájában, elősegítve a kritikus gondolkodás fejlődését; valamint a Láthatatlan Iskolát, ahol önkéntesek tanítják a gyermeket olyan értékekre, mint a kitartás, támogatás és inspiráció.

A folytatásban Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője mutatta be a vállalat megváltozott munkaképességű munkavállalói Programját. A vállalat kiemelkedően magas foglalkoztatottsági szintet ért el a megváltozott munkaképességűek tekintetében, munkavállalóik 10 százaléka tartozik e körbe. Kiemelte, hogy a vállalati működésre a sokszínű munkavállalói kör pozitív hatással van, ami hosszútávú értéket teremt mind a dolgozók, mind a vállalat számára. Így például, hogy elfogadóbb, nyitottabb belső kultúra alakult ki a munkavállalók körében, hatékonyabb a vevők kiszolgálása akadálymentesített lottózók és digitális felületek kialakításával, valamint a hazai vállalati körben jó példamutatás és gyakorlat-megosztás a foglalkoztatási keretek kialakítására.

Az ebédszünet után Verő Barbara, a Future Proof Consulting Kft. alapítója és ügyvezetője következett, aki a karrier és karrierút övezte kérdéseket és tévhiteket vette górcső alá, bevonva a résztvevőket is. Bemutatta a karrierlétra lépcsőit, a köztük lévő különbségeket és buktatókat, valamint előadása végén arra is kitért, hogyan tudunk teret alkotni magunknak az előléptetéshez nélkülözhetetlen, következő szint kompetenciáinak „elgyakorlásához” akkor, ha erre a munkahelyünkön nem adódik lehetőség.

A nap folytatásaként Dr. Both Emőke, a BAGázs alapítója egy telepre született fiú és édesanyja példáján keresztül mutatta be a romaintegráció hátterét és fontosságát és a BAGázs tevékenységét, amelynek célja, hogy megállítsa a hátrányok újratermelődését. Hosszútávú, kiszámítható programstruktúrával dolgoznak, amelynek fontos elemei az erős helyi jelenlét, a személyes mentorálás, az online tanulás és a csoportprogramok. Beszélt a felelősség kérdésről és hogy miként tudnak vállalatok és magánszemélyek kapcsolódni a BAGázs tevékenységéhez.

Ezt követően a résztvevők projektcsapatai 2-2 percben bemutatták projektötleteiket és a lehetséges megoldási irányokat, amely projektek – igazodva a BCSDH éves szakmai témájához igazodva – az emberi értékek területére fókuszálnak.

Istenesné Solti Andrea, a Shell igazgatóságának elnökével következett ezután beszélgetés a sokszínűségről. Bevonva a résztvevőket olyan témákról esett szó, hogy miért alulreprezentáltak a nők a vezetők között, hogy van-e szükség kisebbségre vonatkozó kvótára vagy, hogy a mentorálásnak milyen fontos szerepe van. Saját karrierútján keresztül is beszélt e kérdésekről, a sokszínűség fontosságáról és a női vezetői karrier kihívásairól.

Temesváry Péter a Budapest Airport Safety and Compliance területének igazgatója a repülőtér munkabiztonsági kérdéseiről beszélt. Egy rövid történeti áttekintésen mutatta be, hogy melyek azok a tényezők, amelyek a reptér biztonságos működtetéséhez együttesen szükségesek: az eszköz, a szabály és az ember. Az ementáli sajt szemléleten keresztül mutatta be a kockázatok csökkentésének lehetőségeit.

A szakmai programot vezetői interjú keretében Kam Jandu-val, a Budapest Airport vezérigazgatójával zártuk, aki beszélt karrierútjáról, fenntarthatósági szemléletéről és útravalóként a jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A buszos vezetett túra során a túravezetőtől sok érdekes információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság.

A teljes fotógaléria ide kattintva érhető el.

Mi jellemzi a világot 2024-ben? Mitől függ a vasárnapi ebéd? Hogyan gazdálkodunk a természeti tőkével?  Melyek a jelen legnagyobb kihívásai? Hogyan készülhetünk fel a jövő kihívásaira? Mikor fog üzletileg megtérülni a dekarbonizáció?

