Nem állunk meg itt! – Egy túlélő vállalat villámgyorsan alkalmazkodik és kihasználja a fenntarthatóság előnyeit

Kaptunk egy új lehetőséget, hogy tiszta lappal kezdjük a gazdaság újraindítását, de most egy megváltozott világban kell alkalmazni és befogadni mindazt, aminek eddig csak a felszínét kapargattuk. Kétség kívül nehéz időszak következik, így a legveszélyesebb hiba most az lehet, hogy eldobjuk magunktól azt a biztos kapaszkodót és mankót, amit a fenntarthatóság és a fenntartható működés kínál. Ez nem más, mint a hatékonyság és a költségcsökkentés. Mindez eddig versenyelőny volt, a jelen helyzetben létkérdés. De nem állunk meg itt! Egy túlélő villámgyorsan alkalmazkodik az adott helyzethez és máris a következő lépésen gondolkozik, így tudja maximálisan kihasználni a klímapolitika és a fenntarthatóság azon előnyeit, amelyek élénkítik a gazdaságot, stabilitást hoznak a pénzügyekbe, átalakítják az energetikát, és enyhítik a vállalati és társadalmi problémákat. Ennek nyomán a Portfolio szeptember 9-én rendezi meg a Sustainable World 2020 – A jövő vállalata konferenciát, melyen a fenntarthatóságról, zöld finanszírozásról és befektetésekről, az energiatársaságok aktuális helyzetéről, és a zöld vállalatok kihívásairól, lehetőségeiről lesz szó.

 

Nem is kérdés, hogy a fenntarthatósági célok eléréséhez, a klímasemleges és egyaránt versenyképes gazdaságra való átálláshoz hatalmas mértékű forrásbevonásra és központi lökésre van szükség, amely minden piaci szereplőt segít elindítani a zöld gazdaság felé. Nem véletlen, hogy az EU helyreállítási stratégiájában is az egyik zászlóshajó a digitalizáció mellett a zöld és fenntartható projektek támogatása. Ez egyaránt vonatkozik az épületek korszerűsítésére, a helyi állásokat teremtő, körkörösebb gazdaság kialakítására, a szél- és a napenergiával kapcsolatos megújulóenergia-projektek elindítására, a tisztább közlekedésre – csak, hogy néhány fontos pontot kiemeljünk. Azon túl, hogy az EU-s források nagyban fognak mostantól kötődni az országok klímapolitikával kapcsolatos elköteleződéséhez, a legtöbb ország maga is felismerte a zöld beruházások támogatásának szükségességét. Magyarországon nagy lépés volt például, hogy tizenöt éves zöld kötvényt bocsátottak ki euróban, elfogadták a nemzeti energia- és klímastratégiát, betiltották az egyszer használatos műanyagokat 2021. július 1-től, és támogatást írtak ki az elektromos autók megvásárlására.

Dr. Boros Anita, építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár a korábbi Építőipar 2020 konferenciánkon elmondta, hogy a jövő a körforgásos gazdaság modell meghonosításában rejlik:

„Az erre való mihamarabbi átállás létfontosságú a magyar gazdaság számára, ugyanis ez segíti a globális versenyképesség fokozását, a fenntartható gazdasági növekedést és új munkahelyek teremtését.”

A Sustainable World konferencián előadóink között lesz dr. Boros Anita, ifj. Chikán Attila a BCSDH elnöke, és online bejelentkezés mellett felkérés alatt áll az Európai Bizottság is.

Berobbantak a zöld pénzügyi piacok

Hosszú távon kell a fenntartható projektekben és az új klímasemleges megoldásokban gondolkodnunk, ez azonban sokszor egy költséges és erős elhatározást igénylő változás a cégek életében. Az első lépés, hogy a vállalatok, vagy akár a kormány a környezeti ösztönzők és a társadalmi felelősségvállalás mellett, gazdasági hasznot is élvezzenek egy-egy zöld projekt elindításakor. Ezek segítésére olyan, viszonylag új termékek jöttek létre a pénzügyi piacokon, mint a zöld kötvények, amit az Európai Beruházási Bank 2007-es klímacélhoz kötött kibocsátása hozott létre, a bankok által kínált zöld hitelek, vagy akár az ESG-minősítés, ami a befektetőknek segít mérlegelni, hogy az adott cég, mennyire elkötelezett a fenntarthatóság terén.

