Tag Archive for: jvtp

A jövő olyan lesz, amilyenné alakítjuk. Mit tegyünk vezetőként azért, hogy egy sokszínű világban, a vállalat sikerei mellett az egyének számára is olyan jövőt teremtsünk, amiben kiteljesedhetnek? Hogyan tudunk felkészülni és választ adni a ma és a holnap kihívásaira a munkaerőpiacon? Milyen ma a magyar munkaerő piac és milyen hatással volt rá a COVID-19? Milyen értéket adhat az üzletnek és a gazdaságnak a sokszínűség?

Ezekkel a témákkal foglalkoztunk “A jövő vezetői” tehetségprogram alapértékek tiszteletével foglalkozó szakmai napján június 30-án, szerdán. A résztvevők egy része személyesen a helyszínen vett részt a napon, míg mások online kapcsolódtak be a hibrid formában megrendezett rendezvényre. Az év hatodik szakmai napján házigazdánk a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. volt.

A nap első előadásában Baja Sándor, a Randstad Magyarország, Csehország és Románia ügyvezető igazgatójától nemzetközi kitekintést kaptak résztvevők a munkaerőpiac kihívásairól. Milyen hatással vannak a demográfiai problémák a gazdaságra? Hogyan változtak meg az üzleti szektorok? Hogy változtatta meg a COVID-19 a munkaerőpiacot? Miért fontos a munkáltatói márkaépítés? Hogyan alakult a távmunka helyzete és hogyan találnak ma munkát az emberek?

Csaposs Noémi, a HumánSelect alapítója és az Országos Humánmenedzsment Egyesület elnökségi tagja Janne Teller idézétével indította előadását: “A jövő olyan lesz, amilyenné alakítjuk.” Melyek a legkersettebb szektorok ma Magyarországon? Hogyan alakultak a bérek tavaly? Hogyan kezelhetjük a globális HR kihívásokat, mint a munkavállalói bizonytalanság csökkentését, az objektív és gyors kiválasztást, a sokszínűséget, méltányosságot és befogadást, az operatív hatékonyság javítását vagy a távmunka hatékonyságának növelését 2021-ben?

Vannak területek, ahol még sokat kell és tudunk is tenni a sokszínűség és az értékteremtés kapcsán. Bár a lehetőségek száma végtelen, több követendő példát is átbeszéltünk mentoraink segítségével a nap során.

A megváltozott munkaképességűek sikeres integrálásáról ennek környezeti feltételeiről mind operatív, mint HR, mind vezetői döntési szinten, személyes és üzleti motivációjáról beszélt Rosner Imre, a Szerencsejáték Zrt. karitatív osztályának vezetője. Kiemelte, hogy a programban résztvevők motivációja, versenyszelleme és elköteleződése bizonyítja a program sikerét.

Dr. Both Emőkével, a BAGázs alapítója felhívta a figyelmet arra, hogy valódi, hosszú távú segítséget az esély biztosításával tudnak nyújtani a vállalatok. A roma-integráció hátteréről és fontosságáról beszélt mind egyéni mind társadalmi szinten. A megoldáshoz vezető út, hogy a kisebbségek és a többség közötti falat csak két oldalról lehet lebontani, úgy, ha mind a két közösség dolgozik rajta. Emellett beszámolt vállalati együttműködések keretében megszületett sikerekről is.

Brózik Klára az EQ X-Press tréning társalkotója beszélt az EQ szerepéről a vezetés során. Bemutatta az EQ X-Press programot, ahol a vezetők, a nehéz sorsú fiatalok pályaválasztási dilemmáit és kommunikációs nehézségeit fejlesztik mentorálás és coacholás eszközével, miközben maguk is mélyen megértik a mentoráltak helyzetét és tanulnak saját magukról

Istenesné Solti Andrea, a Shell Hungary Zrt. igazgatósági elnöke és a HBLF elnöke a vállalat esélyegyenlőség politikáját osztotta meg a vezetőkkel, amelynek eredményeként 2017 óta a Shell Hungary igazgatóságának tagjai 50-50%-ban nők, illetve férfiak. Beszélt a Kiállás kultúrájáról és személyes karrierútjáról élményeiről női vezetőként. Kiemelten fontosnak tartja a sokszínűséget, melynek kapcsán beszámolt a magyarországi Sokszínűségi Charta kezdeményezés szerepéről.


Urbán Katalin, a Grundfos Magyarország Gyártó Kft. EHS vezetője vállalat történetének és kultúrájának rövid bemutatása után a fenntarthatósági stratégiájáról és a Grundfos alapértékeiről beszélt, ami áthatja vállalat minden napjait. Ezután egy gyártúra keretén belül a résztvevők megnézték a tatabányai gyár két telepét, a tréning szobát, a megváltozott munkaképességűeknek kialakított munkaállomásokat és gyári vezetői megbeszélések helyszínét. Az online bekapcsolódva résztvevők hololensen keresztül követhették a bejárást.