„A jövő vezetői” tehetségprogram első, a fenntarthatóság stratégiai megközelítéséről szóló szakmai napján ezeket a kérdéseket jártuk körbe. Az eseményt a házigazda Siemens Energy Kft. ügyvezető igazgatója, Markus Kupetz nyitotta meg.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója bemutatta a több, mint 140 tagot számláló szervezetet, beszélt a következő évtizedek kulcsfontosságú makrotrendjeiről, valamint azokról a zavarokról, amelyekkel jelen korunkban kell megbirkóznunk. Bemutatójában rávilágított, hogy a jövő legnagyobb kihívásai a fenntarthatóság kihívásai és kiemelte, hogy ezek közül a klímavészhelyzet, a természeti veszteség és a növekvő egyenlőtlenség a három legsürgetőbb.

A program szakmai vezetője, Szederkényi Zita bemutatta a tehetségprogram céljait és a fenntartható fejlődés alapfogalmait, gazdasági hatásait. Kiemelte, hogy ma már nem azt kell vizsgálnunk, hogy mi a fenntarthatóság, hanem paradigmaváltásra, komplex kérdések megválaszolására, rendszerszintű változásokra van szükség, ami igazi változásvezetőket kíván.

A folytatásban Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára következett, aki beszélt a fenntarthatóság történeti megközelítéséről, az ökoszisztéma szolgáltatásokról és szerepükről a gazdaságban. Emellett egy hasonlaton keresztül bemutatta hogyan működik egy ország gazdasága, azaz mitől függ a vasárnapi ebéd? A sikeres ebédhez, vagyis a sikeres gazdasághoz kell alapanyag, azaz természeti erőforrás, szakács, azaz humánerőforrás, eszközök, azaz technológia és végül kultúra és hagyományok, azaz társadalmi tőke. Ha az egyik komponenst változtatjuk, hatása van a többire.

Ezt követően a dm PR és ügyfélszolgálati csoportvezetője, Hittner Krisztina mutatta be a vállalati fenntarthatóság hármas aspektusát szélkerék ábrájukon szemléltetve, majd az egyes területeken tett konkrét tevékenységükbe is bepillanthattunk. Így jógyakorlatokat ismerhettek meg a jelenlévők a fenntartható ingatlangazdálkodás terén tett lépéseikről, a társadalmi felelősségvállalási tevékenységeikről és a bővülő fenntartható termékkínálatukról és alternatíváikról.

A délelőtt zárásaként három vállalati esettanulmánnyal, majd dilemmával találkoztak a résztevevők. Előadóink, a Folprint Zöldnyomda Kft. értékesítési igazgatója, Fodor János, a MagNet Bank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba és a Hellovelo Zrt. vezérigazgatója, Hényel Ágoston mindhárman egy-egy dilemmát vetettek fel a saját üzleti, vállalati működésük kapcsán, amelyre csoportmunka keretében keresték az új ötleteket és nézőpontokat a résztvevők. Hogyan, mivel lehet aktivizálni a megkeresésre nyitott ügyfeleket? Mi motiválná a kollégákat az elektromos kerékpárok használatára? Hogyan vezessük be és népszerűsítsük a zöldségek és gyümölcsök papírcsomágolását az áruházakban?

Ebéd után az Unilever kommunikációs menedzserének, Lengyel Krisztinának az előadása következett, amelyből megtudhattuk, hogy a felelős, fenntartható gondolkodás és megközelítés az Unilever történetének kezdetéig visszanyúló gyökerekkel van jelen a vállalat életében, beépülve a startégiájukba, mind a mai napig. Előadása során a termékekhez kapcsolódó fenntarthatósági eredményeiket termékek szemléltetésével mutatta be, valamint beszámolt egy saját innovációjukról is, amely jelentős energiamegtakarítást eredményez a jégkrémhűtők esetében és amelynek szabadalmát a piac részére szabadon elérhetővé tették.

