Tag Archive for: Race to zero

Kicsit másként folytattuk az ismert sort, hiszen május 30-án a Race to Zero munkacsoportunknak a Porsche Hungária Kft. volt a házigazdája, ahol lehetőségünk  nyílt megismerni az Innovációs és Tréning Centrumot is, továbbá részletesebben betekinthettünk a cégcsoport fenntarthatósági törekvéseibe globális és helyi szinten.

Bognár Tamás, a Porsche Hungária kommunikációs vezetője köszöntőjében hangsúlyozta a klímavédelem iránti elhivatottságukat, és röviden bemutatta a cégcsoporton belül is kiemelt Innovációs és Tréning Centrumot, amelyet 2 milliárd forintos önerőből építettek, itt képzik a jövő szakembereit, különös tekintettel az elektromos autók piacára. A cégcsoport és az elektromobilitás egyik zászlóshajója a Cupra márka.

Tóth Melinda, a Porsche Hungária Környezetvédelmi és fenntarthatósági szakértője ismertette a globális és helyi célkitűzéseket, programokat, amelyeket egy 5 pilléres stratégia mentén hajtanak végre. Ebben természetesen nagy szerep jut a zéró kibocsátású mobilitásnak.

A következő előadásban is fontos téma volt az elektromobilitás, hiszen Barsi Orsolya, a Főpolgármesteri Hivatal, Klíma- és Környezetügyi Főosztályának vezetője mutatta be a 100 klímasemleges város projektet, amelynek Budapest is az egyik résztvevője.  A klímaadaptáció megvalósításában nagy szerepe és feladat van a vállalatoknak is. Ezt erősítette meg Ámon Ada, a Budapesti Klímaügynökség igazgatója is, előadásában hangsúlyozva a vállalati szférával való konkrét együttműködéseket, hiszen csak közösen tudjuk elérni a kitűzött klímasemlegességi célokat.

Ezt követte egy mini workshop a Deloitte szervezésében Borek Flóra, szenior menedzser és Porkoláb László senior consultant segítségével, ahol a résztvevőkkel tekintettük át a dekarbonizáció legújabb trendjeit, iparági kihívásait, amelyben sarkalatos terület az értékláncbeli Scope 3 felmérése és a növekvő elvárások a beszállítók felé. Újonnan felmerülő kihívásként jelent meg a karbon vám kérdésköre. Az inputok segítenek a Towards Net Zero felmérés újabb körének előkészítésében, amelynek lekutatása szeptemberre várható.

Az előadásokat az Innovációs és Tréning Centrum megtekintése követte, ahol nem csak az oktatási tevékenység, hanem maga az épület is egy fenntarthatósági szempontból tudatos tervezés eredménye, zöld megoldásokkal és szemléletformálással.

 

A következő eseményünk a Race to Zero a terepen program lesz szeptember 17-én (esőnap: 19), amikor a BKM Főkert divíziója által megálmodott és megvalósított Pünkösdfürdő parkot járjuk be, inspirációt és ötletet adva a vállalati biodiverzitás programokhoz.

Melyek a legnagyobb kihívások a nettó zéró célok elérésében? Milyen együttműködések, megoldások segíthetik az érdemi előrelépést és a rendszerszintű változásokat? Újra összeült a magyar gazdaság karbonsemlegességének elősegítésére létrejött Net Zero Tanácsadó Testület. 

Márta Irén, a BCSDH igazgatója üdvözlő szavait követően a Brit nagyköveti rezidencián tartott esemény házigazdájaként Matthew Kirlew, a Brit Nagykövetség politikai osztályának vezetője köszöntötte a résztvevőket és beszédében hangsúlyozta, hogy továbbra is elkötelezettek a klímasemleges akciók érdemi előmozdításáért Magyarországon.  

