A madarak biztonságáért átalakította Dunakanyarban álló oszlopait az E.ON
Újabb háromkilométeres hálózati szakaszt tett madárbaráttá az E.ON az Esztergom, Pilismarót, Dobogókő szakaszon. A mostani beruházással összesen 12 kilométernyi hálózat vált biztonságossá az itt élő madarak számára. Az érintett terület a ritka fekete gólyák és a szintén védett fehér gólyák egyik fontos táplálkozóhelye és vonulási útvonala a régióban.
A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal és a dömösi BirdMania Madárpark és Természetvédelmi mentőközponttal együttműködve 2017 óta dolgozik a Dunakanyarban a folyóparti területek villanyoszlopainak madárbaráttá tételén az E.ON. A Pilismarót és Esztergom közötti madárbarát hálózat fejlesztése a következő fázisba lépett: a mostani beruházással a Dömös mellett húzódó 3 kilométeres szakaszon újabb középfeszültségű villanyoszlopokat tett a madarak számára biztonságossá az energiacég. A projekt keretében újabb 14 oszlopra kerültek fel a madarak életét megóvó, speciálisan kialakított, biztonsági eszközök, az ún. beülésgátlók. Ezzel megteremtődik a kapcsolat két, korábban már átalakított 4,5, illetve 4,9 kilométer hosszú szakasz között, és a térségben 12 kilométerre bővült a madárbarát hálózat hossza.
A Dunakanyar árterülete – a szárazabb, aszályosabb nyarak és a Duna alacsonyabb vízállása miatt – egyre népesebb madárcsapatokat lát vendégül a fészkelés, illetve a vonulást megelőző gyülekezés időszakában. A védett fehér gólyák mellett időről időre felbukkan néhány a ritka természeti kincseink közé tartozó fekete gólyák közül is: Pilismarót és Dömös között, valamint Dunabogdány és Esztergom közelében is fészkel egy-egy feketególya-pár. A terület a Németországból, Csehországból, illetve Szlovákia felől érkező fehér gólyák fontos vonulási útvonala is, ezért is vált szükségessé a madárbarát beruházássorozat folytatása. Az oszlopokra felszerelt madár beülésgátlók felszerelésével a nagy szárnyfesztávú madarak hathatósan távol tarthatók a vezetékektől, a kisebb madarak pedig biztonsággal ülhetnek fel a kereszttartókra. A korábban felerősített beülésgátlóknak köszönhetően 2020 óta nem regisztráltak a madárbarát oszlopokon madárelhullást. Az oszlopok átalakítása oltalmat jelent a területen honos macskabaglyok, valamint a magas leshelyet kereső nappali ragadozómadarak, így az egerészölyvek, réti héják vagy a vörös vércsék számára is.
„Minden újonnan épülő villamosenergia-hálózatunk a madarak számára biztonságos módon épül, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy a már meglévők is mind madárbarátok legyenek. A nemzeti parkok, madárvédő szakemberek útmutatása, partnersége kulcsfontosságú a számunkra, hiszen ők ismerik legjobban a madarak fészkelési és vonulási szokásait, melyet hálózati munkáink tervezése és időzítése során figyelembe veszünk. Mindent megteszünk, hogy a jelenlétünk a lehető legkisebb zavartatást jelentse a természeti környezetben, és büszkék vagyunk rá, hogy beruházásainkkal hozzá tudunk járulni annak megőrzéséhez” – mondta el Sindler Géza, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. tatabányai üzemigazgatója.
A madarak biztonságát szolgáló beülésgátlók felszerelése mellett az E.ON szakemberei az előre tervezett karbantartásokat is elvégzik ezen a szakaszon: feszítőszigetelőket és áramkötéseket is cserélnek a hálózatbiztonság növelése érdekében. A 2017 óta a térségben zajló madárbarát beruházások költsége 24 millió forint.
„A gázló és ragadozó madarak egyedszáma jelentősen nőtt az utóbbi időben a Dunakanyarban, ez a terület egy gazdag táplálkozási és vonulási útvonal is egyben. Négy éve dolgozunk együtt ezen a szakaszon az E.ON-nal, és azt tapasztaljuk, hogy a beülésgátlóval felszerelt és szigetelt oszlopok teljesen biztonságosak a madarak számára” – tette hozzá Vízkert András, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre.
A madárbarát átalakításokról szóló kisfilmet itt tekintheti meg.