A folytatásban Bálint Attila, az IKEA fenntarthatósági vezetője ismertette a svéd tulajdonú vállalat stratégiáját, amely három, számukra releváns kihívásra épül: a nem fenntartható fogyasztásra, az éghajlat változására és az egyenlőtlenségekre. Beszélt a már működő, fenntarthatóságot támogató tevékenységeikről, valamint a 2030-ra kitűzött céljukról, ami a klímapozitivitás és a 100%-os körforgás elérése.

A házigazda Siemes Energy fenntarthatósági törekvéseit, eredményeit és célkitűzéseit Skrinyár Mónika, a vállalat EHS vezetőjének bemutatójából ismerhették meg a résztvevők. Vállalati stratégiájukba beépül fenntarthatósági programjuk, amelynek középpontjában az energia szén-dioxid-mentesítésének célja áll teljes értékláncuk mentén.

A nap utolsó előadásában ismét tudományos górcső alá került a fenntarthatóság: Dr. Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának elgondolkodtató előadása következett. Bemutatta az ökomodernizáció korlátait, mint a szétválasztást, a probléma áthelyezést és a visszapattanó hatást. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság kihívásai csak máskéntgondolkodás és máskéntgazdálkodással oldhatók meg. Végül beszélt a hálózat szerepéről a gazdasági gondolkodásban, vagyis arról, hogy a világ bonyolult hálózatok rendszerét jelenti, ahol az egész egészségét kell fenntartani és amit jellemez például, hogy nincs hierarchia, vagy hogy a sokszínűség az ellenállóképesség feltétele.

A szakmai program részeként a résztvevők gyárlátogatáson is részt vettek Gyöngyös Krisztina, a Siemens Energy kommunikációs koordinátorának vezetésével. A túra során számos érdekes információt tudhattak meg a turbinalapát-gyártásról és több munkafázisba is bepillanthattak.

A napot házigazdánk ügyvezető igazgatójával, Goszták Árpáddal közös beszélgetés zárta. Az ügyvezető mesélt a vállalatnál eltöltött karrierjéről, de emellett több aktuális, a fenntarthatóság és energiagazdálkodás, energiatranzíció kapcsán releváns téma is felmerült, mint pl. az energia és annak tárolása, és hogy mindezek milyen kihívásokat tartogatnak a jövő vezetői számára. Árpád is rámutatott, hogy a ma logikus gondolkodásával az a baj, hogy a fenntarthatóság kihívásait nem lehet megoldani velük, teljesen más alapokon nyugvó, ma még szokatlannak, innovatívnak számító gondolkodásra van szükség.

Tovább a teljes galériához >>

Harmincnégy kiválasztott tehetséges vállalati vezető és egy egyetemista ösztöndíjas a résztvevője az idén tizenegyedik éve útjára indult „A jövő vezetői” tehetségprogramunknak, amely a 2024. január 18-án megrendezett megnyitóval vette kezdetét.

Az eseményt házigazdánk, a fenntarthatóság iránt elkötelezett K&H Bank kommunikációs igazgatója, Horváth-Magyary Voljc Nóra nyitotta meg, aki köszöntőjében bepillantást nyújtott a bank sokrétű fenntarthatósági tevékenységébe.

Ezt követően Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke köszöntette a résztvevőket. Nyitógondolataiban elmondta, hogy a mentorok, előadók szakmai együttműködésével a program az elmúlt tíz évben sokat változott, igazodva az üzleti környezet alakulásához. Bíztatta a résztvevőket arra, hogy ragadják meg a program nyújtotta lehetőséget, ahogyan ezt a korábbi évfolyamok résztvevői is tették, hiszen sokan vannak a végzettek között, akik akár saját szervezetükön belül, akár új szervezetek élén, vagy saját vállalkozás létrehozásával a fenntarthatósági folyamatok katalizátorává váltak.