A napot Grundfos Magyarország Gyártó Kft. tatabányai telepének igazgatójával, Szundy Olivérrel zártuk. A vezetői interjú keretein belül Szundy Olivér a dán szervezeti kultúráról mesélt, kiemelve, hogy a vállalat hat alapértékét, vagyis az emberközpontúságot, a függetlenséget, az őszinteséget és megbízhatóságtok, a fenntarthatóságot, az emberközpontúságot és a töretlen ambíciókat folyamatosan szem előtt tartják. Mesélt emellett a vezetői szerepről és karrierútról is. Kiemelte, hogy ahhoz hogy sikeresek legyünk fontos, hogy szeressük, amit csinálunk. „Vezetőként soha ne vedd magad túl komolyan” – mondta a gyárigazgató a jövő vezetőinek szóló tanácsában.

A szakmai nap GALÉRIÁJA a linkre kattintva érhető el.

Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mit tehetünk vezetőként? Valóban működik-e a carbon offsetting? Ki fogja befogadni azt a 3,5 milliárd embert, akinek a mostani élőhelye lakhatatlanná válik, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást? A COVID19 talán az utolsó figyelmeztetés a civilizáció veszélyeztetettségére, ugyanakkor évszázados esély a reformokra. Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, online. „Ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk, ha a föld beteg nem csinálunk semmit!?” – A résztvevőket nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte, megnyitójában kiemelte a vezetői és multiplikátor hatás fontosságát.

A klímaváltozás megállítására üzleti lehetőségként kell tekinteni, nem felelősségtkén. „Elegendő lenne a világ éves GDP-jéne csupán 2,5 százaléka a klíma krízis megoldására” – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője. A világ 153 országának 11000 kutatója figyelmeztet arra, hogy éghajlati vészhelyzet alakult ki. Hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük. Számos jó megoldás van már, ilyen például a digitalizáció, a környezetbarát közlekedési megoldások (kerékpár, elektomobilitás) bátorítása, helyi turizmus, szabatéri aktivitások, a hús csökkentése az étkezéseink során.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Az életciklus szemléletről és a körforgásos gazdaság bevezetésének fontosságáról és mikéntjéről beszélt Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet a körforgásos gazdasági kutatás vezetője. Bemutatva az ennek eléréséhez szükséges vállalati környezet lehetséges eszközeit, előnyeit és már működő jó gyakorlatokat.

A Tesco élelmiszermentés programját Nagy-Peidl Adrienn, a Tesco közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Adrienn bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. Egyelten falat sem veszhet kárba!

Katerina Kolaciova, a Vertis Voluntary Carbon Offsetting vezetője arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a három kulcslépés mentén: „1. Mérd!, 2. Csökkentsd! 3. Kompenzáld!”. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Dévényi János, a Loacker ügyvezetője a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Kórik Zsuzsanna, ügyfélszolgálati referens és Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozták. Bédi Attila a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők

 

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt, bemutatta a fenntartható üzemeltetés pilléreit, a zajvédelem érdekében tett erőfeszítéseiket, a levegőminőség folyamatos mérését, gyakorlatilag egy meteorológiai állomást tart fenn a reptér, a széndioxid folyamatos csökkentésére irányuló tevékenységeiket az Airport Carbon Accreditaion-ön keresztül és a Greenairport programot. A reptér folyamatos fejleszti a közlekedést például kerékpárutakkal vagy az elektromobilitás támogatásával. Védi a területéhez kapcsolódó zöldterületeket, illetve felszíni és felszín alatti vizeket és azok élővilágát.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a vezető hatásáról, a multiplikátorhatásról, vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.

Visszatérés az irodába, de hogyan? Hogyan lehetünk sikeres vezetők? A fenntarthatóságban is a munkavállalók bevonása és elkötelezése a siker kulcsa, milyen eredményeket érhetünk el egy fenntartható innovációs kihívással? „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei második találkozóját június 1-jén tartottuk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében megkérdezte a résztvevőket, hogy milyen hatással volt rájuk az elmúlt év és mi az, amit ebből a jövőben is meg szeretnének tartani. A válaszokból kiderült, hogy a résztvevők többsége rugalmasságot tanult. A megtartandók között megjelent a részleges homeoffice, és a családdal töltött minőségi idő is.

Bori Máté, az Alumni vezetőség elnöke és a LeasePlan Hungária Zrt. Biztosítási és szerviz menedzsere összefoglalta a vezetőség első féléves munkáját és felkérte a hallgatóságot, hogy vegyenek ők is részt az elindított projektekben, amik az alábbiak:

  • Ajánlás résztvevőknek – Hogyan hasznosíthatjuk legjobban a tehetségprogram során elsajátítottakat? – Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Intézetének vezetője
  • Ajánlás delegáló vezetőknek – Hogyan hasznosíthatjuk legjobban vállalatunknál, amit a tehetségprogram résztvevői a program során elsajátítotak? – Bori Máté, LeasePlan Hungária Zrt. Biztosítási és szerviz menedzsere
  • „A jövő vezetői” tehetségprogram hosszútávú hatásának mérése – jógyakorlatok, fenntartható kezdeményezések összegyűjtése, Alumni tagok sikertörténetei – Szederkényi Zita, tehetségprogram vezetője

Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, a program 2017-es végzőse bemutatta a Nestlé Innovation Challenge kezdeményezését. A vállalat egy átfogó programon keresztül vonja be a kollégákat a fenntarthatóság kihívásainak megoldásában. Hogyan lehet a Nestlé Magyarországon vezető a fenntarthatóságban? Erre a kérdésre keresték a választ a kollégákkal közösen és a legjobb ötleteket meg is valósítják.

