Tag Archive for: Race to zero

„A világnak három kritikus kihívással kell szembenéznie: a klíma-vészhelyzettel, a természeti sokszínűség elvesztesével és a növekvő, társadalmi egyenlőtlenségekkel. A COVID-19 járvány megmutatta, hogy ezek a kihívások szorosan összefüggenek egymással, és rendszereink nincsenek felkészülve ilyen sokkokra. Ehhez rendszerszintű változáskora van szükség és ehhez mutat kilenc utat a Vision 2050: Time to Transform, amely már magyar nyelven is elérhető.” – mutatott rá Julian Hill-Landolt előadásában a BCSDH üzleti ebédjén. Az esemény szakmai programjának fókuszában a rendszerszintű változások felgyorsítása és a klímasemleges gazdaságra való áttérés állt.

A rendezvényen a Fenntartható jövőért díj átadásával idén négy kategóriában ismertük el a fenntarthatóság területén kiemelkedő vezetőket és vállalati megoldásokat, illetve a pandémia során kimagasló társadalmi felelősségvállalási programokat. És ugyanitt kaphatták meg oklevelüket „A jövő vezetői” tehetségprogram idei végzősei.

Budapest, 2021. október 7. – Már most 1,2°C-kal magasabb a globális átlaghőmérséklet az iparosodás előtti szinthez képest. Az ambíciók és tettek drasztikus felgyorsítására van szükség a Párizsi Megállapodás céljainak eléréséhez. Mi kell ahhoz, hogy a Covid által generált gyors digitális átálláshoz hasonlóan más területeken is azonos gyorsaságú változás történjen? Mit tesz ezért az üzleti szféra? A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) üzleti ebédjén került sor az üzleti szféra számára készült Vision 2050: Time to Transform átalakulási menetrend bemutatására, illetve a vállalati szféra által már megtett nettó zéró vállalások bemutatására.

Vision 2050: Time to Transform – itt a cselekvés ideje – Julian Hill-Landolt előadása

A WBCSD lefektette a rendszer átalakításának alapjait a Vision 2050: Time to Transform programban. Ahhoz, hogy egy olyan világ felé tartsunk, ahol több mint 9 milliárd ember él majd jóllétben, a bolygó keretein belül, megköveteli a vállalatoktól, hogy ambiciózus nettó nulla és természet-pozitív célokat tűzzenek ki, és ami ennél is fontosabb, hogy működési terveket dolgozzanak ki e célok elérése és alakítsanak ki együttműködéseket az egész értékláncon keresztül az átalakítás érdekében.

„A szokásos üzletmeneten való túllépés elengedhetetlen az átalakítás felgyorsításához. A vállalatvezetőknek három gondolkodásmód-váltást kell elfogadniuk: ki kell alakítani a valódi értékteremtést jutalmazó kapitalizmust; összpontosítani kell a hosszú távú ellenálló képesség kialakítására; és regeneratív megközelítést kell alkalmazni, azon túl, hogy nem okoznak több kárt. Az üzleti szféra vezető szerepet tölthet be, de együtt kell dolgoznia a tudományos szakemberekkel, a politikai döntéshozókkal, a finanszírozókkal és a befektetőkkel, a fejlesztőkkel és a fogyasztókkal, együtt kell megtervezniük a rendszerek átalakítását. Csak ez a soha nem látott szinteken történő együttműködés hozhatja meg a kívánt, gyors változást, amely ahhoz szükséges, hogy 2050-re minden ember jóllétben éljen a bolygó keretein belül.” mutatott rá Julian Hill-Landolt, a WBCSD igazgatója.

AMagyarul most megjelent Vision2050: Time to Transform innen letölthető.

A BCSDH tagvállalatainak nagy részének van klímavállalása és 31%-ának már nettó zéró vállalása is

„Ez az év a cselekvés éve. Az országoknak el kell kötelezniük magukat a nettó zéró kibocsátás mellett 2050-ig. A glasgow-i COP26 előtt jóval ambiciózusabb nemzeti klímaterveket kell benyújtaniuk. Így kell tenniük a vállalatoknak is, ha meg akarják védeni az embereket, magukat és a gazdaságot a klímaváltozás katasztrofális következményeitől. Már nem lehet csak az alacsony karbonkibocsátás a cél, a klímasemleges működést kell elérni minél előbb, minden szinten új technológiai megoldásokra és a fogyasztási szokások gyors megváltoztatására van szükség.– hívta fel a figyelmet beszédében Ifj. Chikán Attila, a szervezet elnöke. „Ehhez elengedhetetlenek az elkötelezett vezetők, változásvezetők, akik stratégiai szintre tudják emelni a fenntartható gazdasági működést. A BCSDH célja, hogy olyan modellváltások történjenek és olyan üzleti megoldások szülessenek Magyarországon, amelyek valódi hatással vannak a klímaváltozásra és más vállalatokra való kiterjesztésük révén valódi válaszokkal szolgálhatnak a hazai kihívásokra. A BCSDH küldetése, hogy támogassa tagvállalatait abban, hogy aktív formálói legyenek a szükséges változásoknak.” – tette hozzá.

 

Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderálta azt a „How to lead the Transformation? című vállalatvezetői kerekasztal-beszélgetést, amelynek résztvevői olyan a rendszerszintű átalakításban már élenjáró vezetők voltak mint:

  • Csavajda Zsolt, ügyvezető igazgató, DSM Nutritional Products Hungary Kft.
  • Dr. Kandrács Csaba, alelnök, Magyar Nemzeti Bank
  • Pesti Tímea, vezérigazgató, Leaseplan Hungária Zrt.