„A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő társadalmi egyenlőtlenségekkel.” – fogalmazta meg és kiemelte, hogy a cselekvés gyors előre mozdításához elengedhetetlen a vállalatok szerepe, így az elkötelezett vezetőké is, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható gazdasági működést.  

A folytatásban Márta Irén, a ma 142 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója elmondta, hogy a program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket.

Szederkényi Zita, „A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját. A sokszínű program során nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát: gyárlátogatások, esettanulmányok, elsőszámú vezetői interjúk, szakmai előadások, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést.

Inspiráló gondolatokat osztott meg a jelenlévőkkel a program tavalyi, jubileumi évfolyamán végzett Tóth Alexandra (szenior digitalizációs és kommunikációs specialista, BASF) és Guti Gellért (minőségbiztosítási mérnök, Budapest Airport-RÜK) a program során megszerzett értékes kapcsolati hálóról és a fenntarthatósági szemléletmódról, amely minden résztvevő számára hordoznak a vállalati életbe implementálható ötleteket, gyakorlatokat.

Bori Máté (operációs igazgató, ALD LeasePlan), „A jövő vezetői” Alumni vezetője kiemelte a közösség erejének és az itt kiépült kapcsolatoknak a fontosságát az elsajátítható vezetői szemlélet és szakmai tudás mellett.  A program nem ér véget az oklevélátadóval, hiszen aktív Alumni szervezet működik, melynek már közel 300 tagja van.  és a kezdetektől több, mint 26 000 órát töltöttek el a fenntarthatóság jegyében a fiatal vezetők, kapcsolatépítés, tudásmegosztás, elsőszámú vezetői beszélgetések és vállalati bejárások keretén belül.

Horváth János, az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel az esemény záróprogramját, amelynek keretében a résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az MVÜK már 7 éve támogatja „A jövő vezetői” tehetségprogramot, hiszen mindkét szervezet számára fontos a tudásmegosztás, a fenntarthatóság és a nyitott vezetők közössége. Az egymással először találkozó program résztvevők és mentorok az este során két körben és keveredve, különböző csoportokban mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, a fenntarthatóság hogyan jelenik meg az életükben és milyen, ehhez kapcsolódó kihívásokat élnek meg.

A 2024-as évfolyam résztvevői a következő vállalatoktól érkeztek: ALTEO Nyrt., BASF Hungária Kft., Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., Budapest Airport Zrt., Budapesti Sportcsarnok Üzemeltető Kft., Díjbeszedő Holding Zrt., DSM Nutritional Products Hungary Kft., E.ON MyEnergy Kft., Eisberg Hungary Kft., Euroapi Hungary Kft., Fe-Group Invest Zrt.(ALTEO csoport), Generali Biztosító Zrt., Grundfos Magyarország Gyártó Kft., Güntner-Tata Kft., Henkel Magyarország Kft., Hungrana Kft., KPMG Hungária Kft., KPMG Tanácsadó Kft., Nestlé Hungária Kft., Opten Informatikai Kft., PPD Hungária Energiakereskedő Kft., Progress Étteremhálózat Kft., Shell Hungary Zrt., Szentkirályi Magyarország Kft., Unilever Magyarország Kft., Yamazaki Mazak Central Europe s.r.o. Magyarországi Fióktelepe, Yettel Magyarország Zrt. A résztvevők között van Bognár Renáta, a Budapesti Műszaki Egyetem Regionális és környezeti gazdaságtan mesterképzés szakos hallgatója az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázatunk győztese is.

A megnyitó házigazdája és szakmai partnere:

  A 2024-es program támogatói:

„A jövő vezetői” tehetségprogram megnyitó és szakmai napok karbontudatos megvalósításának támogatója:

Az Ösztöndíjprogram kiemelt támogatója:

A teljes fotógaléria ide kattintva tekinthető meg.

„A jövő vezetői” tehetségprogram hatodik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan határozza meg az innováció irányát az, hogy kinek és milyen víziójához igazodik? Mindegy, hogy milyen szinten állítjuk meg a klímaváltozást? Ez milyen jellegű innovációt igényel? Hogyan lehetnek képesek a kis- és nagyvállalatok a folyamatos megújulásra, innovációra?

