Mekkora értéket képvisel a természet a vállalatunk számára? Van ezeknek az ökoszisztéma szolgáltatásoknak ára? A biodiverzitás megóvása nélkül lehet valódi klímavédelem? Mit tehetünk vezetőként? Mik a biodiverzitás helyreállításának lépései?

Ezekről a témákról beszélgettek „A jövő vezetői” tehetségprogram harmadik szakmai napján, melyen a résztvevők a környezeti felelősségvállalás alapjait és gyakorlatát járták körbe március 9-én, a Budapest Airport 1-es Terminálján. A résztvevőket a nap házigazdájaként Kam Jandu a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettese köszöntötte, a napot pedig izgalmas reptérbejárással zártuk.

A klímaváltozás és a biodiverzitás hanyatlásának hatásairól Sipos Katalin a WWF Magyarország igazgatója beszélt. Bemutatta Magyarország jelenlegi környezeti helyzetét, felhívta a figyelmet az természeti tőke megóvásának fontosságára és arra, hogy a biodiverzitás szolgáltatásai messze túlmutatnak az anyag szintjén, számos területen nyújt hasznos „szolgáltatást” pl. talajvédelem, vízgazdálkodás stb. De amíg ezeket nem árazzuk be, nem vesszük figyelembe döntéseinknél, addig nem fogunk jó irányba menni. Fontos, hogy a klímavédelmi intézkedések a biodiverzitás megóvása és helyreállítása mellett történjenek, mert ezek akár erősíthetik is egymás hatását és gyorsíthatják a pozitív változásokat.

Dr. Zilahy Gyula, a BME GTK tanszékvezető egyetemi tanára és az International Sustainable Development Research Society elnökhelyettese a vállalati szektor szerepét elemezve a klímaváltozásban és a környezeti problémákban rámutatott arra, hogy ma már nincs olyan vállalat, olyan szektor, amely ne érzné ezek negatív hatását és ne lenne tennivalója. Ma már sok esetben a vállalati szektor viszi előre a politika helyett a klímavédelem ügyét, és a szabályozás után az üzleti szféra az, akitől az emberek a megoldást várják. Az egyéni felelősség felismerése ebben a régióban még nem jellemző.

Palotai Borbála, a PwC marketing, kommunikációs és üzletfejlesztési vezetője mutatta be a napokban publikált Vállalatvezetői felmérésük eredményeit. Ebből a felmérésből többek között kiderült, hogy hosszabb távon az energiaválság marad a fő kockázati tényező a vállalatvezetők szerint és a jelenlegi súlyához képest növekedni fog a klímaváltozás hatása is. Az ezekre való felkészülést – ezt az energiaválság is jól mutatja – nem elég akkor megkezdeni, amikor bekövetkeznek. A klímaváltozással kapcsolatos kockázatokra történő felkészülés terén a legtöbben a vállalat kibocsátásának csökkentését célzó kezdeményezéseket tesznek, új, klímabarát folyamatokat vagy termékeket dolgoznak ki, illetve a kockázatok mérséklését célzó adatvezérelt, vállalati szintű stratégia fejlesztésén dolgoznak.

A délelőtt folyamán három környezeti üzleti kihívással foglalkoztak a résztvevők. Jeffrey D. Kimball, a Loacker kereskedelmi igazgatója a fém- és vashulladék visszaváltása és újrahasznosítása az új koncessziós időszakban kapcsán tette fel kérdéseit. Bori Máté, biztosítási és szerviz vezető a LeasePlan képviseletében a gumiabroncs környezetbarát selejtezésének, újrahasznosításának dilemmáját hozta. Katona Sarolta, a Budapest Airport fenntarthatósági vezetője pedig a repülőtér kerítésén kívüli zöld területeinek hasznosításáról indított beszélgetést.  A három vállalati példát kiscsoportos beszélgetések formájában járták körbe a résztvevők.

Hogy milyen a környezetért felelős vállalati működés, hogy miben áll a vállalatok felelőssége, és mitől lesz fenntartható egy üzleti modell, arra gyakorlati példákon keresztül kaphattak betekintést a résztvevők.