Az estét záró vezetői interjún Venter Zoltán, az Essity Hungary Kft. ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Az aktív beszélgetés során olyan kérdéseket boncolgattunk, hogyan térhetünk vissza az irodákba a COVID19 járvány után? Milyen a svéd vállalati kultúra? Mi segíti a vezetőt abban, hogy összetartó, sikeres csapatot kovácsoljon? Zoltán emberközpontú vezetői szemlélete igazi inspiráció volt a résztvevők számára.

Az elmúlt év nehézségei kiemelték a bizalmon és közös gondolkozáson alapuló tartós partnerségek fontosságát és sikerességét. Hogyan lehet egy kiszámíthatatlan helyzetben sikeresnek maradni? Hogyan érhetünk el win-win eredményeket az üzleti működés során? Hogy jelenik meg a munkatársakkal való partnerség? Hogyan vagyunk képesek összefogással, partnerséggel sokkal nagyobb eredményeket elérni, mint egyedül? „A jövő vezetői” tehetségprogramunk negyedik napján vendéglátónk, a McDonald’s Magyarország segítségével a “Partnerség az érdekelt és érintett felekkel” ajánlásunkat jártuk körbe, annak mindennapi megjelenési formáit és gyakorlatait számba véve.

A partnerséget mindenki fontosnak tartja, mégis már a bevezető játékban kiderült, hogy nem egyszerű a gondolkodásmódunkat a win-win helyzetekre és partnerségre hangolni mindennapi életünkben és üzleti tárgyalásink során sem, de a résztvevők megtapasztalhatták az együttműködés örömét is. Az elmúlt év történései arra késztették az üzleti világot is, hogy a mindennapi életünkben jellemző versengő hozzáállásból elmozduljunk az együttműködésre alapozó és szokásos üzletmeneten túlmutató megoldások feltárása és megvalósítása felé. A siker kulcsa a közös gondolkozás és a valódi partnerségek kialakítása közös célok mentén.

A sikeres együttműködésekre jellemző az egyenrangú, nyílt, őszinte, többirányú kommunikáció, amely közös célkitűzések felé viszik mindegyik felet, kölcsönösen előnyös és nyertes-nyertes helyzeteket teremtve. Mert az elsőre rögtön azonosítható nehézségek mögött igenis kiaknázhatóak a lehetőségek is, hiszünk abban, hogy a profit és a pozitív társadalmi hatások egyszerre is megvalósíthatóak.

“Fontos, hogy a fenntarthatóságra, mint egy erőforrás szempontú kérdésre tekintsünk”. – mondta előadásában Dr. Bartus Gábor, a Nemzeti Fenntartható Fejlődés Tanácsának titkára, emellett bemutatta a szervezet céljait és tevékenységét. Fő feladatuknak tartja, hogy a fenntarthatóság elvont fogalmát lefordítsák egy praktikus, operacionalizálható folyamattá, vagyis segítsék Magyarország erőforrásainak optimális felhasználását.

Egy vállalat kiemelten fontos érintettjei a dolgozói. Gazsi Zoltán, az Eisberg ügyvezető igazgatója a vezetői felelősség fontosságáról beszélt. Megkérte a résztvevőket, hogy gondolják át, mi vezetői sikerük képlete. Egy vállalat eredményessége múlik a dolgozók motivációján, nyitottságán, kreativitásán, amit a vezetőknek kell megteremteniük. Bemutatta, hogy vállalatuknál hogyan sikerült nyitott, színes, gondolkodó közösségé formálni az ott dolgozókat. Mesélt a pontos kommunikáció, és a gyökérokok szisztematikus feltárásának fontosságáról. Emelett beszélt arról is, hogyan támogatták nyersanyag-beszállítóikat és gondolkodtak velük közösen az elmúlt év kihívásai során.

Arató Gábor, a ManuPackaging Magyarország Kft. ügyvezetője, Jakab Judit a Syngenta Communication Business Partnere és Vadovics Kristóf, a Greendependent ügyvezetője irányításával a résztvevők három témában is mélyebben elmerültek és kiscsoportokban közösen gondolkodtak a felmerült kérdéseken, dilemmákon. A ManuPackaging olyan fóliát hoz megrendelőinek mely nem csak újrahasznosítható, de ha nem kezelik, később le is bomlik. A Syngenta globális érintetti párbeszédek mentén alakította ki az új Good Growth Plan vállalásait és célkitűzéseit 2025-ig. A GreenDepent és az E.ON közös Energiaközösségek projektje pedig segíti a résztvevőket abban, hogy felelősen kevesebb energiát használjanak.

