augusztus 2015

Új ügyvezető az Unilever Magyarország és Adria régió élén

Augusztus 1-jétől Regina Kuzmina tölti be az Unilever Magyarország és Adria régió ügyvezetői pozícióját. Ezzel egy időben az Unilever közép-kelet-európai vezetői testületének tagja is lesz.

Kuzmina kinevezésével a magyar leányvállalat élére egy széleskörű tapasztalattal rendelkező vezető kerül, aki karrierjét az Unilever orosz-ukrán-belorusz régiójában működő leányvállalatánál kezdte 1997-ben. Az elmúlt 18 évben különböző pozíciókban dolgozott marketinges és média kommunikációs területeken, valamint a tisztítószerek és kozmetikai termékek kategóriájának marketingigazgatója volt. Az elmúlt négy évben az orosz-ukrán-belorusz régió értékesítési igazgatójaként tevékenykedett.

„Megtiszteltetés számomra, hogy egy kiváló csapat élére állhatok. Az elmúlt pár év üzleti sikerei magukért beszélnek: kiváló szakértelem, céltudatosság, erős elhatározás, gyorsaság és vállalkozó kedv jellemzi az új, győztes csapatomat. Bízom benne, hogy a marketing és értékesítési területen szerzett tapasztalataimmal hozzá tudok járulni a közép-kelet-európai szervezet sikerességéhez, és ösztönözni tudom majd a régió csapatát, hogy túlszárnyalják eddigi eredményeiket. Nem az a célom, hogy javítsak az üzleten, hanem az, hogy még sikeresebbé tegyem” – mondta az új ügyvezető.

Regina Kuzmina egyetemi tanulmányait Szentpéterváron végezte a Vegyész- és Gyógyszeripari Egyetemen, MBA diplomáját pedig a Leuveni Katolikus Egyetemen szerezte. Két gyermek édesanyja. Kinevezését követően családjával Budapestre költözik.

2015.08.27.

Minden eddiginél hamarabb jött el a Túlfogyasztás Napja

Hírek

Az emberiség idén alig több mint 7 hónap alatt, augusztus 13-ára használta el a Föld egész éves erőforrás mennyiségét, a Global Footprint Network jelentése szerint. Az elmúlt 15 évben a túlfogyasztás világnapja 2 hónappal került előrébb, de a bolygó kizsigerelése folytatódik. Magyarország is pazarol: ha rajtunk múlna, már május 8-án átlépnénk a fenntarthatóság küszöbét!

A Global Footprint Network 2003 óta, évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával. A Nemzetközi Túlfogyasztás Napja minden évben az nap, amikor a két érték találkozik, vagyis amikortól már a bolygó megújító képességen felül fogyasztunk. Ha a Föld egy gyümölcsös lenne, akkor eddig a napig a termést ettük, ezután viszont már a fákat vágjuk ki és esszük meg. A rendszer fenntarthatatlansága abból fakad, hogy a következő évben így már kevesebb gyümölcsünk lesz. Nem is csoda, hogy 2000 óta kora októbertől, augusztus elejére került a túlfogyasztás napja.

Ennek persze már most ára van. Bolygónk tartalékainak felélése és a természeti rendszerek kizsigerelése miatt egyre súlyosbodó problémákkal kell megküzdenünk, amilyen a talajerózió, a fokozódó szárazság és ivóvízhiány, vagy a fajok sokszínűségének csökkenése. Az éghajlatváltozás – amit a légkör egyensúlyának felborításával idézünk elő – pedig csak súlyosbítja és gyorsítja a káros folyamatokat.

„Az emberiség szén-dioxid-lábnyoma megduplázódott 1961 és 1973 között, amikor átléptük a fenntarthatóság határát. Azóta is a szén-dioxid az ökológiai lábnyom leggyorsabban növekvő és legjelentősebb komponense. Nem véletlen, hogy az éghajlati rendszer problémái jelentkeznek a legsúlyosabban.”, mondta el Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network elnöke és az ökológiai lábnyom fogalmának egyik ötletadója. „A kibocsátások csökkentését szorgalmazó nemzetközi megállapodás jelentősen előre tudná mozdítani az emberiség ökológiai lábnyomának csökkentését célzó folyamatot.”

Nagy problémát jelent, hogy a fogyasztásunkhoz és annak ellensúlyozásához is hely kell. Egyre több élelmiszeripari és faipari terméket termelünk, miközben egyre kevesebb az a biológiailag aktív terület, ami megköthetné a szén-dioxidot. „A 2015-ben kibocsátott üvegházhatású gázok elnyeléséhez a Föld erdeinek kétszeresére lenne szükség, miközben egy sor másik igény, például az élelmiszerek termelése is verseng a területért.” – mondta Wackernagel. ”Ez egy őrült mutatvány, hiszen csak akkor van esélyünk stabilizálni bolygónk helyzetét, ha radikálisan csökkentjük ökológiai lábnyomunkat.”

