A III. Greennovációs Nagydíjra várják a fenntarthatóságot, környezetvédelmet, energiamegtakarítást bemutató pályázatokat.

A greennováció egy mozaikszó, az angol green, azaz zöld és az innováció, azaz új módszer bevezetése szavak összetételéből keletkezett. Jelenti mindazokat az új megoldásokat, amelyek a fenntartható fejlődést szolgálják.

Rengeteg olyan környezet- , és energiakímélő  technológiát, eljárást vezettek be a magyar cégek az utóbbi időben, amelyek egyszerre jelentős megtakarítást is hoztak a konyhára. Sokan közülük elhivatottak a fenntartható fejlődés népszerűsítésében, a környezeti értékek fenntartásában, ezért olyan új fejlesztések, beruházások vagy csak egészen pici, de annál hatékonyabb ötletek valósultak meg, amelyet Magyarország legnagyobb szaklapkiadója is méltányolni és értékelni kíván.

Ha az Ön cégének is van környezetvédelmet célzó projektje, vagy irodaként, vállalkozásként is sokat tesz a fenntarthatóságért, akkor nevezze be a III. Greennovációs Nagydíjra!

Beadási határidő: 2014. január 25.

Az ünnepélyes, sajtónyilvánosság keretében megrendezendő díjátadóra 2014 elején kerül sor. A nyertes pályázatok a Professional Publishing Hungary kiadó szaklapjaiban (GyártásTrend, Kreatív, Medical Tribune, TurizmusTrend/Vendég és Hotel, Élelmiszer) és online felületeiken is bemutatkozhatnak.

Részletek, kiírás, jelentkezési lap itt található!

A Svéd Kereskedelmi Kamara immáron 18. éve rendezi meg tradicionális svéd Luca napi gálavacsoráját. Az eseményen részt vesz Őexcellenciája Svédország magyarországi nagykövete, Karin Olofsdotter Asszony.

A rendezvény időpontja: 2013. december 12. 19:00 óra
Helyszín: InterContinental Budapest bálterme (1052 Budapest, Apáczai Csere J. u. 12-14.)

Részletes program, jelentkezési lap és további információ itt található.

 

Míg az aranyló fenntarthatósági díjak csak egyre gyarapodnak a cégek polcain és már a napi szakzsargon részévé vált a fenntarthatóság kifejezés, addig sokan érzik úgy, hogy a szavak kiüresedtek és a valódi változások elmaradnak. Hol is tartanak valójában a hazai cégek a fenntartható működés felé vezető úton? Többek között erre kereste a választ a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődés legfrissebb felmérése.

A komplex vállalati fenntarthatóság vezetői szintre emelése és minél szélesebb körben terjesztése érdekében fogalmazta meg a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért 2012-ben „A vállalati fenntarthatóság komplex értelmezése” című vezetői ajánlását (amiről a HVG Fenntartható Fejlődés Plusz korábbi száma is beszámolt) – most pedig kutatást folytatott az ajánlást aláíró cégek körében, hogy megnézze, miben fejlődtek a csatlakozó vállalatok és miképp látják ők a hazai helyzetet. A 42 aláíró szervezetből, melyek árbevétele hazánk GDP-jének közel 20 %-át adja, 34 válaszadó alapján kijelenthetjük, fordulóponthoz érkeztünk.

Világunk gyorsabban változik, mint valaha, s az üzleti szférával szembeni kihívások és elvárások csak egyre fokozódnak. Ezekre már nem tudnak elégséges választ szolgáltatni a kampányszerű, ad hoc programok. Míg az ajánlás aláírásakor a válaszadók 61%-a foglalkozott kiemelten a stratégiai megközelítéssel, addig ez a szám 82%-ra nőtt az elmúlt egy év alatt. A vállalatvezetőknek nehézséget jelent, hogy a kiszámíthatatlan és bizonytalan környezetben, valamint az egyre növekvő árbevétel és profitelvárások mellett kell hosszú távú, értékeket őrző fenntarthatósági stratégiát kialakítaniuk. Ez nem megy másképp, csak ha szervesen integrálni tudják az üzleti stratégiájukba. Erre jó példák az átalakuló termékportfóliók, a fenntarthatóbb termékek, szolgáltatások fejlesztésébe történő befektetések, de említhetnénk a részvényesi érték maximalizálása helyett a közös értékteremtés megjelenését vagy a felelősség felismerését és kiterjesztését a teljes értékláncra is.

A legnagyobb erőfeszítésekről és eredményekről ugyanakkor az etikus működés és az átláthatóság területén számoltak be a vállalatok. Elmondása szerint minden válaszadó sokat tett az elmúlt időszakban az etikus működés kialakításáért, s 96%-uk az átláthatóság terén is fejlődést könyvel el magának például jelentéstételi gyakorlata, belső kommunikációja erősítése révén. Örömteli, hogy egyre nő azon vállalatok száma, akik felveszik a kesztyűt és zéró toleranciát hirdetnek a megvesztegetés és a korrupció egyéb formáival szemben, annak ellenére, hogy rövid távon ezzel üzleteket is veszíthetnek. Azért is fontos itt a példamutatás, mert a válaszadók szerint a stratégia mellett erre a két területre kell a hazai üzleti szektornak leginkább fókuszálnia a jövőben.

A fenntarthatósági értékek és elvek vállalatirányítási gyakorlatba átültetésén dolgozott a vállalatok 86%-a az elmúlt egy évben és 53%-uknál a jövőben is prioritás marad a felelős vállalatirányítás.  Ezen a területen a legnagyobb kihívás a vezetői tudatformálás, a fenntarthatósági célok beépülése a vezetői ösztönző rendszerekbe, hiszen ezek sok esetben közvetetten érintenek bizonyos szakterületeket és a komplex gondolkodás hiányában nehezebb átlátni ezek összefüggéseit.