A program idei főtámogatója: Nestlé. Kiemelt támogatója: Deloitte, Sió-Eckes: további támogatói pedig: Alteo, E.ON, Folprint, Hungarocontrol, HVG, MOL, Leaseplan, Unilever voltak.

A BCSDH rendezvényei karbonsemlegesek, melynek támogatója: LeasePlan.

Julian Hill-Landolt Director, Vision 2050, WBCSD

Julian felelős a Vision 2050: Time to Transformért, a WBCSD átfogó üzleti cselekvési keretrendszeréért. Korábban Julian vezette a WBCSD Fenntartható életmód munkáját, a fenntartható életmódhoz szükséges és elvárt az innovációkban és törekvésekben véghezmenő rendszerátalakító  változásokra összpontosítva.
Julian 2013 -ban csatlakozott a WBCSD -hez az Elnöki Hivatal vezetőjeként, támogatva Peter Bakker globális szerepét a WBCSD elnök -vezérigazgatójaként.
A WBCSD előtt Julian 10 évet töltött a technológiai szektorban.Julian környezetvédelmi technológiai MSc diplomát szerzett a londoni Imperial College -ban, és jogi oklevelet szerzett a University College Londonban.

Mit tudunk tenni vezetőként azért, hogy fenntarthatóbbá tegyük a cégünk működését? Mire van szükség ahhoz, hogy valódi változásvezetők lehessünk?  Hogyan változtatja meg az üzleti szféra működését a “Fit for 55”? – ezekről a kérdésekről beszélgettünk „A jövő vezetői” tehetségprogram utolsó szakmai napján 2021. szeptember 23-án, a nap házigazdája a METRO volt. A résztvevők tagvállalataink vezetőiből álló zsűri előtt bemutatták projektmunkáikat és rövidfilmjeiket, valamint összegezték a vállalati fenntarthatóságról tanultakat.

Délelőtt a résztvevők bemutatták a klímaadaptáció és klímasemlegesség megvalósításáért megtervezett projektjavaslataikat, melyeket egyperces rövidfilmekként az október 7-i üzleti ebédünkön tagságunk és vendégeink is megismerhetnek majd. A projektek formájában feldolgozott témák között volt a műanyag hulladékcsökkentéséért kidolgozott kukagyűrű koncepció, az ételrendelésből származó műanyag dobozokat helyettesítő redobozok, egy fenntarthatósági index alapján termékbesorolást lehetővé tevő weboldal, egy, a karbonlábnyom alapján létrehozott tanúsítvány, és a nagyvárosokba történő munkábajárás CO2-kibocsátásának csökkentéséhez hozzájáruló tanácsadói szolgáltatás, melyekre a tagvállalataink vezetőiből álló szakmai zsűri adott visszajelzéseket. Köszönjük a projektmunkák zsűrijének, Kelemen Attilának, a ProSelf International elnök-vezérigazgatójának, Brand Évának, az Iberdrola Renovables Magyarország Kft. országigazgatójának, Chikán-Kovács Eszternek, a BCSDH kommunikációs menedzserének, Kaszás Helgának, a METRO HR igazgatójának és Horváth Áronnak, a Deliotte Senior Managerének és fenntarthatósági szakértőjének a munkáját és szakmai támogatását.

Ezt követően Dr. Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára a magyar klímapolitika és az üzleti szféra kapcsolódási pontjairól számolt be a „Fit for 55” vagyis az „Irány az 55%” javaslatcsomag keretében.  Beszélt az uniós és nemzeti éghajlatváltozásról, a megújuló energiaforrásokkal és az energiahatékonysággal kapcsolatos szakpolitikákról, és kiemelte  az éghajlat-politikai uniós taxonómia fontosságát.

A következőkben Katona Sarolta, a Budapest Airport Zrt. Fenntarthatósági vezetője, és a BCSDH Elnökségi tanácsadó testületének „A jövő vezetői” Alumni tagja osztotta meg, hogy hogyan segítette munkáját a tehetségprogramban szerzett tudás, tapasztalat és hogyan tudta hasznosítani a program során tanult ötleteket, gyakorlatokat vállalatánál. Nagy Andrea, a BGE fenntarthatósági és esélyegyenlőségi központjának vezetője, a 2014-es Alumni évfolyam vezetője számolt be az Alumni vezetőség ajánlásról, ami abban segíti a résztvevőket, hogyan hasznosíthatják vállalataiknál a legjobban a program során tanultakat és tapasztaltakat.

Köves Alexandra, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa, környezetileg fenntarthatóbb és társadalmilag igazságosabb rendszerek létrehozásának fontosságáról beszélt, kiemelve a cégek kulcsszerepét a jövőformálásában.

Ezt követően a nap házigazda vállalatának, a METRO-nak fenntarthatósági tevékenységét mutatta be Perendi Péter, a METRO minőségbiztosítási vezetője, majd Thierry Guillon-Verne ügyvezető igazgatóval beszélgethettek a résztvevők a CEO interjú keretében. „Légy szenvedélyes a munkádban és repülni fog az idő” – tanácsolta a résztvevőknek.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója a program zárásaként útravalóval látta el az immár fenntarthatóságban jártas vezetőket.

