A BCSDH idei szakmai fókuszában a klímaalkalmazkodás témája áll, amelynek kulcsfontosságú része a kockázatok felmérése. A Race to Zero munkacsoportunk június 4-i találkozóján a fenti kérdést jártuk körbe, a gyakorlati ismeretekre és megvalósításra fókuszálva. Az eseménynek ezúttal az ALTEO volt a házigazdája és az egyik előadója, a témában élenjáró vállalatként.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója nyitotta meg a munkacsoport-ülést, őt követte Simon Anita, az ALTEO fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese, aki köszöntőjében kiemelte, hogy a klímaváltozás az energetika és a hulladékgazdálkodás területén kihívásokat és lehetőséget egyaránt jelent. A részleteket Klein-Stiller Éva, az ALTEO fenntarthatósági és IIR menedzsere ismertette, bemutatva a klímakockázati felmérés folyamatát és gyakorlati megvalósítását, a fizikai és átállási kockázatokat, a felhasznált módszertanokat és eszközöket, ezzel is segítséget és ötletet adva más tagvállalatok számára.

A gyakorlati példa és a résztvevők kérdéseinek megválaszolása után következett a Nemzeti Alkalmazkodási Központ prezentációja, először Selmeczi Pál, osztályvezető ismertette a szervezet tevékenységét, az alapvető jogszabályi hátteret és szabályozási környezetet, előírásokat a klímaváltozásra való felkészülés kapcsán, külön kiemelve, hogy milyen kötelezettségeket jelent ez a vállalatok számára. Szóba kerültek a felhasznált módszertanok, klímaszcenáriók, továbbá a konkrét eszköz, a NATéR (Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai rendszer), amelynek segítségével a vállalatok felmérhetik a klímakockázatokat 18 réteg mentén, egyértelmű alapot és útmutatást kapva egy-egy tématerület főbb tudnivalóiról. A NATéR online rendszerét dr. Maigut Vera, geoinformatikai vezető szakértő mutatta be lépésről lépésre, ismertetve a főbb funkciókat és hasznos eszközöket, hogy a vállalatok számára ez minél inkább jól használható és hatékony legyen.

Az előadások sorát végül Nagy Andrea, a BCSDH Race to Zero szakmai projektvezetője zárta, bemutatva a klímaalkalmazkodás kapcsán a tervezett BCSDH ajánlásokat a kapcsolódó akciótervvel együtt. Szó esett a következő időszak programjaimról, valamint a kapcsolódó őszi eseményekről.

Köszönjük a házigazdánknak a vendéglátást és a gyakorlati tapasztalatok megosztását, a Nemzeti Alkalmazkodási Központ kollégáinak az izgalmas és hiánypótló előadást és bemutatót, a résztvevőknek pedig a sok kérdést és konstruktív beszélgetést.

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak:

Karbontudatos rendezvényeink támogatója: 

November 16-án, az idei utolsó Race to Zero munkacsoportunkon két tagvállalatunk működésébe és hosszú távú elkötelezettségébe is jobban bepillanthattunk, valamint megkaptuk a címben feltett kérdésre a határozott “igen” választ.

Házigazdánk, Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatójának segítségével megismerhettük az Európában is példa nélküli barnamezős beruházás történetét. Azért is választottuk ezt a találkozó egyik témájának, hiszen idén a Graphisoft Park a Fenntartható jövőért díj nyertese lett ’Üzleti megoldás – Biodiverzitás’ kategóriában előremutató megoldásaival. A 60%-os zöldfelülettel rendelkező parkban ráadásul a bérlői lojalitási index is kiemelkedő (15 év), és nem pusztán irodákat, hanem összetartó közösséget építenek, kiemelt figyelemmel a természet megóvására és helyreállítására.

A Graphisoft Park esettanulmánya az eddigi eredményekkel és inspiráló gondolatokkal a Szakmai anyagok alatt az Üzleti megoldások aloldalon is elérhető, több más, a biodiverzitást és a klímaadaptációt elősegítő vállalati példával.

Zakar András, a BKM Főkert Divízió főigazgatójának előadásából megtudhattuk, hogy a Főkert 6 millió m2 zöldfelület fenntartásáért és megóvásáért felel 479 helyszínen. A már ismertebb méhlegelők mellett szó esett a Stockholm faültetési módszerről, a kíméletes növényvédelemről, valamint a miyawaki minierdőkről, amelyből már hat található Budapesten. Saját termesztőteleppel rendelkeznek, és komoly figyelmet kap a tevékenységek során a monitoring és tesztelés, majd az eredményekre építve a legjobb megoldások alkalmazása. A fenntartható működést elektromos géppark segíti, és a hulladékgazdálkodás is kiemelt téma. A Főkert elsődlegesen közfeladatokat lát el, de szívesen segítik a vállalatokat is a természeti sokszínűség megóvásában, akár velük együttműködve egy új terület kialakításában vagy rehabilitációjában, akár a munkavállalók bevonásával önkéntes programok keretében. Az edukáció és a szemléletformálás elsődleges az összes tevékenység során, hiszen tudják, hogy a természet megóvása csak az emberek bevonásával lehetséges.

Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője röviden bemutatta az idei Race to Zero programot, és a 2023-as kiemelt témához, a biodiverzitáshoz kapcsolódó szakmai anyagokat, filmeket, előadásokat, amelyek jó összefoglalót és inspirációt adhatnak a további stratégiai gondolkodáshoz. Ezt követően a 2024-es célokról volt szó, ahol továbbra is hangsúlyos lesz a jó vállalati gyakorlatok bemutatása és az üzleti megoldások gyűjtése. A hagyományos munkacsoportok mellett külső helyszínekre is ellátogatunk majd.

Végül Veress Dorka, a Graphisoft Park HR és PR vezetője tartott egy nem mindennapi, a kulisszák mögé betekintő helyszínbejárást, ahol láthattuk, hogy miként lesz egy régi kovácsműhelyből high-tech irodarész, milyen egy kármentesítetlen terület, így volt lehetőségünk a Generátorházat is megnézni. A természetközeli irodaparkban 22 madárfaj mellett található méhlegelő, vizes élőhely sok hallal és növénnyel, rengeteg fa, és természetesen a Dunapart.

Köszönjük szépen a házigazdáknak és az előadóknak az inspiráló prezentációt és gondolatokat, a Race to Zero program szponzorainak pedig a támogatást:

Számos új együttműködés lehetőséget sikerült feltárni a Net Zero Tanácsadó Testület  legutóbbi, szeptember 20-i megbeszélésén, melynek célja a szinergiák kiaknázása a klímasemleges gazdaság mielőbbi elérése érdekében. Az eseményt Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta, aki a Tanácsadó Testület létrejöttében jelentős szerepet vállalt.

Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete nyitóbeszédében kiemelte az együttműködés fontosságát, hiszen nagyon sokat kell tenni azért, hogy a klímacélokat tartani lehessen. A Green Deal részeként a Net Zero Industrial Partnership kezdeményezés is ennek felgyorsításához tud hozzájárulni, és ehhez kérte a résztvevők támogatását.

A több érdekelt felet tömörítő platformon a szabályozói oldal képviseletében Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, és egyben az esemény házigazdája kiemelte, hogy a 2019-es Zöld Program elindítása óta is elsődleges céljuk a környezeti fenntarthatóság elősegítése, újdonságként ebben az évben már a pénzügyi rendszereken túlmutatóan, a teljes vállalati szférát is megszólították.
Kiemelte, hogy olyan szakmai együttműködésekre van szükség, mint az MNB kezdeményezésére létrejött Természetalapú Klímamegoldások munkacsoport, amelynek egyik konkrét eredménye a Természetalapú karbonsemlegesítés – piaci útikalauz vállalatoknak c. kiadvány. A Testületnek is bemutatott szakmai anyag a BCSDH és a WWF szakmai támogatásával és tagvállalatok bevonásával jött létre, amihez – erre a napra időzítve – a BCSDH  egy Vállalatvezetői Útmutatót is készített. Ez az együttműködés és a munka folytatódik.

Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta a cselekvés fontosságát, amely az Üzleti Tanácsnak is elsődleges célja, és fontos, hogy a klímatörekvések mellett a biodiverzitás megóvása és helyreállítása is kellő figyelmet kapjon, hiszen a két üzleti kockázat nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz.

Ehhez kapcsolódva Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a regeneratív mezőgazdaság hazai helyzetéről és lehetőségeiről számolt be, hangsúlyozva, hogy milyen fontos az edukáció, és a jógyakorlatok bemutatása, és annak megteremtése, hogy a gazdák egymástól tudjanak tanulni és ezáltal alkalmazni a talajmegújító megoldásokat. Az előre lepéshez itt is összefogásra van szükség.

Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) új elnökeként először vett részt az eseményen és ismertette az Advancing Net Zero kezdeményezésüket, amely nagyban tudja elősegíteni a klímasemleges működésre való átállást az épített környezet esetén. Ehhez egy Zéró Karbon Ajánlást is készítettek idén.

A prezentációk sorát végül Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője zárta, ismertetve a BCSDH éves tevékenységét a biodiverzitás témájában, továbbá előzetesen bemutatva az üzleti szféra számára javasolt szakmai ajánlásokat is.

Az eseményen bemutatkozott Kárpáti András, a Jövő Mobilitása Szövetség új elnöke.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi együttműködést tovább lehet erősíteni, számtalan kapcsolódó terület és szinergia van. A következő megbeszélésen a logisztika lesz az egyik kiemelt téma.

Az esemény résztvevői:

• Barta Zsombor – országgyűlési vezető tanácsos – nemzetközi kapcsolatok referense, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
• Paul Fox – az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Brit Nagykövetség
• Juhász Anikó – helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
• Dr. Kandrács Csaba – alelnök, Magyar Nemzeti Bank
• Kárpáti András – elnök, Jövő Mobilitása Szövetség
• Kocsis Kriszti – senior policy officer, Brit Nagykövetség
• Kovács Marcell – ügyvezető igazgató (Masped), Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság képviseletében (MLBKT)
• Márta Irén – ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
• Nagy Andrea – szakmai projektvezető, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
• Salgó István – tiszteletbeli elnök, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
• Szarvas Gábor – elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)

Az eseményről készült képgalériáért kattintson ide. 

A Net Zero Tanácsadó Testület, egy több érdekelt felet átfogó, szektorokon átívelő, a magyar ipar és üzleti vezetők, a kormányzat és szakmai szervezetek képviselőiből álló Tanácsadó Testület a Brit Nagykövetség és a BCSDH kezdeményezésére jött létre 2021 januárjában.