A több érdekelt felet tömörítő platformon Ifj. Chikán Attila, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) elnöke köszöntőjében hangsúlyozta a cselekvés fontosságát, és hogy a klímavédelem mellett egyre fontosabb szerep kell, hogy jusson az alkalmazkodásnak is. 

Kőrösi Csaba, az ENSZ közgyűlés korábbi elnöke egy új, a nehézségeinkre megoldásokkal szolgáló korszak kezdetéről beszélt. A háborúk és válságok időszakában nagy kihívás fenntarthatósági fordulatot, nettó zéró célokat elérni. Ugyanakkor a gazdasági szereplők közül egyre többen látják, hogy a fenntartható fejlődés, az anyag- és energiahatékonyság, a csökkenő környezeti lábnyom és a társadalmi felelősségvállalás versenyképességi tényezővé vált.  

Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC alelnökeként felhívta a figyelmet arra, hogy megfelelő források állnak már rendelkezésre, hogy lényegi lépéseket tegyünk globálisan a helyzet megoldására, azonban jól kell ezeket a forrásokat elosztani és felhasználni. A múlt év végi COP28 Klímacsúcs pedig valóban nagy előrelépés volt, hiszen itt született döntés a fosszilis tüzelőanyagok kivezetéséről.  

Diófási-Kovács Orsolya, PhD, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense és Csipes Péter az S.T.I. Hungary ügyvezető igazgatója a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) képviseletében tartott előadásában, „Mit tehet a logisztikai szektor a nettó zéró célok eléréséért?” címmel, adott betekintést a kihívásokba és a következő lépésekbe, amely az ágazat előtt Magyarországon vár. 

A résztvevők egyetértettek abban, hogy az átállás finanszírozása kulcskérdés, melyhez a források rendelkezésre állnak, csak át kell csoportosítani őket. 

A testület, amely ezentúl évente két alkalommal ülésezik, minden szervezete képviseltette magát és megosztotta a jövőbeni célokat és terveket a többi taggal, ahol több kapcsolódási pont és közös együttműködés is körvonalazódott.

Az esemény résztvevői: 

  • Barta Zsombor – Országgyűlési vezető tanácsos – nemzetközi kapcsolatok referense, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács 
  • Bertalan Zsolt – Elnök, Okos Jövő Innovációs Klaszter 
  • Ifj. Chikán Attila – Elnök, BCSDH  
  • Csipes Péter – Ügyvezető igazgató, S.T.I. Hungary – Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság képviseletében (MLBKT) 
  • Diófási-Kovács Orsolya, PhD – Egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem 
  • Juhász Anikó – Helyettes államtitkár, Agrárminisztérium 
  • Dr. Kandrács Csaba – Alelnök, Magyar Nemzeti Bank 
  • Kárpáti András – Elnök, Jövő Mobilitása Szövetség 
  • Matthew Kirlew – Head of Policy, Brit Nagykövetség 
  • Kocsis Kriszti – Senior policy officer, Brit Nagykövetség 
  • Kőrösi Csaba – Stratégiai igazgató, Kék Bolygó Alapítvány, az ENSZ közgyűlés korábbi elnöke 
  • Márta Irén – Ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 
  • Nagy Andrea – Szakmai projektvezető, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 
  • Némedi Zsuzsa – Senior Trade Adviser, Brit Nagykövetség 
  • Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána – Alelnök, IPCC, HuPCC 
  • Szántó Gábor – Főosztályvezető, Energiaügyi Minisztérium 
  • Szarvas Gábor – Elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) 

Az eseményről készült fotógalériáért kattintson ide.  

A Net Zero Tanácsadó Testület, egy több érdekelt felet átfogó, szektorokon átívelő, a magyar ipar és üzleti vezetők, a kormányzat és szakmai szervezetek képviselőiből álló Tanácsadó Testület a Brit Nagykövetség és a BCSDH kezdeményezésére jött létre 2021 januárjában. 