A programmal 33 résztvevő előtt nyílt ki az ajtó, hogy fenntartható szemléletmóddal egy gazdagabb, értékesebb környezetet teremtsenek életük minden pontján. A megszerzett komplex gondolkodásmód végigkíséri majd őket a jövőben megoldandó problémák során, így fenntartható, felelős gondolkozásukkal pozitív hatással legyenek vállalataik működésére és környezetükre is.

Ezúton is gratulálunk a résztvevőknek!

GENF, augusztus 9. – A tudósok megfigyelik a Föld éghajlatának változásait minden régióban és az egész klímarendszerben – derül ki az Éghajlatváltozási  Kormányközi Testület (IPCC) ma közzétett jelentéséből. Az éghajlatban megfigyeltek  számos olyan visszafordíthatatlan változást ami  példátlan az elmúlt többezer,  vagy akár több százezer évben. Ezen visszafordíthatatlan változások egyike a folyamatos tengerszintemelkedés.

A szén -dioxid (CO2) és más üvegházhatású gázok kibocsátásának erőteljes és tartós csökkentése azonban korlátozná az éghajlatváltozást. Bár a levegő minőségének előnyei gyorsan jelentkeznének, 20-30 évbe telhet, amíg a globális hőmérséklet stabilizálódik-állítja az IPCC I. munkacsoport jelentése, Climate Change 2021: The Physical Science Basis, amelyet pénteken hagyott jóvá az IPCC 195 tagállama, július 26 -tól kezdődően két héten keresztül tartott virtuális jóváhagyási ülésen.

Az I. munkacsoport jelentése az IPCC hatodik értékelő jelentésének (AR6) első része, amely 2022 -ben készül el.„Ez a jelentés rendkívüli erőfeszítéseket tükröz rendkívüli körülmények között” – mondta Hoesung Lee, az IPCC elnöke. „A jelentésben szereplő újítások és az általa tükrözött éghajlati tudományok felbecsülhetetlen értékű hozzájárulást nyújtanak az éghajlati tárgyalásokhoz és a döntéshozatalhoz.”

Gyorsabb felmelegedés

A jelentés új becsléseket tartalmaz arra vonatkozóan, hogy mekkora esély van arra, hogy a felmelegedés a következő évtizedekben átlépje a 1,5 ° C-os globális szintet. A jelentés azt is  megállapítja, hogy ha nem történik azonnali, gyors és nagymértékű csökkentés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, akkor a  2 ° C felmelegedés is elérhetetlenné válik.

Minden régió egyre nagyobb változások előtt áll

A jelentés előrevetíti, hogy az elkövetkező évtizedekben az éghajlatváltozás minden régióban fokozódni fog. A globális felmelegedés 1,5 ° C-os  hőmérsékletének hatására fokozódó hőhullámok, hosszabb meleg évszakok és rövidebb hideg évszakok lesznek. A jelentés szerint a globális felmelegedés 2 ° C -os hőmérsékletén a szélsőségek gyakrabban érik el a mezőgazdaság és az egészségügy kritikus tűrési küszöbét.De ez nem csak a hőmérsékletről szól. Az éghajlatváltozás számos különböző változást hoz a különböző régiókban – amelyek mind fokozódnak a további felmelegedéssel. Ide tartozik a nedvesség és a szárazság, a szél, a hó és a jég, a part menti területek és az óceánok változása.

Emberi befolyás a múlt és a jövő éghajlati változásaira„Évtizedek óta világos, hogy a Föld éghajlata változik, és az emberi befolyás szerepe az éghajlati rendszerben vitathatatlan”-mondta Masson-Delmotte. Az új jelentés azonban a tudományában elért jelentős előrelépéseket is tükrözi – az éghajlatváltozás szerepének megértése az időjárás és az éghajlati események erősödésében, például extrém hőhullámokban és nagy mennyiségű csapadékban.A jelentés azt is mutatja, hogy az emberi cselekvések még mindig képesek meghatározni az éghajlat jövőbeli alakulását. A bizonyítékok egyértelműek, hogy a szén -dioxid (CO2) a klímaváltozás fő hajtóereje, még akkor is, ha más üvegházhatású gázok és légszennyezők is befolyásolják az éghajlatot.

A tanulmányról több információ az alábbi linken érhető el.

Elérhetővé váltak a LIFE Clima projekt „Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás” alprogram pályázati felhívásai. A felhívások – projekttípusonként – az alábbi linkeken érhetők el:

  • Hagyományos éghajlat-politikai projektek: LINK
  • Stratégiai Integrált Projektek: LINK
  • Technikai segítségnyújtási projektek: LINK

A teljes hagyományos éghajlat-politikai pályázati keret a 2021. évben 69 millió euró, amelyből várhatóan legalább 35 új LIFE CLIMA projekt társfinanszírozása valósulhat meg. A hagyományos pályázati keretösszegek és várható átlagos projektméretek az egyes kiemelt területek vonatkozásában az alábbiak:

Kiemelt területTeljes keretösszeg 2021-benÁtlagos projektméretTámogatható pályázatok száma a 2021-es felhívás alatt (becslés)
Éghajlatváltozás mérséklése (Climate Change Mitigation, CCM)30,5 millió EUR1-5 millió EUR15
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz (Climate Change Adaptation, CCA)30,5 millió EUR1-5 millió EUR15
Éghajlat-politikai irányítás és tájékoztatás (Climate Governance and Information, GIC)8 millió EUR0,7-2 millió EUR5

Tekintettel arra, hogy az idei uniós szintű infónap elhalasztásra került, az Európai Bizottság az idei évben több angol nyelvű tájékoztató anyagot is összeállított a pályázók érdeklődők számára, amelyek az alábbi linkeken elérhetőek:

  • Tájékoztató videó a felhívásról – éghajlat-politika
  • Tájékoztató prezentáció a felhívásról – éghajlat-politika
  • LIFE CLIMA pályázatok az Európai Unió klímapolitikájának kontextusában

A magyarországi nemzeti információs nap megtartásával kapcsolatban jelenleg még zajlanak az egyeztetések a nemzeti kapcsolattartók között, mindenesetre a közeljövőben több hazai rendezvényen is tervezzük a LIFE pályázati felhívások magyar nyelvű ismertetését. Ezen kívül rövidesen megküldjük Önöknek ebben a körben a magyar nyelvű „LIFE CLIMA Kisokos 2021” című ismertetőnket, benne az idei felhívással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókkal, újdonságokkal.

