Az év utolsó Race to Zero munkacsoportjának az Ayvens Magyarország adott helyszínt november 26-án. Pesti Tímea, a cég vezérigazgatója előadásában hangsúlyozta, hogy a tudatosabb gondolkodással és új perspektívák alkalmazásával sokat tehetünk a karbonkibocsátás csökkentésért. Erre jó példa, ha a céges flottában nem a pozícióhoz, hanem a tényleges használati igényekhez igazítjuk a járműveket.
Dr. Botos Barbara, az Energiaügyi Minisztérium utazó klíma nagykövete a COP29 klímacsúcsról éppen hazaérve bemutatta az esemény legnagyobb tanulságait és eredményeit.
Ennek egyik fontos eleme, hogy az országok megállapodtak abban, hogy 2035-ig legalább évi 300 milliárd USD klímafinanszírozási célt tűznek ki, a fejlett országok pedig vezető szerepet vállalnak a fejlődő országok éghajlatváltozás elleni finanszírozásában és a finanszírozás mozgósításában.
A Deloitte csapata képviseletében Borek Flóra, szenior menedzser és Seres Vanda, szenior tanácsadó ismertette a Towards Net Zero friss kutatásunk főbb eredményeit, amelyben szakmai partnerként segítették a BCSDH munkáját. Egyik fő megállapítás, hogy a karbonkibocsátás célkitűzésével és konkrét mérésével, teljesítésével már nagyságrendekkel jobban állunk a korábbi felmérés időszakához képest, a klímaadaptáció terén azonban még van feladat bőven. A kutatás részletes eredményeit januárban a szélesebb nyilvánosság is megismerheti majd.
Nagy Andrea, a BCSDH Race to Zero program szakmai projektvezetője röviden vázolta a 2025-ös év szakmai témáját, amely a klímaadaptáció lesz, segítve a vállalatokat a rendszerszintű változás megvalósításában.
Az eseményt Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta.
Köszönjük a Race to Zero program 2024-es támogatóinak:
A vetítést követően egy kerekasztal-beszélgetés során osztották meg gondolataikat, dilemmáikat a klímavédelem szempontjából fontos szektorokban tevékenykedő, elkötelezett vezetők: Pesti Tímea (Ald | LeasePlan), Jamniczky Zsolt (E.ON Hungária Csoport), Báthory Balázs (Market Építő Zrt.). A kerekasztal-beszélgetés során a résztvevők hangsúlyozták, hogy milyen fontos az első számú vezető hite és akarata, hogy a fenntarthatóság a teljes szervezeti kultúrát áthassa és a munkatársakat is cselekvésre ösztönözze. A klímacélok megvalósítása során nagy segítség lehet, ha megfigyeljük a természeti környezetet, és abból nyerünk inspirációt a konkrét fejlesztésekhez, ez a film egyik kulcsgondolata is.
Őt követte van der Wildt Nikolett, Sustainability és PR Manager, aki pedig a kékkúti gyár környékén megvalósuló biodiverzitási projektről mesélt, hangsúlyozta, hogy egy korábbi munkacsoport-találkozón kaptak ehhez inspirációt és együttműködő partnert. A hosszú távú program számtalan eleme között szerepel egy mesterséges tó, fecskefal, de rovarhotel is. A Káli-medence vízkészletét pedig monitoring-kutakkal és talajvízszabályozással védik.
Ezt követően Kovács Dávid Gábor, a Zwack Unicum marketingigazgatója beszélt a fenntarthatósági célokról és területekről, megtudtuk többek között, hogy 2016 és 2020 között több mint 200 elefántnyi (kb. 1200 tonna) CO2 csökkentést ért el a vállalat cégszinten. Emellett részletesen bemutatta a dunaharaszti üzemük geotermikus átállását, ennek folyamatát, kihívásait. A félmilliárd forintos beruházás a tulajdonosok hosszú távú elköteleződése nélkül nem valósulhatott volna meg, az idén átadott fejlesztés már most szép számokat mutat: 20%-kal csökkent a gázfelhasználás 6 hónap alatt.
Paul Fox, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete nyitóbeszédében kiemelte az együttműködés fontosságát, hiszen nagyon sokat kell tenni azért, hogy a klímacélokat tartani lehessen. A Green Deal részeként a Net Zero Industrial Partnership kezdeményezés is ennek felgyorsításához tud hozzájárulni, és ehhez kérte a résztvevők támogatását.
A több érdekelt felet tömörítő platformon a szabályozói oldal képviseletében Dr. Kandrács Csaba, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, és egyben az esemény házigazdája kiemelte, hogy a 2019-es Zöld Program elindítása óta is elsődleges céljuk a környezeti fenntarthatóság elősegítése, újdonságként ebben az évben már a pénzügyi rendszereken túlmutatóan, a teljes vállalati szférát is megszólították.
Ehhez kapcsolódva Juhász Anikó, az Agrárminisztérium helyettes államtitkára a regeneratív mezőgazdaság hazai helyzetéről és lehetőségeiről számolt be, hangsúlyozva, hogy milyen fontos az edukáció, és a jógyakorlatok bemutatása, és annak megteremtése, hogy a gazdák egymástól tudjanak tanulni és ezáltal alkalmazni a talajmegújító megoldásokat. Az előre lepéshez itt is összefogásra van szükség.
