A legtisztább energia az, amit nem használunk fel

Van-e környezeti hatása a zöldenergiának? Hogyan tud hozzájárulni az AI a fenntarthatósághoz? Vannak-e működő megoldások a víziszapolásra? Mi a biodiverzitás vetülete a felmelegedésnek? – Ezeket a kérdéseket is körbejártuk „A jövő vezetői” program ötödik, a környezeti felelősségvállalásról szóló szakmai napján. A résztvevőket a nap házigazdájának, az Essity Hungary Kft.-nek a képviseletében Tápai Dezső, a vállalat értékesítési igazgatója köszöntötte.

A nap témáját Szederkényi Zita, programvezető vezette fel, hangsúlyozta, hogy a Föld véges rendszerében a vállalatok felelőssége ma már túlmutat a gazdasági eredményeken. Az önszabályozás, a biodiverzitás védelme, valamint az elköteleződés a nettó zéró kibocsátás elérése érdekében egyaránt kulcsszerepet kapnak. Kiemelte, hogy a fenntartható működés alapja az életciklus-szemlélet és a gazdasági haszon környezeti hatásokkal együtt történő mérlegelése az teljes ellátási lánc mentén.

Ezt követően Prof. Dr. Ürge-Vorsatz Diána klímakutató, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) egyik alelnöke előadásában az aktuális klímahelyzet legfontosabb tendenciáira hívta fel a figyelmet. Kiemelte, hogy a Kárpát-medencében egyre csökken a csapadékmennyiség, miközben az átlaghőmérséklet folyamatos emelkedése egyre jelentősebb környezeti és gazdasági kihívásokat eredményez. Az előadás ugyanakkor nemcsak a problémák bemutatására fókuszált, hanem a lehetséges beavatkozási pontokra és megoldásokra is. Rámutatott, hogy bár bizonyos folyamatok már visszafordíthatatlanok, számos hatás mérsékelhető, illetve a felmelegedés üteme megfelelő intézkedésekkel lassítható. Hangsúlyozta: a globális nettó zéró kibocsátás elérése alapvető feltétele annak, hogy a klímaváltozás legsúlyosabb következményeit elkerülhessük, amelyhez átfogó, rendszerszintű változások szükségesek.

Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója előadásában a klímaváltozás és az ökológiai válság egyre kézzelfoghatóbb hatásaira hívta fel a figyelmet. Magyarországi példákon keresztül mutatta be, hogy a klímaváltozás következményei már ma is érzékelhetők mind természeti, mind társadalmi szinten. A biodiverzitás csökkenésének súlyosságát érzékeltetve kiemelte, hogy 1970 óta a vadonélő gerinces állatfajok állománya mintegy 72%-kal csökkent. Előadásában arra is rámutatott, hogy az ökoszisztéma-szolgáltatások értéke továbbra sem jelenik meg megfelelően a gazdasági számításokban és döntéshozatalban. A lehetséges alkalmazkodási megoldások kapcsán szó esett a különböző vízmegtartási és víztározási módszerekről is, továbbá bemutatott számos már létező jó megoldást, mint például a szivacsváros koncepcióját vagy az élőhely helyreállítást.

Ezt követően Kovács Károly a BDL ügyvezető igazgatója előadásában a víz kiemelkedő jelentőségéről és az erőforrásokra gyakorolt sokrétű hatásáról beszélt. Rámutatott, hogy a víz szinte minden terület működését befolyásolja, ezért a vízkészletek kitettsége és a kapcsolódó kockázatok kezelése egyre fontosabb feladat. Előadásában kitért arra is, hogy a következő 25 évben várhatóan jelentősen emelkednek majd a vízhez kapcsolódó költségek. Hangsúlyozta a vízmegtartás, valamint a csapadékvíz helyben tartásának fontosságát.