A McDonald’s beszállítói lánc menedzsmentje mintaszerű. A beszállítókkal és a franchise partnerekkel megvalósított háromlábú szék stratégiája a magas szintű partnerségen alapszik. Erről beszélt Papp Zoltán, a Progress Étteremhálózat Kft. ellátási hálózat vezetője, megvilágítva számtalan olyan összefüggést, ami kívülről nem látható, de mégis kulcsfontosságúak a sikeres partneri együttműködésnek. Olyan partneri viszony ez, amely magas elvárásokat támaszt, de kölcsönös bizalmon és egymás segítésén alapul. Fontos, hogy egy ilyen partnerségben a problémákat is ki lehet tenni asztalra.

A felvezető előadás után Papp Zoltán, Bárány Péter, a Master Good Kft. ügyvezető igazgatója és Zsidi Sándor az OSI Food Solutions ügyvezetője kerekasztal-beszélgetés keretében arról beszélgettek mi működtet jól sikeres partnerségeket. A partneri viszony közös gondolkozáson és tanácsadáson alapul. Esetükben pedig a valódi megrendelő vagy célcsoport maga a fogyasztó, aki elfogyasztja a hamburgert. Akkor működik jól egy üzleti partnerség, ha nem csak a profitra koncentrálnak a felek, hanem hasonló elvi közösséget vallanak és nem csak a sikereken, de a nehéz időkben a terheken is közösen osztoznak.

A Ronald McDonald Gyermeksegély Alapítvány munkáját Konyári Andrea, az alapítvány operatív igazgatója és Dr. Ablonczy László, az alapítvány szakmai vezetője mutatta be. A Ronald McDonald Házban pedig Nagyné Bayerl Andrea, a ház vezetője invitálta a résztvevőket virtuális sétára. Az alapítvány kiemelkedő munkát végez a beteg gyermekek és családjaik támogatásában. Valódi otthont nyújtanak az otthontól távollévő, kórházi kezelés alatt lévő betegeknek. A szívhez szóló, elkötelezett munka mély benyomásokat hagyott a résztvevőkben.

A napot szokás szerint vezetői interjú zárta. Az őszinte beszélgetésben Égi Zsolttal, a Progress Étteremhálózat Kft., a McDonald’s magyarországi Developmental Licensee Partnerének ügyvezető igazgatójával szó volt a csapatról, karrierútról, a partnerségek fontosságáról, a közös sikerek megéléséről és egymás támogatásáról.

Sosem volt nagyobb igény a fenntartható, új termékekre, szolgáltatásokra és működési folyamatokra, mint most. Egy olyan világban, ahol a fenntarthatóság és az üzleti haszon gyakran a mérleg két tányérjába kerülnek, nehéz elképzelni, hogy mind a két világból ki lehet hozni a legjobbat. „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik, a Fenntartható innovációról, termékekről és szolgáltatásokról szóló szakmai napján olyan témákat jártunk körül, mint: Hogyan tudja a vállalati szféra pozitív irányba befolyásolni a negatív társadalmi és környezeti folyamatokat? Mi az a Jevons-paradoxon és mit tehetünk ellene? Hogyan érhetünk el rendszerszintű innovációt és miért fontos? Mi az alapja a felelős innovációnak és kutatásnak? Mik napjaink előremutató üzleti innovációi? Mit tehetünk mi?

Dr. Pataki György, az ESSRG szenior kutatója egy beszélgetésen keresztül vezette be a résztvevőket a nap témájába a fenntarthatóság és az innováció kapcsolatáról. Olyan kérdéseket feszegetett a beszélgetés során, mint hogyan lehet egy innováció során nem csak az egyes elemeket javítgatni, de valódi társadalmi igényekre és funkciókra választ adni. Felhívta a figyelmet arra a Jevons-paradoxonra vagyis, hogy mi történik akkor, ha a szereplők (fogyasztók, termelők) a fenntarthatóságért tett befektetéseikből eredő költségmegtakarításaikat további környezetszennyező tevékenységekre fordítják. A beszélgetés során a résztvevők elmerültek a fenntartható kutatás és innováció témakörében és a társadalmi innovációk lehetőségeiben is.

A program résztvevőinek Dr. Ágoston György, a Tungsram tudományos és innovációs főtanácsadója mesélt a Tungsram Csoport innovációiról. Bemutatta a vállalat négy innovációs üzeltágát: agritech: beltéri mezőgazdaság, Smart City megoldások, PropTech megoldások és Nyitott Innovációs Center. Érdekfeszítő példákkal illusztrálta előadását, melyben bemutatta innovatív megoldásaik közül a legizgalmasabbakat, így a vertikális farmokat, az okos Legot, a HeatTank innovatív hőtartárolót és a Startup Campus kezdeményezésüket.