2021. augusztus 1-jétől az „Éghajlatváltozás mérséklése és alkalmazkodás” alprogram új nemzeti kapcsolattartója Sánta Csilla:

Az eddig megtett intézkedések még nem elegek ahhoz, hogy elérjük a klímasemleges gazdaságot, drasztikus lépésekre, vállalásokra van szükség – hangzott el a BCSDH Climate Talks vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéssorozat három eseményén, ahol a vállalatok mutatták be már meglévő klímavállalásaikat és vitatták meg, hogy milyen lépések szükségesek a folyamat felgyorsításához.

A klímaváltozással szembeni fellépéshez elengedhetetlen az üzleti szektor hozzájárulása. A pandémia időszakában és a gazdaság fenntarthatóbb szinten való újraindításában is oroszlánszerep hárul rájuk. Rendszerszintű átalakulásra van szükség az értékláncokban, az üzleti modellekben, a technológiai innovációkban, a szektorközi összefogásban és a szemléletformálásban, a „business as usual” többé már nem elfogadható.

A BCSDH által 42 első számú vezető részvételével megrendezett áprilisi és májusi vállalatvezetői kerekasztal beszélgetéseken bemutatásra kerültek a Magyarországon első alkalommal végzett Towards Net Zero helyzetfelmérés eredményei és megállapításai a hazai üzleti szféra karbonsemleges tevékenységei kapcsán. A résztvevő vállalatok képviselői megosztották a klímavédelem és adaptáció kapcsán tett vállalásaikat, kiemelkedő üzleti megoldásaikat, és megvitatták, mely hatásnövelő intézkedések segíthetik elő a gyorsabb előmozdulást a karbonsemlegesség felé.

A vállalatvezetők egyetértettek abban, hogy megalapozott mérésekből kiinduló célzott akciótervek révén, illetve a meglévő üzleti megoldások megosztásán és innovációkon keresztül érhetők el a kitűzött karbonsemlegességi célok. A további kibocsátások elkerülése, a jelenlegiek minimalizálása illetve a kompenzáció is megjelentek, mint jelenlegi irányok, azonban az átláthatóság növelése, új finanszírozási lehetőségek és a szabályozói szervekkel való együttműködések is elhangoztak további lépésekként.

„A tavalyi év megmutatta számunkra számos rendszer sebezhetőségét, és azt is, hogy mennyire összekapcsolt világunk. Hogyan függenek össze az egészségügyi, a környezeti és a gazdasági kérdések. Szisztematikusabb, rendszer szintű megközelítést kell alkalmaznunk ahhoz, hogy világunkat egészségesebbé, rugalmasabbá és fenntarthatóbbá tegyük. Tapasztalhatjuk, hogy a fenntarthatóság egyre több vállalat stratégiájába beépül, de fókuszálnunk kell a legfontosabb prioritásokra, mint a klímaveszélyhelyzet megszüntetésére, a természeti sokszínűség további veszteségeinek megállításra és a drámaian növekvő egyenlőtlenségek megszüntetésére. El kell fogadnunk, hogy a vállalatoknak kiemelt felelőssége van abban, hogy a változások élére álljon és vezesse azokat a társadalmunk javítása érdekében. Tettekkel és együttműködve vezesse, együttműködve a tudományos szférával, politikai döntéshozókkal, intézményekkel, nem kormányzati szervezetekkel.” – mondta el felvezető előadásában Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, az Alteo Group vezérigazgatója.

 

 

A BCSDH célja, hogy az október 7-i éves üzleti ebédjén és az erre az alkalomra megjelenő kiadványban bemutassa mit tud tenni az üzleti szektor a klímaváltozás és adaptáció területén, hogyan tudnak valódi hatást elérni a vállalatok, valamint olyan példamutató vállalásokat és üzleti megoldásokat mutasson be, amelyek könnyen adaptálhatók más vállalatok számára is.

Budapest, 2021. március 23.: Most először készült kutatás arról, hogy hol tart a magyar üzleti szféra a karbonsemleges működéshez vezető úton. A kép nem túl rózsás, bár az élenjáró vállalatok 31%-ának már vannak nettó zéró kibocsátási céljai, de ez elmarad a nemzetközi és a valódi változásokhoz szükséges szinttől, derült ki a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) által, a Deloitte szakmai segítségével végzett Towards Net Zero kutatásból.

Korunk nagy feladata a nettó zéró kibocsátás elérése, és a következő lépések megalapozásához adhat támpontot ez a kutatás, amelynek bemutatására a BCSDH és a Brit nagykövetség közös szervezésében tartott Net Zero Ambitions Fórumon került sor, ahol az élenjáró vállalatok közül heten be is mutatták vállalásaikat.

