Mi a szerepe az ESG-nek? Hogyan motiválhatja egy befektetési alap a fenntartható és etikus működést? Mi kerüljön bele a fenntarthatósági jelentésbe és hogyan? Mitől lesz egy beszerzés megfelelő? Az etikus és átlátható működés a fenntartható gazdaság egyik alappillére. Minden nap találkozunk etikai kérdésekkel a privát életünkben, ügyintézés közben vagy a munkánk során is. Hatással vagyunk a vállalatunkra, kollégáinkra, partnereinkre, fogyasztóinkra. Ami igazán nehéz az etikus viselkedésben az, hogy a mindennapok rohanásában, a teljesítmény nyomása alatt is felismerjük, hogy rólunk, a döntéseinkről szól. Vezetőként pedig a felelősségünk megsokszorozódik. Azokról a témákról, eszközökről és folyamatokról beszélgettünk, melyekkel biztosítható vállalataink felelős működése, “A jövő vezetői” tehetségprogram Etikus és átlátható működés szakmai napján augusztus 26-án a Telenor Zrt. székházában.
A szakmai napot dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi, reputációs és fenntarthatósági igazgatója, egyben a szakmai nap házigazdája nyitotta meg a megfelelőség kultúrájáról nemzetközileg is híres Telenor Zrt. törökbálinti központjában. Köszöntőjében kiemelte az egyéni felelősség és vezetői gondolkodás fontosságát.
„Az intelligencia arra való, hogy jobban megértsük a világot. Az etika arra való, hogy jobban működtessük a világot” – vezette fel dr. Angyal Ádám, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa a napot. Keretbe foglalta az etika szerepét a vállalat stratégiai és operatív működése során. Beszélt az emberi cselekvés motorjairól, a felelősség értelmezéséről, az erkölcsös magatartásról, az etika szervezeti intézményesítéséről
A világszintű versenyképességi felmérések alapján a korrupció és gazdasági teljesítmény egyértelműen összefügg – mutatott rá a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, dr. Martin József Péter. A résztvevőkkel beszélgetett Magyarország helyzetéről nemzetközi összehasonlításban és arról, hogy mit lehet tenni a fejlődés érdekében.
Dr. Fazekas Orsolya, ügyvéd a csernobili katasztrófán keresztül mutatta be a külső és belső átláthatóság hiányának következményeit, illetve azt, hogyan alakult ki a nukleáris iparban a jelentéstételi kötelezettség szabályozása. A hosszú távú sikeresség, a vállalat fejlődése csak a fenntartható fejlődéssel összhangban valósítható meg, ahhoz pedig elengedhetetlen, hogy egy szervezet egyrészről nyomon kövesse és elszámoljon teljesítményével és célkitűzéseivel, továbbá az érintettekkel párbeszédet folytasson és együttműködjön.
 |  |  |
Vízkeleti Sándor az Amundi Alapkezelő vezérigazgatója a fenntartható befektetések előnyei mellett beszélt az ESG térnyeréséről a vagyonkezelés elvárásai között. Elmondta, hogy aktív befektetői igény jelent meg a felelős, fenntartható befektetések iránt és hogy az ESG kiválasztás ma már hozamelőnnyel is jár. Bemutatta az ESG minősítési rendszer komplex, szektorspecifikus kritériumait.
A délután során konkrét vállalati eseteket vizsgáltak meg a résztvevők a mentorok vezetésével. A MOL csoportszintű etikai főtanácsosa és az Etikai bizottságának elnöke, dr. Kara Pál bemutatta a vállalat etikai menedzsment rendszerének elemeit, eredményeit, a „whistle-blowing” folyamatát és az elmúlt évek során elért eredményeiket.
A Telenor Magyarország szenior megfelelőségi tanácsadója, Mosonyi Szabolcs egy esettanulmányon keresztül tette próbára a jövő vezetőinek érzékenységét az etikus beszerzés témakörében. Mikor érdemes bevonni a megfelelőségi csapatot? Baj-e, ha egyik ismerősünket, barátunkat hozzuk be beszállítóként? Hogyan kell viselkedni egy beszerzési folyamat során pénzügyi és időbeli nyomás alatt?
Schillinger Attila a Széchenyi Alapok fenntarthatósági és marketing igazgatója bemutatta az ESG megjelenésésnek és fejlődésének történetét, majd gyakorlati kérdéseket tett fel a résztvevőknek. Hogyan feleljünk meg az ESG-nek, ha a feltételek nem tökéletesen adottak? Az Edelman Trust Barometer alapján az emberek egyedül a vállalatokat tartják megbízhatónak és kompentensnek, ezért a szerepük és vezetőik szerepe kiemelkedő ESG bevezetésében.
 |  |  |
Vállalati fenntarthatósági jelentési trendeket foglalta össze Anga Adrienn, a KPMG tanácsadója és egy izgalmas szimulációs játékot is hozott, melyben a résztvevők kipróbálhatták a döntéshozatal menetét egy-egy átláthatósági kérdéssel kapcsolatban. Az üzleti szimulációs játékot mellettük dr. Erdélyi Márk, a Telenor jogi igazgatója és Márta Irén, a BCSDH igazgatója és Schillinger Attila támogatta aktív részvételével.
 |  |
A vezetői interjú keretein belül Peter Gažík a Telenor vezérigazgatója személyes és vezetői tapasztalatait osztotta meg. Beszélt arról, hogy ne tartsunk az újtól, hogy legyünk nyitottak, őszinték, bevállalósak és kreatívak.