Arató Gábor, a Manupackaging ügyvezető igazgatója jógyakorlatokon keresztül mutatta be a fenntartható csomagolás megoldásait. Kiemelte, hogy egy olyan iparágban, ahol elengedhetetlen a műanyag használata, kiemelten fontos, hogy minden területen, az alapanyagtól a hulladékgazdálkodásig történjenek lépések a fenntarthatóság irányába.

Az ALD integrál mobilitási rendszerét Dr. Székács Annamária, a vállalat Beszerzés és Customer Excellence vezetője mutatta be. A Hollandiában elérhető alkalmazással egyetlen applikáción belül a vállalat képes felhasználói személyre szabott utazási igényeit kielégíteni. Külön jegyek vásárlása vagy több applikáció letöltése nélkül használható például vonaton, tömegközlekedésen vagy akár közösségi kerékpáron is. A CO₂ kibocsátás csökkentés és a költségcsökkentés mellett a dolgozói elégedettség növekedése és további szemléletformálás sem elhanyagolható hatása ennek az egyedi szolgáltatásnak és a hozzá kapcsolódó applikációnak. amely a partnervállalatok karbonsemlegességi céljainak elérését is segíti.

Kovács Károly a BDL ügyvezető igazgatója a víz és a biodiverzitás összefüggéseiről beszélt, rámutatva, hogy a víz a hatékony klímaadaptáció alapja. A biodiverzitás veszteség a vizekben jelentős. A teljes víz készlet 0,07%-a az ivóvízként felhasználható készlet és ez is egyre szennyezettebb. Éves szinten veszítünk annyit az ökoszisztéma szolgáltatásokon, amennyit évente kellene elkölteni ezek megóvására. A repülőtérhez hasonló, nagy burkolt felületekkel rendelkező cégeknél kiemelten fontos a csapadék gyűjtése, tisztítása és tudatos használata, elvezetése. A Budapest Airport ebben is élen jár.

Fazekas-Kertész Zsófia, a Budapest Airport környezetvédelmi specialistája a repülőtér környezeti felelősségvállalásáról beszélt. Bemutatta a vállalat karbonsemlegességi törekvéseit a Scope 1-2-3 kibocsátások mentén. Beszélt a Greenairport partner együttműködési programról, amin keresztül a repülőtéren működő vállalkozások dolgoznak együtt a repülőtér zöldebbé tételén. A repülőtér az e-mobilitás kapcsán is folyamatosan fejleszt. A hulladékgazdálkodás is kiterjedt, hiszen van egy manuális előválogató a repülőtéren, amellyel maximalizálható az újrahasznosítás, valamint folyamatban van egy teljes ciklusátvilágítás is. A természetvédelmi programjaiknak fontos része az ürgeállomány és a madarak védelme.

A napot a vezetői interjú zárta Kam Jandu, a Budapest Airport kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével, aki a résztvevőkkel többek között a cselekvés fontosságáról, a vezetői karrierről és kihívásokról és a repülőtér jövőbeli terveiről beszélgetett. A jövő vezetőinek azt tanácsolta, hogy mindig kérdezzenek.

A szakmai programot követően az érdeklődők izgalmas reptérlátogatáson vehettek részt. A vezetett buszos túra során a csoport megtekintette a különleges repülőtéri tűzoltóautókat, valamint azokat a nagyméretű járműveket is, amelyek a futópályák és gurulóutak tisztántartását biztosítják, például havazás esetén. A túravezetőtől számos információt tudhattak meg a budapesti repülőtér történetéről és az itt megforduló gépekről. Beszámolt arról is, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit csökkent a repülőgépek üzemanyag-felhasználása: itt is nagy fókuszt kap a hatékonyság. A túra kezdetén még éppen napfényben, a túra zárásakor pedig már a lámpafényekkel megvilágított futópályákon nézhettek meg a résztvevők több felszálló vagy leszálló gépmadarat olyan közelségből, amire ritkán adódik alkalom.

Az esemény galériáját is tekintse meg