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szektorokon átívelő, több mint 140 vállalatot számláló tagsága lehetővé teszi a karbonsemleges működés és a rendszerszintű folyamatok felgyorsítása érdekében létrejövő partnerségek hatékony előmozdítását. A szervezet harmadszor rendezte meg a tagvállalatoknak szóló Fenntarthatósági Partnerkeresőjét 2024. január 23-án. Az esemény házigazdája, az UniCredit Bank képviseletében Tóth Balázs elnök-vezérigazgató köszöntötte a résztvevőket.

A Race to Zero program keretében szervezett eseményen 27 vállalat mutatta be a fenntarthatósági termékeit és szolgáltatásait, köztük olyan egyedi és új megoldásokkal, mint a pszichoszociális kockázatértékelés, a napelemek hatékonyságát növelő innovatív megoldás, digitális platform a fenntarthatósági ügyek támogatásáért, vagy egy módszertan a fenntartható rendezvényszervezésért. A klímacélokat támogató lehetőségek mellett szép számmal voltak a biodiverzitást segítő megoldások is.

Az együttműködés az egyetlen módja annak, hogy  élére álljunk annak a rendszerszintű változásnak, amelyre a világnak szüksége van a klímavédelem és -adaptáció érdekében.  Csak együtt tudjuk megvalósítani azt, amit egyetlen vállalat sem tudna megtenni önmagában.” – hangsúlyozta Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A bemutató rövid előadásokat informális beszélgetések követték, ahol a nagy számú érdeklődő, fenntarthatósági megoldásokat kereső vállalat találhatta meg potenciális együttműködő partnerét.

Már itt is megjelentek a BCSDH 2024-es fókusztémáját, az emberi értéket, a társadalmi egyenlőtlenségeket is érintő területek, a dolgozói jólléttel, az emberi tőke megbecsülésével, a társadalmi kitettséggel, mentális egészséggel és a hatékonysággal kapcsolatos szolgáltatások is.

Bemutatkozó vállalatok:

Az eseményről készült képgaléria a linkre kattintva érhető el.

Köszönjük a Race to Zero programunk támogatóinak: 

 

November 16-án, az idei utolsó Race to Zero munkacsoportunkon két tagvállalatunk működésébe és hosszú távú elkötelezettségébe is jobban bepillanthattunk, valamint megkaptuk a címben feltett kérdésre a határozott “igen” választ.

Házigazdánk, Kocsány János, a Graphisoft Park vezérigazgatójának segítségével megismerhettük az Európában is példa nélküli barnamezős beruházás történetét. Azért is választottuk ezt a találkozó egyik témájának, hiszen idén a Graphisoft Park a Fenntartható jövőért díj nyertese lett ’Üzleti megoldás – Biodiverzitás’ kategóriában előremutató megoldásaival. A 60%-os zöldfelülettel rendelkező parkban ráadásul a bérlői lojalitási index is kiemelkedő (15 év), és nem pusztán irodákat, hanem összetartó közösséget építenek, kiemelt figyelemmel a természet megóvására és helyreállítására.

A Graphisoft Park esettanulmánya az eddigi eredményekkel és inspiráló gondolatokkal a Szakmai anyagok alatt az Üzleti megoldások aloldalon is elérhető, több más, a biodiverzitást és a klímaadaptációt elősegítő vállalati példával.

Zakar András, a BKM Főkert Divízió főigazgatójának előadásából megtudhattuk, hogy a Főkert 6 millió m2 zöldfelület fenntartásáért és megóvásáért felel 479 helyszínen. A már ismertebb méhlegelők mellett szó esett a Stockholm faültetési módszerről, a kíméletes növényvédelemről, valamint a miyawaki minierdőkről, amelyből már hat található Budapesten. Saját termesztőteleppel rendelkeznek, és komoly figyelmet kap a tevékenységek során a monitoring és tesztelés, majd az eredményekre építve a legjobb megoldások alkalmazása. A fenntartható működést elektromos géppark segíti, és a hulladékgazdálkodás is kiemelt téma. A Főkert elsődlegesen közfeladatokat lát el, de szívesen segítik a vállalatokat is a természeti sokszínűség megóvásában, akár velük együttműködve egy új terület kialakításában vagy rehabilitációjában, akár a munkavállalók bevonásával önkéntes programok keretében. Az edukáció és a szemléletformálás elsődleges az összes tevékenység során, hiszen tudják, hogy a természet megóvása csak az emberek bevonásával lehetséges.

Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője röviden bemutatta az idei Race to Zero programot, és a 2023-as kiemelt témához, a biodiverzitáshoz kapcsolódó szakmai anyagokat, filmeket, előadásokat, amelyek jó összefoglalót és inspirációt adhatnak a további stratégiai gondolkodáshoz. Ezt követően a 2024-es célokról volt szó, ahol továbbra is hangsúlyos lesz a jó vállalati gyakorlatok bemutatása és az üzleti megoldások gyűjtése. A hagyományos munkacsoportok mellett külső helyszínekre is ellátogatunk majd.

Végül Veress Dorka, a Graphisoft Park HR és PR vezetője tartott egy nem mindennapi, a kulisszák mögé betekintő helyszínbejárást, ahol láthattuk, hogy miként lesz egy régi kovácsműhelyből high-tech irodarész, milyen egy kármentesítetlen terület, így volt lehetőségünk a Generátorházat is megnézni. A természetközeli irodaparkban 22 madárfaj mellett található méhlegelő, vizes élőhely sok hallal és növénnyel, rengeteg fa, és természetesen a Dunapart.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Köszönjük szépen a házigazdáknak és az előadóknak az inspiráló prezentációt és gondolatokat, a Race to Zero program szponzorainak pedig a támogatást:

A szeptember 20-i munkacsoportunk fókuszában is a biodiverzitás megóvása és helyreállítása, valamint a klímasemleges működés megvalósítása állt, számos hazai jógyakorlattal és újdonsággal.

Ezúttal a Szentkirályi Magyarország biztosított helyszínt és izgalmas témát is a Race to Zero Munkacsoportnak. Buzási Dániel ügyvezető igazgató köszöntőjében hangsúlyozta, hogy tulajdonosi szinten milyen erős az elköteleződés a fenntarthatóság iránt, és az egyik kiemelt terület a körforgásos gazdaság és szemlélet megvalósítása, amelyben a cég 2025-re mintapéldává szeretne válni.

Őt követte van der Wildt Nikolett, Sustainability és PR Manager, aki pedig a kékkúti gyár környékén megvalósuló biodiverzitási projektről mesélt, hangsúlyozta, hogy egy korábbi munkacsoport-találkozón kaptak ehhez inspirációt és együttműködő partnert. A hosszú távú program számtalan eleme között szerepel egy mesterséges tó, fecskefal, de rovarhotel is. A Káli-medence vízkészletét pedig monitoring-kutakkal és talajvízszabályozással védik.

Ezt követően Kovács Dávid Gábor, a Zwack Unicum marketingigazgatója beszélt a fenntarthatósági célokról és területekről, megtudtuk többek között, hogy 2016 és 2020 között több mint 200 elefántnyi (kb. 1200 tonna) CO2 csökkentést ért el a vállalat cégszinten. Emellett részletesen bemutatta a dunaharaszti üzemük geotermikus átállását, ennek folyamatát, kihívásait. A félmilliárd forintos beruházás a tulajdonosok hosszú távú elköteleződése nélkül nem valósulhatott volna meg, az idén átadott fejlesztés már most szép számokat mutat: 20%-kal csökkent a gázfelhasználás 6 hónap alatt.