A Nestlé dolgozóiknak szóló innovációs programól a NextINNestléről beszélt Rozemarije Zijlmans, a Nestlé Hungária Kft. Market Lean menedzsere. Hogyan vonjuk be a dolgozókat az innovációs tevékenységbe, hogyan segítsük őket abban, hogy innovációs projektjeik megvalósulhassanak és sikeresek lehessenek? Előadása végén gyakorlati tanácsot adott a projektmunka prezentációkhoz való felkészülésre.

Ezt követően dinamikus kerekasztal-beszélgetésen Berecz Balázs, az Access4you alapítója és ügyvezetője, Károlyi Zsuzsanna, az E.ON Hungária Zrt. marketing kommunikációs igazgatója és Dr. Somogyi Rita, a HungaroControl Zrt. Stratégiai és Projektmenedzsment Osztályvezető beszélgettek vállalataik innovációs kihívásairól. Az Access4you valódi üzleti értéket teremt egy társadalmi probléma középpontba állításával: ingatlanok felmérésével és minősítésével információt gyűjt az épített környezet, az irodaházak, a munkahelyek és egyéb ingatlantípusok akadálymentességéről, majd weboldalán ezeket ingyenesen elérhetővé teszi az érintett személyek számára. Hogyan lehet egy 700 kilóméterre fekvő ország légterét irányítani? Hogyan lehet a COVID ideje alatt megfelelni az otthonokban megnövekedett energiaigénynek úgy, hogy közben kollégáinkat is a legnagyobb biztonságban tudhassuk? A kerekasztal résztvevői kiemelték, hogy minden innováció mögött az emberek elkötelezettsége és kreativitása áll.

Palotai Borbála, a PwC Magyarország Kft. Marketingkommunikációs és üzletfejlesztési vezetője az idén jubileumi, 10. alkalommal elkészített PWC Vezérigazgatói felmérés eredményeit egy időutazás keretén belül mutatta be kiegészítve az utolsó 10 év legfontosabb megállapításaival. Elmondta, hogy 2020-ban az aggodalmak közül a válsághelyzetek kerültek előtérbe, illetve a jövőre vonatkozva a növekvő adóterhek, az ellátási lánc zavarai láthatóak lesznek. A vállalatvezetők 92%-a bízik abban, hogy 2022-ben vállalatuk teljesítménye eléri a járvány előtti szintet.

A nap zárásaként a vezetői interjú keretében Joerg Bauerrel, a Tungsram Group vezérigazgatójával beszélgethettek a résztvevők többek között a vezetői karrierről, a GE Lightning üzletágának eladásával a Tungsram Csoport megalakulásáról 2018-ban, a munka és magánélet összehangolásáról.

Hogyan lehet jó vezetői csapatot építeni? Meddig tart a vezető felelőssége? Milyen legyen a gyorsan változó világban a jó vezető? Kell-e valamilyen tragédia, vagy egy világkörüli út a lehetetlen újradefiniálásához? Eljött az energiaváltás kora, milyen lehetőségeket rejt? Mit tegyünk, ha „fekete hattyúval” találkozunk és milyen sűrűn fordul ez elő? Mi a crenchmarking?- ezekről szólt a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának második szakmai napja. A szakmai nap házigazdája ezúttal a Siemens volt, mely során a résztvevők felelős vállalatirányítás gyakorlatát és lehetőségeit ismerhették meg.

A szakmai napot Goszták Árpád, a Siemens Energy ügyvezető igazgatója nyitotta meg.

Török László, a Mazak közép- és kelet európai ügyvezető igazgatója bemutatta, hogyan lehet egy összetartó vezetőséget kiépíteni, miben látja egyes nemzetek vezetőinek kulturális különbségeit, milyen szakmai kihívásokkal kellett szembenéznie, valamint kifejtette szerinte milyen napjainkban egy jó vezető.

Zeitler Ádám, a Milestone Institute ügyvezető igazgatója és társalapítója saját tapasztalatai alapján mutatta be milyen egy olyan, mondhatni „lázadó” vezetőnek lenni, aki a változásért dolgozik.

Handó János, a Katica Tanya – a környezettudatos élményközpont vezetője élettörténetén keresztül mutatta be hogyan jutott el oda, ahol ma van. Megosztotta véleményét a vezetői attitűdről, az emberi értékrendről és a folyamatos tanulás fontosságáról és arról, hogy a lehetetlenről alkotott fogalmunkat felül kell vizsgálnunk. Ahhoz, hogy nyertes vezetők legyünk, az ökot az ego elé kell helyeznünk és a jót valóban jól kell akarni. A „hogyan” ugyanolyan fontos, mint a „mit”.

Goszták Árpád az Energiaváltás kora című előadásában ismertette a világ energiaigényének kihívásait, a megújuló energiában rejlő lehetőségeket. Nem csupán fenntarthatóbb megoldásokat igyekeznek keresni, de a teljes energiaellátási lánc megreformálását tervezik.

