Túl a szavakon – etikus üzleti magatartás a vállalat mindennapjaiban címmel szervezett üzleti reggelit a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért és a Transparency International Magyarország tagjainak és támogatóinak, a törökbálinti Telenor Házban. A rendezvényen több mint harminc cégvezető részvételével a közös elveken túl a gyakorlati megoldásokra helyezték a hangsúlyt. A GVH Versenykultúra Központja és a Telenor vezetőivel arra gyűjtöttek hasznos példákat, hogyan élheti meg egy szervezet a tisztességes elkötelezettséget nap mint nap, hogyan építheti be a kultúrájába, adhatja át érintettjeinek, akár még ügyfeleinek is a hitvallást, ami meghatározza. S ami a legfontosabb: milyen nélkülözhetetlen és tevékeny szerepet kell vállalnia a vezetőségnek ebben a folyamatban.

Egyre erősebben elfogadott a vállalati vezetők széles körében, hogy hosszabb távon egy cég tartós sikerének záloga a vállalat tisztességes működése. Ehhez nagymértékben hozzájárul, hogy a verseny tisztasága, a korrupciómentesség és általában az etikus működés iránt növekvő elvárás van nemcsak a tulajdonosok, hanem az egész társadalom részéről, különös tekintettel a növekvő nyilvánosságra és a szinte korlátlan információáramlásra. Erős a megfelelési kényszer, amit a vállalatvezetők nem hagyhatnak figyelmen kívül, miközben tudatosabbá is válnak, emelte ki Salgó István, az Üzleti Tanács elnöke, az ING Bank vezérigazgatója.

Tevanné dr. Südi Annamária, a GVH főtitkára és a Versenykultúra Központ vezetője beszámolt törekvéseikről, melyekkel a tiszta verseny és a jogszabályi környezetnek való megfelelés kultúráját kívánják terjeszteni a vállalatok, kiemelten a kis- és középvállalkozások körében. Mint elmondta, felméréseik szerint a KKV-k jelentős része nincs tisztában azzal, hogy mely gyakorlatok ütköznek a versenyjogba. Példaként említette, hogy a versenytársak közötti megállapodás a működés területi alapon történő felosztásáról sok vállalatvezető számára elfogadható, sőt bevett gyakorlat, holott súlyosan sérti a jogszabályokat és a versenyt. Ezért elengedhetetlen a vállalatvezetők, illetve a könyvelők, jogászok képzése, hiszen a vezetők sokszor az ő véleményük alapján döntenek.

A kerekasztal beszélgetésen olyan megoldásokat kerestek a résztvevők, amelyekkel a vállalat kultúrájának és a munkatársak mindennapi döntéseinek fontos részévé lehet tenni az üzleti etikai szempontokat. Jelentős szerepe van ebben a képzéseknek, workshopoknak és elektronikus tananyagoknak, amelyek nem korlátozódhatnak a munkatársak körére, hanem a partnerekre és a teljes beszállítói láncra is hatást kell gyakorolniuk. Legfontosabb a vállalatvezetők és középvezetők feladata, akiknek nemcsak a folyamatok meghatározásával és ellenőrzésével, hanem saját, személyes példamutatásukkal is állandóan képviselniük kell a vállalati értékeket. A résztvevők utaltak a Transparency International és a Telenor közös kutatására, amely igazolta, hogy a jogszabályi megfelelési keretrendszer – például anonim bejelentési hotline, compliance manager, etikai kódex – önmagában nem hatékony, ha nem társul mellé vezetői elkötelezettség és példamutatás.

A Telenor Magyarország vezérigazgatója szerint meghatározó lépés volt a vállalat életében, amikor az üzleti élet tisztasága és a versenyképesség előmozdítása érdekében megszólították a magyarországi vállalatvezetőket, hogy kövessék a Telenor példáját. „A cégek szerepvállalása és összefogása nélkül nem valósítható meg a korrupció visszaszorítása, és egy versenyképesebb Magyarország építése. A cégek erőfeszítései valós változást képesek elérni. A tisztesség nyilvános vállalásával munkatársainkat is védjük, akik cserébe megbecsülik bejelentett, értékes munkahelyüket. Igen, van olyan vállalat, amelynél emiatt hátrányba kerülünk, de szerencsére több olyan cég is van, amely éppen az etikus szerepvállalásunk miatt becsül meg minket.” – mondta el Christopher Laska a rendezvényen.

„A jogi megfelelőség elsősorban a nagy cégeknél van fókuszban, de örömmel látjuk, hogy több vállalatnál már kiemelt szerephez jut, szinte egyedi értékesítési tényezőként szerepel, a vállalat ezáltal kívánja megkülönbözetni magát a magyar piacon. Hosszú távon gazdasági értékteremtővé válik a tisztességes vállalati magatartás, amely segíti az alkalmazottak, partnerek megtartását. Különösen válság idején igaz, hogy a racionális vállalatvezetők nem kockáztathatják, hogy versenyjogi eljárás induljon ellenük.” – mondta el Alexa Noémi, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója a beszélgetésen.