 

Fél évvel ezelőtt Huszár Daniella, a HuGBC szakmai projektkoordinátora a munkacsoport keretében már beszélt az Advancing Net Zero kezdeményezésről, most az azóta eltelt időszak eredményeiről, programjairól beszélt. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az épített környezetnek hatalmas szerepe van az 1,5 fokos cél elérésében, és abban, hogy 2030-ra felére csökkentsük a karbonkibocsátást. Az épületek dekarbonizációját segítendő megjelent egy Zéró Karbon Ajánlás is a program keretében.

 

Végül Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője zárta a munkacsoportot két új kiadvány bemutatásával. A „Természetalapú karbonsemlegesítés – piaci útikalauz vállalatoknak” c. anyag az MNB szerkesztésében, a WWF és további tagvállalatok közreműködésével született meg a Természetalapú klímamegoldások munkacsoport közös munkájának eredményeként. Ez a kiadvány a munkacsoport első nyilvános, kézzel fogható terméke, amely közérthetően, egyfajta útikalauzként kívánja segíteni a vállalatokat, illetve minden téma iránt érdeklődőt a piacon való eligazodásban.

Készült egy „Vállalatvezetői útmutató” is, amely a hosszú kiadványnak a legfőbb megállapításait tartalmazza, aktív linkkel az eredeti anyaghoz. Ezzel is segítve a vezetőket, hogy gyors áttekintést kaphassanak a témáról, a részleteket pedig elolvashatják a Piaci útikalauzban.

Köszönjük a Race to Zero programunk 2023-as támogatóinak:

 

Számos új együttműködés lehetőséget sikerült feltárni a Net Zero Tanácsadó Testület  legutóbbi, szeptember 20-i megbeszélésén, melynek célja a szinergiák kiaknázása a klímasemleges gazdaság mielőbbi elérése érdekében. Az eseményt Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta, aki a Tanácsadó Testület létrejöttében jelentős szerepet vállalt.

Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete nyitóbeszédében kiemelte az együttműködés fontosságát, hiszen nagyon sokat kell tenni azért, hogy a klímacélokat tartani lehessen. A Green Deal részeként a Net Zero Industrial Partnership kezdeményezés is ennek felgyorsításához tud hozzájárulni, és ehhez kérte a résztvevők támogatását.

A több érdekelt felet tömörítő platformon a szabályozói oldal képviseletében Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, és egyben az esemény házigazdája kiemelte, hogy a 2019-es Zöld Program elindítása óta is elsődleges céljuk a környezeti fenntarthatóság elősegítése, újdonságként ebben az évben már a pénzügyi rendszereken túlmutatóan, a teljes vállalati szférát is megszólították.
Kiemelte, hogy olyan szakmai együttműködésekre van szükség, mint az MNB kezdeményezésére létrejött Természetalapú Klímamegoldások munkacsoport, amelynek egyik konkrét eredménye a Természetalapú karbonsemlegesítés – piaci útikalauz vállalatoknak c. kiadvány. A Testületnek is bemutatott szakmai anyag a BCSDH és a WWF szakmai támogatásával és tagvállalatok bevonásával jött létre, amihez – erre a napra időzítve – a BCSDH  egy Vállalatvezetői Útmutatót is készített. Ez az együttműködés és a munka folytatódik.

Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke hangsúlyozta a cselekvés fontosságát, amely az Üzleti Tanácsnak is elsődleges célja, és fontos, hogy a klímatörekvések mellett a biodiverzitás megóvása és helyreállítása is kellő figyelmet kapjon, hiszen a két üzleti kockázat nagyon szorosan kapcsolódik egymáshoz.

Ehhez kapcsolódva Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a regeneratív mezőgazdaság hazai helyzetéről és lehetőségeiről számolt be, hangsúlyozva, hogy milyen fontos az edukáció, és a jógyakorlatok bemutatása, és annak megteremtése, hogy a gazdák egymástól tudjanak tanulni és ezáltal alkalmazni a talajmegújító megoldásokat. Az előre lepéshez itt is összefogásra van szükség.