A válaszadók körében az érintett és érdekelt felekkel történő együttműködésekben történt a legnagyobb fejlődés – igaz, még mindig itt a legnagyobb az elmaradás is. A válaszadók fele vallja, hogy egy évvel ezelőtt is kiemelten foglalkozott a témával, idén már 79%-ra nőtt ez az arány, ami a vállalatok gyakorlatában leginkább formális érintetti kutatásokat, beszállítói programokat, illetve civil partnerséget jelent.

A felmérésből az is kiderül, hogy a hazai vállalatok gyakorlatában az alapértékek tisztelete és a környezetvédelem a két legfejlettebb terület. A munkáltatói gyakorlatoknál egyre inkább előtérbe kerül a rugalmas foglalkoztatás, a nők aránya a vezetésben, a sokszínűség, megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása. Környezeti felelősségvállalásban a kibocsátások mérése és csökkentése, semlegesítés, átfogó klímaprogramok, nulla lerakott hulladék és egyre magasabb hulladék újrahasznosítási arányok mellett a termelésen kívül is egyre több „zöldülés” figyelhető meg, úgymint logisztika, irodai működés, beszállítói teljesítmények, vagy a fogyasztók tudatformálása.

A fordulópont tehát: stratégiai magasságokba vagy asztalfiókba kerül a fenntarthatóság a cégeknél napjainkat jellemző nehéz időszakban?! A válasz pedig leginkább a vezetők elkötelezettségén és kitartásán fog múlni.

A felmérés eredményeit részletesen bemutató kiadvány letölthető innen: BCSDH_kiadvany_A_fenntarthato_mukodes_nem _opcio_hanem_uzleti_cel_2013

A már harmadik éve megjelenő kiadványunk az üzleti világ szemszögéből is vizsgálja a legfontosabb fenntarthatósági témákat. Azt, hogyan kell kombinálni a növekedést a zöld fejlődéssel. Ezúttal hat fejezetben – globális kihívások/ víz, energia, építészet, közlekedés, mezőgazdaság, fenntartható társadalom – gyűjtjük csokorba szakértők véleményét, problémafelvetéseit.
Kiemelten foglalkozunk a fenntartható, „okos” város tematikával. A jövőben sok múlik azon, milyen lesz az „urban management”. A világ népességének több mint a fele lakik városokban, a városiasodás talán az egyik legfontosabb trendje ennek az évszázadnak.
Szólunk a mezőgazdaság fenntarthatósági ügyeiről is. Kiemeljük, hogy ez a szektor fogyasztja el a világ vízfelhasználásának 70 százalékát, azt, hogy évente 1 milliárd tonna olyan élelmet állít elő, amelyet senki sem fogyaszt el, amely a szemétbe kerül. (Csak ennek megszüntetésével meg lehetne takarítani vízfelhasználásunk negyedét!)
Bízunk abban, hogy idei kiadványunkban is sok érdekes, új, továbbgondolásra érdemes információt találnak szakértők és laikusok, üzletemberek és közéleti szereplők egyaránt!

Változzunk, hogy változtassunk!

 

Negyedik alkalommal rendezi meg a Piac & Profit a felelősen gondolkodó és cselekvő emberek éves találkozóját. Az idei „Magyar Fenntarthatósági Csúcs” fókuszában az értékváltás szükségessége áll. Esélyünk az élhető világ visszaállítására és megtartására ugyanis valószínűleg csak akkor lesz, ha minél többen változtatjuk meg értékrendünket, gondolkodásunkat.

Milyen erőfeszítéseket teszünk a fenntartható fejlődés érdekében azért, hogy fennmaradjon élhető világunk? 2010 novemberében széles körű társadalmi párbeszéddel indult az Első Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferenciasorozat. Azóta minden év novemberében összegyűlnek tudósok, politikusok, civil szervezetek képviselői és üzletemberek, hogy a kérdésre választ adjanak. A csúcs fővédnökei 2011 óta Láng István akadémikus, a Brundtland Bizottság tagja, László Ervin akadémikus, a Budapest Klub elnöke, világhírű filozófus, író, valamint Juhász Árpád geológus.

A páratlan társadalmi támogatottságot kapó rendezvényen idén Hízó Ferenc, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért felelős helyettes államtitkára mutatja be a fenntartható fejlődés érdekében folyó operatív kormányzati munkát, Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár beszél a nemzetközi porondon megjelenő fejlesztési és fenntarthatósági célokról, és Gyulai Iván ökológus jóvoltából szó lesz arról is, hogy vajon a fenntartható fejlődés és a fenntartható gazdasági növekedés megvalósulhat-e együtt. A konferencián a dialógusokban a közönség véleményére, aktív részvételére is számítanak a rendezők.

A találkozóval a Piac & Profitnak nem titkoltan az a célja, hogy a globális, nagy találkozók sorába beillessze a nemzeti párbeszédet, tudatosítva, hogy minden országnak és minden embernek, nekünk magyaroknak is van mit tennünk a globális és helyi negatív folyamatok feltartóztatása és a trendek megváltoztatása érdekében. A tavalyi Magyar Fenntarthatósági Csúcs fókuszában az üzleti szektor felelőssége állt, idén az értékváltás szükségszerűsége kerül a középpontba.

Időpont: 2013. november 20. (szerda), 09.00-17.00
Helyszín: Budapest, Danubius Hotel Arena, 14. ker. Ifjúság útja 1-3.

Regisztráció, részletes program és további információ itt található.