Mi lesz a csomagolások jövője? Vannak-e már innovatív megoldások a probléma megoldására? Mit tehetnek a vállalatok? Több mint 30 résztvevővel tartottuk meg a Körforgásos Gazdaság Akadémia záró eseményét.

A Körforgásos Gazdaság Platform alapító tagjának, a Holland Királyság Nagykövetségének képviseletében H. E. René van Hell, nagykövet nyitotta meg az eseményt. Beszédében kiemelte a Körforgásos Gazdaság Platform és alapítóinak sikeres együttműködését, illetve betekintést adott a résztvevőknek az első és második akadémia témáinak (élelmiszerpazarlás és körforgásos teljesítménymérés) trendjeire, fontosságára.

A Coca-Cola HBC Magyarország jelenleg is zajló papír palack projektjét Kovács Dorottya, kommunikációs specialista mutatta be. Beszélt a Coca-Cola elkötelezettségéről és tevékenységéről a csomagolás terén: 2030-ig minden elsődleges csomagolásnak 100% -ban újrahasznosíthatónak kell lennie, és az italcsomagolások 100% -át össze kell gyűjteni. Ez a tevékenység két módon zajlik. Az első a csomagolás csökkentése, a második pedig az innovatív csomagolások bevezetése, ezen belül is a papírpalack prototípus bevezetése. Az első európai piaci teszten 2000 magyar fogyasztó vehet részt Magyarországon. A fogyasztók a papírpalackba csomagolt növényi alapú AdeZ italt a Kifli.hu-ról rendelhetik meg, amely Magyarország egyik leggyorsabban növekvő online élelmiszer-kiskereskedője. A palack használata után a fogyasztók visszajelzést adnak a palack használhatóságával kapcsolatban, majd az elhasznált palackok visszagyűjtésre kerülnek, hogy a termék továbbfejlesztésre kerüljön.

Ezt követően a résztvevők megismerhettek 3 innovatív vállalkozást, amelyek megoldást kínálnak az egyszer használatos csomagolások problémájára. Az Envirocare-t Iváná Birová, az Envirocare projektmenedzsere mutatta be. Az ökológiai bio-műanyag kutatásával foglalkozó szlovák vállalat együttműködésben a gyártó Panara vállalattal kifejlesztett a „Nonoilen”-t, ami egy hőre lágyuló, teljes mértékben bio-polimereken alapuló, és teljesen biológiailag lebontható anyag. Más műanyagokkal összehasonlítva jobb mechanikai tulajdonságokkal (rugalmasság, alakstabilitás) rendelkezik, illetve élelmiszerek csomagolására is alkalmas.

A Greenstic magyar vállalatot Bati Márton, társtulajdonos mutatta be. A Greenstic 2 éve alakult, és már több mint 290 komposztálható, műanyagmentes termék van a kínálatukban, amik cukornádból, papírból, újrahasznosított papírból és PLA-ból készülnek. A vállalat éttermekkel, vendéglátó-ipari egységekkel és áruházakkal is együttműködik. A COVID hatással volt a vállalat szolgáltatásaira: növekedtek a házhoz szállítási szolgáltatások és csökkentek a rendezvény- és fesztivál-megrendelések. Idén az egyszer-használatos műanyagok egy részének betiltásáról szóló magyar törvény pedig vevői igényt generál a Greenstic termékek iránt. A jövőben a cég új, növényi alapanyagok használatára fog fókuszálni, úgy, mint a gomba, burgonya, szőlőhéj, tej, kender.

Marteen Stolk, üzletfejlesztő bemutatta a fenntartható műanyagokkal foglalkozó holland Ioniqa tevékenységét. Az Ioniqa újra feldolgozza a nem újrahasznosítható PET-hulladékot, ezzel hozzájárulva a PET műanyag zárt rendszerű rendszeréhez. A szemétben landoló PET műanyagból kiváló minőségű monomert készít, melyet a PET-gyártó vállalatok felhasználhatnak, ezáltal a vállalat az összes PET műanyagot, amit nem lehet újrafeldolgozni, visszavezeti az értékláncba. Így a műanyag 100% -ban, 75% -kal kevesebb CO2-kibocsátással kerül újrahasznosításra, versenyképes áron és minőséggel. Az Ioniqa az első üzem, amely a világ legnagyobb globális PET-gyártóit látja el, mint például az Unilevert és a Coca-Cola-t.

Az esemény zárásaként Horváth Bálint, a Holland Nagykövetség körforgásos gazdaság szakértője összegezte az idei Akadémián elhangzottakat és felkérte a résztvevőket arra, hogy tegyenek javaslatot a jövő évi Akadémiai napok témáira.

A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) szakmai projektvezető munkatársat keres.

Amennyiben szeretnél Magyarország vállalati fenntarthatóság terén mértékadó szervezeténél kamatoztatni szakmai tapasztalataid és egy elkötelezett csapat tagja lenni és megfelelsz az elvárásainknak, jelentkezz! A munkavégzés helye a feladatok függvényében rugalmasan az otthonod vagy a budapesti irodánk.