Szarvas Gábor, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC) új elnökeként először vett részt az eseményen és ismertette az Advancing Net Zero kezdeményezésüket, amely nagyban tudja elősegíteni a klímasemleges működésre való átállást az épített környezet esetén. Ehhez egy Zéró Karbon Ajánlást is készítettek idén.

A prezentációk sorát végül Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője zárta, ismertetve a BCSDH éves tevékenységét a biodiverzitás témájában, továbbá előzetesen bemutatva az üzleti szféra számára javasolt szakmai ajánlásokat is.

Az eseményen bemutatkozott Kárpáti András, a Jövő Mobilitása Szövetség új elnöke.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a jelenlegi együttműködést tovább lehet erősíteni, számtalan kapcsolódó terület és szinergia van. A következő megbeszélésen a logisztika lesz az egyik kiemelt téma.

Az esemény résztvevői:

  • Barta Zsombor – országgyűlési vezető tanácsos – nemzetközi kapcsolatok referense, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács
  • Paul Fox – az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Brit Nagykövetség
  • Juhász Anikó – helyettes államtitkár, Agrárminisztérium
  • Dr. Kandrács Csaba – alelnök, Magyar Nemzeti Bank
  • Kárpáti András – elnök, Jövő Mobilitása Szövetség
  • Kocsis Kriszti – senior policy officer, Brit Nagykövetség
  • Kovács Marcell – ügyvezető igazgató (Masped), Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság képviseletében (MLBKT)
  • Márta Irén – ügyvezető igazgató, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
  • Nagy Andrea – szakmai projektvezető, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
  • Salgó István – tiszteletbeli elnök, Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért
  • Szarvas Gábor – elnök, Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete (HuGBC)

Az eseményről készült képgalériáért kattintson ide. 

 

A Net Zero Tanácsadó Testület, egy több érdekelt felet átfogó, szektorokon átívelő, a magyar ipar és üzleti vezetők, a kormányzat és szakmai szervezetek képviselőiből álló Tanácsadó Testület a Brit Nagykövetség és a BCSDH kezdeményezésére jött létre 2021 januárjában.

A fenti témákról mind beszéltünk az április 13-i Race to Zero munkacsoport-ülésen, ahol a résztvevők Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetőjének előadásából első kézből megtudhatták, hogy a fenntarthatósági érettségi felmérés alapján miként állnak a tagvállalatok a biodiverzitás és a klímasemleges működés területén. A felmérést az IFUA Horváth & Partners tagvállalatunk szakmai segítségével valósítottuk meg, és hamarosan egészében is bemutatásra kerül sok izgalmas információval.

Emellett lehetőség nyílt – még megjelenés előtt! – megismerni a magyar piacon hiánypótló, természetalapú karbonsemlegesítés „útikalauzt” vállalatoknak, amelyet tagvállalatunk, a Magyar Nemzeti Bank jelentet meg nyár elején, és egy munkacsoportunk lassan egy éve dolgozik ennek előkészítésén. Az útikalauz és a téma részleteit a Magyar Nemzeti Bank vezető elemzője és a kiadvány szerkesztője, Kruppa Márton osztotta meg az érdeklődőkkel.

A cselekvés jegyében pedig arról is egyeztettünk, hogy miként gyűjtsük hatékonyan a már megvalósult üzleti megoldásokat, amelyek valódi segítséget jelenthetnek a tagvállalatoknak és hozzájárulnak a rendszerszintű átalakuláshoz.

Köszönjük Race to Zero programunk 2023-as támogatóinak:

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) mára 133 felelős vállalat elsőszámú vezetőjét tömörítő szervezetként szintet lépett a vállalati fenntarthatóságban. A MOL Campuson tartott Taggyűlésén a tagvállalatok elfogadták „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit”, ezzel kifejezve, hogy jó példával kívánnak elöl járni és vállalják, hogy vállalatukat ezen irányelvek szerint irányítják.