Dr. Diószegi Zsuzsanna, az EUROAPI ügyvezető igazgatója köszöntötte a résztvevőket és indította el a szakmai napot.

Billenőpontot értünk el: a mostani helyzet és a jelentős időnyomás az éghajlatváltozásban már elengedhetetlenné teszi, hogy technológiai áttörésekre, innovációkra támaszkodva a jelenleg ismert világ és rendszerek teljes újragondolására és megváltoztatására törekedjünk, ezzel utat nyitva egy fenntarthatóbb életmód és világ felé.  „Soha nem volt nagyobb igény a fenntartható termékek és technológiák iránt, mint ma” – emelte ki bevezetőjében Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója.

Prof. Dr. Bajmócy Zoltán, az SZTE professzora, a tudományos és esélyegyenlőségi ügyekért felelős dékánhelyettese felvezető előadásában az innováció mibenlétéről beszélt, kiemelve, hogy az innováció nem képzelhető el a nagyobb gazdasági, társadalmi rendszer figyelembevétele nélkül. A vízió határozza meg az innováció irányát, de nem mindegy, hogy kinek és milyen víziójához alkalmazkodik. Az innováció csapdái közül kiemelte a visszapattanó hatást, amikor a hatékonyságnövekedés nem jár a teljes felhasznált energia csökkenésével, mert a hatékonyságnövekedés növeli az elérhetőséget, és ezzel jóval nagyobb mértékben nő a felhasználás, mint az innováció által nyert csökkenés. Szintén jellemző, hogy az innováció ugyan megold egy problémát, de számos újat okoz. Itt akár a pálmaolaj használat miatt kiírtott esőerdők példájára is gondolhatunk. És persze vannak olyan tényezők, folyamatok, amelyek nem igazán helyettesíthetők, kiválthatók. Ilyen például a széndioxid körforgás vagy a természeti szolgáltatások is.

A klímaváltozás hatásairól és az erre válaszként adandó üzleti innovációk fontosságáról Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, klímakutató, az IPCC csoportjának alelnöke beszélt. Az IPCC legújabb jelentése szerint már most visszafordíthatatlan trendek és úgynevezett billenőpontok vannak az éghajlati rendszerünkben, de arra kell törekednünk, hogy bár sok jó döntést nem hoztunk meg, a jövőben minél kevesebb ilyen billenőpontot érjünk el.

Kiemelte, hogy a cégek felelőssége óriási: a zöldmosás helyett valódi intézkedések, a nettó nulla kibocsátás elérése helyett a valódi nulla, azaz a nulla kibocsátás kompenzáció nélkül történő elérése lenne a cél. A vállalati aspektusok mellett a fogyasztókra gyakorolt valódi pozitív hatást is kihangsúlyozta, rávilágítva arra, hogy magában a technológia nem oldja meg a problémát. Elmondta, hogy a legfrissebb IPCC jelentés egyik újdonsága, hogy nem a technológiai váltást, hanem a fogyasztásunk és életmódunk megváltoztatását hangsúlyozza. Eszerint a társadalomnak át kell térnie a mennyiségiről a minőségi fogyasztásra, például tartós termékek használatával, a termékek újratervezésével („repurposing”) vagy szolgáltatásalapú gazdaság bevezetésével.

A folytatásban Julian Hill-Landolt, a WBCSD igazgatója a vállalatok oldaláról világította meg a témát, mélyebb betekintést adva a Világtanács Vision 2050 – Time to Transform víziójába és az ahhoz vezető utakba. Kiemelte, hogy a valódi változások csak a szokásos üzletmeneten túlmutató innovatív megoldásokkal, paradigmaváltásokkal lehetségesek.