 


Feladatok:

  • a vállalati fenntarthatóság területén készült átfogó, nemzetközi „Vision2050” Refresh hazai adaptálása és akcióterv készítése
  • fenntarthatósági felmérések, elemzések, tanulmányok készítése
  • vállalatvezetői, fenntarthatósági rendezvények szakmai előkészítése és lebonyolítása
  • BCSDH csapat munkájának szakmai támogatása
  • Szakmai szervezetekkel, szakértőkkel való kapcsolattartás

Alapelvárások:

  • közgazdász és/vagy a fenntarthatóság/környezetvédelem területén szerzett, mesterfokú diploma
  • vállalati fenntarthatósághoz kötődő, több éves tapasztalat
  • aktív, felsőfokú angol nyelvtudás (szóban, írásban)
  • precíz, elkötelezett és hatékony munkavégzés
  • biztos, felhasználói szintű számítógépes ismeretek (Word, Excel, PowerPoint, közösségi média)

A pályázat során előnyt jelent:

  • vállalati és/vagy civil szervezeti tapasztalat
  • EU-s projektekben szerzett tapasztalat
  • projektvezetői gyakorlat

Mit kínálunk?

  • izgalmas, szakmai feladatok
  • nemzetközi, fenntarthatósági szakmai vérkeringésbe történő bekapcsolódás
  • folyamatos tanulási, fejlődési lehetőség
  • egymást segítő, jó csapat
  • értékes kapcsolati háló
  • rugalmas munkavégzési feltételek

Jelentkezés:

Angol nyelvű önéletrajzot és rövid motivációs levelet küldj július 6-ig az ivett.takacs@bcsdh.hu e-mail címre.

Mekkora befektetéssel járna a klímaváltozás megállítása? Mit tehetünk vezetőként? Valóban működik-e a carbon offsetting? Ki fogja befogadni azt a 3,5 milliárd embert, akinek a mostani élőhelye lakhatatlanná válik, ha nem állítjuk meg a klímaváltozást? A COVID19 talán az utolsó figyelmeztetés a civilizáció veszélyeztetettségére, ugyanakkor évszázados esély a reformokra. Ezekről a témákról beszélgettek “A jövő vezetői” tehetségprogram ötödik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősség alapjait és gyakorlatát járták körbe június 10-én, online. „Ha betegek vagyunk, orvoshoz megyünk, ha a föld beteg nem csinálunk semmit!?” – A résztvevőket nap házigazdájaként Chris Dinsdale, a Budapest Airport vezérigazgatója köszöntötte, megnyitójában kiemelte a vezetői és multiplikátor hatás fontosságát.

A klímaváltozás megállítására üzleti lehetőségként kell tekinteni, nem felelősségtkén. „Elegendő lenne a világ éves GDP-jéne csupán 2,5 százaléka a klíma krízis megoldására” – mutatott rá Dr. Ürge-Vorsatz Diána, az IPCC WGIII alelnöke, az Academia Europaea tagja, a CEU éghajlati és energiapolitikai kutatócsoportjának vezetője. A világ 153 országának 11000 kutatója figyelmeztet arra, hogy éghajlati vészhelyzet alakult ki. Hatásait mindannyian a bőrünkön érezzük. Számos jó megoldás van már, ilyen például a digitalizáció, a környezetbarát közlekedési megoldások (kerékpár, elektomobilitás) bátorítása, helyi turizmus, szabatéri aktivitások, a hús csökkentése az étkezéseink során.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Az életciklus szemléletről és a körforgásos gazdaság bevezetésének fontosságáról és mikéntjéről beszélt Chrabák Péter, a Bay Zoltán Kutatóintézet a körforgásos gazdasági kutatás vezetője. Bemutatva az ennek eléréséhez szükséges vállalati környezet lehetséges eszközeit, előnyeit és már működő jó gyakorlatokat.

A Tesco élelmiszermentés programját Nagy-Peidl Adrienn, a Tesco közösségi kapcsolatok menedzsere mutatta be. Adrienn bemutatta az élelmiszer-pazarlás globális hatásait és komplex együttműködésüket az Élelmiszerbankkal. Egyelten falat sem veszhet kárba!

Katerina Kolaciova, a Vertis Voluntary Carbon Offsetting vezetője arról beszélt, hogyan válhat egy vállalat karbon-semlegessé a három kulcslépés mentén: „1. Mérd!, 2. Csökkentsd! 3. Kompenzáld!”. Rámutatott arra, hogy a karbon-semlegességre való törekvés hosszú távú elköteleződés, viszont a vállalat versenyelőnyre tehet szert általa.