„Magyarországon most először készült felmérés a vállalatok karbonsemlegességi törekvései, kihívásai kapcsán. Az időszerű és értékes kutatás eredményei fontos útmutatóul szolgálnak, meghatározva a legsürgősebb teendőket úgy, mint a finanszírozási lehetőségek, az üvegházhatású gázok csökkentési, mérési lehetőségeinek megismertetése. Iránymutatást adva, hogyan lehet a jelenlegi helyzet és a kívánt net zero működés elérése közti átmenetet a már meglevő eszközökkel felgyorsítani.”  – mondta el bevezetőjében Márta Irén, a BCSDH igazgatója.

A megkérdezett vállalatok 60%-ának van kibocsátás csökkentési politikája és 30% tervezi a következő 5 évben. Csak 10% mondta azt, hogy nem is tervez ilyen irányú intézkedéseket. De már csak 50%-kuknak van konkrét célkitűzésük az üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentésére.

„Jó látni, hogy a BCSDH tagvállalatai élen járnak a klíma célok kitűzésében, de feladatunk a szélesebb üzleti kör mozgósítása. Minden vállalatot érinti a klímaváltozás, és minden vállalatnak lehetősége van pozitívan befolyásolni azt. A cél már nem csak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, hanem a nettó zéró kibocsátás elérése. A kutatás rámutatott arra, hogy nagy még a bizonytalanság, jellemző az ismerethiány és sokszor vállalatokon belüli erőforrások allokációja sem megfelelő.  A lehetőségek, jó példák bemutatásával ezen a területen tudja a BCSDH leginkább segíteni a tagvállalatait és a szélesebb üzleti környezetet.” – mondta el Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke. – „A nettó zéró működésre való átmenet felgyorsításához szükség van egy szélesebb összefogásra, kormányzati, törvényhozói támogatásra is, ebben az általunk januárban életre hívott Net Zero Advisory Board is segíthet” – tette hozzá.

A kutatás rámutatott arra is, hogy ahhoz, hogy valódi nettó zéró célokat tűzzenek ki a vállalatok a kibocsátás mérésében, a belső karbonár bevezetésében nagy lépéseket kell tenniük. Azoknál, akik most kezdenek bele a folyamatba ott a hulladékcsökkentés, az energiahatékonysági beruházások, a megújuló energiára való áttérés és az erőforráshatékonyság növelése lehetnek az első lépések. De fontos kihangsúlyozni, hogy ennél jóval messzebb kell jutnunk ahhoz, hogy valódi net zéró kibocsátású gazdaság legyen Magyarországon 2050-re.

Számottevően kell növelni a párizsi klímacélok elérése érdekében tett erőfeszítéseket Magyarországon és a világban is. A novemberi COP 26 egyik célja, hogy a net zéró eléréséhez szükséges célok egységesen és tudományosan megalapozott módon kerüljenek meghatározásra.

A COP26 házigazdájaként az Egyesült Királyság együttműködik a vállalkozásokkal, a kormányokkal és a civil társadalommal annak érdekében, hogy fellendítse a gazdaság kulcsfontosságú ágazatait az emisszió csökkentése, az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás és az ellenállóképesség megerősítése érdekében, továbbá azért, hogy sikerüljön a Covid-világjárvány utáni jobb újjáépítés” ̶ mondta Paul Fox brit nagykövet, a Net Zero Advisory Board egyik tagja, az esemény másik házigazdája.

A kutatásban is szereplő, élenjáró vállalatok közül heten bemutatták konkrét vállalásaikat:

Daikin 2050-re el kívánja érni a net zéró kibocsátást. Ennek érdekében energiahatékonyabb, kevésbé környezetkárosító technológiát alkalmaz hosszabb életciklusú termékek létrehozására. Fontos szereplőként az egész iparágban szeretné megvalósítani a hűtőközeg újrahasznosítását, körforgását.

Az E.On 2030-ra minden épülete karbonsemleges és autóparkja elektromos lesz. 2030-ig vállalja karbonkibocsátásának a saját részéről 30%-os, a fogyasztói részről 50%-kal történő csökkentését.

A Grundfos 2025-re 50%-kal kívánja csökkenteni a saját CO2 kibocsátását, és a vízfogyasztását is 2030-ra pedig „klíma pozitívvá” kíván válni. 2030-ra célul tűzte ki, hogy globálisan 300 millió nélkülöző embernek kíván ivóvizet biztosítani és ráadásul a vízkímélő megoldásaival 50 milliárd m3 friss vizet megtakarítani.

A K&H csoport vállalja 2021-től a klímasemleges működést, 2030-ra pedig az üvegházhatású gázok 80%-os csökkentését és 100%-ban zöld elektromosságra való áttérést.

A LeasePlan 2021-re már megvalósítja a zöld flottáját és 2030-ig számos a fogyasztókat célzó intézkedésével kívánja a tovább csökkenteni a környezeti hatását.

A Nestlé célja, hogy 2050-re elérje a nettó nulla kibocsátást. Ennek érdekében 2025-ig 30% -kal, 2030-ig 50% -kal csökkenti kibocsátását. Ezt a célt, többek között megújuló energia használatával, elektromos autóparkkal, valamint új technológiák, csomagolóanyagok és receptek bevezetésével szeretné elérni.

A SIÓ-Eckes (Eckes-Granini csoport) 2030-ra vállalja, hogy Science Based Target célokat fogalmaz meg a 1,5o-os cél eléréséért. Vállalja az üvegházhatású gáz kibocsátásának 50%-os csökkentését és 100%-ban R-PET-re való áttérést.