Ha 30%-al csökkentenénk az emberiség szén-dioxid-kibocsátását, a Globális Túlfogyasztás Napja egy hónappal is eltolódhatna. 2030-ban már akár szeptember 16-ig is kitolható lenne az időpontot. Dánia ugyanebben a mértékben már csökkentette kibocsátását, ugyanakkor a teljes fogyasztásának biztosításához ezzel együtt is, 2,85 Földre lenne szükség. Mi, magyarok sem állunk túl fényesen ilyen téren.

„Magyarország éves fogyasztásának fedezéséhez 2,5 Földre lenne szükségünk. Ez azt jelenti, hogy ha az egész világon mindenki a magyar fogyasztási szokások szerint élne, akkor a Globális Túlfogyasztás Napját már május 8-án elérnénk. Ezen a ponton nem mentegethetjük magunkat azzal, hogy vannak nálunk is rosszabbak. A WWF Magyarország éppen ezért hangsúlyozza a tudományos alapokra helyezett kibocsátás csökkentés fontosságát. Mindannyian tehetünk annak érdekében, hogy ez a dátum későbbre tolódjon éppen ezért felelős egyénekre és felelős vállalatokra van szükség” – mondta el Sipos Katalin, a WWF Magyarország igazgatója.

Az idén decemberi Párizsi klímacsúcson (COP21) talán megszülethet az a nemzetközi éghajlatvédelmi megállapodás, ami gátat szabhat a mértéktelen kibocsátásnak és a globális felmelegedés gyorsuló ütemének. A cél, hogy 2 Celsius fok alatt tartsuk a földi átlaghőmérséklet növekedését, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével. A közös cél elérésének érdekében a világnak 2070-re szinte teljesen fel kell hagynia a fosszilis tüzelőanyagok használatával, és a fejlett országoknak ebben segíteniük kell a fejlődőket. A lehetőségek és a technológia már adott, most a döntéshozókon és a Föld minden lakójának egyéni felelősség vállalásán a sor.

Forrás: WWF Magyarország

2015.08.13.

Új tagunk a Rossmann

Taghírek

A Rossmann Magyarország Kft. 1993 óta van Magyarországon és mára már országosan 184 boltos drogéria-parfüméria hálózattal rendelkezik. Közel 1250 munkavállalót foglalkoztatnak és dolgozói több, mint 90%-a nő.

A Dirk Rossmann GmbH a második legnagyobb drogéria üzletlánc Németországban, bevételét tekintve pedig az ország 10 legjelentősebb kiskereskedője közé sorolhatja magát. 2013-ban, összesen 3000 értékesítési ponttal (Németországban, Lengyelországban, Magyarországon, Csehországban, Albániában és Törökországban) a Rossmann-csoport több mint 7 milliárd EUR árbevételt tudhatott magáénak.

A Rossmann cég nagy figyelmet fordít a társadalmi felelősségvállalásra mind a cégen belül, és azon kívül egyaránt. 40,000 embert foglalkoztat a vállalat manapság, ebből 26,000 embert Németországban. Nagy figyelmet kap az alkalmazottak képzése és továbbképzése is.

Flórián László a Rossmann Magyarország Kft. ügyvezetője a BCSDH-hoz való 2015. májusi csatlakozásukkor úgy nyilatkozott, hogy a „Rossmann célja, hogy a vállalat felelős alappilléreken álljon, ami magába foglalja a környezettudatosság-, egészséges életmód népszerűsítését és a társadalmi felelősségvállalást. A BCSDH-hoz való csatlakozástól elsősorban hatékony részvételt és szakmai egyeztetést várunk ezen a területen.”

2015.08.10.

Az amerikai erőművek károsanyag-kibocsátásának 32 százalékos csökkentését rendelte el Obama elnök

Hírek

A klímaváltozás elleni küzdelem jegyében a 2005-ös szinttel szembeni 32 százalékos csökkentést irányzott elő 2030-ig az erőművek széndioxid-kibocsátásában az amerikai Tisztaenergia-program, amelyet 2015. augusztus 3-án ismertetett a Fehér Házban Barack Obama elnök és Gina McCarthy, a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) igazgatója.

A Fehér Ház közleménye szerint ez 9 százalékkal több, mint amennyi a csökkentés mértékére vonatkozó eredeti javaslatban szerepelt. Obama a programot ismertetve hangoztatta, hogy nincs nagyobb kihívás az emberiség jövőjével szemben, mint a klímaváltozás, amelyet ha nem kezelnek helyesen, nem lehet majd megfordítani, és ahhoz nem lehet majd alkalmazkodni. „Létezik olyan fogalom, hogy túl késő” – mondta az elnök.