A délután folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Dévényi János, a Loacker ügyvezetője a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása kapcsán vetette fel a hazai PET, üveg és alumínium italos palack visszaváltási rendszer megvalósításának kérdéseit. Kórik Zsuzsanna, ügyfélszolgálati referens és Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozták. Bédi Attila a Greenpro vezérigazgatója, rámutatott, hogy 1 liter használt sütőolaj a lefolyóba kerülve akár több ezer ivóvizet is elszennyezhet, a résztvevőktől azt kérdezte, hogy lehet elérni, hogy a lakosság nagyobb arányban használja a szelektív gyűjtőket a használt étolaj kidobásakor. A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők

 

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt, bemutatta a fenntartható üzemeltetés pilléreit, a zajvédelem érdekében tett erőfeszítéseiket, a levegőminőség folyamatos mérését, gyakorlatilag egy meteorológiai állomást tart fenn a reptér, a széndioxid folyamatos csökkentésére irányuló tevékenységeiket az Airport Carbon Accreditaion-ön keresztül és a Greenairport programot. A reptér folyamatos fejleszti a közlekedést például kerékpárutakkal vagy az elektromobilitás támogatásával. Védi a területéhez kapcsolódó zöldterületeket, illetve felszíni és felszín alatti vizeket és azok élővilágát.

A napot a vezetői interjú zárta Chris Dinsdale, az Budapest Airport ügyvezető igazgatójával, aki a résztvevőkkel többek között a vezető hatásáról, a multiplikátorhatásról, vezetői karrierről és kihívásokról és a reptér jövőbeli terveiről beszélgetett.

Visszatérés az irodába, de hogyan? Hogyan lehetünk sikeres vezetők? A fenntarthatóságban is a munkavállalók bevonása és elkötelezése a siker kulcsa, milyen eredményeket érhetünk el egy fenntartható innovációs kihívással? „A jövő vezetői” tehetségprogram Alumni programjának idei második találkozóját június 1-jén tartottuk online.

Márta Irén, a BCSDH igazgatója köszöntőjében megkérdezte a résztvevőket, hogy milyen hatással volt rájuk az elmúlt év és mi az, amit ebből a jövőben is meg szeretnének tartani. A válaszokból kiderült, hogy a résztvevők többsége rugalmasságot tanult. A megtartandók között megjelent a részleges homeoffice, és a családdal töltött minőségi idő is.

Bori Máté, az Alumni vezetőség elnöke és a LeasePlan Hungária Zrt. Biztosítási és szerviz menedzsere összefoglalta a vezetőség első féléves munkáját és felkérte a hallgatóságot, hogy vegyenek ők is részt az elindított projektekben, amik az alábbiak:

  • Ajánlás résztvevőknek – Hogyan hasznosíthatjuk legjobban a tehetségprogram során elsajátítottakat? – Nagy Andrea, a Budapesti Gazdasági Egyetem Fenntarthatósági Intézetének vezetője
  • Ajánlás delegáló vezetőknek – Hogyan hasznosíthatjuk legjobban vállalatunknál, amit a tehetségprogram résztvevői a program során elsajátítotak? – Bori Máté, LeasePlan Hungária Zrt. Biztosítási és szerviz menedzsere
  • „A jövő vezetői” tehetségprogram hosszútávú hatásának mérése – jógyakorlatok, fenntartható kezdeményezések összegyűjtése, Alumni tagok sikertörténetei – Szederkényi Zita, tehetségprogram vezetője

Hőgyész Anna, a Nestlé fenntarthatósági és vállalati kapcsolatok menedzsere, a program 2017-es végzőse bemutatta a Nestlé Innovation Challenge kezdeményezését. A vállalat egy átfogó programon keresztül vonja be a kollégákat a fenntarthatóság kihívásainak megoldásában. Hogyan lehet a Nestlé Magyarországon vezető a fenntarthatóságban? Erre a kérdésre keresték a választ a kollégákkal közösen és a legjobb ötleteket meg is valósítják.

Az estét záró vezetői interjún Venter Zoltán, az Essity Hungary Kft. ügyvezető igazgatója volt a vendégünk. Az aktív beszélgetés során olyan kérdéseket boncolgattunk, hogyan térhetünk vissza az irodákba a COVID19 járvány után? Milyen a svéd vállalati kultúra? Mi segíti a vezetőt abban, hogy összetartó, sikeres csapatot kovácsoljon? Zoltán emberközpontú vezetői szemlélete igazi inspiráció volt a résztvevők számára.

Meglepetésként ért minket a jó hír, hogy jelöltek bennünket, sőt megkaptuk a Bridge Budapest Környezeti fenntarthatóságért vállalkozói közösség díjat. Köszönjük a jelölést és a zsűri döntését!

A zsűri tagjai:

  • Katonáné Kovács Judit, a Debreceni Egyetem adjunktusa, Vállalkozásfejlesztési Tanszék
  • Matheidesz Réka, a MOME nemzetközi projektekért felelős pályázati irodájának vezetője
  • Máté Krisztina, producer, Az első millióm története, Cápák között
  • Biás Csongor, Startup Hungary ügyvezetője, alapítója
  • Tóth Gergely, HR Fest alapító és ügyvezető
  • Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője, az Oktogon Ventures partnere

Az online díjátadó kapcsán készült film itt tekinthető meg:

https://www.facebook.com/bridgebudapest/videos/234238238465969