Végül Gulyás Anett, a Telenor CSR specialistája nap végén körbevezette a résztvevőket a Telenor díjnyertes székházában.
A napról készült galériát ide kattintva tekintheted meg.
„A program célja, hogy a jövő vezetőinek, vagyis azon tehetséges szakembereknek, akikből vállalatvezető válhat, bemutassa a vállalati fenntarthatóság komplex fogalmi rendszerét és már működő gyakorlatait, segítve őket abban, hogy vezetői pályájuk során ezen elvek mentén működjenek és hozzák meg üzleti döntéseiket. Mi sem bizonyítja jobban a program fontosságát és sikerességét, mint hogy a tavaly megkérdezett vállalatvezetők „A jövő vezetői” programot tartják a BCSDH egyik legértékesebb programjának, illetve a résztvevők 100 százaléka újra részt venne a programon és ajánlaná másoknak is” – emelte ki nyitó gondolataiban Márta Irén, a mára a magyar GDP 30 százalékát termelő 101 tagvállalatot tömörítő BCSDH ügyvezető igazgatója.
“Büszkék vagyunk rá, hogy valódi pozitív hatással vagyunk a magyar üzleti életre. A program egyre nagyobb számban éri el a jövő első számú és felsővezetőit sikeresen. A saját vállalati tapasztalataink is azt mutatják, hogy a végzett hallgatók többen válnak közülük saját szervezetükön belül, vagy akár új szervezetek élén a fenntarthatósági folyamatok katalizátoraivá.” – emelte ki köszöntőjében Ifj. Chikán Attila a szervezet elnöke.
„Az E-ON a kezdetektől fontosnak tartja ezt a programot, már évek óta delegál résztvevőket a programba, és büszkén állíthatom, hogy az ösztöndíjprogram életre hívásában is jelentős szerepünk volt. Jól látszik, hogy a kezdeteknél a szemléletformálás, érzékenyítés volt az elsődleges cél, ma már alap elvárás a vezetők felé, hogy a fenntarthatósági szempontok is beépüljenek a mindennapi döntéshozatali folyamataikba.” – tette hozzá köszöntőjében Jamniczky Zsolt, az E.ON Hungária Zrt. igazgatósági tagja, a nyitóesemény házigazdája. – „Örömünkre szolgál, hogy ebben az évben az E.ON tehette lehetővé, hogy a két legtehetségesebb ösztöndíj pályázó közül ne kelljen a zsűrinek választania, hanem mindketten bekerülhessenek az idei programba.” – tette hozzá.
Szederkényi Zita, “A jövő vezetői” tehetségprogram vezetője ismertette a szakmai napok felépítését, programját és házigazdáit. Ez a sokszínű program egyedülálló Magyarországon, de még Európában sem tudunk hasonló programról, hiszen nem csupán elismert szakértőktől, hanem gyakorló vezetőktől tanulhatják és változatos módszerekkel dolgozzák fel a résztvevők a vállalati fenntarthatóság elméletét és gyakorlatát, gyárlátogatás, esettanulmányok, vezérigazgatói interjú, szakmai előadás, interaktív gyakorlatok segítik a tanulást és fejlődést. Számos iparág 40 vállalatába kapnak betekintést a résztvevők a képzés során. Kiemelte, hogy a BCSDH „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlás hét alapelve (Stratégiai megközelítés, Felelős vállalatirányítás, Alapértékek tisztelete, Környezeti felelősségvállalás, Partnerség az érintett és érdekelt felekkel, Etikus és Átlátható működés) a lehető legjobb struktúráját adja a programnak, hiszen a fenntarthatóság legfontosabb üzleti vetületeit fedi le, amellyel egy vállalatvezetőnek foglalkoznia kell, olyan témákat is feldolgozva, mint a Fenntartható termékek, szolgáltatások és innováció vagy a körforgásos gazdaság.
Bohn Márton, a Shell Hungary Zrt. Road Transport Compliance koordinátora, a program Alumni vezetőségének tagja és Rékasi Eszter a KPMG Hungária Kft, Senior tanácsadója, mind a ketten a program tavalyi végzettjei elmondták, hogy milyen kiválasztási folyamat végén kerültek a programba és, hogy számukra a szakmai napok folyamatos inspirációt
jelentettek, számos ötletet kaptak, amit saját vállalataiknál tudnak kamatoztatni és a program egyik kiemelkedő értéke a fenntartható gondolkodásmód formálása mellett a kiépített kapcsolati háló volt. Bíztatták a résztvevőket, hogy kérdezzenek sokat, szánják rá az idejüket és hozzák be vállalati tapasztalataikat a szakmai beszélgetések során.
Az esemény záróprogramját Horváth János az MVÜK Zrt. vezérigazgatója vezette fel. A résztvevők az MVÜK saját fejlesztésű üzleti kapcsolatépítésén vettek részt. Az este során több körben és keveredve, különböző csoportokban mutatkoztak be egymásnak és mondták el, hogy milyen üzleti területtel foglalkoznak, milyen kihívásokat élnek meg és a fenntarthatóság hogyan jelenik meg a mai életükben.