A 2020-as év az ESG befektetéseket tekintve egyértelműen fordulópontnak nevezhető, egyrészt tisztulni látszódtak az előnyei, az Amundi nemzetközi kutatása szerint ugyanis minél jobb egy cég ESG-minősítése, annál kisebb volt az árfolyam visszaesése a koronavírus beindulása utáni időszakban. Másrészt Magyarországon is elindultak az első lépések: a Magyar Nemzeti Bank meghirdette a Zöld Pénzügyi Programját, az állam 1,5 milliárd eurós zöld állampapír-kibocsátást jelentett be, amire ötszörös túljegyzés, vagyis több mint 7 milliárd eurónyi ajánlat érkezett a befektetőktől. A vállalati szektorból is vannak példák, a CPI Property Group augusztusban bejelentette, hogy zöld kötvényeket tervez Magyarországon kibocsátani. A zöld kötvények terjedése annak is köszönhető, hogy egyre megbízhatóbb kritériumok és ellenőrzési rendszerek épülnek fel. Ezen túl ma már a legtöbb nagy alapkezelőnek és befektetési banknak van zöld kötvényekbe fektető alapja, részben ezeknek is köszönhető, hogy ma már a zöld kötvények piaca megközelíti a 350 milliárd dollárt.

„A költségvetésnek már most is vannak környezetvédelmi kiadásai, azt gondoljuk, hogy jó lehetőség van ezeket összehangolni a finanszírozással is. Ez egy piaci trend. Efelé megy a világ, egyre több az ilyen dedikált portfólió, és ahhoz, hogy ezeket a befektetőket elérjük, fontos, hogy készen álljunk”

– fogalmazta meg decemberben a Portfolio-nak adott interjúban Kurali Zoltán, az ÁKK vezérigazgatója.

Az uniós lehetőségek, az egyre népszerűbb zöld kötvények, vagy a zöld hitelek, az ESG minősítések mind kiemelt témái lesznek a Sustainable World konferencia II. szekciójának. Az előadók között megszólal:

• Manuel Dueñas, Head of Division, Public Sector Operations in HU, CZ, SK, Európai Beruházási Bank
• Kurali Zoltán, vezérigazgató, Államadósság Kezelő Központ Zrt.
• Vízkeleti Sándor, BAMOSZ elnöke, Amundi Alapkezelő Zrt.
• KPMG delegált fenntarthatósági szakértője

Fókuszban a zöld energia

A konferenciára jelentkezők a nagy energiaipari vállalatok szempontjait, terveit is megismerhetik. Jelenleg egy nagy energetikai átalakulásnak lehetünk szemtanúi, amiből az időben lépő cégek nyertesként fognak kijönni, mindamellett, hogy alulról jövő civil nyomás is helyeződik az energiatársaságokra. Befektetői megközelítésből is megfogalmazható az a dilemma, miszerint a nagy részvényesek díjazzák az egyre zöldebbé váló vállalatokat, de közben nem néznék jó szemmel, ha csökkenne a befektetéseik hozama. Emiatt az energiatársaságok jövőbeli sorsát rendkívüli mértékben meg fogja határozni, hogy hogyan képesek lavírozni a két elsőre egymásnak ellentmondónak tűnő elvárás között.

Erről a folyamatról is szó lesz a konferencia III. szekciójában, az előadóink között lesz többek között az MVM Csoport és a Mol Magyarország.

 

Zöld vállalatok, a jövő vállalatai

A Sustainable World konferencia negyedik témaköre mindazon vállalatok tervei, konkrét projektjei, eddigi tapasztalatai köré összpontosul, akik versenyelőnyként szeretnék a fenntarthatóság útján való elindulást felhasználni a működésük során és akár a költségeiket is csökkentenék a jelenlegi krízishelyzetben.

Milyen felelőssége van a cégeknek, és hogyan befolyásolja a klímahelyzetet a vállalati működés? Mit tudnak tenni most a magyar vállalatok azért, hogy a vírusválság után hatékonyabb, mégis etikusabb és zöldebb üzleti modellel tudjanak visszatérni? Hogyan valósul meg a ténylegesen a gazdaság zöldítése, anélkül, hogy beleesnénk a „greenwashing” jelenségébe? – Ezekkel a kérdésekkel foglalkozunk a konferencia résztvevőivel, akik elkötelezettek abban, hogy fenntarthatóan, a környezetet minimálisan terhelve, de mégis költség- és energiahatékonyan működjön a gazdaság, és tisztában van mindazon lehetőségekkel, amelyek segítenek a még sikeresebbé válásban, valamint abban, hogy elégedettséget váltsanak ki ügyfeleikből, üzleti partnereikből és legfiatalabb munkavállalóikból egyaránt.

Előadóink lesznek a IV. szekcióban:

• Barta Zsombor MRICS, elnök, HuGBC (Magyar Környezettudatos Építés Egyesülete)
• Kádár Tamás, cégvezető, Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt.
• Szarvas Gábor, ügyvezető igazgató, Greenbors Consulting Kft.
• Tessényi András, CEO, Supercharge