Obama rámutatott: az államoknak programok a végrehajtásának tervét maguknak kell kidolgozniuk, önnálóan vagy másokkal összefogva. A megvalósítás megkezdésének eredetileg 2020-ban megállíptott határidejét a végleges program 2020-ra tolta ki. Az államoknak emellett az eredeti 2017 helyett 2018-ban kell beterjeszteniük az arra vonatkozó terveiket, hogy konkrétan milyen lépések segítségével kívánják csökkenteni a károsanyag-kibocsátást.

A szövetségi kormány hitelekkel próbálja majd az államokat arra ösztönözni, hogy már a kitűzött határidő előtt, 2020-ban vagy 2021-ben fejleszteni kezdjék megújuló energiaforrásaikat. Ezek – egyebek között a szél- és a naperőművek – egyébként az eredeti tervben megfogalmazottnál sokkal nagyobb szerephez jutnak a széntüzelésű erőművekről való áttérésben. A Tisztaenergia-program 2030-ig 30 százalékos növekedéssel számol ezen a téren.

A korábbi elképzelésben a fő hangsúlyt arra helyezték, hogy fel kell gyorsítani a széntüzelésűektől a fölgázt hasznosító erőművekre történő áttérést. A végleges változat ezzel szemben már úgy számol, hogy a földgáz részaránya az országos energiamixben a jelenlegi szinten marad.

Az amerikai kormányzat szerint a széndioxid-kibocsátás korlátozása 2030-ig évi 8,8 milliárd dollárba kerül majd, ám ezt a költséget erősen meghaladják majd az egészségügy területén várható megtakarítások. Obama hétfőn visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek szerint a program megnöveli az amerikaiak villanyszámláját, a szegényeket sújtja és munkahelyeket szüntet meg.

Az elnök a fehér házi összesítésre hivatkozott, amely szerint a Tisztaenergia-program, miközben több tízezer munkahelyet teremt, a 2005-ös szintről csaknem 90 százalékkal csökkenti majd az erőművi káros kibocsátások okozta halálozások számát, és 70 százalékkal csökkenti szmog- és a koromképző szennyező anyagokat. Az elnöki hivatal prognózisa szerint az idő előtti halálozások száma 2030-ig 3600-zal, a gyermekek esetében az asztmarohamok száma 90 ezerrel, a munkahelyi és iskolai mulasztott napok számát pedig 300 ezerrel csökkenti majd.

Az Fehér Ház által közreadott számítások szerint az amerikai családok éves energiaköltsége 2030-ban a jelenleginél csaknem 85 dollárral lesz kevesebb, a felhasználáson való megtakarítás viszont 30 millió lakás ellátásra lesz elegendő és a 2020-2030 közötti időszakban 155 milliárd dollárt takarít meg a felhasználóknak.

Az átállás tényleges költségeit azonban szakértők csak az tagállami szintű programok meghatározása után lehet majd reálisan felbecsülni.

Az erőművek az amerikai üvegházgáz-kibocsátás fő forrásai, ezekből származik a széndioxid és más, a hőt csapdába ejtő gázok kibocsátásának több mint egyharmada az Egyesült Államokban. A károsanyag-kibocsátás korlátozása – ha sikerül keresztülvinnie – Barack Obama politikai örökségének egyik kulcseleme lehet. Az elnök az év végén megtartandó párizsi klímacsúcson aláírandó egyezmény sikeréhez azzal kíván hozzájárulni, hogy eltökélte: hazája a 2005-ös szintről 2025-ig 26-28 százalékkal csökkenti majd a kibocsátást.

Hillary Clinton demokrata elnökjelölt-aspiráns korábban ígéretet tett rá, hogy megválasztása esetén meg fogja védelmezni Obama tervét a republikánusokkal szemben. Több mint egy tucatnyi állam viszont azt jelezte előre, hogy bíróságon száll majd szembe a tervvel és az EPA-val. Várhatóan ellenzéki és a jelentős szénbányászattal rendelkező államokban megválasztott törvényhozók is erőfeszítéseket tesznek majd az elképzelés zátonyra futtatása érdekében.

Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár szóvivője, Stephane Dujarricon hétfőn méltatta az amerikai tervet, rámutatva, hogy a klímaváltozás elleni globális megállapodáshoz ilyen „jövőképpel rendelkező vezetésre” van szükség. Dujarric rámutatott: a terv annak bizonyítéka hogy az Egyesült Államok eltökélt az globális felmelegedés elleni küzdelemben, valamint egyúttal megtakarításra és gazdasági növekedésre is törekszik.

„Egyúttal elismeri, hogy valamennyiünknek kötelessége egy olyan bolygót hátrahagyni a jövő nemzedékei számára, amely lehetőségeket biztosít a fenntartható fejlődés számára” – tette hozzá.

MTI 2015. augusztus 3., hétfő 21:05

Bővebben: https://www.whitehouse.gov/climate-change

2015.08.06.