A délelőtt hátralévő részében a résztvevők 4 csoportra osztva vehettek részt gyárlátogatáson, ahol az EUROAPI termelési és kísérleti üzemeit és laborjait látogatták meg szakértők kíséretében, olyan kérdésekre is választ kapva, hogy milyen fenntarthatósági kihívásai vannak a gyógyszer hatóanyaggyártásnak, hogyan válthatók ki a rég bevált oldószerek környezetbarát verzióra és milyen innovációkkal lehet energiaigényes iparágban a nettó nulla vagy a nulla kibocsátás felé elindulni.

A valódi innováció és rendszerszintű változás csak képzett és elkötelezett munkaerővel érhető el. A munkaerőpiac kihívásaiba kaphattak betekintést a résztvevők Baja Sándor, a Randstad ügyvezető igazgatójának segítségével. Egyik fontos kihívás a munkaerőpiacra kilépő jelölteknél a képzettség, tudás hiánya. A magyar munkaerőpiacon nem annyira jellemző a rugalmasság, ezért a jövőben nagy hangsúlyt fog kapni a meglévő munkaerő átképzése, fejlesztése, a flexibilitás maximális biztosítása, az automatizálás minél magasabb szintje. A jelen és a következő évek munkaerő piaci kihívásaira megoldás „a jövőbe”, azaz a digitalizációba és a mesterséges intelligenciába való beruházás, illetve a stratégiai HR tervezés.

Károlyi Zsuzsanna, az E.ON márka és marketing vezetője arról beszélt, hogy az elmúlt egy év drasztikus eseményei alapjaiban változtatták meg az innováció irányát. Az energiaipar legfőbb kihívása az ellátásbiztonság megteremtése lett. Kiemelte, hogy a zöld energiatranszformáció nem megállítható, ugyanakkor a humán erőforrás szűkössége, valamint a hálózatfejlesztés üteme jelenleg szűkíti az iparág lehetőségeit.

Rozgonyi Ádám, a Porsche Hungaria márkaigazgatója a „Fenntarthatóság az autóiparban – Úton az elektromobilitás felé” címmel tartott előadást, amelyben kitért arra, hogy 15 ezer tonna CO2 kibocsátás autónként jelentős felelősséget ró az autóiparra. Európában nagy az elkötelezettség arra, hogy az elektromos autózás elterjedjen, valamint az autógyártás klímasemleges legyen. Ez nagyfokú innovációt igényel: rövidtávon az e-mobilitás áll a fejlődés fókuszában, ugyanakkor a hosszú távú célok még nem kristályosodtak ki.

A délutáni, rendkívül izgalmas kerekasztal-beszélgetésen Dr. Ligeti Gábor a Heineken főmérnöke, Chrabák Péter a Bay Zoltán Intézet Körforgásos Gazdaság Kutató Csoport vezetője és Percze Rajmond a AGROLOOP ügyvezető igazgatója beszélgettek Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője moderálásával arról, hogy hogyan tudják a cégek biztosítani a folyamatos megújulást. Egy százötven éves nagyvállalatnak és a teljesen új körforgásos üzleti modellre épülő start-upnak is a fenntartható innováció lehet az üzleti működés alapja, a folyamatos megújulás képessége a cégek hosszútávú sikerének lehet a kulcsa. A kutatás-fejlesztés akár saját erőforrásból, akár külső erőforrás bevonásával kiemelt fontosságú ebben a felgyorsult világban. Egymástól tanulni, illetve felhasználni azt, ami máshol bevált, jelentős költségmegtakarítás lehet, és felgyorsíthatja az átalakulást. A kollaborációk mellett a körforgásos gazdaság fontos eleme a klímaadaptációs tevékenységeknek.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Dr. Diószegi Zsuzsannával, az EUROAPI ügyvezető igazgatójával beszélgethettek a résztvevők, aki kiemelte, hogy minden időben a legfontosabb a reziliencia, hogy ne féljünk a változástól, hogy az ne bénítson bennünket, hanem a lehetőséget lássuk benne, legyen szó akár a magánéletünkről, akár egy cég működéséről. A szakmai napot Galambosné Dudás Zsófia, a BCSDH szakmai projektvezetője foglalta össze.

A napról készült galéria a linkre kattintva érhető el.