Majd a résztvevők három esettanulmányt dolgoztak fel. Blahunka Erzsébet, az AUMOVIO fenntarthatóság, ESH és security vezetője az önfenntartó méhészkedés témájában hozott gyakorlati példát, amely többek között arra kereste a választ, hogyan lehet közelebb hozni a méhek szerepét a munkatársakhoz, és miként oldhatók a témával kapcsolatos félelmek. Tóth Levente, a Mitigia ügyvezető igazgatója a vállalati értékláncok dekarbonizációjáról és egy lehetséges insetting projekt közös megtervezéséről indított gondolkodást, míg Márta Irén, a BCSDH igazgatója azt járta körül a résztvevőkkel, hogyan lehet a klímaváltozással és az alkalmazkodással kapcsolatos tudást hatékonyan eljuttatni a vállalatok felső vezetőihez.

A szakmai program folyamán a hat projektcsapat bemutatta projektmunkáját a regeneratív mezőgazdaság fejlesztése, a megfelelő méretű gépjármű leasing, a bányászati tevékenységek környezeti hatásai, a napelemek telepítésének hatása a mezőgazdaságra, a klímaváltozás hatása a kardiovaszkuláris megbetegedésekre, illetve a telephelyi vízfelhasználás és megatartás témakörében. Ezekből megtudhattuk, hogy milyen készültségi szinten állnak a szeptemberig véglegesítendő projektjeikkel.

Nagy Andrea, a BCSDH szakmai projektvezetője egy interaktív játékkal indította a témát, amely kérdéseken keresztül vonta be a résztvevőket a közös gondolkodásba. Előadásában hangsúlyozta, hogy a klímaadaptáció és a klímareziliencia egymást kiegészítő, egyaránt nélkülözhetetlen megközelítések. Bemutatta a következő évek várható kihívásait is, amelyek között egyre hangsúlyosabban jelennek meg a környezeti és klímaváltozással összefüggő kérdések. A BCSDH tagvállalatai körében végzett kutatás eredményeiből több fontos megállapítást is kiemelt, többek között azt, hogy a vállalatok milyen arányban végeztek klímareziliencia elemzést. Emellett ismertette a résztvevőkkel a NATéR térképi rendszerét is, amely településszintű keresést és számos környezeti, illetve klímaalkalmazkodási információ elérését teszi lehetővé.

Szabó Csongor, a BASF Area Management Chemicals CEE képviselője bemutatta a My Carbon Footprint megoldást, amely lehetővé teszi egy adott termék szén-dioxid-lábnyomának kiszámítását. Az így kapott adatok a vevők számára is felhasználhatók további karbonlábnyom-számítások és fenntarthatósági elemzések során. Jelenleg ugyanakkor a vásárlói döntésekben még nem ez a szempont határozza meg elsődlegesen a versenytárs termékek közötti választást. A valódi piaci változáshoz ezért elengedhetetlen, hogy az igény és a kereslet a végfelhasználói oldalról is egyértelműen megjelenjen.

Közeledve a nap végéhez Tápai Dezső, az Essity Hungary értékesítési igazgatója következett, aki elmondta, hogy a fenntarthatóság miként épült be az Essity értékeibe és adja ma is működésük egyik szilárd alapját. Megismerhettük a Tork Paper Circle Programjukat és annak eredményeit. A résztvevők megismerhették a Tork Focus 4 Sustainability programot, amely a teljes termék-életciklus vizsgálatán keresztül közelíti meg a fenntartható higiéniai megoldásokat, kiemelt figyelmet fordítva az innovációra, az erőforrás-hatékonyságra és a nettó zéró kibocsátási célokra. Kiemelte, hogy a fenntarthatóság nem különálló projektként, hanem az üzleti stratégia szerves részeként jelenik meg az Essity működésében.

A szakmai program Venter Zoltánnal, a házigazda Essity Hungary Kft. ügyvezető igazgatójával való beszélgetéssel zárult, amelynek során a fenntarthatósági témák mellett beszélgettek a jövő kihívásairól is.

A teljes fotóalbum itt érhető el.