„A fenntartható vállalatvezetés irányelvei” komplex módon fogalmazzák meg, hogy hogyan kell működnie egy fenntartható vállalatnak. A Vezetői Irányelvek megalkotásával az volt a célunk, hogy olyan irányelveket fogalmazzunk meg, melyek a fenntartható vállalatirányítás szempontból támpontot adnak a hazai vállalatok vezetőinek. A BCSDH tagsága ezen a területen élenjáró vállalatok felelős vezetőiből áll, akik a csatlakozásukkor aláírásukkal vállalják, hogy bárhol is tartanak ebben a folyamatban, elfogadják ezeket az irányelveket irányadónak és elkötelezettek, hogy erre az útra vezessék vállalatukat.” – mondta el Salgó István, a BCSDH tiszteletbeli elnöke, aki végigkísérte, és szakmai tudásával támogatta az egész folyamatot.

 

 

„A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” a Vezetői ajánlásunkra építve, a Time to Transform 2030 programunk részeként, anyaszervezetünk a WBCSD tagvállalati kritériumrendszerével összhangban dolgoztuk ki. Ahhoz, hogy lássuk tagjaink előrehaladását ebben a folyamatban, évente nyomon követjük eredményeiket érettségi felmérésünkben. Célunk, hogy segítséget nyújtsunk számukra, feltárva fejlődési területeiket és megmutatva azokat a jógyakorlatokat, amelyek segítik őket a valódi változások elérésében és a folyamat felgyorsításában.” – tette hozzá Márta Irén a szervezet ügyvezető igazgatója, a 2022-es évről szóló beszámoló elfogadását követően.

 

A BCSDH 2023-as céljaként fogalmazta meg, hogy a tagvállalatokat és az üzleti szektort támogassa a klímasemleges működés, a biodiverzitás helyreállításához szükséges célkitűzések, a befogadó, az egyenlőséget, sokszínűséget támogató és az üzleti emberi jogokat maximálisan tiszteletben tartó vállalati kultúra és működés, valamint a legmagasabb átláthatóság megvalósítása területén.

Most van itt a cselekvés ideje. 133 vállalati tagunkkal közösen valljuk, hogy a kis lépések már nem elegendőek, a rosszul működő rendszerek azonnali megváltozására van szükség. Hiszünk benne, hogy a vállalati szektornak kell ezen változások élére állnia. Aki korábban lép, láthatóan kevésbé szenvedi el a külső hatásokat, mint az energiaárak növekedése vagy az ellátási láncokban fellépő akadozás. Az átalakulás olyan szemléletbeli változást igényel, amely alapjaiban változtatja meg az üzleti vezetők rövid és hosszú távról alkotott elképzeléseit, döntéseit. A BCSDH számára fontos, hogy magas szinten elkötelezett vállalatok és vállalatvezetők közössége legyen, ezért is jelentős lépés „A fenntartható vállalatvezetés irányelveinek” az ilyen széleskörű elfogadása.” – fejtette ki Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

Ezt támogatja a hosszú távú és az éves szakmai munka is. Az évtizedet meghatározó Time to Transform 2030 keretprogram a rendszerszintű átalakítás felgyorsítására született, magában foglalva a Race to Zero kezdeményezést, segítve a magyar gazdaság klímasemlegessé válását 2050-re, a Körforgásos Gazdaság Platformot, amelynek célja a körforgásos gazdasági modellre történő áttérés felgyorsítása, és az ESG munkacsoportot, amely tudásmegosztással készíti fel a tagvállalatokat a várható szigorúbb szabályozásra. A 10. jubileumi évébe érő „A jövő vezetői” tehetségprogram pedig továbbra is hiánypótló programként támogatja, hogy minél nagyobb számú vállalati vezető értse meg „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit” és építse be a mindennapi vállalati működésbe.

Kapcsolódó galéria.