***

Race to Zero

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1400 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 74 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 454 város, 23 régió és 569 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

Businesses for Net Zero:

Úton a Net Zero felé – hol tartunk most?

Kutatási eredmények bemutatása

Vállalatvezetőknek és fenntarthatósági menedzsereknek

Csatlakozzon hozzánk március 23-án, 15:00-tól, a Microsoft Teams-en

Az eseményen bemutatjuk a Deloitte támogatásával készült Race to Zero helyzetfelmérő kutatásunk eredményét, valamint bemutatásra kerülnek a hazai vállalatok 2050-es nettó zéró kibocsátási céljainak eléréséhez bevezetett gyakorlatok.

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. Ha cégvezetőként szeretne regisztrálni, kérjük írjon emailt az ivett.takacs@bcsdh.hu email címre.

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1128 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 45 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 450 város és 550 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

Az elkövetkező években a piac összes szektora átalakuláson megy majd keresztül, mivel az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való áttérés már folyamatban van. A Race to Zero célkitűzéseinek vállalása azáltal, hogy vezető szerepet játszik az innovációban és az átalakulásban, szintén elősegíti az üzleti vállalkozások védelmét és növekedését, csökkenti költségeit, javítja a befektetői tőkéhez való hozzáférést, biztosítja az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának korlátozására vonatkozó politikák és előírásokon túlmutató tevékenységeket, növeli vállalkozásának felkészültségét a külső behatásokra.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

Agenda:

15.00Köszöntő beszéd – Ifj. Attila Chikán,  Elnök, BCSDH
15:03Nyitó gondolatok – Paul Fox, Brit nagykövet
15:06Towards net zero – felmérés eredménye – Márta Irén , Igazgató, BCSDH,  Lukács Ákos, Head of Sustainability and Climate Change service line, Deloitte Zrt.
15:26Üzleti megoldások

Daikin Hungary Kft. – Zuggó Balázs , ügyvezető igazgató

E.ON Hungária Zrt. – Jamniczky Zsolt , igazgatósági tag

Grundfos Magyarország Kft. –  Szundy Olivér, ügyvezető igazgató

Nestlé Hungária Kft. – Noszek Péter , ügyvezető igazgató

K&H Bank Zrt. –Suba Levente , Business Banking Network Development vezető

LeasePlan Hungária Zrt. – Pesti Tímea , CEO

Sió-Eckes Kft. – Kovács Ágnes , Chief Marketing & Innovation Officer Executive Board Member

15:55Zárás

Az esemény nyelve angol, tolmácsolás nélkül.

 

Lehetséges-e, hogy 2050-re a Föld 9 milliárd lakója jóllétben él majd? Ráadásul úgy, hogy közben a bolygó is jól van? És úgy, hogy az üzleti világ szereplői ennek az álomnak a megteremtésében vesznek részt, nem pedig a rombolásában? Lehet jövedelmező a fenntartható gazdaság? Képesek vagyunk összefogással, közösen egy élhetőbb világot teremteni?

Ezekre a kérdésekve keresve a választ a B Menü Extra műsorában Bombera Krisztina egyik meghívott vendége Ifj. Chikán Attila, a BCSDH Elnöke lesz.

A rendezvény vendége lesz továbbá Sellyey Tamás, a Holland-Magyar Kereskedelmi Kamara (DUTCHAM) elnökhelyettese, valamint csatlakozik Kapitány István, a Menedzserszövetség elnöke, aki mesél a Szövetség által életre hívott Menedzserek a Társadalomért – Fókuszban a Jövő! programsorozat céljairól és legújabb digitális megakonferenciájáról, melynek témája a „Gazdaság a fenntartható jövő szolgálatában”.

2021. január 26-án 17:00 órától kövessék a programot élőben a Menedzserszövetség Facebook oldalán, a Business Menü Bombera Krisztinával Facebook felületen és Bombera Krisztina hivatalos Facebook oldalán.

 

Budapest, 2021. január 18.: Egyedülállóan széles összefogásban, neves szakemberekkel megalakult a Net Zero Advisory Board, amelynek elsődleges célja, hogy elősegítse, felgyorsítsa azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat, ezzel fontos lépést téve a klímaváltozás megállításáért.

A több érdekelt felet átfogó, szektorokon átívelő, a magyar ipar és üzleti vezetők, kereskedelmi kamarák és egyesületek képviselőiből álló Tanácsadó Testület a Brit Nagykövetség és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) kezdeményezésére jött létre.

A Net Zero Advisory Board tagjai:

Barta Zsombor (Elnök, HUGBC – Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete)

Dr. Bartus Gábor (Titkár, NFFT – Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács)

Ifj. Chikán Attila (Elnök, BCSDH – Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért)

Paul Fox (Brit nagykövet)

Juhász Anikó (Helyettes Államtitkár, Agrárminisztérium)

Kőrösi Csaba (Igazgató, Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatósága)

Kovács Marcell (MLBKT – Magyar Logisztikai-, Beszerzési és Készletezési Társaság képviseletében, Vezérigazgató, MASPED)

Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána (Alelnök, IPCC – ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testület, III. munkacsoportja)

Az összefogás célja, hogy a karbonsemleges gazdaságra való áttérésre nagyobb fókusz kerüljön a gazdasági, kormányzati és a társadalmi szereplők körében is. A folyamatot segítendő döntés született egy a jelen állapot feltérképezésére végzendő kutatásról, és az ennek eredményeit bemutató Race to Zero Fórum eseményről.