Kelemen Attila, a ProSelf International Zrt. elnök-vezérigazgatója a fejlődés és forradalom (evolution and revolution) koráról beszélt. Felhívta a figyelmet azokra a technológiai és emberi kihívásokra, amelyekre a jövő vezetőinek lehetőségként kell tekinteniük és megtalálniuk a megoldásokat rá. Rámutatott arra, hogy a jövő vezetője nemcsak fenntartható, hanem fenntartó is, így egyik legfontosabb, hogy a saját lelki és testi egészségét is megőrizze. Vezetésével a résztvevők kisebb csoportokban egy online felület segítségével megalkották a jövő ideális vezetőjét. Előadását Kobe Bryant gondolataival zárta, ahhoz, hogy a legjobb legyél a szakmádban az kell, hogy légy jobb minden nap, azzal egészítette ki, hogy a sikerhez az is kell, hogy „szeresd a játékot” vagyis élvezd, amit csinálsz.

Károlyi László, a Legrand vezérigazgatója felvetette azt a kérdést, hogy vajon milyen gyakran tudunk számítógép vagy Rubik kocka szintű innovációkat hozni? Ezután bemutatta a saját fejlesztésű crenchmarking, azaz kreatív benchmarking metodológiáját, aminek fontos szerepe van egy gyorsan változó világban, hiszen abban segíti a vezetőket, hogy felelős és jó döntéseket hozzanak ahhoz, hogy időben célba érjenek.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a Race to Zero program bemutatásán keresztül bevezette a résztvevőket a karbonsemlegesség és klímaadaptáció fogalomkörébe. A projekt csapatok üzleti megoldásokon keresztül elmélyültek a BCSDH klímasemlegességhez kapcsolódó ajánlásainak részletesebb megértésében és kiválasztották azt, amivel az év során foglalkozni szeretnének.

A nap szakmai részét a Dale A. Martinnal, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójával folyatott beszélgetés zárta, aki a személyes tapasztalatai alapján beszélt az fenntartható beruházások és a fontos érintettek elkötelezésének fontosságáról. Illetve őszintén mesélt 30 éves nemzetközi, vezetői karrierútjáról, a munka és család egyensúlyáról, és arról, hogy az eredményekhez kemény munka és elköteleződés szükséges.

 

Március 9-én tartottuk „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei első találkozóját, online, Microsoft teamsen keresztül. A beszélgetés során az Alumni vezetőség beszámolója és idei tervei mellett egy Alumni tag saját vállalkozása is bemutatásra került, illetve a tehetségprogramban már megszokott napzáró vezetői interjúra is sor került.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a BCSDH idei fókuszában a klímavédelem és adaptáció áll, melynek egyik mérföldköve a brit nagykövetséggel együttműködésben létrehozott Net Zero Advisory Board. A Board tagjai magyarországi neves szakemberek, mégpedig: Barta Zsombor, HUGBC; Dr. Bartus Gábor, NFFT; Ifj. Chikán Attila, BCSDH; Juhász Anikó, Agrárminisztérium, Dr. Kandrács Csaba, MNB; Kovács Marcell, MLBKT; Kőrösi Csaba, KEH; Paul Fox, Brit Nagykövetség; Steiner Attila, ITM; Prof. Dr. Ürge Vorsatz Diána, IPCC.

Az eseményen az Alumni vezetőség képviseletében Bori Máté, a LeasePlan Biztosítási és szerviz menedzsere mutatta be az Alumni vezetőség idei terveit. A vezetőség idén három témára fókuszál: Ajánlás a résztvevőknek, Ajánlás a delegáló vezetőknek, A tehetségprogram hosszútávú hatásainak feltérképezése. Nagy Andrea a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Intézetének vezetője fogja össze az Ajánlás a résztvevőknek projektcsapat munkáját. A projektcsapat azt járja körbe, hogy hogyan tudják a résztvevők a legjobban hasznosítani vállalataiknál a program során tanultakat, Bori Máté szintén ezt a témát járta körbe a delegáló vezetők szemszögéből. Végül, Szederkényi Zita, a tehetségprogram vezetője bemutatta a tehetségprogram hatásáról szóló munka részleteit, olyan kérdésekre keresik a választ, mint milyen fenntartható kezdeményezések születtek a program hatására, hova jutottak el a résztvevők. A fenti projektmunkákhoz a témák vezetői várják az érdeklődők csatlakozását.

Ezt követően Kovács Kornél, 2016-ban végzett tehetségprogram résztvevő mutatta be Alumni társainak a nemrégiben alakult vállalkozását, a Novum Commodities Kft.-t, ami fenntarthatósági szolgáltatásokat nyújt vállalatok számára, mint például karbonlábnyom-mérés, fenntarthatósági stratégia-készítés és emisszió-csökkentési tervek kidolgozása.

Az estét záró vezetői interjún Kerekes Péter, a Coca-Cola Magyarország ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Péter bemutatta „A fenntartható jövőért” díjjal is jutalmazott „A Coca-Cola Magyarország nyújtotta támogatások a COVID-19 járvány első szakaszában” programukat, emellett a Coca-Cola párbeszédeket generáló, akár megosztó kampányairól, a vezetői karrierút szépségeiről és kihívásairól, és a sikeres vállalatvezetés kritériumairól is beszélgetett a résztvevőkkel. Kiemelte, hogy a vezetői pálya során a legfontosabb, hogy mindig egyensúlyban tudjunk maradni magunkkal.

Márta Irén a program zárásaként meghívta az Alumni tagjait a március 23-án tartandó Net Zero Business Ambitions Fórumra.

Mi a szerepe az üzleti szférának a fenntarthatóság kapcsán 2021-ben? Hogyan hat a vállalatok működésére a pandémia évének következményeként felmerült általános bizalomvesztés és tőkepiaci átalakulás? Mit tehetünk vezetőként és magán emberként a globális kockázatok kapcsán? Tud-e egy vállalat a fenntarthatóság és a környezetre figyelés nélkül működni? Miként alakíthatunk ki úgy gazdasági jelenlétet, hogy mind a tulajdonosi, mind az érintetti értékek pozitívan érvényesülhessenek? A fenntarthatóság stratégiai megközelítését járta körbe „A jövő vezetői” tehetségprogram első szakmai napja online február 25-én, melynek házigazdája az Essity volt.

Tápai Dezső, az Essity értékesítési igazgatója nyitotta meg a szakmai napot, hangsúlyozta, hogy az együtt gondolkodásnak kiemelt szerepe van a fenntartható változások elérésében. Márta Irén, a BCSDH igazgatója, a szervezet ismertetése után bemutatta „A jövő vezetői” tehetségprogram céljait, ezek közül is kiemelve a stratégiai szemléletmód és a felelős vezetők közösségé alakulásának fontosságát. A szakmai program vezetője, Szederkényi Zita segítségével a 2021-es év kihívásaival, a fenntartható fejlődés alapfogalmaival és gazdasági hatásaival ismerkedhettek meg a résztvevők. Bemutatásra került a BCSDH éves szakmai programja, melynek fókuszai a karbonsemlegesség és a körforgásos gazdaság lesznek.

Dr. Zilahy Gyula a Budapest Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanárának, illetve tudományos és nemzetközi dékánhelyettesének előadása rávilágított, hogy Az üzleti stratégiának integráns része a fenntarthatóság és a környezet, másképp a vállalat nem tud működni

A felmerült kérdések némely esetben égető dilemmák elé állítják a gazdaság szereplőit – mindannyiunkat, akik egyszerre éltetjük, alakítjuk a rendszert, miközben fogyasztói, ügyfelei és haszonélvezői is vagyunk. Tőlünk és tevékenységeinktől működik a rendszer: a feladatunk, hogy a gazdaságot, a társadalmat és a környezetet érintő hatásaink pozitívak legyenek és támogassák azt a körforgást, amit a természet mutat példaként. Mindenkinek az a feladata, hogy a maga szintjén tegyen. Szerencsére számos vállalati megoldás, stratégiai döntés is kijelöli már a jó irányt.

Mit tehet egy közösségi bank azért, hogy a civil ügyeket minél hatékonyabban támogassa – akkor, ha az adományozás nem tűnik egyértelműnek? Hogyan feleljen meg ügyfelei egyre szélesebb elvárásainak egy, a körforgást tökéletesen megvalósító középvállalat anélkül, hogy elveszítse szakértelmét és fókuszát? Hogyan lehet valódi üzleti előnyként felhasználni azt, hogy egy vállalat a fenntarthatósági szempontok mentén építette fel stratégiáját? Az Inest ügyvezető igazgatója, Lakatos Sándor, a Folprint kereskedelmi igazgatója, Fodor János és a MagnetBank közösségfejlesztési igazgatója, Molnár Csaba segítségével elemeztük vállalataik mindennapi dilemmáit. Az esettanulmányokat online World Café módszertannal dolgoztuk fel, sok szempontot mérlegelve és megvitatva találtunk közös irányokat, de a döntés és annak kivitelezése a legritkább esetben sem volt egyértelmű.

Tápai Dezső és Nagy Réka, a közép-európai régió customer marketing managere bemutatták az Essity három pilléren alapuló fenntarthatósági stratégiáját. „A környezetszennyezés és a klímaváltozás miatt minden 3. válaszadó aggódik”- hívta fel a figyelmet Nagy Réka az előadás bevezetőjében. Boncolgatták az egyéni és vállalati felelősség kérdését. Tápai Dezső beszélt a világ első újrahasznosítási szolgáltatását a papír kéztörlők számára, melyen keresztül megvalósul a körforgásos gazdaság elmélete.

Lengyel Krisztina, az Unilever kommunikációs menedzsere elmondta, hogy az Unilever több, mint 100 évvel ezelőtt társadalmi céllal indult, mégpedig azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a higiéniát, így az első megfizethető árú szappant. A vállalat azóta sokat növekedett és ma is fontos szerepet játszik stratégiájában a fenntarthatóság. Csomagolóanyagaiknál pedig arra törekszenek, hogy a megfelelő fenntarthatósági szempontok figyelembevételével minél inkább kiváltsák a műanyag csomagolást.