 „November 1-én kezdődik az ENSZ 26. klíma-csúcstalálkozója Glasgow-ban, amelynek az Egyesült Királyság lesz az elnöke, Olaszországgal együttműködésben. A COP26-ra való felkészülés során figyelembe kell vennünk a COVID-19 járvány következményeit is. Az ENSZ klíma-csúcson egyesítenünk kell a világ országait a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése érdekében, egyúttal elősegítve a COVID-19 utáni „zöldebb”, azaz környezetbarátabb újjáépítést is.” – mondta Paul Fox brit nagykövet a testület létrehozásának egyik kezdeményezője.

„Minden vállalatot érinti a klímaváltozás, és minden vállalatnak lehetősége van pozitívan befolyásolni azt. A globális felmelegedés 2, de meg inkább 1,5 Celsius fok alatti stabilizálásához az üvegházhatású gázok kibocsátásának mihamarabbi radikális csökkentésére van szükség. Ehhez a gazdaságot alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá, majd 2050-re karbonsemlegessé kell átalakítanunk. A vállalatok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. Van jobb alkalom, hogy belefogjunk, mint most?”  – tette hozzá Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke, a Tanácsadó Testület kezdeményezője és egyik tagja.

*****

Race to Zero

A Race to Zero az ENSZ által vezetett, zéró szén-dioxid-kibocsátású világért folyó kampány. Összesen 1128 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 45 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 450 város és 550 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

A Race to Zero kampánnyal kapcsolatos további információkért keresse fel a kampány globális webhelyét, amely információkat nyújt a kampányhoz való csatlakozási lehetőségekről, beleértve a Science Based Targets kezdeményezést és a SME Climate Hub-ot.

Budapest, 2020. december 3.: Egyedülálló módon hat ország nagykövetsége és a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) fogott össze az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával, hogy elősegítsék, felgyorsítsák azt a folyamatot, amellyel a magyar gazdaság 2050-re karbonsemlegessé válhat, ezzel fontos lépést téve a klímaváltozás megállításáért.

A december 3-án tartott online “Race to Zero Business Ambitions Fórum” eseményen több iparág meghatározó szereplője, élenjáró vállalatok hazai vezetői példájukkal ösztönözték hasonló ambiciózus vállalásokra a hazai vállalatokat a karbonsemleges gazdaságért.

A rendezvényt a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) és a Brit Nagykövetség szervezte az Olasz Nagykövetséggel együttműködésben, valamint a Francia Nagykövetség, a Német Nagykövetség, a Kanadai Nagykövetség és a Holland Királyság Nagykövetség részvételével. Az esemény célja volt, hogy páratlan összefogással ösztönözze a hazai üzleti szférát a világjárvány utáni, fenntarthatóbb, karbonsemleges gazdaságra történő átállásra. Az esemény apropóját az ENSZ által meghirdetett “Race to Zero” kampány és a 2021-ben megrendezésre kerülő ENSZ klíma-csúcstalálkozó, a COP26 adta, melyeknek célja a széndioxid-kibocsátás csökkentésével kapcsolatos törekvések előmozdítása.

„333 nap múlva kezdődik az ENSZ 26. klíma-csúcstalálkozója Glasgow-ban, amelynek az Egyesült Királyság lesz az elnöke, Olaszországgal együttműködésben. A COP26-ra való felkészülés során figyelembe kell vennünk a COVID-19 járvány következményeit is. Az ENSZ klíma-csúcson egyesítenünk kell a világ országait a nulla szén-dioxid-kibocsátású gazdaság megteremtése érdekében, egyúttal elősegítve a COVID-19 utáni „zöldebb”, azaz környezetbarátab újjáépítést is.” – mondta Paul Fox brit nagykövet nyitóbeszédében.

„Olaszország élen jár a Race to Zero kampányban, amelynek célja a globális termelési rendszer teljes dekarbonizálása, valamint az inkluzív és fenntartható növekedés elősegítése. Ahhoz, hogy 2050-re elérjük célunkat, most cselekednünk kell!”– mondta Massimo Rustico olasz nagykövet köszöntőjében.

Botos Barbara, az Innovációs és Technológiai Minisztérium Energiaügyekért és klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára beszélt az Országgyűlés által nemrégiben elfogadott klímavédelmi törvényről, amely szerint Magyarország vállalja, hogy 2050-re eléri a nettó klímasemlegességet, vagyis az üvegházhatású gázok kibocsátása és elnyelése egyensúlyba kerül. A törvény ugyancsak rögzíti, hogy 2030-ra 40%-kal csökkenteni kell a széndioxid-kibocsátást, és 21%-ra növelni a megújuló energiaforrások arányát. Ennek érdekében a magyar kormány Zöld Államkötvények kibocsátását is tervezi, továbbá támogatni kívánja a hazai vállalatok energetikai fejlesztését.

A Race to Zero az ENSZ kampánya a zéró széndioxid-kibocsátású világért. sszesen 1128 vállalat, köztük a Facebook, a Tesco, a LafargeHolcim és a Magyar Telekom, valamint a 45 legnagyobb befektető cég már csatlakozott a globális Race to Zero kampányhoz több mint 450 város és 550 egyetem mellett. A Párizsi Megállapodásnak és a 2021 novemberi glasgow-i COP26 előkészítésének megfelelően bármilyen méretű és bármilyen ágazatban működő vállalkozásoknak egyértelmű szerepe van az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésben.

Jen Austin, az COP26 csúcstalálkozót előkészítő bizottság szakpolitikai és stratégiai igazgatója betekintést a Race to Zero kezdeményezés céljaiba, a COP26 előkészületeibe.

Majd Kaya Axelsson, az Oxfordi Egyetem klímaváltozási kutatóközpontjának munkatársa mutatott be olyan gyakorlati intézkedéseket, amelyek hasznosak lehetnek a vállalatoknak a Nettó Zéró célok meghatározásában és elérésében.

„Minden vállalatot érinti a klímaváltozás, és minden vállalatnak lehetősége van pozitívan befolyásolni azt. A globális felmelegedés 2, de meg inkább 1,5 Celsius fok alatti stabilizálásához az üvegházhatású gázok kibocsátásának mihamarabbi radikális csökkentésére van szükség. Ehhez a gazdaságot alacsony szén-dioxid-kibocsátásúvá, majd 2050-re karbonsemlegessé kell átalakítanunk. A vállalatok kulcsszerepet játszanak ebben a folyamatban. Van jobb alkalom, hogy belefogjunk, mint most?”  – tette fel a kérdést Ifj. Chikán Attila, a BCSDH elnöke.

„Öt évvel ezelőtt a Párizsi Megállapodás elfogadásával országaink vállalták, hogy csökkentik üvegházhatású gáz-kibocsátásukat, de ez csak a kezdet volt. A sürgető kényszer továbbra is fennáll, és rajtunk, a kormányokon, a vállalatokon és az állampolgárokon múlik, hogy ezeket az elkötelezettségeket valóra váltsuk. Ez a mi közös felelősségünk!” – mondta el zárógondolatait Pascale Andréani francia nagykövet.

 

„A klímaváltozás elleni harc, a klímavédelem csapatmunka. Közös célunk a klímasemlegesség elérése 2050-ig, ahol minden hozzájárulás számít. A megújuló energiaforrások egyre több teret nyernek az energiaszektorban Európában. A következő lépés az energiafordulatban a fosszilis üzemanyagok helyettesítése a közlekedésben, iparban és a fűtésben. A hidrogén fontos szerepet fog ebben játszani”  ̶ mondta Johannes Haindl, Németország magyarországi nagykövete. Németország 2020. július 1. óta az Európai Unió soros elnöke, és egyik legfőbb célja a klímasemlegesség elérése.

„Büszkék vagyunk arra, hogy együttműködünk a Brit Nagykövetséggel és más partnereinkkel a Race to Zero Business Ambitions Fórumon, és egy 2050-ig a szén-dioxid-semlegessé váló világért dolgozunk. Az éghajlatváltozás globális probléma, és összehangolt válaszra lesz szükség a globális megoldások megtalálásához. Kanada folytatja a kibocsátás csökkentését, az ellenálló közösségekért és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság kiépítéséért folytatott munkáját, tudva, hogy ezek az erőfeszítések szoros kapcsolatban állnak a hosszú távú egészségünkkel és anyagi jól-létünkkel. – mutatott rá záróbeszédében Caroline Charette kanadai nagykövet.

„Hollandia nagyon időszerűnek és fontosnak tartja az éghajlatváltozással kapcsolatos intézkedéseket, ezért rendezi meg január 25-én a Climate Adaptation Summitot, amely arról szól, hogyan tudunk globálisan alkalmazkodni a változó éghajlathoz, és milyen megoldások hatását kell tovább fokozni. Kérjük, csatlakozzon ehhez az online eseményhez, amely világszerte mozgósítja a kormányokat, a vállalatokat, a szervezeteket és az állampolgárokat annak érdekében, hogy ütemtervet készítsen az éghajlatváltozással szemben ellenálló jövő felé 2030-ig! ” – hívta fel a figyelmet a klímaadaptációra fókuszáló januári eseményre  záróbeszédében René van Hell holland nagykövet.

„Tagvállalataink felének stratégiai, klímavédelmi céljai, vállalásai és programjai vannak már. De fontos, hogy az üzleti szféra minél több szereplője tűzzön ki ambiciózus karboncsökkentési célokat, készítsen erre akciótervet és az eredményeket rendszeresen elemezze, mérje karbonlábnyomát. Ahogy azt a BCSDH Action2020 Magyarország programjának klíma ajánlásai is tartalmazzák. A Race to Zero Business Ambitions Fórum célja, hogy az élenjáró vállalatok példájukkal ösztönözték hasonló ambiciózus vállalásokra a hazai vállalatokat a karbonsemleges gazdaságért” – mondta el Márta Irén, a BCSDH ügyvezető igazgatója záróbeszédében

A Race to Zero Business Ambitions Fórumon Éliás Péter, az Audi Hungária Környezetmenedzsment osztály vezetője; dr. Rolf Schnitzler, a Budapest Airport vezérigazgatója; Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom Chief People Officere; Alastair Teare, a Deloitte Hungary Kockázati Tanácsadói Üzletág vezetője; Andrew Higgins, a FCA Fiat Chrysler Automobiles regionális vezérigazgatója; Bodor Tibor, az ING Wholesale Banking Hungary vezérigazgatója; Károlyi László, a Legrand Magyarország vezérigazgatója; és Pártos Zsolt, a TESCO-Global Áruházak Zrt. ügyvezető igazgatója beszéltek vállalataik konkrét klímavédelmi vállalásairól és lépéseiről annak érdekében, hogy elérjék a karbonsemleges működést.