A nap zárásaként Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke egy órás beszélgetés során mesélt vállalatvezetőként megélt személyes és szakmai élményeiről. Megkérdezte a résztvevőket, hogy mit jelent számukra a fenntarthatóság, amit végül így foglalt össze: „Mit kell tenni ma azért, hogy az emberiség és a civilizáció holnap és holnap után is megmaradjon?”

33 tehetséges, fiatal vállalati vezető részvételével indult el a BCSDH „A jövő vezetői” tehetségprogramjának nyolcadik évfolyama, amelynek ünnepélyes megnyitójára január 13-án, online formában került sor.

„A jövő vezetői” tehetségprogram ünnepélyes nyitórendezvénye az E.ON és az MVÜK Zrt. támogatásával került megrendezésre 2021. január 13-án, ahol a kiválasztott fiatal vezetők először találkoztak és ismerkedtek meg a program részleteivel, mentoraival és egymással. A rendezvény házigazdája az E.ON volt.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) tehetségprogramja hiánypótló, az Üzleti Világtanács nemzetközi programjának mintájára született képzésének kiemelkedő sikerét mi sem bizonyítja jobban, minthogy már 210 végzett tehetséges vezető kapta meg oklevelét és 2021-ben is magas számú résztvevővel indul el a tehetségprogram nyolcadik évfolyama.

„A program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Mi sem bizonyítja jobban a program fontosságát és sikerességét, mint hogy a tavaly megkérdezett vállalatvezetők „A jövő vezetői” programot tartják a BCSDH egyik legértékesebb programjának, illetve a résztvevők 100 százaléka újra részt venne a programon és ajánlaná másoknak is” – emelte ki nyitó gondolataiban Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 százalékát termelő 101 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója.

“Büszkék vagyunk rá, hogy valódi pozitív hatással vagyunk a magyar üzleti életre. A program egyre nagyobb számban éri el a jövő első számú és felsővezetőit sikeresen. A saját vállalati tapasztalataink is azt mutatják, hogy a végzett hallgatók többen válnak közülük saját szervezetükön belül, vagy akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá.” – emelte ki köszöntőjében Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke.

„Az E-ON a kezdetektől fontosnak tartja ezt a programot, már évek óta delegál résztvevőket a programba, és büszkén állíthatom, hogy az ösztöndíjprogram életre hívásában is jelentős szerepünk volt. Jól látszik, hogy a kezdeteknél a szemléletformálás, érzékenyítés volt az elsődleges cél, ma már alap elvárás a vezetők felé, hogy a fenntarthatósági szempontok is beépüljenek a mindennapi döntéshozatali folyamataikba.” – tette hozzá köszöntőjében Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja, a nyitóesemény házigazdája. – „Örömünkre szolgál, hogy ebben az évben az E.ON tehette lehetővé, hogy a két legtehetségesebb ösztöndíj pályázó közül ne kelljen a zsűrinek választania, hanem mindketten bekerülhessenek az idei programba.” – tette hozzá.

Szederkényi Zita, “A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját és házigazdáit. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, de még Európában sem tudunk hasonló programról, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 40 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés) a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell, olyan témákat is feldolgozva, mint a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció vagy a körforgásos gazdaság.

Bohn Márton, a Shell Hungary Zrt. Road Transport Compliance koordinátora, a program Alumni vezetőségének tagja és Rékasi Eszter a KPMG Hungária Kft, Senior tanácsadója, mind a ketten a program tavalyi végzettjei elmondták, hogy milyen kiválasztási folyamat végén kerültek a programba és, hogy számukra a szakmai napok folyamatos inspirációt jelentettek, számos ötletet kaptak, amit saját vállalataiknál tudnak kamatoztatni és a program egyik kiemelkedő értéke a fenntartható gondolkodásmód formálása mellett a kiépített kapcsolati háló volt. Bíztatták a résztvevőket, hogy kérdezzenek sokat, szánják rá az idejüket és hozzák be vállalati tapasztalataikat a szakmai beszélgetések során.

Az esemény záróprogramját Horváth János az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel. A résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az este során több körben és keveredve, különböző csoportokban mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatóság hogyan jelenik meg a mai életükben.

A 2021-es programban résztvevő 33 fiatal vezető az alábbi cégektől érkezett:

ALTEO, Colas, BME, DSM, E.ON, Eisberg, Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Generali, Güntner-Tata, KPMG, LeasePlan, Legrand, Mazak, METRO, MOL, MVÜK, PPD, Prímaenergia, Progress (McDonald’s), Shell, SIÓ-Eckes, Spie, Unilever.

A résztvevők között van Kosztyó Dominika, a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója és Pfeff Dóra, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Nemzetközi gazdálkodás alapszakos hallgatója, az egyetemisták körében meghirdetett ösztöndíjpályázat győztesei is.